Népszabadság, 2001. május (59. évfolyam, 101-126. szám)

2001-05-19 / 116. szám

12 NÉPSZABADSÁG PIAC­GAZDASÁG 2001. MÁJUS 19., SZOMBAT Útra kelnek a kínai milliomosok Hazánk is beszáll a versenybe, de Peking még nem döntött, hogy „látogatható célország” lehet-e Budai Zoltán helyettes államtitkár csütörtökön bejelentette, hogy Ma­gyarország a kínai hatóságoktól kérte felvételét azon országok közé, amelye­ket kínai turistacsoportok látogathat­nak. Kína csak az úgynevezett „elis­mert célországokba’" engedi meg cso­portos utazások szervezését. Az Ide­genforgalmi Világszervezet (WTO) előrejelzése szerint a külföldre utazó kínaiak száma 2010-re akár 50 millió­ra emelkedhet. PEKINGI TUDÓSÍTÓNKTÓL Örvendetes, hogy a magyar idegenforgal­mi illetékesek végre felismerték a rendkí­vül dinamikusan fejlődő kínai turizmus­ból kínálkozó lehetőségeket. Sajnálatos viszont, hogy ezzel nem esnek egybe más hazai döntések, például a Malév pekingi járatának leállítása. Áprilistól az Európá­ból Kínába induló légijáratok mind zsú­foltak, esetenként csak hetekre előre fo­gadnak el helyfoglalást. A hivatalos adatok szerint tavaly 8,6 millió külföldi turista látogatott Kínába, 14 milliárd dollárral gyarapítva a GDP-t. Külföldre 4,7 millió kínai látogatott. Csak azért nem többen, mert korlátozot­tak a kiutazási lehetőségek. A kínaiak szi­gorúan szabályozott formában, a jóváha­gyott utazási irodákon keresztül, csopor­tosan utazhatnak turistaként külföldre, mindenekelőtt az államilag is támogatott célországokba. De a lehetőségeket jól jel­zi, hogy tavaly 719 millióan vettek részt belföldi turizmusban, az ebből származó bevétel 35 milliárd dollár volt.­­ Az utóbbi évtizedben Kína - a világ legnépesebb országa - a leggyorsabb (évi átlagban tízszázalékos) növekedési üte­met produkálta, aminek következtében a lakosság egy kisebb rétegének — de még mindig százmilliókban mérendőnek - lé­nyegesen javultak az életfeltételei. Hiva­talosan is kétmillió dollármilliomost tarta­nak nyilván, de valószínűleg jóval többen vannak. A kormányzat maga is felismerte bevételi forrásként a turizmus jelentősé­gét, ezért a hagyományos holdújév mel­lett immár május 1-je és a népköztársaság októberi kikiáltása évfordulója alkalmá­ból is egyhetes munkaszünetet ad. Az Idegenforgalmi Világszervezet elő­rejelzése szerint 2010-ben 50 millió kínai utazik majd külföldre. A tapasztalatok szerint a kínai turisták legalább annyit költenek, mint a japánok. Érthetően be is indult a verseny értük. Kína egyelőre ad­minisztratív intézkedéssel szabályozta a turistacsoportok által felkereshető orszá­gokat. A kör viszonylag gyorsan bővül, 1998-ban még csak nyolc, tavaly már 15 állam szerepelt az ADS, magya­l jóvá­hagyott célországok státusában, többsé­gében környező államok, Vietnam, Thai­föld, Malajzia, Szingapúr, és legutóbb Ausztrália és Új-Zéland is. A csoportok -mint a japánok és dél-koreaiak esetében - egy hét alatt több országba ellátogatnak. Európai állam nem szerepel még a kí­nai hatóság által kijelölt turisztikai célországok között. Más kérdés, hogy évente mégis mintegy 50 ezer kínai turis­ta utazik európai országokba, Ausztriába, Franciaországba stb. A vízumkiadás mi­kéntjéről az érintett országoknál tessék érdeklődni. A pekingi magyar követség - az otthoni és a kínai előírásokhoz is alkal­mazkodva - nem ad ki turistavízumot, csak látogatót (a Magyarországon megte­lepedett rokonokhoz), avagy munkavál­lalói, illetve üzletemberi vízumot. A ví­zumintézés elég hosszú időt vesz igény­be, e sorok írójának kínai ismerősei sze­rint lassabb és nehézkesebb az EU-orszá­­gok gyakorlatánál. A magyar nagykövet­ség illetékese szerint viszont felgyorsult a korábbi időszakhoz képest. Más kérdés, hogy az elbírálás nem Pekingben, hanem Budapesten történik, és mióta a Malév­járat leállt, a diplomáciai csomag kény­szerűen megvárja a futár érkezését. Egyelőre Görögország volt az egyet­len, amely hivatalosan, írásos formában is kérte, hogy Kína vegye fel a turizmus jóváhagyott célországainak listájára. E sorok írójának értesülése szerint Auszt­ria, Németország, Olaszország, Svájc, Dánia és Franciaország is kérelmezte már, miként most Magyarország, ám in­kább csak tárgyalások keretében. Hazánk ugyan még nem tagja az EU-nak, függet­leníthetné magát a schengeni egyezmény­től a kínai turisták fogadásában, de látha­tóan már alkalmazkodik az uniós egyez­tetéshez. Ősszel esedékes az EU-tár­­gyalásoknak azon fejezete, amely egye­bek között a turizmusra, a turisztikai pia­cokra is vonatkozik. Budapest alighanem ezért sem kíván egyelőre bátrabb lépése­ket tenni a kínai turizmus fogadására. Ne­hogy vád élje, hogy kaput enged az ille­gális, Európát választó bevándorlásnak.­­ Az ADS, tehát a jóváhagyott cél­ország státusa azt jelenti, hogy a kínai ál­lam támogatja a szervezett turistacsopor­tokat, és valutakeretet bocsát rendelkezé­sükre - mondja Bayer Mihály pekingi nagykövet. Adott egy gazdagodó kínai réteg, a jelek szerint a kormányzat is sze­retné külföldi tapasztalathoz juttatni. Pe­kingi követségünk többször is tárgyalt er­ről a kérdésről az illetékes kínai partne­rekkel, ez készítette elő Sun Gang, a kínai nemzetközi turisztikai hatóság elnökhe­lyettesének budapesti megbeszélését. A kínai szervezett turizmus magyarországi fogadtatása a gazdasági együttműködés része lehetne, részben akár ellensúlyoz­hatná a pillanatnyilag teljesen egyoldalú, kínai exporttöbbletet mutató kereskedel­mi statisztikát. A vezető multinacionális cégek vetél­kednek a kínai piacon. Őket nem befolyá­solja a politikai vagy emberi jogi meg­fontolás, amely a Fidesz-kormányt kez­detektől fogva Kína-ellenessé tette. Ma­gyarország teljesen eltűnt a hatalmas és hihetetlenül dinamikusan fejlődő kínai piac palettájáról, pedig a rokonszenv adott volt­­ kínai részről. Ezúttal az ide­genforgalmi, turisztikai iparág felébredt, és szeretne részesedni a kínai lehetősé­gekből. Az Orbán-kormány politikai tá­mogatása nélkül azonban naiv illúzió, hogy kínai dollármilliók áramolnak hoz­zánk. Mert a Boeing is dollármilliárdokat ve­szíthet, ha a Bush-kormányzat nem mó­dosít jelenlegi merev Kína-magatartásán. Peking akkor legfeljebb Airbusokat ren­del­­ a Boeingek helyett. Ortutay L. Gyula Turisták a kínai nagy falon - fotó: fejér Gábor Spanyol hódításra készül az RTL A Telefónica távközlési óriás a kiszemelt partner Az RTL csoport és a spanyol távközlési óriás, a Telefónica keresi a lehetőségét egy közös médiavállalkozásnak - jelentet­te tegnap a brit Financial Times. A Bertelsmann, az RTL fő tulajdonosa már érdekelt Spanyolországban: 18 száza­léknyi tulajdonrésze van (az RTL-en keresztül) az Antena 3 tévétársaságban, melynek fő tulajdonosa éppen a Telefónica. Az ügylet középpontjában az Endemol nevű televíziós társa­ság áll. A cég eredetileg holland tulajdonban volt, s arról híres Nyugat-Európa-szerte, hogy gyártója volt a Nagy Fivér című televíziós produkciónak. Az Endemolt tavaly vásárolta fel a Telefónica, amely eredendően távközlési cég, egyre izmosodó médiaszárnnyal. A Financial Times szerint messze nem dőlt még el, mi lenne az ügylet for­mája. Elképzelhető az is, hogy az RTL és az Endemol mindössze­sen csak együttműködik külön­böző produkciók létrehozásában és forgalmazásában, de az is, hogy egyesül az RTL és a Tele­fónica médiaszárnya. Bonyolítja az ügyet, hogy az Endemol körül szaglászik már egy ideje a brit Pearson társaság is, amely ráadásul 22 százalék erejéig tulajdonos az RTL-ben is (mellesleg a forrás Financial Times főtulajdonosa). A Bertels­mann terve viszont a spanyolor­szági térhódítás mellett az, hogy programcsomagjaiba tagolja be az Endemolt. A német cég jelen­leg az Antena 3 nevű társaság 18 százaléknyi tulajdonlásával van jelen Spanyolországban, s hírek szerint itt is növelni szeretné ré­szesedését. Ennek a cégnek a Telefónica a főtulajdonosa, s már korábban úgy nyilatkoztak, hogy a rendkívül profitábilis Antena 3 nem eladó. Több spanyol internetes forrás szerint a Telefónicánál tagadták, hogy tárgyalásban lennének akár az RTL-el, akár a Bertels­­mann-nal. Krajczár Gyula Február óta először járvány nélkül Nagy-Britanniában LONDONI TUDÓSÍTÓNKTÓL Február 20., az első száj- és kö­römfájás-megbetegedés óta most fordult elő először, hogy a sziget­­országban egyetlen új esetet sem jelentettek. A brit kormány - há­rom héttel a választások előtt - érthető elégtétellel nyugtázta a hírt, a farmerek azonban óvatos­ságra intenek: az első huszonnégy órás SZEF-mentesség után korai volna a járvány végéről beszélni. Péntekig országszerte 1607 gazdaságban ütötte fel a fejét a be­tegség, amelynek elfojtása céljá­ból csaknem hárommillió, részben makkegészséges állatot vágtak le. A járvány csúcsán napi 50 új kitö­rést regisztráltak. Az óvatosságot jelzi, hogy nem oldották fel az összes tilalmat. A fertőzés legna­gyobb vesztesei vitathatatlanul az állattenyésztők, akiknek a kor­mány kompenzációt fizet. R. H.V. Negyvenmilliárd dollárt szán az Alcatel a Lucentre A The New York Times on-line kiadásának jelentése szerint elő­rehaladott tárgyalások folynak arról, hogy a telekommunikációs eszközöket gyártó francia Alcatel negyvenmilliárd dollárért felvá­sárolja egyik riválisát, az ameri­kai Lucent Technologiest. Az amerikai lap szerint június elején várható, hogy hivatalosan beje­lentik a tárgyalásokat. A hír hal­latára az Alcatel részvényei esni, míg a Lucentéi emelkedni kezd­tek. Az amerikai cég pénzügyi helyzete ugyanis elemzők szerint nem egyszerűen rossz, hanem tu­lajdonképpen kezelhetetlen. Az ok: az internetes eszközöket gyártó ágazat mély válsága. Az Alcatel nyilvánvaló célja: megjelenni az amerikai piacon. A kiválasztott cég, az egykori Bell feltagolása után keletkezett Lucent valóságos óriás. Piaci ér­téke az elmúlt év gigantikus veszteségei és részvényei értéké­nek meredek zuhanása után is 33,5 milliárd dollár. Ezenkívül jelentős technológiák és tudás birtokosa, továbbá mélyen ágya­zódik az amerikai piacba. Vergő­dése mellett az is elmondható ró­la, hogy legjelentősebb verseny­társai, a Nortel Networks és a Cisco Systems is rendkívül ko­moly gondokkal küzd. Nem vé­letlen, hogy a siralmas helyzet el­lenére is úgy tekintik a Lucent­­nél, hogy az Alcatellel tervezge­tett egyesülés egyenlő felek üzle­te lesz, s az csak a forma, hogy az Alcatel veszi meg őket. Az Alca­tel egyébként jelenlegi 39,5 mil­liárd dolláros kapitalizációjával éppen csak hogy nagyobb a Lucentnél. Az ügyletnek várhatóan része lesz, hogy harmadik félnek adják el a Lucent száloptikai kábel részlegét, ezzel csökkentve a cég hitelállományát. A hír kommen­tálásától mind a két vállalatnál el­zárkóztak. K. Gy.

Next