Népszabadság, 2001. december (59. évfolyam, 280-303. szám)
2001-12-11 / 288. szám
NÉPSZABADSÁG KÜLPOLITIKA - ÁLLÁSPONT 2001. DECEMBER 11., KEDD 3 Biztató EU-ígéretek Chiractól A francia elnök Nemzeti Érdemrenddel tüntette ki Orbán Viktort Franciaország szerint egyetlen felkészült tagjelölt sem fog várakozni, a nagykörös EU-bővítés esetén az élen állókhoz zárkóztatják fel a kevésbé jól teljesítőket - hangzott el Jacques Chirac francia köztársasági elnök és Orbán Viktor párizsi megbeszélésén. A magyar kormányfő szerint a budapesti diplomáciának azonban változatlanul elsőrendű feladata, hogy érvényt szerezzen az Európai Unió által korábban meghirdetett, egyéni teljesítmény szerinti elbírálás elvének. PÁRIZSI TUDÓSÍTÓNKTÓL A teljesítmény továbbra is a legfontosabb szempont, Jacques Chirac változatlanul ragaszkodik az EU-tagjelöltek egyéni elbírálása elvéhez, így tolmácsolta Franciaország elnökének „megnyugtató” véleményét Orbán Viktor kormányfő, miután tegnap több mint egy órát tárgyalt az Élysée-palota lakójával. Chirac a Francia Köztársaság Nemzeti Érdemrendjének nagykereszti fokozatát adta át vendégének. Orbán az első magyar kormányfő, aki ebben a Becsületrendnél alacsonyabb elismerésben részesül. A Chirackal folytatott megbeszélést - néhány nappal az Európai Unió laekeni csúcsértekezlete előtt - a bővítés témája uralta. Orbán optimistának tűnő nyilatkozatából kiderült: Franciaország szerint a nagykörös bővítés nem azt jelenti, hogy a legjobban állók, köztük Magyarország bevárják a lassabban haladókat. Ellenkezőleg, az élcsoporthoz az unió felzárkóztatja azt a néhány államot, amely még nem minden szempontból teljesíti a brüsszeli feltételeket. A kényes kérdésben végleges politikai döntést majd a tizenöt tagállam hoz. Most még Chirac is legalább két lehetséges bővítési forgatókönyvet , az egyenkéntit és a felzárkóztatós, nagycsoportosat - említett. Orbán szerint az államfő nem határolta el magát Hubert Védrine francia külügyminiszter felvetésétől, miszerint a tízes nagycsoportos bővítésbe - a stabilitás érdekében - szükséges lenne bevonni Romániát és Bulgáriát is. A francia külpolitika alakításában döntő szóval bíró államfő inkább azt hangoztatta, hogy egyetlen élen állónak sem kell várakoznia. Chirac megismételte azt a korábbi ígéretet, hogy a magyar polgárok szavazhatnak a 2004-es európai parlamenti választásokon. Orbán szerint a 2004. január elsejei magyar tagságnak előfeltétele, hogy a csatlakozási tárgyalások 2002 végéig befejeződjenek, 2003-ban pedig aláírják, valamint a tizenöt jelenlegi tagállam törvényhozásában ratifikálják hazánk csatlakozási szerződését. Orbán ma fejezi be párizsi látogatását. Figyelmet keltett, hogy a kétnapos úton a kormányfő nem találkozik Lionel Jospin francia miniszterelnökkel - hivatalosan időpontegyeztetési problémák miatt. Dési András Orbán Viktor és Jacques Chirac az Élysée-palotában fotó: mti Sándor Katalin Orbán: A kizárni szó nincs a szótáramban Olyan életkorba értem, amikor az ember a kizárás helyett saját terveit helyezi inkább előtérbe. Vagyis nem azt kívánja megmondani az embereknek, hogy kire ne szavazzanak, hanem olyan jövőt mutatni, amelyre mindenki szívesen szavaz. A kizárni szó nem tartozik a szótáramba ma - mondta a magyar szélsőjobboldallal való koalíciót vagy együttműködést firtató kérdésre válaszolva Orbán Viktor abban az interjúban, amely a Le Figaro hétfői számában jelent meg. A tekintélyes párizsi konzervatív lap felvetésére - miszerint Orbán támogatta a Jörg Haider szélsőjobboldali pártjával koalíciót kötő Wolfgang Schüssel kancellárt, akinek kormánya ellen az EU szankciókat hozott - a magyar miniszterelnök azt válaszolta: igazságtalannak találta az EU Ausztriával szembeni álláspontját. Bármilyen politikai erőről lehet véleményt alkotni, de tisztelni kell a választók akaratát. Orbán nemcsak a külügyminiszterként Magyarországért sokat tett Schüssel iránti szimpátiáját akarta kifejezni, hanem az osztrákokkal való szolidaritását is - derült ki a Le Figaróban megjelent interjúból. 4 Vonalkódos Nobel-centenárium Az ünnepre többet költöttek, mint egy díj összege 100 évvel ezelőtt, 1901-ben osztották ki először a Nobel-díjakat. A centenárium alkalmából Oslóba és Stockholmba meghívták az összes élő Nobel-díjast. Az ünnepségeket példátlan biztonsági előírások közepette tartották. Egy kicsi, akkor még nem is nagyon fejlett ország tudományos díja az elmúlt száz évben kiemelkedő jelentőségűvé vált. Ez - mint azt Klein György, az orvosi Nobel-bizottság korábbi tagja egyszer mondta - annak tudható be, hogy a svéd tudományos élet megfelelt a feladatnak. A kiválasztás során kizárólag a tudományos eredményekre figyeltek, és bár a bizottságok döntését szakmai berkekben időnként kritizálták, sohasem vádolhatták tagjait korrupcióval, és egyetlenegyszer sem szivárgott ki a döntés idő előtt. December 10., Alfred Nobel halálának évfordulója minden évben az ünneplésé és a csillogásé. Az oslói parlament márványtermében 30 korábbi díjazott - köztük volt államfők, mint például Mihail Gorbacsov, illetve Peresz izraeli külügyminiszter, Desmond Tutu dél-afrikai püspök és mások -, valamint a norvég királyi család jelenlétében adták át a Nobel-békedíjat, melyet az idén az ENSZ és Kofi Annan főtitkár kapott. Stockholmban 164 Nobel-díjas ünnepelte a Nobel-bizottságok tagjaival és a svéd királyi családdal az idei 13 kitüntetettet, valamint a díj 100 éves fennállását. Idén különösen gondot okozott a korlátozott befogadóképesség, ezért a Nobel Alapítvány korlátozta a vendégek számát, akiket a díjazottak magukkal hozhattak. Wole Soyinka nigériai író korábban egy egész falut hívott meg, egy másik író, a spanyol Camilo José Cela családja pedig annak idején 23 fővel képviseltette magát. Az idén azonban egy-egy kitüntetett legfeljebb 12 vendéget hozhat magával. A svéd vendéglistáról törölték a hadsereg főparancsnokát, az országos szakszervezet csúcsvezetőjét és a munkáltatók szövetségének elnökét is. Szigorúak a biztonsági intézkedések. Elmúltak azok az idők, amikor a tévé egyik riporternője „besétált” a bankettre. Most nemcsak névre szól a meghívó, de mindenkinek saját vonalkódja is van. Hat területen osztanak Nobel-díjat. Az idén egy hetediknek megfelelő öszszeget, sőt annál egy kicsivel többet is elköltött a Nobel Alapítvány: 1,4 millió dollárba került a centenáriumi ünnepség, a vendégek szállásköltsége, a bankett és a biztonság. Stockholm, 2001. december Garam Katalin Kofi Annan főtitkár és Han Szan Szu, az ENSZ-közgyűlés dél-koreai elnöke az idei Nobel-békedíjakkal fotó: reuters-heikojunge SPD-indítvány: NATO-bővítés Románia nélkül Folytatás az 1. oldalról A kiszámíthatóság és az átláthatóság a jövőbeni biztonság két kulcstényezője. Ennek megfelelően a NATO-nak meg kell adnia a következő bővítési kör időpontját, amely nem lehet később, mint 2005-ben. Ez jelzés lesz, hogy fenn akarják tartani a bővítés lendületét - tartalmazza a felhívás. Kovács László, az MSZP elnöke lapunknak megerősítette: a parlamenti közgyűlés alelnöke valóban felkérte, hogy aláírásával támogassa a NATO-bővítéssel kapcsolatos előterjesztését. Mint Kovács elmondta, ezt elvi okokból nem tudta megtenni, mivel magyar politikusként és a legnagyobb ellenzéki párt elnökeként nem érthet egyet azzal, hogy bármely közvetlen szomszédunk kimaradjon a következő NATO-bővítési körből. Ez ellentmondana az MSZP szomszédságpolitikájának. A magyar-román viszony kényes helyzetét figyelembe véve pedig különösen nem adhatta nevét egy olyan dokumentumhoz, amely Romániát nem említi az új NATO-tagjelöltek között. Egy ilyen aláírást Bukarestben is félreérthetnének - mutatott rá az MSZP elnöke. Kommentárunk a 6. oldalon Pintér Sándor Romániában Ioan Rus román belügyminiszterrel aláírta a két ország, illetve harmadik országok állampolgárainak kölcsönös visszatoloncolásáról szóló egyezményt, és ennek végrehajtási jegyzőkönyvét — jelentette kolozsvári tudósítónk. A dokumentumok szövegét a két ország szakértői néhány nappal korábban Nagyváradon véglegesítették. A most aláírt egyezmény az európai biztonságot fenyegető események megelőzését és a kétoldalú együttműködés fellendítését célozza. A két miniszter tárgyalásán szóba került közös határátkelő állomások létrehozása s a határvédelmi és rendőri szervek együttműködésének aktuális kérdései. Eldöntötték, hogy ezentúl a két ország belügyminiszterei hat hónaponként találkoznak. Romavoksok Választási együttműködésre készül a Fidesz és a Lungo Drom, a kormánypárt listáin már melegítik a helyeket a roma jelölteknek. A megállapodás részletei egyelőre nem ismertek, ám akármi lesz is az egyezség tartalma, önmagában érdekes az a tény, hogy a legnagyobb cigány szervezet lecövekelt egy párt mellett. Kacskaringós út vezetett idáig. Elégedjünk meg néhány viszonylag új keletű romapolitikai fordulat felidézésével. Farkas Flórián - a Lungo Drom és egyúttal az Országos Cigány Önkormányzat elnöke - az előző törvényhozási ciklus vége felé, 1998 januárjában csalódottan konstatálta, hogy elméleti esély sem nagyon maradt a kisebbségek parlamenti képviseletének megvalósítására. A németek, a szlovákok és a horvátok Nemzetiségi Fórum néven pártot hívtak életre. Farkas Flórián bejelentette, hogy a romák rövidesen döntenek arról, csatlakoznak-e kisebbségi szövetséghez vagy önálló pártot szervezve indulnak a közelgő választáson. Csakhamar tudatta, hogy a cigányok saját pártot alapítanak. Ez elmaradt, az országos önkormányzat elnökhelyettese viszont egy pilisvörösvári fórumon - Farkas Flórián és egy MSZP-s miniszter társaságában — hírül adta, hogy a cigányságnak leginkább a szocialisták győzelme kedvezne. A felszólalók közül többen is úgy vélekedtek, hogy 1998-ban újra az MSZP alakíthat kormányt. A tipp nem jött be, mint ismeretes, a választásokat nem a szocialisták nyerték meg. Az Országos Cigány Önkormányzat politikusai próbálták elkerülni azt a látszatot, hogy a vesztes oldalra sodródtak. Tavaly tavasszal Farkas Flórián ismét magabiztosságot sugározva hívta fel a közvélemény - és nem utolsósorban a hatalom - figyelmét arra, hogy a cigányság képes a saját erejéből képviselőt juttatni a parlamentbe. Októberben úgy nyilatkozott, hogy más cigány és nem cigány szervezetekkel együttműködve a Lungo Drom még 2000-ben pártot alapít. Farkas Flórián biztosra vette, hogy az új párt országos listát állít majd, és arra is jó esélyt látott, hogy eléri a parlamentbe kerüléshez szükséges ötszázalékos küszöböt. Bármennyire is meglepő, a párt újabb hónapok elteltével sem bontott zászlót. Idén februárban viszont egy szolnoki tanácskozáson Farkas Flórián jelezte, hogy a miniszterek részvételével megtartott konferencia a pártalapítás szempontjából is döntő jelentőségű. A rendezvény végére kiderült, hogy a cigányság és a kormányzat - mindnyájunk nagy örömére - közelebb került egymáshoz. A pártalapítás ötlete, mint egy rossz álom, feledésbe merült. Farkas Flórián nemrégiben már arról beszélt, hogy a cigányság csiszolatlan gyémántként fog csillogni-villogni a 2002-es választásokon, a romák voksai még sohasem voltak ilyen fontosak, ezért nem szabad értékükön alul piacra dobni. Cigány integrációs hivatal létrehozását javasolta, és sürgette, hogy a kormánynak legyenek roma tagjai. A cigányság - tette hozzá - azt a politikai erőt támogatja majd, amely „valóban kész tenni a romák helyzetének javításáért, elkötelezi magát a cigányok teljes integrációja mellett”. Ma már pontosan tudjuk, hogy Farkas Flórián számára melyik ez a politikai erő. A romák voksait piacra dobják, a megvalósítatlan programokat kiváltják néhány parlamenti mandátummal. A Fidesz igyekszik elhitetni magával, hogy megbízható szövetségesre tett szert, a Lungo Drom pedig azt, hogy a mostani kormányzat - amelynek szociális, családügyi és foglalkoztatási politikája éppen a legszegényebbeket sújtotta - javított a magyarországi cigányok életkörülményein. Különös választásoknak nézünk elébe. Czene Gábor 4 Berlini történelem A berlini szociáldemokraták és a demokratikus szocialisták vezetői, Klaus Wowereit és Gregor Gysi koalíciós tárgyalásokat kezdtek, s csaknem biztos, hogy a várost januártól piros-piros kormány irányítja majd. A PDS kinőtte magát, megérkezett a szövetségi német demokráciába. Rövid idő alatt nagy utat tett meg - s ellentétben a magát testvérszervezetének valló, tíz éve lényegében helyben járó magyar Munkáspárttal -, mára szinte teljesen megszabadította magát történelmi tehertételeitől. A közelmúltban nyilvánosan bocsánatot kért a falért, valamint az SPD és a KPD kényszeregyesítéséért, s már rég nem próbál mentségeket keresni az NDK-ban elkövetett törvénysértésekre, jogtiprásokra. A PDS „utódpártból” egy fiatalos szociáldemokrata mozgalom keletnémet kiadása lett, amelyet nem most először ruháznak fel kormányzati felelősséggel. Vezetői jó érzékkel vették észre és próbálják kitölteni azt az űrt, amelyet a hagyományos baloldali értékeket hirdető pártok - a szociáldemokraták és a zöldek - a hatalomba kerülve hagytak maguk után. Persze az is bebizonyosodott, hogy a PDS, ahol kormányzati felelősséghez jutott, a ruhatárban hagyta a fundamentalista ideológiát, s gyorsan tanulja, mi a reálpolitika. A párt választási sikerei a keleti tartományokban meglehetősen gyakoriak. Brandenburg tartományban legutóbb például több városházát foglaltak el, mint a CDU képviselői. Lehet, hogy hamarosan miniszterelnököt is állíthatnak, a legjobb kilátásuk erre az eddig biztos kereszténydemokrata fellegvárnak tartott Szászországban van. A közvélemény-kutatások szerint a PDS a jövő évi választások után is a szövetségi parlament szereplője marad. A kérdés inkább csak az, hogy a mostani, utolsó helyről hányat ugrik előre. Megkapaszkodásuknak és térnyerésüknek persze az is kedvez, hogy a központosítás melegágyába más volt szocialista országoknál sokkal jobban bebetonozott egykori NDK romjai az 1000 milliárd márkánál is több „nyugati” támogatástranszfer dacára sem akarnak virágzó tájakká válni. Holott Helmut Kohl pontosan ezt ígérte keletnémet választóinak. Berlin izgalmas tesztnek ígérkezik. Nem akárhol, hanem a nemzetközi porondon is mind határozottabban fellépő új Németország hatalmi központjában kell reálpolitikai képességeit bizonyítania a PDS-nek. Gregor Gysi, akit széles körben tekintenek Németország egyik legeredetibb politikusának, szenátorként sem fogja feladni elveit, de nincs is szüksége rá: a berlini választásokon nem üres ígéretekkel, hanem kreatív programmal tört az élre. Erre adta voksát minden második kelet-berlini szavazó. A város pénzügyeinek szanálása a PDS-választók számára is tartogat majd számos keserű pirulát, ám a demokratikus szocialistáktól talán ezeket is könnyebben elfogadják. És, lehet bár a népszerű ügyvéd meggyőződéses pacifista, kompromisszumkészsége bizony próbára lesz téve, ha a liberális szellemiségű, nyitott, multikulturális metropolis normális működése és biztonsága érdekében a terrorizmus elleni fellépés eszköztárának bővítéséről kell dönteniük a városatyáknak. A lehetséges új berlini koalíció tétje nemcsak a főváros következő évekbeli fejlődése: a különös házasságnak a szövetségi politikára is lesznek kihatásai. A keresztény konzervatív pártok (CDU/CSU) már a koalíciós tárgyalások startjának hírére Schrödert vették célba, s nem lehet kétséges: választási kampányuk vezérmotívuma a duplán vörös veszedelemmel való riogatás lesz. A szövetségi SPD-ben a következő időszak vélhetően a nyilvános elhatárolódások ideje lesz, de a háttérben megindulnak a titkos stratégiaegyeztetések. Ha a helyi parlamentek megújítása során a következőkben erősít a PDS, Berlinben pedig beválik a koalíció, ezzel új távlatok nyílhatnak meg a PDS előtt. Egyúttal Gerhard Schrödernek is kitágulhat a mozgástere. Erre jövő ősszel égető szüksége lehet, egyelőre nincs ugyanis garancia arra, hogy jelenlegi koalíciós partnerei, a zöldek átugorják az ötszázalékos küszöböt, és jelenleg az FDP is csak valamivel e fölött lebeg. Léderer Pál