Népszabadság, 2001. szeptember (59. évfolyam, 204-228. szám)

2001-09-12 / 213. szám

­ Aszfaltoznak a Mária Valéria hídon Egy hónappal az átadás előtt jól halad az Esztergom és Párkány közötti Mária Valéria híd újjáépítése. Jelenleg az aszfaltozást végzik a szakemberek, s az sem kizárt, hogy a hónap végén, még a hídavatás előtt megindulhat a gyalo­gosforgalom Magyarország és Szlovákia között FOTÓ: MTI - TÓTH GYULA NÉPSZABADSÁG HAZAI KÖRKÉP 2001. SZEPTEMBER 12., SZERDA 5 Székely Zoltán parlamenti vizsgálóbizottságot akar HÍRÖSSZEFOGLALÓNK Parlamenti vizsgálóbizottság felállítását kezdeményezi Székely Zoltán független országgyűlési képviselő annak érdeké­ben, hogy fény derüljön azokra az általa törvénytelennek tartott cselekményekre, amelyeket szerinte az ügyészség a nyo­mozás során elkövetett. A jelenleg házi őrizetben lévő honatya szerint - ő korábban az FKGP parlamen­ti képviselője volt - az Országgyűlésnek azért érdeke, hogy felállítsák a testületet, mert bármelyik képviselővel megtörtén­het az, ami vele. Székely Zoltánt kétrendbeli, vezető beosztású hivatalos személy által, hivata­li helyzetével visszaélve elkövetett vesz­tegetéssel vádolják. Az ügyészség két bűncselekmény kapcsán vonja felelős­ségre, amelyeket még mint a parlament közbeszerzési vizsgálóbizottság elnöke­ként és a Környezetvédelmi Alap célfel­adat-albizottság elnökeként követett el. Az egyik vádpont azt rögzíti, hogy Em­őd polgármesterét 1998-ban Székely arra akarta rávenni, hogy a csatornázási mun­kálatok egy részét az általa megnevezett cégek kapják meg. A másik ügy Balla Dániel csatornaépítési vállalkozó „meg­­zsarolásáról” szól. A húszmilliós összeg átadásakor érték tetten tavaly december­ben az ügyészségi nyomozók Székelyt. Székely szerint mintegy ötven okirat­tal tudja bizonyítani, hogy az ügyészség törvénytelenségeket követett el ellene, s ezeket az iratokat hamarosan a nyilvá­nosság elé is tárja. Hozzátette: a parla­menti vizsgálóbizottság nemcsak az ő ügyével foglalkozna, hanem az ügyész­ség által elkövetett törvénytelenségek­kel is. Vége a fantomnyomozásnak Megszüntették az eljárást Schlecht Csaba ellen A BRFK megszüntette a nyomozást Schlecht Csaba ellen, akit tizenhárom, a sajtóban Fidesz-közelinek nevezett cégek gyanús eladásával összefüggés­ben adócsalás és csődbűntett elköveté­sével gyanúsítottak. A rendőrség sze­rint nem állapítható meg az ügyben bűncselekmény. HÍRÖSSZEFOGLALÓNK A BRFK megszüntette a nyomozást Schlecht Csaba és ismeretlen társai ellen - tudta meg a Népszabadság a BRFK-n. Futó Barnabás, Schlecht védője lapunk­nak azt mondta: a rendőrség gyakorlati­lag elfogadta az ő jogi érvelését, amelyet még hetekkel ezelőtt nyújtott be a rendőr­séghez. Futó azonban a rendőrség és a Fővárosi Főügyészség közti jogi-szakmai véleménykülönbsége miatt arra számít: a főügyészség megpanaszolja a rendőrség döntését, és majd a Legfőbb Ügyészség­inek kell pontot tennie az ügy végére. A Fővárosi Főügyészség a Népszabad­ságban 1998. augusztus 10-én, illetve 13-án „Eltűnt útlevél, eltűnt cégek”, vala­mint a ,J­aya Ibrahim egy napja” című írások alapján rendelt el feljelentéskiegé­szítést az úgynevezett Fidesz-közeli cé­gek ügyében, amelyeket egyetlen nap alatt adtak el Kaya Ibrahimnak, egy Né­metországban dolgozó török vendég­­munkásnak. A rendőrség 1998. október 9-én közokirat-hamisítás alapos gyanúja miatt rendelt el nyomozást ismeretlen tet­tesek ellen. Ekkor kiderült, hogy az el­adott cégek mindegyike új telephelyre költözött. Ezt követően pedig adatszol­gáltatási kötelezettségüknek nem, vagy csak hiányosan tettek eleget. Az APEH szerint a Centum Kft.-nek 88 és fél millió forint tartozása van, amelyből bün­tetőjogilag 26 millió forint értékelhető. A rendőrség ekkor vizsgálni kezdte, hogy a cégek egyidejű értékesítése mö­gött nem húzódnak-e meg a gazdálkodás­sal összefüggő, a gazdálkodás rendjét sértő pénzügyi vagy vagyoni bűncselek­mények. A cégbírósági adatokból - a hiányos adatszolgáltatás miatt - azonban a társaságok gazdálkodása nem volt nyo­mon követhető. A rendőrség az Interpol segítségével megtalálta Kaya Ibrahimot, aki tagadta, hogy cégeket vásárolt volna Magyaror­szágon Schlecht Csabától. Őt nem is is­meri - mondta. A német hatóságok írás­mintát vettek tőle, amely alapján a szak­értők arra a következtetésre jutotta, hogy a Fidesz-közeli cégek eladásáról készí­tett adásvételi szerződéseken lévő alá­írások a „bizonyossággal határos való­színűséggel” Kaya Ibrahim kezétől szár­maznak. Azonban a tanúk, akik a szer­ződést aláírták, fényképről nem ismer­ték fel a török férfit, így a BRFK nem tudta tisztázni, hogy történt-e közokirat­hamisítás. Schlecht Csaba ellen végül adócsalás és csődbűntett alapos gyanúja miatt in­dult eljárás. Csakhogy a vizsgálatok meg­állapították, hogy a csődbűntett feltétele­zett idején az üggyel összefüggésbe ho­zott és korábban Schlecht tulajdonában volt Centum Kft.-nek nem volt vagyona. Márpedig a csődbűntett és adócsalás tör­vényi feltétele, hogy a társaságnak legyen olyan vagyona, amit a hitelezők elől el­von, és amivel kapcsolatban - a behajtás késleltetésével vagy megakadályozásával - az adóbevételt csökkentheti. A BRFK közeleménye szerint a nyomozást megszüntető határozattal az ügyészség egyetértett. Ha az elévülési időn belül az üggyel kapcsolatban újabb érdemi adat merül fel, úgy a nyomozás folytatásáról a rendőrség intézkedik. Lelkészek a MIÉP jelöltjei között Összeférhetetlenségi szabályról tárgyal a református zsinat A református zsinat várhatóan no­vemberben dönt arról a javaslatról, amely tiltaná, hogy parlamenti képvi­selők egy időben lelkészi szolgálatot lássanak el - mondta Kálmán Attila, a zsinat világi elnöke. Az előterjesztés összefüggésben lehet azzal a híreszte­léssel, hogy számos lelkész MIÉP-es jelöltként szerepel majd a választá­son. A MIÉP alelnöke szerint egyéni körzetben csak négy-öt református lelkészt indít a párt. A kisgazda István József halála óta há­rom református lelkész van az Ország­­gyűlésben: a fideszes Hörcsik Richárd, az MDF-es Szászfalvi László és a MIÉP- es ifjabb Hegedűs Lóránt. A református egyház berkeiben terjedő hír szerint a jö­vő évi parlamenti választás alkalmával a MIÉP feltűnően sok református lelkészt akar indítani a 176 egyéni választókerü­letben. Eltérő adatokat hallani, némelyek nyolc-tíz jelöltről beszélnek, mások úgy vélik, akár a harmincat is elérheti a MIÉP színeiben induló református lelké­szek száma. (Természetesen a MIÉP ese­tében elsősorban azoknak van esélyük a parlamenti mandátumra, akik előkelő he­lyet kapnak az országos listán.) Fenyvessy Zoltán, a MIÉP alelnöke lapunknak megerősítette, hogy a párt je­löltjei között lesznek református lelké­szek is, számukat azonban egyelőre nem lehet pontosan meghatározni. Az már bi­zonyos, hogy Budapest 8. választókerü­letében Hegedűs Zsuzsanna lelkész lesz a MIÉP jelöltje. A párt elnöksége a mai napig csak a budapesti jelöltek névsorát hagyta jóvá, jóllehet a MIÉP megyei szervezetei is tettek már ajánlásokat. Fenyvessy becslése szerint összesen négy-öt református lelkész indítására le­het számítani, Pest megyében például if­jabb Hegedűs Lóránt is indul a képvise­lői mandátum megszerzéséért. A református zsinat várhatóan no­vemberben tárgyalja majd azt az előter­jesztést, amely tiltani kívánja, hogy par­lamenti képviselők egy időben lelkészi szolgálatot lássanak el - tájékoztatta la­punkat Kálmán Attila, a zsinat világi el­nöke. Mindez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az Országgyűlésbe jutott egyházi személynek fel kell függesztenie lelké­szi szolgálatát. Kálmán Attila elmondta: a jelenlegi belső rendelkezések értelmében a gyüle­kezet saját belátása szerint dönthet arról, hogy a politikussá váló lelkész megtart­­hatja-e egyházi tisztségét. A zsinati ja­vaslat tehát szigorú összeférhetetlenségi szabályt alkotna, amely nem hagy vá­lasztási lehetőséget sem a lelkész, sem a gyülekezet számára. Ily módon az eddi­ginél sikeresebben meg lehet előzni a nem kívánatos személyi összefonódáso­kat a református egyház és egyes pártok között - jegyezte meg Kálmán Attila, aki nem cáfolta, hogy a javaslat össze­függésben lehet a MIÉP-pel kapcsolatos híresztelésekkel. Cz. G.—Cs. I. Hörcsik Richárd IQ. Hegedűs Lóránt Fenyvessy Zoltán Szociális bérlakások állami támogatással MUNKATÁRSUNKTÓL A kormány szándéka szerint négymil­­liárd forinttal növekedhet az állami támo­gatású bérlakásprogram 18 milliárd fo­rintos kerete - erről Hegedűs Éva, a Gaz­dasági Minisztérium helyettes államtit­kára beszélt a Megyei Jogú Városok Szö­vetsége választmányának keddi budapes­ti ülése közben tartott tájékoztatón. Kö­zölte: a Széchenyi-terv keretében a me­gyei jogú városok önkormányzataitól, vállalkozóitól 500 pályázat érkezett, így 12,6 milliárd forint állami támogatást nyertek el azok benyújtói. Az összeg 29 százalékát vállalkozáserősítő progra­mokra, 28 százalékát turisztikai fejleszté­sekre, 15 százalékát lakásépítésre fordít­ják. A helyettes államtitkár tájékoztatása szerint a megyei jogú városok nyertes pá­lyázatai közül 40 kifejezetten önkor­mányzati, amelyekre összesen 4,2 mil­liárd forint állami támogatást ítéltek meg. Az állami támogatású bérlakás­program tavaly júliusi indulásától a me­gyei jogú városok 31 pályázattal 6,2 mil­liárd forint támogatást nyertek. E pénzből 1512-re növelik a helyhatóságok tulajdo­nában lévő bérlakások számát. A helyettes államtitkár utalt arra, hogy az önkormányzatok 4219 lakás létreho­zására nyertek el pályázattal támogatást. Kollégium határon túli diákoknak Tegnap felavatták a Szegedi Tudo­mányegyetemen a határon túli ma­gyar fiatalok elhelyezését szolgáló Márton Áron Szakkollégiumot, amely döntő mértékben az Oktatási Minisztérium finanszírozásában ké­szült el. A tárca közigazgatási állam­titkára azt mondta: a kormány az anyagi érdekeltség megteremtésével és a hazatérési útvonal biztosításával próbálja elérni, hogy az itt tanuló ha­táron túli magyar fiatalok visszatér­jenek hazájukba. SZEGEDI TUDÓSÍTÓNKTÓL Gál András Levente, az oktatási tárca közigazgatási államtitkára jelenlétében tegnap Szegeden felavatták a Márton Áron Szakkollégiumot, amely a hatá­ron túli magyar fiatalok elhelyezését szolgálja. Megnyitóbeszédében az ál­lamtitkár elmondta: az 1990-es évek elejétől azokat a forrásokat fordítják a határon túli magyar fiatalok magyaror­szági taníttatásának finanszírozására, amelyeket korábban a többi szocialista országból érkező hallgatók támogatásá­ra fordítottak. A Márton Áron Szakkol­légium kiemelt támogatást nyújt a hatá­ron túlról érkező, az ottani kisebbségi magyar szervezetek által kiválasztott hallgatóknak. A szakkollégium létreho­zói azt szeretnék, ha az anyaországban diplomát szerzett fiatalok a képzés után visszatérnének hazájukba, hogy az ot­tani magyarság érdekében használják fel megszerzett tudásukat. Budapesten kívül már három vidéki városban is működik ilyen szakkollégium. Korábban beszámoltunk róla, hogy több hallgató gettósításnak minősítette azt, hogy a határon túli diákoknak köte­lező az egyetem más kollégiumaiból a Márton Áron Szakkollégiumba átköl­tözniük. A Népszabadság ezzel kapcso­latos kérdésére Gál András Levente az ünnepség utáni sajtótájékoztatón azt vá­laszolta: nincs költözési kényszer, hi­szen túljelentkezés van, és más kollé­giumban is laknak határon túli hallga­tók. Az államtitkár szólt arról is, hogy a szakkollégiumi hálózat a státustörvény hatálybalépése után komoly szerepet fog betölteni a nagyobb számban részkép­zésre érkező határon túli magyar hallga­tók tanulmányainak, elhelyezésének szervezésében is. Hozzátette: a kormány eltökélt abban, hogy ne adminisztratív eszközökkel kényszerítsék vissza hazá­jukba az itt diplomát szerzett és letele­pedni szándékozó magyar fiatalokat - ezt az anyagi érdekeltség megteremtésé­vel, folyamatos kapcsolattartással és a hazatérési útvonal biztosításával próbál­ják elérni. Gál András Levente elmond­ta: a határon túlról érkezett magyar hall­gatók háromszor akkora állami ösztön­díjat kapnak, mint amekkora a magyar állampolgárok hallgatói normatívája, emellett térítésmentesen vehetnek részt szakkollégiumi kurzusokon. Választmányi vita a közös listáról? A budapesti MDF előtt a Fidesz-megállapodás A Fidesz—MDF választási együttmű­ködésről szóló megállapodás hatályos, ez már nem lehet vita tárgya - így nyi­latkozott lapunknak Csáky András, a Demokrata Fórum országos választ­mányának elnöke és Szőke László, a párt budapesti választmányának el­nöke is. Az MDF országos választmá­nya vasárnap, a budapesti választmá­nya pedig ma - várhatóan viharos ülésen - értékeli a megállapodást. Az MDF budapesti választmánya ma tárgyal a Fórum Fidesszel kötött válasz­tási megállapodásáról. Az egyezmény - amelyet a két párt elnöke, Dávid Ibolya és Pokorni Zoltán szeptember 3-án, ün­nepélyes keretek között írt alá - ki­mondja, hogy a Fidesz és az MDF közös országos és területi listákat állít 2002- ben. A közös listát Orbán Viktor minisz­terelnök vezeti, Dávid Ibolya a második helyen szerepel majd, és Hende Csaba MDF-alelnök is előkelő helyre számít­hat. A 176 egyéni választókerületben 27 esetben az MDF nevezheti meg a közös jelöltet, a fennmaradó körzetekben pe­dig a Fidesz és partnerszervezetei. A do­kumentum szerint a vezető kormánypárt biztosította az MDF részére „az orszá­gos lefedettséget” is. Az értékelések sze­rint mindezzel lényegében teljesültek a Demokrata Fórum feltételei. A kisebbik koalíciós párt soraiban ugyanakkor fel­zúdulást váltott ki a megállapodás vélet­lenül nyilvánosságra került melléklete, mely név szerint tartalmazza, hogy az MDF kiket kíván a 27 egyéni válasz­tókerületben indítani a Fidesszel közö­sen. Jóllehet mind a Fidesz, mind a De­mokrata Fórum elnöke „nem létezőnek” minősítette a mellékletet, az MDF-ben sokan nehezményezték, hogy testületi döntések nélkül kerültek a dokumen­tumra a jelöltek, s azon nem szerepel például Szőke László, a párt budapesti elnöke sem. Egyes hírek szerint az MDF budapesti választmánya - amely a fórum önálló in­dulása mellett foglalt állást - azt is fon­tolgatta, hogy kezdeményezi a megálla­podás felmondását. Ezt Szőke László ak­kor cáfolta, kedden pedig lapunknak úgy nyilatkozott: a megállapodás létrejött, azt tudomásul kell venni, arról azonban lehet vita, hogy a dokumentum által az MDF számára hagyott mozgásteret ho­gyan használják ki. Csáky András, a párt országos vá­lasztmányának elnöke szintén úgy véli, hogy a megállapodás hatályos, s „ez nem lehet vita tárgya”. Az országos vá­lasztmány vasárnap értékeli a megálla­podást, Dávid Ibolya beszámolója nyo­mán. Cs. I.

Next