Népszabadság, 2001. november (59. évfolyam, 255-279. szám)
2001-11-21 / 271. szám
t Feljelentették a fővárosi főügyészt Székely Zoltán államtitoksértést gyanít Székely Zoltán országgyűlési képviselő 116 rendbeli államtitoksértés alapos gyanúja miatt feljelentette a legfőbb ügyésznél Sodor István fővárosi főügyészt - erről a jelenleg vesztegetés és más bűncselekmények elkövetésének alapos gyanúja miatt hónapok óta házi őrizetben lévő honatya tájékoztatta szerkesztőségünket A Legfőbb Ügyészség illetékes osztálya még vizsgálja, hogy az adott feljelentés ügyében ki jogosult eljárni. A legfőbb ügyész tavasszal újabb büntetőeljárás lefolytatásához kérte az Országgyűlés engedélyét Székely Zoltán független képviselő ellen. Előzőleg az ügyészségi nyomozó hivatal munkatársai házkutatást tartottak Székely irodájában a képviselői irodaházban, ahol több iratot lefoglaltak. Később, miután a parlament az újabb eljárás lefolytatásához nem függesztette fel a képviselő mentelmi jogát - Székely szerint az ügyészségnek vissza kellett volna adnia a tőle lefoglalt, állam és szolgálati titkot tartalmazó iratokat. Hiába kérte azonban, az ügyészség még a lefoglalási jegyzőkönyv őt megillető másodpéldányát sem adta át. A közelmúltban, több hónapos levelezés után azt a tájékoztatást kapta a Központi Ügyészségi Nyomozó Hivataltól, hogy „nem tudják hová tűntek el a képviselőtől lefoglalt összesen 116 darab hivatalos irat”. Székely lapunknak azt mondta: mivel nem kapott semmiféle hivatalos iratot a lefoglalásról, elképzelni sem tudja milyen dokumentumokat vihettek el az irodájából a nyomozók. A titkos minősítésű iratokat az előírásoknak megfelelően mindig a páncélszekrényében tartotta, arról pedig nincs tudomása, hogy azt felnyitották volna. Az íróasztaláról pedig kizárólag olyan titkos minősítésű dokumentumokat foglalhattak le, amelyeket ő még nem vett át. Székely, akivel szemben vesztegetés és más bűncselekmények elkövetésének alapos gyanúja miatt emelt vádat az ügyészség, s várhatóan még az idén megkezdődik a büntetőpere, azt állítja: azért jelentette fel Sódor István fővárosi főügyészt, a Központi Ügyészségi Nyomozó Hivatal felügyelőjét, mert az ügyészség azt követően sem adta vissza a tőle lefoglalt iratokat, miután a parlament második alkalommal már nem függesztette fel a mentelmi jogát. Azok az iratok engem illetnek meg, az ügyészségnek valamennyit vissza kellett volna szolgáltatnia miután a parlament második alkalommal már elutasította a legfőbb ügyész kérését, és nem járult hozzá egy újabb nyomozás megindításához velem szembe - mondta Székely.A Legfőbb Ügyészség szóvivője lapunknak elmondta: a Polt Péternek címzett feljelentést megkapták, de még vizsgálják, hogy az ügyészségen belül kinek a jogkörébe tartozik a feljelentésben foglaltak vizsgálata.Fekete Gy. Attila 4 NÉPSZABADSÁG HAZAI KÖRKÉP 2001. NOVEMBER 21., SZERDA Van-e politikai antiszemitizmus? Eltérő vélemények az amerikai nagykövet kijelentéséről A kormánypártok túlzónak tartják, a MIÉP visszautasítja az amerikai nagykövet asszony kijelentését, hogy Magyarországon antiszemita és idegenellenes érzület tapasztalható a politikai elit bizonyos köreiben. Az MSZP és az SZDSZ osztja ezt a véleményt, és ezért főként a kormány megengedő hozzáállását okolják. MUNKATÁRSAINKTÓL Nancy Goodman Brinker, az Egyesült Államok két hónapja Budapestre érkezett nagykövete hétfő esti előadásában aggodalmának adott hangot a magyarországi antiszemita és idegenellenes érzelmek kapcsán, amelyek szerinte a politikai elit bizonyos köreiben tapasztalhatók. A nagykövet asszony kijelentéséről ellentétesen vélekednek a kormánypártok, valamint a MIÉP és az MSZP, illetve az SZDSZ. Balla Mihály, a Fidesz-frakció külügyi kabinetjének vezetője túlzónak nevezte a nagykövet asszony szavait. Szerinte hazánkban vannak ugyan olyan megnyilvánulások, amelyek antiszemitizmust hordozhatnak magukban, azonban azt nem lehet mondani, hogy Magyarországon hivatalosan antiszemitizmus van. Ez ugyanis nem jellemző a magyar politikai életre. Ezért Balla nem ért egyet Nancy Goodman Brinker megfogalmazásával, mivel a politikai elitben nincsenek antiszemita kijelentések, döntések. Arra a kérdésünkre, hogy a MIÉP részéről sem voltak antiszemita kijelentések, Bálla azt válaszolta: tudomása szerint konkrétan a MIÉP részéről sem hangzottak el. Úgy vélte: azt nehéz kizárni, hogy a MIÉP egyes fórumain vagy egyes politikusaik írásaiban sem voltak ilyenek. Bálla szerint a politikai pártok közös feladata, hogy fellépjenek az antiszemita, idegenellenes jelenségek ellen. A fideszes politikus reményét fejezte ki, hogy a két hónapja Magyarországon tartózkodó nagykövet asszonynak ez a véleménye az évek során megváltozik, árnyaltabb lesz. Csapody Miklóst meglepte, hogy a nagykövet asszony alig másfél hónapos magyarországi tartózkodása után ilyen határozott ítéletet alkot. Az MDF alelnöke lapunknak elmondta: természetesen tudják, európaiként még talán pontosabban, mint a világ szerencsésebb régiójából érkezettek, hogy milyen szörnyűségeket hozott a történelem során az antiszemitizmus és minden más rasszizmus. - Ezért azt is tudjuk, és bízom benne, egyre többen, hogy mi illendő a politikában, és mi nem. A diplomáciában is alapszabály, hogy nem az ellentéteket szítják és keseregnek fölöttük, hanem a megoldást keresik - mondta. Az FKGP alelnöke rendkívül szomorúnak tartja, hogy igen rövid idő alatt ilyen jellegű tapasztalatokat szerzett a nagykövet. - A magyar nép lelkétől idegen mindenfajta idegenellenesség, Magyarország Szent István kora óta befogadó nemzet - hangsúlyozta Béres Béla. A kisgazda politikus szerint van olyan politikai erő, mely a lehető legalantasabb eszközökkel próbál kampányolni. Az FKGP a leghatározottabban elutasít mindenfajta idegenellenes megnyilvánulást. A Szóbeszédre alapozott véleményt nehezen lehet értékelni - nyilatkozta lapunknak Győri Béla, a MIÉP szóvivője, aki szerint a nagykövet asszonynak pontosan meg kellett volna határoznia, hogy ki az általa megfogalmazott vélekedés címzettje. - Ha pontosan megmondja, ki az antiszemita és ki vádolható gyűlöletkeltéssel, akkor el tudunk határolódni az adott „politikai elit bizonyos köreitől” - közölte. Érdeklődésünkre, hogy a MIÉP nem érzi-e találva magát, Győri határozott nemmel válaszolt. Szili Katalin, az MSZP elnökhelyettese szerint az elmúlt négy évben a gyűlöletkeltés és az antiszemitizmus jelei elszaporodtak. Ez köszönhető annak is, hogy a kormány megengedő magatartást tanúsít a szélsőséges nézetekkel szemben. - A miniszterelnöknek és a kormány tagjainak szembe kell nézniük ezzel a kérdéssel, és a józan politikai erőknek együtt kell megoldást találniuk - mondta. Sajnálatosnak tartja, hogy e felismeréshez egy nemrégiben hazánkban akkreditált nagykövet figyelmeztetése kell. Szent-Iványi István szabad demokrata frakcióvezető szerint a nagykövet aszszony a diplomáciában szokatlan nyíltsággal beszélt nagyon fontos dolgokról, és egyetért álláspontjával. Szerinte az a legfőbb baj, hogy a magyar kormány nem határolódik el, nem lép fel egyértelműen a nagykövet által említett jelenségekkel szemben. Ez pedig csak bátorítja e nézetek képviselőit. A frakcióvezető szerint komolyan kell venni az üzenetet, mert az nem egyéni vélemény, hanem az amerikai kormány álláspontja hazánkról. Egy forintra perlik ifjabb Hegedűst Beadvánnyal fordult az ifj. Hegedűs Lóránt MIÉP-alelnök kirekesztő cikke kapcsán indult büntetőeljárásban a Központi Ügyészségi Nyomozó Hivatalhoz Feldmájer Péter, az egyik feljelentő ügyvédje. A beadványban többek között azzal érvel, hogy ügyfele egészségi állapota erősen megromlott az antiszemita uszítások miatt, ezért a büntetőeljárás keretében az elkövetőket kötelezték egy forint nem vagyoni kár megtérítésére. MUNKATÁRSUNKTÓL Ifj. Hegedűs Lóránt MIÉP-alelnöknek pártja XVI. kerületi lapjában publikált antiszemita írása miatt többen tettek feljelentést, s a Központi Ügyészségi Nyomozó Hivatal szeptember 18-án közösség elleni izgatás gyanúja miatt ismeretlen tettes ellen nyomozást rendelt el. Azóta gyanúsítottként hallgatták ki a lap felelős szerkesztőjét, akinek a megrendelésére készült az írás. Időközben Csurka István, a MIÉP elnöke a Magyar Fórumban közölt, Magyar szemmel című írásában kiállt ifj. Hegedűs mellett, s maga is hasonló gondolatokat fogalmazott meg. — Megrendült az igazságszolgáltatásba vetett bizalmam, miután az ifj. Hegedűs Lóránt cikke kapcsán tett feljelentésem ügyében hosszú ideje nincs előrelépés - nyilatkozta lapunknak a nevének elhallgatását kérő egyik feljelentő. - A napokban beadvánnyal fordultam ügyfelem nevében a Központi Ügyészségi Nyomozó Hivatalhoz, amelyben azt kérjük, hogy a Legfőbb Ügyészség útján indítványozzák a cikk szerzője, ifj. Hegedűs Lóránt mentelmi jogának felfüggesztését - mondta Feldmájer Péter, a fent idézett feljelentő ügyvédje. Hozzátette: annak kivizsgálását is kértük a nyomozóhivataltól, hogy nyújtott-e valaki valamilyen segítséget ifj. Hegedűsnek a cikk megírásában, illetve voltak-e felbujtói. Továbbá azt is indítványoztuk, hogy az elkövetőket kötelezzék egy forint nem vagyoni kár megtérítésére, ugyanis ügyfelem egészségi állapota erősen megromlott az antiszemita kijelentések miatt. Az öszszeg azért jelképes, mert a jogalkotónak választ kellene adnia arra, hogy csak a fizikailag okozott bántalmazással, avagy a széles körben elkövetett uszítással is okozható-e nem vagyoni kár - fogalmazott Feldmájer Péter. Borbély Zoltán, a Fővárosi Főügyészség szóvivője szerint az ügyben nem beszélhetünk elhúzódó nyomozásról, az alapos vizsgálat minden részletet felölel, s arról befejezése után kívánnak tájékoztatni. Mint mondta, a nyomozás nemcsak ifj. Hegedűs Lóránt cikkének tisztázására korlátozódik, ugyanis időközben több feljelentés érkezett Csurka István írása kapcsán is. A feljelentéseket egyesítették a folyamatban lévő nyomozással. A vizsgálat kiterjed a Pannon Rádióban elhangzottakra is. ifj. Hegedűs Lóránt Földi a posta többletköltségeiről MUNKATÁRSAINKTÓL Senkit sem érdekelne a magyar posta pénzfeldolgozási szerződése, ha nem én lennék a Defend ügyvezetője - mondta az RTL Klub Híradójának Földi László. A volt hírszerző a Nyírfa-ügy kapcsán vált ismertté. Földi a Defend megvásárlása után akkor került ismét reflektorfénybe, amikor a valóságban nem létező megfigyelési ügy megmentésére vásárolt kazettát Kövér László, volt Fidesz-elnök és egykor titkosszolgálati miniszter megbízásából egy magánnyomozótól. A magyar posta és a Defend kapcsolata a múlt év végén kezdődött. A száz százalékban állami tulajdonú posta összesen 630 millió forintot juttatott a tavaly közel egymilliárdos veszteséget felhalmozó Defend Kft.-nek. Kalmár István, a Magyar Posta Rt. elnök-vezérigazgatója jó befektetésnek nevezte a Defend Kft.-t. Ezt azzal indokolta, hogy a posta a Defendet bízta meg pénzfeldolgozási tevékenységének ellátásával, ez pedig „jelentős” megtakarítást hozott a cégnek. Földi a kijelentést cáfolni látszó dokumentumokra reagálva közölte: elképzelhetőnek tartja, hogy a Defend szolgáltatása drágább annál, amennyiért a pénzfeldolgozást a társaság korábban házon belül elvégezte. A volt hírszerző közölte: a posta saját korábbi költségeiről azonban - tudomása szerint - a mai napig nem készültek számítások. Földi szerint ugyanakkor cége a postának olcsóbban dolgozik, mint egyik versenytársa az egyik hazai nagybanknak. Kérdéses pártelnöki találkozó Egyelőre bizonytalan Pokorni Zoltánnak, a Fidesz és Kovács Lászlónak, az MSZP elnökének négyszemközti megbeszélése - derült ki azt követően, hogy kedden Rogán Antal, a Fidesz alelnöke és Újhelyi István, az MSZP elnökségi tagja a pártelnökök találkozójának előkészítéséről egyeztetett. Rogán azt javasolta Újhelyinek, hogy NATO-tagságból fakadó magyar kötelezettségek miatti alkotmánymódosításról a közeljövőben esedékes hatpárti egyeztetésen a Fidesz és az MSZP is pártelnöki szinten képviseltesse magát. A Fidesz alelnöke szerint ezen a tárgyaláson dől el, hogy az MSZP csak szavakban vagy tettekben is kész az együttműködésre. Rogán úgy látja: a hatpárti tárgyalás alkalmat adhat arra, hogy ha a két pártelnök még ezt követően is szükségesnek tartja a különkonzultációt, akkor arról megállapodjanak. Rogán szerint az alkotmánymódosításon kívül természetesen még vannak olyan fontos parlamenti témák, amelyekről a két párt konzultálhat. Ezek között említette a parlament előtt lévő agrártörvénycsomagot, a kórházak privatizációját elősegítő jogszabálytervezetet. Mindkét kérdést olyannak ítélte, amelyben jó lenne konszenzust találni „magasabb politikai szinten is”. Közölte: a Fidesz kész a megbeszélésekre a parlamenti frakciók szintjén. Ezen túl szerencsésnek tartaná, ha a választási kampány hangneméről is egyeztetne a két párt. Visszalépésként értékeli Újhelyi azt, hogy a Fidesz csak az alkotmány módosításáról kíván tárgyalni. Szomorúnak nevezte, hogy Pokorni nem akar Kováccsal egyeztetni az egészségügy, az agrárválság kezeléséről, a szegénységről és a növekvő szélsőjobboldali jelenségekről. Úgy vélte, ezek a problémák nem tűrnek halasztást, ám az nem látszik, hogy e témákról a Fidesz elnöke hajlandó-e tárgyalni. A szocialista politikus szerint a találkozó annyiban érte el célját, hogy kiderült: melyik párt milyen kérdésekről kíván tárgyalni. Újhelyi közölte: az MSZP két pártelnöki találkozót tartana szükségesnek, egyet az alkotmánymódosításról, a másikat pedig a szocialisták által felvetett témákról. I. B.-K. J. T. Újhelyi és Rogán FOTÓ:TEKNÓS MIKLÓS Támogatások, forintok, ígéretek Polgármesterek és jegyzők tanácskozása Meg kell szüntetni azt a gyakorlatot, hogy a támogatások elosztása politikai alapon történjen - egyebek között ezt mondta tegnap Kuncze Gábor, az SZDSZ elnöke a Somogy megye polgármesterei és jegyzői számára rendezett, hétfőn kezdődött háromnapos tanácskozáson Siófokon. Torgyán József, a Független Kisgazdapárt elnöke kijelentette: a kulisszák mögött kialakulóban van egy nagykoalíció, a Fidesz és az MSZP hosszú ideje tárgyal erről. TUDÓSÍTÓNKTÓL Az eseményre minden parlamenti pártelnök hivatalos volt. A meghívást a Fideszen kívül mindegyik párt elfogadta. Dávid Ibolya, az MDF elnöke először elfogadta a meghívást, majd az utolsó pillanatban visszalépett, holott eredetileg hozzá igazították a rendezvény időpontját. Indoka az volt, hogy nagykövetekkel kell találkoznia - mondta tudósítónknak Gyenesei István, a Somogy Megyei Közgyűlés elnöke. A MIÉP képviseletében Bognár László alelnök hétfőn vett részt a tanácskozáson. A rendezvényen tegnap Kuncze Gábor az SZDSZ elnöke, Torgyán József, a kisgazdapárt elnöke, valamint Szili Katalin, a szocialista párt alelnöke egyaránt bírálta a kormányzat jelenlegi címzett és céltámogatási rendszerét. Tarthatatlannak minősítették, hogy politikai hovatartozástól függhet egy-egy önkormányzat támogatottsága. Kuncze hangsúlyozta: fel kell figyelni arra, hogy a fideszes polgármestert választó Debrecen kétmilliárd forinthoz jutott, a szocialista polgármestert adó Nyíregyháza pedig 30 milliót kapott a Széchenyi-terv pályázatain. A felszólalók egyetértettek abban: a területfejlesztési tanácsokba vissza kell állítani a helyi döntéshozók többségét, szemben a mai kormányzati túlsúllyal. Kérdésekre válaszolva Kuncze kifejtette: kétmillió ember átverésével egyenlő, hogy a kormány kivonul a magánnyugdíjpénztárak mögül. Az egészségügy megváltását csak a finanszírozási rendszer teljes átalakításával tartja megvalósíthatónak, a minimálbér-emelés keltette feszültség feloldására pedig szükségesnek tartja a 100 ezer forintos diplomás-minimálbér befejezését a közszférában.Torgyán József, a kisgazdapárt elnöke hatalmi gőgnek nevezte a kormánypárti vezetők távolmaradását a rendezvényről. Torgyán annak a meggyőződésének adott hangot, hogy a kulisszák mögött kialakulóban van egy nagykoalíció, vagyis a Fidesz és az MSZP hosszú ideje tárgyal egymással. Kijelentette: a kisgazdák támogatottsága két számjegyű lesz a jövő évi választásokon, amit a kormány alakító pártok nem hagyhatnak figyelmen kívül. A kisgazdák sem a Fidesszel, sem a szocialistákkal nem kívánnak egyezkedni - állította a pártelnök -, hanem megvárják, hogy a választások első fordulója után melyik párt tart rájuk igényt. Szili Katalin hangsúlyozta: az önkormányzatok önállóságának és alkotmányos védelmének megteremtése mellett a szocialisták az elkövetkező két évben 50-50 milliárd forinttal kívánják kárpótolni a helyhatóságokat a korábban elszenvedett sérelmekért. ríg Stumpf lett Orbán helyettese Orbán Viktor miniszterelnök a napokban Stumpf Istvánt, a Miniszterelnöki Hivatalt vezető minisztert nevezte ki állandó helyettesének — értesült a Népszabadság. Az Orbán-kormány három és fél évvel ezelőtti megalakításakor a miniszterelnök legfőbb politikai bizalmasát, Kövér László akkori titkosszolgálati minisztert jelölte ki állandó helyetteseként. A Fidesz elnökévé történt megválasztása miatt azonban Kövér tavaly májusban kivált a kormányból, s csaknem másfél évig nem volt állandó helyettese a miniszterelnöknek. A helyettes a kormányfő távollétében vezeti a kormány üléseit. Amióta Kövér kivált a kormányból, Orbán külföldi útjai idejére eseti helyettesítési megbízásokat adott, általában a kancelláriaminiszternek. Azért csak esetieket, mert mérlegelte azt is, hogy Stumpf kinevezése állandó helyettessé okozhat-e koalíciós feszültségeket. A kormánytagságról való lemondásáig ugyanis Torgyán József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter - mint a második legnagyobb koalíciós párt elnöke - elvárhatta volna a kormányfő-helyettesítés rangját. Kormányzati körökben természetesnek tartják Stumpf megbízását, hiszen Orbán távollétében a kancellária vezetőjeként ő intézi a miniszterelnök hivatali ügyeit.I. B.