Népszabadság, 2001. december (59. évfolyam, 280-303. szám)

2001-12-05 / 283. szám

NÉPSZABADSÁG MAGYAR TÜKÖR 2001. DECEMBER 5., SZERDA 9 Törvényhozó képviselő a bíróság előtt Ma kezdődik Székely Zoltán volt kisgazda honatya vesztegetési pere Székely Zoltán személyében most áll először hivatalban lévő parlamenti képviselő vádlottként bíróság elé. A Fővárosi Bíróságon ma kezdődő Székely-perben a Fővá­rosi Főügyészség fontosabb ügyben eljáró hivatalos személy által elkövetett veszte­getéssel vádolja a honatyát. A képviselő tagadja bűnösségét, és a költségvetési tá­mogatásokkal törvénytelenül gazdálkodó egyes önkormányzatok öszszeesküvését sejti az ellene folyó „ koncepciós eljárás” hátterében. Tavaly október 12-én délután két óra­kor a Fővárosi Ügyészségi Nyomozó Hi­vatal és az ORFK Szervezett Bűnözés Elleni Igazgatóság nyomozói Budapes­ten, a Gellért téren őrizetbe vették Szé­kely Zoltán (akkor még) kisgazda or­szággyűlési képviselőt. Székelyt krimibe illő körülmények között akkor fogták el, amikor húszmillió forint kenőpénzt vett át Balla Dánieltől, a Pest Megyei Víz- és Csatornaépítő Kft. ügyvezetőjétől. Mivel tettenérés esetén a képviselőt nem védi a mentelmi jog, az ügyészség emberei őri­zetbe vették a képviselőt és előállították a nyomozóhivatal Belgrád rakparti épü­letébe. Néhány óra elteltével azonban szabadon engedték, mivel a hatályos tör­vények szerint gyanúsítotti kihallgatásá­hoz előzetesen be kellett volna szerezni a parlament jóváhagyását. Székely kezdettől azt állította, nem kenőpénzt, hanem egyes, nyilvánosan soha meg nem nevezett kisgazda politi­kusok gazdasági visszaéléseit leleplező iratokat várt Ballától.­­ Még meglepődni sem volt időm. Balla Dániel a kezembe nyomta a táskát, megmutatta, hogy pénz van benne, és rákérdezett, hogy „rendben vannak a do­kumentumok”, Székely úr? Mire meg­szólalhattam volna, már ott is voltak az autóm körül a rendőrök és az ügyészségi nyomozók, kiszállítottak és közölték, hogy őrizetbe vesznek - idézte fel ké­sőbb a történteket a képviselő. A Gellért téri elfogás egy hosszú fo­lyamat záróakkordja volt. Bálla Dániel és Székely konfliktusa valamikor 2000 nyarán kezdődött. Bálla cége, a Pest Me­gyei Víz- és Csatornaépítő Kft. 2000 jú­liusában közbeszerzési pályázaton el­nyerte Szigethalom és Tököl csatorna kivitelezésének jogát. A pályázat ered­ményét később megsemmisítették, az újabb megmérettetésen azonban ismét Bálla vállalkozása nyert. Székely - Bálla eddigi nyilatkozatai szerint - ek­kor előbb üzent neki, majd személyesen is a tudtára adta: meggyőződése, hogy azért nyerte el a kivitelezési munkála­tokra szóló megbízást, mert „megkente” a szigethalmi polgármestert. Székely ké­sőbb felszólította Ballát, hogy az elnyert munkálatok egy részét, mintegy 650 milliós megrendelést adjon át a Penta Kft.-nek. Egy újabb találkozásukkor a Kútvölgyi kórház aulájában pedig már a megbízás felének átengedését, vagy 30 millió forint készpénzt kért. Székely az­zal fenyegetődzött: ha Balla nem teljesí­ti kéréseit, tönkreteszi. Székely Zoltán 1998-ban az FKGP országos listáján jutott mandátumhoz. Később az Országgyűlés közbeszerzése­ket vizsgáló bizottságának elnökeként csatorna- és közműberuházások sokasá­gát kezdte vizsgáltatni. Még a testület kormánypárti tagjainak is szemet szúrt Székely milyen elszántan figyeli a köz­műberuházásaikhoz állami forrásokra pályázó települések minden egyes lépé­sét. Egy idő után a kisgazda Kiszely Ka­talin és az MDF-es Font Sándor is han­got adott azon véleményének, hogy Szé­kely bizottsági elnöki megbízatása ösz­­szeférhetetlen a képviselő különböző gazdasági érdekeltségeivel. A Székelyt bíráló képviselők állításuk szerint több forrásból is úgy értesültek, hogy képvi­selőtársuk sorra felkereste azokat az ön­­kormányzatokat, amelyek a közműberu­házásaik megvalósítására közbeszerzési pályázatot írtak ki, és pályáztak állami támogatásokra. Megkísérelte rábeszélni a településeket, hogy a megbízás egy ré­szét engedjék át az ő érdekeltségébe tar­tozó vállalkozásoknak. Sokan úgy fo­galmaztak, hogy Székely szabályosan megzsarolta a települések vezetőit, ha nem fizetnek, a közbeszerzési bizottság elnökeként vizsgálatok sorát indítja meg ellenük, és a pályázatukon győztessé nyilvánított cégek ellen. Kevéssel Székely Gellért téri elfogá­sát követően kiszivárgott hírek szerint Székely állítólag megzsarolta a Borsod- Abaúj-Zemplén megyei Em­őd polgár­­mesterét, Lehóczki Istvánt is. Azonban ezt a sajtóértesülést az ügyészség csak hetekkel később erősítette meg. Az Országgyűlés először tavaly októ­ber 17-én a Balla-ügyben, majd decem­ber 12-én az Emődi-ügyben is felfüg­gesztette a képviselő mentelmi jogát. (A hatályos törvények értelmében a képvi­selői mentelmi jogot minden egyes nyo­mozás lefolytatásához külön ki kell kér­ni.) Mentelmi jogának második felfüg­gesztését követő napon ügyészségi nyo­mozók szállták meg Székely lakását és irodáját, a képviselőt őrizetbe vették. A Pesti Központi Kerületi Bíróság decem­ber 15-én rendelte el a kisgazdapárt frak­ciójából időközben kizárt honatya előze­tes letartóztatását, amit egészen ez év áp­rilisáig fenntartottak. Már börtönben volt, amikor Székely ismeretlen tettesek ellen feljelentést tett a szigetszentmik­­lósi, a szigethalmi és az emődi csatorna­beruházásokkal kapcsolatos visszaélések és környezetkárosítás alapos gyanúja miatt. Feljelentései alapján egyes részlet­­kérdésekben nyomozás indult, az eljárás azonban még nem fejeződött be. Április 26-án védője többszöri indít­ványára és egészségi állapotára is tekin­tettel szabadlábra helyezték, és elrendel­ték házi őrizetét. Csakhogy a házi őrizet szabályait ellenőrző rendőrök jelentései szerint a képviselő sorozatosan és szán­dékosan megsértette a rá vonatkozó elő­írásokat, ezért 2001. november 22-én Varga Zoltán bíró (ő tárgyalja majd Szé­kely büntetőperét) ismét letartóztatási parancsot adott ki ellene. Székely kevéssel második letartózta­tása előtt a Népszabadságnak azt mond­ta: összeesküvés áldozata. Bizonyítékai vannak arra, hogy azok a polgármesterek fogtak össze ellene, akiknek a települé­sén törvénysértő módon pénzelték a köz­műfejlesztéseket. Ő rájött a törvénysérté­sekre, ezért összefogtak ellene. Székely azt állította, hogy a nyomozati iratok kö­zött rátalált több telefonlehallgatásról ké­szített jegyzőkönyvre. Az egyik polgár­­mester, akinek a kérésére egy könyvvizs­gáló kidolgozta miképpen tüntethető el a helyi csatornaépítés költségvetési támo­gatásához szükséges 1,3 milliárd forintos önrész hiánya, magnóra vette a sorstár­saival folytatott telefonbeszélgetéseit. Ezek a beszélgetések - a leíratok tanúsá­ga szerint - arról szóltak, hogy „ki, mi­lyen politikai erőt, képviselőt, vagy ma­gas beosztású kormánytisztviselőt tud felvonultatni Székely ellen”. A képviselő ugyanekkor lapunknak nyilatkozva sejtetni engedte, hogy a tőle származó információk alapján indult büntetőeljárás több kistelepülés polgár­­mestere ellen, akik - a gyanúsítás szerint - hamis iratokkal megtévesztették a döntéshozókat, eltitkolták előlük, hogy nem rendelkeznek az állami támogatá­sok elnyeréséhez szükséges önrésszel. Székely azt állítja, még a közbeszerzési bizottság elnökeként közel 40 település­ről állapította meg, hogy jogosulatlanul jutottak címzett és céltámogatáshoz. Székely még második letartóztatása előtt államtitoksértés és más bűncselek­mények alapos gyanúja miatt feljelentet­te a fővárosi főügyészt. Arról még nem született döntés, hogy elrendelik-e az ál­tala leírtak alapján a nyomozást, vagy megtagadják, esetleg feljelentéskiegészí­tést rendelnek el. Székely azért kezde­ményezett bűnvádi eljárást az ügyében eljáró Fővárosi Főügyészség vezetője el­len, mert amikor az idén tavasszal - sor­rendben harmadjára - kérte mentelmi jo­gának felfüggesztését a legfőbb ügyész, amit a parlament már visszautasított, az ügyészség iratokat foglalt le a Képviselői Irodaházban lévő dolgozószobájában, amelyeket nem juttatott vissza neki. A honatya az újabb előzetes letartóz­tatásából pedig azzal hívta fel magára a figyelmet, hogy menedékjogot kért az Egyesült Államok, Németország és Ausztria budapesti nagykövetségétől, egyben kezdeményezte, hogy tárgyalá­sára hívjanak meg nemzetközi megfi­gyelőket. Székelynek meggyőződése, hogy ár­tatlan, egyetlen bűne, hogy képviselői esküjéhez híven megpróbálta leleplezni azokat, akik a közpénzeket törvénytele­nül használják fel. Az ügyészség azon­ban biztos abban, hogy vádjait a bíróság előtt is bizonyítani tudja. Bennfentesek szerint az sem zárható ki, hogy a végén az derül ki, hogy Székelynek és vádlói­nak egyaránt igaza van. Azaz, Székely, miután rájött, hogyan jutnak jogtalan gazdasági előnyhöz egyes önkormány­zatok, megzsarolta a leleplezett telepü­lések vezetőit: ha fizetnek, vagy a meg­bízás egy részét az ő érdekeltségébe tar­tozó cégeknek átengedik, nem kezdemé­nyez vizsgálatot, illetve büntetőeljárást ellenük. A megzsarolt (amúgy valóban jogsértő) polgármesterek pedig össze­fogtak ellene, tőrbe csalták, és az ügyészség kezére adták. Bánfai Tamara-Fekete Gy. Attila 2000. október 13.: kizárva a frakció­ból FOTÓ: GÁRDI BALÁZS Tökéletesen biztonságos, és még kamatozik is KAMATOZÓ KINCSTÁRJEGY 12002/12. Jegyzési időszak: 2001. december 3. - 2001. december 14. Futamidő: 1 év Kamat: 8,75% A Kamatozó Kincstárjegy fix kamatozású, kamatozása a kibocsátás napján kezdődik, a lejárat után tovább nem kamatozik. A névérték és a kamat kifizetése a lejárat napjától esedékes. Elérhető maximális hozam mértéke: 8,66% (EHM) Jegyzési árfolyam: 2001. december 3. - 2001. december 11. között: 99,90% 2001. december 12. - 2001. december 14. között: 100,00% Jegyzési helyek: CIB Értékpapír Rt., Kereskedelmi és Hitelbank Rt., OTP Bank Rt., Takarék Bróker Rt. kijelölt fiókjai, valamint a Magyar Államkincstár fiókhálózata. A Kamatozó Kincstárjegyet devizabelföldi természetes és jogi személyek, jogi személyiség nélküli szervezetek vásárolhatják meg. E körben a Kamatozó Kincstárjegy a futamidő alatt korlátozás nélkül átruházható. ÁLLAMI GARANCIÁVAL • Támassza alá döntéseit! Kedvezményes év végi előfizetési akció! napi GAZDASÁG Amennyiben Ön december 214g előfizet a NAPI Gazdaságra, egy évig KIADÓ Kft. díjmentesen hozzáférhet a NAPI Online Gold internetes szolgáltatáscsomaghoz. Megrendelését elküldheti a terjesztes@napi.hu címre vagy a 350-1117-es 1135 Budapest, Csata u. 32. faxszámra. _. . _______ Telefon: 350-0452 l.'Mj|gazdaság előfizetés ||f|l­j| ■ | szolgáltatással bővítve Telefax: 350-1117 O 1 példány­­i évre 21 000 Ft O 1 példány egy évre 39 000 Ft O □ példány* egy évre, példányonként 36 000 Ft Cégnév:.................................................Név:....................................................... ........................Tele­on: "v.v..........www.napi.hu E-mail.....................................................Fizetés módja: □ atutalas □ csekk !

Next