Népszabadság, 2000. július (58. évfolyam, 152-177. szám)

2000-07-21 / 169. szám

NÉPSZABADSÁG INGATLANPIAC 2000. JÚLIUS 21., PÉNTEK 13 Kisebb építési kockázat A lakáshitelek növelik a keresletet Jelentős mértékben növekedett a ked­vezményes lakáshitelre jogosultak köre július 1-je óta. Megszűnt a korhatár, te­hát harmincöt évesnél idősebb házaspár­ok, a gyermekek számától függetlenül igénybe vehetik a támogatást, és ugyan­így a gyermeküket egyedül nevelő ter­mészetes személyek is. A hitel továbbra is csak új lakás építésére, illetve vásárlá­sára fordítható, növekedett viszont az az összeg — 8 millióról 10 millióra —, amelyhez a költségvetés kamattámoga­tást nyújt. A Postabanknál, amint azt Silyéné D. Nagy Erikától, a lakossági üzleti diviza főosztályvezetőjétől megtudtuk, már közvetlenül a rendelkezés hatálybalépé­se után, július első napjaiban jelentősen megnőtt az érdeklődés. Az eddigi ta­pasztalatok alapján feltételezhető, hogy a pénzintézetnél ebben az évben több mint kétszeresére nőhet a hitelállomány. A Postabank által folyósított kedvez­ményes lakáshitelek feltételrendszere különösen kedvező lehet abban a kör­ben, amely az új rendelkezés értelmében juthat kölcsönhöz. A bank ugyanis a sa­ját erő keretében figyelembe veszi a szo­ciálpolitikai támogatás, az esetleges ön­­kormányzati, avagy vállalati támogatás összegét is, valamint azt a 400 ezer fo­rintot, ami építkezés esetén az áfa össze­géből visszaigényelhető. A pénzintézet által kínált kedvezményes hitel kamata 6,75%, amelyhez 1%-os kezelési költ­ség járul. A maximális futamidő, amint azt a rendelet előírja, 35 esztendő, a ka­mattámogatást ebből az első tíz évben folyósítja a költségvetés. A kölcsön igénylői számára az is rendkívül kedvező, hogy a Postabank a kérelmező figyelembe vehető jövedel­ménél, amelytől a vállalható törlesztő­részlet és így végső soron a hitel nagysá­ga is függ, számításba veszik a készfize­tő kezesek, közvetlen hozzátartozók jö­vedelmét is, így lehetőség van arra, hogy egy olyan házaspár, ahol a feleség például gyesen van és csak a fiatal férj dolgozik, a törlesztés kifizetésében őket amúgy is ténylegesen támogató szülők jövedelmét beszámítva állapítsák meg az igénybe vehető hitel összegét. A kedvezményes hitelre jogosultak körét kibővítő új rendelkezés megjele­nését követően - Silyéné O. Nagy Eri­ka tájékoztatása szerint - jelentősen nőtt a gazdálkodó szervezetek érdeklő­dése is. A vállalkozóknak az a köre ugyanis, amely lakásépítéssel foglalko­zik, szinte biztosra veszi, hogy a jelen­legi feltételek mellett a fizetőképes ke­reslet is jelentős mértékben nőni fog, tehát csökken a lakásépítés vállalkozói kockázata. S. Cs. I. Versenyeztetés vagy licitálás? Önkormányzati lakásokat árve­reztek a főváros VII. kerületé­ben. A július 4-ei eseményt kö­vetően több résztvevő felhábo­rodottan tudatta lapunkkal, hogy a nagy számban megjelent leen­dő vásárlókkal minősíthetetlen stílusban beszélt az eljárást ve­zető bizottság egyik tagja. Erre azt követően került sor, hogy az egyik lakás eladása során kiala­kult vitában megszólalt egy nem érintett, harmadik fél, annak a véleményének adva hangot, mi­szerint az eljárás nem korrekt. Az úr a következő választ kapta: „Magát senki nem kérdezte, kis­ember!” Hogyan engedhet meg magá­nak ilyen hangot hivatalos sze­mély munkaidejében, erre nem kerestük a választ. Azonban az említett eset nem egyedi, hiszen számtalanszor előfordul, hogy önkormányzati lakások árvere­zésekor kisebb-nagyobb botrány alakul ki eladó és vevő, illetve leendő vevő között. Annak érde­kében, hogy minél tisztább, egyértelműbb és ezáltal tisztes­ségesebb legyen a vásárlás ezen formája, minden szereplőjének tudnia és alkalmaznia kellene a szabályokat. Annak, aki pedig lakást szeretne ily módon vásá­rolni, tisztában kellene lennie a lehetőségeivel. Valójában nem a kerületi rendeletben előírt licitálással értékesítették a lakásokat, és ez a jegyzőkönyvből egyértelműen kiderül. Az önkormányzatok saját va­gyonukkal szabadon rendelkez­nek. Ám az elidegenítés szabá­lyait a lakástörvényben megha­tározottak szerint rendeletben köteles szabályozni minden helyhatóság. Ezáltal előfordul­hat, hogy kerületenként, illetve városonként más-más szabály­zat van érvényben. A VII. kerü­let ez irányú rendelkezése sze­rint kizárólag licitálással lehet a lakásokat értékesíteni, ám infor­mációink szerint úgynevezett li­citszabályzat nem készült a ren­delethez. A szóban forgó árvere­zést is az önkormányzat által megbízott Erva Rt. végezte, közjegyző jelenlétében. Az erről készült jegyzőkönyvben szabá­lyok megsértéséről nincs szó, a licitálások végén a nyertes pá­lyázókkal helyben megkötötték az előszerződéseket, a bánatpén­zek visszafizetéséről pedig iga­zolást kaptak azok, akik alulma­radtak. Valójában azonban nem a kerületi rendeletben előírt lici­tálással értékesítették a lakáso­kat, és ez a jegyzőkönyvből egy­értelműen kiderül. A meghirde­tett ingatlanokra, zárt boríték­ban, az árverés napját megelő­zően bizonyos határidővel min­den érdeklődőnek ajánlatot kel­lett tennie. A borítékokat köz­jegyző jelenlétében az árvere­zéskor bontották ki, majd az elő­re leadott, legmagasabb ajánla­tot tevőt hirdették nyertesnek. Akkor már hiába ajánlott volna többet az ott jelen lévők közül bárki, hiszen erre nem volt lehe­tőség. Amennyiben az utána kö­vetkező ajánlat 5%-nál nem volt kisebb, akkor nyilvános licitálás döntött a két ajánlattevő között. Egy ilyen esetben történt meg, hogy a leendő vevők egyformán azt állították, rendelkezésükre áll a szükséges pénz. Egyik azt kérte, hadd hozza be a gépkocsi­jában kinn hagyott összeget, míg a másik is felajánlotta, hogy elmegy a pénzért. Az előbbi ajánlattevőnek teljesítették a ké­rését, az utóbbinak nem. Tehát az utcán álló gépkocsiban lévő pénzt még meg lehetett várni, a legközelebbi bankautomata vi­szont már túl távolinak tűnt. Az esetről, és általában magá­ról az eljárásról is megkérdeztük az Erva Rt. illetékeseit. Hiszen ami július 4-én történt, az verse­nyeztetés volt, nem licitálás. Tá­jékoztatást szerettünk volna kapni arról, hogy nem ütközik-e ez az önkormányzat rendeleté­vel, valamint arról, hogy mi in­dokolta a versenyeztetést akkor, amikor többek szerint tisztább a nyilvános licitálás. Licitálás so­rán ugyanis nincs lehetőség esetleges visszaélésekre, min­den ajánlattevő átlátja az ügylet alakulását. Milyen egyéb szempontok játszanak szerepet akkor, ami­kor a cél az, hogy az önkor­mányzat a lehető legtöbb bevé­telhez jusson lakásainak értéke­sítéséből? A cég több munkatár­sával is beszéltünk, ám mind­annyian azt mondták, hogy csak Ungár Klára vezérigazgató uta­sítására hajlandók nyilatkozni. A vezérigazgatót nem sikerült elérnünk, az Ervánál azt a tájé­koztatást kaptuk, hogy szabad­ságon van. Magát megnevezni nem kívá­nó erzsébetvárosi képviselő kér­désünkre elmondta, hogy bár az önkormányzatnál valóban nem készítettek a licitálásról szabály­zatot, létezik ilyen. Az eljárás az Erva által kidolgozott licitsza­bályzat alapján történik. A kép­viselő elmondta, hogy valóban felmerülhetnek aggályok ezzel kapcsolatban. Szeifried Adél Pályáznak az önkormányzatok A kormány a július 1-jével bevezetett állami támogatású bérlakásprogram­mal megpróbálja ösztönözni az ön­­kormányzatokat arra — idén 2 mil­liárd, jövőre 4 milliárd forinttal —, hogy a már meglévő bérlakásaik szá­mát növeljék. Erre nagy szükség is van, hiszen az önkormányzatok tulaj­donában lévő lakások száma igen cse­kély, ráadásul állapotuk sem túl ró­zsás. Néhány önkormányzat már pá­lyázott is, sokan pedig tervezgetik. A vidéki városok közül Győrben az igényekhez mért bérlakásszám növe­lésre törekszenek. Sáráspusztán egy már meglévő telekre 16 lakásos szociá­lis jellegű bérlakást terveznek. Egy má­sik beruházás lenne a Mészáros Lőrinc utcában található Graboplast volt szál­lóépülete, ahol átmeneti szállások meg­teremtésén fáradoznak. Itt ugyanis az ipari környezetben való elhelyezkedés miatt lakásokat nem lehet kialakítani. Ennek ellenére persze mindehhez teljes felújításra van szükség, ami körülbelül 160-170 millió forintot vesz majd igénybe. A szeszgyár egy volt vendégházát fel­újítva pedig várhatóan olyan fiatalok juthatnak lakáshoz az elkövetkezőkben, akik előtakarékossági szerződést kötöt­tek. Ez a forma egyébként már sok éve sikeresen működik a Rába-parti város­ban. A leendő keltetőházakban 30 lakást alakítanának ki, amelyekbe jövő év már­ciusában már be is költözhetnének a fia­talok. A városban jellemzőbb a minőségi, mint a mennyiségi probléma, az önkor­mányzati tulajdonban lévő 5200 lakás közül ugyanis sok már rég felújításra szorulna. Az otthonok díja egyébként Győrben egy több részből álló pontrend­szer alapján kerül meghatározásra, melyben figyelembe veszik az elhelyez­kedést, a műszaki állapotot, illetve a komfortfokozatot is. Sopronban szintén nagyon örülnek a rendeletnek, hiszen a nyugat-magyaror­szági városban ezáltal végre egy régóta dédelgetett álom válhat valóra. A Kos­suth utcában egy saját tulajdonban lévő telekre egy minden szempontból a mai kor igényeinek megfelelő, 28 szociális bérlakás építését tervezték, melynek megvalósításához a pályázatot már be is nyújtották. Mivel ebben a városban is leginkább a kis lakások iránt nagy az ér­deklődés, ezért a lakások nagysága is ehhez igazodik majd. A beruházás terve­zetten 218 millió körül lesz, melyhez az állam 70%-ban járulna hozzá. A követ­kező évi tervek között jelen van még az Aranyhegy is, ahol várhatóan 30-40 bér­lakás kerülne megépítésre. Debrecen városa szintén tervezi bér­lakások építését, ami azért is örvendetes hír, mert ebben a városban 1988 óta nem volt önkormányzati beruházással lakás­építés. Igaz, konkrétumokat egyelőre még nem lehet tudni, annyi azonban biz­tos, hogy ők is már meglévő telek hasz­nosításán gondolkodnak. Medgyesi Katalin Sopronban is építenének bérlakásokat Lehet, hogy eddig nem a legjobb helyen próbálkozott? Postabank Lakáshitelek most ajándékutalvánnyal ■ Kiegészítő kamattámogatással nyújtott hitelek új lakás építésére és vásárlására HpTvB kamattal ■ Vissza nem térítendő állami lakásépítési kedvezmények és adó-visszatérítési támogatások ■ Piaci kamatozású hitelek telek, lakás vásárlásához, építéshez, felújításhoz már 16,5% kamattal ■ Augusztus 1-től december 1-ig havonta hat hitelfelvevőnket, egyenként 200 000 Ft értékű Keravill-utalványban részesítjük.* További információ: Hitelinfo: (06 40) 44-22-00 www. postabank. hu Posta Bank és Takarékpénztár Rt A kiválasztás módjáról szóló Tájékoztató megtekinthető a bankfiókokban.

Next