Népszabadság, 2000. június (58. évfolyam, 127-151. szám)

2000-06-07 / 132. szám

Döcögve kezdődik a turistaszezon Nehezen kezdődik a nyári idegenfor­galmi szezon: az utazási irodák azt ta­pasztalják, hogy az embereknek alig van pénzük nyaralásra. Változott a ke­reslet: az olcsó, autóval vagy busszal megközelíthető, önellátó külföldi uta­zások népszerűek. Élénkül viszont a belföldi turizmus, a nyári hónapokban változatlanul a Balaton a legnépsze­rűbb. A piac gondjait jelzi, hogy már most kaphatók az akciós nyaralások. Gyengén kezdődött a nyári idegenfor­galmi szezon, a tapasztalatok azt mutat­ják, hogy visszaesett a magyarok utazási kedve. A legtöbb iroda szerint ennek el­sősorban a pénzhiány az oka, egyre keve­sebb gyermekes család engedhet meg magának külföldi nyaralást. Idén különö­sen jellemző, hogy az utazni vágyók ki­várnak, keresik az akciós és a „last mi­­nute” ajánlatokat - mondta Fábián Judit, a Cooptourist kiutazásért felelős igazga­tója. Ez okozhatta azt is, hogy a cég idei bevételeinek nagyobb részét a szakmai utazásokból könyvelhette el. Szerinte már rég nem minőségi utaztatást igényel­nek az ügyfelek, a legfontosabb szem­pont a minél alacsonyabb ár. Mivel van­nak a piacon olyan utazási irodák is, ame­lyek a rövid távú érdekek miatt irreálisan olcsón kínálják a nyaralásokat, azok is ár­engedményekre kényszerülnek, amelyek nemcsak egyetlen szezonra gondolnak. Nemcsak a lanyhuló érdeklődés jelent gondot, hanem az is, hogy megváltozott az iskolakezdés időpontja - mondta Sütő Béláné, az Express kiutazásért felelős igazgatója. Ennek hatására sokan le­mondták késő nyári pihenésüket, mások pedig módosították az időpontot. Ráadá­sul az előző évekhez képest sokkal nehe­zebben kelnek el a repülős utazások, hi­szen egy négytagú család - ha nem a fel­sőbb társadalmi rétegből való - képtelen kifizetni a magas árakat. Az Expessnél azt tapasztalják az értékesítők, hogy az ügyfelek mindenekelőtt az olcsó, busszal vagy személyautóval megközelíthető, apartmanos úti célokat keresik. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint viszont fokozatosan élénkül a bel­földi idegenforgalom, egyre többen pi­hennek Magyarországon. Az év első negyedében kilenc százalékkal nőtt a A BELFÖLDI TURIZMUS EREDMÉNYEI (2000/19991. negyedév, százalékban) Forrás: Gazdasági Minisztérium, KSH NÉPSZABADSÁG-grafika vendégéjszakák száma és hét százalékkal volt magasabb a forgalom, mint az előző év azonos időszakában. A nyár belföldi slágere — mint mindig­­ a Balaton, de egyre népszerűbbek a vidéki fogadók is. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy minimális élénkülés belföldön szin­te valamennyi szállástípusnál tapasztal­ható. A kempingekbe főleg német, olasz és holland vendégek érkeznek, magyarok kisebb számban fordulnak elő. A sátor­hely 1425 forintba, a lakókocsi elhelye­zése pedig 1825 forintba kerül, emellett fejenként 990 forintot kell fizetni. A hote­lek március végéig átlagosan 34 százalé­kos szobafoglaltsággal működtek, ami megfelel az előző év azonos időszakában mértnek. Szabó Brigitta kereskedelmi szálláshelyek Belföldi vendég 6,6% Belföldi vendégéjszaka 8,8% Szállásdíjbevétel 18,9% Piac - Gazdaság NÉPSZABADSÁG 2000. JÚNIUS 7., SZERDA Átmeneti megoldás a matrica? Az európai autópálya-szervezet bírálja a magyar gyakorlatot Magyarország nem követi az európai mintákat az autópálya-használat fize­tési rendszerében, s ez azt is jelenti, hogy nem számíthat az EU támogatá­sára és a külföldi bankok pénzére a sztrádaépítésekben - mondta lapunk­nak az európai sztrádaszervezet titká­ra. Kiküldött munkatársunknak kije­lentette azt is, hogy az állam a saját fi­nanszírozású autópálya-építéssel a magasabb adók terhét rakja a polgá­rok vállára. KIKÜLDÖTT MUNKATÁRSUNKTÓL Kallistratos Dionellis, az ASECAP, az Európai Fizetős Hidakat és Autópályákat­ Üzemeltető Társaságok Szervezetének állandó titkára a szervezet római közgyű­lésén hangsúlyozta: az Európában elfo­gadott elvek szerint a használóknak kell megfizetniük az autópályák építési költ­ségét és nem az államok összes polgárá­nak­­ a befizetett adókból. Aláhúzta, hogy az úthasználati díjaknak a megtett úttal arányosan kell alakulniuk, ezért nem elfogadott a matricás rendszer Euró­pában az új pályák megépítésénél. Mint mondta, a matricás rendszer nem bizto­sítja a megtérülést, ezért nem lesz olyan nemzetközi pénzintézet, amely egy erre alapozott építést finanszírozna. Úgy vél­te, Magyarország lemarad a fejlődésben és késlelteti uniós csatlakozását, ha nem alkalmazza az Európában elfogadott kapus fizetési rendszereket. Az ASECAP most dol­gozik azon, hogyan lehet egységesíteni a különböző országok díjrendszereit, egy általános elektronikus fizetési rendszer alapjait dolgozzák ki. Ebben ugyan elképzelhető, hogy matricával is lehessen használni a pályákat, ám mint Kallistratos Dionellis kiemelte, ez a módszer csak a már elkészült sztrádák fenntartásának finanszírozására szolgál­hat. Úgy vélte, az állam azzal, hogy az útépítést önállóan finanszírozza, a maga­sabb adók terhét rója a polgáraira, ami szintén hátrányt jelent az ország verseny­­képessége szempontjából. Bár a fizetési rendszerekben Európa még nem egysé­ges, a titkár szerint hamarosan megálla­podásra jutnak, és kidolgozzák az általá­nos európai elektronikus díjszedési szisztémát is. Leszögezte, Magyarország nem kötelezett semmilyen rendszer átvé­telére, de jó, ha követi a közös megálla­podást, hiszen az ország fejlődése szem­pontjából is hasznos, ha könnyen csatla­kozhat az európai normákhoz. Az elképzelések szerint az elektroni­kus fizetési rendszerben egyetlen otthon megvásárolt csipkártyával egész Euró­pában használni lehetne az autópályá­kat. A rendszer elektronikusan azonosí­taná az autót, és a díjat a megtett útnak megfelelő­en kellene megfizetni. A bevezetésnek azonban több akadálya van, egy­részt meg kell teremteni az egységes jogi alapot, másrészt létre kell hozni az egységes technikai rendszereket is. Ezek még nem alakultak ki, de mint Jean-Louep de Deauvoir, az M5-ös autó­pályát üzemeltető AKA Alföld Koncesz­­sziós Autópálya Rt. vezérigazgatója a Népszabadságnak elmondta, már dol­goznak azon, hogy az elektronikus díj­szedés lehetőségét megteremtsék Ma­gyarországon. Értesüléseink szerint a Nemzeti Autópálya Rt.-nél is készülnek ugyanilyen tanulmányok, ám a szakem­berek azt mondják, érdemes megvárni, amíg kialakítják az unió egységes rend­szerét, és ezután célszerű bevezetni azt nálunk. Az AKA vezérigazgatója úgy véli viszont, ennél korábban is el lehet indítani autópályájukon az elektronikus díjszedési rendszert, hiszen azt később olyanná lehet alakítani, amely kompati­bilis az uniós szisztémával. Számítanak arra, hogy az új díjszedési szisztémát a Nemzeti Autópálya Rt.-vel és a magyar kormánnyal alakíthatják ki. Azt még nem tudni, hogy Magyaror­szágon meddig maradhat fenn a matricás rendszer, de egyre biztosabbnak látszik, hogy az átmeneti megoldásnak tekinthe­tő. A szakemberek szerint az állam nem finanszírozhatja önmaga az útépítéseket, hiszen az az ország eladósodásához ve­zet. Az ASECAP állandó titkára is hang­súlyozta, hogy ha az állam a költségek 40 százalékát fedezi és az új sztrádákat kon­cesszióba adja, akkor olcsóbban, gyor­sabban és az uniós elvárásoknak megfe­lelően alakíthatja ki saját gyorsforgalmi­­út-hálózatát. Az AKA vezérigazgatója szerint a koncessziós autópálya-építés azért is jelenthet jobb megoldást az állam számára, mert így a befektetők vállalják a kockázatot, garantálják a határidők betar­tását, és nem engedik a költségek növe­kedését. Mint mondta, az állami finanszí­rozás automatizmusából közgazdaságilag következhet a költségek növekedése, ami egy magánberuházás esetén azért nem terheli az államot, mert „kulcsra készen” kapja meg a sztrádát. Az ASECAP állan­dó titkára ehhez annyit tett hozzá, hogy nem kell félni a díjak növekedésétől sem, hiszen az unió a versenyjog alapján azt is szabályozza, mennyit lehet kérni egy ki­lométer megtett útért. Várkonyi Iván Szakemberek szerint az állam nem finanszírozhatja önmaga az útépítéseket. A fizetőkapu megfelel az EU-normáknak fotó: teknős miklós Egyenlőtlenségek országa Magyarországon a lakosság húsz százalé­ka, azaz kétmillió ember szegény, s közü­lük 800 ezren mély szegénységben élnek. A foglalkoztatottak száma alig nő, s nem csökkennek az ország egyes területei kö­zötti különbségek. A lakosság jövedelmi színvonala még nem érte el a rendszer­­változás előtti szintet - tartalmazza töb­bek között Az emberi erőforrások jellem­zői Magyarországon 1999-ben című ki­advány, amelyet az MTA Világgazdasági Kutató Intézete készített az ENSZ Fej­lesztési Szervezete megbízásából. A már negyedik alkalommal megjelent országjelentés summázata, hogy a gazda­sági növekedés nem mutatkozik meg az életszínvonalban. Az elmúlt néhány év­ben nőttek a jövedelmi egyenlőtlenségek: 1995-ben az alsó és felső jövedelmi ti­zedbe tartozók közötti jövedelemkülönb­ség 7,5-szeres volt, s ez a szám 1997-re 9,2-szeresre nőtt. A gazdasági helyzet ja­vulását sokan egyáltalán nem érzik, el­lenkezőleg: a szegénység terjedése és mélysége egyre komolyabb probléma. A nélkülözés elsősorban azokban a csalá­dokban jelentkezik, ahol a családfő mun­kanélküli vagy nem tud állandó munkát vállalni. Megközelítőleg 800 ezer ember halmozottan szegény, helyzetükön nem tudnak javítani, s így leszakadásuk végle­gessé válhat. Ezt a jelenlegi szociálpoliti­kai intézkedések nem képesek megállíta­ni, sőt a munkanélküliek jövedelempótló támogatásának megszüntetése további tíz­ezrek teljes elszegényedéséhez vezethet. A jelentés szerint 1994 és 1998 között kilenc százalékkal csökkent a nettó kere­setek reálértéke, miközben a legkisebb munkabér, a minimálbér aránya a bruttó bér 35,7 százalékáról 33 százalékára csökkent. Fóti Klára, a kötet szerkesztője szerint a kormányzat ismeri a problémák többségét, ám például a szegénység le­küzdésében nem történt lényegi előrelé­pés. A kormány kedvezni kíván a nagy­­családosoknak, de ez önmagában kevés. M. Rimay Andrea A Konzumbank is elhagyja a tőzsdét A Konzumbank Rt. részvényeinek tőzs­dei kivezetését a bank közgyűlésén már megszavazták a tulajdonosok, s a Buda­pesti Értéktőzsde tanácsa e heti ülésén szintén zöld utat adott a kérelemnek. A Konzumbank papírjainak távozását a szokásos procedúra előzi meg: a részvé­nyeseknek nyilvános vételi ajánlatot tesz a többségi tulajdonos, mely ez esetben az állam. Mivel a BÉT jelenlegi kereskedé­si rendszerének továbbfejlesztését, az MMTS-II.-t dollárban kell majd kifizet­nie a tőzsdének, az árfolyamkockázat ki­védése miatt fedezeti ügyletet köt több mint egymillió dollár értékben - mondta Dunavölgyi Mária, a BÉT ügyvezető igazgatója tegnapi tájékoztatóján. A tervek szerint már a nyáron lehető­vé válhat, hogy az ügyfelek internetes megbízásai - természetesen a brókercég szűrőrendszerén keresztül - közvetlenül a tőzsdén landoljanak. Az úgynevezett kapcsolati kiszolgálók hamarosan „munkába állhatnak”, s ennek köszön­hetően az ajánlatok jóval egyszerűbben és gyorsabban eljuthatnak a brókercég­től a börzére. A kapcsolati kiszolgáló közvetlen számítógépes kapcsolatot biz­tosít a brókercég nyilvántartása és a tőzsde kereskedési rendszere között. A Budapest Bank (BB) tagfelvételi ké­relméről és leányvállalata, a Budapesti Értékpapír és Befektetési Rt. tagságának megszűnéséről egyelőre nem tudott dön­teni a Tőzsdetanács, mivel ahhoz a Pénz­ügyi Szervezetek Állami Felügyelete en­gedélye hiányzik. A BB venné át a BÉB Rt. tőzsdetagságát, így vagyonrészét is. F.B. ­ Csökkent a tőkebefektetés Az idei esztendő első harmadában 9,642 milliárd dollár volt az import, ami 11,8 százalékkal magasabb az előző év ha­sonló időszakának adatánál — hangzott el tegnap a Külügy- és a Gazdasági Mi­nisztérium közös sajtótájékoztatóján. A mintegy egymilliárd dolláros importnö­vekményből 280 millió a világpiaci energiaár-növekedés következménye. 2000 első negyedévében 235 millió dol­lárt ért el a közvetlen tőkebefektetés, ez elmarad az előzetes várakozásoktól. Balás Péter, a KüM helyettes államtit­kára hangsúlyozta: az export-import egyenleg január óta javuló tendenciát mutat, megállt az agrárkivitel visszaesé­se, s végre mutatkoznak a CEFTA-n be­lüli vitarendezések eredményei is. Kü­lön kiemelte, hogy Lengyelországgal látványosan javult az áruforgalom, Var­só a kukorica mellett­­ 10 ezer tonnás kvóta megnyitásával - engedélyezte a magyar búza behozatalát is. Változatlanul kedvező a kép az EU- tagállamokkal folyó kereskedelemben, 12 százalékkal nőtt a magyar export, összkivitelünk 77 százaléka az EU-ban talál vevőre (egyedül Németország tel­jes exportunk 39 százalékát veszi fel). Pongorné Csákvári Marianna, a Gaz­dasági Minisztérium helyettes államtit­kára a külföldi tőkebefektetések elmara­dását elemezve rámutatott, hogy térsé­günkben komoly verseny bontakozott ki a tőke vonzásáért, számos szomszéd or­szág növelte a beruházóknak kilátásba helyezett kedvezményeket. Arra is fel­hívta a figyelmet, hogy a korábban ná­lunk befektető cégek nyereségüket új beruházásokra fordítják Magyarorszá­gon, ezt azonban a statisztikák már nem külső eredetű tőkeként jegyzik. Pon­gorné végül megemlítette, hogy a tárca további 330 millió dollár befektetésének szándékáról értesült. Farkas József György KÜLKERESKEDELMI TERMÉKFORGALOM ORSZÁGCSOPORTONKÉNT (millió USD) Forrás: Külügyminisztérium NÉPSZABADSÁG-grafika Röviden Robbanás az e-kereskedelemben Az internetes kereskedelem három éven belül eléri az 1300 milliárd euró (kb. ugyanennyi dollár) értéket - jósolja az amerikai International Data Corporation (IDC) legújabb tanulmánya. Ez év végére az internethasználók 29 százaléka kapcso­lódik be valamilyen áru vagy szolgáltatás vásárlásával az elektronikus kereskede­lembe, s arányuk 2003-ra eléri a 38 száza­lékot. Az IDC azt jósolja, hogy megtörik a jelenlegi amerikai dominancia és az Egyesült Államok vásárlóinak részesedé­se a nemzetközi e-kereskedelemben a ta­valyi 62 százalékról 2001-re 48 százalék­ra csökken. (Népszabadság Online) Benzinárfigyelő rendszer Rövidesen megkezdi működését az a monitoringrendszer, amely a Gazdasági Minisztérium internetes honlapján közli majd az aktuális adatokat az olaj- és benzinárakról. A közelmúltban sok vi­hart kavart benzinárügy egyik következ­ménye, hogy a gazdasági miniszter ja­vaslatára árfigyelő rendszert hoznak lét­re. Ez bárki számára ellenőrizhetővé te­szi a benzinárakat befolyásoló tényezők alakulását. A Mal Rt. vezetői üdvözöl­ték, hogy mindenki számára hozzáférhe­tőek lesznek az árakat befolyásoló té­nyezők, s így követhető lesz az is, mi­kor, mi és milyen mértékben indokolja az árak változását. (P. A. G.) Német felmérés az üzemanyagárakról Az ADAC német autóklub kedden euró­pai benzinárkörképet adott ki tagjainak, megjegyezve, hogy a németországinál egy sor szomszédos országban drágább a benzin, de egészében még mindig a kelet­európai országok árai a legalacsonyab­bak, kiemelkedően a lettországi és az uk­rajnai. Míg Dániában 2,32 márka az ólommentes 95-ös szuper, addig Norvégi­ában 2,76 és Németországban ez idő sze­rint 2,04 márka. (Egy márka középárfo­lyama jelenleg 132,5 forint.) Ausztriában viszont 1,88 márkának felel meg e ben­zinféleség literjének ára, Luxemburgban pedig 1,74 márkának, ami gyakorlatilag a csehországi benzinár színvonalát éri el, hiszen ott 1,73 márkát vagy ennek megfe­lelő koronát kell érte fizetni. (MTI) Megnyílt a Spedexpo 2000 Megnyílt a Szállítmányozási, Fuvarozási és Haszongépjármű Szakkiállítás a buda­pesti vásárközpontban kedden. A Sped­expo 2000 elnevezésű háromnapos ren­dezvényen 133 cég mutatja be új termé­keit és szolgáltatásait. (MTI)

Next