Népszabadság, 2001. augusztus (59. évfolyam, 178-203. szám)
2001-08-18 / 193. szám
NÉPSZABADSÁG HAZAI KÖRKÉP 2001. AUGUSZTUS 18., SZOMBAT 5 Sűrűbben lesz bevonulás Sokan kértek halasztást a hadkiegészítőktől MUNKATÁRSUNKTÓL A féléves sorkatonai szolgálat jövő évi bevezetésével megváltozik a bevonulás megszokott időpontja is. Az eddigi évi négy alkalom helyett hatszor öltözteti angyalbőrbe a fiatalokat a hadsereg. A három bázison (Tapolca, Szombathely, Szabadszállás) tartott alapkiképzés két hónapra rövidül a jelenlegi három helyett. A fennmaradó négy hónapot töltik majd alakulatoknál a katonák. A kedden és szerdán bevonult 4437 újonc zöme a hosszú hétvégét már otthon töltheti (a kedden egyenruhát öltők Szombathelyen megnézhették a magyarhorvát utánpótlás válogatott meccset is). A parancs ellenére 260-an, az átlagosnál némileg többen nem jelentek meg a kiképzőközpontokban. Ők 48 órán belül jelentkezhetnek mindenféle szankció nélkül. A bevonulás napjáig 409-en, a központokban pedig 220-an kértek polgári szolgálatot. Öten tagadták meg a sorkatonai szolgálat teljesítését. Némi gondot okozott, hogy több mint kétezer behívót vissza kellett vonni, mert a kiszemelteket időközben felvették felsőoktatási intézményekbe. A hat hónap bevezetésének hírére megnőtt azoknak a száma, akik halasztási kérelemmel fordultak a hadkiegészítőkhöz. A következő, novemberi bevonuláson öltöznek be utoljára kilenc hónapra. A haderőreformról szóló, ebben a cikusban született határozat szerint 2010-ig fennmarad az általános hadkötelezettségen alapuló rendszer, a professzionális jelleg erősítése mellett. Az SZDSZ tavaly még 2002-től akarta bevezettetni a hivatásos hadsereget, az MSZP legutóbbi bejelentése szerint kormányra kerülésük esetén 2006-től válna önkéntessé a honvédség. Orbán Viktor március elején egy honvédségi vezetői értekezleten azt közölte, hogy minden fiatalnak be kell vonulnia katonai szolgálatra, azoknak is, akik fizikailag vagy egészségileg gyengébbek. A kormányfő kemény kiképzést kért a hivatásosoktól. Orbán ekkor mondta azt is, hogy az ember kicsit más szemmel néz azokra, akik nem tettek katonai esküt. ________Pró és Kontra_________ Mikortól legyen profi hadsereg? A jobboldali kormány tettei a honvédelmi politikában azt vetítik előre, hogy hosszú távon a kényszersorozást, a kötelező sorkatonai szolgálatot kívánja fenntartani. Elég csak Orbán Viktor miniszterelnök azon kijelentésére utalnom, amely szerint valamennyi fiatalnak be kell vonulnia, illetve, hogy sürgette az egészségügyi alkalmassági vizsgálatok enyhítését minél több fiatal besorozhatósága érdekében. Az sem véletlen, hogy a Fidesz és a kormány mindent elkövetett a kötelező sorkatonai szolgálat eltörlését célzó népszavazási kezdeményezésünk meghiúsítása érdekében, illetve az Országgyűlésben leszavazták az SZDSZ idevonatkozó törvénymódosító javaslatát. Sőt a Fidesz még a párbeszédre sem hajlandó a többi párttal ebben a témában, éppúgy, mint a harci repülők beszerzésének ügyében. A Fidesz ugyanis nem viseli el a társadalmi kontrollt, nem tűri a civil ellenőrzést, és mindenben kerüli a nyilvánosságot. Politikájának „köszönhetően” a honvédség az elmúlt három évben fényévnyire került a nyitott, demokratikus hadsereg ideájától. Ezért az MSZP választási győzelmét követően azonnal megkezdi az önkéntes, hivatásos haderő létrehozását, és 2006 végére megvalósítja Magyarországon az európai és NATO-követelményeknek megfelelő professzionális hadsereget. Jelentősen javítja a szolgálatot vállalók jövedelmi viszonyait és munkakörülményeit. K. J. T. — Az MSZP által hangoztatott elképzelések a sorkatonai szolgálat eltörléséről, valamint az állomány anyagi és munkakörülményeinek javításáról szerepelnek a kormány programjában és a parlament által tavaly ötpárti többséggel jóváhagyott, a haderőreform megindításáról rendelkező határozatban. Ez utóbbit az MSZP is támogatta. Igaztalan az a vád, hogy a Fidesz hosszú távon fenn kívánná tartani a kötelező sorkatonaságot. A haderőreformról szóló határozat 2010-ig rendelkezik a professzionális hadsereg felállításáról, de véleményem szerint ez már a következő kormányzati ciklusban, 2002- 2006 között is megvalósulhat. Ennek első lépése, hogy 2002-től a jelenlegi kilencről hat hónapra csökken a sorkatonai szolgálat időtartama. A Fidesz álláspontja szerint a professzionális hadsereg létrehozásával párhuzamosan fel kellene állítani a nemzetőrséget, amelynek keretében a fiatalembereket felkészítenék az ország védelmére. Ez azonban csak maximum három hónapos kiképzést jelentene, és ezt követően a fiatalok dönthetnének arról, hogy belépnek-e a nemzetőrség kötelékébe. A haderőreformról szóló parlamenti döntés rendelkezik a honvédség hivatásos állománya jövedelmi viszonyainak javításáról is. A kormány nemrégiben nyújtotta be a parlamentnek a szolgálati törvény módosítását, amelynek elfogadása után a hivatásos állomány jelentős fizetésemelés kap, a katonai életpálya kiszámíthatóbbá, tervezhetőbbé válik. I. B. Juhász Ferenc, a honvédelmi bizottság szocialista alelnöke Mátrai Márta, a honvédelmi bizottság fideszes alelnöke Bizottsági ülés előtt a MiG-ügy Kérdésessé vált, hogy érdemi munkát tud végezni a MiG-29-es vadászrepülők modernizációja kapcsán megvesztegetésre utaló információk kivizsgálására létrejövő szerdára összehívott nemzetbiztonsági bizottság. Keleti György, a bizottság szocialista elnöke kedden jelentette be, hogy összehívja a testületet, miután a stop! című internetes lap titkosszolgálati információkra hivatkozva a MiG-29-esek korábban tervezett felújításával kapcsolatos, a védelmi tárca felső vezetőjét érintő korrupcióról számolt be. Kovács Zoltán, a bizottság fideszes alelnöke arra kérte Keletit, hogy a testület rendes ülésének időpontjára, augusztus 28-ra hívja össze a képviselőket. Keleti szerint azonban súlyos nemzetbiztonsági kérdésről van szó, ezért halaszthatatlan az ülés. Ráadásul nem zárható ki, hogy a meghallgatások eredménye közvetlenül befolyásolja a légierő korszerűsítéséről használt gépek beszerzéséről szóló, augusztus végére ígért döntést. Keleti leszögezte: a bizottság MSZP-s és SZDSZ-es tagjai teljes létszámban jelen lesznek az ülésen. A határozatképességhez még két képviselőnek kell megjelennie. A bizottsági ülésre meghívták a nemzetbiztonsági minisztert, a védelmi tárca vezetőjét, a polgári Nemzetbiztonsági Hivatal és a Katonai Biztonsági Hivatal vezetőit is. Simicskó István titkosszolgálati államtitkár az első reagálásában még azt közölte, hogy „jelenleg az NBH nem rendelkezik olyan információkkal, amelyek teljes mértékben alátámasztanák a lap értesüléseit”. Orbán Viktor szerdai rádióinterjújában a bizottságon előkerülő tényektől tette függővé, hogy a kormány foglalkozik-e külön az üggyel. Demeter Ervin, a szabadságáról visszatért nemzetbiztonsági miniszter azonban egy nappal később a Nap-keltében feleslegesnek nevezte a testület összehívását, amelyen azonban kötelezettségének eleget téve megjelenik. Demeter helyreigazítást is kért a stoptól. Ehhez tegnap csatlakozott a gyanúba kevert Homoki János, a HM politikai államtitkára is. Szintén kifogással éltek a TV 2 augusztus 9-i, Tények című műsorral szemben. Homoki hamis vád bűntette miatt feljelentést tett az ellen az ismeretlen személy ellen is, aki a stop! cikkét átvéve az ügyészséghez fordult. H. Z. Egyeztetés a hallgatói juttatásokról A diákok a jegyzettámogatás teljes összegét szeretnék kézhez kapni Változhat a hallgatói juttatások rendszere, már amennyiben a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának a szaktárcával folytatott tárgyalásai eredményre vezetnek. A diákszervezet többek között növelné a hallgatói normatívát, a jegyzettámogatást pedig teljes egészében a diákoknak adná. A szétaprózott hallgatói juttatások átalakításáról tárgyalt csütörtökön az Oktatási Minisztérium (OM) és a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) - tudtuk meg Almássy Kornéltól. A hallgatói szervezet elnöke elmondta, elsősorban az 1998 óta 70 ezer forintos hallgatói normatívát szeretnék mintegy százezer forintra emelni. A HÖOK azt is javasolja, hogy a diákok kapják meg a jegyzettámogatás teljes összegét, és szabadon dönthessék el, mihez kezdenek vele. A jegyzettámogatás éves összege jelenleg 7000 forint, ennek azonban csak a hetven százaléka jut el a hallgatókhoz, a többit a felsőoktatási intézmények könyvkiadásra fordíthatják. Egy orvostanhallgató ugyanakkor csupán egyetlen félévben több mint 15-20 ezer forintot költ tankönyvekre. Ráadásul a szemeszterenként járó 2450 forintot a hallgatók a legtöbb helyen bon formájában kapják meg, amit csak az adott intézmény jegyzetboltjában használhatnak fizetőeszközként. A hallgatói szervezet szeretné, ha az évenkénti 33 ezer forintos lakhatási támogatás nemcsak azoknak járna, akik jelentkeztek, de nem jutottak be kollégiumba, hanem azoknak is, akik helyben laknak. A HÖOK elképzelése szerint ők a támogatás tíz százalékát kapnák. Almássy Kornél közölte: kérték, a tárca bővítse ki 2003-tól a Bursa Hungarica ösztöndíjról szóló megállapodást. Emlékezetes, hogy februárban a hallgatók körében nagy felháborodást váltott ki az a tervezet, amely a Bursa-ösztöndíj egy részét a hallgatói normatívára terhelte volna. A tiltakozás hatására a HÖOK és a szaktárca egy olyan megállapodást kötött, mely szerint 2003-ig az OM saját költségvetéséből szemeszterenként 90 millió forinttal járul hozzá az ösztöndíj forrásainak előteremtéséhez. Almássy szerint annak érdekében, hogy az ösztöndíjrendszer megfelelően működjön 2003-tól is, az OM-nek szorgalmaznia kell, hogy a Bursa Hungarica önálló fejezetként szerepeljen a költségvetésben. A HÖOK vezetője arról is tájékoztatta lapunkat, hogy a hallgatói önkormányzatok működését több főiskolán és kisebb egyetemen csak elenyésző öszszeggel támogatják az intézmények, s ezzel ellehetetlenítik helyzetüket. Ezért a HÖOK a hallgatói önkormányzatoknak járó normatíva bevezetését szorgalmazza, melyet az intézményeknek járó képzési és fenntartási normatíva 1,5 százalékában határoznának meg. A szaktárcánál megkeresésünkre mindössze annyit mondtak, jövő héten még folytatódnak az egyeztető tárgyalások. Varga Dóra Több mint egymilliárd forint szigetközi tanulmányokra A kormánynak át kell dolgoznia a szigetközi térségre vonatkozó rehabilitációs és térségfejlesztési stratégiáját - derül ki az Állami Számvevőszék jelentéséből. Az ÁSZ az 1992. október 25. és 2000. december 31. közötti időszak környezetvédelmi, vízügyi és pénzügyi folyamatait elemezte. A Duna 1992-es elterelését követően az Országgyűlés 1993-ban döntött a térség környezeti kárainak enyhítéséről. Erre a célra 1993—2000 között összesen 3,881 milliárd forintot fordított az állam. A kiadások 18 százalékát, 696 millió forintot a vízpótlást szolgáló beruházásokra használták fel. 1,068 milliárd forintból - a keret 28 százalékából - tanulmányok, állapotismertetők készültek, illetve ebből a pénzből működtették a monitoringrendszert is. (Az ÁSZ összesítése szerint 229 különböző tanulmány és szakértői anyag készült a térségre.) A maradék pénz a vízpótló rendszer üzemeltetésére ment el. További 3,1 milliárd forintot a térség környezetvédelmével szorosan összefüggő közművesítésére fordítottak. Az ÁSZ a környezeti károk mérséklésére juttatott pénz hasznosulását eredményesnek tekintette. Megállapítja ugyanakkor, hogy a károk az erőfeszítések ellenére is jelentősek. A Környezetvédelmi Minisztérium becslése szerint évente 570 millió forinttal csökkenti a fauna és a flóra értékét a Duna elterelése miatt hiányzó vízmennyiség. A károkat tovább növeli, hogy 1999—2000-ben a korábbinál kevesebb pénz szolgálta a vízpótlást. 1999-ben 51 millióval, 2000- ben 31 millió forinttal kevesebb forrás állt rendelkezésre, mint 1998-ban. A jelentés az ÁSZ honlapján, (www.asz.gov.hu) teljes terjedelmében olvasható. Ö. Z. Forrás: ÁSZ NÉPSZABADSÁG-grafika A SZIGETKÖZRE FORDÍTOTT FORRÁSOK (millió forintban) Imázstender, imázsos döntnökök Folytatás az 1. oldalról A legfőbb ügyészség tájékoztatása szerint Keller kérdését csak a tényállás vizsgálata alapján lehet megválaszolni, ezért a szocialista képviselő beadványát megküldték az illetékes kerületi ügyészségnek, amely a jövő héten dönt arról, elrendelik vagy megtagadják a nyomozást, esetleg feljelentéskiegészítést tartanak szükségesnek. A legfőbb ügyész döntésével egy időben a Miniszterelnöki Hivatal közbeszerzési főigazgatósága a kancellária internetes lapján közzétette az ominózus 4,2 milliárdos imázstender bírálóbizottságának a névsorát. A testület tagja volt Tóth István Zoltán, Németh Attila, az imázsközpont helyettes vezetője, Nagy Bernadett, az állami ünnepségek szervezésének felelőse, Gasparics Emese és Erent Gábor, a Szerencsejáték Rt. vezérigazgató-helyettese. Szintén nyilvánosságra hozták annak a két 1999-es pályázat bírálóbizottságának a névsorát, akik döntöttek arról, hogy az Ezüsthajó Kft. készítse a miniszterelnök közszerepléseinek videofelvételeit, másrészt, hogy a Happy End kapjon négyéves megbízást a kormányzati kommunikációs feladatok külső munkáinak elvégzésére. A videofilmes pályázatot bírálta el Schillinger Erzsébet (a kormány sajtóirodájának akkori vezetője, jelenleg az államfői sajtóiroda vezetője), Ferencz I. Szabolcs (akkor a kancellária munkatársa, jelenleg a kultuszminiszter kabinetfőnöke), Nagy Bernadett, Eckhardt Balázs és Seregi László. A másik, a Happy End pályázatát elbíráló bizottságban Schillinger Erzsébet, Ferencz I. Szabolcs és Nagy Bernadett mellett Várhegyi Attila, a kulturális tárca politikai államtitkára, a Fidesz választmányának elnöke vett részt. Keller meglepve, de örömmel fogadta a legfőbb ügyész döntését. További lépései előtt megvárja az Állami Számvevőszéknek az Országimázs Központra vonatkozó vizsgálati anyagát. A bírálóbizottságban részt vevőkkel kapcsolatban Keller azt mondta, teljesen fölösleges volt közbeszerzési pályázatot kiírni, ha abban főként az Országimázs Központ munkatársai voltak. Szerinte a testületet egyébként is csak „alibiből” állították össze, mert előre lehetett tudni, hogy a Happy End nyeri a pályázatot. A szocialista politikus a közbeszerzési törvény megcsúfolásának tartja azt is, hogy a korábbi kommunikációs pályázat bírálóbizottságában helyet kapott Várhegyi Attila is, ez szerinte összeférhetetlenségi aggályokat is felvet. Várhegyi nem így látja. Lapunknak elmondta: felkérése a bírálóbizottságba összhangban állt a közbeszerzési törvénnyel. Szerinte az akkori jó szakmai döntést mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a vesztes pályázók egyike sem fordult jogorvoslatért a közbeszerzési döntőbizottsághoz. Emlékeztetett: az akkori hat pályázat közül öt formailag hibás volt, és a hiányosságokat a felszólítás ellenére sem javították ki. Tóth István Zoltán pénteken közleményt adott ki, amelyben értetlenségét fejezte ki amiatt, hogy tevékenységével kapcsolatban Keller a legfőbb ügyészhez fordult. Mint mondta, a konkrét üggyel kapcsolatos döntésről is tájékoztatták Kellert, aki így értesülhetett arról, hogy a kancellária hetekkel ezelőtt megkezdte az 1997-től a közbeszerzési eljárásokban közreműködő bírálóbizottságok névsorainak közzétételét. Bednárik Imre Várhegyi Attila Röviden TNS Modus, Tárki: vezet az MSZP A napokban újabb két közvélemény-kutató cég tette közzé felmérését a pártok támogatottságáról. A legfrissebb adatok alapján az MSZP elhúzott a Fidesztől. A TNS Modus felmérése szerint a biztos szavazó, pártot választók körében az MSZP 46, a Fidesz 40 százalékos támogatottságú. A Tárki augusztusi vizsgálata ennél is nagyobb szocialista fölényt regisztrált: a biztos szavazó pártválasztók 47 százaléka a szocialisták, 39 százaléka a Fideszre voksolna. A pártválasztók körében az MSZP 44, a Fidesz 40, míg az összes megkérdezett esetében a szocialisták 24, a Fidesz 22 százalékot mondhat magáénak. (Munkatársunktól) Ki fizeti a vörsi gulyást? „Van-e jogszabályi felhatalmazása a Magyar Turizmus Rt.-nek arra, hogy egy kihelyezett kormányülés összes költségét finanszírozza?” Ezt a kérdést kívánja írásban feltenni Matolcsy György gazdasági miniszternek két MSZP-s képviselő, Lamperth Mónika és Pál Béla (az utóbbi az Országgyűlés idegenforgalmi bizottságának elnöke). A levél aláírói a sajtóból arról értesültek, hogy a vörsi kihelyezett kormányülés után rendezett gulyásparti minden költségét a Balaton Fejlesztési Tanács állta. Ezzel szemben a szervezet elnöke, Bóka István válaszlevelében arról tájékoztatta őket, hogy a vörsi „kormányülés összes költségei a Magyar Turizmus Rt.-t terhelték”. Bóka hozzátette, hogy a mintegy ötmillió forint felhasználását a finanszírozó ellenőrzi. (G. Zs.) Bérlakásvita Debrecenben Az MSZP debreceni szervezete és önkormányzati frakciója szerint haladéktalanul fel kell függeszteni a város szociális önkormányzati bérlakásokról szóló rendeletét és a lakások bérleti jogára kiírt licitálási eljárást - jelentette be tegnapi debreceni sajtótájékoztatóján Juhászné Lévai Katalin MSZP-s országgyűlési képviselő. A szocialisták szerint a bérlakásrendelet törvénysértő, és gettósítási folyamatot indít el azzal, hogy az igénylőknek licitálniuk kell a lakásokra. Somogyi Béla fideszes alpolgármester lapunknak azt mondta: az MSZP elhamarkodott véleményt fogalmazott meg, mert a rendelet hatását még nem lehet lemérni. (Debreceni tudósítónktól) A civilek lemondatnák Halász Jánost Hajdú-Bihar megyei civil szervezetek szerint újabb törvénytelen lépésekre készül Halász János fideszes országgyűlési képviselő, a parlament ingatlanjuttató albizottságának elnöke, emiatt a politikust lemondásra szólítjuk föl — mondotta tegnapi tájékoztatóján Kövér László Géza, a magukat az ingatlanjuttatás kárvallottjainak tekintő szervezetek szóvivője Debrecenben. A civilek Halász azon csütörtöki bejelentésére reagáltak, miszerint megvizsgálják a társadalmi szervezeteknek juttatott ingatlanok ügyét Budapesten és Hajdú-Bihar megyében. Kövér László Géza szerint a demokrácia megcsúfolását jelenti, hogy ugyanazok a politikusok kívánják kivizsgálni a vitatott ügyeket, akik a - szerinte igazságtalan és erkölcstelen - döntéseket hozták. A szóvivő hozzátette: a legfőbb ügyészhez hetekkel ezelőtt eljuttatott, az ingatlanjuttatás felülvizsgálatát sürgető beadványukra választ még nem kaptak. (Tudósítónktól)