Népszabadság, 2000. november (58. évfolyam, 256-280. szám)

2000-11-04 / 258. szám

4 NÉPSZABADSÁG HAZAI KORKÉP 2000. NOVEMBER 4., SZOMBAT Torgyán: A család segített A kisgazda elnök kész nyilvánosságra hozni vagyoni helyzetét Kész a nyilvánosság elé tárni vagyoni helyzetét Torgyán József, ha ezt az MSZP és az SZDSZ képviselői is meg­teszik. Ennek elősegítésére parlamen­ti vizsgálóbizottság felállítását java­solja. Mint mondta, családi segítség­gel vásárolta meg azt a telket, ame­lyen villája épül. Torgyán József kész felbontani az 1990-ben, 1994-ben és 1998-ban tett va­gyonnyilatkozatát, ha ezzel egy időben az MSZP és az SZDSZ képviselői is szá­mot adnak vagyongyarapodásukról a nyilvánosság előtt. Ezt az FKGP elnöke, vidékfejlesztési miniszter a kisgazdapárt pénteki elnökségi ülését követő sajtótá­jékoztatón közölte. A közelmúltban vásárolt jelentős érté­kű ingatlant Torgyánné Cseh Mária, a kisgazda pártelnök felesége. A budai hegyvidéki négyszáz négyzetméteres te­lekhez tavaly novemberben 50 millió fo­rintért jutottak. Szakértők ma már 120 millió forintra becsülik az épülő három­­szintes villa értékét, amelyben belső lift és úszómedence is van. A Torgyán család vagyongyarapodását jelzi, hogy a pártel­nök fia, Torgyán Attila ügyvéd nemrégi­ben beköltözött új, II. kerületi, Cirbolya utcai házába. A telket 23,5 millió forin­tért vásárolták egy éve. Torgyán József és felesége parlamenti vagyonnyilatko­zatában ugyanakkor csak egy Endrődi Sándor utcai társasház egyhatod részé­nek tulajdonjoga, egy 131 négyzetméte­res leányfalui nyaraló, valamint egy La­da Samara személygépkocsi van feltün­tetve. A kisgazda politikus állítja: az ál­tala feltüntetett adatok megfelelnek a va­lóságnak. (Korábban ugyanakkor azt mondta: azért csak a budai lakás egyha­­todának tulajdonjogát jelölte meg a va­gyonnyilatkozatban, mert nem kívánt se­gédkezet nyújtani a betörőknek.) A tegnapi sajtótájékoztatón a kisgazda pártelnök bejelentette: parlamenti vizsgá­lóbizottság felállítását kezdeményezi a fontosabb tisztséget betöltő országgyűlé­si képviselők vagyongyarapodásának vizsgálatára. Az indítvány, mint mondta, egy 1996-os -Horn Gyula vagyongyara­podásának vizsgálatát szorgalmazó - ja­vaslatának aktualizált változata. Akkor egyébként úgy indokolta Horn vagyon­gyarapodásának vizsgálatát: „a hazai jö­vedelmi és vagyoni viszonyok nem teszik lehetővé, hogy rövid időn belül a minisz­terelnök a híradások szerinti ingatlant építsen”. Torgyán emlékeztetett arra, hogy az eredeti javaslatot az akkori kor­mánypárti képviselők nem szavazták meg. Mint mondta, a vizsgálóbizottság előtt „a legszűkebb részletekig” hajlandó beszámolni vagyoni helyzetéről, de sze­rinte Szekeres Imrének, Hack Péternek, Kuncze Gábornak és Magyar Bálintnak is meg kellene tennie ugyanezt.­­ Az MSZP-s és SZDSZ-es képviselőknek is számot kell adniuk arról, hogy miből épí­tettek szállodákat, miből építettek nagy gyárakat, miből szereztek külföldi ingat­lanokat, s számot kell adni a több ezer hektáros birtokaikról - közölte. A sajtótájékoztatón kijelentette: csa­ládi segítséggel vásárolta a telket. Új családi ház építésének igénye azután merült fel, hogy robbantás volt jelenlegi lakásánál. Elmondta, hogy ügyvédként­­„miután soha egyetlen másodpercig sem volt beteg”­­ három ingatlan megvásár­lására nyílt lehetősége: feleségével kö­zösen egy társasházi lakást, egy leányfa­lui üdülőt, valamint a fia számára egy újpesti lakótelepi öröklakást vettek. Megemlítette, hogy ingatlanvagyonuk­­hoz tartozott korábban még egy - a fele­sége szüleitől - örökölt családi ház fele asztalosműhellyel és raktárral, illetve egy másik családi ház harmadrésze, ami a három Torgyán testvér közös öröksé­ge. Fia, Torgyán Attila családi házáról a politikus elmondta: szintén részben csa­ládi örökségből, részben pedig az ügy­védi praxis bevételéből épült Buda kül­területén. „Szeretném, ha a fiam kikerül­ne az önök mocskos látóköréből” - kö­zölte az újságírókkal a pártelnök. Elmondta azt is: „a nem kacsalábon forgó” családi házának építése húszszá­zalékos mértékben van csak kész a nem­rég vásárolt telken. - Számlákkal is tu­dom bizonyítani, hogy ennek forrása mi­ből keletkezett - mondta, hozzátéve: a házépítés fedezetét az Endrődy Sándor utcai lakás adja, illetve az építkezés üte­métől függően áthidaló kölcsönt vesz fel. Csuhaj Ildikó A mentelmi bizottság nem adhat ki vagyonnyilatkozatot HÍRÖSSZEFOGLALÓNK Karsai József, a parlament mentelmi bi­zottságának főtanácsadója lapunknak azt mondta: az összeférhetetlenségi törvény értelmében a testület nem teheti nyilvá­nossá egyetlen képviselő titkos vagyon­nyilatkozatát, még akkor sem, ha ezt az érintett honatya kéri. Ehhez meg kellene változtatni a kétharmados törvényt. Az MSZP és az SZDSZ vezetői elfo­gadják, a Fidesz és az MDF egyelőre nem minősítette, a MIÉP pedig erkölcsileg megalapozatlannak tartja Torgyán József kisgazda pártelnök-miniszter javaslatát, hogy vagyongyarapodásáról minden par­lamenti képviselő számoljon be. Kovács László, az MSZP frakcióveze­tője elfogadhatónak tartja a felvetést, mert szerinte a vagyonnyilatkozatnak ép­pen az a célja, hogy a képviselők vagyon­gyarapodását össze lehessen vetni adó­zott jövedelmükkel. " A magam részéről kész vagyok az 1990 előtti évekre is el­számolni vagyongyarapodásommal és jö­vedelmemmel. Szekeres Imre, az MSZP képviselője lapunknak azt mondta: egyet­ért Dávid Ibolya igazságügy-miniszterrel abban, hogy minden képviselő, kormány­zati tisztségviselő számoljon be vagyoni helyzetéről, és azt hozzák nyilvánosság­ra. - Én kész vagyok erre - mondta Sze­keres, aki azt javasolja Torgyánnak, hogy tegyen eleget a kormányfő kérésének, és minél hamarabb a nyilvánosság előtt tisz­tázza vagyongyarapodását. Magyar Bálint, az SZDSZ elnöke és Kuncze Gábor, a párt parlamenti frakció­jának vezetője egybehangzóan azt közöl­te: készek arra, hogy a mentelmi bizottság előtt 1990-ig visszamenően beszámolja­nak vagyoni helyzetükről. Magyar szerint a kisgazda pártelnöknek erkölcsi köteles­sége lenne felhatalmazni a mentelmi bi­zottságot vagyonnyilatkozata zárt részé­nek megtekintésére. Demszky Gábor fő­polgármester szerint a kisgazdapárt elnö­ke hazudott, egyik politikusa pedig lopott. A főpolgármester debreceni sajtótájékoz­tatóján kijelentette: ezekkel az ügyekkel összefüggésben fölvethető a miniszterel­nök politikai és morális felelőssége. A Fidesz frakciója, ha részletesen megismeri a vizsgálóbizottság felállításá­ra vonatkozó javaslatot, dönteni fog az indítvány támogatásáról - mondta Répássy Róbert, a Fidesz képviselőcso­portjának helyettes vezetője. Leszögezte: a Fidesz-frakció a jövőben is támogatni fog minden olyan javaslatot, amely köze­lebb visz a közélet átláthatóságához, tisz­taságához. Balsai István, az MDF frak­cióvezetője azt mondta: a képviselőcso­port a hétfői ülésén alakítja ki álláspontját Torgyán kezdeményezéséről. A MIÉP szerint Torgyán Józsefnek nincs erkölcsi alapja vizsgálóbizottság felállítását kezdeményezni az ügyben. Ismét demonstrációt szerveznek a villához A Független Ifjúság vasárnap délelőtt újabb demonstrációt szervez Torgyán József miniszter budai, Tállya utcai villájánál - tájékoztatta lapunkat Balogh Richárd, aki a szervezet legitim elnökének tekinti magát. Karsai József battonyai gazdál­kodó, a Mezőgazdasági Demonstrációs Bizottság országos elnöke ennek kapcsán közölte, hogy az ifjúsági szervezet két-három hete értesítette a Battonya környéki gazdákat arról, hogy demonstrációra készül. Elmondta, hogy a demonstrációhoz battonyai gazdák is csatlakoznak.­­ A Battonya környéki gazdák egy százeszten­dősnél is régebbi háromágú favillát visznek a demonstrációra, arra utalva, hogy azzal a villával is felettébb hosszú időbe telne egy „luxusvilla árának összevil­­lázása” - jelentette ki Karsai. Az újpesti iroda Azzal az állításával szemben, hogy ő ko­rábban sztárügyvéd, felesége pedig ope­rettprimadonna volt, és kiemelkedő jöve­delemmel rendelkeztek, Torgyán József ezt nyilatkozta a Magyar Hírlap 1990. jú­lius 6-i számában: „Nézze, én Újpesten dolgoztam, rengeteg jogi bonyodalommal járó és viszonylag kevés anyagi hasznot hozó ügyeket vállaltam. Tízszer annyit dolgoztam kevesebb pénzért, mint az, aki­nek a Belvárosban volt az irodája.” Az ügyben megkerestük Somos And­rást, a Budapesti Ügyvédi Kamara elnök­­helyettesét, aki annak az újpesti ügyvédi munkaközösségnek volt a vezetője, amelyben Torgyán is dolgozott. Leszö­gezte: nem tartaná etikusnak, ha egy ko­rábbi kollégája működéséről, akivel a sors­át huszonhét éven keresztül összekö­tötte, bármilyen adatot vagy információt szolgáltatna ki a sajtónak. Arra a kérésre, hogy jellemezze az egykori munkaközös­ség tevékenységét, ezt mondta: - Újpes­ten mi vegyes praxist folytató ügyvédek voltunk, mivel akkoriban nemigen lehe­tett specializálódni. Egyrészt a jogterület nem volt annyira kiterjedt, mint manap­ság, másrészt pedig nem engedhettük meg magunknak. Újpest egy peremkerü­let, ahol mi tisztességesen igyekeztünk ellátni az itt élők ügyvédi képviseletét. Emlékeztetett: a rendszerváltás előtt az ügyvédek nem választhatták meg sza­badon a munkahelyüket. Egy 1962-es rendelet szabta meg a lehetőségeket, így kötött volt az ügyvédi munkadíj, nem úgy, mint napjainkban. Az ügyvéd példa­ként megemlítette, hogy egy büntetőügy­nek ezerötszáz, egy válópernek ötszáz, majd később nyolcszáz forint volt a díja. - Természetesen mások voltak akkoriban az értékviszonyok is - tette hozzá. A.S. Az FKGP-elnök ultimátuma Ligetvárinak A közeljövőben valószínűleg távoznia kell posztjáról Mujzer Jánosnak, a Környezetgazdálkodási Intézet főigaz­gatójának - értesült lapunk. Informá­cióink szerint Torgyán József már a környezetvédelmi miniszter értésére adta: meg kell válnia politikai tanács­adó testületétől és annak vezetőjétől, Tímár György kisgazda képviselőtől is. Az FKGP pénteki elnökségi ülésén Torgyán József pártelnök a kisgazda poli­tikusok tudomására hozta, hogy a közel­jövőben megszűnik a Ligetvári Ferenc környezetvédelmi miniszter mellett mű­ködő politikai tanácsadó testület, s várha­tóan távoznia kell posztjá­ról Mujzer Jánosnak, a Környezetgazdálkodási In­tézet főigazgatójának is - értesült lapunk. Úgy tudjuk, a pártelnök azt követően közölte ezt, hogy az elnök­ség több tagja is élesen bí­rálta Tímár György kisgaz­da képviselőt, a környezet­­védelmi miniszter tanács­adó testületének vezetőjét „az FKGP megítélését rom­boló” nyilatkozatai miatt. Információink szerint Torgyán József pártelnök már a környezetvédelmi miniszternek is értésére adta: véget kell vetnie a tárcánál folyó, kisgazda érdeke­ket is sértő „rendcsinálásnak”. Az ultimá­tumszerű felszólítás értelmében fel kell oszlatni a miniszter politikai tanácsadó testületét, meneszteni kell Mujzer Jánost, és meg kell vizsgálni, hogy Fekete Kata­lin, a KÖM kommunikációs irodavezetője nem rokona-e Fekete Jánosnak, az MNB volt elnökhelyettesének. Az értesülésre az érintettek egyelőre nem tudtak, illetve nem kívántak reagál­ni. Fekete Katalin kérdésünkre cáfolta, hogy az MNB-s Fekete János lánya len­ne, ugyanakkor hozzátette: nem tud arról, hogy a KöM-ben alkalmasságot kizáró feltétel, ha az egyik szülőt Fekete János­nak hívják. A vidéken tartózkodó Liget­vári Ferencet nem értük el. A miniszter egyébként kinevezése után azt nyilatkoz­ta a Népszabadságnak: maga Torgyán Jó­zsef kérte tőle, hogy lehetőség szerint tisztázza azokat az ügyeket, amelyek elődje, Pepó Pál idején rossz hírbe kever­ték a minisztériumot, s külön is felhívta a figyelmet „a szakmailag lezüllesztett” KGI-re. Nem kívánt nyilatkoz­ni érdeklődésünkre Mujz­er János sem, azt azonban érzékeltette: tisztában van azzal, hogy megbíza­tása a tegnapi nappal vé­get ért. Információink szerint ugyanakkor a hét elején - amikor a KGI fő­igazgatója Tímár György társaságában találkozott Torgyán Józseffel - a pártelnök nem emelt ki­fogást az intézet tervezett „megtisztítása” ellen. Mujzer csütörtökön mu­tatta be a sajtónak azokat a dokumentu­mokat, amelyek alapján különösen nagy kárt okozó hűtlen kezelés miatt feljelen­tést tett a KGI korábbi, Pepó Pál által ki­nevezett vezetői ellen. Mint emlékezetes, a megbízott főigazgató alig kéthetes mű­ködése alatt több százmilliós, kisgazda köröket is érintő visszaélésekre derített fényt az intézménynél. Cs. I.-H. M. Tímár György Fodor vitára hívja Demszkyt HÍRÖSSZEFOGLALÓNK Fodor Gábor szabad de­mokrata országgyűlési képviselő nyilvános vitá­ra hívja az SZDSZ elnöki posztjára ugyancsak aspi­ráló Demszky Gábort, hogy kettejük egymástól jelentősen eltérő prog­ramja még a tisztújító küldöttgyűlés előtt az SZDSZ nyilvánossága előtt mérkőzzön meg. Ezt Fodor tegnap salgótarjáni sajtótájékoztatóján jelentette be, hozzá­téve, hogy erről levélben már értesítette a budapesti főpolgármestert. Jelezte, hogy nem zárkózna el a sajtó nyilvános­sága elől sem. Álláspontja szerint a december 2- re tervezett rendkívüli tisztújító küldött­­gyűlés nem alkalmas egy effajta prog­ramvitára, hiszen ott mindketten bemu­tatják ugyan programjukat, de vitára már nincs mód. Kérdésre válaszolva Fodor közölte: a két elnökjelölt prog­ramjának a párttagságon belüli fogadta­tására egyetlen objektív mérce van, s ez a küldöttgyűlés szavazása, azt meg­előzően támogatottságról beszélni nem érdemes. Szerettük volna megkérdezni a vitára hívott Demszky Gábort is. Őt azonban lapzártánkig nem tudtuk elérni. Fodor Gábor Demszky Gábor Ki az igazi KDNP-s? Giczy György feljelentést tett az ügyészségen A Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) legitim működésének ellehe­tetlenítése a célja azoknak, akik össze­hívták a párt országos választmányát, ezért büntetőfeljelentést kezdeménye­zünk a legfőbb ügyésznél ismeretlen tettes vagy tettesek ellen - mondta el Giczy György pártelnök tegnap Buda­pesten, sajtótájékoztatón. Mint ismeretes, a KDNP-ből koráb­ban kizárt személyek vitatják, hogy a párt jelenleg törvényesen működik. Ezért többek közt Varga László és Rapcsák András, a Magyar Keresztény­­demokrata Szövetség vezető személyi­ségei, a Fidesz parlamenti képviselői mára összehívták a KDNP országos vá­lasztmányának mindazon tagjait, akik 1997. június 22-én tagjai voltak e testü­letnek. Érvelésük szerint ugyanis ekkor működött utoljára törvényesen a KDNP. Giczy szerint a Varga László által kezdeményezett akció törvénytelen, hi­szen a Legfelsőbb Bíróság tavaly olyan jogerős ítéletet hozott, amely kimondta, hogy nem lehet összehívni a KDNP vá­lasztmányának 1997. június 22-i sze­mélyi összetételű ülését. Giczy azt vé­lelmezi, hogy az országos választmány összehívói a jövő hét elején új pártelnö­köt akarnak bejegyeztetni. Egy ilyen tárgyú bírósági beadvány azonban sze­rinte nélkülözne minden jogszerűséget. A pártelnök úgy fogalmazott: a közok­irat-hamisítás előkészítéséről tájékoz­tatták a legfőbb ügyészt, a Legfelsőbb Bíróság elnökét, a Fővárosi Bíróságot, az igazságügyi minisztert és a fővárosi főügyészt. Giczy szerint a Fidesz célja a pártok bedarálása, a Vargáék által in­dított akció pedig arról szól, hogy mondvacsinált ürüggyel kiiktassák a 2002-es választásokból a KDNP-t. Varga László lapunk érdeklődésére ki­jelentette: a KDNP jelenlegi működése alapszabály-ellenes, ezért jogszerűen hívják össze a választmány három évvel ezelőtti személyi összetételű ülését. Cél­juk a KDNP törvényes működésének helyreállítása, valamint a párt demokra­tizmusának visszaállítása, a keresztény­demokrácia értékeinek hiteles képvisele­­te.Ő úgy értelmezi a Legfelsőbb Bíróság ítéletét, hogy az köteleségükké teszi a KDNP törvényes működésének helyre­­állítását. Arra törekednek, hogy a törvé­nyesen működő KDNP az MKDSZ-szel és a Fidesszel együttműködve induljon a következő választásokon. B. R.-I. B. Székely-ügy: Bálla megbeszélése az emődi polgármesterrel MISKOLCI TUDÓSÍTÓNKTÓL Több mint egyórás eszmecserét folyta­tott pénteken a Borsod megyei Em­ődön a Székely-ügy két kulcsszereplője: Bálla Dániel, a képviselő tettenérésében köz­reműködő vállalkozó és Lehóczki Ist­ván, a borsodi nagyközség polgármeste­re, aki azóta közzétette: Székely Zoltán őt is rá akarta venni, hogy egy általa megnevezett cég kapjon megbízást a te­lepülés csatornaberuházásában. A megbeszélés után Balla Dániel saj­nálatosnak nevezte, hogy hallgatásba burkolóznak azok a polgármesterek és kivitelező vállalkozók, akiket valami­lyen módon befolyásolni próbált a köz­­beszerzési bizottság elnöke. Balla sze­rint ugyanis nem az emődi polgármes­ter volt az egyedüli önkormányzati ve­zető, és nem ő az egyetlen vállalkozó, akit a közbeszerzési bizottság elnöke az ajánlatával megkeresett. Hozzátette: nem érti, hogy a kórházból kikerült Székely Zoltán miért rágalmazhat to­vábbra is büntetlenül becsületes képvi­selőket. Arra a kérdésre, hogy kikre gondol, Balla Dániel azt válaszolta: Székely Zoltán nyilatkozatai alapján úgy tűnhet, hogy az Országgyűlésnek ő az egyetlen olyan tagja, aki nem kor­rumpálódott. Arra a kérdésünkre, fel kívánják-e venni a kapcsolatot más, Székely Zoltán által megkeresett vállalkozókkal és pol­gármesterekkel, Lehóczki István azt mondta: ők nem folytatnak nyomozást a Székely-ügyben, csupán abban állapod­tak meg, hogy egymással tartják a kap­csolatot. Egy éve működik az oktatási biztos Egy év alatt 555 panasz érkezett az okta­tási jogok miniszteri biztosához, ebből 420 esetet dolgozott fel. Aáry-Tamás La­jos, az oktatási jogok biztosa elmondta, hogy a tavaly december óta eltelt idő­szakban a panaszok 65 százaléka a köz­oktatás, 25 százaléka pedig a felsőoktatás területéről érkezett. A szakképzés és a to­vábbképzés intézményei a sérelmeknek csupán 2-2 százalékát, az iskolai rendsze­ren kívüliek pedig 6 százalékát okozták. Az ügyek hatvan százalékát lezárták az elmúlt egy év alatt. A jogsértések harma­dát szülők, másik harmadát pedig peda­gógusok jelezték - mondta Aáry-Tamás Lajos. - A további megkeresések 19 szá­zaléka tanulók, 9 százaléka diákönkor­mányzatok, 2 százaléka pedig oktatási in­tézmények fenntartói részéről történt. Az ombudsman hivatalból három vizs­gálatot kezdeményezett, melyek jövő ta­vasszal zárulnak le. A pedagógusok és a tanulók panaszai alapján a hivatal vizsgál­ja, hogy az oktatási jogok hogyan érvé­nyesülnek az intézményeken belül. A má­sik átfogó kutatás a fogyatékos gyerme­kek képzésének helyzetét tárja fel, a har­madik a doktorandusz hallgatók óraadá­sért járó díjainak elmaradására derít fényt. Aáry-Tamás Lajos közölte: az idén 22 ajánlást írt, ebből hármat az oktatási mi­niszternek. Pokorni Zoltán a korrekciós javaslatokat elfogadta. Ezek közül a leg­jelentősebb a felsőoktatásban fennálló jogsértő helyzetet érintette: a vonatkozó törvény alapján az első diplomáig ugyan­is az oktatás ingyenes, feltétele viszont legalább egy, államilag elismert középfo­kú­­ nyelvvizsga megszerzése, melyért mostanáig viszont sok helyen fizetni kel­lett. A tárca az ajánlás nyomán egyelőre külön normatívát különített el a jövő ta­vasszal diplomázók számára. Margit Patrícia

Next