Népszabadság, 2001. május (59. évfolyam, 101-126. szám)
2001-05-09 / 107. szám
NÉPSZABADSÁG HAZAI KÖRKÉP 2001. MÁJUS 9., SZERDA 5 Autonóm bérjavaslat Az állami, önkormányzati és vegyes tulajdonú cégek alkalmazottainak inflációt követő bérkiegészítését követeli az Autonóm Szakszervezetek Szövetsége (ASZSZ). A döntően közüzemi dolgozókat összefogó konföderáció elnöke, Borsik János a kezdeményezést lapunknak azzal indokolta, hogy a kormány januárban olyan, 9,75-12,5 százalékos országos bérajánláshoz csatlakozott, amelyről 6 százalékos inflációs előrejelzés alapján állapodtak meg a szociális partnerek. A Gazdasági Tanács áprilisi ülésén már a kormány is megerősítette, hogy idén az éves átlagos infláció mértéke várhatóan meghaladja a 8,5 százalékot, ezért mielőbb korrigálni kell a munkavállalók csaknem harmadának, több mint egymillió dolgozónak a fizetését - fogalmazott Borsik. Emlékeztetett arra, hogy a legnagyobb hazai állami vállalat, a MÁV Rt. vezetése az inflációs prognózis módosítása után szinte azonnal döntött az 55 ezer vasutas bérének 2,5 százalékos korrigálásáról. A szakszervezeti vezető azt szeretné, ha az indítványról a munkavállalói oldal csütörtöki ülésén közös álláspontot alakítana ki a hat szakszervezeti szövetség, és együttesen lépne fel a bérek kiigazításáért nemcsak a verseny-, hanem a közszférában is. Az államot mint tulajdonost képviselő ÁPV Rt. egyelőre elzárkózik a tárgyalások elől, arra hivatkozva, hogy majd októberben lesznek láthatók a tényleges számok, amelyek alapján megállapítható, hogy szükség lesz-e a bérek kiigazítására. Az indítványról szerettük volna megkérdezni a Gazdasági Minisztérium illetékes helyettes államtitkárát, Székely Juditot, őt azonban lapzártánkig nem sikerült utolérnünk. Kun J. Erzsébet Médiaalkut kínál az SZDSZ Kompromisszumnak szánt megoldást javasol a médiakuratóriumokról kialakult vitában az SZDSZ. A szabad demokraták lemondanak arról, hogy az általuk törvénytelennek tartott állapotért - vagyis azért, hogy csonka médiatestületek alakultak ki - a kormányoldal vállalja a felelősséget, és hajlandók megszavazni a médiatörvény parlament előtt lévő jogharmonizációs módosítását is. Ennek feltétele, hogy a pártok vonuljanak ki a közszolgálati intézmények kuratóriumaiból, átadva a helyet a civil szervezetek képviselőinek, vagy a jelenleg csak kormánypárti tagokból álló testületeket egészítsék ki az ellenzéki delegáltakkal a parlamenti arányoknak megfelelően. A médiatestületek „parttalanítására” a javaslatról kedden tájékoztatót tartó SZDSZ-es politikusok szerint is csekély az esély. A parlamenti arányok szerinti képviseletre viszont lát lehetőséget Pető Iván, szerinte ez a javaslat csak kismértékben tér el Sasvári Szilárd fideszes képviselő korábbi indítványától. A különbség annyi, hogy Sasvári javaslatával ellentétben az SZDSZ-es megoldás nem biztosítana kétharmados jobboldali többséget a testületekben. Sasvári Szilárd lapunk kérdésére közölte: az SZDSZ fél éve már előállt a pártokat civil szervezetekkel felváltó javaslatával. Mint mondta, társadalmi szervezetek küldöttei már most is helyet kapnak az elnökség mellett működő kuratóriumokban, és van arra is példa, hogy ezeket a háttérből pártok irányítják. Sasvári szerint ilyen volt a kudarcba fulladt rádióelnök-választás, amikor az MSZP médiapolitikusa arról tárgyalt civil kurátorokkal, hogy ne szavazzák meg az előzetesen támogatott jelöltet. Sasvári reményei szerint az SZDSZ nem köti össze a kuratóriumok ügyét a jogharmonizáció miatt szükséges törvénymódosítással, ezzel ugyanis a nyári szünet előtt nem tudnák lezárni a szavazást. Márpedig akkor a magyar filmesek és újságírók csak az év második felében csatlakozhatnának az unió jelentős többletforrásokat biztosító médiaprogramjához. Sasvári szerint a nemzeti érdeknek számító jogharmonizáció érdekében felül kellene emelkedni a belpolitikai vitákon. Szabó Zoltán az MSZP nevében kedden bejelentette, hogy nem támogatják a médiatörvény módosítására vonatkozó kormányzati előterjesztést, mert azzal legalább egyenrangú problémát jelent a közszolgálati médiumok felügyeletében érvényesülő egyoldalú kormánypárti befolyás. H. Z. Pető Iván A MÚOSZ elnöksége bírálja a Fideszt Demokráciánkban senkinek sincs joga a sajtószabadságot korlátozva nyilvános politikai rendezvényekről kitiltani a tájékoztatás feladatait elvégezni kívánó sajtószerveket, illetve azok munkatársait - fogalmazott a Magyar Újságírók Országos Szövetsége (MUOSZ) elnökségének állásfoglalása, amelyet a Fidesz hét végi kongresszusáról kitiltott Magyar Hírlap esetének megvitatása után adott ki. A közlemény hangsúlyozta: megfelelő jogi garanciák és eljárási feltételek állnak rendelkezésre ahhoz, hogy a felmerült vitákat a törvényes keretek között rendezni lehessen. A MÚOSZ elnöksége felszólítja a párt elnökségét, hogy ha nem változtat a tiltáson, akkor megkeresi azt a jogi formát, amelynek segítségével érvényesíteni tudja a törvények betartását és betartatását. A Fidesz azt követően döntött a Magyar Hírlapot sújtó embargó mellett, hogy a lap március 13-i számában egy külsős szerző publicisztikájában közölte: „pedig a magyar lelkületben, állítom, ma senki nem akar - sem Orbán Viktort, sem Kövér Lászlót - likvidálni, bármennyire javára válna is nemzetünknek.” Az újság ezt követően elnézést kért az írásért, a Fidesz szerint azonban nem volt elégséges a bocsánatkérés. A MUOSZ elnöksége kitért az idézett cikkre is. A grémium kezdeményezi, hogy az érintett sajtóorgánumok vezetői törekedjenek a szakmai kontroll érvényesítésével a szélsőséges megnyilvánulások megakadályozására. A testület reméli és elvárja a hasonlóan tárgyilagos magatartást a politikai élet érintett öszszes szereplőitől is. A Magyar H Hírlap-ügyről ma tárgyalnak a MÚOSZ-ban a napilapok főszerkesztői. H. Z. Mikor lehet népszavazás? Kérdések az MSZP kezdeményezésével kapcsolatban Nem kizárt, hogy az MSZP „négyigenes” népszavazási kezdeményezése alapján már csak a 2002-es parlamenti választást követő időpontra írhatják ki a referendumot - vélik választási szakértők. Elsősorban akkor lehet erre számítani, ha az Országos Választási Bizottságnak (OVB) a kezdeményezés kapcsán hozott határozata ellen valaki Alkotmánybírósághoz (AB) fordul. Szoboszlai György, az MSZP a választási bizottságba delegált képviselője a testület hétfői ülésén határozottan azt állította: ennek, a döntés tartalmától függetlenül, igen nagy a valószínűsége. Az OVB tagjainak hétfőn csak arról sikerült megegyezniük, hogy további vizsgálódásra van szükség, és az MSZP aláírásgyűjtő ívének hitelesítéséről május 23-án - vagyis a törvényes határidő lejárta előtt egy nappal döntenek. Ha viszont a testület határozata ellen valaki akkor nyújt be jogorvoslati kérelmet, az alkotmánybírák a beadványt már csak június első napjaiban kaphatják kézhez, így kétséges, hogy a nyári szabadságok megkezdése előtt döntést hoznak-e. Ha nem - ami igen valószínű lenne -, az AB legkorábban szeptemberben hirdethet határozatot. Ebből a feltételezésből kiindulva a szocialisták 2002 januárjára fejeznék be az aláírásgyűjtést, és a referendumot - a törvé-nyes határidők miatt - csak a parlamenti választás után lehetne megtartani. Az MSZP által benyújtott aláírásgyűjtő ív hitelesítéséről a testület hétfői ülésén éles szakmai vita alakult ki. A kormánypártok és a MIÉP képviselői többek között azt vitatták, hogy egyetlen lapon feltehető-e négy kérdés (az OVB egy korábbi határozata szerint erre nincs lehetőség). Ugyancsak a kormányoldalon fogalmazódott meg, hogy a honvédelmi kötelezettség MSZP által kezdeményezett eltörléséhez módosítani kellene az alkotmányt, ám az AB szerint a referendum nem irányulhat még burkolt alkotmánymódosításra sem. De akadt olyan vélemény is, hogy a haderő átalakítása költségvetési kérdés, így erről nem lehet népszavazást tartani, más álláspont szerint pedig az ingyenes nyelvvizsga bevezetésére vonatkozó szocialista javaslat nem parlamenti hatáskör. L. K. „Intelligens” betegkártya Egyelőre nem tudni, milyen adatok lesznek a csipen A PHARE 750 millió forinttal támogatja az intelligens betegkártya kipróbálását - értesült a Népszabadság. A programiroda elfogadta a Pénzügyminisztérium ezzel kapcsolatos pályázatát - közölte lapunkkal Szikszainé dr. Bérces Anna. A tárca főosztályvezetője elmondta: a kártya kipróbálása mintegy másfél milliárd forintos program keretében történik majd, így értelemszerűen a hiányzó pénzt a költségvetés állja. Május végére megalakulhat az informatikai kormánybiztosi hivatal koordinálásával az a testület, amely a PHARE által jóváhagyott programot részletesen kidolgozza. Megtudtuk: a PM abban érdekelt, hogy a járulékfizetők pénzének felhasználása észszerűbb és követhetőbb legyen, ezért valószínűleg az intelligens betegkártya használhatóságát először kisebb közösségen belül próbálják majd ki. Egyelőre az egészségügyi informatikai rendszer kialakításában érdekelt szakemberek sem tudják, milyen adatokkal és mire használják majd pontosan a személyre szóló csipkártyát. Kincses Gyula, a szaktárca informatikai intézménye, a Medinfo igazgatója lapunknak elmondta: az erről készült háttértanulmányok kétféle alkalmazást is elképzelhetőnek ítélnek. Az egyik javaslat az, hogy a kártya elsősorban kulcs legyen a biztosított egészségügyi adatainak olvasásához, míg a másik elképzelés szerint erre a mágneslapra kerülnének a személyre szóló egészségügyi adatok. A szakértői viták kompromisszuma az lehet, hogy a kártyát a beteg azonosítására használják és emellett néhány, az életmentéshez nélkülözhetetlen adat is rákerül. Jávor András, az informatikai szakkollégium elnöke szerint az intelligens betegkártyát elsősorban ott kellene felhasználni, ahol azonnal gazdasági előnynyel járhat. Az Egyesült Államokban például, ahol széles körben alkalmazzák a betegkártyás gyógyszerrendelést, a támogatásra fordítható keret öt százalékát takarították meg csak azzal, hogy a hamis, felesleges rendeléseket a kártyához kapcsolódó rendszer kiszűrte. Ha a hazai egészségügyi rendszerben is sikerülne ehhez hasonló eredményeket elérni, a kártya bevezetéséhez szükséges tőke néhány év alatt megtérülne. A. D. Kampány a rasszizmus ellen MUNKATÁRSUNKTÓL Az antifasiszta összefogás napján, Budapesten, a Gesztenyés kertben rendezett megemlékezésen bejelentették: ismert közéleti szereplők, színészek és újságírók aláírásgyűjtő kampányt indítottak „a nemzeti érdekek, köztársaságunk alkotmányának védelmében”. A kezdeményezés első mintegy félszáz aláírója között található Bolgár György újságíró, Heller Ágnes filozófus, Horváth Aladár polgárjogi vezető, továbbá Markos György színművész és Vitányi Iván szociológus neve. A kampány elindítói kiáltványukban rámutattak: az utóbbi időben számos olyan rasszista, cigányellenes, antiszemita és irredenta jelenség volt tapasztalható a hazai közéletben, amelyek nemcsak Magyarország nemzetközi hitelét és európai uniós csatlakozásának esélyeit rontották, hanem félelmet, elégedetlenséget keltenek az országon belül is, szembefordítják a magyart a magyarral. A kormányzat nem reagál ezekre a jelenségekre, noha e folyamatok bátorítólag hatnak azokra, akik a társadalomban meglévő feszültségeket, elégedetlenséget meglovagolva polgárjogot akarnak szerezni a fasisztoid eszméknek és nézeteknek. Emlékezők a Gesztenyés kertben FOTÓ: SOPRONYI GYULA Röviden júliustól lesz új oktatási miniszter Pokorni Zoltán, a Fidesz új elnöke várhatóan július 8-ával távozik az Oktatási Minisztérium éléről - értesült a Népszabadság. Pokorni már korábban egyértelművé tette, hogy a Fidesz-elnöki és az oktatási miniszteri tisztséget együtt nem kívánja betölteni. Orbán Viktor miniszterelnök még nem nevezte meg Pokorni utódját, kormány- és fideszes körökben azonban már egyértelműnek tartják, hogy Pálinkás József, a tárca jelenlegi politikai államtitkára lesz az új miniszter. Pálinkás várhatóan a parlament tavaszi ülésszakának utolsó munkanapjai egyikén, június közepén leteszi esküjét az Országgyűlésben, és július 8-tól foglalja el a miniszteri bársonyszéket. A politikai államtitkári posztra pedig Sió László Pokorni mostani kabinetfőnöke a legesélyesebb jelölt. (I. B.) Konferencia Kós Károly életművéről Kós Károly életműve a harmadik évezredben címmel háromnapos nemzetközi konferencia kezdődött tegnap Budapesten. A Mundus Magyar Egyetemi Kiadó szervezésében rendezett tanácskozáson az 1883-ban Temesváron született nagyszerű építész, képzőművész és író életművéről hangzanak el előadások. Schiffer János, Budapest főpolgármester-helyettese Kós Károly páratlanul gazdag, sokszínű életművét méltatva hangoztatta, hogy nemcsak építész, hanem a magyar kultúrtörténet egyik polihisztora, költő, drámaíró, művészettörténész, néprajzkutató, festő- és grafikusművész, folyóirat szerkesztő, könyvkiadó-vezető, politikus és egyházi tisztségviselő volt. (MTI) Ma érkezik a barguzini csontlelet A KLM menetrend szerinti gépével ma tér vissza az USA-ból az a Barguzinból való csontlelet, amelyet a Megamorv- Petőfi Bizottság Egyesület Petőfi Sándor, a szakértők döntő többsége pedig egy nő maradványának tekint. Ezekre a szakértői jelentésekre hivatkozva akadályozták meg a hatóságok a Petőfi család síremlékének felbontását, s a Megamorvbizottság által szorgalmazott DNS-vizsgálathoz szükséges mintavételt. (O. Z.) Felvételi döntés a jövő héten Az Országos Közoktatási Értékelési Vizsgaközpont jelenleg a felvételi során tömegesen előfordult adatközlési hibák kijavításán dolgozik - tájékoztatta lapunkat Környei László, az Oktatási Minisztérium helyettes államtitkára. Csaknem 800 iskola juttatta eddig vissza az OKÉV-hez a kijavított adatlapokat (információink szerint az 1270 középiskola közül 900 küldött hibás listát). Ott a javított adatlapokat újból feldolgozzák, s jövő hétfőig, május 14-ig, visszaküldik, a középiskolák igazgatói pedig az új névsorok alapján döntenek a tanulók felvételéről. Erről május 18-ig, jövő péntekig értesítik a szülőket, valamint az általános iskolákat. Gondot okozhat viszont, hogy ezzel egyidejűleg zajlanak az írásbeli érettségi vizsgák. A kiértesítések többletköltségét az OKÉV magára vállalja. (P. R.) Pálinkás József Filmes küldöttek Ma jelölik ki azokat a filmes küldötteket, akik a kulturális tárca képviselőjével közösen újabb filmtörvény tervezetet készítenek elő. A Magyar Filmművész Szövetségen (MFSZ) kívül más szakmai szervezetek, így a hazai filmrendezőket tömörítő Magyar Mozgókép Rendezők Céhe (MRC) is részt vesz a törvény-előkészítő munkában. Az MRC hétfőn olyan új vezetőséget választott, amelynek tagjai támogatják az MFSZ álláspontját a minisztérium előző filmtörvény- és filmközponttervének elutasításáról. (Munkatársunktól) Magyar-román nyitott égbolt A Magyar-Román Nyitott Égbolt Megállapodás aláírásának 10. évfordulója alkalmából május 7. és 10. között megfigyelő repülést hajt végre a román fél Magyarország légterében. A megfigyelő repülést a kecskeméti Szentgyörgyi Dezső Harcászati Repülőezred repülőteréről hajtják végre. (MTI)