Népszabadság, 2000. október (58. évfolyam, 231-255. szám)

2000-10-17 / 244. szám

NÉPSZABADSÁG MAGYAR TÜKÖR 2000. OKTÓBER 17., KEDD 9 Balatoni dilemmák Egy törvénytervezet prioritásai Ma lesz a Balaton területrendezéséről szóló törvény parlamenti zárószavazása. A kiemelt üdülőkörzet képviselői -párt­állástól függetlenül - aggályosnak tart­ják, hogy a szigorú feltételeket szabó törvény nem nyújt forrást az önkor­mányzatok számára az előírt feladatok teljesítéséhez. Már évekkel ezelőtt megfogalmazó­dott, hogy a Balaton megóvása érdeké­ben a szokásosnál szigorúbb, egységes szabályozásra van szükség a tó környéki területfej­lesztésben, területrendezésben. A törvényalkotást hosszú egyeztető munka előzte meg. A szakmai alapon folyó tárgyalásokon gyakran jutottak ha­sonló álláspontra a különféle pártokhoz tartozó képviselők. Mivel tartani lehetett attól, hogy a szi­gorodó szabályozás életbelépése előtt felgyorsulnak a tóparton nem kívánt fej­lesztések, tavaly átmeneti törvény lépett életbe a korlátozásukra. Az átmeneti tör­vény ez év végéig maradhat hatályban, ami abban az esetben nem vet fel újabb problémát, ha sikerül az új törvényt idő­ben megszavazni. A törvénytervezetben prioritást élvez a vízminőség­ és a környezetvédelem. Ennek érdekében korlátozza és feltéte­lekhez köti az építkezéseket. A differen­ciált szabályozás a tóparton szigorúbb, távolodva egyre rugalmasabb. A feltéte­lek teljesítésével lehetővé teszi a beépí­tettség növelését vagy újabb területek turisztikai célú hasznosítását is. A tervezet egyebek között kitér a gyorsforgalmi utak nyomvonalának biz­tosítására, új mellékutak kialakítására, és figyelembe veszi a vitorláskikötő-há­­lózat bővítési terveit. A módosítási in­dítványoknak köszönhetően a zárósza­vazásra kerülő változatban a fejlesztésre kijelölt sármelléki, siófok-kiliti, vala­mint szentkirály­szabadjai reptér mellé bekerült a tapolcai bázis is. A képvise­lők elvetették az Ordacsehi-Pálköve kö­zött megvalósításra szánt második bala­toni komp tervét. Részben a hosszúra nyúlt vita az oka annak, hogy a tavaszra várt törvény elfo­gadása még mindig várat magára. Csak­nem száz módosító indítvány érkezett a Balaton területrendezéséről és a terület­­rendezés szabályzatáról szóló törvény­­tervezethez. Ezek alapvetően nem a tör­vény célját vagy főbb irányelveit kérdő­jelezték meg. A formai kiigazítások mellett több képviselői indítvány kért hosszabb türelmi időt a balatoni háttér­települések részére a feladatok teljesíté­séhez. Sok kezdeményezés keresett megoldást a finanszírozási gondokra. A zárószavazás előtt Házas József, Sió­fok és körzetének szocialista képviselője elmondta: csalódott, mert hiába fogadták el több módosító indítványát, a leglénye­gesebb kimaradt. Lehetetlen helyzetbe kerülhetnek a balatoni háttértelepülések azzal, hogy nem nyújtanak forrást szá­mukra az építési engedélyek kiadásához előírt beruházások megvalósítására. A képviselő szerint több tucat olyan kétezer lakosnál kevesebb lélekszámú falut érint az új szabályozás, amely az előírt csatornázottsági szint eléréséhez önállóan állami támogatást nem kaphat, összefogni meg nem tudnak a nagy távolságok miatt. - A szocialista frakció ezért azt fontolgat­ja, hogy tartózkodik a zárószavazáskor - mondta Házas József. Bóka István, Balatonfüred és térségé­nek fideszes képviselője, a Balaton Fej­lesztési Tanács elnöke szerint a törvény­­tervezet hatpárti konszenzus alapján született meg. Ennek ellenére nem telje­sen elégedett. Kifejtette: a törvények fi­nanszírozási kérdésekkel nem foglal­koznak ugyan, de ő maga is szorgalmaz­ta, hogy az egyik legnagyobb nemzeti kincsünkről szóló balatoni törvény ez alól legyen kivétel. Bár ezt nem sikerült elérni, a képviselő most úgy látja, az időhúzásnál kisebb rosszat jelent, ha a törvényt ebben a formában megszavaz­zák. Bóka István az intézkedési tervtől és a költségvetési törvénytől reméli, hogy forrásokat ad az önkormányzatok­nak a határidőhöz kötött feladatok telje­sítéséhez. A törvény alapján a lakosok­nak a szennyvízcsatornák megépítése lesz a legnagyobb feladatuk, a képviselő a céltámogatási keret növelésében látja a megoldást, ennek elnyerésénél eddig is elsőbbséget élveztek a balatoniak. Herényi Károly, Balatonboglár és körzetének MDF-es képviselője tudósí­tónknak úgy nyilatkozott a zárószavazás előtt: pártja várhatóan megszavazza a törvényt. Ő személy szerint még nem döntött, hogy tartózkodjék-e a szavazás­tól. Választói akaratát kellene tükröznie állásfoglalásának, márpedig a törvényja­vaslat ebben a formában nem felel meg az elvárásoknak. Főleg a somogyi part­tól távolabb fekvő, elszegényedett fal­vak népességmegtartó képessége kerül­het veszélybe, ha nem lesz pénz az új építkezések feltételeinek teljesítésére. Herényi Károly az idegenforgalmi bevé­telek átcsoportosításában látja ennek a problémának a megoldását. Török Tünde Szigorú szabályozás kellene FOTÓ: TEKNŐS MIKLÓS Valódi Álhírek A legújabb történeti kutatások alapján feltételezhető, hogy a honfoglalás való­jában hét utazási iroda csődjének kö­szönhető, amikor Pannóniából nem tud­ták az Etelközbe visszavinni utasaikat. Kormányhoz közeli médiaszakértők sze­rint ahogy a Kis Újságot az Arculat Kft., az Elek István szerkesztette Válasz című folyóiratot csak a Van Képe Bt. adhatja ki. A Postabank megvásárlásáért ringbe szálló K. Gyula munka nélküli segéd­munkás kijelentette: amennyiben az ál­lam hajlandó őt is százötvenmilliárd fo­rinttal konszolidálni, abból szívesen ad­na akár nyolcvanat is a bankért cserébe. Szakértőt hallgatott meg a bíróság a whiskys ügyében, aki zárt tárgyaláson elemezte a Ballantines és a Johnny Walker közötti különbséget. A fővárosi Fidesz-frakció támogatná a Váci út-Róbert Károly körút keresztező­déséhez tervezett felhőkarcoló felépíté­sét, amennyiben a főpolgármester elfo­gadja annak liftjét 4-es metrónak. A katonák nyelvtudását szívén viselő Or­bán Viktor személyesen leplezte le az USA egyik magas rangú tábornokát, hogy az nem középfokon beszéli az angolt. Kovács László elismerte, hogy pártjá­nak annyira nehéz döntenie az MSZP jö­vendő kormányfőjelöltjéről, hogy in­kább meg se nyerik a választásokat. Járai Zsigmond szerint a tíz százalék fö­lé kúszó infláció is azt bizonyítja, hogy a forint sokat javult az idén, a jövő év fel­adata csupán annyi lesz, hogy megtalál­ják, mihez képest. Demszky Gábor cáfolta, hogy pekingi útján megjegyzéseket tett volna a Hófe­hérke mellé kirendelt hét törpe magassá­gával kapcsolatban. Selmeczi Tibor Az erőszak távol tartása a cél Pekár István, az új elnök nézőbarát Duna TV-t szeretne Pekár István, a Duna Televízió újonnan megválasztott elnöke nyitni szeretne, hogy nézettebbé tegye a műholdas csatornát. Mint lapunknak nyilatkozva kifejti, eköz­ben arra nagyon vigyázna, nehogy a kulturális televízió a kereskedelmi tévék har­­sányságába menjen át. Az elnök a kurátorok kérése ellenére nem tartja kötelező­nek, hogy pályázó társai közül vagy kívülről válasszon magának alelnököket. „Eddig még semmilyen elvtelen alkut nem kellett kötnöm, és ezt a jövőben is el akarom kerülni” - hangsúlyozza. Úgy véli: a Duna TV kielégíti a polgári pártok elvárásait, miközben kiegyensúlyozottsága az ellenzék számára is biztosíték. Pekár Istvánt először arról faggattuk, miként kívánja létrehozni az átalakítási ter­vében meghirdetett „nézőbarát” tévéprogramot. - Mindenekelőtt abból indulok ki, hogy minél speciálisabb egy műsor, an­nál kisebb a lehetséges nézőközönsége. A Duna Televízió magasra tett kulturá­lis mércéje következtében beszűkítette potenciális nézői körét. Én szeretnék egy kicsit nyitni, de annyira azért nem, hogy átessünk a kereskedelmi televíziók időnként elviselhetetlen har­­sányságába. Tisztában va­gyunk azzal, hogy relatíve alacsony nézettsége miatt a Duna nem diktáló, hanem kö­vető típusú televízió. Ezért ha a többiek például rajzfilmeket sugároznak a hét végén, akkor nekünk oktató típusú adásokat kell nyújtanunk, még ha azo­kat kevesebben nézik is. A Duna Televízió szűk körnek szóló, több mint hetven maga­zinműsorának egy részét meg­próbáljuk egy élő műsorsáv­ban összevonni, így napi kul­turális ajánlót, tudósításokat stúdióbeszélgetéseket adhat­nánk, és a magazinokat fel­frissíthetnénk. - Eddig mi akadályozta meg azt, hogy a Duna Tele­vízió szellemisége, műsora felfrissüljön? Hiszen ön is ré­sze volt a menedzsmentnek, az elmúlt egy évben a szolgáltató műsorokat felügyelte, de ezen a területen sem történt vál­tozás. - A szükséges változtatáso­kat korábban is előnyben részesítettem, de ezekkel a tö­rekvéseimmel mindeddig ki­sebbségben maradtam. Évről évre kisebb-nagyobb módosu­lások történtek a műsorrendben, de ilyen bátran a korábbi menedzsment nem mert lépni. Nóták, lovas versenyek, vásári tarkaság - Nem érzékeli azt, hogy a műholdas köztévének ma már túl nagy a tehetet­lenségi nyomatéka, hogy nagy lökéssel elindították egy pályán, amelyről na­gyon nehéz lenne kimozdítani? - Nagyon nehéz feladat lesz, hogy egy olyan nyitást érzékeltessek, ami még nem tántorítja el a régi közönsé­günket, amitől még nem érzik azt, hogy valami vásári tarkaság jelenik meg a Dunában. De úgy vélem, elegendő moz­gásterünk van. Száz néző közül azt a ti­zenötöt kell megcéloznunk, aki szap­panoperák és show-műsorok helyett ér­tékorientált alkotásokat, dokumentum-­ és kultúrtörténeti filmeket akar nézni. Nagyon sok olyan alkotás létezik, amely szórakoztató és egyben értéket is képvi­sel. A mi szórakoztató műsoraink vi­szont szegényesek, egyszerűek voltak. Ezeken is változtatnunk kell, de meg­szüntetni nem akarjuk őket, mert egy vi­szonylag széles körnek sokat jelent pél­dául az, hogy a Svédországban élő gye­rekek itt köszönthetik a Székelyföldön maradt nagyszülőket névnapjuk alkal­mából. Ennek is van egyfajta varázsa, de ki kell lépnünk ebből a körből. Nagyon sokan kérnek tőlünk nótákat, népdalo­kat. Meg kell találnunk azt a határt, ame­lyen belül ezt a nézői réteget is kielégít­jük. Ha például egy népdalversenyt su­gároznánk, abba beleférnének a katona­dalok és az igényesebb nóták is, de nyil­vánvalóan nem kaphatnának helyet azok a lakodalmas dalok, amelyek a kereske­delmi csatornákon sikert aratnak. - Vajon elvárható-e a korlátozott anyagi lehetőségekkel rendelkező csa­tornától, hogy a szórakoztatásra szánt műsorai ne fulladjanak unalomba a szegényes kivitel miatt? - Úgy érzem, a Duna költségvetése éppen az alsó határát súrolja annak, ami­kor még napi tizennyolc és fél órában eu­rópai színvonalú műsort lehet adni. Har­madik éve már csekély vesztesége van a társaságnak, de ez egy kis karcsúsítással, takarékoskodással ledolgozható, és nem megy a műsorkészítés rovására. Emellett ma már tucatnyi helyen lehet pályázni, az ORTT-től például az idén több száz­millió forintot nyertünk színházi közve­títésektől lovas versenyek sugárzásáig, az Európai Unió pályázatain is pénzhez lehet jutni. Direkt reklámokból azonban egy kulturális televíziónak nem lehet megélnie egy olyan világban, ahol a né­zettség alapján számláznak. Sőt talán nem is lenne szabad reklámokat adnunk. 1955-ben született Herencsényben (Nógrád m.). 1979-ben agrármérnöki diplomát, majd mérnöktanári diplomát szerzett a gödöl­lői egyetemen. .1979-től agronómus a Cserhátsurányi Szabadság Tsz-ben. 1984-ben a Magyar Mezőgazdaság új­ságíró munkatársa, később a Számadás rovatvezetője. 1991-ben a Magyar Gazda című hetilap főszerkesztője. 1993-ban a Duna TV főszerkesztője. 1998-ban a szolgáltató műsorokat fel­ügyelő alelnökké nevezték ki. 2000-ben a Duna TV elnökévé válasz­tották.­­ A kuratórium elvárásai között meg­fogalmazódott az is, hogy a Duna Televízió nyisson Nyugat-Európa felé is. Ezzel összefüggésben határozták meg azt a pályázati feltételt, hogy a le­endő elnök társalgási szinten tudjon kommunikálni valamelyik világnyelven. Ön ígéretet tett arra, hogy másfél éven belül nyelvvizsgát tesz, ami azt jelzi, hogy jelenleg nem teljesíti ezt a pályá­zati feltételt. Ezért az is felvetődik, hogy a nyelvtudás hiánya vajon nem kizáró ok-e. - Évekig tanultam németül, és már több mint egy éve tanulok angolul is. Több, nyelvvizsgával nem rendelkező elnökjelölt társamhoz hasonlóan a ku­ratórium által kijelölt személy előtt élő­szóban bizonyítottam nyelvi jártassá­gomat, és ezt el is fogadták. Nem hi­szem, hogy emiatt magyarázkodnom kellene. Nem adjuk el magunkat a divatnak­ ­ Csak hosszas procedúra után ala­kult ki erős támogatás ön mellett a ku­ratóriumban, és eközben többféle igényt jeleztek a támogatásukért cseré­be a kurátorok. Az egyik ilyen kérés volt, hogy alelnökeit lehetőleg a pályá­zók közül válassza ki, és semmiképpen ne Bayer Zsoltot vegye maga mellé. Ez a fajta alku nem szűkíti le túlságosan a mozgásterét? — Engem megválasztottak a Duna TV elnökének, és elvárják, hogy azt né­zettebbé és gazdaságilag stabilabbá te­gyem. Úgy gondolom, elemi jogom, hogy minden munkatársamat magam válasszam meg, és ha mások tennék őket mellém, akkor semmit nem kér­hetnének rajtam számon. Ezért nem is fogadom el senkinek a javaslatát. - Ez javaslat volt, kérés vagy megál­lapodás? - Csupán elhangzott egy kérés, eset­leg fontoljam meg, hogy az elnökjelöl­tek közül válasszak. Én ezt megfontol­tam, és a televízióból indult elnökje­lölt-társaimnak elmondtam, hogy sze­retném ambícióikat kihasználni, adja­nak javaslatokat arra, min lehetne vál­toztatni. Semmiképpen nem tartom azonban kötelezőnek azt, hogy közülük válasszak, és arra sem gondolok, hogy kívülről is bárkit elfogadjak. Közvetlen munkatársaim közül szeretnék egy vagy két alelnököt, egy gaz­dasági és egy kreatív vezetőt kijelölni.­­A Duna Televízió sajátos fejlődéstörténetében megle­pőnek hatott, hogy ezúttal az elnökválasztás körül élesen megjelentek a politikai viták. A pártok eddig nem foglal­koztak a Duna TV-vel. - A Dunának ugyanis egyesek szerint nincs véle­ményformáló ereje. Ha vi­szont megszűnne az adá­sunk, akkor persze nagyon sokan reklamálnának. - Érzékel olyan szándékot, hogy a politika mégis szeret­né ide is betenni a lábát? - Meggyőződésem, hogy a politikát megszemélyesítő hi­vatal sokkal kellemesebb gazda, mint a kapitalista, aki csak a termelődött pénzt és profitot nézi. Hét éve dolgo­zom itt, egy részét már ko­moly pozícióban töltöttem, de soha nem éreztem, hogy a politika befolyásolt volna, bár lehet, hogy a kísérletek nagy részét Sára Sándor fel­fogta, de erről nincs tudomá­som. Most sem érzékelem ezt. Eddig még semmilyen elvtelen alkut nem kellett kötnöm, és a jövőben is el­­ akarom ezt kerülni. A műso­rainkkal akarom itthon és a határon túl is bizonyítani, hogy alkal­mas vagyok elnöknek. Egy naponta je­lentkező, nagy regionális műsort szeret­nék indítani, mert úgy gondolom, az Európai Unióba lépésünk előtt ez sarka­latos pont. A Duna TV alapító okiratá­ban leírtak szerint ez a tévécsatorna megfelel a polgári pártok elvárásainak is. Szerintem a kormánykoalíciónak most semmilyen beavatkozási igénye nem lehet. A kiegyensúlyozottságunk pedig az ellenzéki pártok számára is biztosíték lehet, hogy a Duna TV nem adja el magát bizonyos divatoknak, irányzatoknak vagy lobbiknak. Kitartok az önállóság mellett -Régi vita, hogy a Duna TV megtart­sa-e önállóságát, vagy a racionálisabb, takarékosabb működés végett egy szer­vezetbe tartozzon a Magyar Televízió­val. Ön milyen álláspontot vall ebben a kérdésben ? - A legvégsőkig kitartok a Duna TV önállósága mellett. A Duna TV nem egyszerűen egy külön székház, hanem egy olyan szellemiség, amely egyedüli Magyarországon: a kulturális értékek és a szép magyar beszéd iránti maximá­lis tisztelet, az erőszak távol tartása. Ezeket mind meg kell őrizni. A Magyar Televízióban ebből sok minden feloldó­dott, mert a kereskedelmi televíziók eszközeivel akarta a harcot felvenni. A Dunánál ez nem történt meg. Szerintem semmi nem indokolja az összevonást. - Hacsak az nem, hogy úgy jóval ta­karékosabban működhetne a két csa­torna. - Kétségtelenül sok haszonnal jár­hatna egy közös archívum és műszaki park létrehozása. A két intézmény azonban most viszonylag távol áll egy­mástól. Ráadásul a két részvénytársa­ság közül az egyik rossz gazdasági helyzetben van. Látszólag a közös mé­diapark praktikus megoldás lenne, de én a Duna Televízió függetlensége mel­lett teszem le a voksot. Úgy vélem, a politika részéről sincs akarat az össze­vonásra. Lehetséges ugyan, hogy a mindenkori hatalom azt szeretné, hogy egy kézben összpontosuljon a közszol­gálati média, az ellenzék viszont ezt so­ha nem fogja támogatni, a médiatör­vény megváltoztatásához pedig kéthar­mados többségre van szükség. Ezért én nyugodtan alszom. Szűcs László PEKÁR ISTVÁN

Next