Népszabadság, 2000. december (58. évfolyam, 281-304. szám)

2000-12-30 / 304. szám

­ M 1803 - Franciaország polgári törvénykönyve, a Code Napóleon ■ 1804 - Joseph-Marie Jacquard mintás szövetek előállítására is alkalmas mechanikus szövőszéket szerkeszt ■ 1807 - Robert Fulton lapátkerekes gőzhajója; He­gel: A szellem fenomenológiája ■ 1808 - John Dalton: A többszörös súlyviszonyok tör­vénye (a kémiai atomelmélet megalapozása). Goe­the: Faust (I. rész - a II. rész 1832-re készül el) m 1812 - az első hengeres gyorssajtó ■ 1813 - Humphry Davy elektromos ívet állít elő m 1814 - George Stephenson gőzmozdonya m 1817-1824 - Beethoven: IX. szimfónia m 1820 - Ampére megfogalmazza az elektromágne­sesség alaptörvényeit ■ 1822 - Joseph Nicéphore Niepce első fényképe; Champollion megfejti az egyiptomi hieroglifákat ■ 1825-1832 - Puskin: Anyegin ■ 1827 - Friedrich Wöhler alumíniumot állít elő ■ 1830-1850 - Balzac: Emberi színjáték ■ 1831 - Delacroix: A szabadság vezeti a népet ■ 1834 - Braille-ábécé; tünetbútorok ■ 1838 - Dickens: Twist Olivér ■ 1841 - Justus Liebig: A szerves kémia a földműve­lésben és a fiziológiában; a Morse-ábécé megalko­tása ■ 1842 - Julius Róbert Mayer kimondja az energia­megmaradás elvét m 1849-1873 - David Livingstone felfedező afrikai utazásai m 1850 - Wagner: Lohengrin m 1851 - az első világkiállítás Londonban; Verdi: Rigoletto ■ 1856 - a neandervölgyi ősemberlelet ■ 1858 - Rudolf Virchow sejtkórtan-elmélete IS 1859 - Darwin: A fajok eredete ■ 1862 - Pierre Berthelot szintetikus úton állít elő acetilént; Alphonse Beau de Rochas feltalálja a négyütemű motort; Victor Hugó: Nyomorultak­­ ■ 1862-1874 - a párizsi Operaház építése ■ 1863 - Manet: Reggeli a szabadban ■ 1866 - Siemens dinamója; tengeralatti kábel Euró­pa és Amerika között; Dosztojevszkij: Bűn és bűn­­hődés ■ 1867 - Alfred Nobel felfedezi a dinamitát; Marx: A tőke (I. kötet); Ibsen; Peer Gynt; Strauss: Kék Duna keringő ■ 1869 - Mengyelejev periódusos rendszere; Tolsztoj: Háború és béke ■ 1876 - négyütemű Otto-motor; a bayreuthi ünnepi játékok első évadja ■ 1877 - Csajkovszkij: Hattyúk tava ■ 1878 - Siemens villanymozdonya ■ 1880 - Rodin: A gondolkodó; Zola; Nana ■ 1882 - Robert Koch fölfedezi a tbc kórokozóját ■ 1884 - Antoni Gaudí Barcelonában építeni kezdi Szent Család-templomot A SZÁZAD UTOLSÓ ÉVEI - a világ globalizálódni kezd, európai mérnökök, tudósok mind gyakrabban dol­goznak, kutatnak Amerika legfejlettebb orszá­gaiban ■ 1885 - Benz gépkocsija ■ 1885-1889 - az Eiffel-torony építése ■ 1888 - Hertz bebizonyítja az elektromágneses hul­lámok létezését m 1890 - Mascagni: Parasztbecsület ■ 1891 - XIII. Leó pápa enciklikája, a Rerum novarum ■ 1892 - Rudolf Diesel nyersolajmotorja ■ 1891-1894 - Debussy: Egy faun délutánja ■ 1895 - az első filmvetítés; Röntgen felfedezi az X-sugarakat ■ 1896 - Henri Becquerel felfedezi az urán radioak­tív sugárzását; Csehov: Sirály; Marconi drót nélküli távírója; Alfred Jarry: Übü király; Puccini: Bohém­élet; az első újkori olimpia Athénben ■ 1897 - Londonban megnyílik a Tate Gallery ■ 1899 - Sibelius: Finlandia ■ 1900 - Max Planck megalapozza a modern kvan­tumelméletet; ásatások a krétai Knosszoszban NÉPSZABADSÁG 1001-2000 2000. DECEMBER 30., SZOMBAT 1801-1900 A szerkesztések Bolyai Jánostól va­lók. Azzal írta be nevét a tudomány világhistóriájába, hogy érvekkel tett kérdőjelet az ókori görög Euklidész azon axiómájához, miszerint egy külső ponton át egy egye­nessel csak egy párhuzamos másik húzható felváltva hallható n­amama összes állomásain. Megrendelhető Rákóczi út 22.sza. a minti DiiTftiAiKianzms rtc. Puskás Tivadar 1893-as Telefonhír­mondóját akár vezetékes rádiónak is mondhatnánk Az évszázad derekán alapította gépgyárát Vidats István - a szá­zadvégig olcsóságá­ért és egyszerűségé­ért az eke volt a cég legke­resettebb árucikke Széchenyi István az 1825. évi országgyűlésen birtokai egyesztendei jövedelmét ajánlotta fel a magyar tudós társaság megalapítására Ferenczi István carrarai márványból faragott Pász­torlánykája (1822) Ilyennek képzelte a festő az 1840-es évek elején a Lánchidat. És ugyanilyennek is épült meg 1849 végére - olykor rosszindulatú viták hosszú sora után, Széchenyi minden erejé­nek latba vetésével, temérdek erőfeszítéssel, az angol William Tierney Clark tervei alapján |FY/ ---­P /sz& . AUl/ AAf a' j&Afy A-Z V. tVU~U, krtyl,, ■ f y ■ MaU.J ***** I ›r /I / / />/’!.• Kölcsey Ferenc 1823-ban írta, Erkel Ferenc 1844-ben zenésítette meg Him­nuszunkat Öten a század jelesei közül: az utazó-szótáríró Körösi Csom­a Sándor, a költő Petőfi Sándor, az anyák megmentője, Sem­melweis Ignác, a zeneszerző-zongoraviruóz Liszt Ferenc és a világjáró festő Munkácsy Mihály A pécsi Bernhardt Antal 1817-ben építette meg a Dunát járó Carolina gőzhajót A Ganz 100 000. vasúti kere­kének emlékérme A szárazföldi Európa első elektromos földalatti vasútja 1896-ban Budapesten nyílt meg­­ két esztendőnél rövidebb idő alatt épült meg PERA. Becses darab volt az állózongora Az informatika kora Az ezredvég jól alakult Magyarország számára. Megszállóink visszavonultak, a világtengerek elvesztették kereske­delmi jelentőségüket, a kommunikáció és a közlekedés gyors fejlődésével pe­dig a gazdaságföldrajzi centrumok sze­repe is csökkent. Mi több, korábbi hát­rányaink ma is ható következményei előnnyé formálódnak. A megszállókat túléltük, és közben megtanultuk azt is, hogyan kell az idegen kultúrákhoz al­kalmazkodni - az internet által radiká­lisan kicsire szűkített világunkban pe­dig óriási előny a kulturális sokszínű­ség érzése és integrálási képessége. A globalizációtól lehet tartani, lehet tilta­kozni ellene (ennek körülbelül annyi értelme van, mint tiltakozni a rossz idő­járás ellen)­­ vagy lehet élni a lehető­séggel. A globalizáció egyenlő a föld­rajzi demokráciával. A zsugorodó világ az annak sokszínűségéhez alkalmaz­kodni képes kis népek számára több új lehetőséget teremt, mint a nagyoknak. Mi, magyarok szinte közhelyként hisszük, hogy többnyire jók vagyunk matematikából. Büszkék vagyunk a Bolyai-féle geometriára, a számítás­­technika Neumann-féle alapjaira, a Ru­­bik-kockára vagy a Polgár lányok sakk­zsenialitására, arra, hogy egy lakosra jutó Nobel-díjasok számában világel­sők vagyunk. Tényleg jók vagyunk. És vajon miért? Ha meglepőnek hangzik is, azt hi-A szerző a Graphisoft alapítója szem, hogy matematikai kultúránk Amerika felfedezésével, sőt a megszál­lásokkal is összefügg. Ha ugyanis egy matematikai zsenijelölt gyerek Angliá­ban vagy Hollandiában születik, ott a szülők leginkább kereskedőnek nevelik (hiszen „ahhoz nagyon kell tudni szá­molni”). Nálunk erre nem lévén sok esély, marad a tudomány. Továbbá a matematika független a hatalomtól és a politikai rendszertől, ezért a gyermeke sorsát féltő szülő jobban igyekszik erre orientálni egy megszállt országban, mint egy szabadban. A kulturális értékek alapvetően hatá­rozzák meg nemzetek sorsát. A XV. században Anglia hátrább állt a fejlő­désben, mint Magyarország, és sokkal hátrább, mint az akkori kereskedő nagyhatalom, Spanyolország. De mi­után a spanyolok felfedezték Amerikát, a szigetlakó angolok régen meglévő hajózási kultúrája felértékelődött. Egy hajdani kalóz mozgékony hajóival megverte a Legyőzhetetlen Armadát, és az akkor még viszonylag gyönge Anglia átvette a vezetést. Ma az a kérdés, hogy ki tud jobban hajózni a Cyberspace-ben, melyik nemzetnek van ebben több százéves kulturális előnye, honnan jönnek „a gyors kalózok”, akik legyőzhetik a még nagyon fiatal informatikai ipar el­ső generációs gigászait. (Persze ha Francis Drake kalóz marad, és Erzsébet nem építteti meg azt a hajóhadat, mely az újkor infrastruktúráját jelentette, Anglia sem válik azzá, ami lett.) Nekünk is szükségünk van „hajókra”, azaz az infrastruktúrára — de ez ma nem a fizikai infrastruktúrát jelenti. Az infor­matika kora tudásalapú társadalmat ho­zott létre, ahol az infrastruktúra az okta­tás. A tudásalapú gazdaságban az okta­tás olyan érték, mint a nagy felfedezések korában a hajók, az ipari forradalomban a szén, az olaj vagy a vas. Az ipari forra­dalomban Angliát, Amerikát, Németor­szágot nyersanyaga tette gazdaggá. Az informatika korában Magyarországot oktatási kultúrája emelheti fel. És ebben minden új keletű romlás ellenére még mindig van előnyünk. Ha nem is a felső­­oktatásban, de az általános és középis­kolákban okvetlenül. És ez a fontosabb. Hogy a tehetség elkallódik vagy kifejlő­dik, az itt dől el. Nobel-díjasaink zöme már külföldön végzett egyetemet - de itthon járt középiskolába, sőt néhányan ugyanabba az osztályba. (Az oktatás be­csülete nemcsak pénz, hanem társadal­mi értékítélet kérdése is. Nobel-díjasa­­ink nevét szinte mindenki tudja, de va­jon hányan ismerik Rácz tanár úr nevét, aki a Fasori Evangélikus Gimnázium­ban Neumann Jánost és Wigner Jenőt ta­nította matematikára.) Az informatika korában a tehetsé­geknek legmerészebb álmaik valóra váltásához már nem kell elhagyniuk hazájukat, mint a most befejeződő szá­zadban majdnem mindegyik Nobel-dí­­jasunknak kellett. A következő évszá­zad azonban a miénk lehet. Bojár Gábor fizikus 31

Next