Népszabadság, 2000. július (58. évfolyam, 152-177. szám)

2000-07-03 / 153. szám

14 NÉPSZABADSÁG PIAC­GAZDASÁG 2000. JÚLIUS 3., HÉTFŐ Hiányoznak a megszűnt irodák A külkereskedelem integráltan működhet a legeredményesebben Július 4-én külpiaci értekezlet kezdődik Budapesten mindazok részvételével, akik Magyarország nemzetközi gazda­sági kapcsolatainak területén tevékeny­kednek. Ez lesz az első átfogó tanácsko­zás azt követően, hogy egy decemberi kormánydöntés értelmében a magyar külgazdaság irányítása átkerült a Kül­ügyminisztérium feladatkörébe. Ehhez fogható léptékű átszervezésre utoljára három éve került sor, akkor a külkeres­kedelmi kirendeltségek egy részét - ke­reskedelmi szolgálati irodákká átnevez­ve — az akkori Ipari, Kereskedelmi és Idegenforgalmi Minisztérium átadta az egyébként ugyancsak általa felügyelt Magyar Befektetési és Kereskedelem­fejlesztési Közhasznú Társaságnak (ITDH). Egyúttal a másik részéből létre­hozták a nagykövetségeken a külgazda­sági attasék intézményét. Az ITDH az idei átszervezés nyomán a Külügy és a GM közös irányítása mellett működik majd. A külkereskedelmi képviseleti háló­zat néhány évvel ezelőtti átrendezésének vannak pozitív és negatív tapasztalatai is. Melega Tibor, a kereskedelmi szolgá­latot közvetlenül felügyelő ITDH vezér­­igazgatója a kedvező tapasztalatokról szót ejtve első helyen említette, hogy az ITDH-ban egy kézbe került mindazok irányítása, akik országon kívül és belül a befektetők idevonzásáért, a kereskedel­mi kapcsolatok elmélyítéséért tevékeny­kednek. Az elmúlt három év során sike­rült a kereskedelmi szolgálat külföldi posztjait az ITDH szervezetébe integrál­ni. A rendszerből „kilóg” a moszkvai kereskedelmi képviselet, amely méretei és a piaci sajátosságok miatt miniszté­riumi irányítás alatt maradt. A tapaszta­latok fényében Melega elképzelhetőnek tartja, hogy - amennyiben ehhez az anyagi feltételek is rendelkezésre állnak majd - az ITDH erre a kirendeltségre is elküldi képviselőjét. Ebben a kialakult, integrált rendszer­ben például - folytatta a vezérigazgató - az ITDH külföldön és itthon dolgozó munkatársai szinte kézről kézre adják a potenciális befektetőt. A külszolgálatos előbb arról győzi meg, hogy érdemes Magyarországra jönnie, hazai fogadója azt részletezi tovább, hogy mi szól az it­teni befektetés mellett, vidéki irodájuk munkatársa pedig arról adhat informá­ciót, hogy a megtelepedni szándékozó cégnek milyen speciális előnyöket biz­tosít az adott régió. Számos jelentős be­fektetőt sikerült ily mó­don nemcsak Magyaror­szágnak megnyerni, de olyan területekre elkalau­zolni, ott beruházásra rá­bírni, ami korábban fel sem merült előtte. Az ITDH jelenleg is mintegy ötven elképzelés meg­valósításáról folytat ígé­retes tárgyalásokat. 1998- ban 470, tavaly 560 millió dollárnyi befektetést köz­vetített Magyarországra a társaság, az idei első öt hónapban ez a szám már eléri a 300 milliót. Ami a problémákat ille­ti: a munka során máig ható gondot jelent, hogy a külkereskedelmi hálózat átalakítása alatt és után is jelentősen szűkítették a szolgálatok számát és lét­számát. Melega szerint máig nagyon hiányzik a megszüntetett chicagói iroda, sőt más amerikai központokban - például Texasban vagy a nyugati parton — ugyancsak elkelne magyar gaz­dasági érdekképviselet. Miután azonban a külkereskedelem a Külügyminisztéri­um hatáskörébe került, a vezérigazgató tovább nem halogatható feladatnak mi­nősítette a kereskedelmi szolgálat és a külgazdasági attaséi hálózat harmonizá­lását. Egyes országokkal ugyanis inkább államközi szinten, diplomáciai eszkö­zökkel folyik a gazdasági kapcsolatépí­tés, másoknál viszont a magánszféra szerepe a meghatározó. Ilyen helyeken megfontolandó az egyik poszt megszün­tetése, annak teendőit átveheti az ott ma­radó magyar kiküldött. A munka eredményességének előfel­tétele, hogy a külszolgálati posztot pá­lyázat útján elnyert szakember kikülde­tése előtt néhány hónapot töltsön el az ITDH-ban, lássa át a reá váró reláció működtetése hazai oldalának rendszerét. Melega Tibor elégedetten tette hozzá, hogy a külkereskedő munkatársak nagy többsége sikeresen hangolódott rá a szá­mára szokatlan feladatok­ra is. Ennek eredménye, hogy míg 1997-ben 117 különféle programot bo­nyolítottak le (kiállítások, információs standok üze­meltetése, befektetési konferenciák, üzletember­találkozók szervezése), addig ezek száma az idén már 350-re nő. A munka során a leg­komolyabb gondot az okozta, hogy a szolgálat átminősítése félreértések­re adott alkalmat. Egyes fogadó országokban az ITDH kiküldötteit hajla­mosak voltak egy magán­cég delegáltjaiként ke­zelni, aminek következté­ben megemelkedtek ki­adásaik, helyiségbérleti díjaik, megszűntek adó­­kedvezményeik — ez nem­csak az egyéneknek, de a magyar államnak is érzé­keny veszteségeket jelen­tett. - Itthon és külföldön egyaránt manifesztálni kell, hogy az ITDH a magyar kormány szervezete, a magyar gazdaságpolitika megvalósításának egyik eszköze, s hogy külszolgálatot teljesítő munkatár­sai hivatalos állami kiküldöttek - szö­gezte le Melega, hozzátéve, hogy a probléma rendberakása nem presztíz­sokok miatt kívánatos, hanem a munka hatékonyabbá tételének fontos előfelté­tele. - Ezt a jelenlegi kettős - külügy­mi­nisztériumi, gazdasági minisztériumi - irányítás mellett gördülékenyen meg kell tudni oldani - hangoztatta a vezér­­igazgató, rámutatva egyúttal, hogy az EU-tagországok Budapesten működő kereskedelmi szolgálatai hasonló elvek szerint végzik munkájukat. Farkas József György Melega Tibor: Tovább nem halogatható a kereskedelmi szolgálat és a külgazdasági attaséi hálózat harmonizálása. Egyesül a BA és a KLM? Június eleje óta folynak az egyesülési tárgyalások a British Airways és a KLM holland légitársaság között. Egy hónap elteltével a megbeszélések még mindig kezdeti stádiumban vannak, és semmi­féle garancia nincs arra, hogy a tranzak­ció eredményes lesz, de ha igen, egy­aránt kerülhet sor teljes fúzióra, szövet­ségre, átvételre vagy az üzlet különböző területein folytatott együttműködésre. A tárgyalások azután kezdődtek meg, hogy áprilisban összeomlott a KLM és az Alitalia tervezett szövetsége, majd a holland légitársaság elnöke, Lee van Wijk közölte, hajlandó a kisebb partner szerepét is betölteni egy nagyobb válla­lattal történő egyesülés keretében. Ha a fúzió megvalósulna, Európa első számú, a United Airlines és az American Air­lines után pedig a világ harmadik legna­gyobb légitársasága jönne létre, mely­nek tőkepiaci értéke együttesen 5 mil­liárd fontot tenne ki, kilencvenezer dol­gozót foglalkoztatna, és közel hatszáz repülőgéppel rendelkezne. A British Airways nemrégiben kine­vezett ausztrál vezérigazgatója, Rod Eddington kezdettől hangoztatta, hogy prioritásai: Európa és a konszolidáció. A KLM-mel történő házasságkötés előnyei közé tartozna, hogy az amszterdami Schiphol repülőtér kiemelt szerepet tölt be az átszállásoknál, míg a világ legna­gyobb forgalmat lebonyolító légikikötő­je, Heathrow erőssége a direkt járatok in­dítása és fogadása. Természetesen a kö­zös adminisztráció, műszaki háttér és marketing jelentős megtakarításokat ígér. A légi közlekedésben járatos piaci elemzők szerint azonban tetemes költsé­gek merülnének fel, még mielőtt az elő­nyöket realizálni lehetne, és mire az európai versenyhatóság jóváhagyná az üzletet, a konkurencia előnybe kerülne. A házasulandóknak meg kellene győzni­ük a regulátorokat, hogy a fogyasztót nem fenyegeti az árrobbanás veszélye. A BA gondjait többek között éppen a ked­vezményes árú légitársaságok (pl. saját „sallangmentes” leányvállalata, a Go vagy az EasyJet) akciói és az olajár emelkedéséből fakadó költségnövekedés okozza. A fúzió által felvetett számos kérdés közé tartozik, hogy a két légitár­saság közösen a Heathrow-Amszterdam közötti útvonal 69, az összes londoni re­pülőteret figyelembe véve 72 százalékos piaci részesedéssel rendelkezik. Az Eu­rópai Bizottság aligha fogja tűrni, hogy a közös légitársaság mindkét kulcsfontos­ságú repülőtéren megőrizze valamennyi felszállási „flotját”. Különösen annak fé­nyében, hogy a közeljövőben egyik he­lyen sem lehet bővítésre számítani. London, 2000. július R. Hahn Veronika P­I­A­C­F­I Német cégek érdeklődése: — Elektromechanika és fémipar terüle­tén tevékenykedő kisvállalkozás beszál­lító, kooperációs partnert keres lemez­megmunkálásra. A partnernek rendel­keznie kell CNC-stancológéppel, CNC- élhajlító, illetve süllyesztékes hajlító­préssel, továbbá jártasnak kell lennie a finommechanikában, acél-, nemesacél, valamint alumíniumlemezek megmun­kálásában.­­ Középkategóriájú német szállítmá­nyozó vállalat joint-venture típusú vállal­kozás létrehozásával vagy magyar vállal­kozásban való pénzügyi részesedéssel kí­vánja megszilárdítani nemzetközi képvi­seletét. A magyar partnerrel szembeni követelmények: pénzügyileg biztosított szállítás, középkategóriájú szállítmányo­­ k Y E L Ó zó cég (maximum 20 alkalmazottal), jó infrastrukturális kapcsolatok, lehetőleg központi fekvés, esetleg egy raktár meg­léte, német vagy angol nyelv ismerete, nemzetközi szállítmányozási engedély, tapasztalat a kelet-európai közlekedésben és a textillogisztikában.­­ Magasságában állítható irodabúto­rokat gyártó cég magyar gyártót keres hajtóművek (kúp- vagy fogaskerekes) gyártására.­­ Német vállalkozás eladná fűszerek és gyógynövények termesztésével fog­lalkozó dél-magyarországi leányvállala­tát. Részeladás, haszonbérlet lehetséges. Bővebb információk az ITDH ügyfél­szolgálatán (telefon: 318-3968). A Swift ma már sokkal többet jelent, mint egyszerűen azt, hogy fürge Például kényelmet. A központi zár, az elektromos ablakok és tükrök mellett egy légkondicionált, kellemesen hűvös helyet a nyári melegben. És biztonságot. Ütközésvédelmet és a legkisebbek megóvására gyerekzárat, sőt kétoldali légzsákot, ABS-t és elektromos indításgátlót is. Vagy azt a jó érzést, hogy mi ritkábban térünk be a benzinkutakhoz, mint mások. Egy olyan autót, amelyiket nagyon lehet szeretni. A mi autónkat. UZUKI __mester

Next