Népszabadság, 2000. október (58. évfolyam, 231-255. szám)
2000-10-17 / 244. szám
NÉPSZABADSÁG MAGYAR TÜKÖR 2000. OKTÓBER 17., KEDD 9 Balatoni dilemmák Egy törvénytervezet prioritásai Ma lesz a Balaton területrendezéséről szóló törvény parlamenti zárószavazása. A kiemelt üdülőkörzet képviselői -pártállástól függetlenül - aggályosnak tartják, hogy a szigorú feltételeket szabó törvény nem nyújt forrást az önkormányzatok számára az előírt feladatok teljesítéséhez. Már évekkel ezelőtt megfogalmazódott, hogy a Balaton megóvása érdekében a szokásosnál szigorúbb, egységes szabályozásra van szükség a tó környéki területfejlesztésben, területrendezésben. A törvényalkotást hosszú egyeztető munka előzte meg. A szakmai alapon folyó tárgyalásokon gyakran jutottak hasonló álláspontra a különféle pártokhoz tartozó képviselők. Mivel tartani lehetett attól, hogy a szigorodó szabályozás életbelépése előtt felgyorsulnak a tóparton nem kívánt fejlesztések, tavaly átmeneti törvény lépett életbe a korlátozásukra. Az átmeneti törvény ez év végéig maradhat hatályban, ami abban az esetben nem vet fel újabb problémát, ha sikerül az új törvényt időben megszavazni. A törvénytervezetben prioritást élvez a vízminőség és a környezetvédelem. Ennek érdekében korlátozza és feltételekhez köti az építkezéseket. A differenciált szabályozás a tóparton szigorúbb, távolodva egyre rugalmasabb. A feltételek teljesítésével lehetővé teszi a beépítettség növelését vagy újabb területek turisztikai célú hasznosítását is. A tervezet egyebek között kitér a gyorsforgalmi utak nyomvonalának biztosítására, új mellékutak kialakítására, és figyelembe veszi a vitorláskikötő-hálózat bővítési terveit. A módosítási indítványoknak köszönhetően a zárószavazásra kerülő változatban a fejlesztésre kijelölt sármelléki, siófok-kiliti, valamint szentkirályszabadjai reptér mellé bekerült a tapolcai bázis is. A képviselők elvetették az Ordacsehi-Pálköve között megvalósításra szánt második balatoni komp tervét. Részben a hosszúra nyúlt vita az oka annak, hogy a tavaszra várt törvény elfogadása még mindig várat magára. Csaknem száz módosító indítvány érkezett a Balaton területrendezéséről és a területrendezés szabályzatáról szóló törvénytervezethez. Ezek alapvetően nem a törvény célját vagy főbb irányelveit kérdőjelezték meg. A formai kiigazítások mellett több képviselői indítvány kért hosszabb türelmi időt a balatoni háttértelepülések részére a feladatok teljesítéséhez. Sok kezdeményezés keresett megoldást a finanszírozási gondokra. A zárószavazás előtt Házas József, Siófok és körzetének szocialista képviselője elmondta: csalódott, mert hiába fogadták el több módosító indítványát, a leglényegesebb kimaradt. Lehetetlen helyzetbe kerülhetnek a balatoni háttértelepülések azzal, hogy nem nyújtanak forrást számukra az építési engedélyek kiadásához előírt beruházások megvalósítására. A képviselő szerint több tucat olyan kétezer lakosnál kevesebb lélekszámú falut érint az új szabályozás, amely az előírt csatornázottsági szint eléréséhez önállóan állami támogatást nem kaphat, összefogni meg nem tudnak a nagy távolságok miatt. - A szocialista frakció ezért azt fontolgatja, hogy tartózkodik a zárószavazáskor - mondta Házas József. Bóka István, Balatonfüred és térségének fideszes képviselője, a Balaton Fejlesztési Tanács elnöke szerint a törvénytervezet hatpárti konszenzus alapján született meg. Ennek ellenére nem teljesen elégedett. Kifejtette: a törvények finanszírozási kérdésekkel nem foglalkoznak ugyan, de ő maga is szorgalmazta, hogy az egyik legnagyobb nemzeti kincsünkről szóló balatoni törvény ez alól legyen kivétel. Bár ezt nem sikerült elérni, a képviselő most úgy látja, az időhúzásnál kisebb rosszat jelent, ha a törvényt ebben a formában megszavazzák. Bóka István az intézkedési tervtől és a költségvetési törvénytől reméli, hogy forrásokat ad az önkormányzatoknak a határidőhöz kötött feladatok teljesítéséhez. A törvény alapján a lakosoknak a szennyvízcsatornák megépítése lesz a legnagyobb feladatuk, a képviselő a céltámogatási keret növelésében látja a megoldást, ennek elnyerésénél eddig is elsőbbséget élveztek a balatoniak. Herényi Károly, Balatonboglár és körzetének MDF-es képviselője tudósítónknak úgy nyilatkozott a zárószavazás előtt: pártja várhatóan megszavazza a törvényt. Ő személy szerint még nem döntött, hogy tartózkodjék-e a szavazástól. Választói akaratát kellene tükröznie állásfoglalásának, márpedig a törvényjavaslat ebben a formában nem felel meg az elvárásoknak. Főleg a somogyi parttól távolabb fekvő, elszegényedett falvak népességmegtartó képessége kerülhet veszélybe, ha nem lesz pénz az új építkezések feltételeinek teljesítésére. Herényi Károly az idegenforgalmi bevételek átcsoportosításában látja ennek a problémának a megoldását. Török Tünde Szigorú szabályozás kellene FOTÓ: TEKNŐS MIKLÓS Valódi Álhírek A legújabb történeti kutatások alapján feltételezhető, hogy a honfoglalás valójában hét utazási iroda csődjének köszönhető, amikor Pannóniából nem tudták az Etelközbe visszavinni utasaikat. Kormányhoz közeli médiaszakértők szerint ahogy a Kis Újságot az Arculat Kft., az Elek István szerkesztette Válasz című folyóiratot csak a Van Képe Bt. adhatja ki. A Postabank megvásárlásáért ringbe szálló K. Gyula munka nélküli segédmunkás kijelentette: amennyiben az állam hajlandó őt is százötvenmilliárd forinttal konszolidálni, abból szívesen adna akár nyolcvanat is a bankért cserébe. Szakértőt hallgatott meg a bíróság a whiskys ügyében, aki zárt tárgyaláson elemezte a Ballantines és a Johnny Walker közötti különbséget. A fővárosi Fidesz-frakció támogatná a Váci út-Róbert Károly körút kereszteződéséhez tervezett felhőkarcoló felépítését, amennyiben a főpolgármester elfogadja annak liftjét 4-es metrónak. A katonák nyelvtudását szívén viselő Orbán Viktor személyesen leplezte le az USA egyik magas rangú tábornokát, hogy az nem középfokon beszéli az angolt. Kovács László elismerte, hogy pártjának annyira nehéz döntenie az MSZP jövendő kormányfőjelöltjéről, hogy inkább meg se nyerik a választásokat. Járai Zsigmond szerint a tíz százalék fölé kúszó infláció is azt bizonyítja, hogy a forint sokat javult az idén, a jövő év feladata csupán annyi lesz, hogy megtalálják, mihez képest. Demszky Gábor cáfolta, hogy pekingi útján megjegyzéseket tett volna a Hófehérke mellé kirendelt hét törpe magasságával kapcsolatban. Selmeczi Tibor Az erőszak távol tartása a cél Pekár István, az új elnök nézőbarát Duna TV-t szeretne Pekár István, a Duna Televízió újonnan megválasztott elnöke nyitni szeretne, hogy nézettebbé tegye a műholdas csatornát. Mint lapunknak nyilatkozva kifejti, eközben arra nagyon vigyázna, nehogy a kulturális televízió a kereskedelmi tévék harsányságába menjen át. Az elnök a kurátorok kérése ellenére nem tartja kötelezőnek, hogy pályázó társai közül vagy kívülről válasszon magának alelnököket. „Eddig még semmilyen elvtelen alkut nem kellett kötnöm, és ezt a jövőben is el akarom kerülni” - hangsúlyozza. Úgy véli: a Duna TV kielégíti a polgári pártok elvárásait, miközben kiegyensúlyozottsága az ellenzék számára is biztosíték. Pekár Istvánt először arról faggattuk, miként kívánja létrehozni az átalakítási tervében meghirdetett „nézőbarát” tévéprogramot. - Mindenekelőtt abból indulok ki, hogy minél speciálisabb egy műsor, annál kisebb a lehetséges nézőközönsége. A Duna Televízió magasra tett kulturális mércéje következtében beszűkítette potenciális nézői körét. Én szeretnék egy kicsit nyitni, de annyira azért nem, hogy átessünk a kereskedelmi televíziók időnként elviselhetetlen harsányságába. Tisztában vagyunk azzal, hogy relatíve alacsony nézettsége miatt a Duna nem diktáló, hanem követő típusú televízió. Ezért ha a többiek például rajzfilmeket sugároznak a hét végén, akkor nekünk oktató típusú adásokat kell nyújtanunk, még ha azokat kevesebben nézik is. A Duna Televízió szűk körnek szóló, több mint hetven magazinműsorának egy részét megpróbáljuk egy élő műsorsávban összevonni, így napi kulturális ajánlót, tudósításokat stúdióbeszélgetéseket adhatnánk, és a magazinokat felfrissíthetnénk. - Eddig mi akadályozta meg azt, hogy a Duna Televízió szellemisége, műsora felfrissüljön? Hiszen ön is része volt a menedzsmentnek, az elmúlt egy évben a szolgáltató műsorokat felügyelte, de ezen a területen sem történt változás. - A szükséges változtatásokat korábban is előnyben részesítettem, de ezekkel a törekvéseimmel mindeddig kisebbségben maradtam. Évről évre kisebb-nagyobb módosulások történtek a műsorrendben, de ilyen bátran a korábbi menedzsment nem mert lépni. Nóták, lovas versenyek, vásári tarkaság - Nem érzékeli azt, hogy a műholdas köztévének ma már túl nagy a tehetetlenségi nyomatéka, hogy nagy lökéssel elindították egy pályán, amelyről nagyon nehéz lenne kimozdítani? - Nagyon nehéz feladat lesz, hogy egy olyan nyitást érzékeltessek, ami még nem tántorítja el a régi közönségünket, amitől még nem érzik azt, hogy valami vásári tarkaság jelenik meg a Dunában. De úgy vélem, elegendő mozgásterünk van. Száz néző közül azt a tizenötöt kell megcéloznunk, aki szappanoperák és show-műsorok helyett értékorientált alkotásokat, dokumentum- és kultúrtörténeti filmeket akar nézni. Nagyon sok olyan alkotás létezik, amely szórakoztató és egyben értéket is képvisel. A mi szórakoztató műsoraink viszont szegényesek, egyszerűek voltak. Ezeken is változtatnunk kell, de megszüntetni nem akarjuk őket, mert egy viszonylag széles körnek sokat jelent például az, hogy a Svédországban élő gyerekek itt köszönthetik a Székelyföldön maradt nagyszülőket névnapjuk alkalmából. Ennek is van egyfajta varázsa, de ki kell lépnünk ebből a körből. Nagyon sokan kérnek tőlünk nótákat, népdalokat. Meg kell találnunk azt a határt, amelyen belül ezt a nézői réteget is kielégítjük. Ha például egy népdalversenyt sugároznánk, abba beleférnének a katonadalok és az igényesebb nóták is, de nyilvánvalóan nem kaphatnának helyet azok a lakodalmas dalok, amelyek a kereskedelmi csatornákon sikert aratnak. - Vajon elvárható-e a korlátozott anyagi lehetőségekkel rendelkező csatornától, hogy a szórakoztatásra szánt műsorai ne fulladjanak unalomba a szegényes kivitel miatt? - Úgy érzem, a Duna költségvetése éppen az alsó határát súrolja annak, amikor még napi tizennyolc és fél órában európai színvonalú műsort lehet adni. Harmadik éve már csekély vesztesége van a társaságnak, de ez egy kis karcsúsítással, takarékoskodással ledolgozható, és nem megy a műsorkészítés rovására. Emellett ma már tucatnyi helyen lehet pályázni, az ORTT-től például az idén több százmillió forintot nyertünk színházi közvetítésektől lovas versenyek sugárzásáig, az Európai Unió pályázatain is pénzhez lehet jutni. Direkt reklámokból azonban egy kulturális televíziónak nem lehet megélnie egy olyan világban, ahol a nézettség alapján számláznak. Sőt talán nem is lenne szabad reklámokat adnunk. 1955-ben született Herencsényben (Nógrád m.). 1979-ben agrármérnöki diplomát, majd mérnöktanári diplomát szerzett a gödöllői egyetemen. .1979-től agronómus a Cserhátsurányi Szabadság Tsz-ben. 1984-ben a Magyar Mezőgazdaság újságíró munkatársa, később a Számadás rovatvezetője. 1991-ben a Magyar Gazda című hetilap főszerkesztője. 1993-ban a Duna TV főszerkesztője. 1998-ban a szolgáltató műsorokat felügyelő alelnökké nevezték ki. 2000-ben a Duna TV elnökévé választották. A kuratórium elvárásai között megfogalmazódott az is, hogy a Duna Televízió nyisson Nyugat-Európa felé is. Ezzel összefüggésben határozták meg azt a pályázati feltételt, hogy a leendő elnök társalgási szinten tudjon kommunikálni valamelyik világnyelven. Ön ígéretet tett arra, hogy másfél éven belül nyelvvizsgát tesz, ami azt jelzi, hogy jelenleg nem teljesíti ezt a pályázati feltételt. Ezért az is felvetődik, hogy a nyelvtudás hiánya vajon nem kizáró ok-e. - Évekig tanultam németül, és már több mint egy éve tanulok angolul is. Több, nyelvvizsgával nem rendelkező elnökjelölt társamhoz hasonlóan a kuratórium által kijelölt személy előtt élőszóban bizonyítottam nyelvi jártasságomat, és ezt el is fogadták. Nem hiszem, hogy emiatt magyarázkodnom kellene. Nem adjuk el magunkat a divatnak Csak hosszas procedúra után alakult ki erős támogatás ön mellett a kuratóriumban, és eközben többféle igényt jeleztek a támogatásukért cserébe a kurátorok. Az egyik ilyen kérés volt, hogy alelnökeit lehetőleg a pályázók közül válassza ki, és semmiképpen ne Bayer Zsoltot vegye maga mellé. Ez a fajta alku nem szűkíti le túlságosan a mozgásterét? — Engem megválasztottak a Duna TV elnökének, és elvárják, hogy azt nézettebbé és gazdaságilag stabilabbá tegyem. Úgy gondolom, elemi jogom, hogy minden munkatársamat magam válasszam meg, és ha mások tennék őket mellém, akkor semmit nem kérhetnének rajtam számon. Ezért nem is fogadom el senkinek a javaslatát. - Ez javaslat volt, kérés vagy megállapodás? - Csupán elhangzott egy kérés, esetleg fontoljam meg, hogy az elnökjelöltek közül válasszak. Én ezt megfontoltam, és a televízióból indult elnökjelölt-társaimnak elmondtam, hogy szeretném ambícióikat kihasználni, adjanak javaslatokat arra, min lehetne változtatni. Semmiképpen nem tartom azonban kötelezőnek azt, hogy közülük válasszak, és arra sem gondolok, hogy kívülről is bárkit elfogadjak. Közvetlen munkatársaim közül szeretnék egy vagy két alelnököt, egy gazdasági és egy kreatív vezetőt kijelölni.A Duna Televízió sajátos fejlődéstörténetében meglepőnek hatott, hogy ezúttal az elnökválasztás körül élesen megjelentek a politikai viták. A pártok eddig nem foglalkoztak a Duna TV-vel. - A Dunának ugyanis egyesek szerint nincs véleményformáló ereje. Ha viszont megszűnne az adásunk, akkor persze nagyon sokan reklamálnának. - Érzékel olyan szándékot, hogy a politika mégis szeretné ide is betenni a lábát? - Meggyőződésem, hogy a politikát megszemélyesítő hivatal sokkal kellemesebb gazda, mint a kapitalista, aki csak a termelődött pénzt és profitot nézi. Hét éve dolgozom itt, egy részét már komoly pozícióban töltöttem, de soha nem éreztem, hogy a politika befolyásolt volna, bár lehet, hogy a kísérletek nagy részét Sára Sándor felfogta, de erről nincs tudomásom. Most sem érzékelem ezt. Eddig még semmilyen elvtelen alkut nem kellett kötnöm, és a jövőben is el akarom ezt kerülni. A műsorainkkal akarom itthon és a határon túl is bizonyítani, hogy alkalmas vagyok elnöknek. Egy naponta jelentkező, nagy regionális műsort szeretnék indítani, mert úgy gondolom, az Európai Unióba lépésünk előtt ez sarkalatos pont. A Duna TV alapító okiratában leírtak szerint ez a tévécsatorna megfelel a polgári pártok elvárásainak is. Szerintem a kormánykoalíciónak most semmilyen beavatkozási igénye nem lehet. A kiegyensúlyozottságunk pedig az ellenzéki pártok számára is biztosíték lehet, hogy a Duna TV nem adja el magát bizonyos divatoknak, irányzatoknak vagy lobbiknak. Kitartok az önállóság mellett -Régi vita, hogy a Duna TV megtartsa-e önállóságát, vagy a racionálisabb, takarékosabb működés végett egy szervezetbe tartozzon a Magyar Televízióval. Ön milyen álláspontot vall ebben a kérdésben ? - A legvégsőkig kitartok a Duna TV önállósága mellett. A Duna TV nem egyszerűen egy külön székház, hanem egy olyan szellemiség, amely egyedüli Magyarországon: a kulturális értékek és a szép magyar beszéd iránti maximális tisztelet, az erőszak távol tartása. Ezeket mind meg kell őrizni. A Magyar Televízióban ebből sok minden feloldódott, mert a kereskedelmi televíziók eszközeivel akarta a harcot felvenni. A Dunánál ez nem történt meg. Szerintem semmi nem indokolja az összevonást. - Hacsak az nem, hogy úgy jóval takarékosabban működhetne a két csatorna. - Kétségtelenül sok haszonnal járhatna egy közös archívum és műszaki park létrehozása. A két intézmény azonban most viszonylag távol áll egymástól. Ráadásul a két részvénytársaság közül az egyik rossz gazdasági helyzetben van. Látszólag a közös médiapark praktikus megoldás lenne, de én a Duna Televízió függetlensége mellett teszem le a voksot. Úgy vélem, a politika részéről sincs akarat az összevonásra. Lehetséges ugyan, hogy a mindenkori hatalom azt szeretné, hogy egy kézben összpontosuljon a közszolgálati média, az ellenzék viszont ezt soha nem fogja támogatni, a médiatörvény megváltoztatásához pedig kétharmados többségre van szükség. Ezért én nyugodtan alszom. Szűcs László PEKÁR ISTVÁN