Népszabadság, 2000. szeptember (58. évfolyam, 205-230. szám)

2000-09-27 / 227. szám

16 NÉPSZABADSÁG KERÉKVILÁG 2000. SZEPTEMBER 27., SZERDA A titok neve kaizen Állandó és folyamatos fejlesztés, vagyis kaizen. Ennek a japán munkafilozófiá­nak a jegyében rukkolt elő a három éve bevezetett Avensis új változatával a Toyota, amelynek a felső kategóriában a német autókkal kell megküzdenie. A legnagyobb japán járműgyár világ­szerte 5,83 millió autó eladását tervezi az idén. Az európai piacon legkelen­dőbb távol-keleti márka 2000 első nyolc hónapjában 449 ezer autót értékesített, ami az előző évhez képest tizenhat szá­zalékos növekedést és 3,6 százalékos piaci részesedést jelent. A siker titka az állandó megújulás, amit a márka mo­dellkínálatának fiatal, mindössze hu­szonegy hónapos átlagkora is jelez. A változások most az Avensist utolsó ki­adását is elérték. A japán gyáróriás saját technológiai rendszere, a TPS dicséretére legyen mondva: erősebb és mindenekelőtt szebb autó lett a fejlesztés eredménye. Igaz, ezúttal a minőség csap át mennyi­ségbe, mégpedig költségoldalon: a leg­olcsóbb, az 1,6-os Sedan kezdő bruttó ára 4,88 millió forint, míg a legdrágább típusért, a kétliteres dízel Wagonért 7,31 milliót kell leszurkolni a márkake­reskedőknél. A „külcsínnel” kezdve, az autó - elő­nyére - elvesztette némiképp BMW-s jellegét. A lámpatesteket újratervezték, változott az orr-rész és a lökhárító, a műszerfal áttekinthetőbb lett. Immár szériában jár minden modellhez a 15 co­los abroncs, de 16-os is váltható. A fo­kozott belső kényelemhez tartozik, hogy az 1,8-as és a kétliteres típus része az au­tomata légkondicionáló, míg az 1,6-os­­hoz opcióként kézi vezérlésű légszabá­lyozó kapható. A „belbecs” újdonsága, hogy az új Avensis minden benzinmotoros modell­jébe a TSP büszkeségét (a többek közt), a Corolla révén már ismert ún. intelligen­sen változtatható szívószelep-vezérlésű motort (WT-i) építik. Ezzel - legalábbis az 1,8-as típus - már a legszigorúbb, két év múlva életbe lépő európai károsanyag­­kibocsátási előírásoknak is megfelel. A dízelpiacon a modell kétliteres, ún. közös nyomócsöves, közvetlen befecskendezé­sű motorral jelenik meg. Ezekkel a hajtó­művekkel az 1,6-os Sedan 11,3 sec alatt gyorsul 100 km/h-ra, és a kombinált (vá­rosi + városon kívüli) érték szerint 7,1 li­ter üzemanyagot fogyaszt, míg a dízel­­motoros Wagon erre csak három tizedmá­­sodperces késéssel képes, miközben 5,9 liter gázolajat használ fel. Ami a biztonságot illeti, az autó szinte minden terepen „tudta az utat” (navigá­ciós rendszerrel meg főleg), a blokkolás­­gátló fékrendszer és az elektronikus fék­­erőelosztó szériában jár. A kétliteresek­hez járműstabilizáló és fékrásegítő ren­delhető. A vezető oldalán a légzsák min­den motor-, illetve karoszszériatípusnál az alapfelszereléshez tartozik, és ez a leg­több esetben az oldallégzsákra is áll. A kétliteres benzines Sedan és Liftback jel­legzetessége a beszerelt függönylégzsák. Egyiket se próbáljuk ki! Sz. L. L. Körkörös légzsákvédelem A Toyota Avensist 1997 óta gyártják a japán cégóriás angliai, bumastoni gyá­rában. A nyolc éve, 1,1 milliárd fontos (462 milliárd forintos) beruházással épített egységben tavaly 179 ezer Avensis- és Corolla-modell gördült le a fu­tószalagról. 2546-an dolgoznak itt, míg a motorokat gyártó észak-walesi üzemben, ahol évente 105 ezer egységet gyártanak, 329-en. Miközben a Toyo­ta Motor UK a piaci részesedés növelésére törekszik, az angol autógyártás sú­lyos gondokkal küszködik: tavasszal a Phoenix gyakorlatilag ingyen vette át a müncheni BMW-től a veszteséges Rovert, s vele együtt a szintén Birmingham közeli gyáregységet, igaz, megmentve ezzel több ezer munkahelyet. A jövő tükre Ha kell, ébreszt, szobát foglal, vagy segítséget hív Az elektronikának köszönhetően rob­banásszerű fejlődés előtt áll a vissza­pillantó tükör, amely a hátralátás mel­lett adatok, térképek kivetítésére és se­gélyhívásra is alkalmas. Az autógyá­rak a harci repülőkhöz hasonlóan a szélvédőre vetítéssel is kísérleteznek. A hatvanas években az is luxusnak számított, ha egy belső visszapillantó tükröt éjszakai állásra lehetett billenteni: a kézmozdulattal a vezető csökkenthette a mögötte haladó autó fényszóróinak va­kító hatását. A drágább kategóriák mo­delljeiben ez már elektronika segítségé­vel, önműködően történik. A klasszikus, egyállású visszapillantó alapelvének lényege, hogy a megfelelően domborított üveglapra ezredmilliméter­­nél vékonyabb ezüstréteget gőzölnek, majd erre egy alapozót és védőlakkréte­get visznek fel. A kétállású tükörnél az üveg nem plánparalell, hátsó síkja az el­sőhöz képest 3,5 fokos szöget zár be. Nappali állásnál az üveg távolabbi olda­láról minden tükröződik, éjszakai állás­ban csak a beeső fénysugár négy százalé­ka verődik vissza az üveg felületéről. A legújabb Peugeot 607-es elekt­­rokróm belső tükre magától megakadá­lyozza, hogy a vezetőt elvakítsa a hátulról érkező autók fénye. A közlekedésbizton­ságot jelentősen segítő belső visszapillan­tóban az első és hátsó cella fényérzékelő­je összehasonlítja a mért fényerősségeket, és szükség esetén szemkímélő üzemmód­ba kapcsolja a rendszert. Az elsötétítés a tükör belsejében található, elektrolízissel változó zselével történik. A berendezés szükség esetén kikapcsolható. Néhány európai taxis már alkalmazza a német Halé cég belső visszapillantó tükrét, amelynek piros világítódiódái a hátul ülő utasnak is jól láthatóan mutat­ják a tarifát és a fizetendő összeget. Az amerikai Gentex kísérleti rendsze­re a jövőt idézi: a tükör a hátralátás mel­lett egyéb feladatokat is ellát. Beleépí­tették a telefon kapcsolóját, mikrofonját, az antennaként is szolgáló keret gomb­jainak megnyomásával szükség esetén a közelben szállodai szobát lehet foglalni, mentőt vagy műszaki segítséget lehet kérni. A rendszerhez csatlakozó mű­holdkövető navigációs és kommuniká­ciós rendszer pontosan jelzi a diszpé­csernek a bajba jutott jármű helyét, tehát a vezetőnek nem kell az ismeretlen he­lyen utcatáblákat vagy azonosítási pon­tokat keresgélnie és lediktálnia. A látó­mező részére kivetíthető a külső hőmér­séklet vagy iránytű is megjeleníthető. Kenneth Le Grand, a Gentex alelnöke szerint 2001-ben már az amerikai autók többségében lesz sötétítő automatika, és a kísérleti modellnél is több lehetőséget kínál a jövő­jükre. A féligáteresztő üveglap mögé beépített kamera folya­matosan figyeli a vezető szemmozgását, a szemhéj sűrű vagy hosszabb idejű le­­csukódásakor hangjelzéssel figyelmez­tet, szükség esetén élénkítő permettel ébreszti a menet közben elalvó pilótát. A visszapillantó tükör továbbfejleszté­sével párhuzamosan más megoldásokkal is próbálkoznak az autógyárak: a vadász­repülőknél már használt megoldást adap­táltak kísérleti jelleggel közúti járművek­be. Az elv lényege, hogy az információ­kat a vezető által jól látható helyre, a szél­védőre vetítik. A heand-up display segít­ségével látótérbe kerülnek többek között fontos adatok és közúti jelzések. A jármű elejére épített kamera folyamosan figyeli az út szélét, azonosítja a jelzőtáblákat, sa­ját képgyűjteményéből a kiválasztja, majd holografikus optikai rendszerével jól látható formában a szélvédőre vetíti. Előnye, hogy rossz látási viszonyok kö­zött is időben mutatja az egyébként kivi­­lágítatlan jelzéseket. A hadseregnél már bevált éjjel látó rendszert építtetett Cadil­lac luxuskocsijába a General Motors: a Night Vision berendezés szélvédőre vetí­tett képe sötétben és ködben is mutatja az elakadt autót, az úton keresztülfutó álla­tot vagy baktató gyalogost. B. J. Sötétben és ködben segít a Night Vision hőkamerája és szélvédőre vetített képe #

Next