Népszabadság, 2001. január (59. évfolyam, 1-26. szám)
2001-01-05 / 4. szám
Életbe lép az új reklámtörvény ___________MUNKATÁRSAINKTÓL___________ Mádl Ferenc köztársasági elnök tegnap aláírta a reklámtörvény módosítását, amelynek több pontját kifogásolták a szakmai érdek-képviseleti szervezetek. Felvetették, hogy a módosításról nem a házszabály alapján döntött a parlament, és hogy a decemberi előterjesztés után nem volt érdemi egyeztetés, tiltakoztak a reklámok előzetes, publikálás előtti hatósági ellenőrzése és betilthatósága miatt, és azt is elfogadhatatlannak tartották, hogy a dohányreklám tilalmát puccsszerűen fogadták el a honatyák. Levendel Ádám, a Magyar Reklám Szövetség elnöke azt nyilatkozta: a szakértők alaposan mérlegelni fogják, milyen jogi lépések tehetők még. - A törvényeket be kell tartani, feltéve, ha lehet - tette hozzá, arra utalva, hogy a reklámok előzetes hatósági kontrollja szerinte kivihetetlen, és sérti a gondolatszabadságot. Ez a törvénymódosítás senkinek nem siker: a tilalom a szabad verseny ellen hat, és a fogyasztó választását nehezíti. Miközben az európai bíróság éppen nemrég dobta vissza azt a kezdeményezést, amely a 15 tagállamban akarta megtiltani a dohányreklámokat, nálunk, noha még nem is vagyunk EU-tagok, így döntött a parlament. Azt példa nélkülinek tartom, hogy türelmi időt nem hagyva, szinte azonnal életbe léptetik a tilalmat - reagált Dávid Péter, a Philip Morris Magyarország Kft. sajtófőnöke. Moszkva nem fizet ______________MTI-JELENTÉS______________ Az orosz kormány nem fizet a kormányzati hitelezőket tömörítő Párizsi Klubnak az első negyedévben - közölték független orosz hírügynökségek. Az első három hónapban 1,5 milliárd dollárt, az egész évben 3 milliárd dollárt kellene törlesztenie. Oroszország szeretné elérni a nyugati kormányhitelezőkkel szembeni adósság átütemezését — ahogy ez a magánhitelezőkből álló Londoni Klubbal már korábban sikerült -, de Németország ellenzi ezt. Az adósságszolgálat megtagadása harmadszor fordul elő az utóbbi tíz évben. Piac - Gazdaság NÉPSZABADSÁG 2001. JANUÁR 5., PÉNTEK BSE-tesztek Magyarországon Németországban megint találtak beteg marhákat Ahogyan az Európai Unió országaiban már gyakorlat, Magyarországon is tervbe vették a szarvasmarhák, illetve a nem idegrendszeri betegségben elhullott állatok BSE-szűrését. Az úgynevezett priontesztek elvégzése Magyarországon 200 millió forintba kerülne évente, ha minden levágott vagy elpusztult állatot megvizsgálnának. Információink szerint egy másik, az élő állatok vérének szűrésén alapuló módszer tesztje csütörtökön kezdődött Németországban. A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium állat-egészségügyi és élelmiszer-ellenőrzési főosztályán megtudtuk, hozzákezdtek a magyar BSE- megelőző program kimunkálásához. (BSE a kergemarhakór idegen nevének rövidítése. -A szerk.) Az állat-egészségügyi hatóság szakemberei a közelmúltban Franciaországban gyűjtöttek tapasztalatokat az ott alkalmazott módszerekről. Ennek alapján tesznek javaslatot a magyar szűrési módszer kidolgozására. A minisztériumban elmondták, hogy BSE-szövettesztet már tíz éve végeznek Magyarországon. Az Országos Állategészségügyi Intézetben 2500 vizsgálatot végeztek. Az eredmény minden esetben negatív volt. A tervek szerint az évente 140-150 ezer levágott, illetve nem idegrendszeri betegségben elhullott szarvasmarhából szúrópróbaszerűen kiválasztanak 2500 állatot, és a belőlük vett mintát vizsgálják az intézet munkatársai. Megtudtuk, hogy nemrég Németországban ismerkedtek az új mintavételi módszerrel, amelynek lényege, hogy az állat fejének eltávolítása után, az első gerinccsigolya és a koponya ízesülésénél található úgynevezett öreglyukon, egy speciális eszköz segítségével behatolva, az agy egy részét kiveszik, és ezt vizsgálják. Mészáros Mihály, a Szarvasmarhatartók Országos Szövetségének ügyvezető igazgatója munkatársunknak elmondta, hogy az Európai Unió egyelőre nem tette kötelezővé a BSE-szűrést a csatlakozásra váró tagországok számára, de a szakembernek nincsenek kétségei: előbb-utóbb Magyarországon is kötelező lesz a szűrés, holott az állomány tünetmentes, és az FVM hónapokkal ezelőtt megtiltotta a betegség terjedését okozó húsfélék és takarmányadalékok importját. Ettől függetlenül számítani kell az EU-ban tesztenként 30 euróba kerülő vizsgálat elvégzésére. Az ügyvezető igazgató információi szerint eddig egyetlen olyan módszert ismernek, amely hathatósan kimutatja az elhullott vagy levágott állatok idegszöveteiből a fertőzésre utaló priont. Mészáros Mihály elmondta, hogy Németországban most kezdték egy olyan módszer tesztelését, amely az élő állatok vérében is kimutatja a BSE prionját. E módszer előzményéről már beszámolt az állatorvosi szaksajtó, egy francia szaklapban jelent meg - angol forrásra hivatkozva - a hír, hogy sikerült a BSE-kórt juhra átvinni, és a véréből kimutatni a priont. Az FVM-ben megtudtuk azt is, hogy a rövidesen kezdődő szűrésre a napokban kezdik meg a szakapparátus felkészítését. A monitoringmódszer szerint évente 2500 vizsgálat költségeit a költségvetés állja, és ha az EU ragaszkodik a teljes levágott állomány szűréséhez, akkor ehhez elvárják Brüsszel anyagi támogatását. Minisztériumi informátorunk szerint az előzetes tárgyalások során az EU nem zárkózott el a magyar kéréstől. Czauner Péter Két újabb beteg szarvasmarhára bukkantak az állatorvosok — közölte csütörtökön a bajor egészségügyi minisztérium. A két lindaui állat a szivacsos agysorvadás klinikai tüneteit mutatta, de a biztos diagnózishoz további vizsgálatok szükségesek. Németországot sokáig BSE-mentesnek tartották, de november óta hét esetet fedeztek fel (Bajorországban találták a legtöbbet, öt megbetegedést). A hét elején Ausztriában és Franciaországban is megkezdődött a 30 hónaposnál idősebb szarvasmarha-állomány teljes szűrése. Ausztria kergemarhakórtól mentes területnek számít, mégis elvégzik a teszteket. Franciaországban - ahol tavaly 153 kergemarhakóros állatot regisztráltak - egy szűrés 500 frankba kerül, a költségek ötödét vállalja magára az állam. Közeledik az acélválság, a Dunaferr vezetősége békét ajánl Folytatás az 1. oldalról A Dunaferr vezetősége teljesen külön kezeli az Acél XXI. Kft. és az ÁPV Rt. között kialakult vitát és a Dunaferr csoport folyamatos működőképességének biztosítását - áll a nyilvánosságra hozott memorandumban. Az ÁPV Rt.-nél a közelményt nem kommentálták. A privatizációs szervezet valószínűleg a jövő csütörtöki igazgatósági ülésen tárgyal a Dunaferr rendkívüli közgyűlésének összehívásáról. A sok vihart kavaró szerződéssel kapcsolatban korábban nem emelt kifogást a Dunaferr felügyelőbizottsága. (E testület első elnöke 1992-től, tehát a részvénytársaság megalakulása óta, majd a szerződés megkötése után is Chikán Attila volt mindaddig, míg az Orbán-kormány gazdasági miniszterévé nem nevezték ki. Akkor helyét Matolcsy György, a jelenlegi gazdasági miniszter vette át.) Egy másik tegnapi közlemény szerint a Dunaferr elnök-vezérigazgatója, Horváth István december 31-i hatállyal felmentette és más munkakörbe helyezte két vezérigazgató-helyettesét, egy harmadik helyettes munkaviszonyát pedig közös megegyezéssel megszüntette. Erről a lépésről már korábban is érkeztek hírek, és azt is tudni lehetett, hogy a vezetőket évek óta folyamatosan támadják a rendszerváltozás előtti politikai szereplésükért. Ezek a támadások - legalábbis eddig - azért nem értek célt, mert szakmai munkájukat nem érhette kifogás. Ám most, talán a béke kedvéért a Dunaferr vezetői meghozták e két „tisztáldozatot” is. Az ÁPV Rt. ügyvezető igazgatója, Módos Márton úgy nyilatkozott erről lapunknak, hogy ez a lépés alátámasztja és utólag igazolja az ÁPV Rt. eddigi kifogásait. Mint arról korábban beszámoltunk, a szerződés rendkívüli felmondásának egyik indoka az volt az ÁPV Rt. részéről, hogy a Dunaferr vezetői a Dunaferr Rt.-vel üzleti kapcsolatban álló cégekben magánszemélyként tulajdonosok. Az ügyvezető igazgató most elmondta, hogy Horváth István már korábban tájékoztatta az ÁPV Rt.-t arról, hogy „felszólította” a cégcsoporton belüli nem kívánatos vezetői tulajdonlások megszüntetésére az érintetteket, és jelezte azt is, hogy fel kívánja menteni helyetteseit. Korábban egyébként arról is beszámoltunk, hogy az Arthur Andersen nemzetközi tanácsadó cég nem találta összeférhetetlennek a szóban forgó tulajdonlást, hanem a nemzetközi gyakorlatban szokásos érdekeltségnek minősítette. A Dunaferr elleni támadások egyik jeleként a tegnapi Népszava egy korábban lefolytatott nyomozás „felmelegítéséről” ír. Ez a vasmű szénügyleteivel kapcsolatos, ismeretlen tettes ellen, különösen nagy értékben elkövetett csempészet gyanújáról szólt. A Dunaferrnél ilyen nyomozásról nem tudnak, arról viszont igen, hogy több éve jogvitában állnak a VPOP-val. A vita abból fakadt, hogy egy időben a szénre nem volt vám, a kokszra igen, és a Dunaferr kérte, hogy egységesen kezeljék a két importterméket. De nem a koksz vámját törölték el, hanem a szénre is kivetették a vámot. A Dunaferr folyamatosan importál szenet, amit kokszosít, s részben maga használja fel, részben exportálja. Az ebből keletkező jogvitában a - a cég értékelése szerint - a vitás ügyek kétharmad részét ők nyerték meg a VPOP-val szemben, de a hátralévő egyharmad ügyében a tárgyalások még nem zárultak le. A tétel állítólag 1,3 milliárd forint. A vámőrségnél viszont munkatársunknak aláhúzták: a Fejér Megyei Bíróság december 12-én keltezett ítélete szerint a VPOP álláspontja győzedelmeskedett, miszerint 66 tétel esetében indokolatlanul igényelt vissza pénzt a Dunaferr. Peredi Ágnes A DUNAFERR CSOPORT ÁRBEVÉTELE A DUNAFERR CSOPORT ADÓZÁS ELŐTTI EREDMÉNYE Milliárd forint 384 Milliárd forint Röviden Fejlődik a paksi ipari park A Ganz Gépgyár Holding Rt. 700 új munkahelyet teremtő telephelyet létesítene a Paksi Ipari Park Kft. területén, a szerződést várhatóan januárban írják alá. Az üzem uszályokat, atomerőművi berendezéseket, környezetvédelmi gépeket gyárt majd. A beruházás 2007-ig valósul meg. (MTI) Román importvámcsökkentés Románia január 1-jétől 80 százalékkal csökkentette az importvámokat - a mezőgazdasági termékek kivételével - az Európai Unió, az Európai Szabadkereskedelmi Szövetség és a Közép-európai Szabadkereskedelmi Megállapodás tagországaival szemben - közölte csütörtökön Mihai Berinde, a román ipari minisztérium államtitkára. (MTI) Újra csökken az üzemanyagár Jövő keddtől a motorbenzin listaára egy forinttal, a gázolajé négy forinttal csökken (a 95-ös ólmozatlan benzin literje 217,50, a 98-asé 226,50, a gázolajé 219,75 forint lesz, az egyes töltőállomásokon az árak eltérhetnek ettől). Néhány héten belül negyedszer vitte le árait a Mal. Az utóbbi napokban a kőolaj ára némileg ismét emelkedett, az üzemanyagok mediterrán kikötői ára mégis csökkent, mert a korábbi készlethiány, főleg a gázolajé, mérséklődött. (P. A. G.) A BRENT KŐOLAJ, A 95-ÖS MOTORBENZIN ÉS A GÁZOLAJ MEDITERRÁN KIKÖTŐI ÁRA 1 tonna Brent kőolaj - 7,55 hordó NÉPSZABADSÁG-grafika Hamarosan lesz elég borzárjegy Az illetékesek azt ígérik, két héten belül behozzák a lemaradást, megszűnik a borzárjegyhiány. A VPOP szerint azért nem volt az első napokban elegendő zárjegy, mert még december elején is mindössze ötven termelő rendelt belőle. HÍRÖSSZEFOGLALÓNK A Népszabadság értesülése szerint a vámőrségnél lefolytatott belső vizsgálatok alapján a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága elsősorban a zárjegyekkel kapcsolatos döntések elhúzódásával, a szőlősgazdák és a bortermelők pontatlan és késedelmes adatszolgáltatásával, a hihetetlenül rövid nyomdai határidőkkel, a pénzügyőrség egyes szervezeteinek kellően át nem gondolt döntéseivel magyarázza a kialakult helyzetet. A bor augusztus 1-je óta jövedéki termék. Az azóta előállított bort csak zárjegyekkel ellátott palackokban vagy kannákban szabad forgalomba hozni, de nemcsak borban, botrányban is van „csinált”, és ez az, hiszen a korábbról igazoltan megmaradt készletek június 30-ig, zárjegy nélkül is forgalomba hozhatók. A VPOP szakértői szerint a szőlősgazdák és a bortermelők abban reménykedtek, hogy a parlament leszavazza a bor jövedéki termékké minősítéséről szóló kormány-előterjesztést. Emiatt pontatlan és felületes volt a borszőlő termőterületével és a palackozandó mennyiséggel kapcsolatos adatszolgáltatás. Késve születtek meg a zárjegyekkel kapcsolatos előterjesztések is, a gazdák előzetes igénybejelentései alapján még úgy tűnt, hogy a VPOP felesleges kiadásokba veri magát, amikor az általa várt bormennyiség alapján rendelt zárjegyet a nyomdáktól. A múlt év végén, nagy tömegben beérkező zárjegyigénylő lapok 75-80 százaléka hibásan és hiányosan volt kitöltve. Találtak olyat, amelyen a zárjegyeket igénylő személy nevén kívül más nem szerepelt. Jellemző az is, hogy több neves bortermelő egyszerűen nem vette át a részére legyártott zárjegyeket. A Pénzjegynyomda és az Állami Nyomda által készített zárjegyekből két héten belül nem lesz hiány - ígérik. Elismerik, hogy bár folyamatosan dolgoztak az év végén még ünnepnapokon is, a szortírozással és a kiszállítással voltak technikai gondok a sok kisebb tétel miatt. Lassú vámkezelés, éles bírálat A teherszállítmányok sofőrjei számára elfogadhatatlan feltételek uralkodnak a délkelet-európai országok határain, főleg a román-magyar és a magyar-osztrák határon — idézte a Frankfurter Allgemeine Zeitung a német közúti fuvarozók szövetségének nyilatkozatát. A szövetség tegnap felhívta a német közlekedési minisztérium figyelmét arra, hogy „főként a román és az osztrák határszakaszon fordul elő 24 órát is elérő várakozási idő”. A német fuvarozók szövetsége azt követeli, hogy az EU-tagjelöltekkel folyó tárgyalásokon a német kormány fokozottan vegye figyelembe ezeket a jelenségeket. Külön kitért az írás Romániára, ahol önkényesen (legális és illegális) díjakat követelnek a vámosok. Kaizinger Tibor ezredes, a VPOP főosztályvezetője szerint a hegyeshalmi beléptetésre vonatkozó bírálatot el kell fogadni, a többórás várakozási idő részben a magyar fél felelőssége is. Itt tavaly 380 ezer kamiont vámkezeltek, a forgalom növekedése évente 15 százalékos, késő délután, kora este öt-nyolc órás torlódás is előfordul. Az infrastruktúra romlik, de már sem a magyar, sem az osztrák fél nem költ eleget, mert Magyarország EU- csatlakozásával a vámkezelés értelemszerűen megszűnik. A Magyarországról kilépő kamionok lassú vámkezelése viszont az osztrák határcsendőrségen múlik. A román-magyar határszakaszon pedig a szűk keresztmetszetet román területen tapasztalhatják a kamionosok.