Népszabadság, 2001. május (59. évfolyam, 101-126. szám)

2001-05-09 / 107. szám

NÉPSZABADSÁG HAZAI KÖRKÉP 2001. MÁJUS 9., SZERDA 5 Autonóm­ bér­j­avaslat Az állami, önkormányzati és vegyes tu­lajdonú cégek alkalmazottainak inflá­ciót követő bérkiegészítését követeli az Autonóm Szakszervezetek Szövetsége (ASZSZ). A döntően közüzemi dolgo­zókat összefogó konföderáció elnöke, Borsik János a kezdeményezést lapunk­nak azzal indokolta, hogy a kormány ja­nuárban olyan, 9,75-12,5 százalékos or­szágos bérajánláshoz csatlakozott, amelyről 6 százalékos inflációs előrejel­zés alapján állapodtak meg a szociális partnerek. A Gazdasági Tanács áprilisi ülésén már a kormány is megerősítette, hogy idén az éves átlagos infláció mér­téke várhatóan meghaladja a 8,5 száza­lékot, ezért mielőbb korrigálni kell a munkavállalók csaknem harmadának, több mint egymillió dolgozónak a fize­tését - fogalmazott Borsik. Emlékezte­tett arra, hogy a legnagyobb hazai állami vállalat, a MÁV Rt. vezetése az inflációs prognózis módosítása után szinte azon­nal döntött az 55 ezer vasutas bérének 2,5 százalékos korrigálásáról. A szakszervezeti vezető azt szeretné, ha az indítványról a munkavállalói oldal csütörtöki ülésén közös álláspontot ala­kítana ki a hat szakszervezeti szövetség, és együttesen lépne fel a bérek kiigazítá­sáért nemcsak a verseny-, hanem a köz­szférában is. Az államot mint tulajdo­nost képviselő ÁPV Rt. egyelőre elzár­kózik a tárgyalások elől, arra hivatkoz­va, hogy majd októberben lesznek látha­tók a tényleges számok, amelyek alapján megállapítható, hogy szükség lesz-e a bérek kiigazítására. Az indítványról szerettük volna meg­kérdezni a Gazdasági Minisztérium ille­tékes helyettes államtitkárát, Székely Ju­­ditot, őt azonban lapzártánkig nem sike­rült utolérnünk. Kun J. Erzsébet Médiaalkut kínál az SZDSZ Kompromisszumnak szánt megoldást javasol a médiakuratóriumokról kiala­kult vitában az SZDSZ. A szabad de­mokraták lemondanak arról, hogy az ál­taluk törvénytelennek tartott állapotért - vagyis azért, hogy csonka médiatestüle­tek alakultak ki - a kormányoldal vállal­ja a felelősséget, és hajlandók megsza­vazni a médiatörvény parlament előtt lé­vő jogharmonizációs mó­dosítását is. Ennek feltéte­le, hogy a pártok vonulja­nak ki a közszolgálati in­tézmények kuratóriumai­ból, átadva a helyet a civil szervezetek képviselői­nek, vagy a jelenleg csak kormánypárti tagokból ál­ló testületeket egészítsék ki az ellenzéki delegáltak­kal a parlamenti arányok­nak megfelelően. A médiatestületek „part­­talanítására” a javaslatról kedden tájékoztatót tartó SZDSZ-es politikusok szerint is csekély az esély. A parlamenti arányok szerinti képviseletre viszont lát lehetőséget Pető Iván, szerinte ez a ja­vaslat csak kismértékben tér el Sasvári Szilárd fideszes képviselő korábbi indít­ványától. A különbség annyi, hogy Sasvári javaslatával ellentétben az SZDSZ-es megoldás nem biztosítana kétharmados jobboldali többséget a tes­tületekben. Sasvári Szilárd lapunk kérdésére kö­zölte: az SZDSZ fél éve már előállt a pártokat civil szervezetekkel felváltó javaslatával. Mint mondta, társadalmi szervezetek küldöttei már most is he­lyet kapnak az elnökség mellett műkö­dő kuratóriumokban, és van arra is pél­da, hogy ezeket a háttérből pártok irá­nyítják. Sasvári szerint ilyen volt a ku­darcba fulladt rádióelnök-választás, amikor az MSZP médiapolitikusa arról tárgyalt civil kurátorokkal, hogy ne szavazzák meg az előze­tesen támogatott jelöltet. Sasvári reményei sze­rint az SZDSZ nem köti össze a kuratóriumok ügyét a jogharmonizáció miatt szükséges tör­vénymódosítással, ezzel ugyanis a nyári szünet előtt nem tudnák lezárni a szavazást. Márpedig ak­kor a magyar filmesek és újságírók csak az év má­sodik felében csatlakoz­hatnának az unió jelentős többletforrásokat biztosí­tó médiaprogramjához. Sasvári szerint a nemzeti érdeknek szá­mító jogharmonizáció érdekében felül kellene emelkedni a belpolitikai vitá­kon. Szabó Zoltán az MSZP nevében ked­den bejelentette, hogy nem támogatják a médiatörvény módosítására vonatkozó kormányzati előterjesztést, mert azzal legalább egyenrangú problémát jelent a közszolgálati médiumok felügyeletében érvényesülő egyoldalú kormánypárti be­folyás. H. Z. Pető Iván A MÚOSZ elnöksége bírálja a Fideszt Demokráciánkban senkinek sincs joga a sajtószabadságot korlátozva nyilvános politikai rendezvényekről kitiltani a tá­jékoztatás feladatait elvégezni kívánó sajtószerveket, illetve azok munkatársait - fogalmazott a Magyar Újságírók Or­szágos Szövetsége (MUOSZ) elnöksé­gének állásfoglalása, amelyet a Fidesz hét végi kongresszusáról kitiltott Ma­gyar Hírlap esetének megvitatása után adott ki. A közlemény hangsúlyozta: megfelelő jogi garanciák és eljárási fel­tételek állnak rendelkezésre ahhoz, hogy a felmerült vitákat a törvényes keretek között rendezni lehessen. A MÚOSZ el­nöksége felszólítja a párt elnökségét, hogy ha nem változtat a tiltáson, akkor megkeresi azt a jogi formát, amelynek segítségével érvényesíteni tudja a törvé­nyek betartását és betartatását. A Fidesz azt követően döntött a Ma­gyar Hírlapot sújtó embargó mellett, hogy a lap március 13-i számában egy külsős szerző publicisztikájában közöl­te: „pedig a magyar lelkületben, állítom, ma senki nem akar - sem Orbán Viktort, sem Kövér Lászlót - likvidálni, bár­mennyire javára válna is nemzetünk­nek.” Az újság ezt követően elnézést kért az írásért, a Fidesz szerint azonban nem volt elégséges a bocsánatkérés. A MUOSZ elnöksége kitért az idézett cikkre is. A grémium kezdeményezi, hogy az érintett sajtóorgánumok vezetői törekedjenek a szakmai kontroll érvé­nyesítésével a szélsőséges megnyilvá­nulások megakadályozására. A testület reméli és elvárja a hasonlóan tárgyilagos magatartást a politikai élet érintett ösz­­szes szereplőitől is. A Magyar H Hírlap-ügyről ma tárgyal­nak a MÚOSZ-ban a napilapok főszer­kesztői. H. Z. Mikor lehet népszavazás? Kérdések az MSZP kezdeményezésével kapcsolatban Nem kizárt, hogy az MSZP „négyige­­nes” népszavazási kezdeményezése alapján már csak a 2002-es parlamenti választást követő időpontra írhatják ki a referendumot - vélik választási szak­értők. Elsősorban akkor lehet erre szá­mítani, ha az Országos Választási Bi­zottságnak (OVB) a kezdeményezés kapcsán hozott határozata ellen valaki Alkotmánybírósághoz (AB) fordul. Szoboszlai György, az MSZP a válasz­tási bizottságba delegált képviselője a testület hétfői ülésén határozottan azt állította: ennek, a döntés tartalmától függetlenül, igen nagy a valószínűsége. Az OVB tagjainak hétfőn csak arról sikerült megegyezniük, hogy további vizsgálódásra van szükség, és az MSZP aláírásgyűjtő ívének hitelesítéséről má­jus 23-án - vagyis a törvényes határidő lejárta előtt egy nappal­­ döntenek. Ha viszont a testület határozata ellen vala­ki akkor nyújt be jogorvoslati kérelmet, az alkotmánybírák a beadványt már csak június első napjaiban kaphatják kézhez, így kétséges, hogy a nyári sza­badságok megkezdése előtt döntést hoznak-e. Ha nem - ami igen valószínű lenne -, az AB legkorábban szeptem­berben hirdethet határozatot. Ebből a feltételezésből kiindulva a szocialisták 2002 januárjára fejeznék be az aláírás­­gyűjtést, és a referendumot - a törvé-­­­nyes határidők miatt - csak a parlamen­ti választás után lehetne megtartani. Az MSZP által benyújtott aláírásgyűj­tő ív hitelesítéséről a testület hétfői ülé­sén éles szakmai vita alakult ki. A kor­mánypártok és a MIÉP képviselői töb­bek között azt vitatták, hogy egyetlen la­pon feltehető-e négy kérdés (az OVB egy korábbi határozata szerint erre nincs lehetőség). Ugyancsak a kormányolda­lon fogalmazódott meg, hogy a honvé­delmi kötelezettség MSZP által kezde­ményezett eltörléséhez módosítani kel­lene az alkotmányt, ám az AB szerint a referendum nem irányulhat még burkolt alkotmánymódosításra sem. De akadt olyan vélemény is, hogy a haderő átala­kítása költségvetési kérdés, így erről nem lehet népszavazást tartani, más ál­láspont szerint pedig az ingyenes nyelv­vizsga bevezetésére vonatkozó szocia­lista javaslat nem parlamenti hatáskör. L. K. „Intelligens” betegkártya Egyelőre nem tudni, milyen adatok lesznek a csipen A PHARE 750 millió forinttal támogat­ja az intelligens betegkártya kipróbálá­sát - értesült a Népszabadság. A prog­ramiroda elfogadta a Pénzügyminiszté­rium ezzel kapcsolatos pályázatát - kö­zölte lapunkkal Szikszainé dr. Bérces Anna. A tárca főosztályvezetője el­mondta: a kártya kipróbálása mintegy másfél milliárd forintos program kere­tében történik majd, így értelemszerűen a hiányzó pénzt a költségvetés állja. Május végére megalakulhat az infor­matikai kormánybiztosi hivatal koordi­nálásával az a testület, amely a PHARE által jóváhagyott programot részletesen kidolgozza. Megtudtuk: a PM abban ér­dekelt, hogy a járulékfizetők pénzének felhasználása észszerűbb és követhe­tőbb legyen, ezért valószínűleg az intel­ligens betegkártya használhatóságát először kisebb közösségen belül próbál­ják majd ki. Egyelőre az egészségügyi informati­kai rendszer kialakításában érdekelt szakemberek sem tudják, milyen ada­tokkal és mire használják majd pontosan a személyre szóló csipkártyát. Kincses Gyula, a szaktárca informatikai intéz­ménye, a Medinfo igazgatója lapunknak elmondta: az erről készült háttértanul­mányok kétféle alkalmazást is elképzel­hetőnek ítélnek. Az egyik javaslat az, hogy a kártya elsősorban kulcs legyen a biztosított egészségügyi adatainak olva­sásához, míg a másik elképzelés szerint erre a mágneslapra kerülnének a sze­mélyre szóló egészségügyi adatok. A szakértői viták kompromisszuma az lehet, hogy a kártyát a beteg azono­sítására használják és emellett néhány, az életmentéshez nélkülözhetetlen adat is rákerül. Jávor András, az informatikai szak­­kollégium elnöke szerint az intelligens betegkártyát elsősorban ott kellene fel­használni, ahol azonnal gazdasági előny­nyel járhat. Az Egyesült Államokban például, ahol széles körben alkalmaz­zák a betegkártyás gyógyszerrendelést, a támogatásra fordítható keret öt száza­lékát takarították meg csak azzal, hogy a hamis, felesleges rendeléseket a kár­tyához kapcsolódó rendszer kiszűrte. Ha a hazai egészségügyi rendszerben is sikerülne ehhez hasonló eredményeket elérni, a kártya bevezetéséhez szüksé­ges tőke néhány év alatt megtérülne. A. D. Kampány a rasszizmus ellen MUNKATÁRSUNKTÓL Az antifasiszta összefogás napján, Buda­pesten, a Gesztenyés kertben rendezett megemlékezésen bejelentették: ismert közéleti szereplők, színészek és újságírók aláírásgyűjtő kampányt indítottak „a nemzeti érdekek, köztársaságunk alkot­mányának védelmében”. A kezdeménye­zés első­­ mintegy félszáz aláírója között található Bolgár György újságíró, Heller Ágnes filozófus, Horváth Aladár polgár­jogi vezető, továbbá Markos György színművész és Vitányi Iván szociológus neve. A kampány elindítói kiáltványuk­ban rámutattak: az utóbbi időben számos olyan rasszista, cigányellenes, antiszemi­ta és irredenta jelenség volt tapasztalható a hazai közéletben, amelyek nemcsak Magyarország nemzetközi hitelét és európai uniós csatlakozásának esélyeit rontották, hanem félelmet, elégedetlensé­get keltenek az országon belül is, szem­befordítják a magyart a magyarral. A kor­mányzat nem reagál ezekre a jelenségek­re, noha e folyamatok bátorítólag hatnak azokra, akik a társadalomban meglévő fe­szültségeket, elégedetlenséget meglova­golva polgárjogot akarnak szerezni a fasisztoid eszméknek és nézeteknek. Emlékezők a Gesztenyés kertben FOTÓ: SOPRONYI GYULA Röviden júliustól lesz új oktatási miniszter Pokorni Zoltán, a Fidesz új elnöke várha­tóan július 8-ával távozik az Oktatási Mi­nisztérium éléről - értesült a Népszabad­ság. Pokorni már korábban egyértelművé tette, hogy a Fidesz-elnöki és az oktatási miniszteri tisztséget együtt nem kívánja betölteni. Orbán Viktor miniszterelnök még nem nevezte meg Pokorni utódját, kormány- és fideszes körökben azonban már egyértelműnek tartják, hogy Pálinkás József, a tárca jelenlegi politikai államtit­kára lesz az új miniszter. Pálinkás várha­tóan a parlament tavaszi ülésszakának utolsó munkanapjai egyikén, június kö­zepén leteszi esküjét az Országgyűlésben, és július 8-tól foglalja el a miniszteri bár­sonyszéket. A politikai államtitkári poszt­ra pedig Sió László Pokorni mostani kabi­netfőnöke a legesélyesebb jelölt. (I. B.) Konferencia Kós Károly életművéről Kós Károly életműve a harmadik évez­redben címmel háromnapos nemzetközi konferencia kezdődött tegnap Budapes­ten. A Mundus Magyar Egyetemi Kiadó szervezésében rendezett tanácskozáson az 1883-ban Temesváron született nagy­szerű építész, képzőművész és író élet­művéről hangzanak el előadások. Schif­­fer János, Budapest főpolgármester-he­lyettese Kós Károly páratlanul gazdag, sokszínű életművét méltatva hangoztatta, hogy nemcsak építész, hanem a magyar kultúrtörténet egyik polihisztora, költő, drámaíró, művészettörténész, néprajzku­tató, festő- és grafikusművész, folyóirat szerkesztő, könyvkiadó-vezető, politikus és egyházi tisztségviselő volt. (MTI) Ma érkezik a barguzini csontlelet A KLM menetrend szerinti gépével ma tér vissza az USA-ból az a Barguzinból való csontlelet, amelyet a Megamorv- Petőfi Bizottság Egyesület Petőfi Sán­dor, a szakértők döntő többsége pedig egy nő maradványának tekint. Ezekre a szakértői jelentésekre hivatkozva akadá­lyozták meg a hatóságok a Petőfi család síremlékének felbontását, s a Megamorv­­bizottság által szorgalmazott DNS-vizs­gálathoz szükséges mintavételt. (O. Z.) Felvételi döntés a jövő héten Az Országos Közoktatási Értékelési Vizsgaközpont jelenleg a felvételi során tömegesen előfordult adatközlési hibák kijavításán dolgozik - tájékoztatta lapun­kat Környei László, az Oktatási Miniszté­rium helyettes államtitkára. Csaknem 800 iskola juttatta eddig vissza az OKÉV-hez a kijavított adatlapokat (információink szerint az 1270 középiskola közül 900 küldött hibás listát). Ott a javított adatla­pokat újból feldolgozzák, s jövő hétfőig, május 14-ig, visszaküldik, a középisko­lák igazgatói pedig az új névsorok alap­ján döntenek a tanulók felvételéről. Erről május 18-ig, jövő péntekig értesítik a szülőket, valamint az általános iskolákat. Gondot okozhat viszont, hogy ezzel egyi­dejűleg zajlanak az írásbeli érettségi vizs­gák. A kiértesítések többletköltségét az OKÉV magára vállalja. (P. R.) Pálinkás József Filmes küldöttek Ma jelölik ki azokat a filmes küldötte­ket, akik a kulturális tárca képviselőjé­vel közösen újabb filmtörvény tervezetet készítenek elő. A Magyar Filmművész Szövetségen (MFSZ) kívül más szakmai szervezetek, így a hazai filmrendezőket tömörítő Magyar Mozgókép Rendezők Céhe (MRC) is részt vesz a törvény-elő­készítő munkában. Az MRC hétfőn olyan új vezetőséget választott, amely­nek tagjai támogatják az MFSZ állás­pontját a minisztérium előző filmtör­vény- és filmközponttervének elutasítá­sáról. (Munkatársunktól) Magyar-román nyitott égbolt A Magyar-Román Nyitott Égbolt Meg­állapodás aláírásának 10. évfordulója al­kalmából május 7. és 10. között megfi­gyelő repülést hajt végre a román fél Magyarország légterében. A megfigyelő repülést a kecskeméti Szentgyörgyi De­zső Harcászati Repülőezred repülőteré­ről hajtják végre. (MTI)

Next