Népszabadság, 2001. november (59. évfolyam, 255-279. szám)

2001-11-27 / 276. szám

K­UN­LTÚRA 2001. NOVEMBER 27., KEDD 16 NÉPSZABADSÁG *­ó­L 1 ________Színház________ Szent György és a Sárkány Nyolcfejű sárkány. Nyolckezű némelyik honi színész. Száz éve szűz lányt eszik a nyolcfejű szörny. Nyolc kézzel gesztiku­lál a színpadon egyik-másik színészetnek búsultában. A színházban pedig a kéz a lélek tükre. A Katona József pénteki Weöres Sándor-bemutatóján a színészek­nek csak annyi kezük volt, mint a valósá­gos emberek többségének. Nem szabdal­ták a levegőt unos-untalan, pedig verses dráma előadásában vettek részt. Nem te­relték el a figyelmet szép szavak gondo­lati nyomatékéről taglejtéseikkel. Nem igyekeztek a versmondás helyett kézzel­­lábbal ritmizálni. A lobogó, elszabadult kezek, a jelentés nélküli gesztikus nyo­matékosítások renyhe próbamunka ered­ményei. Színjátszási klisék pótolják az átélést. A színészek kezüket használják mankóként. Biztosnak érzett csuklójukra támaszkodnak hasizom-gyakorlatú szín­művészetük elismételgetéséhez. Törőcsik Mari a százéves Inganga dédanyakirály­nő szerepében az öltözőben hagyta ke­cses csuklómozdulatait. Otthagyta Brechten és Major Tamás József Attila­­mondásán edzett értelmező taglejtéseit. Egyetlen kézmozdulat sem Törőcsiké. Valamennyi Ingangáé. Nem a színész­nőé, a szerepé. Az élettel leszámolt­­ életbe kapaszkodó Ingangának mozgó madárkarmai nőnek. Mozdulatai éles me­móriával rendelkeznek: régi szeretkezé­seket idézve „zsábos pókos ujjaival” be­letúr élveteg dédunokája hajába. Látjuk, milyen lehetett „süldő lány” korában. Törőcsik Ingangája locska bölcs. Halálra elszántan élveteg. Élvezi a pipa füstjét, a pletykát, az emlékezést ifjúkori megerő­szakolásaira. Szabatosan tud pipája mel­lől királynőjén célba köpni. Nem móri­­kálja a vénséget. Költői közlendőit mu­tatja fel a megöregedésről. Agg testben virgonc lélek. Malíciája legyőzi az agyér­elmeszesedést. A fejedelmi csoroszlyafo­­hász az életörömhöz. Weöres A holtbéli csónakost a Nemzeti Színház számára ír­ta 1941-ben. A színház elriadt ajánlatától. Az Octopus műfaji meghatározását te­kintve: tragikomédia (vagyis tragédia, amit a szatírjáték hangján sivítanak el). Az egyedül­ üdvözítően kizárólagos er­kölcsi parancsolatok egymásra torlódása, a költő történelemundora, defetista vi­szonylagosságérzete ájulást hozott a mar­xista esztétikára. Az Octopusnak csupán hét évig kellett előszobáznia kaposvári bemutatójáig. A kétfejű fenevad (1972) folyóiratban megjelenése (1973) kemény hivatali ellenállás után tíz évvel még min­dig nem kapott színpadot. Csak megen­gedték könyv alakban megjelenni. 1984- ig kellett várakozni első rossz előadásáig. Kevéssé hasznot hajtó arról töprengeni: mi lett volna, ha Weöres bemutatásra ke­rül 1941-ben, sorra színpadot kap minden drámája, amint megszáradt a papíron a tinta? Egy nagy drámai életművel vol­nánk megterheltebbek. Kerülgethetnénk, akár Vörösmartyt. Az Octopus avagy szent György és a sárkány históriája a szerző szerint „törté­nik az észak-afrikai Silene városállam­ban, Diocletianus római császár idején”. Huncut huzakodás ez a cenzúrával. Akár „a pogány kunok idejéből” megjelölés a Csongor legelején. Weöres sárkányos da­rabja kortársi dráma. Hovatovább fél év­százados. Kortársi még mindig. Megren­dezése Zsámbéki Gábor munkásságában kivétel. Magyar szerzőhöz alig nyúlt pá­lyáján. Korántsem esztétikai hazaárulás­ból. Végiggondoltam, így védte ki a stré­ber-drámák ráerőltetését. A Zsámbéki rendkerekével működésbe hozott Kapos­vár is a cenzúra megszűntével hagyta ab­ba magyar daraboktól elhúzódását. Weöres legelső 1972-es színre kísértése komoly művészi vállalkozás volt, nagy részeredményekkel. Mihelyt a Nemzeti Színház vezetője lett Zsámbéki, Aschert uszította az Octopusra. S bár a Nemzeti eminens dolga lett volna azelőtt is (azóta is) a nagy költő drámai ajánlatával meg­birkózni, a Zsámbéki-korszak kivételes kísérlet az igazi dolgával tisztában nem lévő Nemzetiben. Az Octopus nem azért nagy költő műve, mert Weöres Sándor a magyar vers nagy énekese, hanem mert költői erejű drámaíró. Jellemei talányo­san összetettek. Gyászból és bohóctréfá­ból gyúrt jellemszerepeket ütköztet meg képzelete színpadán. Zsámbéki keménykezű rendező. Érzé­ki okossága rendet teremt a talányosan sokfelé futni igyekvő műben is. Határo­zott, de tapintatos húzásai többnyire kö­vetik az 1979-es (balsikerű) nemzeti színházi előadás tömörítéseit. Horváth Csaba személyében szerencsés kézzel koreográfust szerződtetett. Nem hivalko­dó, de ésszerű drámaisággal működő mozdulatokat szerkesztett a társulatra. A koreográfus segítségével alaposan ki­használják Khell Csörsz eleinte egysze­rűnek rémlő, majd egyre bonyolultabb és sokrétű játékosságát kibontó, színi csu­dákkal teli díszletét. A csigavonalban a zsinórpadlásig kunkorodó drótból ková­csolt tejútrendszeren nemcsak közleke­dik, zuhanásokat produkál az együttes, de lyukas palánkként leskelődik is rajta. Sokarcú felhasználást enged a díszlet és a mozgásrendszerek: a látvány felerősíti a dráma szereplőinek a politikai változá­sokhoz erkölcsileg rugalmas alkalmazko­dóképességét. Zsámbéki hangsúlyozza Weöres cikli­kus misztériumszerkezetét. A jelenetek végén nem hajszolja tovább a cselek­ményt. Jönnek a cirkuszszolgák. Kocsis Gergely, Elek Ferenc, Szabó Győző honi és ellenséges katonaság. Silene népével együtt hólapátolnak. Mind rendetlenebbé rendezik a színpadon is körülülhető ma­­nézst. Lapátolják a műanyag sódert. Buz­gón kiveszik részüket a színpadi romelta­karításból. Vállalják arctalanságukat. Tudják: a fináléban megtestesíthetik a történelmi közönyt, a továbbálló, szak­mányban a fölszabadítókat. Fekete Ernő (Giorgio lovag) Jézus vi­téze Afrikában, Diocletianus katalizált gyarmatosítója. Marsallbot­ csinálta hívő. Pragmatikus csodatevő. A történelem zsoldosaként jó szándékkal árt. Mindezt föltűrt ingujjú köznapisággal, mintha Gyuri pincér volna Szigligeti Liliomfijából. Lábát győztesként ráteszi a színpadi világ peremére. Fölborul a ma­­nézs ovális lemeze, kibillent a világ, Szent György lovag volna hivatott hely­retolni azt. Nagy Ervin (Lauro, a Zöld Herceg) megmenti a város szüzeit a hidrának feláldozástól. Szerelmi szolgálata lé­nyegesen hatékonyabb a sárkányölő le­gendás buzgalmánál. Lauro az ölj, ne ölelj! gyakorlatát végzi el. A színész humorérzéke átláthatóvá növeszti a drá­mai hőst. Szent György csupán egy bal­ga szüzet, a félnótás királylányt hagyta a jövőre. Bertalan Ágnes (Isbel) életre­való áldozat. A társulat többi tagjával együtt nemcsak szépen, de értelmesen és nem színésziesen beszél. Haumann ad drámai súlyt a Sárkány főpapjának. Megértően türelmes zsarnok. Csalfa hu­manista. Diplomata ügyességgel kezelt Sarastro-szerűség jellemzi. Melo­­dramatikus hatás helyett megélt törté­nelmi tapasztalata zárómondatában. („Az Octopust ölted meg, átkozott.”). Nagy gyakorlatú Csákányi (Uttaganga) megtaposott életek, valamint a belerok­kant szüzesség ábrázolásában. Bizton­sággal egyensúlyoz a pityeregtető ko­mikum és a groteszk tragikum penge­élén. Fullajtár (Nella) fölényes lazaság­gal, nagy természetességgel, szép dikci­­óval él a színen. Drámai siránkozása siklott csak félre. Várnánk, hogy egy­szer elveszítse színészi higgadtságát. Lukáts szakszerű álnyomorék: a „kelj fel, és járj” csodája nála egy ülepen bil­­lentéstől kivirágzik. Bán a mindenkori megélhetési demagóg. Dévai műfűve Kék Fiú. Varga heves és heveskedő, ön­érzetes igazságbajnok. Tóth Zoltán ma­gánszámként a nép hangján összegezi a történtekről begyűjtött fél­ értesüléseit. Lengyel Ferenc játssza az elbutult hatal­mat. A három miniszter Újlaki, Kun és Rába. Az utóbbinak mutatósabb a vég­kifejletnél a szerepe. Levetheti Szakács Györgyi hímes jelmezét, fekete póló­nadrág van alatta. Egy új politikus nem­zedék magára találó Tartuffe-jeként, mintha Zsámbéki Caragiale-ren­­dezésének öltönyös demagógját költöz­tette volna át a verses mese keretei kö­zé. A rendező máskor is próbálkozott az arctalan társadalmat álarcokkal unifor­mizálni. Vizuális kultúránkból valaho­gyan hiányzik ennek elfogadása, Szabó C. Mária maszkjai ez alkalommal sem győztek meg. Weöres Sándor drámaköltői remeke, gyönyörűséget szerző előadása ismét együttessé szervezte a társulatot. M. G. P. Bertalan Ágnes és Haumann Péter FOTÓ: KOVÁCS BENCE ­ KISKARÁCSONY? TVTA/TV­TC A1? A SONY? Astra, Vectra és Corsa modellek különlegesen kedvező karácsonyi áron!* Valamint azon kedves vásárlóinknak is kellemes meglepetést tartogatunk, akik az Opel Credit forint alapú részletfizetési ajánlatát választják! Ebben az esetben Opel Corsa 300 ezer Ft**, Opel Astra 465 ezer Ft*** teljes futamidőre szóló megtakarítással kapható.

Next