Népszabadság, 2000. december (58. évfolyam, 281-304. szám)

2000-12-07 / 286. szám

NÉPSZABADSÁG HAZAI KÖRKÉP 2000. DECEMBER 7., CSÜTÖRTÖK Tv-beszélgetések Orbánnal Orbán Viktor miniszterelnökkel ezentúl minden hónapban egyszer félórás, exkluzív beszélgetést sugároz a Magyar Televízió. A riporter minden alkalommal Baló György lesz, miután Vitray Tamás már korábban nem vállalta az erre vonatkozó fel­kérést - tudtuk meg Bende Gyöngyitől, az MTV kommunikációs igazgatójától, aki mostantól egyben a tévéelnök kabinetfőnökének tisztét is betölti. Az eddigi kabinet­főnök, Szulyovszky Csaba elnöki tanácsadóként dolgozik tovább. A miniszterelnökkel készített keddi, első beszélgetés az MTV aznapi harmadik leg­nézettebb műsorának bizonyult. Míg Orbán Viktor korábbi tévés szereplései csak né­hány százalékos nézettséget vonzottak, a kedd este sugárzott félórás interjúja az éppen akkor televíziót nézők 13 százalékát vonzotta - összesen 617 ezer nézőt ami az MTV számára kiemelkedő eredménynek számít. Ezt a műsort az MTV-ben kedden csak az Önök kérték és a Sport előzte meg. Az adatok szerint a TV 2-n a Walker, a te­xasi kopó (47,2 százalék), illetve az RTL Klubon a Vészhelyzet (30,2 százalék) című film három-négyszer annyi néző érdeklődését vívta ki, mint a kormányfővel folytatott beszélgetés, és az interjú nézettsége akkor emelkedett, amikor a filmek véget értek. Sz. L. Filmszemle Debrecenben? A filmszakma érdekképviselete egyelőre nem tartja jó ötletnek, hogy jövő február­ban Debrecenben rendezzék meg a film­szemlét - derült ki a Magyar Film és TV- művészek Szövetsége játékfilmes szak­osztályának keddi, estébe nyúló ülésén. A kulturális tárca politikai államtitkárá­nak erről a javaslatáról azonban még folynak az egyeztetések. Várhegyi Attila a filmszakma képvise­lői előtt nemrégiben fölvetette: jövőre Debrecenben rendezhetnék meg a film­szemlét. Kedden a filmművészszövetség játékfilmes szakosztálya megbeszélésén több érv is elhangzott, amelyek miatt az idén mégsem javasolják a budapesti hely­szín megváltoztatását. Fölvetődött ugyan­is, a szemle egyik fő célja, hogy a film­szakma alkotói találkozhassanak, ami té­len a nagy távolság miatt nehezen volna megvalósítható Debrecenben. Ráadásul mintegy négyszáz alkotást neveztek be a szemlére, ezek közül hetven-nyolcvan in­dul a versenyprogramban. E filmek alko­tóit meg kellene hívni, ami jelentősen nö­velné a költségeket. Gondot okoz az is, hogy a februári filmszemle megrendezé­séig már kevés az idő. A filmesek nem­zárkóznak el attól, hogy a későbbiekben vidéki városban, akár Debrecenben tart­sák az éves magyar filmtermés szemléjét. Elképzelhető az is - tudtuk meg szakmai körökből hogy Debrecenben nem a tel­jes szemlét, hanem annak egy részét ren­deznék meg. V.Gy. Reformok az óvodai nevelésben Országos kutatás indult az egy éve műkö­dő óvodai nevelési alapprogram eredmé­nyességének vizsgálatára. Az új, szemé­lyiségcentrikus program az iskolák nem­zeti alaptantervének (NAT) párja, és alap­vető változásokat hoz a nevelésben az or­szág mintegy 5000 óvodájában - tájékoz­tatta lapunkat Környei László, az Oktatá­si Minisztérium helyettes államtitkára. Környei kiemelte, hogy a vonatkozó kormányrendelet már 1996-ban megszü­letett, végrehajtását tavaly szeptemberben kezdték meg. A program sikerességét hi­vatott vizsgálni a most induló egyéves, 19 millió forintos költségvetésű országos ku­tatás, melyet az Országos Közoktatási Ér­tékelési Vizsgaközpont vezetésével tíz Országos Közoktatási Intézet és az Okta­táskutató Intézet közösen végez. Baróczi Judit, az Országos Óvodape­dagógiai Egyesület képviselője elmond­ta, hogy a reformok bevezetése nem köte­lező minden óvodai csoportban. Az óvo­dai pedagógusok jónak tartják a helyi programok bevezetését, mert ily módon minden intézmény a helyi viszonyoknak megfelelő nevelési módszereket honosít­hat meg. A reform óta az óvodák nem csak az iskolára készítik fel a gyerekeket: az értelmi nevelés mellett az érzelmi és az egészséges életmódra való nevelésre is nagy figyelmet fordítanak - mondta el Baróczi Judit. Margit Patrícia Paralimpiai ajándék Mádl Ferenc köztársasági elnök szerdán a Parlamentben fogadta a sydneyi par­alimpián sikerrel szerepelt sportolók képviselőit. Szekeres Pál kétszeres paralimpiai bajnok vívó, az Ifjúsági és Sportminisztérium helyettes államtitkára, Alföldy Lász­ló, a Magyar Paralimpiai Bizottság (MPB) elnöke, valamint Beliczay Sándor, az MPB edzői bizottságának vezetője köszönte meg a szurkolást az államfőnek - je­lentette az MTI. Az ünnepségen a paralimpiai aranyérem kicsinyített mását, vala­mint egy tőrt adtak át Mádl Ferencnek. Szekeres Pál tőrt ajándékozott az államfőnek fotó: Kovács bence 5 Nagygyűlések és kisebb sztrájkok Három napig tiltakozó akciók az egészségügyben Csütörtöktől háromnapos demonstrá­ciót szervez az Egészségügyben Dol­gozók Demokratikus Szakszervezete, így a hét végén az orvosi rendelőkben, illetve a szakrendeléseken egy-két órás figyelmeztető sztrájkra számít­hatnak a betegek. Ma három órakor a miskolci Petőfi téren nagygyűléssel veszi kezdetét az Egészségügyben Dolgozók Demokrati­kus Szervezete (EDDSZ) által meghir­detett háromnapos demonstráció. Az egészségügyi intézményekben decem­ber 7-én, 8-án és 9-én, mindenütt más­más időpontban 15 percestől akár két­órás időtartamig terjedő figyelmeztető sztrájkra számíthatnak a betegek. A de­monstráció szombat délelőtt tíz órakor a Parlament előtti tüntetéssel zárul. La­punk úgy tudja, hogy Szombathelyen a megyei rendelőintézetben péntek reggel fél nyolctól fél kilencig nem fogadják a betegeket. Baranyában péntektől kezd­ve háromszor kétórás figyelmeztető munkabeszüntetést terveznek. Somogy megyében a kaposvári, a siófoki és a nagyatádi kórházban péntek reggel nyolctól két órán át csak a sürgős keze­lésre szoruló betegeket látják el. A szak­dolgozók már csütörtökön kék szalagot tűznek ki, és a betegeket plakátokon tájé­koztatják a figyelmeztető sztrájk okairól. Cser Ágnes, a szakszer­vezet elnöke lapunknak elmondta: a rendezvény­­sorozattal az ágazat vész­helyzetére szeretnék fel­hívni a figyelmet. Az évek óta tartó forráskivonás miatt az ápolók és az or­vosok már nem képesek betartani a szakmai szabá­lyokat. Jelenleg az ország 164 kórházából hatvan­nyolcban csődbiztos irá­nyítja a gazdálkodást. Az állampolgári jogok or­szággyűlési biztosának minap befejezett vizsgálata szerint egy atkári férfi azért halt meg, mert a beteget hosszú órákig utaztatták a mentőautóban, a baleset helyszínéhez legközelebb lévő gyöngyö­si kórházban ugyanis nem volt traumato­lógiai osztály. Hatvanban pedig a trau­matológián a pontos diagnózis megálla­pításához nem volt megfelelő eszköz. Egerben ugyan volt ilyen részleg és spe­ciális röntgengép is, de nem volt idegse­bész, aki elláthatta volna a sérülést. Ilyen szakembert a miskolci kórházban találtak, de mi­re a beteggel ideértek, már nem lehetett segíteni rajta. Cser szerint ez az eset is mutatja, hogy milyen tra­gikusan rossz a betegellá­tás feltételrendszere. Kökény Mihály (MSZP), a parlament egészségügyi bizottságának elnöke sze­rint nem engedhető meg, hogy a pénzhiány miatt a kórházvezetők kerüljenek szembe a szakdolgozókkal. Márpedig ez következik be, ha nem jut többletforráshoz a készülő költségvetés­ben az ágazat. Egyelőre a jövőre ígért 20 százalékos béremelés fedezete sincs ben­ne a gyógyításra fordítható keretben. A. D. Cser Ágnes: Az évek óta tartó forráskivonás miatt az ápolók és az orvosok már nem képesek betartani a szabályokat. Nyit a Hagyományok Háza Miniszteri biztos vezeté­sével januártól új kulturá­lis intézmény, a Hagyo­mányok Háza létrehozá­sát kezdi meg 400 millió forintos költséggel a kul­turális tárca — jelentette be tegnap Rockenbauer Zol­tán miniszter.­­ Egy éve formálódik az elképzelés a Hagyomá­nyok Háza megalapításá­ról a volt pesti expótelken kialakítandó városrész­ben, a Nemzeti Színház­zal és a tervezett modern művészeti múzeummal együtt - mondta a miniszter. Hozzátet­te: az új intézmények azért is fontosak, hogy ne váljon lélektelen bevásárlóköz­ponttá a negyed, továbbá segítsék elő az oda elképzelt konferenciaturizmust. Mint megtudtuk, a tárca tárgyal Demján Sándorral, és a beruházást megvalósító Trigránit Rt. vezetőivel arról, hogy - a tervezett múzeumhoz hasonlóan - meg­építenék, és átadnák az épületet a mi­nisztériumnak, amely letörlesztené a költségeket. A nemzeti kulturális örökség minisz­tere bemutatta a Hagyományok Háza megszervezésének miniszteri biztosát, Kelemen László zene­szerzőt, népzenegyűjtőt, aki Erdélyből származik, korábban a Budapest Táncegyüttes zenei veze­tője volt, jelenleg a Fonó Budai Zeneházban irá­nyítja a népzenei gyűj­tést. Az új miniszteri biz­tos elmondta: a Hagyo­mányok Háza ötlete Sebő Ferenctől, a Magyar Ál­lami Népi Együttes jelen­legi művészeti vezetőjé­től származik, de annak kialakításában maga is részt vett. Az új intéz­mény felállítására 400 milliót szán jö­vőre a kulturális tárca. A már működő Hagyományok Háza fenntartásához en­nél többre lesz szükség — jegyezte meg a miniszter. Lapunk kérdésére elhangzott: a Sebőék által már létrehozott műhelyek továbbra is működnek. A későbbiekben a Magyar Művelődési Intézet egyik osz­tálya is csatlakozik a Hagyományok Házához. Az Állami Népi Együttes és az intézet által jelenleg használt Budai Vigadó épületét a tárca a régizene köz­pontjának szánja. V.Gy. Kelemen László A tűzoltók Strasbourgtól remélnek döntést A strasbourgi bírósághoz fordulnak a magyar tűzoltók, ha továbbra sem jut­nak hozzá a bíróság által megítélt pót­lékokhoz. Erről csütörtökön dönt a Hi­vatásos Tűzoltók Független Szakszer­vezete. Budapest tűzoltói kézhez kap­ják a három éve elmaradt pótlékokat, a főváros megelőlegezi a 673 millió fo­rintot. A Városháza és a szakértők sze­rint a központi költségvetésnek kell áll­nia a számlát, a BM és a pénzügyi tár­ca viszont elzárkózik ettől. A Városháza átutalta a Fővárosi Tűzol­tó-parancsnokság számlájára a tűzoltók 1997-től elmaradt délutáni és éjszakai pótlékát és késedelmi kamatait. A mint­egy 1800 érintettnek 673 millió forinttal tartoztak, az összeget a fővárosi önkor­mányzat előlegezte meg. A tűzoltók a fe­jenként körülbelül nettó háromszázezer forintot egy-két napon belül kapják kéz­hez - tudtuk meg Brieber Istvántól, a Fő­városi Tűzoltó-parancsnokság helyettes vezetőjétől. A tűzoltók bíróság által megítélt pótlé­kai országosan mintegy hatmilliárd fo­rintra rúgnak, és ezt az érintett települé­sek szerint a költségvetésnek kell állnia, a BM azonban ennek az ellenkezőjét állít­ja. Budapest a konfliktus feloldására tár­gyalásokat kezdeményezett, és a felek­nek februárig meg kellene állapodniuk, mert a decemberi pótlékokat február 4-ig ki kell fizetni. Ha nem születik kompro­misszum, az önkormányzat bírósághoz fordul. A BM és a három érintett reprezentatív szakszervezet, a Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete, a Hivatásos Tűzoltók Független Szakszervezete, vala­mint a Fővárosi Tűzoltóság Szakszerve­zete nemrégiben három szakértőt - egy ügyvédet, egy egyetemi oktatót, illetve Kaposvár jegyzőjét­­ kért fel annak meg­állapítására, hogy kinek kell fizetnie. Mindhárman egybehangzóan úgy véle­kednek, hogy a központi költségvetést terhelik a pótlékok - tájékoztatta lapun­kat Liszka Zoltán, a Fővárosi Tűzoltóság Szakszervezetének elnöke. Kéky Zoltán, Kaposvár jegyzője kérdésünkre elmond­ta: az önkormányzati, a szolgálati és a költségvetési törvény, valamint a tűzvé­delmi törvény rendelkezései alapján is er­re a következtetésre kellett jutnia. Ezzel szemben a belügyi tárca illetéke­sei azt állítják: mivel az önkormányzati hivatásos tűzoltók munkáltatói az önkor­mányzatok, a pótlékok kifizetésének ter­he is rájuk hárul. Egyébként a jövő évi költségvetés tervezetében egyetlen fillért sem különítettek el erre a célra, és a PM határozottan elzárkózott attól, hogy a tűz­oltók elmaradt járandóságait a büdzsé áll­ja. A BM közleménye szerint ennek elle­nére tárgyalnak a tűzoltók érdekképvise­leteivel, illetve az önkormányzati szövet­ségekkel.­­ A tárgyalások már több hónapja megszakadtak, vagyis a belügyminiszter félrevezeti a közvéleményt - jelentette ki lapunknak Gálos Imre, a Hivatásos Tűz­oltók Független Szakszervezetének el­nök-ügyvivője. Az ügyben levelet intéz­tek a köztársasági elnökhöz, a házelnök­höz és a kormányfőhöz is, választ azon­ban sehonnan nem kaptak. Gálos hangsú­lyozta: továbbra is a tárgyalásos megol­dás hívei, ám - mivel a hazai jogorvosla­ti lehetőségek kimerültek - kénytelenek lesznek a nemzetközi fórumokhoz for­dulni. Az országos választmány csütörtö­kön dönt erről. Még megvárják a költség­­vetési törvény végszavazását, és ha a bü­dzsében a pótlékok nem jelennek meg, a strasbourgi bírósághoz fordulnak. L. K.-V. M. P. Röviden Székely Zoltán vallomása Vallomást tett a fővárosi ügyészségen Székely Zoltán volt kisgazda, jelenleg füg­getlen országgyűlési képviselő - erről a politikus adott tájékoztatást szerdán. El­mondása szerint az ügyész kizárólag Balla Dániel szigethalmi vállalkozó felje­lentése kapcsán tett fel kérdéseket, és ő sem beszélt más ügyről. A képviselő ellen azért indult eljárást, mert az ügyészség húszmillió forint kenőpénz átvétele köz­ben tetten érte. Székely szerint kedvezően áll büntetőügye, mivel - mint mondta - Balla állításait nemcsak ő, hanem több ta­nú is cáfolta. Ügyészségi források ezt nem erősítették meg, de az ügy pillanatnyi állá­sáról részleteket nem árultak el. (MTI) Német érettségi Baján Baján, a Magyarországi Németek Általá­nos Művelődési Központjában ma este írják alá azt az egyezményt, amely mó­dot ad arra, hogy 2002-től magyar diá­kok az érettségi bizonyítvány megszer­zése mellett német érettségi vizsgát is te­gyenek. A közös vizsga eredményeként a diákok megkapják a magyarországi nemzetiségi gimnáziumok kétnyelvű érettségi bizonyítványát, amellyel hazai felsőoktatási intézményekben tanulhat­nak, valamint a német érettségi bizonyít­ványt, amely feljogosítja őket arra, hogy németországi egyetemeken vagy főisko­lákon tanulhassanak. (Munkatársunktól) Finn kitüntetés Pozsgay Imrének A finn-magyar kapcsolatok ápolása te­rén végzett kiemelkedő munkájáért a Finn Fehér Rózsa lovagrend parancsno­ki érmét adományozta Finnország bu­dapesti nagykövete Pozsgay Imre pro­fesszornak szerdán, a finn függetlenség napján Budapesten. Hannu Halinen nagykövet beszédében szólt arról, hogy a politikusnak fontos szerepe volt a ma­gyar rendszerváltás békés megvalósítá­sában. (MTI) Vissza kell venni Kóthyt A Fővárosi Bíróság tegnap jogerősen is kimondta, hogy a Magyar Televíziónak vissza kell helyeznie eredeti, kiemelt szerkesztői munkakörébe Kóthy Juditot, az időközben megszüntetett Mélyvíz és Álompolgárok című műsorok felelős szerkesztőjét, akit egy éve egy sajtónyi­latkozata miatt bocsátott el rendkívüli felmondással a tévéelnök. Kóthy tavaly szeptemberben azt követően nyilatko­zott - A destrukció nem vezet sehová címmel - a Magyar Hírlapnak, hogy több száz munkatársával együtt meg­kapta az elbocsátásáról szóló értesítést és megszüntették műsorait. Felmondását az elnök ezután azzal indokolta, hogy valótlan kijelentéseivel súlyosan veszé­lyeztette az MTV gazdasági érdekeit. A bíróság szerint viszont nem lépte túl a véleménynyilvánítás szabadságának korlátait. (Sz. L.) FOTÓ: MTI - KOSZTICSÁK SZILÁRD

Next