Népszabadság, 2000. december (58. évfolyam, 281-304. szám)
2000-12-16 / 294. szám
4 NÉPSZABADSÁG HAZAI KÖRKÉP 2000. DECEMBER 16., SZOMBAT Kétséges Csúcs MNB-alelnöksége A koalíciós erőviszonyok döntenek majd a kinevezésről Vezető kisgazda politikusok szerint akkor sem vehető bizonyosra, hogy Csúcs László a jegybank alelnöke lesz, ha Torgyán József hivatalossá teszi a jelölését. A kisgazda képviselőt korábban maga Torgyán is bírálta, s politizálásával szemben a miniszterelnök is megfogalmazta fenntartásait. Járai Zsigmond, az MNB elnöki székének várományosa nem tartja elfogadhatónak Csúcs jelölését - értesült lapunk. Kisgazda forrásból származó információink szerint akkor sem vehető bizonyosra, hogy Csúcs László a jegybank alelnöke lesz, ha Torgyán József hivatalossá teszi jelölését. Csúcs pénteken megerősítette: Torgyán első alkalommal februárban kérte fel a jegybank alelnöki posztjára, a napokban pedig megismételte a felkérést. Most, mint ezt Torgyán Józsefnek is jeleztem, jó szívvel vállalom a feladatot - közölte. Csúcs szerint még Surányi György elnöksége idején, minél előbb be kellene töltenie az alelnöki posztot a kisgazdapárt jelöltjének. Vezető kisgazda politikusok a sajtóból értesültek arról, hogy pártjuk Csúcs Lászlót kívánja alelnöknek jelölni. Lányi Zsolt, az FKGP alelnöke lapunknak elmondta, hogy a kérdés eddig egyetlen elnökségi ülésen sem került szóba. Hozzátette ugyanakkor: semmi kifogása nincs Csúcs László jelölése ellen. Azt több kisgazda politikus is furcsállotta, hogy Torgyán néhány hete még megakadályozta, hogy Csúcs - Bánk Attila frakcióvezető felkérését követően - a kisgazda képviselőcsoport általános helyettes vezetője legyen, most pedig egy fontos tisztségre jelöli. A képviselőt korábban Orbán Viktor miniszterelnök is bírálta, szerinte ugyanis „az ellenzékhez hasonló magatartást tanúsít” számos esetben. Ennek ellenére sokan úgy látják, hogy a jegybank alelnöki tisztének betöltésekor nem kizárólag Csúcs László személye, hanem a Fidesz és a kisgazdapárt közti koalíciós erőviszony lesz a döntő. A sorozatos kisgazda botrányok és korrupciógyanús ügyek miatt a koalícióban rendre a Fidesz akarata érvényesül. Várhatóan így lesz ez most is, noha a két párt koalíciós szerződése szerint az FKGP-t illeti meg, hogy a jegybank egyik alelnöki posztját betöltse. Járai Zsigmond nem kívánta kommentálni Csúcs László esetleges jelölését. A pénzügyminiszter, aki Surányi György megbízatásának márciusi lejárta után az MNB elnöke lesz, szűk körben ugyanakkor kijelentette, a miniszterelnöknek mérlegelnie kell, „vagy ő, vagy Csúcs” - értesült lapunk. Úgy tudni egyébként, hogy Járai abban reménykedett: az FKGP az ő alelnökjelöltjei közül támogatja majd valamelyiket. Erre legnagyobb esélye az MNB volt alelnökének, jelenlegi elnöki tanácsadójának Szapáry Györgynek lenne. A másik két alelnökjelölt: Auth Henrik, a Postabank felmondási idejét töltő vezérigazgatója, és Adamecz Péter, a pénzügyi tárca helyettes államtitkára. A jegybankban hármuk kinevezésével négy alelnök lett volna - miután jelenleg Riecke Werner az MNB egyetlen kinevezett alelnöke. Az MNB-nek az a politikája, hogy személyi találgatásokban nem bocsátkozik - közölték a jegybanknál. Hozzátették: a jegybanktanács februártól működésképtelenné válhat, ezért szerencsés lenne „megoldást találni” a problémára. Ez akár jelentheti azt is, hogy Surányi hajlandó lenne Csúcs Lászlót javasolni alelnökének, bár elképzelhető, hogy a megegyezés eredményeként Szapáry György kaphatja meg előbb a kinevezést. Cs. I.-V. I. Csúcs László Járai Zsigmond Surányi György MSZP: kormányfőjelölés 2002-ben Januárban alakul meg az MSZP választási és kormányprogramuját kidolgozó bizottság. Jánosi György választmányi elnök szerint célszerű lenne, ha a programkészítésben részt venne Németh Miklós is. A szocialisták várhatóan csak 2002 tavaszán határoznak miniszterelnök-jelöltjükről. Az MSZP elnökségének munkaterve szerint január végéig kell megalakítani a párt választási és kormányprogramját kidolgozó bizottságot - értesült a Népszabadság. Információink szerint a bizottságot várhatóan Kovács László pártelnök vezeti majd. Ezt valószínűsíti a pártelnökségen belül elfogadott munkamegosztás is. E szerint a pártelnök többek között a fontos döntések előkészítéséért és végrehajtásáért, más pártokkal való kapcsolatépítésért, a választásokra való politikai felkészülésért, valamint a választási és kormányprogramért felel. Lapunk úgy tudja: Kovács már tárgyal a gazdasági, szellemi élet azon meghatározó személyiségeivel, akiket be kíván vonni az MSZP választási és kormányprogramjának kidolgozásába. A párt alapszabálya szerint a programkészítő bizottság létrehozásáról az elnökség előterjesztése alapján a párt országos választmánya határoz majd. A testület mai ülésén Kovács László a választási felkészüléssel kapcsolatos javaslatait ismerteti. A programok készítésében szerepet kap majd a párt parlamenti frakciója és országos választmánya is. A képviselőcsoport elsősorban a kormányprogram szakmai előkészítésében vesz részt, míg az országos választmány a választási és kormányprogram kidolgozását kíséri figyelemmel. Ez azt jelenti, hogy a választmány minden esetben az elkészült részprogramokat vitatja meg, egészíti ki. - Célszerű lenne, ha az MSZP programjainak készítésében részt venne Németh Miklós exkormányfő is - nyilatkozta lapunknak Jánosi György választmányi elnök. A párt novemberi kongresszusa előtt egyértelmű ajánlat hangzott el, hogy Németh vegyen részt a programok kidolgozásában — tette hozzá. — Ez az ajánlat, úgy gondolom, érvényes, és Németh döntésén múlik, hogy bekapcsolódik-e a közös munkába - hangoztatta Jánosi. - Németh is alkalmas rá, de más szocialista politikusok is, hogy elnyerjék az MSZP miniszterelnök-jelölti tisztségét — mondta. Mások arra hívták fel a figyelmet: Németh politikai jövője kizárólag attól függ, hogy hajlandó-e bekapcsolódni a munkába. A Népszabadság információi szerint az MSZP várhatóan csak 2002 tavaszán határoz miniszterelnök-jelöltjéről. Mint ismeretes, Németh azt szerette volna elérni, hogy már a novemberi kongresszus határozzon a jelölésről. Kéri J. Tibor Pénzt gyűjtenek Pallag bírságára Tóth Károly, a parlament olajbizottságának MSZP-s tagja felhívással fordult „a törvénytisztelő, a jó szándékot méltányoló állampolgárokhoz”, hogy segítsenek összegyűjteni azt az 1 250 000 forintot, amelynek megfizetésére a bíróság jogerősen kötelezte Pallag Lászlót, a testület volt elnökét Pintér Sándor belügyminiszter javára. A szocialista honatya - aki az olajbizottság ülésein sokat vitatkozott a kisgazda elnökkel, de szándéka tisztességét soha nem vonta kétségbe - felhívásában utal arra, hogy a bizottság nem tudta befejezni munkáját, így nem készülhetett el az a tulajdonosi térkép sem, amely megmutatta volna, kik voltak az illegális olajügyek haszonélvezői. Patthelyzet a vallásjogi vitában Alkotmánybírósághoz fordulnak a szocialisták? Szocialista képviselők javaslatot nyújtottak be a parlamenthez a vallásszabadságról szóló törvény módosítására. Az MSZP az Alkotmánybírósághoz fordul, ha az Országgyűlés a költségvetés végszavazásakor is jóváhagyja az egyházak finanszírozását érintő fideszes előterjesztést. A tervek szerint még idén a kormány elé kerül a kulturális tárca javaslata a vallásszabadságról szóló törvény módosítására. A közelmúltban hatpárti egyeztetést tartottak az indítványról, amely egyebek mellett meghatározná, hogy az állam mit tekint vallásnak, és - a károsnak tartott jelenségek kiszűrése érdekében - szélesebb jogkörrel ruházná fel az ügyészséget. A módosításhoz kétharmados parlamenti többségre van szükség. A koalíciós képviselők a találkozó után bizakodva nyilatkoztak: esélyt láttak arra, hogy az MSZP is támogatja majd a kormánypárti javaslatot. A jelek szerint csalódniuk kell. Az SZDSZ időközben kinyilvánította, hogy elutasítja a kulturális tárca elképzeléseit, és a napokban az MSZP is erre a következtetésre jutott. Három szocialista képviselő - Donáth László, Kis Gábor és Kósáné Kovács Magda - önálló törvényjavaslatot nyújtott be a parlamenthez. Kósáné kérdésünkre elmondta, hogy az előterjesztés tartalmaz néhány fontos módosítást, de lényegében változatlanul hagyja az 1990-ben elfogadott törvényt. Új elem lenne, hogy az egyházakat csak a Fővárosi Bíróság jegyezhetné be. A kérelmezőknek csatolniuk kellene hitvallásuk vagy vallási tanaik öszszegzését, valamint azt, hogy az adott közösség milyen társadalmi, közcélú tevékenységet kíván végezni. Hasonló megfogalmazás a kulturális tárca előterjesztésében is szerepel, de — hangsúlyozta Kósáné — a szocialisták nem kívánnak olyan megoldást alkalmazni, amely veszélyeztethetné a vallásszabadságot. Schanda Balázs, a kulturális tárca főosztályvezetője lapunknak korábban elmondta, hogy a minisztérium javaslata akkor is a kormány elé kerül, ha azzal az ellenzék nem ért egyet. Az MSZP elnöksége bírálta Sasvári Szilárd javaslatát is. A fideszes képviselő a költségvetéshez benyújtott kapcsolódó módosító indítvánnyal változtatná meg az egyházak finanszírozásáról szóló törvényt. Kisegyházak szerint a javaslat önkényes megkülönböztetést tartalmaz. A parlament a héten elfogadta az előterjesztést. Ahhoz, hogy életbe lépjen, a költségvetés végszavazásakor is jóvá kell hagyni. Ha ez megtörténik, akkor a szocialista párt az Alkotmánybírósághoz fordul — ismertette az MSZP elnökségének állásfoglalását Kósáné. Czene Gábor Amikor a kormány részt vállal az árvízkárt szenvedett egyházi ingatlanok helyreállításából, arra a közös felelősség készteti - hangsúlyozta pénteken Nagyréven Harrach Péter szociális és családügyi miniszter. A Jász-Nagykun- Szolnok megyei község református templomának felújítására öt és fél millió forint pénzügyi támogatást juttatott a kormányzat, ennek felhasználásáról írtak alá megállapodást e napon a nyolcszázhúsz lelkes tiszazugi településen. Van élet Torgyán József nélkül az FKGP-ben? Egyre inkább elveszíti politikai hitelét Torgyán József - állítják egybehangzóan az FKGP és a Fidesz politikusai. Jóllehet a Fidesznek szövetségesként továbbra is szüksége van az FKGP-re, a párt körül sokasodó botrányok miatt többen úgy fogalmaznak, hogy „Torgyán elnök nélkül is lehet élet a kisgazdapártban”. Mindazonáltal mindkét pártban reális veszélynek tartják, hogy Torgyán lemondása anarchiát idézne elő az FKGP-ben. A Fidesz vezető személyiségei közül többen indokoltnak tartanák, ha az FKGP-ben is szétválasztanák a pártelnöki és a miniszteri posztot. Torgyán József, a kisgazdapárt elnöke és vidékfejlesztési miniszter ugyanis, mondjuk, a személyét és a tárcáját is érintő botrányok miatt egyre inkább elveszíti politikai hitelét. A közös kormányzás első két évében számos, az FKGP-t érintő botrány került nyilvánosságra, ezen esetekben azonban Torgyán személyes felelősségét nem lehetett egyértelműen felvetni. A Környezetvédelmi Minisztériumban és annak háttérintézményeinél történt korrupciógyanús ügyletektől, a honvédelmi tárca által finanszírozott kisgazda pártújság körül kirobbant botránytól, Székely Zoltán volt kisgazda képviselő vesztegetési ügyétől Torgyán elhatárolta magát. Az általa irányított agrártárcától és az Agrárinnovációs Kht.-től elfolyó közpénzek okozta botrány azonban már a kisgazda elnököt közvetlenül érinti. A legszerencsétlenebb ügynek a Fideszben és az FKGP-ben egyaránt a Torgyán házaspár villaépítését tartják, mondván, ellentmondásos nyilatkozatai megkérdőjelezhetik szavahihetőségét. A Fidesz részéről mindezek miatt késleltetik a két párt 2002-es választási együttműködési megállapodásának aláírását, jóllehet a hivatalos verzió szerint az MDF az akadálya a szerződés szentesítésének. Lapunk információi szerint a nagyobbik kormányzó párt vezetői nyíltan nem kívánnak konfrontálódni Torgyánnal, mert 2002-ig szükségük van a stabil koalícióra, de a Fidesz második-harmadik vonala felvette a kapcsolatot a kisgazdapárt politikusaival, és személyes beszélgetéseik során egyértelművé tették, hogy szerintük „Torgyán elnök nélkül is van élet a kisgazdapártban”. A kisgazda tagság jó része még mindig alapvetően hálás Torgyánnak, amiért „a puccsok ellenére a nehéz időszakokban is megtartotta az FKGP-t”, de sokak szerint mára csak csúcsminisztere van, de elnöke nincs a pártnak. Torgyán önkéntes távozását - megrendült helyzete ellenére is - elképzelhetetlennek tartják, s felhívják a figyelmet: ilyen lépésre egyedül Orbán Viktor bírhatná rá. Azt azonban mind a kisgazdapártban, mind a Fideszben reális veszélynek tartják, hogy Torgyán lemondása az elnökségről anarchiát idézhetne elő az FKGP-ben. Az elnöki posztra ugyanis többen pályáznának, de sem Lányi Zsolt, sem Gyimóthy Géza, sem Bánk Attila nem tudhatja maga mögött a kisgazdapárt egészének támogatását, s Turi-Kovács Béla környezetvédelmi miniszter sem. Azt a kisgazdapártban is hosszabb ideje érzékelik, hogy Torgyán az FKGP által kardinálisnak tartott kérdésekben sem tudja már érvényre juttatni akaratát, s mára elmondhatóvá vált: nincs alkupozícióban a miniszterelnökkel vagy Kövér Lászlóval, a Fidesz elnökével szemben. Ezzel egyidejűleg azonban azt is hangoztatják, hogy „a választási matematika nagy úr”, a Fidesznek akkor is szüksége van a kisgazdapártra, ha annak elnökét Torgyán Józsefnek hívják. Bednárik Imre—Csuhaj Ildikó A Fidesz vezető személyiségei közül többen indokoltnak tartanák, ha az FKGP-ben is szétválasztanák a pártelnöki és a miniszteri posztot. Letartóztatták Székely Zoltánt A bíróság szerint tartani lehetett a szökéstől Előzetes letartóztatásba helyezte a Budai Központi Kerületi Bíróság (BKKB) pénteken Székely Zoltán képviselőt. A többrendbeli vesztegetéssel gyanúsított honatya előzetes fogva tartását azért rendelték el, mert a bíróság szerint tartani lehet a képviselő szökésétől, és attól, hogy ellene szóló bizonyítékokat semmisít meg. Székely az első képviselő, akit a rendszerváltozás óta mandátuma lejárta előtt letartóztattak. Pénteken a BKKB harminc napra előzetes letartóztatásba helyezte Székely Zoltán egykori kisgazda, jelenleg független parlamenti képviselőt. Sándor Zsuzsa, a fővárosi Bíróság szóvivője elmondta: a bíróság azért rendelte el a vesztegetéssel gyanúsított honatya előzetes fogva tartását, mert tartani lehetett attól, hogy szabadlábon hagyása esetén Székely megszökik, vagy rá nézve terhelő bizonyítékokat semmisít meg. Székely Zoltánt, akkor még kisgazda képviselőként, október 12-én tetten érték a Fővárosi Ügyészségi Nyomozó Hivatal nyomozói, amikor 20 millió forint kenőpénzt vett át Balla Dániel építési vállalkozótól. Előzőleg Székely, mint a parlament közbeszerzéseket vizsgáló bizottságának elnöke felszólította Ballát, hogy a közbeszerzési pályázaton elnyert szigethalmi csatornaépítési megbízás egy részét adja át az általa megnevezett cégek valamelyikének, vagy fizessen 30 millió forintot. Ezt az összeget a vállalkozó később 20 millióra lealkudta. A pénz átadása előtt Balla tájékoztatta Székely követeléséről a rendőrséget, és az ügyészségi nyomozóhivatalt. A képviselőt október 12-én délután a budapesti Gellért téren vették őrizetbe. Mivel akkor még érvényben volt Székely mentelmi joga és nem volt hajlandó vallomást tenni, alig egy órát töltött csak az ügyészségi nyomozóhivatal épületében. Másnap közölték vele hivatalosan, hogy vesztegetéssel gyanúsítják. Székely kezdetben azt állította, nem vette át a pénzt, szerinte provokáció áldozata lett. Azért találkozott Balla Dániellel, mert a vállalkozó terhelő bizonyítékokat ígért neki több frakciótársa visszaéléseire. Az FKGP képviselőcsoportja már a tettenérését követő napon kizárta Székelyt a frakcióból, majd a parlament felfüggesztette mentelmi jogát. Időközben kiderült, hogy nemcsak Balla Dánielt „zsarolta” meg Székely azzal, hogy ha a szabályos pályázaton elnyert megbízatása egy részét nem adja át az általa kijelölt vállalkozóknak, közbeszerzési és különböző hatósági vizsgálatokat kezdeményez ellene. A Borsod- Abaúj-Zemplén megyei Emőd polgármestere titokban magnófelvételt készített a Székellyel folytatott beszélgetésről. Lehoczki István a magnószalagot állítólag még kora tavasszal eljuttatta a parlament elnökének, majd Székely októberi lelepleződése után átadta azt az ügyészségnek is. A legfőbb ügyész a múlt héten ismét kezdeményezte Székely mentelmi jognak felfüggesztését. (A hatályos törvények szerint annyiszor kell a mentelmi jog felfüggesztését kérni, ahány ügyben büntetőeljárás indul a képviselő ellen.) Az Országgyűlés kedden engedélyezte az újabb nyomozás megindítását. Az ügyészség másnap házkutatást tartott Székelynél és három másik személynél, akik az ő felkérésére szakértőként vettek részt a környezetvédelmi céltámogatások felhasználásának ellenőrzését végző bizottság munkájában. Székelyt és két szakértőt — utóbbiakat vesztegetéssel és befolyással üzérkedéssel gyanúsítják — őrizetbe vették. Pénteken a bíróság mindhármukat letartóztatta. A harmadik szakértő szabadlábon védekezik. A letartóztatás ellenére Székely Zoltán nem veszti el parlamenti mandátumát. Képviselői fizetését is mindaddig folyósítják, amíg jogerősen el nem ítélik. Fekete Gy. Attila Székely Zoltán