Népszabadság, 2001. szeptember (59. évfolyam, 204-228. szám)
2001-09-12 / 213. szám
Aszfaltoznak a Mária Valéria hídon Egy hónappal az átadás előtt jól halad az Esztergom és Párkány közötti Mária Valéria híd újjáépítése. Jelenleg az aszfaltozást végzik a szakemberek, s az sem kizárt, hogy a hónap végén, még a hídavatás előtt megindulhat a gyalogosforgalom Magyarország és Szlovákia között FOTÓ: MTI - TÓTH GYULA NÉPSZABADSÁG HAZAI KÖRKÉP 2001. SZEPTEMBER 12., SZERDA 5 Székely Zoltán parlamenti vizsgálóbizottságot akar HÍRÖSSZEFOGLALÓNK Parlamenti vizsgálóbizottság felállítását kezdeményezi Székely Zoltán független országgyűlési képviselő annak érdekében, hogy fény derüljön azokra az általa törvénytelennek tartott cselekményekre, amelyeket szerinte az ügyészség a nyomozás során elkövetett. A jelenleg házi őrizetben lévő honatya szerint - ő korábban az FKGP parlamenti képviselője volt - az Országgyűlésnek azért érdeke, hogy felállítsák a testületet, mert bármelyik képviselővel megtörténhet az, ami vele. Székely Zoltánt kétrendbeli, vezető beosztású hivatalos személy által, hivatali helyzetével visszaélve elkövetett vesztegetéssel vádolják. Az ügyészség két bűncselekmény kapcsán vonja felelősségre, amelyeket még mint a parlament közbeszerzési vizsgálóbizottság elnökeként és a Környezetvédelmi Alap célfeladat-albizottság elnökeként követett el. Az egyik vádpont azt rögzíti, hogy Emőd polgármesterét 1998-ban Székely arra akarta rávenni, hogy a csatornázási munkálatok egy részét az általa megnevezett cégek kapják meg. A másik ügy Balla Dániel csatornaépítési vállalkozó „megzsarolásáról” szól. A húszmilliós összeg átadásakor érték tetten tavaly decemberben az ügyészségi nyomozók Székelyt. Székely szerint mintegy ötven okirattal tudja bizonyítani, hogy az ügyészség törvénytelenségeket követett el ellene, s ezeket az iratokat hamarosan a nyilvánosság elé is tárja. Hozzátette: a parlamenti vizsgálóbizottság nemcsak az ő ügyével foglalkozna, hanem az ügyészség által elkövetett törvénytelenségekkel is. Vége a fantomnyomozásnak Megszüntették az eljárást Schlecht Csaba ellen A BRFK megszüntette a nyomozást Schlecht Csaba ellen, akit tizenhárom, a sajtóban Fidesz-közelinek nevezett cégek gyanús eladásával összefüggésben adócsalás és csődbűntett elkövetésével gyanúsítottak. A rendőrség szerint nem állapítható meg az ügyben bűncselekmény. HÍRÖSSZEFOGLALÓNK A BRFK megszüntette a nyomozást Schlecht Csaba és ismeretlen társai ellen - tudta meg a Népszabadság a BRFK-n. Futó Barnabás, Schlecht védője lapunknak azt mondta: a rendőrség gyakorlatilag elfogadta az ő jogi érvelését, amelyet még hetekkel ezelőtt nyújtott be a rendőrséghez. Futó azonban a rendőrség és a Fővárosi Főügyészség közti jogi-szakmai véleménykülönbsége miatt arra számít: a főügyészség megpanaszolja a rendőrség döntését, és majd a Legfőbb Ügyészséginek kell pontot tennie az ügy végére. A Fővárosi Főügyészség a Népszabadságban 1998. augusztus 10-én, illetve 13-án „Eltűnt útlevél, eltűnt cégek”, valamint a ,Jaya Ibrahim egy napja” című írások alapján rendelt el feljelentéskiegészítést az úgynevezett Fidesz-közeli cégek ügyében, amelyeket egyetlen nap alatt adtak el Kaya Ibrahimnak, egy Németországban dolgozó török vendégmunkásnak. A rendőrség 1998. október 9-én közokirat-hamisítás alapos gyanúja miatt rendelt el nyomozást ismeretlen tettesek ellen. Ekkor kiderült, hogy az eladott cégek mindegyike új telephelyre költözött. Ezt követően pedig adatszolgáltatási kötelezettségüknek nem, vagy csak hiányosan tettek eleget. Az APEH szerint a Centum Kft.-nek 88 és fél millió forint tartozása van, amelyből büntetőjogilag 26 millió forint értékelhető. A rendőrség ekkor vizsgálni kezdte, hogy a cégek egyidejű értékesítése mögött nem húzódnak-e meg a gazdálkodással összefüggő, a gazdálkodás rendjét sértő pénzügyi vagy vagyoni bűncselekmények. A cégbírósági adatokból - a hiányos adatszolgáltatás miatt - azonban a társaságok gazdálkodása nem volt nyomon követhető. A rendőrség az Interpol segítségével megtalálta Kaya Ibrahimot, aki tagadta, hogy cégeket vásárolt volna Magyarországon Schlecht Csabától. Őt nem is ismeri - mondta. A német hatóságok írásmintát vettek tőle, amely alapján a szakértők arra a következtetésre jutotta, hogy a Fidesz-közeli cégek eladásáról készített adásvételi szerződéseken lévő aláírások a „bizonyossággal határos valószínűséggel” Kaya Ibrahim kezétől származnak. Azonban a tanúk, akik a szerződést aláírták, fényképről nem ismerték fel a török férfit, így a BRFK nem tudta tisztázni, hogy történt-e közokirathamisítás. Schlecht Csaba ellen végül adócsalás és csődbűntett alapos gyanúja miatt indult eljárás. Csakhogy a vizsgálatok megállapították, hogy a csődbűntett feltételezett idején az üggyel összefüggésbe hozott és korábban Schlecht tulajdonában volt Centum Kft.-nek nem volt vagyona. Márpedig a csődbűntett és adócsalás törvényi feltétele, hogy a társaságnak legyen olyan vagyona, amit a hitelezők elől elvon, és amivel kapcsolatban - a behajtás késleltetésével vagy megakadályozásával - az adóbevételt csökkentheti. A BRFK közeleménye szerint a nyomozást megszüntető határozattal az ügyészség egyetértett. Ha az elévülési időn belül az üggyel kapcsolatban újabb érdemi adat merül fel, úgy a nyomozás folytatásáról a rendőrség intézkedik. Lelkészek a MIÉP jelöltjei között Összeférhetetlenségi szabályról tárgyal a református zsinat A református zsinat várhatóan novemberben dönt arról a javaslatról, amely tiltaná, hogy parlamenti képviselők egy időben lelkészi szolgálatot lássanak el - mondta Kálmán Attila, a zsinat világi elnöke. Az előterjesztés összefüggésben lehet azzal a híreszteléssel, hogy számos lelkész MIÉP-es jelöltként szerepel majd a választáson. A MIÉP alelnöke szerint egyéni körzetben csak négy-öt református lelkészt indít a párt. A kisgazda István József halála óta három református lelkész van az Országgyűlésben: a fideszes Hörcsik Richárd, az MDF-es Szászfalvi László és a MIÉP- es ifjabb Hegedűs Lóránt. A református egyház berkeiben terjedő hír szerint a jövő évi parlamenti választás alkalmával a MIÉP feltűnően sok református lelkészt akar indítani a 176 egyéni választókerületben. Eltérő adatokat hallani, némelyek nyolc-tíz jelöltről beszélnek, mások úgy vélik, akár a harmincat is elérheti a MIÉP színeiben induló református lelkészek száma. (Természetesen a MIÉP esetében elsősorban azoknak van esélyük a parlamenti mandátumra, akik előkelő helyet kapnak az országos listán.) Fenyvessy Zoltán, a MIÉP alelnöke lapunknak megerősítette, hogy a párt jelöltjei között lesznek református lelkészek is, számukat azonban egyelőre nem lehet pontosan meghatározni. Az már bizonyos, hogy Budapest 8. választókerületében Hegedűs Zsuzsanna lelkész lesz a MIÉP jelöltje. A párt elnöksége a mai napig csak a budapesti jelöltek névsorát hagyta jóvá, jóllehet a MIÉP megyei szervezetei is tettek már ajánlásokat. Fenyvessy becslése szerint összesen négy-öt református lelkész indítására lehet számítani, Pest megyében például ifjabb Hegedűs Lóránt is indul a képviselői mandátum megszerzéséért. A református zsinat várhatóan novemberben tárgyalja majd azt az előterjesztést, amely tiltani kívánja, hogy parlamenti képviselők egy időben lelkészi szolgálatot lássanak el - tájékoztatta lapunkat Kálmán Attila, a zsinat világi elnöke. Mindez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az Országgyűlésbe jutott egyházi személynek fel kell függesztenie lelkészi szolgálatát. Kálmán Attila elmondta: a jelenlegi belső rendelkezések értelmében a gyülekezet saját belátása szerint dönthet arról, hogy a politikussá váló lelkész megtarthatja-e egyházi tisztségét. A zsinati javaslat tehát szigorú összeférhetetlenségi szabályt alkotna, amely nem hagy választási lehetőséget sem a lelkész, sem a gyülekezet számára. Ily módon az eddiginél sikeresebben meg lehet előzni a nem kívánatos személyi összefonódásokat a református egyház és egyes pártok között - jegyezte meg Kálmán Attila, aki nem cáfolta, hogy a javaslat összefüggésben lehet a MIÉP-pel kapcsolatos híresztelésekkel. Cz. G.—Cs. I. Hörcsik Richárd IQ. Hegedűs Lóránt Fenyvessy Zoltán Szociális bérlakások állami támogatással MUNKATÁRSUNKTÓL A kormány szándéka szerint négymilliárd forinttal növekedhet az állami támogatású bérlakásprogram 18 milliárd forintos kerete - erről Hegedűs Éva, a Gazdasági Minisztérium helyettes államtitkára beszélt a Megyei Jogú Városok Szövetsége választmányának keddi budapesti ülése közben tartott tájékoztatón. Közölte: a Széchenyi-terv keretében a megyei jogú városok önkormányzataitól, vállalkozóitól 500 pályázat érkezett, így 12,6 milliárd forint állami támogatást nyertek el azok benyújtói. Az összeg 29 százalékát vállalkozáserősítő programokra, 28 százalékát turisztikai fejlesztésekre, 15 százalékát lakásépítésre fordítják. A helyettes államtitkár tájékoztatása szerint a megyei jogú városok nyertes pályázatai közül 40 kifejezetten önkormányzati, amelyekre összesen 4,2 milliárd forint állami támogatást ítéltek meg. Az állami támogatású bérlakásprogram tavaly júliusi indulásától a megyei jogú városok 31 pályázattal 6,2 milliárd forint támogatást nyertek. E pénzből 1512-re növelik a helyhatóságok tulajdonában lévő bérlakások számát. A helyettes államtitkár utalt arra, hogy az önkormányzatok 4219 lakás létrehozására nyertek el pályázattal támogatást. Kollégium határon túli diákoknak Tegnap felavatták a Szegedi Tudományegyetemen a határon túli magyar fiatalok elhelyezését szolgáló Márton Áron Szakkollégiumot, amely döntő mértékben az Oktatási Minisztérium finanszírozásában készült el. A tárca közigazgatási államtitkára azt mondta: a kormány az anyagi érdekeltség megteremtésével és a hazatérési útvonal biztosításával próbálja elérni, hogy az itt tanuló határon túli magyar fiatalok visszatérjenek hazájukba. SZEGEDI TUDÓSÍTÓNKTÓL Gál András Levente, az oktatási tárca közigazgatási államtitkára jelenlétében tegnap Szegeden felavatták a Márton Áron Szakkollégiumot, amely a határon túli magyar fiatalok elhelyezését szolgálja. Megnyitóbeszédében az államtitkár elmondta: az 1990-es évek elejétől azokat a forrásokat fordítják a határon túli magyar fiatalok magyarországi taníttatásának finanszírozására, amelyeket korábban a többi szocialista országból érkező hallgatók támogatására fordítottak. A Márton Áron Szakkollégium kiemelt támogatást nyújt a határon túlról érkező, az ottani kisebbségi magyar szervezetek által kiválasztott hallgatóknak. A szakkollégium létrehozói azt szeretnék, ha az anyaországban diplomát szerzett fiatalok a képzés után visszatérnének hazájukba, hogy az ottani magyarság érdekében használják fel megszerzett tudásukat. Budapesten kívül már három vidéki városban is működik ilyen szakkollégium. Korábban beszámoltunk róla, hogy több hallgató gettósításnak minősítette azt, hogy a határon túli diákoknak kötelező az egyetem más kollégiumaiból a Márton Áron Szakkollégiumba átköltözniük. A Népszabadság ezzel kapcsolatos kérdésére Gál András Levente az ünnepség utáni sajtótájékoztatón azt válaszolta: nincs költözési kényszer, hiszen túljelentkezés van, és más kollégiumban is laknak határon túli hallgatók. Az államtitkár szólt arról is, hogy a szakkollégiumi hálózat a státustörvény hatálybalépése után komoly szerepet fog betölteni a nagyobb számban részképzésre érkező határon túli magyar hallgatók tanulmányainak, elhelyezésének szervezésében is. Hozzátette: a kormány eltökélt abban, hogy ne adminisztratív eszközökkel kényszerítsék vissza hazájukba az itt diplomát szerzett és letelepedni szándékozó magyar fiatalokat - ezt az anyagi érdekeltség megteremtésével, folyamatos kapcsolattartással és a hazatérési útvonal biztosításával próbálják elérni. Gál András Levente elmondta: a határon túlról érkezett magyar hallgatók háromszor akkora állami ösztöndíjat kapnak, mint amekkora a magyar állampolgárok hallgatói normatívája, emellett térítésmentesen vehetnek részt szakkollégiumi kurzusokon. Választmányi vita a közös listáról? A budapesti MDF előtt a Fidesz-megállapodás A Fidesz—MDF választási együttműködésről szóló megállapodás hatályos, ez már nem lehet vita tárgya - így nyilatkozott lapunknak Csáky András, a Demokrata Fórum országos választmányának elnöke és Szőke László, a párt budapesti választmányának elnöke is. Az MDF országos választmánya vasárnap, a budapesti választmánya pedig ma - várhatóan viharos ülésen - értékeli a megállapodást. Az MDF budapesti választmánya ma tárgyal a Fórum Fidesszel kötött választási megállapodásáról. Az egyezmény - amelyet a két párt elnöke, Dávid Ibolya és Pokorni Zoltán szeptember 3-án, ünnepélyes keretek között írt alá - kimondja, hogy a Fidesz és az MDF közös országos és területi listákat állít 2002- ben. A közös listát Orbán Viktor miniszterelnök vezeti, Dávid Ibolya a második helyen szerepel majd, és Hende Csaba MDF-alelnök is előkelő helyre számíthat. A 176 egyéni választókerületben 27 esetben az MDF nevezheti meg a közös jelöltet, a fennmaradó körzetekben pedig a Fidesz és partnerszervezetei. A dokumentum szerint a vezető kormánypárt biztosította az MDF részére „az országos lefedettséget” is. Az értékelések szerint mindezzel lényegében teljesültek a Demokrata Fórum feltételei. A kisebbik koalíciós párt soraiban ugyanakkor felzúdulást váltott ki a megállapodás véletlenül nyilvánosságra került melléklete, mely név szerint tartalmazza, hogy az MDF kiket kíván a 27 egyéni választókerületben indítani a Fidesszel közösen. Jóllehet mind a Fidesz, mind a Demokrata Fórum elnöke „nem létezőnek” minősítette a mellékletet, az MDF-ben sokan nehezményezték, hogy testületi döntések nélkül kerültek a dokumentumra a jelöltek, s azon nem szerepel például Szőke László, a párt budapesti elnöke sem. Egyes hírek szerint az MDF budapesti választmánya - amely a fórum önálló indulása mellett foglalt állást - azt is fontolgatta, hogy kezdeményezi a megállapodás felmondását. Ezt Szőke László akkor cáfolta, kedden pedig lapunknak úgy nyilatkozott: a megállapodás létrejött, azt tudomásul kell venni, arról azonban lehet vita, hogy a dokumentum által az MDF számára hagyott mozgásteret hogyan használják ki. Csáky András, a párt országos választmányának elnöke szintén úgy véli, hogy a megállapodás hatályos, s „ez nem lehet vita tárgya”. Az országos választmány vasárnap értékeli a megállapodást, Dávid Ibolya beszámolója nyomán. Cs. I.