Népszabadság, 2002. február (60. évfolyam, 27-50. szám)
2002-02-12 / 36. szám
24 NÉPSZABADSÁG ÉSZAK-MAGYARORSZÁG Indítványok, beadványok, ellenvélemények A hatvani városközpontban ötvenhat éve uralja a Kossuth tér déli részét a szovjet hősi emlékmű. A háború befejezte után alig néhány hónappal emelték a hatalmas fekete márványoszlopot. Évtizedeken át koszorúkat is kapott a szintén márványból készült talapzat, azután jött a rendszerváltás, és az emlékmű körül is új szelek kezdtek fújdogálni. Többen is a lebontását és elköltöztetését szorgalmazták, ám kezdeményezésük ez ideig nem járt sikerrel. Az emlékmű állja a kilencvenes évek elejétől körülötte dúló viharokat. Nemrég még dorgálást is kapott miatta a város: egy orosz katonai attasé utazott át a Zagyva-parti településen, megállt a hősi emlékműnél, azután neheztelő levelet küldött a polgármesteri hivatalnak, amiért nem óvják eléggé a márványtalapzatú oszlopot, hiszen kisgyermekek játszadoznak rajta, holott a Honvédelmi Minisztérium nyilvántartása szerint 67 vörös csillagos katona nyugszik az emlékmű alatt. Nánási István, az MDF helyi vezetője, a Politikai Foglyok Országos Szövetsége Heves megyei szervezetének elnöke először 1992-ben kérte a város akkori képviselő-testületétől, hogy bontsák le az emlékművet. Kezdeményezése nem járt sikerrel. Három év múlva újra megismételte indítványát, majd 2000-ben ismét próbálkozott, ám az emlékmű továbbra is maradt. Az elmúlt évben terjesztette a városvezető grémium elé a negyedik beadványt. A politikus indítványát korábban a művelődési bizottság már tárgyalta. Mint mondja, előbb jóváhagyták a költöztetést, aztán visszakoztak azzal az indokkal, hogy nincs pénz a munkálatokra. Nánási István viszont úgy véli, hogy az emlékmű lebontása révén nyert márvány eladásából fedezni lehetne az egész procedúra költségeit. - A millennium évében rendezni kellett volna az emlékmű ügyét is - mondja az egykori politikai fogoly. - Szomorú, hogy egy idegen nagyhatalomnak az ötvenhatos magyar forradalmat is leverő hadseregére még mindig hatalmas márványoszlop emlékeztet a város főterén. Nyilvánvaló, hogy az emlékmű alatt nyugvó katonák szintén a háború áldozatai, hiszen nem jószántukból, hanem parancsra jöttek az országba. Ezért megilleti őket is a méltó végtisztesség és egy szerényebb oszlop a városi temetőben. A mostani emlékmű helyén pedig legyen szökőkút díszhalakkal, amilyen 1945 előtt volt. A jelek szerint a városban nem mindenki ért egyet az emlékmű áthelyezésével, ugyanis nemrég a városi képviselőtestülethez tiltakozást juttattak el, amelyben felszólítják a grémiumot, hogy hagyja eredeti helyén az emlékművet, mivel „alatta olyan orosz katonák nyugszanak, akik a város felszabadításáért áldozták életüket”. Bár a beadvány névtelen volt, a testület figyelembe vette az emlékmű majdani sorsáról folyó vitában. Farkas Kálmánné polgármester a kialakított önkormányzati álláspontról tájékoztatva elmondta, hogy az emlékmű költöztetésére a főtéri rekonstrukciós munkálatok alkalmával kerülhetne sor. Megvizsgálják a városi temetőbe költöztetés lehetőségét, hogy ott is méltó helyet találjanak az emlékműnek és a talapzat alatt nyugvó katonáknak. Amennyiben a képviselő-testület a költöztetés mellett dönt, az üggyel kapcsolatban egyeztetnek az orosz nagykövetséggel is. A főtéri rekonstrukciót a tervek véglegesítése után jövőre szeretnék elkezdeni. T. Z. M. Megoszlanak a vélemények az emlékmű további sorsáról A SZERZŐ FELVÉTELE Veszélyes áruk szállítása TUDÓSÍTÓNKTÓL Ne szállítsanak Salgótarjánba, illetve a megyeszékhelynek a magyar-szlovák határhoz vezető forgalmas útján veszélyes árukat! - fogalmazta meg a napokban a város önkormányzata. A képviselő-testület úgy határozott: levélben kérik a kormánytól az ezzel kapcsolatos rendelet módosítását. Céljuk, hogy Salgótarján kerüljön ki az e célra kijelölt közúti határátkelőhelyek közül, egyúttal felhívták a figyelmet egy tehermentesítő út régóta halogatott megépítésének szükségességére. A fellépés oka egy aggasztó statisztika: az elmúlt év augusztusától december végéig 550 veszélyes anyagot szállító jármű, köztük kamion haladt át az „egyutcás városon”. Tavaly nyáron Szlovákia elzárkózott attól, hogy a parassapusztai határátkelőhelyen fogadja a veszélyes szállítmányokat. Így azok szállítása a Somoskőújfalui határátkelőhelyre terelődött, ahol nincsenek meg az ilyen járművek fogadásának feltételei. De nemcsak ez okozhat gondot. A közgyűlési határozat szellemében megfogalmazott levélben a városvezetés arra is kéri a kormányt, hogy a szükséges technikai feltételek biztosítása érdekében a pályázati pénzek elosztásánál részesüljön előnyben a salgótarjáni hivatásos tűzoltóság. Időközben a szlovák illetékesek viszszavonták a veszélyes anyagok szállítására vonatkozó útvonal-módosítást, és ismét fogadják Parassapuszta határátkelőhelyen az ilyen járműveket. Nyár - 2002 - Vakáció BIBIONE - OLASZORSZÁG (Velence mellett) Nyaraljon velünk, meglátja, visszatér hozzánk! Tengerpart, napfény, kikapcsolódás. Szolid árak - ingyenkatalógus! Beszélünk magyarul! Közvetlen kapcsolat! Szombaton, vasárnap is nyitva. Információ és szállásfoglalás: Boreai Turista Iroda Szondi Gabriella Tel.: 0039/0431 430428 Fax: 0039/0431 437043 Szálláshelyek holt szezonban Az elmúlt évinek csaknem háromszorosát, összesen 104 millió forintot költ Heves megye idegenforgalmi marketingre és turisztikai jellegű beruházásokra. Kiss János, a Heves megyei önkormányzat idegenforgalmi irodájának vezetője elmondta: a szálláshelyet működtető vállalkozókat egy kiadvánnyal segítik. Februárban és márciusban ugyanis a panziók és szállodák kihasználatlanul állnak, ezért egy kiadványban harminc színvonalas szálláshelyet vonultattak fel Heves megyéből, ahol a tulajdonosok kisebb-nagyobb kedvezménynyel várják a vendégeket. A népszerűsítő kiadvány mellett 30 millió forinttal segíti a megyei önkormányzat a gyöngyösi Orczy-kastély rekonstrukcióját. A Mátra Múzeumnak helyt adó épület teljes helyreállítását és a múzeum anyagának átrendezését, korszerűsítését tervezik. Ugyancsak 30 millió forinttal járul hozzá a megye az egri vár felújításához. Az idén kezdődő ötéves szakmai program keretében a vár teljes rekonstrukcióját és megerősítését tervezik a szakemberek. S.J. 2002. FEBRUÁR 12., KEDD Ipolyszög és az önállósodás Helyi népszavazáson mondott véleményt Balassagyarmat Ipolyszög nevű városrésze az önállóvá válásról. A február eleji voksoláson az 514 választásra jogosult polgárból 408-an vettek részt, a többség, 308 fő az önállóság mellett szavazott. Ez azt jelenti, hogy harminc év után ismét önálló lehet a 701 lelket számláló városrész. Arra azonban, hogy Ipolyszög község megalakítsa saját önkormányzatát, még sokáig várni kell: a törvény szerint az általános választások évében nem lehet ilyen kérést a Belügyminisztériumhoz felterjeszteni, erre legközelebb csak jövőre lesz mód. Így csak a 2006-os parlamenti választások évében, a helyhatósági választásokat követően válhat önállóvá Ipolyszög, s 2007- től hozhatja létre saját önkormányzatát. Jakus Ottó szerint Ipolyszög a választás vasárnapján felébredt harmincéves Csipkerózsika-álmából. A kistelepülésen élő fiatalember tanító a szügyi általános iskolában. - A lakosság elégedetlenségének hatására egy tavaly nyáron tartott fórumon határoztuk el, hogy különválunk a négy-öt kilométerre fekvő Balassagyarmattól, amelyhez közigazgatásilag harminc éve tartoztunk. Úgy ítéltük meg, hogy több volt a kára, mint a haszna ennek az 1973-ban létrehozott településegyesítésnek. Ipolyszög történetének kezdetei még a XV. századra nyúlnak vissza, önálló településként Riba, majd Ipolyszög néven működött 1973-ig, amikor az Ipolyparti városhoz csatolták. Az ötveneshatvanas években a településnek volt iskolája, jól működő kultúrháza, mozija, megfelelő úthálózata. A község fejlődése a Balassagyarmathoz való csatlakozás után az itt élők szerint ahelyett, hogy meggyorsult volna, lelassult, sőt meg is állt. A közösségi élet ellaposodott, igaz, nem is maradt olyan hely a településen, amely bármely rendezvény megtartására alkalmas lenne. Ladeczki József volt az, aki a kezdeményezést a legjobban felkarolta: időt, fáradságot nem kímélve járt családról családra, hogy az embereket meggyőzze. Mostanra kiderült, hogy sikerrel. - A környező kistelepüléseken tapasztalt fejlődés ráébresztette az itt lakókat, hogy jobban boldogul az, aki sorsának irányítását saját kezébe veszi - állítja. - Bízunk abban, hogy a pénzeszközök célszerűbb felhasználásával újból lakhatóvá tehetjük szülőfalunkat, amelyet ezentúl még inkább magunkénak érezhetünk. A szavazás eredménye is azt mutatja, hogy az itt élők szeretik falujukat, értékelik múltját, és bíznak abban, hogy sorsát képesek lesznek jóra fordítani. A törvény értelmében csak 2007-től működhetnek önállóan, alakíthatnak önkormányzatot. - Tiszteljük a törvényt, de nem szeretnénk még négy-öt évig kényszerházasságban élni - mondja Ladeczki József. - Tudjuk, hogy rajtunk kívül más közösségek is vannak hasonló helyzetben az országban. Kapcsolatot keresünk velük, s velük összefogva megpróbáljuk elérni, hogy módosítsák a törvényt. Juhász Péter balassagyarmati polgármester elsők között gratulált az ipolyszögieknek. Szerinte tiszteletben kell tartani a közakaratot. A városi önkormányzat mindenben segíteni fogja a leválás folyamatát, Ipolyszög önállósulását. Szabó Gy. Sándor Könyv a szénbányászatról Alapítvány a mátranováki fiatalokért Dr. Peresi Klára Salgótarján legelismertebb orvosainak egyike. Több mint harminc évet töltött a pályán, és még most, nyugdíjasként is aktívan tevékenykedik iskola-, illetve üzemorvosként. Munkája elismeréseként 1978-ban miniszteri dicséretben részesült, 1993-ban pedig Perliczi-díjjal jutalmazták. A doktornő néhány évvel ezelőtt a fizetéséből alapítványt hozott létre a Mátranovák bányatelepen élő tehetséges bányászleszármazottak továbbtanulásának segítésére. A kezdeti százezer forintos alaptőke három éve ötszázezer forintra emelkedett, ennek a kamatait kapja ösztöndíjként minden évben egy főiskolai vagy egyetemi hallgató tanulmányai befejezéséig. Eddig négyen éltek a lehetőséggel, közülük ketten már diplomát kaptak: egyikük óvónőként, másikuk védőnőként tért vissza a megyébe. A Nógrádban elsőként létrehozott magánalapítvány kimondja, hogy a felsőoktatási intézmény elvégzése után az ösztöndíjban részesülő hallgató köteles visszatérni szülőhelyére. A doktornő ezzel kapcsolatban hangsúlyozta: az elsősorban bányászatáról híres Mátranovák bányatelepről 95 éves fennállása alatt 70 egyetemet, főiskolát végzett fiatal került ki. Az országnak ezen a részén is rengeteg tehetséges ember van, többségük azonban más területeken, illetve a fővárosban telepszik le. Az említett kitétel talán motiválja az értelmiségieket arra, hogy szűkebb hazájukban kamatoztassák tehetségüket mindannyiunk javára. A segíteni akarás legszebb példája, hogy az alapítvány mellett néhány éve megszületett a Gizella-díj is, amelyet a doktornő egykori körzetében lévő II. Rákóczi Ferenc Általános Iskolában osztanak ki immár hatodik esztendeje. Az oklevelet és a 10-10 ezer forintos jutalmat minden évben két 7. vagy 8. osztályos jó tanuló, jó magaviseletű diák kapja, aki legalább egy éven keresztül tanul hittant. Dr. Peresi Klára tagja a Magyar Orvosírók és Képzőművészek Körének. A nógrádi szénbányászat rövid története — Mátranovák bányatelep című könyve nemcsak a 150 éves szénbányászatnak állít emléket, hanem bemutatja egy megközelítően százéves bányatelep létrejöttét, pezsgő kulturális életét, fejlődését. A. K. Körgátrendszer épült a Bodrog mentén A Bodrog folyó jobb partján lévő nyolc települést, Sárospatakon, Bodrogolaszit, Olaszliszkát, Vámosújfalut, Bodrogkisfaludot, Sárazsadányt, Szegit és Bodrogkeresztúrt védi az az összességében 11 és fél kilométer hosszúságú körgátrendszer, amelyet a napokban adott át Olaszliszkán Fónagy János közlekedési és vízügyi miniszter. A miniszter szerint nem lehetett tovább tétlenül nézni, hogy az elmúlt években jószerével mindig elöntötte a Bodrog ezeket a településeket, amelyeket egyébként soha nem védett gát. Volt olyan település, mint például Sárospatak és Sárazsadány, amelyek egyes részeit negyven év alatt sokszor elöntötte a víz. A kormány 2000-ben döntött úgy, hogy 1,3 milliárd forintot ad a nyolc települést védő közgát megépítésére. Az összeget időközben még 200 millió forinttal megtoldották, ebből a sárospataki Fazekas-soron épült árvízvédelmi töltés. A gát egyébként félig kész állapotban tavaly már élesben vizsgázott. A Bodrogon akkor levonuló árhullám nem boldogult a töltéssel, a víz a mederben, illetve az ártéren maradt. A térségben lakó több tízezer ember abban bízik, így lesz ez a jövőben is. Annak ellenére, hogy az észak-magyarországi folyók gátjait az elmúlt években jelentősen megerősítették, az árvízvédelmi töltések kiépítettsége még csak 53 százalékos. A jelenlegi fejlesztési ütem mellett évtizedeknek kell még eltelnie ahhoz, hogy ez az arány számottevően javuljon - mondják vízügyi szakemberek, akik szerint azonban mind az ár-, mind pedig a belvízvédelmi rendszer alkalmas egy nem rendkívüli ár-, illetve belvíz kivédésére. Ahhoz azonban, hogy a védművek minden körülmények között helytálljanak, több tízmilliárd forint értékű fejlesztésre lenne szükség. A mostani ütemet tekintve évente egy-két százalékkal nőhet azon gátszakaszok aránya, amelyek valóban megfelelnek minden kritériumnak. I. S. Több tízmilliárdos fejlesztésre lenne szükség