Népszabadság, 2001. június (59. évfolyam, 127-151. szám)

2001-06-01 / 127. szám

NÉPSZABADSÁG PIAC­GAZDASÁG 2001. JÚNIUS 1., PÉNTEK 13 Hitel Európa bankjától Együttműködési megállapodást írt alá tegnap Varga Mihály pénzügyminiszter Wolfgang Rothtal, az Európai Beruházá­si Bank (EIB) alelnökével. A megálla­podás az átlagosnál hosszabb futamide­jű, négy-húsz éves, kedvező kamatfelté­telű évi 300 millió eurós (mai árfolya­mon mintegy 76 milliárd forintos) hitel­keretet tartalmaz. A kölcsönt az EU- csatlakozáshoz szükséges környezetvé­delmi, infrastrukturális, informatikai be­ruházásokra lehet felvenni. A pénzügy­­miniszter és az alelnök közötti - az alá­írást megelőző - megbeszélésen szóba került a tavaszi tiszai árvízkárok helyre­­állításának fedezésére az EIB által fel­ajánlott hitellehetőség is. Varga Mihály elmondta: a kormány élni kíván a lehe­tőséggel, 50 millió eurót kíván a kabinet refinanszírozási hitelként felvenni. Wolfgang Roth és Varga Mihály FOTÓ: GÁRDI BALÁZS Az unió elfogadja négy kérelmünket BRÜSSZELI TUDÓSÍTÓNKTÓL Az egyik legkényesebb magyar csatlako­zási fejezet, a környezetvédelem kérdés­köre ma várhatóan lezárható lesz az EU-s főtárgyalói fordulón. Értesülések szerint az unió elfogadja a megmaradt négy ké­relmet, átmenetileg mentesítve hazánkat néhány előírás betartásától (hulladékége­tés, csomagolóanyagok újrahasznosítása, erőművek légszennyezése, települési szennyvíztisztítás). Feltehetően lezárható lesz a vámuniós fejezet is. Napirendre kerül még két nehéz téma: a személyek, illetve a tőke szabad áramlá­sa. Az elsőben körvonalazódik a megol­dás a munkavállalás korlátozásáról, a má­sodikban pedig végre kialakult a közös uniós álláspont. E szerint az EU elfogadja, hogy a csatlakozás után hét évig külföldi ne vehessen termőföldet Magyarországon (Budapest tízéves mentességet kért, csak ma reggelre dől el, hogy elfogadjuk-e a hétesztendős ajánlatot). Uniós források jelzik: valós szándékuk a csatlakozási tár­gyalások nehéz kérdéseinek érdemi tár­gyalása, a Nizzában elfogadott bővítési útiterv betartása. Az utóbbi időszak fejle­ményei igazolni látszanak ezt: egyes tag­államok újrakezdő, időhúzó törekvéseit a többiek megakadályozták. Nehéz kérdés maradt viszont a szolgáltatások szabadsá­gának fejezete. Ezt hazánk már ideiglene­sen lezárta, de német részről újra akarják nyitni, néhány évre megtiltva mintegy 50 szolgáltatási szakmában (például építő­ipar, fodrászat, takarítás) az új tagorszá­gok polgárainak munkavállalását és cég­alapítását az unióban. Füzes Oszkár Húsárstop garanciák nélkül MUNKATÁRSAINKTÓL Egyfajta árstopról döntöttek a sertéstar­tók és a -feldolgozók. Mint ismeretes, a Vágóállat és Hús Terméktanács (VHT) szerdai elnökségi ülésén befagyasztot­ták az árakat az élőállat- és a nagybani húspiacon. A döntést kommentálva He­gedűs Géza, a VHT elnöke munkatár­sunknak elmondta, hogy a piac 85 szá­zalékán garantálni tudják, hogy szep­temberig a jelenlegi szerződéses árakat nem emelik. Általánosságban elmond­ható, hogy a legjobb minőségű élő ser­tésért kilónként 360 forintos lesz az ár­szint, és a legfontosabb vágóhídi fél­kész terméknek, az úgynevezett lehú­zott félsertésnek az átadási árát nem emelik kilónként 760-780 forintnál ma­gasabbra. Az elnök hozzátette, hogy a 23 tagú elnökség 20 támogató szavazat­tal döntött arról is, hogy a készítmények árának emelését sem kezdeményezi az ipar. A szakemberek úgy vélik, hogy a gazdák és a feldolgozók ezzel mindent megtettek a közelmúltban mintegy 30 százalékos áremelkedés megállítására. Zádori László, a VHT titkára munkatár­sunknak elmondta azt is, hogy a két he­te meghirdetett önkéntes árkorlátozó in­tézkedésük is megtette a hatását, mert a korábbi, kilónkénti 15-30 forintos heti áremelkedés gyakorlatilag megállt. Arra azonban nincs garancia, hogy a fogyasztói kosárban 1,8 százalékkal ré­szesedő sertéshús bolti ára nem emelke­dik. Ez a döntés a kereskedők kezében van. A Gazdasági Minisztérium és a Pénz­ügyminisztérium az infláció mérséklé­sének előmozdítására eredetileg azt ja­vasolta, hogy a sertés exporttámogatá­sát - amelyet 2001-re 4,8 milliárd fo­rintban határozott meg a Kereskedelmi Világszövetség (WTO) — függesszék föl, ezáltal a belső piacon túlkínálatot teremtenek, és a fogyasztói árak csök­kennek. Az elgondolás ellen élénken til­takozott a sertéságazat szinte minden résztvevője, mert a támogatás elmara­dása az exportpiacok elvesztésével jár­hat. A kormány a múlt héten úgy dön­tött, hogy marad az exporttámogatás, ám a VHT-nak garanciát kell adnia arra, hogy a tenyésztők nem emelik áraikat. Matolcsy György gazdasági miniszter a Népszabadság kérdésére tegnap azzal indokolta az exporttámogatás megszün­tetésére vonatkozó javaslatot, hogy a hazai vállalkozások nagy áldozatot hoz­tak az infláció megfékezéséért, elszen­vedik a forint felértékelődését és azt, hogy a hatósági árak csak az inflációnál szerényebb mértékben emelkedhetnek. Ezeket az infláció letörése érdekében hozott áldozatokat veszélyezteti néhány területen az elszabaduló ár, ilyen a ser­téshús drágulása.­­ A magyar összkivitelnek csak az 5,8 százalékát adja a teljes mezőgazda­­sági és élelmiszer-ipari export, ennek pedig csupán az egyharmadát a sertés­hús kivitele. Ebből az következik, hogy nem fűződik olyan nagy gazdaságpoliti­kai érdek a sertéshús kivitelének támo­gatásához, mint az infláció megfékezé­séhez - mondta Matolcsy. IRODAHÁZ ELADÓ Budapest XI. kerület, Hauszmann u. 520 m2 alapterület két szinten 2035 m2 telekterület •Újszerű állapot (építés éve 1998) •Légkondicionált •Modern, igényes belső kialakítás •Rugalmasan alakítható belső terek •Bővítési lehetőség (100 m2 iroda) •30 db szabadtéri parkolóhely További információ: CB­IS Richard Ellis Tel.: 250-8454 Ár: nettó 170 millió forint Adómentességet kérnek a borászok Súlyos válságban van a magyar borászat - állapították meg tegnap a szakma kép­viselői közös sajtótájékoztatójukon. Év­ről évre csökkenő mennyiséget és egyre olcsóbban tudnak csak külföldön értéke­síteni. Állításuk szerint a hazai borpiac 70 százaléka hat beszerzési társulás kezén van, s a borászok képtelenek érdekeiket érvényesíteni. Urbán András, a Hegyközségek Nem­zeti Tanácsának főtitkára elmondta, a ma­gyar társadalomban kettős kép él a borá­szokról. Az egyik szerint - és ezt bizo­nyítja számos nemzetközi elismerés - si­keres szakemberek nagyon jó minőségű borokat érlelnek. Sajnos ez csak a felszín, az ágazat alig öt százalékát jellemzi. A többiek napi gondokkal bajlódnak. Ezért mindenekelőtt - fogalmazott Sümegi Jó­zsef, a Magyar Borgazdaság Szövetség elnöke - szükség volna a jövedéki admi­nisztráció csökkentésére. A szőlőre és borra ugyanolyan adminisztrációs szabá­lyok vonatkoznak, mint a dohány- és szeszipari termékekre vagy az üzem­anyagokra. Sümegi József úgy véli, ha a parlament nem dönt gyorsan a szőlő­­pincekönyv megszüntetéséről és a bor­­pincekönyv egyszerűsítéséről, akkor az idei szüret nem lesz mentes a botrányok­tól. Ezenkívül szeretnék, ha a bor forgal­mi adóját a jelenlegi 25 százalékról 12 százalékra csökkentenék, és eltörölnék a jövedéki adót is. Mindez lehetőséget adna a borpiac megújulására, hiszen hosszabb távon a közvetlen exporttámo­gatások megszűnésére kell számítani.­­ A parlament tegnapi ülésén meg­kezdődött a borászokat érintő jöve­déki törvény módosító indítványai­nak vitája. Zsikla Győző (FKGP) azt javasolja, hogy azoknak a sző­lősgazdáknak, akik egy év alatt az adómentes mennyiség alatt termel­nek, ne kelljen vezetniük a szőlő­­pincekönyvet. Kékkői Zoltán, az agrártárca államtitkára elmondta: a tárca a szőlőtermelők érdekében tá­mogatja a módosítást, szakemberek szerint ez az árak csökkené­séhez vezethet. Kállay Miklós, a Magyar Bor Akadémia elnöke úgy véli, hogy a kül- és belpiaci értékesítés javítása érde­kében újra kellene gondolni az imázsépítést, és ennek érdekében saját ágazati alapot is létre kellene hozni. Meg­tudtuk, hogy tavaly az Agrármarketing Centrum összesen 183 millió forintot for­dított a bormarketing támogatására. Kiss László, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának elnöke szerint az elvonások csökkentésére is szükség volna, mert az ültetvények elöregedtek, 60 százalékuk megérett a cserére. Ha marad a jelenlegi évi ezer hektár - a szakmailag indokolt ötödé­k telepítés, rövid időn belül megfe­leződik, 40-50 ezer hektárra csökken a termő szőlőterület. Az elnök hozzátette, senkinek ne legyen kétsége, az ültet­vényfelújítást és a jelenlegi 90 ezer hek­tárnyi termőterület minimális növelését most kell elvégezni, mert az uniós csatla­kozást követően erre már nem kapnak a magyarok Brüsszeltől engedélyt. Czauner Péter • Bp. HL, Szépvölgyi út 49 - 61. • 7 házban 4 szinten 76 lakás • Lakásméretek: 35 -114 m1 • Teremgarázsok, lift, panoráma • Biztonsági és portaszolgálat • Tervezett átadás: 2002. II. negyedév • Egyedi finanszírozási lehetőségek • Lakásárak: 390.000,-Ft/m*-től Értékesítő­: sas Arculat és kommunikáció: Értékesítés: 1052 Budapest, Régiposta u, i2. Tel.; 4113000, Fax: 2661489 E-mail: lasiesta@lasiesta.hu Honlap: www.lasiesta.hu

Next