Népszabadság, 2001. június (59. évfolyam, 127-151. szám)

2001-06-30 / 151. szám

32 NÉPSZABADSÁG KÖNYVSZEMLE 2001. JÚNIUS 30., SZOMBAT VÁLOGATOTT KÖNYVJEGYZÉK TÁRSADALOMTUDOMÁNY Jog Szabó Miklós (szerk.) Jogbölcseleti előadások Bíbor, 309 oldal, 1160 forint Közgazdaságtan Strén Bertalan Adóparadicsomok Totem, 207 oldal, 1998 forint Kriminológia Innes, Brian A kínzás és kínvallatás története Canissa, 192 oldal, 2800 forint Politika Bárdos-Féltoronyi Miklós Egyházak és államok köztes-Európában Balassi, 180 oldal, 1500 forint Társadalomtudományok Cholnoky Győző (szerk.) Kárpát-medencei önismeret Lucidus, 220 oldal, 2000 forint Halász Miklós Poklok mélyén Bába, 208 oldal, 1450 forint Petri György A szabadság hagyománya Beszélő, 179 oldal, 2000 forint Pomogáts Béla Változó Erdély Lucidus, 287 oldal, 2250 forint Révy Eszter Égő életek. Szekták Magyarországon Totem, 181 oldal, 998 forint TERMÉSZETTUDOMÁNY Növénytan Jávorka Sándor: Rogán Miklósné Erdő-mező virágai Inkvizítor, 232+120 oldal, 2750 forint Természet­tudományok, ÁLTALÁBAN Rees, Martin Csak hat szám Vince, 188 oldal, 1695 forint MŰVÉSZETEK Művészet, általában Házas Nikoletta (szerk.) Változó művészetfogalom Kijárat, 303 oldal, 1600 forint Konok Tamás Balassi, 260 oldal, 7000 forint Nagy Katalin, S. Önarcképek Palatínus, 311 oldal, 3000 forint Petz György (szerk.) A művészet története. A huszadik század Könyvklub, 212 oldal, 3590 forint Petz György (szerk.) A művészet története. A legújabb irányzatok Könyvklub, 212 oldal, 3590 forint Zene Szalay Olga, Rudasné Bajcsay Márta Kodály Zoltán nagyszalontai gyűjtése Balassi, 600 oldal, 4000 forint Tari Lujza Kodály Zoltán, a hangszeres népzenekutató Balassi, 600 oldal, 3900 forint NYELVTUDOMÁNY, IRODALOMTUDOMÁNY Irodalomtudomány Bene Kálmán Vörösmarty és kora Bába, 184 oldal, 870 forint Bognár Tas A magyar gyermekvers Tankönyvkiadó, 316 oldal, 2268 forint Kabdebó Lóránt, Kulcsár Szabó Ernő, Kulcsár Szabó Zoltán, Menyhért Anna (szerk.) Tanulmányok József Attiláról Anonymus, 322 oldal, 1900 forint Kálmán C. György (szerk.) Az értelmező közösségek elmélete Balassi, 160 oldal, 1500 forint Milosz, Czeslaw Az Ulro országa Európa, 365 oldal, 1980 forint Sándor Iván A másik arc Tiszatáj, 270 oldal, 1250 forint Szentpéteri Márton (szerk.) Miscellanea. Tanulmányok a régi magyar irodalomról Kijárat, 301 oldal, 1250 forint Nyelvtudomány Fodor István Mire jó a nyelvtudomány? Balassi, 380 oldal, 2500 forint Szótár Tótfalusi István Szokatlan szavak szótára Anno, 428 oldal, 1133 forint TÖRTÉNELEM Életrajz, Önéletrajz Bodnár György Kaffka Margit Balassi, 300 oldal, 2800 forint Bognár László Sinkó László Balassi, 250 oldal, 1800 forint Darvas Iván Lábjegyzetek Európa, 312 oldal, 2000 forint Gergely Jenő Gömbös Gyula Vince, 351 oldal, 2495 forint Heller, Joseph Öregkori önarckép Gabo, 266 oldal, 1850 forint Jelcin, Borisz Éjszakai naplójegyzetek Ulpius-ház, 360 oldal, 2480 forint Salmon, André Modigliani Kossuth, 268 oldal, 1980 forint Művelődéstörténet Bourbon, Fabio Petra Gabo, 142 oldal, 5500 forint Brand, Stewart Amíg a világ a világ Vince, 290 oldal, 1695 forint Klaniczay Tibor Stílus, nemzet és civilizáció Balassi, 260 oldal, 1800 forint Poós Zoltán Szivárvány Áruház. Egy korszak kultikus tárgyai Papirusz Book, 151 oldal, 1700 forint Történelem Csorba Csaba Rejtélyes váraink Könyvklub, 344 oldal, 2500 forint Delarue, Jacques A Gestapo története Black & White, 277+18 oldal, 999 forint Diószegi István Az Osztrák-Magyar Monarchia külpolitikája Vince, 219 oldal, 1695 forint Gyurkó László Bakancsos forradalom Kossuth, 542 oldal, 2400 forint József Farkas (szerk.) Álmok és tények Argumentum, 549 oldal, 2800 forint Kennedy, Ludovic Óriások csatája Corvina, 284 oldal, 2200 forint Kubinyi András Mátyás király Vince, 171 oldal, 1695 forint * A sziklába vájt csoda Johann Ludwig Burckhardt volt az első európai, aki hatszáz évvel a keresztes lo­vagok után megpillantotta az elveszett­nek hitt arab-félszigeti várost, Petrát. A svájci német fiatalember, aki 1812- ben mindössze huszonnyolc éves volt, egy vad beduin törzs területére lépve egyszer csak rádöbbent, hogy az ókori és kora középkori források igazat állítot­tak: Petra létezik, a víz vájta szakadékok között egy halott város lapul. A lélegzet­elállító épületeket csaknem kétezer év­vel korábban egy gazdag kereskedőnép, a nabateusok vájták bele a rózsaszín sziklákba. Burckhardt felfedezése nyomán kíván­csiak sora indult meg a világtól elzárt te­rületre, s őket turisták egész hada követte, követi. A mai Jordánia legvonzóbb látvá­nyosságainak egyike a petrai műemlék­együttes és régészeti terület, annak elle­nére, hogy a csodálatos építmények nem többek az egykor itt állt főváros puszta váránál. Az akkor már római fennható­ság alatt élő Petrát ugyanis 363-ban porig lerombolta egy földrengés, és néhány év­tized alatt a város teljesen elnéptelene­dett. A lakóházak, a zöld kertek és a kö­vezett utcák eltűntek, a vízvezetékek ki­száradtak — a nyüzsgő metropoliszból nem maradt más, mint néhány templom, sírépítmény, sziklába vájt otthon és egy hatalmas színház. Ezt az elképesztő szépségű látványt és a hely történetét foglalta könyvbe munkatársaival az olasz Fabio Bour­bon. A kötet a rendkívül gazdag kép­anyag mellett igényesen megfogalma­zott történeti összefoglalót nyújt, és szinte filmszerű pontossággal kalauzol­ja végig az olvasót a rózsaszín kőbe fa­ragott hatalmas építmények során. A petrai látogatást persze nem pótolja a mű, de arra nagyon is alkalmas, hogy az esős pesti júniusban kis sajgást lop­jon az ember szívébe. (Gabo, 142 ol­dal, 5500 forint) N. Kósa Judit Fabio Bourbon: Petra Templom és királyi temetkezőhely: a Khasné (i. e. I. század) Szó­tett két kérdéssel foglalkozik a könyv. Tör­zse egy 1999-ben készült beszélgetésso­rozat, amelyet Kisbali László és Mink András folytattak Petri Györggyel az al­címben megjelölt témáról, „a magyar po­litikai költészet klasszikusairól”, a „poli­tikai költészet” és a „politikai költő” ter­mészetrajzáról szól a magyar líratörténet hét úgynevezett „reprezentatív” költője egy-egy versének afféle interjúszerű, kér­­dezz-felelek formájában megejtett elem­­zése-értelmezése keretében. A kötet be­vezető része (Petri, a politikai költő) egy írásba áttett kerekasztal-beszélgetés, mely már a költő halála után készült. Keresztury Tibor, Nádasdy Ádám és Radnóti Sándor vitatják meg azt a kér­dést, hogy politikai költő volt-e Petri, s ha igen, közelebbről milyen értelemben volt politikai költő, illetve arról beszélgetnek, hogy mi is a „politikai költő”, van-e ilyen egyáltalán. Ami válasz felsejlik erre a két - vagy kettős - kérdésre, tanulságosan felemás és bizonytalan. A „politikai költészet” tiszta és normatív esetének alighanem egyedül a Nemzeti dalt tekinthetjük: azt a kivéte­les pillanatot, amikor a költemény vala­miféle szó­tett lehetett, a vers elhangzása politikai cselekedet volt, mert a közhata­lom jellegét közvetlenül megváltoztató eseményt szült. Mégpedig olyan ese­ményt, amely a költemény nélkül nem - vagy nem így - zajlott volna le. (Leg­alábbis így hisszük, erősen. Hogy 1848. március 15-e megtörténik-e és ugyanúgy történik-e meg a Nemzeti dal közreműkö­désével, mint e közreműködés híján, arról tudni nem tudhatunk semmi biztosat.) Van egyébként a könyvnek egy kiegé­szítő kérdése is: most, hogy itt vagyunk a fényes jövőben, van-e „létjogosultsá­ga” a politikai költészetnek a boldog, büszke és szabad Magyarországon. Erre is bizonytalan a válasz: a beszélgetőtár­sak úgy látják, hogy nemigen, Petri úgy vélte, hogy még leginkább a szatírai hang formájában lehet szükség rá. De a gyakorlat ennek ellentmondani látszik: lehet, hogy a politikai költészet a mi sze­génységi bizonyítványunk, de az utóbbi években egyre több költő állítja ki ró­lunk, mégpedig egyre gyakrabban ezt a bizonyítványt. Olyannyira így van ez, hogy már össze is állt (egyelőre virtuáli­san, azaz a fejemben) egy Mai magyar politikai költészet antológia, melyben szerepel - példának okáért - Ágh István és Ferencz Győző, Baka István és Oravecz Imre. Címet is adtam a gyűjte­ménynek, Orbán Ottó szíves engedel­­mével: A szabadság közelről. Igen, van benne vers Petritől is. Lábjegyzet: felhívnám a kötet munka­társainak a figyelmét, hogy a Számadás szerzőjének Veres Péter a neve és nem Veress Péter, két­essel, ahogy a könyvben áll. Ilyen gyorsan azért nem szabad felej­teni. (Beszélő, 180 oldal, 2000 forint) Takács Ferenc Petri György: A szabadság hagyománya Ilyen vagyok S. Nagy Katalin: Önarcképek Albrecht Dürer Pieter Pauwel Rubens Jaques-Louis Davis Vincent van Gogh Marc Chagall (1500) (1609) (1794) (1889) (1912-1913) (Palatínus, 311 oldal, 3000 forint)

Next