Népszabadság, 2001. november (59. évfolyam, 255-279. szám)

2001-11-21 / 271. szám

t­­ Feljelentették a fővárosi főügyészt Székely Zoltán államtitoksértést gyanít Székely Zoltán országgyűlési képvise­lő 116 rendbeli államtitoksértés ala­pos gyanúja miatt feljelentette a leg­főbb ügyésznél Sodor István fővárosi főügyészt - erről a jelenleg vesztegetés és más bűncselekmények elkövetésé­nek alapos gyanúja miatt hónapok óta házi őrizetben lévő honatya tájékoz­tatta szerkesztőségünket A Legfőbb Ügyészség illetékes osztálya még vizs­gálja, hogy az adott feljelentés ügyé­ben ki jogosult eljárni. A legfőbb ügyész tavasszal újabb büntetőeljárás lefolytatásához kérte az Országgyűlés engedélyét Székely Zoltán független képviselő ellen. Előzőleg az ügyészségi nyomozó hivatal munkatár­sai házkutatást tartottak Székely irodájá­ban a képviselői irodaházban, ahol több iratot lefoglaltak. Később, miután a par­lament az újabb eljárás lefolytatásához nem függesztette fel a képviselő mentel­mi jogát - Székely szerint­­ az ügyész­ségnek vissza kellett volna adnia a tőle lefoglalt, állam és szolgálati titkot tartal­mazó iratokat. Hiába kérte azonban, az ügyészség még a lefoglalási jegyző­könyv őt megillető másodpéldányát sem adta át. A közelmúltban, több hónapos levelezés után azt a tájékoztatást kapta a Központi Ügyészségi Nyomozó Hiva­taltól, hogy „nem tudják hová tűntek el a képviselőtől lefoglalt összesen 116 da­rab hivatalos irat”. Székely lapunknak azt mondta: mivel nem kapott semmiféle hivatalos iratot a lefoglalásról, elképzelni sem tudja mi­lyen dokumentumokat vihettek el az iro­dájából a nyomozók. A titkos minősíté­sű iratokat az előírásoknak megfelelően mindig a páncélszekrényében tartotta, arról pedig nincs tudomása, hogy azt fel­nyitották volna. Az íróasztaláról pedig kizárólag olyan titkos minősítésű doku­mentumokat foglalhattak le, amelyeket ő még nem vett át. Székely, akivel szemben vesztegetés és más bűncselekmények elkövetésének alapos gyanúja miatt emelt vádat az ügyészség, s várhatóan még az idén megkezdődik a büntetőpere, azt állítja: azért jelentette fel Sódor István fővárosi főügyészt, a Központi Ügyészségi Nyo­mozó Hivatal felügyelőjét­­, mert az ügyészség azt követően sem adta vissza a tőle lefoglalt iratokat, miután a parla­ment második alkalommal már nem füg­gesztette fel a mentelmi jogát.­­ Azok az iratok engem illetnek meg, az ügyészségnek valamennyit vissza kellett volna szolgáltatnia miután a par­lament második alkalommal már eluta­sította a legfőbb ügyész kérését, és nem járult hozzá egy újabb nyomozás megin­dításához velem szembe - mondta Szé­kely.A Legfőbb Ügyészség szóvivője la­punknak elmondta: a Polt Péternek cím­zett feljelentést megkapták, de még vizs­gálják, hogy az ügyészségen belül kinek a jogkörébe tartozik a feljelentésben foglaltak vizsgálata.Fekete Gy. Attila 4 NÉPSZABADSÁG HAZAI KÖRKÉP 2001. NOVEMBER 21., SZERDA Van-e politikai antiszemitizmus? Eltérő vélemények az amerikai nagykövet kijelentéséről A kormánypártok túlzónak tartják, a MIÉP visszautasítja az amerikai nagykövet asszony kijelentését, hogy Magyarországon antiszemita és ide­genellenes érzület tapasztalható a po­litikai elit bizonyos köreiben. Az MSZP és az SZDSZ osztja ezt a véle­ményt, és ezért főként a kormány megengedő hozzáállását okolják. MUNKATÁRSAINKTÓL Nancy Goodman Brinker, az Egyesült Ál­lamok két hónapja Budapestre érkezett nagykövete hétfő esti előadásában aggo­dalmának adott hangot a magyarországi antiszemita és idegenellenes érzelmek kapcsán, amelyek szerinte a politikai elit bizonyos köreiben tapasztalhatók. A nagykövet asszony kijelentéséről el­lentétesen vélekednek a kormánypártok, valamint a MIÉP és az MSZP, illetve az SZDSZ. Balla Mihály, a Fidesz-frakció külügyi kabinetjének vezetője túlzónak nevezte a nagykövet asszony szavait. Szerinte ha­zánkban vannak ugyan olyan megnyilvá­nulások, amelyek antiszemitizmust hor­dozhatnak magukban, azonban azt nem lehet mondani, hogy Magyarországon hi­vatalosan antiszemitizmus van. Ez ugyanis nem jellemző a magyar politikai életre. Ezért Balla nem ért egyet Nancy Goodman Brinker megfogalmazásával, mivel a politikai elitben nincsenek anti­szemita kijelentések, döntések. Arra a kérdésünkre, hogy a MIÉP részéről sem voltak antiszemita kijelentések, Bálla azt válaszolta: tudomása szerint konkrétan a MIÉP részéről sem hangzottak el. Úgy vélte: azt nehéz kizárni, hogy a MIÉP egyes fórumain vagy egyes politikusaik írásaiban sem voltak ilyenek. Bálla sze­rint a politikai pártok közös feladata, hogy fellépjenek az antiszemita, idegen­­ellenes jelenségek ellen. A fideszes poli­tikus reményét fejezte ki, hogy a két hó­napja Magyarországon tartózkodó nagy­követ asszonynak ez a véleménye az évek során megváltozik, árnyaltabb lesz. Csapody Miklóst meglepte, hogy a nagykövet asszony alig másfél hónapos magyarországi tartózkodása után ilyen határozott ítéletet alkot. Az MDF alelnö­­ke lapunknak elmondta: természetesen tudják, európaiként még talán pontosab­ban, mint a világ szerencsésebb régiójá­ból érkezettek, hogy milyen szörnyűsé­geket hozott a történelem során az anti­szemitizmus és minden más rasszizmus. - Ezért azt is tudjuk, és bízom benne, egyre többen, hogy mi illendő a politiká­ban, és mi nem. A diplomáciában is alap­szabály, hogy nem az ellentéteket szítják és keseregnek fölöttük, hanem a megol­dást keresik - mondta. Az FKGP alelnöke rendkívül szomo­rúnak tartja, hogy igen rövid idő alatt ilyen jellegű tapasztalatokat szerzett a nagykövet. - A magyar nép lelkétől ide­gen mindenfajta idegenellenesség, Ma­gyarország Szent István kora óta befoga­dó nemzet - hangsúlyozta Béres Béla. A kisgazda politikus szerint van olyan poli­tikai erő, mely a lehető legalantasabb esz­közökkel próbál kampány­olni. Az FKGP a leghatározottabban elutasít mindenfajta idegenellenes megnyilvánulást. A Szóbeszédre alapozott véleményt ne­hezen lehet értékelni - nyilatkozta la­punknak Győri Béla, a MIÉP szóvivője, aki szerint a nagykövet asszonynak pon­tosan meg kellett volna határoznia, hogy ki az általa megfogalmazott vélekedés címzettje. - Ha pontosan megmondja, ki az antiszemita és ki vádolható gyűlölet­keltéssel, akkor el tudunk határolódni az adott „politikai elit bizonyos köreitől” - közölte. Érdeklődésünkre, hogy a MIÉP nem érzi-e találva magát, Győri határo­zott nemmel válaszolt. Szili Katalin, az MSZP elnökhelyettese szerint az elmúlt négy évben a gyűlölet­keltés és az antiszemitizmus jelei elsza­porodtak. Ez köszönhető annak is, hogy a kormány megengedő magatartást tanúsít a szélsőséges nézetekkel szemben. - A miniszterelnöknek és a kormány tagjai­nak szembe kell nézniük ezzel a kérdés­sel, és a józan politikai erőknek együtt kell megoldást találniuk - mondta. Sajná­latosnak tartja, hogy e felismeréshez egy nemrégiben hazánkban akkreditált nagy­követ figyelmeztetése kell. Szent-Iványi István szabad demokrata frakcióvezető szerint a nagykövet asz­­szony a diplomáciában szokatlan nyílt­sággal beszélt nagyon fontos dolgokról, és egyetért álláspontjával. Szerinte az a legfőbb baj, hogy a magyar kormány nem határolódik el, nem lép fel egyértelműen a nagykövet által említett jelenségekkel szemben. Ez pedig csak bátorítja e néze­tek képviselőit. A frakcióvezető szerint komolyan kell venni az üzenetet, mert az nem egyéni vélemény, hanem az ameri­kai kormány álláspontja hazánkról. Egy forintra perlik ifjabb Hegedűst Beadvánnyal fordult az ifj. Hegedűs Lóránt MIÉP-alelnök kirekesztő cik­ke kapcsán indult büntetőeljárásban a Központi Ügyészségi Nyomozó Hi­vatalhoz Feldmájer Péter, az egyik fel­jelentő ügyvédje. A beadványban töb­bek között azzal érvel, hogy ügyfele egészségi állapota erősen megromlott az antiszemita uszítások miatt, ezért a büntetőeljárás keretében az elkövető­ket kötelezték egy forint nem vagyoni kár megtérítésére. MUNKATÁRSUNKTÓL Ifj. Hegedűs Lóránt MIÉP-alelnöknek pártja XVI. kerületi lapjában publikált antiszemita írása miatt többen tettek fel­jelentést, s a Központi Ügyészségi Nyo­mozó Hivatal szeptember 18-án közös­ség elleni izgatás gyanúja miatt ismeret­len tettes ellen nyomozást rendelt el. Az­óta gyanúsítottként hallgatták ki a lap felelős szerkesztőjét, akinek a megren­delésére készült az írás. Időközben Csurka István, a MIÉP elnöke a Magyar Fórumban közölt, Magyar szemmel cí­mű írásában kiállt ifj. Hegedűs mellett, s maga is hasonló gondola­tokat fogalmazott meg. — Megrendült az igaz­ságszolgáltatásba vetett bizalmam, miután az ifj. Hegedűs Lóránt cikke kapcsán tett feljelentésem ügyében hosszú ideje nincs előrelépés - nyilat­kozta lapunknak a nevé­nek elhallgatását kérő egyik feljelentő. - A napokban bead­vánnyal fordultam ügyfe­lem nevében a Központi Ügyészségi Nyomozó Hi­vatalhoz, amelyben azt kérjük, hogy a Legfőbb Ügyészség útján indítványoz­zák a cikk szerzője, ifj. Hegedűs Lóránt mentelmi jogának felfüggesztését - mondta Feldmájer Péter, a fent idézett feljelentő ügyvédje. Hozzátette: annak kivizsgálását is kértük a nyomozóhiva­taltól, hogy nyújtott-e valaki valamilyen segítséget ifj. Hegedűsnek a cikk meg­írásában, illetve voltak-e felbujtói.­­ To­vábbá azt is indítványoztuk, hogy az el­követőket kötelezzék egy forint nem va­gyoni kár megtérítésére, ugyanis ügyfelem egész­ségi állapota erősen meg­romlott az antiszemita ki­jelentések miatt. Az ösz­­szeg azért jelképes, mert a jogalkotónak választ kel­lene adnia arra, hogy csak a fizikailag okozott bán­talmazással, avagy a szé­les körben elkövetett uszí­tással is okozható-e nem vagyoni kár - fogalmazott Feldmájer Péter. Borbély Zoltán, a Fővá­rosi Főügyészség szóvivő­je szerint az ügyben nem beszélhetünk elhúzódó nyomozásról, az alapos vizs­gálat minden részletet felölel, s arról befejezése után kívánnak tájékoztatni. Mint mondta, a nyomozás nemcsak ifj. Hegedűs Lóránt cikkének tisztázására korlátozódik, ugyanis időközben több feljelentés érkezett Csurka István írása kapcsán is. A feljelentéseket egyesítet­ték a folyamatban lévő nyomozással. A vizsgálat kiterjed a Pannon Rádióban el­hangzottakra is. ifj. Hegedűs Lóránt Földi a posta többletköltségeiről MUNKATÁRSAINKTÓL Senkit sem érdekelne a magyar posta pénzfeldolgozási szerződése, ha nem én lennék a Defend ügyvezetője - mondta az RTL Klub Híradójának Földi László. A volt hírszerző a Nyírfa-ügy kapcsán vált ismertté. Földi a Defend megvásárlá­sa után akkor került ismét reflektorfény­be, amikor a valóságban nem létező meg­figyelési ügy megmentésére vásárolt ka­zettát Kövér László, volt Fidesz-elnök és egykor titkosszolgálati miniszter megbí­zásából egy magánnyomozótól. A magyar posta és a Defend kapcsola­ta a múlt év végén kezdődött. A száz szá­zalékban állami tulajdonú posta összesen 630 millió forintot juttatott a tavaly közel egymilliárdos veszteséget felhalmozó Defend Kft.-nek. Kalmár István, a Ma­gyar Posta Rt. elnök-vezérigazgatója jó befektetésnek nevezte a Defend Kft.-t. Ezt azzal indokolta, hogy a posta a De­­fendet bízta meg pénzfeldolgozási tevé­kenységének ellátásával, ez pedig „jelen­tős” megtakarítást hozott a cégnek. Földi a kijelentést cáfolni látszó doku­mentumokra reagálva közölte: elképzel­hetőnek tartja, hogy a Defend szolgáltatá­sa drágább annál, amennyiért a pénzfel­dolgozást a társaság korábban házon be­lül elvégezte. A volt hírszerző közölte: a posta saját korábbi költségeiről azonban - tudomása szerint - a mai napig nem ké­szültek számítások. Földi szerint ugyanakkor cége a postá­nak olcsóbban dolgozik, mint egyik ver­senytársa az egyik hazai nagybanknak. Kérdéses pártelnöki találkozó Egyelőre bizonytalan Pokorni Zoltánnak, a Fidesz és Kovács Lászlónak, az MSZP elnökének négyszemközti megbeszélése - derült ki azt követően, hogy kedden Rogán Antal, a Fidesz alelnöke és Újhelyi István, az MSZP elnökségi tagja a pártel­nökök találkozójának előkészítéséről egyeztetett. Rogán azt javasolta Újhelyinek, hogy NATO-tagságból fakadó magyar kötele­zettségek miatti alkotmánymódosításról a közeljövőben esedékes hatpárti egyez­tetésen a Fidesz és az MSZP is pártelnöki szinten képviseltesse magát. A Fidesz al­elnöke szerint ezen a tárgyaláson dől el, hogy az MSZP csak szavakban vagy tet­tekben is kész az együttműködésre. Ro­gán úgy látja: a hatpárti tárgyalás alkal­mat adhat arra, hogy ha a két pártelnök még ezt követően is szükségesnek tartja a különkonzultációt, akkor arról megálla­podjanak. Rogán szerint az alkotmány­módosításon kívül természetesen még vannak olyan fontos parlamenti témák, amelyekről a két párt konzultálhat. Ezek között említette a parlament előtt lévő ag­rártörvénycsomagot, a kórházak privati­zációját elősegítő jogszabálytervezetet. Mindkét kérdést olyannak ítélte, amely­ben jó lenne konszenzust találni „maga­sabb politikai szinten is”. Közölte: a Fi­desz kész a megbeszélésekre a parlamen­ti frakciók szintjén. Ezen túl szerencsés­nek tartaná, ha a választási kampány hangneméről is egyeztetne a két párt. Visszalépésként értékeli Újhelyi azt, hogy a Fidesz csak az alkotmány módosí­tásáról kíván tárgyalni. Szomorúnak ne­vezte, hogy Pokorni nem akar Kováccsal egyeztetni az egészségügy, az agrárvál­ság kezeléséről, a szegénységről és a nö­vekvő szélsőjobboldali jelenségekről. Úgy vélte, ezek a problémák nem tűrnek halasztást, ám az nem látszik, hogy e té­mákról a Fidesz elnöke hajlandó-e tár­gyalni. A szocialista politikus szerint a ta­lálkozó annyiban érte el célját, hogy kide­rült: melyik párt milyen kérdésekről kí­ván tárgyalni. Újhelyi közölte: az MSZP két pártelnöki találkozót tartana szüksé­gesnek, egyet az alkotmánymódosításról, a másikat pedig a szocialisták által felve­tett témákról. I. B.-K. J. T. Újhelyi és Rogán FOTÓ:TEKNÓS MIKLÓS ­ Támogatások, forintok, ígéretek Polgármesterek és jegyzők tanácskozása Meg kell szüntetni azt a gyakorlatot, hogy a támogatások elosztása politikai alapon történjen - egyebek között ezt mondta tegnap Kuncze Gábor, az SZDSZ elnöke a Somogy megye pol­gármesterei és jegyzői számára rende­zett, hétfőn kezdődött háromnapos ta­nácskozáson Siófokon. Torgyán József, a Független Kisgazdapárt elnöke kije­lentette: a kulisszák mögött kialakuló­ban van egy nagykoalíció, a Fidesz és az MSZP hosszú ideje tárgyal erről. TUDÓSÍTÓNKTÓL Az eseményre minden parlamenti pártel­nök hivatalos volt. A meghívást a Fide­­szen kívül mindegyik párt elfogadta. Dá­vid Ibolya, az MDF elnöke először elfo­gadta a meghívást, majd az utolsó pilla­natban visszalépett, holott eredetileg hoz­zá igazították a rendezvény időpontját. Indoka az volt, hogy nagykövetekkel kell találkoznia - mondta tudósítónknak Gye­­nesei István, a Somogy Megyei Közgyű­lés elnöke. A MIÉP képviseletében Bog­nár László alelnök hétfőn vett részt a ta­nácskozáson. A rendezvényen tegnap Kuncze Gábor az SZDSZ elnöke, Torgyán József, a kis­gazdapárt elnöke, valamint Szili Katalin, a szocialista párt alelnöke egyaránt bírál­ta a kormányzat jelenlegi címzett és cél­­támogatási rendszerét. Tarthatatlannak minősítették, hogy politikai hovatarto­zástól függhet egy-egy önkormányzat tá­mogatottsága. Kuncze hangsúlyozta: fel kell figyelni arra, hogy a fideszes polgár­­mestert választó Debrecen kétmilliárd fo­rinthoz jutott, a szocialista polgármestert adó Nyíregyháza pedig 30 milliót kapott a Széchenyi-terv pályázatain. A felszólalók egyetértettek abban: a te­rületfejlesztési tanácsokba vissza kell ál­lítani a helyi döntéshozók többségét, szemben a mai kormányzati túlsúllyal. Kérdésekre válaszolva Kuncze kifej­tette: kétmillió ember átverésével egyen­lő, hogy a kormány kivonul a magán­nyugdíjpénztárak mögül. Az egészség­ügy megváltását csak a finanszírozási rendszer teljes átalakításával tartja meg­valósíthatónak, a minimálbér-emelés kel­tette feszültség feloldására pedig szüksé­gesnek tartja a 100 ezer forintos diplo­más-minimálbér befejezését a közszférá­ban.Torgyán József, a kisgazdapárt elnöke hatalmi gőgnek nevezte a kormánypárti vezetők távolmaradását a rendezvényről. Torgyán annak a meggyőződésének adott hangot, hogy a kulisszák mögött kialaku­lóban van egy nagykoalíció, vagyis a Fi­desz és az MSZP hosszú ideje tárgyal egymással. Kijelentette: a kisgazdák tá­mogatottsága két számjegyű lesz a jövő évi választásokon, amit a kormány alakító pártok nem hagyhatnak figyelmen kívül. A kisgazdák sem a Fidesszel, sem a szo­cialistákkal nem kívánnak egyezkedni - állította a pártelnök -, hanem megvárják, hogy a választások első fordulója után melyik párt tart rájuk igényt. Szili Katalin hangsúlyozta: az önkor­mányzatok önállóságának és alkotmá­nyos védelmének megteremtése mellett a szocialisták az elkövetkező két évben 50-50 milliárd forinttal kívánják kárpó­tolni a helyhatóságokat a korábban el­szenvedett sérelmekért. ríg Stumpf lett Orbán helyettese Orbán Viktor miniszterelnök a napokban Stumpf Istvánt, a Miniszterelnöki Hiva­talt vezető minisztert nevezte ki állandó helyettesének — értesült a Népszabadság. Az Orbán-kormány három és fél évvel ezelőtti megalakításakor a miniszterel­nök legfőbb politikai bizalmasát, Kövér László akkori titkosszolgálati minisztert jelölte ki állandó helyetteseként. A Fi­desz elnökévé történt megválasztása miatt azonban Kövér tavaly májusban ki­vált a kormányból, s csaknem másfél évig nem volt állandó helyettese a mi­niszterelnöknek. A helyettes a kormány­fő távollétében vezeti a kormány üléseit. Amióta Kövér kivált a kormányból, Orbán külföldi útjai idejére eseti helyette­sítési megbízásokat adott, általában a kan­celláriaminiszternek. Azért csak esetieket, mert mérlegelte azt is, hogy Stumpf kine­vezése állandó helyettessé okozhat-e koa­líciós feszültségeket. A kormánytagságról való lemondásáig ugyanis Torgyán József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter - mint a második legnagyobb koalíciós párt elnöke - elvárhatta volna a kormányfő-helyettesítés rangját. Kor­mányzati körökben természetesnek tart­ják Stumpf megbízását, hiszen Orbán tá­vollétében a kancellária vezetőjeként ő in­tézi a miniszterelnök hivatali ügyeit.I. B.

Next