Népszabadság, 2001. november (59. évfolyam, 255-279. szám)
2001-11-27 / 276. szám
KUNLTÚRA 2001. NOVEMBER 27., KEDD 16 NÉPSZABADSÁG *óL 1 ________Színház________ Szent György és a Sárkány Nyolcfejű sárkány. Nyolckezű némelyik honi színész. Száz éve szűz lányt eszik a nyolcfejű szörny. Nyolc kézzel gesztikulál a színpadon egyik-másik színészetnek búsultában. A színházban pedig a kéz a lélek tükre. A Katona József pénteki Weöres Sándor-bemutatóján a színészeknek csak annyi kezük volt, mint a valóságos emberek többségének. Nem szabdalták a levegőt unos-untalan, pedig verses dráma előadásában vettek részt. Nem terelték el a figyelmet szép szavak gondolati nyomatékéről taglejtéseikkel. Nem igyekeztek a versmondás helyett kézzellábbal ritmizálni. A lobogó, elszabadult kezek, a jelentés nélküli gesztikus nyomatékosítások renyhe próbamunka eredményei. Színjátszási klisék pótolják az átélést. A színészek kezüket használják mankóként. Biztosnak érzett csuklójukra támaszkodnak hasizom-gyakorlatú színművészetük elismételgetéséhez. Törőcsik Mari a százéves Inganga dédanyakirálynő szerepében az öltözőben hagyta kecses csuklómozdulatait. Otthagyta Brechten és Major Tamás József Attilamondásán edzett értelmező taglejtéseit. Egyetlen kézmozdulat sem Törőcsiké. Valamennyi Ingangáé. Nem a színésznőé, a szerepé. Az élettel leszámolt életbe kapaszkodó Ingangának mozgó madárkarmai nőnek. Mozdulatai éles memóriával rendelkeznek: régi szeretkezéseket idézve „zsábos pókos ujjaival” beletúr élveteg dédunokája hajába. Látjuk, milyen lehetett „süldő lány” korában. Törőcsik Ingangája locska bölcs. Halálra elszántan élveteg. Élvezi a pipa füstjét, a pletykát, az emlékezést ifjúkori megerőszakolásaira. Szabatosan tud pipája mellől királynőjén célba köpni. Nem mórikálja a vénséget. Költői közlendőit mutatja fel a megöregedésről. Agg testben virgonc lélek. Malíciája legyőzi az agyérelmeszesedést. A fejedelmi csoroszlyafohász az életörömhöz. Weöres A holtbéli csónakost a Nemzeti Színház számára írta 1941-ben. A színház elriadt ajánlatától. Az Octopus műfaji meghatározását tekintve: tragikomédia (vagyis tragédia, amit a szatírjáték hangján sivítanak el). Az egyedül üdvözítően kizárólagos erkölcsi parancsolatok egymásra torlódása, a költő történelemundora, defetista viszonylagosságérzete ájulást hozott a marxista esztétikára. Az Octopusnak csupán hét évig kellett előszobáznia kaposvári bemutatójáig. A kétfejű fenevad (1972) folyóiratban megjelenése (1973) kemény hivatali ellenállás után tíz évvel még mindig nem kapott színpadot. Csak megengedték könyv alakban megjelenni. 1984- ig kellett várakozni első rossz előadásáig. Kevéssé hasznot hajtó arról töprengeni: mi lett volna, ha Weöres bemutatásra kerül 1941-ben, sorra színpadot kap minden drámája, amint megszáradt a papíron a tinta? Egy nagy drámai életművel volnánk megterheltebbek. Kerülgethetnénk, akár Vörösmartyt. Az Octopus avagy szent György és a sárkány históriája a szerző szerint „történik az észak-afrikai Silene városállamban, Diocletianus római császár idején”. Huncut huzakodás ez a cenzúrával. Akár „a pogány kunok idejéből” megjelölés a Csongor legelején. Weöres sárkányos darabja kortársi dráma. Hovatovább fél évszázados. Kortársi még mindig. Megrendezése Zsámbéki Gábor munkásságában kivétel. Magyar szerzőhöz alig nyúlt pályáján. Korántsem esztétikai hazaárulásból. Végiggondoltam, így védte ki a stréber-drámák ráerőltetését. A Zsámbéki rendkerekével működésbe hozott Kaposvár is a cenzúra megszűntével hagyta abba magyar daraboktól elhúzódását. Weöres legelső 1972-es színre kísértése komoly művészi vállalkozás volt, nagy részeredményekkel. Mihelyt a Nemzeti Színház vezetője lett Zsámbéki, Aschert uszította az Octopusra. S bár a Nemzeti eminens dolga lett volna azelőtt is (azóta is) a nagy költő drámai ajánlatával megbirkózni, a Zsámbéki-korszak kivételes kísérlet az igazi dolgával tisztában nem lévő Nemzetiben. Az Octopus nem azért nagy költő műve, mert Weöres Sándor a magyar vers nagy énekese, hanem mert költői erejű drámaíró. Jellemei talányosan összetettek. Gyászból és bohóctréfából gyúrt jellemszerepeket ütköztet meg képzelete színpadán. Zsámbéki keménykezű rendező. Érzéki okossága rendet teremt a talányosan sokfelé futni igyekvő műben is. Határozott, de tapintatos húzásai többnyire követik az 1979-es (balsikerű) nemzeti színházi előadás tömörítéseit. Horváth Csaba személyében szerencsés kézzel koreográfust szerződtetett. Nem hivalkodó, de ésszerű drámaisággal működő mozdulatokat szerkesztett a társulatra. A koreográfus segítségével alaposan kihasználják Khell Csörsz eleinte egyszerűnek rémlő, majd egyre bonyolultabb és sokrétű játékosságát kibontó, színi csudákkal teli díszletét. A csigavonalban a zsinórpadlásig kunkorodó drótból kovácsolt tejútrendszeren nemcsak közlekedik, zuhanásokat produkál az együttes, de lyukas palánkként leskelődik is rajta. Sokarcú felhasználást enged a díszlet és a mozgásrendszerek: a látvány felerősíti a dráma szereplőinek a politikai változásokhoz erkölcsileg rugalmas alkalmazkodóképességét. Zsámbéki hangsúlyozza Weöres ciklikus misztériumszerkezetét. A jelenetek végén nem hajszolja tovább a cselekményt. Jönnek a cirkuszszolgák. Kocsis Gergely, Elek Ferenc, Szabó Győző honi és ellenséges katonaság. Silene népével együtt hólapátolnak. Mind rendetlenebbé rendezik a színpadon is körülülhető manézst. Lapátolják a műanyag sódert. Buzgón kiveszik részüket a színpadi romeltakarításból. Vállalják arctalanságukat. Tudják: a fináléban megtestesíthetik a történelmi közönyt, a továbbálló, szakmányban a fölszabadítókat. Fekete Ernő (Giorgio lovag) Jézus vitéze Afrikában, Diocletianus katalizált gyarmatosítója. Marsallbot csinálta hívő. Pragmatikus csodatevő. A történelem zsoldosaként jó szándékkal árt. Mindezt föltűrt ingujjú köznapisággal, mintha Gyuri pincér volna Szigligeti Liliomfijából. Lábát győztesként ráteszi a színpadi világ peremére. Fölborul a manézs ovális lemeze, kibillent a világ, Szent György lovag volna hivatott helyretolni azt. Nagy Ervin (Lauro, a Zöld Herceg) megmenti a város szüzeit a hidrának feláldozástól. Szerelmi szolgálata lényegesen hatékonyabb a sárkányölő legendás buzgalmánál. Lauro az ölj, ne ölelj! gyakorlatát végzi el. A színész humorérzéke átláthatóvá növeszti a drámai hőst. Szent György csupán egy balga szüzet, a félnótás királylányt hagyta a jövőre. Bertalan Ágnes (Isbel) életrevaló áldozat. A társulat többi tagjával együtt nemcsak szépen, de értelmesen és nem színésziesen beszél. Haumann ad drámai súlyt a Sárkány főpapjának. Megértően türelmes zsarnok. Csalfa humanista. Diplomata ügyességgel kezelt Sarastro-szerűség jellemzi. Melodramatikus hatás helyett megélt történelmi tapasztalata zárómondatában. („Az Octopust ölted meg, átkozott.”). Nagy gyakorlatú Csákányi (Uttaganga) megtaposott életek, valamint a belerokkant szüzesség ábrázolásában. Biztonsággal egyensúlyoz a pityeregtető komikum és a groteszk tragikum pengeélén. Fullajtár (Nella) fölényes lazasággal, nagy természetességgel, szép dikcióval él a színen. Drámai siránkozása siklott csak félre. Várnánk, hogy egyszer elveszítse színészi higgadtságát. Lukáts szakszerű álnyomorék: a „kelj fel, és járj” csodája nála egy ülepen billentéstől kivirágzik. Bán a mindenkori megélhetési demagóg. Dévai műfűve Kék Fiú. Varga heves és heveskedő, önérzetes igazságbajnok. Tóth Zoltán magánszámként a nép hangján összegezi a történtekről begyűjtött fél értesüléseit. Lengyel Ferenc játssza az elbutult hatalmat. A három miniszter Újlaki, Kun és Rába. Az utóbbinak mutatósabb a végkifejletnél a szerepe. Levetheti Szakács Györgyi hímes jelmezét, fekete pólónadrág van alatta. Egy új politikus nemzedék magára találó Tartuffe-jeként, mintha Zsámbéki Caragiale-rendezésének öltönyös demagógját költöztette volna át a verses mese keretei közé. A rendező máskor is próbálkozott az arctalan társadalmat álarcokkal uniformizálni. Vizuális kultúránkból valahogyan hiányzik ennek elfogadása, Szabó C. Mária maszkjai ez alkalommal sem győztek meg. Weöres Sándor drámaköltői remeke, gyönyörűséget szerző előadása ismét együttessé szervezte a társulatot. M. G. P. Bertalan Ágnes és Haumann Péter FOTÓ: KOVÁCS BENCE KISKARÁCSONY? TVTA/TVTC A1? A SONY? Astra, Vectra és Corsa modellek különlegesen kedvező karácsonyi áron!* Valamint azon kedves vásárlóinknak is kellemes meglepetést tartogatunk, akik az Opel Credit forint alapú részletfizetési ajánlatát választják! Ebben az esetben Opel Corsa 300 ezer Ft**, Opel Astra 465 ezer Ft*** teljes futamidőre szóló megtakarítással kapható.