Népszabadság, 2002. február (60. évfolyam, 27-50. szám)
2002-02-04 / 29. szám
Kiadói tiltakozás Folytatás az 1. oldalról A megrendeléseket legkésőbb március 10-ig el kell küldeni a nyomdába, ha ugyanis a könyvek nem készülnek el augusztus elejéig, akkor biztosan nem jutnak el az iskolákba a tanévkezdésre - magyarázza Menyhártné. Hozzátette, az Educatio Kht.-hez február 28-ig kell beküldeniük az iskoláknak a megrendeléseket, s így kérdéses, hogy az adatokat fel tudják-e dolgozni március elejéig. Az sem világos, hogy a kht. hogyan igazolhatja vissza a megrendeléseket az iskoláknak, hiszen azt csak a kiadó tudhatja, hogy eleget tud-e tenni az igényeknek. Ráadásul az iskolák két ütemben, tavaszra és őszre is kérhetik (és kérik is) a tankönyvek kiszállítását. A tavaszi szállításhoz elengedhetetlen, hogy még március elején beérkezzenek a megrendelések - hangsúlyozza Menyhártné. Ha pedig a tavaszi megrendeléseket nem tudják teljesíteni még a tavaszi szállítások idején, az a kiadónak 20-25 százalékos bevételkiesést jelent. A kereskedelmi vezető megjegyezte, a szaktárca egyáltalán nem kérte ki a kiadók véleményét a rendelések összegyűjtésének ezen új módjáról. Az új rendszer valószínűleg rontani fogja a tankönyvellátást - véli Kiss József, a Comenius Kiadó ügyvezető igazgatója. Minél több kézen fut át ugyanis ennek lebonyolítása, annál nagyobb a hibalehetőség. Az Apáczai Kiadó ügyvezetője, Esztergályos Jenő szerint is sokkal célszerűbb, ha az iskolák a kiadókhoz küldik tankönyvrendeléseiket. Az ügyvezető úgy látja: az eddigi rendszer jól működött, s nem lett volna szükséges megváltoztatni. A szaktárca álláspontja szerint az új rendszer bevezetésére a hibák, tévedések elkerülése, valamint a jogszerűség biztosítása érdekében van szükség, s ez egyben a statisztikai adatgyűjtést is megkönnyíti. (Eddig ugyanis az iskolák megrendelőlapjaik egyik példányát küldték be az OM-be, amelyet ott kézzel dolgoztak fel.) Hogy az iskolák hova küldik a megrendelést, azért is fontos, mert a kiadók éves forgalmuk 60 százalékáig kaphatnak állami garanciavállalású hitelt. Környei László közölte: az új rendszerben csak az Educatio Kht.-hez beérkezett megrendelések alapján állapítják majd meg, mekkora a kiadó éves forgalma. A tárca álláspontja szerint alaptalan a kiadók aggodalma, a megrendelések idejét ugyanis az új rendszer nem hosszabbítja meg. Az Educatio Kht. ugyanis, amint megkapja a megrendeléseket, rögtön továbbítja a kiadóknak. Az iskoláknak csak a kiadó felé történő továbbítás tényét igazolja a kht. (hogy az esetlegesen tévesen megadott darabszámokat utólag módosíthassa), a megrendelések elfogadását pedig a kiadóknak kell majd visszaigazolniuk. , Varga Dóra NÉPSZABADSÁG HAZAI KÖRKÉP 2002. FEBRUÁR 4., HÉTFŐ 5 Az első családi gazdálkodó Orbán: Elkezdődhet a zsebszerződések tömeges felszámolása ZALAEGERSZEGI TUDÓSÍTÓNKTÓL A következő hónapokban, években várhatóan több tízezer családi gazdálkodó kéri majd regisztrálását a földművelésügyi tárcától - jelentette ki tegnap a Zala megyei Gősfán Orbán Viktor miniszterelnök, miután átadta az első családi gazdaság nyilvántartásba vételéről szóló államigazgatási határozatot Méhes Zsolt helyi agrárvállalkozónak. Méhes Zsolt, aki jelenleg összesen 116 hektáron gazdálkodik, húsmarhákat tenyészt szlovéniai és horvátországi exportra, tudósítónknak elmondta: regisztrált családi gazdálkodóként akkora hitelt szeretne felvenni, amelyből további 80 hektárnyi földet, valamint újabb szarvasmarhákat vásárolhat. A kormányfő kíséretében érkező Vonza András földművelésügyi miniszter elmondta: a megyei FVM-hivatalok a napokban kapták meg a családi gazdaságok minősítésének eljárási rendjét, a következő hetekben az ország valamennyi megyéjében nyilvántartásba vehetik az első családi gazdálkodókat. A miniszter hozzátette: a Magyar Fejlesztési Bank szakemberei javában dolgoznak a hitelkonstrukció részletein, így a családi gazdálkodók várhatóan márciusban vehetik fel a kedvezményes kamatozású hiteleket. Arra a kérdésünkre, hogy az elmúlt nyári kálócfai kormányülés óta milyen eredmények mutatkoztak a zsebszerződések felszámolásában, Orbán kijelentette: a nemzeti földalap, a családi gazdaságok, valamint az agrárhitelezés létrehozásával végre megteremtődtek azok a feltételek, amelyek érdekeltté tehetik a magyar gazdákat a zsebszerződések felmondásában. A kormányfő úgy véli, a következő hónapokban elkezdődhet a zsebszerződések tömeges felszámolása. A miniszterelnök az emléklapját mutató gazdálkodóval fotó: Kuczika László Felülvizsgálat a szocpolperben? Maratoni büntetőeljárás végére tett pontot a múlt héten a Somogy Megyei Bíróság, amikor ítéletet hirdetett a tamási szocpolügyként emlegetett perben. Elképzelhető, hogy az eljárásnak még nincs vége, hiszen állítólag az elmarasztaltak közül néhányan felülvizsgálati indítványt készülnek benyújtani a Legfelsőbb Bírósághoz. A bíróság fölmentette azt az ügyvédet, aki korábban Dávid Ibolya igazságügy-miniszterrel működtetett közös irodát. A szocpolügy éppen hat évvel ezelőtt kezdődött. 1996-ban a Tolna megyei Tamásiban és környékén mind több családi ház gazdája építette be portája tetőterét. A háztulajdonosok a gyermekek után járó lakáscélú szociálpolitikai támogatásra már nem voltak jogosultak — korábban ugyanis igénybe vették azt. Ezért a tetőterüket beépítők arra gondoltak, hogy megszerzik más családok szocpoltámogatását. Ennek érdekében portájuk tetőterét - lakásépítési célra - ingyen adták át olyan két- vagy többgyermekes famíliáknak, akik jogosultak voltak ugyan a szocpolra, de önerő híján nem gondolhattak házépítésre. A tetőtéri lakást a ház tulajdonosa megépítette, s a költségek felét-kétharmadát a padlástér állítólagos gazdájának szocpolja fedezte - akkor két gyerek után 1,2 millió, három gyerek után 2,2 millió járt. Amikor az építkezés befejeződött, a ház tulajdonosa pár százezer forintért - úgymond - megvásárolta a tetőtérben kialakított lakást. Tamásiban és környékén 1996-ban 77 tetőtéri lakás épült ezzel a módszerrel. 1997-ben a rendőrség vizsgálódni kezdett az ügyben, és a nyomozók az építkezőket és a szocpoltámogatásukat átruházókat, valamint a szerződéseknél bábáskodó három ügyvédet csalással gyanúsították. A nyomozó hatóság azt feltételezte, hogy az államot 125 millió forint kár érte, amikor a szocpoltámogatás nem az arra jogosultaknak jutott. Az ügy 2000-ben került a bíróságra, s a szocpolpernek 273 vádlottja volt. A másodfokú bíróság jogerős határozatában a vádlottak többségét bűnösnek találta, őket felfüggesztett szabadságvesztésre, illetve pénzbüntetésre ítélte. A szerződések megfogalmazásában szerepet vállaló három ügyvéd közül kettőnek a bűnösségét állapította meg. A most lezárt büntetőeljárást számos találgatás övezte. Volt, aki feltételezte, hogy az egész eljárással - még a Hornkormány regnálása idején - Tamási országgyűlési képviselőjének, Dávid Ibolyának akartak kellemetlenséget okozni. A jelenlegi igazságügy-miniszter férje ugyanis közjegyzőként több olyan megállapodást is hitelesített, amely az említett ráépítések engedélyezéséről szólt. Ám gyorsan kiderült, hogy emiatt a közjegyző nem vonható felelősségre, ezért Dávid férjét egy pillanatig sem gyanúsították. A három megvádolt ügyvéd egyike korábban Dávid Ibolyával közösen működtetett ügyvédi irodát, ám a jelenlegi igazságügy-miniszter 1990 - vagyis politikai karrierjének kezdete - óta nem gyakorolja ügyvédi praxisát, ezért ő nem vehetett részt a szerződések kidolgozásában. Dávid volt ügyvédtársát egyébként a bíróság felmentette. Dávid Ibolya az ítéletet követően azt nyilatkozta az MTI-nek: az ügy részleteit nem ismeri, de ha valaki úgy érzi, hogy méltánytalanság érte, akkor forduljon felülvizsgálati kérelemmel a Legfelsőbb Bírósághoz. U. T. Olcsóbb szennyvíztisztítók Megfizethető csatornadíjakat várnak és az uniós felzárkózáshoz szükséges szennyvízkezelési beruházások összességében 600-800 milliárd forintra becsült költségének jelentős csökkenését remélik a szakértők a KÖM támogatási prioritásainak átalakításától. A tárca - amint azt Turi-Kovács Béla környezetvédelmi miniszter bejelentette - a kisebb, főként a 2000 fősnél csekélyebb lakosságú településeken az idei évtől az alternatív szennyvízkezelési megoldásokat részesíti előnyben. Jelenleg szinte kizárólagosnak számít a betonból vagy PVC-ből készített gyűjtőcsatornák és a gyakran több tucat települést kiszolgáló tisztítóművek alkalmazása, ami az egymást helyettesítő technológiák hiányában európai összehasonlításban is igen magas árakat eredményez. Ráadásul az állami támogatással elkészült tisztítóművek kihasználtsága átlagosan alig 50 százalékos. Rakics Róbert, a tárca környezeti elemek védelmével foglalkozó főosztályának vezetője lapunk kérdésére kifejtette: a természetes, illetve természetközeli eljárásokat az egyes háztartások, illetve települések szintjén is meg lehet valósítani. Ha egy egész településről van szó, akkor a hagyományos módon elkészített csatornahálózat végére telepítik az alternatív tisztítóművet, amelyben fák, kultúr- vagy vízinövények gyökérzete tisztítja meg a szennyvizet. A háztartások esetében hasonló rendszer valósul meg csatorna nélkül. Az új típusú megoldások közös jellemzője, hogy azokban alacsony energiafogyasztás mellett növények és mikroorganizmusok segítségével, a napfény energiájának felhasználásával tisztítják meg a szennyvizet. Ezáltal a beruházások költsége 40-60 százalékkal, az üzemeltetési díj pedig akár 70-80 százalékkal is csökkenhet. A környezetvédelmi alap idei pályázatain a települési szintű alternatív megoldásokhoz 60, az egyedi beruházásokhoz 70 százalékos támogatás igényelhető. Kizáró ok, ha a település sérülékeny vízbázisú vagy belvíz, illetve árvízjárta területen fekszik - igaz, ilyen területen él a lakosság kétharmada. H. M. GYÖKÉRTÉRI SZENNYVÍZTISZTÍTÓ Forrás: www.fpek.hu NÉPSZABADSÁG-grafika Pécs a legerősebb régióközpont Folytatás az 1. oldalról Így a megyei jogú városok központi szerepét vizsgálva nemcsak a regionális funkciók számát tekinti fontos szempontnak, hanem azt is, hogy milyen súlyú hatáskörökkel rendelkeznek az adott települések. Mindez például azt jelenti, hogy az összesített táblázatban egy többkarú egyetem több pontot ér, mint egy egykarú főiskola. A kutató által felállított sorrend szerint - amely tehát a regionális szerepek számát és ezek súlyát is figyelembe vette - a legnagyobb regionális szerepe Pécsnek, Szegednek és Debrecennek van, míg a sor végén Dunaújváros, Nagykanizsa és Hódmezővásárhely áll. Csapó Tamás úgy véli: ha a jövőben kijelölik majd az egyes régiók központjait, nem vitás, hogy mely városok lehetnek a Dél-Dunántúl, az Észak- és a Dél-Alföld centrumai. - A tényeket a politikusoknak is figyelembe kell venniük, így például az a vita, amely Pécs és Kaposvár régióközponti szerepéről folyik, nehezen értelmezhető: a regionális funkciók táblázatán a baranyai megyeszékhely 97, míg a somogyi központ 28 ponttal áll - mondta Csapó Tamás. Hozzátette: a tények azt sem igazolják, hogy az elmúlt évtizedben Kaposvár ledolgozta volna a hátrányát — a rendszerváltozás óta létrejött új regionális szerepkörök közül Pécs kilencet, míg Kaposvár csupán ötöt kapott. Akadnak olyan régiók, ahol ellentmondás van az egyes megyei jogú városok gazdasági súlya és regionális funkciói között. Így például a Közép-Dunántúlon Székesfehérvár gazdasági súlya jóval nagyobb, mint Veszprémé, miközben a regionális funkciók táblázatán a sorrend fordított a két város között. Veszprém elsősorban az oktatás és a kultúra területén előzi meg vetélytársát. Csapó Tamás szerint a régióközpontok majdani kijelölésekor az adott városok gazdasági súlyát és regionális funkcióit egyaránt figyelembe kell venniük a döntéshozóknak. A régióközpontok kijelölése azonban egyelőre nem szerepel a politikai aktualitások között. Csapó Tamás szerint mindez nem is baj, hiszen csak akkor lenne szükség a regionális központok kijelölésére, ha átfogó közigazgatási reform keretében a régiók közigazgatási funkciókat is kapnának. Csapó azt állítja: a regionális funkciók számos esetben nem fedik a statisztikai régiók határait. Így például a környezetvédelmi felügyelőségek, a vízügyi igazgatóságok, a bányakapitányságok vagy az áram- és gázszolgáltató cégek regionális központjainak vonzása több statisztikai régió területére is kiterjed. A tanszékvezető úgy véli, sok szempontból célszerű lenne ezeket a regionális funkciókat a régióhatárokhoz igazítani. A rendszerváltás óta létrejött 19 új regionális funkció általában a már korábban is kiemelkedő regionális súllyal bíró városokba került. A vizsgálat nem igazolta azt a közvélekedést, mely szerint a mindenkori kormány előnyben részesítette volna a szívéhez politikailag közelebb álló megyei jogú városokat. A tényekből inkább az olvasható ki, hogy azokban a régiókban - elsősorban a Közép- és a Nyugat-Dunántúlon -, ahol több város is aspirálhat a régióközponti szerepre, nagyjából egyformán oszlottak meg az új regionális szerepek. Csapó Tamás szerint a magyarországi régiók csak akkor kaphatnak komoly szerepet a gazdasági és társadalmi életben, ha a források felhasználásában a jelenlegihez képest nagyságrendekkel nagyobb kerettel - néhány milliárd forint helyett több százmilliárddal - gazdálkodhatnak. A régiók gazdasági súlyának növelése azonban a mindenkori központi kormányzat anyagi mozgásterét korlátozná, így szerinte ezen a téren egyelőre nem várható áttörés. Cseri Péter Civil ingatlant csak bérbe? Az MSZP olyan programot dolgoz ki a civil szféra számára, amely a politikailag elfogult és igazságtalan ingatlanosztogatás helyett a lehető legtöbb alapítványt, egyesületet irodához juttatja-jelentette ki lapunk kérdésére Hegyi Gyula, a társadalmi szervezetek bizottságának szocialista alelnöke. A társadalmi szervezetek bizottsága a legutóbbi választások után, 1998-ban jött létre. Ez az egyetlen testület a parlamentben, amelynek - Bognár László személyében - MIÉP-es politikus lett a vezetője. Halász Jánost, a bizottság fideszes alelnökét Várhegyi Attila utódjává, a kulturális tárca politikai államtitkárává nevezték ki a közelmúltban, Halász helyére pedig Várhegyi került. Az új alelnöknek kevés lehetősége lesz bizonyítani e poszton, hiszen a bizottság február 5-én, kedden várhatóan utolsó ülését tartja a választások előtt. A bizottság tevékenységét különösképpen tavaly kísérte nagy érdeklődés: a testület ekkor juttatta ingatlanokhoz, egyebek mellett százmilliós értéket képviselő épületekhez a civil szervezeteket. A döntések országos botrányt kavartak. A szocialisták állították, hogy a kormánypártok és a MIÉP a hozzájuk kötődő szerveződéseket részesítették előnyben. A Fidesz azzal vágott vissza, hogy az előző választási ciklusban viszont az MSZP pályáztatás nélkül adott tulajdonba értékes épületeket a neki tetsző szervezeteknek. Hegyi Gyula elmondta, hogy pártja továbbra is elfogadhatatlannak tartja az ingatlanosztásról hozott határozatokat, és választási győzelme esetén megvizsgálja, van-e törvényes lehetőség a döntések felülbírálására. Ettől függetlenül az MSZP olyan ingatlanjuttatási koncepciót szeretne megvalósítani, amely a valódi teljesítménynek megfelelően biztosít helyiségeket a civil szervezeteknek. Hegyi szerint az lenne a szerencsés, ha az egyesületek és alapítványok nem tulajdonjogot kapnának az állami ingatlanokban, hanem bérleti szerződést kötnének az irodák használatára. Az MSZP javaslata azonban csak azt követően tekinthető véglegesnek, hogy a szocialisták egyeztettek a civil szféra képviselőivel - hangsúlyozta Hegyi Gyula. Cz. G. Röviden Pintér még nem válaszolt A belügyminisztertől is választ vár a Szociális és Családügyi Minisztériumban tavaly tavasszal lefolytatott, állítása szerint titkos kamerás megfigyelés jogszerűségének ügyében az a menesztett osztályvezető, aki ez ügyben feljelentést tett a Legfőbb Ügyészségen. A szociális tárca szombaton cáfolta, hogy titkosszolgálati módszereket alkalmazott volna Molnár Ilona, a minisztérium közigazgatási államtitkára. Rosdy Tamás sajtófőnök azt állította: mindössze egy irodában, az ott dolgozó személy kérésére végeztek megfigyelést ipari kamerával, ami nem minősül titkosszolgálati eszköznek. A felfüggesztett köztisztviselő Szolóczki József, aki szombati lapunkban nyilatkozott a megfigyelésről, változatlanul fenntartja állításait. (Munkatársainktól) Új lakások Pécsett Újabb 120 szociális bérlakás épül az idén Pécsett: a két új ház alapkövét a karácsonyra átadott 80 lakásos bérház szomszédságában szombaton Mikes Éva, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára és Toller László szocialista polgármester helyezte el. Mikes Éva azt hangsúlyozta, hogy a Széchenyi-terv forrásaiból nyújtott kormánytámogatással két év alatt több mint ötezer új bérlakás épült. Toller köszönetet mondott a gazdasági tárcának a csaknem hétszázmillió forintos beruházáshoz nyújtott hetvenszázalékos állami támogatásért, amely a város kétszázmillió forintját kiegészítve lehetővé teszi, hogy az év végéig felépüljön az 51 egyszobás és 69 másfél szobás új lakás. (Tudósítónktól) Diákhitel egy összegben A diákhitelt egy összegben igénylőknek március 1-jéig kell nyilatkozni erről szóló szándékukról; a folyósítást a Diákhitel Központ csak az időben beérkezett kérelmek esetén tudja teljesíteni. Az egyösszegű folyósítást az ingyenesen hozzáférhető és a Diákhitel Központ postacímére (1245 Budapest, Pf. 1003) eljuttatott nyilatkozattal lehet kérni. A nyilatkozatot a Magyar Posta kijelölt fiókjaiban, egyes hallgatói önkormányzati irodákban lehet beszerezni, illetve letölthető a http://www.diakhitel.hu honlapról. (MTI)