Népszabadság, 2001. május (59. évfolyam, 101-126. szám)
2001-05-24 / 120. szám
NÉPSZABADSÁG KULTÚRA 2001. MÁJUS 24., CSÜTÖRTÖK 11 Európát a múltnak is össze kell tartania Konrád György ma veszi át Aachenben a Károly-díjat Meglepett a döntés, hogy nem politikus is szóba jöhet. A szakmám nevében tetszéssel fogadom - mondotta lapunknak Konrád György író, aki ma az egyik legrangosabb német (európai) „ civil” elismerést kapja: Aachenben a németországi város polgárai által alapított Nemzetközi Károly-díjjal tüntetik ki. Tavalyelőtt Tony Blair brit kormányfő, 2000-ben Bill Clinton amerikai elnök részesült az európai értékek védelméhez, képviseletéhez döntően hozzájáruló kiemelkedő nemzetközi személyiségeknek, nagyrészt politikusoknak járó díjban. A magyar író, szociológus Károly-díjjal kifejezett elismerésével a politikához képest felértékelődne az összenövés, az egyesülés nem kevés gondjával küszködő Európában a szellem, az értelmiségi felelősségvállalás? — Állandóan gondolkodnunk kell azon, melyek az európai kultúra közös értékei. Érdemes szem előtt tartani, hogy Európát legalább annyira a kultúra és a művészetek tartják össze, mint a szén- és acélközösség. Az írók számára fontosabb Európa egysége, mint a politikusok számára. Még a hidegháború idején sem volt két európai irodalom. Az emberek többsége nem szelektált Kelet és Nyugat szerint, hanem ábécésorrendben tartotta a polcokon az írók könyveit—jegyzi meg Konrád György, az első olyan kitüntetett kelet-közép-európai értelmiségi (rajta kívül térségünkből csak Václav Havel és Bronislaw Geremek Károly-díjas), akinek nincs politikusi múltja. Aachen főpolgármestere, Jürgen Linden morális instanciának, erkölcsi fórumnak, a szabadság és a humanitás emberének tartja Konrádot. A nemzetállamok katonai szövetségei nem bizonyultak meghatározónak - indítja Konrád az elmúlt néhány évtizedről szóló rövid európai történelmi leckét. Az európai kontextusból való kiszakadás kivételes és átmeneti volt. - Az 1982-ben írt Antipolitika című könyvemben úgy éreztem, életünk mesterségessé vált, mert a katonai valóság határozza meg, és nem fordítva. Logikus, hogy ezzel a helyzettel a legkevésbé a közép-európaiak voltak megelégedve, amit a három évszám, 1956 Budapest, 1968 Prága, 1980 Varsó fejezett ki. Amerikának kedveztek ezek a körülmények. Nyugat-Európa duzzogott, de szabadságában, jómódjában nem volt korlátozva, csak félt a háborútól. Az oroszoknak elégtételt okozott, hogy erősek, és ott vannak fél Európában. Csak a kelet-közép-európaiaknak nem volt okuk a dicsekvésre, természetes, hogy itt volt a legtöbb nyugtalanító mozgás. A Károlydíj, a Havellal, Geremekkel és velem szemben tett gesztus megtisztelő, továbbítom értelmiségi kollégáimnak, akik azóta is komolyan vesznek bizonyos európai alapértékeket. Mint ahogy azokat Konrád György, a berlini Akademie der Künste, a nagy tekintélyű Művészetek Akadémiája újjáválasztott elnöke is komolyan veszi, legújabb kezdeményezésével, a Balkán-kerekasztallal Európa talán legfájóbb problémáját segítene megoldani. - A Balkánon, Délkelet-Európában, annak valamennyi nagyvárosában ismét olyan a hangulat, amelyben a dialógus újra lehetséges. Már 1990-1993-ban, a Nemzetközi PEN Klub elnökeként Budapesten igyekeztem összehozni a szétszakított Balkán íróit. Azóta történt, ami történt. Aggasztónak tartom, ha nemcsak a postai, vasúti, hanem az emberi kapcsolatok is megszakadnak. Most éreztem úgy, hogy újabb kísérletet kell tenni. A külső körülmények kedvezőek, erre utal a balkáni stabilitási paktum, a NATO, az EU ilyen irányú erőfeszítései. Elgondoltam egy vándorló kerekasztalt, amely Berlinben kezdte meg körútját. Budapest, Újvidék után ősszel Bukarest, Szarajevó és talán Tirana jön. Ehhez intézményeket kellett összehoznom. A berlini tudományos akadémiában partnerre találtam, hiszen nekik is van egy Balkán-tervezetük. Megnyertem a Goethe-intézeteket, a külügyet, a Nemzetközi PEN Klubot. Talán ettől kiteljesedik a találkozások hálózata, amely a budapesti Közép-európai Egyetem (CEU) és a két berlini akadémia közös gondozásában induló internethonlapon is elérhető lesz. A kerekasztalnál mindig más témák és más személyek szerepelnek. Budapesten a művészek és az állami környezet viszonya, Újvidéken főleg a vajdasági, dél-magyarországi magyar, román, szerb írók találkozója a meghatározó, Bukarestben ősszel pedig Andrei Plesu egykori külügy- és kulturális miniszter - egyébként egyháztörténeti kutató - lesz a házigazda. Bukarest témája: a mi furcsa városaink. Ezek a városok évezredes civilizációs rétegeket tartanak együtt a térben. Kívánatos, hogy mind Berlin, mind Budapest tevékeny szerepet töltsön be a balkáni párbeszédben. Kitűnő dolog, ha egymás mellett ül egy jó szerb meg egy jó horvát író, és pompásan mulatozik - mondja Konrád. A Károly-díj ünnepélyes átadását rendezvénysorozat előzi meg, amely a kitüntetett személyen keresztül országát is figyelemben részesíti. A ceremónián Bartók-zene szól, a múlt pénteken Aachenben Esterházy Péter szerepelt. Berlinben a kitüntetett Konrád György tiszteletére rendezett vacsorára valamennyi neves meghívott, Fischer külügy-, Schily belügyminiszter, Nida Rümelin kulturális államminiszter, Diepgen berlini főpolgármester eljött, és Prőhle Gergely magyar nagykövet elégedett volt a prominens vendégsereg jelenléte által nyújtott további kapcsolatbővítési lehetőséggel. Az új Európát a múltnak, az emlékezésnek is össze kell tartania. Ez talán sehol másutt nem annyira időszerű, jelen lévő téma, mint éppen Berlinben, ahol Konrád György művészeti akadémiai elnökként ideje tekintélyes részét tölti. A Művészetek Akadémiája neves művészei demonstrációval fejezték ki a minap: nem értenek egyet a tervvel, hogy a Bebel téren, amelynek nevezetessége Mischa Ullman izraeli művész híres könyvégetés szobra, föld alatti garázst építsenek az operába látogatók kedvéért. — Ullman alkotását nem látja, aki erre jár, hiszen a szobor nem emelkedik ki a tér talajszintjéből. Egy üveglapon letekintve kékes fényű szobát látnak, köröskörül üres könyvespolcokkal. A könyvek elégtek. Ismeretes gondolat a könyv és a lélek azonossága. Amikor erről kérdeztek - mondja Konrád -, szóltam, vegyék észre, ez a remekmű lehetne a holokauszt emlékműve, mert az emberek tömeges megölése nem ábrázolható. Ez a mű a hiányt fejezi ki olyan csendes eszközökkel, hogy a csendje felülmúlhatatlan. A parkoló építésével a szobor nem sérülne meg, csak nyüzsgéssel, motorbőgéssel lenne körülvéve. Ha egy emlékmű lényege a csend, nem kell köré lármát teremteni. Az operabarátok lábáról meg nem esik le a cipő, ha a kocsiból nem egyenesen az épületbe mennek. Az egyik jelentős kérdés, amely az érttelmiséget foglalkoztatja Európában, az EU-ba készülő tagjelölt államokban: a hatalom és az írástudók viszonya. Ho£gyan érzékeli Konrád György e probléma németországi vetületét? - Németországban újabban nagyobb érdeklődést tapasztalok aziránt, mit mondanak a közvélemény jelentős személyiségei. A konzervatív Frankfurter Allgemeine Zeitung feuilleton-rovata minden fontos kérdésben megszólaltatja az írástudókat, a más gondolatkört képviselőket is. Ez az újságszerkesztési elv elismerést érdemel. A Schröder kancellár által kezdeményezett nemzeti etikai bizottság léte arra utal: a hatalom nem arrogáns, tanácsokra szorul, nem érzi úgy, hogy mindent tud. Engem az kapott meg: az itteni életben, munkámban milyen nyílt és baráti készség mutatkozik rá, hogy bonyolult kérdéseket pártokon, csoportérdekeken felülemelkedve közelítsenek meg. Mindig a személy számít. A Berlinben szereplő valamennyi párt kulturális felelőseivel jó viszonyban vagyok. Nem próbálnak semmiféle irányvonal ellen hangolni. Nincs kormányhű és kormányellenes művészet ma Németországban. Ezért tartom ezt liberális demokráciának. Berlin—Aachen, 2001. május Dunai Péter A Nemzetközi Károly-díjat (Internationaler Karlspreis) Aachen nyugat-németországi városban adományozzák elvileg évente. A díjat 1949-ben alapította az európai értékek honorálására tizenkét aacheni polgár. A díj azóta Európa egyik legjelentősebb kitüntetésévé avanzsált. Elsősorban politikusok kapták meg. Az első kitüntetettek között vannak az európai integráció elméleti és gyakorlati kivitelezői, Robert Schuman, Jean Monnet. 1969-ben egy testület, az EGK brüsszeli bizottsága, 1986-ban Luxemburg népe kapta a díjat. Államfők, miniszterek, királyok válnak a Károly-díj kitüntetettjeivé, a többi között Winston Churchill, Konrad Adenauer, Walter Scheel, George C. Marshall (a Nyugat-Európát gazdaságilag talpra állító Marshall-terv névadója), Henry Kissinger, János Károly spanyol király, Franz Vranitzky. Kelet-Közép-Európából először Horn Gyula kapott Károly-díjat 1990-ben, majd Václav Havel (1991) és Bronislaw Geremek (1998). Nick Cave újabb eljövetele „Hátborzongató ausztrál énekesdalszerző, legújabban regényíró, hírhedt zenekarok (Birthday Party, Bad Seeds) tagja. Emellett rendkívül vézna is” - mindössze ennyi áll róla a kilenc évvel ezelőtti Salamander-féle rockenciklopédiában. Pedig ekkor már mögötte voltak a súlyos, sötét esztendők, igaz, még előtte a legfontosabb albumok, de Nick Cave jelenléte a rockzenében már a kilencvenes évek elején feltétlenül jelentékenyebb volt ennél a pár sornál. A rocktörténelem egyik legkarizmatikusabb, egyben legellentmondásosabb figurája ő, tehetsége és jelentősége tényleg csak a legnagyobbakéhoz mérhető. Ahogy erről volt alkalmunk élőben többször is megbizonyosodni, legutóbbi - ha emlékezetem nem csal, három évvel ezelőtti - koncertje az Erkel Színházban sokak számára az egyik legemlékezetesebb rockbuli maradt. Cave ráadásul ismét közeleg, a mai nap csapatával újfent tiszteletét teszi nálunk, ezúttal a helyszín a Körcsarnok. Négy év kihagyás után új lemezanyaggal a zsebében érkezik, a No More Shall We Part világméretű promóciós koncertkörútjának keretében jön Budapestre. Az 1994-es Let Love In, az 1996- os Murders Ballads és az 1997- es The Boatman’s Call című lemezével akkor , úgy tűnt, elérkezett a csúcsra, a hosszas és intenzív pokoljárás után a megnyugvás, a letisztulás állapotába. Igazából nem is meglepő, hogy ennyi időre megpihent, mint ahogy az sem, hogy a hangvétel azóta sem változott lényegesen. Visszafogott tempójú, helyenként kifejezetten szélesen áradó balladák érnek itt egymásba hatvannyolc percen keresztül, nagyobb érzelmi kilengések csak elvétve találhatók rajta. Mégsem válik az anyag egysíkúvá, kiszámíthatóvá, van ereje, húzása, hitele. Mindent egybevetve tehát, érdemes volt ennyit várni, a No More Shall We Part felveszi a versenyt Cave bármelyik korábbi erőteljes albumával. J. B. Sz. Ma a Körcsarnokban lép fel Az építészet útja az EU-ba A Magyar Építész Kamara és az Országgyűlés területfejlesztési bizottsága nemzetközi konferenciát rendez ma a Parlament épületében a magyar építészet helyzetéről és feladatairól az Európai Unióhoz való csatlakozás küszöbén. A megbeszélésen előadást tart többek között az USA (az Építészek Világszervezete) szakmagyakorlási bizottságának elnöke és az ACE (az Európai Építészek Tanácsa) elnöke. A konferencián mások mellett a cseh, a lengyel, a horvát és a szlovén építészkamara elnöke is részt vesz. A konferencia elsődleges célja - tudtuk meg Endrei Katalintól, az építészkamara kormányzati megbízottjától hogy az unió szakembereinek tapasztalatait felhasználva segítse a jogharmonizációt. Ennek különös jelentőséget ad az a körülmény, hogy a törvényhozás jelenleg több olyan, az építészetet is érintő jogszabállyal foglalkozik, amelyeket szerencsés lenne az EU- normákhoz igazított formában megalkotni. Ilyenek a regionális fejlesztési tervek, de például a kulturális örökségről szóló törvény is. Balogh Balázs, a Magyar Építész Kamara elnöke úgy látja: a magyar építészszakma jelenleg mélységesen kiszolgáltatott, alá van rendelve a mecenatúrának. A produktum minőségét elsősorban a megrendelő intelligenciaszintje határozza meg, ő azonban szinte kizárólag a hasznot tartja szem előtt. A tervezőnek rendszerint nem ad elég időt elképzelései kidolgozására, és kihasználja azt is, hogy viszonylag sok tervező versenyez a korlátozott számú megrendelésért. A Magyar Építész Kamarának van ugyan etikai kódexe, és a tervezői díjra vonatkozó ajánlást is kidolgozott, ezek mögött azonban egyelőre semmilyen jogszabályi háttér nem áll, így a piac könynyen a minimálisra szoríthatja le a tervezők díját. - Ilyen körülmények között nem lehet megteremteni a jövő műemlékeit - fogalmazott Balogh Balázs, aki szerint minden kor építészete az adott kor hű lenyomata. Az elnök a kamara egyik legfontosabb feladatát abban látja, hogy megvédje a szakmát a kontároktól. Szerencsésnek tartaná ugyanakkor, ha az építészet ismét önálló tárcát kapna a kormányban: véleménye szerint az lenne a legjobb megoldás, ha egységesítenék az építészeti igazgatást, és a műemlékügyet is ehhez az önálló tárcához sorolnák. N. K. J. mmmmmmmmmmmmt | HIRDETÉS | A LEGYEN ÖN IS MILLIOMOS! kétszáznegyedik adása- E^TjjjTTrTB ^an Mester Lajos a nyolcadik kérdésnél megállt, hoyyan az AUSÁGromszázezer forintot nyert. Csupka János a hatodik ^ -A-KLUB kérdésnél kiesett, százezer forintot nyert. Teszák ____________ Sándor a hetedik kérdéssel ma este folytatja. Állítsák emelkedő sorrendbe a városokat a rajtuk áthaladó főút- I vonal száma szerint! A) Vác, B) Pécs, C) Veszprém, D) Debrecen. I A helyes válasz: A, D, B, C. Tegyék időrendi sorrendbe az eszter- ^ I Sorsközelben Mester Lajos (33) budapesti, egyedülálló fiatalember egy vagyonvédelmi cégnél irodavezető. Emellett agrártudományi egyetemre jár, ahol vadgazdálkodást tanul. Hobbija a vadászat. Hogy ki írta a Kenguru című magyar film címadó dalát, még a telefonos segítség sem tudta. Ez a film abban az időben nagy sláger volt, a zenéjét sokat játszották a rádióban, és mindenki tudta, hogy a Fonográf énekelte. Még egy - ma úgy mondanánk - videoklip is készült róla. Nem emlékszik rá? - Nem is hallottam róla! Talán ha a telefon végén idősebb ember is lett volna, akkor tudott volna segíteni, de sajnos mindenki velem egykorú volt. - Nagyon ésszerűen játszott! - Igen, mert előre elhatároztam, ha nem tudok valamit, akkor kiszállok. Bizonytalanra nem játszok. - És ezt végig is vitte. Talán ez azért volt könnyű, mert önnek nem fel, hanem le kellett ülni ebbe a székbe. Ilyen még nem volt! - Hát igen, elég magas vagyok ahhoz, hogy ez ne jelentsen problémát. Egyébként nagyon kényelmes az a szék. - Valószínűleg ezt láthattam, mert egyáltalán nem tűnt feszültnek. - Örülök, hogy így látta, pedig nagyon feszült és ideges voltam. Olyan volt, akár egy szigorlat. Ugyanúgy számot kellett adni a tudásomról, és féltem, hogy mi lesz az a kérdés, amit nem fogok tudni, pedig tudni kellene. - Most is tanul éppen, pedig már nincs kifejezetten egyetemista korban... - Levelezőre járok, mert kicsi korom óta az erdővel és a vadakkal szerettem volna foglalkozni, de csak most teremtettem meg annak a lehetőségét, hogy finanszírozni tudom a tanulmányaimat. - A vadgazdálkodási mérnök azt jelenti, hogy a vadakat védi. Az ön hobbija viszont a vadászat. Hogy lehet ezt a kettőt összeegyeztetni? - Ez igaz, de a vadgazdálkodási üzemtervben azt is meg kell tervezni, hogy egy adott területen hány vad lehet. A fölös vadakat viszont ki kell lőni. Kedvencem az őz és a vaddisznó ha a vadászatról van szó, egyébként pedig minden állatot szeretek. - Milyen érzés a kedvenc őzére rálőni? - Igen, ezt mások is meg szokták tőlem kérdezni, de egyrészt ki kell lőni őket, másrészt olyan érzés lehet, mint amikor az ősember vadászik. Talán a zsákmányszerzés ősi ösztöne bujkál bennem olyankor. - Számolja is, hogy hány állat van a „bűnlajstromán ”? - Köszönöm ezt a kérdést! Még csak mostanában kezdtem el vadászni, ezért nem dicsekedhetek nagy számokkal. Egyébként az igazi vadászok nem szeretik azt, amikor valaki több száz vaddal a háta mögött fényképezted le magát. - Önnek van olyan vágya, hogy Afrikában nagyvadat lőjön? - Ez a legnagyobb vágyam, álmom egy kafferbivaly, északon pedig egy jávorszarvast szeretnék lőni. - Melyik fog megvalósulni ebből a nyereményből? - Egyik sem, valószínűleg egy puskát veszek belőle. Ha játszani szeretne, hívja a 06 (90) 443-444-es telefonszámot! A hívás díja 180 Ft / nfa/perc. A hivat időtartama maximum 2 pert.