Népszabadság, 2000. december (58. évfolyam, 281-304. szám)

2000-12-16 / 294. szám

4 NÉPSZABADSÁG HAZAI KÖRKÉP 2000. DECEMBER 16., SZOMBAT Kétséges Csúcs MNB-alelnöksége A koalíciós erőviszonyok döntenek majd a kinevezésről Vezető kisgazda politikusok szerint akkor sem vehető bizonyosra, hogy Csúcs László a jegybank alelnöke lesz, ha Torgyán József hivatalossá teszi a jelölését. A kisgazda képvise­lőt korábban maga Torgyán is bírál­ta, s politizálásával szemben a mi­niszterelnök is megfogalmazta fenn­tartásait. Járai Zsigmond, az MNB elnöki székének várományosa nem tartja elfogadhatónak Csúcs jelölését - értesült lapunk. Kisgazda forrásból származó informá­cióink szerint akkor sem vehető bizo­nyosra, hogy Csúcs László a jegybank alelnöke lesz, ha Torgyán József hivata­lossá teszi jelölését. Csúcs pénteken megerősítette: Torgyán első alkalommal februárban kérte fel a jegybank alelnöki posztjára, a napokban pedig megismétel­te a felkérést.­­ Most, mint ezt Torgyán Józsefnek is jeleztem, jó szívvel válla­lom a feladatot - közölte. Csúcs szerint még Surányi György elnöksége idején, minél előbb be kellene töltenie az alelnö­ki posztot a kisgazdapárt jelöltjének. Vezető kisgazda politikusok a sajtó­ból értesültek arról, hogy pártjuk Csúcs Lászlót kívánja alelnöknek jelölni. Lá­nyi Zsolt, az FKGP alelnöke lapunknak elmondta, hogy a kérdés eddig egyetlen elnökségi ülésen sem került szóba. Hoz­zátette ugyanakkor: semmi kifogása nincs Csúcs László jelölése ellen. Azt több kisgazda politikus is furcsállotta, hogy Torgyán néhány hete még megaka­dályozta, hogy Csúcs - Bánk Attila frak­cióvezető felkérését követően - a kis­gazda képviselőcsoport általános helyet­tes vezetője legyen, most pedig egy fon­tos tisztségre jelöli. A képviselőt korábban Orbán Viktor miniszterelnök is bírálta, szerinte ugyanis „az ellenzékhez hasonló maga­tartást tanúsít” számos esetben. Ennek ellenére sokan úgy látják, hogy a jegy­bank alelnöki tisztének betöltésekor nem kizárólag Csúcs László személye, hanem a Fidesz és a kisgazdapárt közti koalíciós erőviszony lesz a döntő. A so­rozatos kisgazda botrányok és korrup­ciógyanús ügyek miatt a koalícióban rendre a Fidesz akarata érvényesül. Várhatóan így lesz ez most is, noha a két párt koalíciós szerződése szerint az FKGP-t illeti meg, hogy a jegybank egyik alelnöki posztját betöltse. Járai Zsigmond nem kívánta kom­mentálni Csúcs László esetleges jelölé­sét. A pénzügyminiszter, aki Surányi György megbízatásának márciusi lejár­ta után az MNB elnöke lesz, szűk kör­ben ugyanakkor kijelentette, a mi­niszterelnöknek mérlegelnie kell, „vagy ő, vagy Csúcs” - értesült lapunk. Úgy tudni egyébként, hogy Járai abban reménykedett: az FKGP az ő alelnök­jelöltjei közül támogatja majd valame­lyiket. Erre legnagyobb esélye az MNB volt alelnökének, jelenlegi elnöki tanács­adójának Szapáry Györgynek lenne. A másik két alelnökjelölt: Auth Henrik, a Postabank felmondási idejét töltő ve­zérigazgatója, és Adamecz Péter, a pénzügyi tárca helyettes államtitkára. A jegybankban hármuk kinevezésével négy alelnök lett volna - miután jelen­leg Riecke Werner az MNB egyetlen ki­nevezett alelnöke. Az MNB-nek az a politikája, hogy személyi találgatásokban nem bocsátko­zik - közölték a jegybanknál. Hozzátet­ték: a jegybanktanács februártól műkö­désképtelenné válhat, ezért szerencsés lenne „megoldást találni” a problémára. Ez akár jelentheti azt is, hogy Surányi hajlandó lenne Csúcs Lászlót javasolni alelnökének, bár elképzelhető, hogy a megegyezés eredményeként Szapáry György kaphatja meg előbb a kine­vezést. Cs. I.-V. I. Csúcs László Járai Zsigmond Surányi György MSZP: kormányfőj­elölés 2002-ben Januárban alakul meg az MSZP vá­lasztási és kormányprogramuját kidol­gozó bizottság. Jánosi György választ­mányi elnök szerint célszerű lenne, ha a programkészítésben részt venne Né­meth Miklós is. A szocialisták várha­tóan csak 2002 tavaszán határoznak miniszterelnök-jelöltjükről. Az MSZP elnökségének munkaterve szerint január végéig kell megalakítani a párt választási és kormányprogramját kidolgozó bizottságot - értesült a Nép­­szabadság. Információink szerint a bi­zottságot várhatóan Kovács László párt­elnök vezeti majd. Ezt valószínűsíti a pártelnökségen belül elfogadott munka­­megosztás is. E szerint a pártelnök töb­bek között a fontos döntések előkészíté­séért és végrehajtásáért, más pártokkal való kapcsolatépítésért, a választásokra való politikai felkészülésért, valamint a választási és kormányprogramért felel. Lapunk úgy tudja: Kovács már tárgyal a gazdasági, szellemi élet azon meghatá­rozó személyiségeivel, akiket be kíván vonni az MSZP választási és kormány­­programjának kidolgozásába. A párt alapszabálya szerint a program­­készítő bizottság létrehozásáról az elnök­ség előterjesztése alapján a párt országos választmánya határoz majd. A testület mai ülésén Kovács László a választási felkészüléssel kapcsolatos javaslatait is­merteti. A programok készítésében szere­pet kap majd a párt parlamenti frakciója és országos választmánya is. A képvise­lőcsoport elsősorban a kormányprogram szakmai előkészítésében vesz részt, míg az országos választmány a választási és kormányprogram kidolgozását kíséri fi­gyelemmel. Ez azt jelenti, hogy a választ­mány minden esetben az elkészült rész­programokat vitatja meg, egészíti ki. - Célszerű lenne, ha az MSZP prog­ramjainak készítésében részt venne Né­meth Miklós exkormányfő is - nyilat­kozta lapunknak Jánosi György választ­mányi elnök. A párt novemberi kong­resszusa előtt egyértelmű ajánlat hang­zott el, hogy Németh vegyen részt a programok kidolgozásában — tette hoz­zá. — Ez az ajánlat, úgy gondolom, érvé­nyes, és Németh döntésén múlik, hogy bekapcsolódik-e a közös munkába - hangoztatta Jánosi. - Németh is alkal­mas rá, de más szocialista politikusok is, hogy elnyerjék az MSZP miniszterel­­nök-jelölti tisztségét — mondta. Mások arra hívták fel a figyelmet: Németh poli­tikai jövője kizárólag attól függ, hogy hajlandó-e bekapcsolódni a munkába. A Népszabadság információi szerint az MSZP várhatóan csak 2002 tavaszán határoz miniszterelnök-jelöltjéről. Mint ismeretes, Németh azt szerette volna el­érni, hogy már a novemberi kongresszus határozzon a jelölésről. Kéri J. Tibor Pénzt gyűjtenek Pallag bírságára Tóth Károly, a parlament olaj­bizottságának MSZP-s tagja felhívással fordult „a tör­vénytisztelő, a jó szándékot méltányoló állampolgárokhoz”, hogy segítsenek össze­gyűjteni azt az 1 250 000 forintot, amelynek megfizetésére a bíróság jogerősen köte­lezte Pallag Lászlót, a testület volt elnökét Pintér Sándor belügyminiszter javára. A szocialista honatya - aki az olajbizottság ülésein sokat vitatkozott a kisgazda elnök­kel, de szándéka tisztességét soha nem vonta kétségbe - felhívásában utal arra, hogy a bizottság nem tudta befejezni munkáját, így nem készülhetett el az a tulajdonosi tér­kép sem, amely megmutatta volna, kik voltak az illegális olajügyek haszonélvezői. Patthelyzet a vallás­jogi vitában Alkotmánybírósághoz fordulnak a szocialisták? Szocialista képviselők javaslatot nyúj­tottak be a parlamenthez a vallássza­badságról szóló törvény módosításá­ra. Az MSZP az Alkotmánybíróság­hoz fordul, ha az Országgyűlés a költ­ségvetés végszavazásakor is jóváhagy­ja az egyházak finanszírozását érintő fideszes előterjesztést. A tervek szerint még idén a kormány elé kerül a kulturális tárca javaslata a vallásszabadságról szóló törvény módo­sítására. A közelmúltban hatpárti egyez­tetést tartottak az indítványról, amely egyebek mellett meghatározná, hogy az állam mit tekint vallásnak, és - a káros­nak tartott jelenségek kiszűrése érdeké­ben - szélesebb jogkörrel ruházná fel az ügyészséget. A módosításhoz kétharma­dos parlamenti többségre van szükség. A koalíciós képviselők a találkozó után bizakodva nyilatkoztak: esélyt láttak ar­ra, hogy az MSZP is támogatja majd a kormánypárti javaslatot. A jelek szerint csalódniuk kell. Az SZDSZ időközben kinyilvánította, hogy elutasítja a kulturális tárca elképzeléseit, és a napokban az MSZP is erre a követ­keztetésre jutott. Három szocialista kép­viselő - Donáth László, Kis Gábor és Kósáné Kovács Magda - önálló tör­vényjavaslatot nyújtott be a parlament­hez. Kósáné kérdésünkre elmondta, hogy az előterjesztés tartalmaz néhány fontos módosítást, de lényegében válto­zatlanul hagyja az 1990-ben elfogadott törvényt. Új elem lenne, hogy az egyhá­zakat csak a Fővárosi Bíróság jegyezhet­né be. A kérelmezőknek csatolniuk kel­lene hitvallásuk vagy vallási tanaik ösz­szegzését, valamint azt, hogy az adott közösség milyen társadalmi, közcélú te­vékenységet kíván végezni. Hasonló megfogalmazás a kulturális tárca előterjesztésében is szerepel, de — hangsúlyozta Kósáné — a szocialisták nem kívánnak olyan megoldást alkal­mazni, amely veszélyeztethetné a val­lásszabadságot. Schanda Balázs, a kul­turális tárca főosztályvezetője lapunk­nak korábban elmondta, hogy a minisz­térium javaslata akkor is a kormány elé kerül, ha azzal az ellenzék nem ért egyet. Az MSZP elnöksége bírálta Sasvári Szilárd javaslatát is. A fideszes képvise­lő a költségvetéshez benyújtott kapcso­lódó módosító indítvánnyal változtatná meg az egyházak finanszírozásáról szó­ló törvényt. Kisegyházak szerint a javas­lat önkényes megkülönböztetést tartal­maz. A parlament a héten elfogadta az előterjesztést. Ahhoz, hogy életbe lép­jen, a költségvetés végszavazásakor is jóvá kell hagyni. Ha ez megtörténik, ak­kor a szocialista párt az Alkotmánybíró­sághoz fordul — ismertette az MSZP el­nökségének állásfoglalását Kósáné. Czene Gábor Amikor a kormány részt vállal az árvízkárt szenvedett egyházi ingatlanok helyreállításából, arra a közös felelősség készteti - hangsúlyozta pénteken Nagyréven Harrach Péter szociális és családügyi miniszter. A Jász-Nagykun- Szolnok megyei község református templomának felújítására öt és fél millió forint pénzügyi támogatást juttatott a kormányzat, ennek felhasználásáról írtak alá megállapodást e napon a nyolcszázhúsz lelkes tiszazugi településen. Van élet Torgyán József nélkül az FKGP-ben? Egyre inkább elveszíti politikai hite­lét Torgyán József - állítják egybe­hangzóan az FKGP és a Fidesz politi­kusai. Jóllehet a Fidesznek szövetsé­gesként továbbra is szüksége van az FKGP-re, a párt körül sokasodó bot­rányok miatt többen úgy fogalmaz­nak, hogy „Torgyán elnök nélkül is lehet élet a kisgazdapártban”. Mind­azonáltal mindkét pártban reális ve­szélynek tartják, hogy Torgyán le­mondása anarchiát idézne elő az FKGP-ben. A Fidesz vezető személyiségei közül többen indokoltnak tartanák, ha az FKGP-ben is szétválasztanák a pártel­nöki és a miniszteri posztot. Torgyán József, a kisgazdapárt elnöke és vidék­­fejlesztési miniszter ugyanis, mondjuk, a személyét és a tárcáját is érintő botrá­nyok miatt egyre inkább elveszíti politikai hitelét. A közös kormányzás első két évében számos, az FKGP-t érintő botrány került nyilvánosságra, ezen esetekben azonban Torgyán személyes fele­lősségét nem lehetett egyértelműen felvetni. A Környezetvédelmi Mi­nisztériumban és annak háttérintézményeinél tör­tént korrupciógyanús ügyletektől, a honvédel­mi tárca által finanszíro­zott kisgazda pártújság körül kirobbant botránytól, Székely Zoltán volt kisgazda képviselő veszte­getési ügyétől Torgyán elhatárolta ma­gát. Az általa irányított agrártárcától és az Agrárinnovációs Kht.-től elfolyó közpénzek okozta botrány azonban már a kisgazda elnököt közvetlenül érinti. A legszerencsétlenebb ügynek a Fidesz­­ben és az FKGP-ben egyaránt a Tor­gyán házaspár villaépítését tartják, mondván, ellentmondásos nyilatkoza­tai megkérdőjelezhetik szavahihetősé­gét. A Fidesz részéről mindezek miatt késleltetik a két párt 2002-es választási együttműködési megállapodásának alá­írását, jóllehet a hivatalos verzió szerint az MDF az akadálya a szerződés szen­tesítésének. Lapunk információi szerint a nagyobbik kormányzó párt vezetői nyíltan nem kívánnak konfrontálódni Torgyánnal, mert 2002-ig szükségük van a stabil koalícióra, de a Fidesz má­sodik-harmadik vonala felvette a kap­csolatot a kisgazdapárt politikusaival, és személyes beszélgetéseik során egy­értelművé tették, hogy szerintük „Torgyán elnök nélkül is van élet a kis­gazdapártban”. A kisgazda tagság jó része még mindig alapvetően hálás Torgyánnak, amiért „a puccsok ellenére a nehéz időszakokban is megtartotta az FKGP-t”, de sokak szerint mára csak csúcsminisztere van, de elnöke nincs a pártnak. Torgyán önkéntes távo­zását - megrendült helyzete ellenére is - elképzelhetetlennek tart­ják, s felhívják a figyel­met: ilyen lépésre egyedül Orbán Viktor bírhatná rá. Azt azonban mind a kis­gazdapártban, mind a Fi­­deszben reális veszélynek tartják, hogy Torgyán le­mondása az elnökségről anarchiát idézhetne elő az FKGP-ben. Az elnöki posztra ugyanis többen pályáznának, de sem Lá­nyi Zsolt, sem Gyimóthy Géza, sem Bánk Attila nem tudhatja maga mögött a kisgazdapárt egészének támogatását, s Turi-Kovács Béla környe­zetvédelmi miniszter sem. Azt a kisgazdapártban is hosszabb ideje érzékelik, hogy Torgyán az FKGP által kardinálisnak tartott kérdésekben sem tudja már érvényre juttatni akaratát, s mára elmondhatóvá vált: nincs alkupo­zícióban a miniszterelnökkel vagy Kö­vér Lászlóval, a Fidesz elnökével szem­ben. Ezzel egyidejűleg azonban azt is hangoztatják, hogy „a választási mate­matika nagy úr”, a Fidesznek akkor is szüksége van a kisgazdapártra, ha annak elnökét Torgyán Józsefnek hívják. Bednárik Imre—Csuhaj Ildikó A Fidesz vezető személyiségei közül többen indokoltnak tartanák, ha az FKGP-ben is szétválasztanák a pártelnöki és a miniszteri posztot. Letartóztatták Székely Zoltánt A bíróság szerint tartani lehetett a szökéstől Előzetes letartóztatásba helyezte a Budai Központi Kerületi Bíróság (BKKB) pénteken Székely Zoltán képviselőt. A többrendbeli vesztege­téssel gyanúsított honatya előzetes fogva tartását azért rendelték el, mert a bíróság szerint tartani lehet a képviselő szökésétől, és attól, hogy el­lene szóló bizonyítékokat semmisít meg. Székely az első képviselő, akit a rendszerváltozás óta mandátuma le­járta előtt letartóztattak. Pénteken a BKKB harminc napra elő­zetes letartóztatásba helyezte Székely Zoltán egykori kisgazda, jelenleg füg­getlen parlamenti képviselőt. Sándor Zsuzsa, a fővárosi Bíróság szóvivője el­mondta: a bíróság azért rendelte el a vesztegetéssel gyanúsított honatya elő­zetes fogva tartását, mert tartani lehetett attól, hogy szabadlábon hagyása esetén Székely megszökik, vagy rá nézve ter­helő bizonyítékokat semmisít meg. Szé­kely Zoltánt, akkor még kisgazda képvi­selőként, október 12-én tetten érték a Fővárosi Ügyészségi Nyomozó Hi­vatal nyomozói, amikor 20 millió forint kenőpénzt vett át Balla Dániel építé­si vállalkozótól. Előzőleg Székely, mint a parlament közbeszerzé­seket vizsgáló bizottságá­nak elnöke felszólította Ballát, hogy a közbeszer­zési pályázaton elnyert szigethalmi csatornaépí­tési megbízás egy részét adja át az általa megneve­zett cégek valamelyik­ének, vagy fizessen 30 millió forintot. Ezt az összeget a vállalkozó később 20 millióra lealkudta. A pénz átadása előtt Balla tájékoztat­ta Székely követeléséről a rendőrséget, és az ügyészségi nyomozóhivatalt. A képviselőt október 12-én délután a bu­dapesti Gellért téren vették őrizetbe. Mivel akkor még érvényben volt Szé­kely mentelmi joga és nem volt hajlan­dó vallomást tenni, alig egy órát töltött csak az ügyészségi nyomozóhivatal épületében. Másnap közölték vele hivatalosan, hogy vesztegetéssel gyanúsítják. Szé­kely kezdetben azt állította, nem vette át a pénzt, szerinte provokáció áldozata lett. Azért találkozott Balla Dániellel, mert a vállalkozó terhelő bizonyítéko­kat ígért neki több frakciótársa vissza­éléseire. Az FKGP képviselőcsoportja már a tettenérését követő napon kizárta Szé­kelyt a frakcióból, majd a parlament felfüggesztette mentelmi jogát. Időköz­ben kiderült, hogy nemcsak Balla Dáni­elt „zsarolta” meg Székely azzal, hogy ha a szabályos pályázaton elnyert meg­bízatása egy részét nem adja át az álta­la kijelölt vállalkozóknak, közbeszer­zési és különböző hatósági vizsgálato­kat kezdeményez ellene. A Borsod- Abaúj-Zemplén megyei Em­őd polgár­­mestere titokban magnófelvételt készí­tett a Székellyel folytatott beszélgetés­ről. Lehoczki István a magnószalagot állítólag még kora tavasszal eljuttatta a parlament elnökének, majd Székely ok­tóberi lelepleződése után átadta azt az ügyészségnek is. A legfőbb ügyész a múlt héten ismét kezde­ményezte Székely men­telmi jognak felfüggesz­tését. (A hatályos törvé­nyek szerint annyiszor kell a mentelmi jog fel­függesztését kérni, ahány ügyben büntetőeljárás in­dul a képviselő ellen.) Az Országgyűlés kedden en­gedélyezte az újabb nyo­mozás megindítását. Az ügyészség másnap ház­kutatást tartott Székely­nél és három másik sze­mélynél, akik az ő felké­résére szakértőként vettek részt a kör­nyezetvédelmi céltámogatások felhasz­nálásának ellenőrzését végző bizottság munkájában. Székelyt és két szakértőt — utóbbiakat vesztegetéssel és befo­lyással üzérkedéssel gyanúsítják — őri­zetbe vették. Pénteken a bíróság mind­hármukat letartóztatta. A harmadik szakértő szabadlábon védekezik. A letartóztatás ellenére Székely Zoltán nem veszti el parlamenti mandá­tumát. Képviselői fizetését is mindad­dig folyósítják, amíg jogerősen el nem ítélik. Fekete Gy. Attila Székely Zoltán

Next