Népszabadság, 2001. január (59. évfolyam, 1-26. szám)

2001-01-05 / 4. szám

Életbe lép az új reklámtörvény ___________MUNKATÁRSAINKTÓL___________ Mádl Ferenc köztársasági elnök tegnap aláírta a reklámtörvény módosítását, amelynek több pontját kifogásolták a szakmai érdek-képviseleti szervezetek. Felvetették, hogy a módosításról nem a házszabály alapján döntött a parlament, és hogy a decemberi előterjesztés után nem volt érdemi egyeztetés, tiltakoztak a reklámok előzetes, publikálás előtti ható­sági ellenőrzése és betilthatósága miatt, és azt is elfogadhatatlannak tartották, hogy a dohányreklám tilalmát puccssze­rűen fogadták el a honatyák. Levendel Ádám, a Magyar Reklám Szövetség el­nöke azt nyilatkozta: a szakértők alapo­san mérlegelni fogják, milyen jogi lépé­sek tehetők még. - A törvényeket be kell tartani, feltéve, ha lehet - tette hozzá, ar­ra utalva, hogy a reklámok előzetes ható­sági kontrollja szerinte kivihetetlen, és sérti a gondolatszabadságot.­­ Ez a törvénymódosítás senkinek nem siker: a tilalom a szabad verseny el­len hat, és a fogyasztó választását nehe­zíti. Miközben az európai bíróság éppen nemrég dobta vissza azt a kezdeménye­zést, amely a 15 tagállamban akarta megtiltani a dohányreklámokat, nálunk, noha még nem is vagyunk EU-tagok, így döntött a parlament. Azt példa nélküli­nek tartom, hogy türelmi időt nem hagy­va, szinte azonnal életbe léptetik a tilal­mat - reagált Dávid Péter, a Philip Mor­ris Magyarország Kft. sajtófőnöke. Moszkva nem fizet ______________MTI-JELENTÉS______________ Az orosz kormány nem fizet a kormány­zati hitelezőket tömörítő Párizsi Klubnak az első negyedévben - közölték független orosz hírügynökségek. Az első három hó­napban 1,5 milliárd dollárt, az egész év­ben 3 milliárd dollárt kellene törlesztenie. Oroszország szeretné elérni a nyugati kor­mányhitelezőkkel szembeni adósság át­ütemezését — ahogy ez a magánhitelezők­ből álló Londoni Klubbal már korábban sikerült -, de Németország ellenzi ezt. Az adósságszolgálat megtagadása harmad­szor fordul elő az utóbbi tíz évben. Piac - Gazdaság NÉPSZABADSÁG 2001. JANUÁR 5., PÉNTEK BSE-tesztek Magyarországon Németországban megint találtak beteg marhákat Ahogyan az Európai Unió országai­ban már gyakorlat, Magyarországon is tervbe vették a szarvasmarhák, il­letve a nem idegrendszeri betegségben elhullott állatok BSE-szűrését. Az úgynevezett priontesztek elvégzése Magyarországon 200 millió forintba kerülne évente, ha minden levágott vagy elpusztult állatot megvizsgálná­nak. Információink szerint egy másik, az élő állatok vérének szűrésén alapu­ló módszer tesztje csütörtökön kezdő­dött Németországban. A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium állat-egészségügyi és élel­miszer-ellenőrzési főosztályán megtud­tuk, hozzákezdtek a magyar BSE- megelőző program kimunkálásához. (BSE a kergemarhakór idegen nevének rövidítése. -A szerk.) Az állat-egészség­ügyi hatóság szakemberei a közelmúlt­ban Franciaországban gyűjtöttek tapasz­talatokat az ott alkalmazott módszerek­ről. Ennek alapján tesznek javaslatot a magyar szűrési módszer kidolgozására. A minisztériumban elmondták, hogy BSE-szövettesztet már tíz éve végeznek Magyarországon. Az Országos Állat­egészségügyi Intézetben 2500 vizsgálatot végeztek. Az eredmény minden esetben negatív volt. A tervek szerint az évente 140-150 ezer levágott, illetve nem ideg­­rendszeri betegségben elhullott szarvas­­marhából szúrópróbaszerűen kiválaszta­nak 2500 állatot, és a belőlük vett mintát vizsgálják az intézet munkatársai. Meg­tudtuk, hogy nemrég Németországban is­merkedtek az új mintavételi módszerrel, amelynek lényege, hogy az állat fejének eltávolítása után, az első gerinccsigolya és a koponya ízesülésénél található úgy­nevezett öreglyukon, egy speciális esz­köz segítségével behatolva, az agy egy részét kiveszik, és ezt vizsgálják. Mészáros Mihály, a Szarvasmarhatar­tók Országos Szövetségének ügyvezető igazgatója munkatársunknak elmondta, hogy az Európai Unió egyelőre nem tette kötelezővé a BSE-szűrést a csatlakozásra váró tagországok számára, de a szakem­bernek nincsenek kétségei: előbb-utóbb Magyarországon is kötelező lesz a szű­rés, holott az állomány tünetmentes, és az FVM hónapokkal ezelőtt megtiltotta a betegség terjedését okozó húsfélék és ta­karmányadalékok importját. Ettől függet­lenül számítani kell az EU-ban teszten­ként 30 euróba kerülő vizsgálat elvégzé­sére. Az ügyvezető igazgató információi szerint eddig egyetlen olyan módszert is­mernek, amely hathatósan kimutatja az elhullott vagy levágott állatok idegszöve­teiből a fertőzésre utaló priont. Mészáros Mihály elmondta, hogy Né­metországban most kezdték egy olyan módszer tesztelését, amely az élő állatok vérében is kimutatja a BSE prionját. E módszer előzményéről már beszámolt az állatorvosi szaksajtó, egy francia szaklap­ban jelent meg - angol forrásra hivatkoz­va - a hír, hogy sikerült a BSE-kórt juhra átvinni, és a véréből kimutatni a priont. Az FVM-ben megtudtuk azt is, hogy a rövidesen kezdődő szűrésre a napokban kezdik meg a szakapparátus felkészítését. A monitoringmódszer szerint évente 2500 vizsgálat költségeit a költségvetés állja, és ha az EU ragaszkodik a teljes le­vágott állomány szűréséhez, akkor ehhez elvárják Brüsszel anyagi támogatását. Minisztériumi informátorunk szerint az előzetes tárgyalások során az EU nem zárkózott el a magyar kéréstől. Czauner Péter Két újabb beteg szarvasmarhára bukkantak az állatorvosok — közölte csütörtö­kön a bajor egészségügyi minisztérium. A két lindaui állat a szivacsos agysorva­dás klinikai tüneteit mutatta, de a biztos diagnózishoz további vizsgálatok szük­ségesek. Németországot sokáig BSE-mentesnek tartották, de november óta hét esetet fedeztek fel (Bajorországban találták a legtöbbet, öt megbetegedést). A hét elején Ausztriában és Franciaországban is megkezdődött a 30 hónaposnál idősebb szarvasmarha-állomány teljes szűrése. Ausztria kergemarhakórtól men­tes területnek számít, mégis elvégzik a teszteket. Franciaországban - ahol tavaly 153 kergemarhakóros állatot regisztráltak - egy szűrés 500 frankba kerül, a költ­ségek ötödét vállalja magára az állam. Közeledik az acélválság, a Dunaferr vezetősége békét ajánl Folytatás az 1. oldalról A Dunaferr vezetősége teljesen külön kezeli az Acél XXI. Kft. és az ÁPV Rt. között kialakult vitát és a Dunaferr cso­port folyamatos működőképességének biztosítását - áll a nyilvánosságra ho­zott memorandumban. Az ÁPV Rt.-nél a közelményt nem kommentálták. A privatizációs szerve­zet valószínűleg a jövő csütörtöki igaz­gatósági ülésen tárgyal a Dunaferr rend­kívüli közgyűlésének összehívásáról. A sok vihart kavaró szerződéssel kapcsolatban korábban nem emelt kifo­gást a Dunaferr felügyelőbizottsága. (E testület első elnöke 1992-től, tehát a részvénytársaság megalakulása óta, majd a szerződés megkötése után is Chikán Attila volt mindaddig, míg az Orbán-kormány gazdasági miniszterévé nem nevezték ki. Akkor helyét Ma­­tolcsy György, a jelenlegi gazdasági mi­niszter vette át.) Egy másik tegnapi közlemény szerint a Dunaferr elnök-vezérigazgatója, Hor­váth István december 31-i hatállyal fel­mentette és más munkakörbe helyezte két vezérigazgató-helyettesét, egy har­madik helyettes munkaviszonyát pedig közös megegyezéssel megszüntette. Er­ről a lépésről már korábban is érkeztek hírek, és azt is tudni lehetett, hogy a ve­zetőket évek óta folyamatosan támadják a rendszerváltozás előtti politikai sze­replésükért. Ezek a támadások - leg­alábbis eddig - azért nem értek célt, mert szakmai munkájukat nem érhette kifogás. Ám most, talán a béke kedvé­ért a Dunaferr vezetői meghozták e két „tisztáldozatot” is. Az ÁPV Rt. ügyvezető igazgatója, Módos Márton úgy nyilatkozott erről lapunknak, hogy ez a lépés alátámasztja és utólag igazolja az ÁPV Rt. eddigi ki­fogásait. Mint arról korábban beszámol­tunk, a szerződés rendkívüli felmondá­sának egyik indoka az volt az ÁPV Rt. részéről, hogy a Dunaferr vezetői a Dunaferr Rt.-vel üzleti kapcsolatban ál­ló cégekben magánszemélyként tulaj­donosok. Az ügyvezető igazgató most elmondta, hogy Horváth István már ko­rábban tájékoztatta az ÁPV Rt.-t arról, hogy „felszólította” a cégcsoporton be­lüli nem kívánatos vezetői tulajdonlá­sok megszüntetésére az érintetteket, és jelezte azt is, hogy fel kívánja menteni helyetteseit. Korábban egyébként arról is beszámoltunk, hogy az Arthur Ander­sen nemzetközi tanácsadó cég nem ta­lálta összeférhetetlennek a szóban forgó tulajdonlást, hanem a nemzetközi gya­korlatban szokásos érdekeltségnek mi­nősítette. A Dunaferr elleni támadások egyik jeleként a tegnapi Népszava egy koráb­ban lefolytatott nyomozás „felmelegíté­séről” ír. Ez a vasmű szénügyleteivel kapcsolatos, ismeretlen tettes ellen, kü­lönösen nagy értékben elkövetett csem­pészet gyanújáról szólt. A Dunaferrnél ilyen nyomozásról nem tudnak, arról vi­szont igen, hogy több éve jogvitában áll­nak a VPOP-val. A vita abból fakadt, hogy egy időben a szénre nem volt vám, a kokszra igen, és a Dunaferr kérte, hogy egységesen kezeljék a két importtermé­ket. De nem a koksz vámját törölték el, hanem a szénre is kivetették a vámot. A Dunaferr folyamatosan importál szenet, amit kokszosít, s részben maga használ­ja fel, részben exportálja. Az ebből ke­letkező jogvitában a - a cég értékelése szerint - a vitás ügyek kétharmad részét ők nyerték meg a VPOP-val szemben, de a hátralévő egy­harmad ügyében a tár­gy­alások­ még nem zárultak le. A tétel állítólag 1,3 milliárd forint. A vámőr­ségnél viszont munkatársunknak alá­húzták: a Fejér Megyei Bíróság decem­ber 12-én keltezett ítélete szerint a VPOP álláspontja győzedelmeskedett, miszerint 66 tétel esetében indokolatla­nul igényelt vissza pénzt a Dunaferr. Peredi Ágnes A DUNAFERR CSOPORT ÁRBEVÉTELE A DUNAFERR CSOPORT ADÓZÁS ELŐTTI EREDMÉNYE Milliárd forint 384 Milliárd forint Röviden Fejlődik a paksi ipari park A Ganz Gépgyár Holding Rt. 700 új munkahelyet teremtő telephelyet létesí­tene a Paksi Ipari Park Kft. területén, a szerződést várhatóan januárban írják alá. Az üzem uszályokat, atomerőművi berendezéseket, környezetvédelmi gé­peket gyárt majd. A beruházás 2007-ig valósul meg. (MTI) Román importvámcsökkentés Románia január 1-jétől 80 százalékkal csökkentette az importvámokat - a mező­­gazdasági termékek kivételével - az Eu­rópai Unió, az Európai Szabadkereske­delmi Szövetség és a Közép-európai Sza­badkereskedelmi Megállapodás tagorszá­gaival szemben - közölte csütörtökön Mihai Berinde, a román ipari miniszté­rium államtitkára. (MTI) Újra csökken az üzemanyagár Jövő keddtől a motorbenzin listaára egy forinttal, a gázolajé négy forinttal csök­ken (a 95-ös ólmozatlan benzin literje 217,50, a 98-asé 226,50, a gázolajé 219,75 forint lesz, az egyes töltőállomá­sokon az árak eltérhetnek ettől). Néhány héten belül negyedszer vitte le árait a Mal. Az utóbbi napokban a kőolaj ára némileg ismét emelkedett, az üzem­anyagok mediterrán kikötői ára mégis csökkent, mert a korábbi készlethiány, főleg a gázolajé, mérséklődött. (P. A. G.) A BRENT KŐOLAJ, A 95-ÖS MOTORBENZIN ÉS A GÁZOLAJ MEDITERRÁN KIKÖTŐI ÁRA 1 tonna Brent kőolaj - 7,55 hordó NÉPSZABADSÁG-grafika Hamarosan lesz elég borzárjegy Az illetékesek azt ígérik, két héten be­lül behozzák a lemaradást, megszűnik a borzárjegyhiány. A VPOP szerint azért nem volt az első napokban ele­gendő zárjegy, mert még december ele­jén is mindössze ötven termelő rendelt belőle. HÍRÖSSZEFOGLALÓNK A Népszabadság értesülése szerint a vámőrségnél lefolytatott belső vizsgála­tok alapján a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága elsősorban a zárjegyekkel kapcsolatos döntések elhú­zódásával, a szőlősgazdák és a borterme­lők pontatlan és késedelmes adatszolgál­tatásával, a hihetetlenül rövid nyomdai határidőkkel, a pénzügyőrség egyes szer­vezeteinek kellően át nem gondolt dönté­seivel magyarázza a kialakult helyzetet. A bor augusztus 1-je óta jövedéki ter­mék. Az azóta előállított bort csak zárje­gyekkel ellátott palackokban vagy kan­nákban szabad forgalomba hozni, de nemcsak borban, botrányban is van „csi­nált”, és ez az, hiszen a korábbról igazol­tan megmaradt készletek június 30-ig, zárjegy nélkül is forgalomba hozhatók. A VPOP szakértői szerint a szőlősgaz­dák és a bortermelők abban reményked­tek, hogy a parlament leszavazza a bor jö­vedéki termékké minősítéséről szóló kor­mány-előterjesztést. Emiatt pontatlan és felületes volt a borszőlő termőterületével és a palackozandó mennyiséggel kapcso­latos adatszolgáltatás. Késve születtek meg a zárjegyekkel kapcsolatos előterjesztések is, a gazdák előzetes igénybejelentései alapján még úgy tűnt, hogy a VPOP felesleges kiadá­sokba veri magát, amikor az általa várt bormennyiség alapján rendelt zárjegyet a nyomdáktól. A múlt év végén, nagy tö­megben beérkező zárjegyigénylő lapok 75-80 százaléka hibásan és hiányosan volt kitöltve. Találtak olyat, amelyen a zárjegyeket igénylő személy nevén kívül más nem szerepelt. Jellemző az is, hogy több neves bortermelő egyszerűen nem vette át a részére legyártott zárjegyeket. A Pénzjegynyomda és az Állami Nyomda által készített zárjegyekből két héten belül nem lesz hiány - ígérik. Elis­merik, hogy bár folyamatosan dolgoztak az év végén még ünnepnapokon is, a szortírozással és a kiszállítással voltak technikai gondok a sok kisebb tétel miatt. Lassú vámkezelés, éles bírálat A teherszállítmányok sofőrjei számára elfogadhatatlan feltételek uralkodnak a délkelet-európai országok határain, főleg a román-magyar és a magyar-osztrák ha­táron — idézte a Frankfurter Allgemeine Zeitung a német közúti fuvarozók szövet­ségének nyilatkozatát. A szövetség teg­nap felhívta a német közlekedési minisz­térium figyelmét arra, hogy „főként a ro­mán és az osztrák határszakaszon fordul elő 24 órát is elérő várakozási idő”. A német fuvarozók szövetsége azt kö­veteli, hogy az EU-tagjelöltekkel folyó tárgyalásokon a német kormány foko­zottan vegye figyelembe ezeket a jelen­ségeket. Külön kitért az írás Romániára, ahol önkényesen (legális és illegális) dí­jakat követelnek a vámosok. Kaizinger Tibor ezredes, a VPOP fő­osztályvezetője szerint a hegyeshalmi be­léptetésre vonatkozó bírálatot el kell fo­gadni, a többórás várakozási idő részben a magyar fél felelőssége is. Itt tavaly 380 ezer kamiont vámkezeltek, a forgalom növekedése évente 15 százalékos, késő délután, kora este öt-nyolc órás torlódás is előfordul. Az infrastruktúra romlik, de már sem a magyar, sem az osztrák fél nem költ eleget, mert Magyarország EU- csatlakozásával a vámkezelés értelem­szerűen megszűnik. A Magyarországról kilépő kamionok lassú vámkezelése vi­szont az osztrák határcsendőrségen mú­lik. A román-magyar határszakaszon pe­dig a szűk keresztmetszetet román terüle­ten tapasztalhatják a kamionosok.

Next