Népszabadság, 2000. október (58. évfolyam, 231-255. szám)
2000-10-19 / 246. szám
NÉPSZABADSÁG HAZAI KÖRKÉP 2000. OKTÓBER 19., CSÜTÖRTÖK 5 Érdekvédők a minimálbérről MUNKATÁRSUNKTÓL Elérkezett a szakszervezeti konföderációk egységesülésének történelmi pillanata, el kell gondolkodni az összefogás lehetőségein - hangsúlyozta a Munkástanácsok alelnöke salgótarjáni sajtótájékoztatóján. Nagy Imre a minimálbérrel kapcsolatos parlamenti döntést kommentálva úgy fogalmazott: eleget tűrtek a szakszervezetek, a kormány maga döntött arról, hogy a tárgyalóasztal mellett kudarcot vallott érdekérvényesítést más színtérre helyezzék, és ez lehet az utca is. Az Országgyűlés kedden megszavazta, hogy ha az Országos Munkaügyi Tanácsban (OMT) november 25-ig nem születik megegyezés a minimálbérről, a kormány maga dönt az ügyben. Ezzel az OMT egyetlen kompetenciája is megszűnt, ezentúl a tanács legfeljebb arra szorítkozhat, hogy meghallgatja a kormány tervezett döntéseit - vélekedett Nagy. Szerinte a szakszervezeteknek a végsőkig el kell menniük azért, hogy újra tartalommal tölthessék fel a kiüresedett társadalmi párbeszédet. Az őket ért sérelmek miatt - néhány kivételtől eltekintve - nem szerveztek országos sztrájkokat, ám ennek a türelmi korszaknak le kell zárulnia - közölte. E véleményt erősítette meg lapunknak az MSZOSZ elnöke is. Sándor László szerint a kormányzat folyamatosan provokálja, teszteli a szakszervezeteket, a parlamenti döntéssel pedig megkezdődött az EU nyílt provokációja is, hiszen a szociális dialógus ügyében egy hónappal ezelőtt már figyelmeztetést kaptak Brüszszelből. Sándor szerint a kormány a tárgyalásos, diplomáciai megoldások helyett az erőt tiszteli, ezért a szakszervezetek vezető testületeinek az erő felmutatására kell felhívniuk a munkavállalókat. Feszült a helyzet a MÁV-nál A sztrájkmoratórium miatt az idei bértárgyalások várhatóan nem vezetnek munkabeszüntetéshez a vasútnál, az érdekegyeztető fórumot azonban ezúttal is feszültség jellemzi. A Mozdonyvezetők Szakszervezete tegnap a MÁV Rt. elnökéhez fordult, mert attól tart, hogy a lelassult tárgyalások veszélyeztetik a 2001. évre vonatkozó bérmegállapodást. Borsik János ügyvezető alelnök ezt azzal magyarázza, hogy elmaradt az új elnök bemutatkozása és a vezérigazgatói tájékoztatás is arról, hogyan változott meg a MÁV-nál a vezetői munka struktúrája. A szakszervezetek attól tartanak, miután a társadalmi és munkaügyi kapcsolatokért felelős vezérigazgató-helyettes, Bajnai Gábor arra kényszerül, hogy mindenben egyeztessen feletteseivel, lehetetlenné válik az érdekegyeztetés. (Bajnainak azért kell egyeztetnie, mert az általános vezérigazgató-helyettes, Péter Mihály hatáskörébe került át azoknak a területeknek az irányítása, amelyek a humánpolitikát, a bérügyeket érintik.) Elfogadhatatlannak tartják, hogy Kukely Márton vezérigazgató hónapok óta nem vesz részt az érdekegyeztető tanács ülésén. A helyzet tarthatatlanságát hangsúlyozza a vezérigazgatóhoz címzett levelében a Vasúti Dolgozók Szabad Szakszervezetének elnöke is. Gaskó István indítványozza a rendkívüli fórum összehívását, napirendjére a január 1-jétől hatályos bérfejlesztést és az új bértarifarendszert javasolja. K.J. E. Pert vesztett a kormány A Fővárosi Bíróság tegnapi jogerős ítéletében megállapította, hogy a kormány törvényt sértett, amikor elmulasztotta az érdekegyeztetést a 2000. évi költségvetési törvényjavaslat benyújtása előtt. A perben - amelyet a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete indított mint a Költségvetési Intézmények Érdekegyeztető Tanácsának megállapodásra jogosult tagja - a kormányt a Gazdasági Minisztérium képviselte. Tizenegy év óta először fordult elő, hogy a kormány ellen jogerős ítélet szülessen az érdekegyeztetés elmulasztása, a szakszervezetek véleményezési jogosultságának figyelmen kívül hagyása, a KIÉT összehívásának megtagadása miatt - mondta lapunknak Vadász János, a szakszervezet elnöke. Azért fordultak bírósághoz, mert az idei költségvetési törvény megalkotása előtt nem kérték ki a szociális partnerek véleményét, az Országgyűlés nem ismerhette meg hivatalosan a szakszervezetek álláspontját. Mindennek következményeként komoly károk érték a közalkalmazottakat - mondta Vadász, aki szerint a kormány most is úgy terjesztette be a parlament elé a 2001-2002-es költségvetési törvény tervezetét, hogy arról az érdekvédők nem nyilváníthattak véleményt. A KIÉT-et azt követően hívták össze, hogy a T. Házban már megkezdődött a vita a büdzséről. A szakszervezet arra számít, hogy az Országgyűlés a bírósági ítélet ismeretében felfüggeszti a költségvetés tárgyalását. Ha a törvényhozók a jelenlegi formájában fogadják el a költségvetést, a legkisebb bér 40 ezer forintra emelése miatt az 560 ezer közalkalmazott jelentős része azonos bérért dolgozik majd. Kun J. Erzsébet Agrárinnovációs milliók a Fradinak ____________HÍRÖSSZEFOGLALÓNK____________ A Népszava tegnapi számában közölt értesülés szerint az agrártárca százszázalékos tulajdonában álló, évi egymilliárd forintból Agrárinnovációs Vidék- és Területfejlesztési Kht.-n (AVT Kht.) keresztül 40 millió forint közpénz jutott a Ferencvárosi Torna Clubhoz. A cikk szerint AVT Kht. május elején szerződést kötött az FTC-vel: a cég május 2-tól az év végéig bérbe veszi a klub szabad hirdetési felületeit 32 millió forint plusz áfáért, hogy biztosítsa a szeptemberre tervezett „életmódnap” hirdetési felületeit. Az akció elmaradt, de pénzt már korábban átutalták. (Munkatársunk megtudta: a rendezvényt várhatóan a jövő év elején tartják meg, változatlan feltételekkel.) A szaktárca egyelőre nem kíván részleteket közölni az ügyben. A kht.-t felügyelő Szabadi Béla, az FVM politikai államtitkára addig nem kíván nyilatkozni, amíg a betörés ügyében folytatott vizsgálat le nem zárul. Az MTI híre szerint Torgyán József miniszter tegnap újságírók előtt arról is beszélt, hogy a cég korábbi vezetője ellen is rendőrségi vizsgálat folyik. Az Agrárinnovációs Kht. új vezetése megdöbbenéssel értesült az összehangolt támadásról - írja tegnapi közleményében a cég vezetője, Székely Péter. A vádak hátterében a szövetkezeti érdekképviseletet sejtető Székely leszögezi: a társaság az FTC-nek semmilyen támogatást nem nyújtott, vele a korábbi vezetés egy szolgáltatásra irányuló szerződést kötött. Kampány a kínzás ellen Idehaza is jogsértéseket talált az Amnesty International A londoni székhelyű Amnesty International szerint a világ harmadában az erőszakszervek módszeresen kínozzák foglyaikat, olyan országokban is, amelyek aláírták és ratifikálták az ENSZ kínzást elítélő dekrétumát. A jogvédő szervezet fejlett nyugati országok mellett hazánkat is elmarasztalja. HÍRÖSSZEFOGLALÓNK Az Amnesty International túlnyomórészt önkéntesekből álló emberi jogi világszervezet. Kormányoktól nem fogad el pénzt, működési költségeit a több mint egymillió tag és a támogatók fedezik. A szervezet hangsúlyozza, hogy nem foglal állást politikai rendszerek, ideológiák mellett vagy ellen, miként nem foglalkozik a védelmébe vett foglyok nézeteivel sem. Az emberi jogok egyetemes nyilatkozata alapján cselekszik, és úgy tartja, hogy minden emberi lénynek elvitathatatlan joga van az életéhez, méltóságához és - ha nem követ el bűncselekményt - szabadságához. A rendőri erőszakról szóló, szerdán közzétett jelentésében az Amnesty International megállapítja, hogy a hatósági túlkapások főként a faji és etnikai kisebbségeket sújtják, de hasonlóképpen magas a gyermekeket, nőket, homoszexuálisokat és más társadalmi csoportokat érintő esetek száma is. Bulgária és Szlovákia mellett Magyarországot is elmarasztalás éri a romák lakókörzetei elleni „tömeges és különösen durva rendőri fellépés” miatt. Az Amnesty International nemzetközi kampányt indított a kínzás ellen. A jogvédők állítása szerint a világ számos országában - mintegy harmadában - az erőszakszervek módszeresen kínozzák foglyaikat, noha ezeknek az országoknak a nagy többsége aláírta és sokuk ratifikálta az ENSZ kínzást elítélő dekrétumát. „Megrázó és felháborító, alig hihető kegyetlenkedésekre derül fény olyan országokkal kapcsolatban is, amelyekről a világ közvéleménye mást gondol” - hívja fel a figyelmet az Amnesty International. Fejlett nyugati államokban is előfordult, hogy külföldi menedékkérők a hatóságok eljárása nyomán vesztették életüket. Magyarország kapcsán afgán menekültek bántalmazását kifogásolják a jogvédők. Az Amnesty International arra kér mindenkit, hogy „tegye meg lelkiismerete és szakmája szerint azt a szolidaritási gesztust, amit tehet azért, hogy ez a világ élhetőbb legyen”. A kínzás elleni kampány magyarországi megnyitóját csütörtökön, tehát ma délelőtt tartják a budapesti Közép-Európa Egyetemen. A rendezvény fővédnöke Göncz Árpád volt köztársasági elnök. Magyarországot is elmarasztalás éri a romák lakókörzetei elleni „tömeges és különösen durva rendőri fellépés ” miatt. Elkészült a koncepció a dunai károk rendezésére A kormány kárpótolja a vízlépcsőépítés és a Duna elterelése miatt hátrányos helyzetbe került folyó menti települések önkormányzatait. Az ügyben illetékes kormányzati hatóságok részvételével elkészült a káreljárás elveit rögzítő koncepció, amelyet nemrégiben megküldtek a Miniszterelnöki Hivatalnak. A hivatal területfejlesztési államtitkársága dönt arról, hogy milyen kárpótlást kaphatnak a falvak és városok. Az igényeket a megyei közgyűlési elnökök öszszegzik. Székely László dunai kormánybiztos véleménye szerint az önkormányzatok kártalanításánál nem lehet szempont a testületek politikai irányultsága. A rendezést azonban hátráltatja, hogy a vízlépcsőrendszer hasznosításáról még nem írták alá Szlovákiával a végleges államközi egyezményt. Ennek alapján lehet csak eldönteni, hogy konkrétan milyen károk érték a településeket — mondta. Cserepes Tibor, a Kincstári Vagyoni Igazgatóság hasznosítási vezérigazgató-helyettese lapunknak azt mondta, hogy az ingatlanok ügye megmozdítható, a végleges döntés előtt — ha egyedi mérlegelés alapján is, de átmeneti hasznosításukra lehetőség van. Megtudtuk: az utóbbi időben nem adtak el kártalanításban érintett ingatlant. Egyes önkormányzatokkal - közbenső megoldásként - a vagyonkezelésbe adásról tárgyaltak ugyan, megállapodás azonban még sehol sem született. Korábban megírtuk, hogy az elkészült létesítményeket és felvonulási területeket az állam várhatóan értékesíti vagy az érintett önkormányzatok tulajdonába juttatja. Olyan kártalanítás is elképzelhető azonban, hogy az érintett önkormányzatok előnyt élveznének az infrastruktúrafejlesztésre fordítható címzett támogatások elosztásakor. Székely László azt is elmondta: pozsonyi ígéret szerint még az ősz folyamán a szlovák kormány elé kerül a Duna hajózási, árvízvédelmi problémáinak megoldására született magyar javaslatra adott válasz. - Ennél többet nem tehetünk, ki kell várnunk a szomszéd állam lépését - jelentette ki. Lapunk információi szerint elképzelhető, hogy a pozsonyi kabinet a november 11-i szlovákiai népszavazás előtt nem szavaz a válaszról. Ö. Z. Székely László Épül a szlovén-magyar vasútvonal A terveknek megfelelően halad a szlovén-magyar vasútvonal építése, amelyen még az idén végiggördülhetnek az első szerelvények. A zalalövői állomást a hónap végén adják át. Jelenleg a vasúti pályát szintezik és a biztosítóberendezések kábelcsatornáit készítik az építők. A képen a nagyrákosi munkálatok láthatók fotó: Kuczika László Röviden Országimázs itthon és külföldön Találkozási pontok címmel konferenciasorozatot indít útjára a Miniszterelnöki Hivatal Országimázs Központja. Tóth István Zoltán, a központ vezetője szerdán elmondta: a parlament épületében október 26-án rendezendő első tanácsozáson az országkép itthon és külföldön témakört tekintik át. Erre a konferenciára meghívták az országimázs alakításában gyakorlatot szerzett ír és portugál szakembereket is. (I. B.) Kis nyelvekből is lehet vizsgázni Decembertől ismét lehet vizsgázni a Rigó utcai Idegen Nyelvi Továbbképző Központban azokból az úgynevezett kis nyelvekből, amelyekre a vizsgaközpontnak az idén életbe lépett szabályozás alapján nem volt meg az engedélye. Az ITK most kapta meg az akkreditációt bolgár, lengyel, szlovák, román, eszperantó, lovári (cigány) nyelvekből. A decemberi nyelvvizsgákra október 31-ig lehet jelentkezni. Az ITK beadta akkreditációs kérelmét még szerb, horvát és beás (cigány) nyelvekre is. Bolgárból évente átlagosan tízen, a többi nyelvből néhány százan tesznek vizsgát. (P. R.) Új táplálékláncok a Tiszában A Tisza bal partján, Tiszafüred és Rakamaz között a Tisza-töltés mára ugyanolyan biztonságos védelmet nyújt, mint az idei nagy árvíz előtt - hangzott el egy a folyó állapotával kapcsolatos fórumon tegnap Debrecenben. Szakemberek elmondták: a cián- és nehézfém-szennyeződések után indított kémiai és biológiai vizsgálatok eredményét október végén összesítik. Annyi azonban már most bizonyosan megállapítható, hogy a Tiszából eltűntek a nagy testű halak, kipusztultak a busák. A szakértők szerint a cián- és nehézfém-szennyeződés előtti táplálékláncok megsemmisültek, ám helyettük új, ép táplálékláncok alakultak ki a Tisza élővilágában. (Debreceni tudósítónktól) Pert vesztett a volt MTI-alelnök A Fővárosi Munkaügyi Bíróság tegnapi elsőfokú ítéletében jogszerűnek találta az MTI Rt. volt általános, szakmai alelnökének rendkívüli felmondását, ezért Stuber Sándor keresetét elutasította. Stuber Sándor alelnök munkaviszonyát Dorogi Sándor, az MTI Rt. elnöke januárban szüntette meg rendkívüli felmondással, mert tiltása ellenére olyan tartalmú tájékoztatót tett közzé, mely szerint az irányítása alá tartozó szervezetekre nem érvényes a jelenléti ív és a beléptetőrendszer szúrópróbaszerű ellenőrzéséről a humánpolitikai vezető által kiadott körlevél. Az ítélet indoklása szerint az alelnöknek tudnia kellett, hogy a körlevél elnöki utasításra készült. (MTI) Az internet jogi problémákat vet fel Az internet, mint új, tisztán elektronikus médium, speciális és eddig sosem tapasztalt jogi problémákat vet fel - mondta Mayer Erika, a Páneurópa Jogász Unió elnöke szerdán, az ELTE jogi karán rendezett konferencia nyitóbeszédében. Az internetes tartalom ellenőrzésének igénye, az elektronikus dokumentumok bizonyító erejének kérdései, valamint a fejlődő elektronikus kereskedelem szabályozása miatt a jogásztársadalom immár nem kerülheti el, hogy ne foglalkozzék ezekkel a sajátos problémákkal - tette hozzá. (MTI)