Népszabadság, 2002. február (60. évfolyam, 27-50. szám)

2002-02-04 / 29. szám

Kiadói tiltakozás Folytatás az 1. oldalról A megrendeléseket legkésőbb március 10-ig el kell küldeni a nyomdába, ha ugyanis a könyvek nem készülnek el au­gusztus elejéig, akkor biztosan nem jut­nak el az iskolákba a tanévkezdésre - ma­gyarázza Menyhártné. Hozzátette, az Educatio Kht.-hez február 28-ig kell be­­küldeniük az iskoláknak a megrendelése­ket, s így kérdéses, hogy az adatokat fel tudják-e dolgozni március elejéig. Az sem világos, hogy a kht. hogyan igazol­hatja vissza a megrendeléseket az isko­láknak, hiszen azt csak a kiadó tudhatja, hogy eleget tud-e tenni az igényeknek. Ráadásul az iskolák két ütemben, tavasz­ra és őszre is kérhetik (és kérik is) a tan­könyvek kiszállítását. A tavaszi szállítás­hoz elengedhetetlen, hogy még március elején beérkezzenek a megrendelések - hangsúlyozza Menyhártné. Ha pedig a ta­vaszi megrendeléseket nem tudják telje­síteni még a tavaszi szállítások idején, az a kiadónak 20-25 százalékos bevételki­esést jelent. A kereskedelmi vezető meg­jegyezte, a szaktárca egyáltalán nem kér­te ki a kiadók véleményét a rendelések összegyűjtésének ezen új módjáról. Az új rendszer valószínűleg rontani fogja a tankönyvellátást - véli Kiss Jó­zsef, a Comenius Kiadó ügyvezető igaz­gatója. Minél több kézen fut át ugyanis ennek lebonyolítása, annál nagyobb a hi­balehetőség. Az Apáczai Kiadó ügyvezetője, Esz­tergályos Jenő szerint is sokkal cél­szerűbb, ha az iskolák a kiadókhoz kül­dik tankönyvrendeléseiket. Az ügyve­zető úgy látja: az eddigi rendszer jól működött, s nem lett volna szükséges megváltoztatni. A szaktárca álláspontja szerint az új rendszer bevezetésére a hibák, tévedések elkerülése, valamint a jogszerűség bizto­sítása érdekében van szükség, s ez egy­ben a statisztikai adatgyűjtést is meg­könnyíti. (Eddig ugyanis az iskolák meg­rendelőlapjaik egyik példányát küldték be az OM-be, amelyet ott kézzel dolgoz­tak fel.) Hogy az iskolák hova küldik a megrendelést, azért is fontos, mert a ki­adók éves forgalmuk 60 százalékáig kap­hatnak állami garanciavállalású hitelt. Környei László közölte: az új rendszer­ben csak az Educatio Kht.-hez beérkezett megrendelések alapján állapítják majd meg, mekkora a kiadó éves forgalma. A tárca álláspontja szerint alaptalan a kiadók aggodalma, a megrendelések ide­jét ugyanis az új rendszer nem hosszab­bítja meg. Az Educatio Kht. ugyanis, amint megkapja a megrendeléseket, rög­tön továbbítja a kiadóknak. Az iskolák­nak csak a kiadó felé történő továbbítás tényét igazolja a kht. (hogy az esetlege­sen tévesen megadott darabszámokat utólag módosíthassa), a megrendelések elfogadását pedig a kiadóknak kell majd visszaigazolniuk. , Varga Dóra NÉPSZABADSÁG HAZAI KÖRKÉP 2002. FEBRUÁR 4., HÉTFŐ 5 Az első családi gazdálkodó Orbán: Elkezdődhet a zsebszerződések tömeges felszámolása ZALAEGERSZEGI TUDÓSÍTÓNKTÓL A következő hónapokban, években vár­hatóan több tízezer családi gazdálkodó kéri majd regisztrálását a földművelés­­ügyi tárcától - jelentette ki tegnap a Zala megyei Gősfán Orbán Viktor miniszterel­nök, miután átadta az első családi gazda­ság nyilvántartásba vételéről szóló állam­­igazgatási határozatot Méhes Zsolt helyi agrárvállalkozónak. Méhes Zsolt, aki je­lenleg összesen 116 hektáron gazdálko­dik, húsmarhákat tenyészt szlovéniai és horvátországi exportra, tudósítónknak el­mondta: regisztrált családi gazdálkodó­ként akkora hitelt szeretne felvenni, amelyből további 80 hektárnyi földet, va­lamint újabb szarvasmarhákat vásárolhat. A kormányfő kíséretében érkező Vonza András földművelésügyi miniszter elmondta: a megyei FVM-hivatalok a na­pokban kapták meg a családi gazdaságok minősítésének eljárási rendjét, a követke­ző hetekben az ország valamennyi me­gyéjében nyilvántartásba vehetik az első családi gazdálkodókat. A miniszter hoz­zátette: a Magyar Fejlesztési Bank szak­emberei javában dolgoznak a hitelkonst­rukció részletein, így a családi gazdálko­dók várhatóan márciusban vehetik fel a kedvezményes kamatozású hiteleket. Arra a kérdésünkre, hogy az elmúlt nyári kálócfai kormányülés óta milyen eredmények mutatkoztak a zsebszerző­dések felszámolásában, Orbán kijelentet­te: a nemzeti földalap, a családi gazdasá­gok, valamint az agrárhitelezés létrehozá­­sával végre megteremtődtek azok a felté­telek, amelyek érdekeltté tehetik a ma­gyar gazdákat a zsebszerződések felmon­dásában. A kormányfő úgy véli, a követ­kező hónapokban elkezdődhet a zseb­­szerződések tömeges felszámolása. A miniszterelnök az emléklapját mutató gazdálkodóval fotó: Ku­­­­czika László Felülvizsgálat a szocpolperben? Maratoni büntetőeljárás végére tett pontot a múlt héten a Somogy Megyei Bíróság, amikor ítéletet hirdetett a ta­mási szocpolügyként emlegetett per­ben. Elképzelhető, hogy az eljárásnak még nincs vége, hiszen állítólag az el­marasztaltak közül néhányan felülvizs­gálati indítványt készülnek benyújtani a Legfelsőbb Bírósághoz. A bíróság föl­mentette azt az ügyvédet, aki korábban Dávid Ibolya igazságügy-miniszterrel működtetett közös irodát. A szocpolügy éppen hat évvel ezelőtt kezdődött. 1996-ban a Tolna megyei Ta­másiban és környékén mind több családi ház gazdája építette be portája tetőterét. A háztulajdonosok a gyermekek után járó lakáscélú szociálpolitikai támogatásra már nem voltak jogosultak — korábban ugyanis igénybe vették azt. Ezért a tetőte­rüket beépítők arra gondoltak, hogy meg­szerzik más családok szocpoltámo­­gatását. Ennek érdekében portájuk tetőte­rét - lakásépítési célra - ingyen adták át olyan két- vagy többgyermekes famíliák­nak, akik jogosultak voltak ugyan a szocpolra, de önerő híján nem gondolhat­tak házépítésre. A tetőtéri lakást a ház tu­lajdonosa megépítette, s a költségek fe­­lét-kétharmadát a padlástér állítólagos gazdájának szocpolja fedezte - akkor két gyerek után 1,2 millió, három gyerek után 2,2 millió járt. Amikor az építkezés befejeződött, a ház tulajdonosa pár száz­ezer forintért - úgymond - megvásárolta a tetőtérben kialakított lakást. Tamásiban és környékén 1996-ban 77 tetőtéri lakás épült ezzel a módszerrel. 1997-ben a rendőrség vizsgálódni kezdett az ügyben, és a nyomozók az építkezőket és a szocpoltámogatásukat átruházókat, valamint a szerződéseknél bábáskodó há­rom ügyvédet csalással gyanúsították. A nyomozó hatóság azt feltételezte, hogy az államot 125 millió forint kár érte, amikor a szocpoltámogatás nem az arra jogosul­taknak jutott. Az ügy 2000-ben került a bíróságra, s a szocpolpernek 273 vádlott­ja volt. A másodfokú bíróság jogerős ha­tározatában a vádlottak többségét bűnös­nek találta, őket felfüggesztett szabadság­­vesztésre, illetve pénzbüntetésre ítélte. A szerződések megfogalmazásában szere­pet vállaló három ügyvéd közül kettőnek a bűnösségét állapította meg. A most lezárt büntetőeljárást számos találgatás övezte. Volt, aki feltételezte, hogy az egész eljárással - még a Horn­­kormány regnálása idején - Tamási or­szággyűlési képviselőjének, Dávid Ibo­lyának akartak kellemetlenséget okozni. A jelenlegi igazságügy-miniszter férje ugyanis közjegyzőként több olyan meg­állapodást is hitelesített, amely az említett ráépítések engedélyezéséről szólt. Ám gyorsan kiderült, hogy emiatt a közjegy­ző nem vonható felelősségre, ezért Dávid férjét egy pillanatig sem gyanúsították. A három megvádolt ügyvéd egyike koráb­ban Dávid Ibolyával közösen működte­tett ügyvédi irodát, ám a jelenlegi igaz­ságügy-miniszter 1990 - vagyis politikai karrierjének kezdete - óta nem gyakorol­ja ügyvédi praxisát, ezért ő nem vehetett részt a szerződések kidolgozásában. Dá­vid volt ügyvédtársát egyébként a bíróság felmentette. Dávid Ibolya az ítéletet kö­vetően azt nyilatkozta az MTI-nek: az ügy részleteit nem ismeri, de ha valaki úgy ér­zi, hogy méltánytalanság érte, akkor for­duljon felülvizsgálati kérelemmel a Leg­felsőbb Bírósághoz. U. T. Olcsóbb szennyvíztisztítók Megfizethető csatornadíjakat várnak és az uniós felzárkózáshoz szükséges szennyvízkezelési beruházások összessé­gében 600-800 milliárd forintra becsült költségének jelentős csökkenését remélik a szakértők a KÖM támogatási prioritásai­nak átalakításától. A tárca - amint azt Turi-Kovács Béla környezetvédelmi mi­niszter bejelentette - a kisebb, főként a 2000 fősnél csekélyebb lakosságú telepü­léseken az idei évtől az alternatív szenny­vízkezelési megoldásokat részesíti előny­ben. Jelenleg szinte kizárólagosnak szá­mít a betonból vagy PVC-ből készített gyűjtőcsatornák és a gyakran több tucat települést kiszolgáló tisztítóművek alkal­mazása, ami az egymást helyettesítő technológiák hiányában európai összeha­sonlításban is igen magas árakat eredmé­nyez. Ráadásul az állami támogatással el­készült tisztítóművek kihasználtsága átla­gosan alig 50 százalékos. Rakics Róbert, a tárca környezeti ele­mek védelmével foglalkozó főosztályá­nak vezetője lapunk kérdésére kifejtette: a természetes, illetve természetközeli el­járásokat az egyes háztartások, illetve te­lepülések szintjén is meg lehet valósítani. Ha egy egész településről van szó, akkor a hagyományos módon elkészített csator­nahálózat végére telepítik az alternatív tisztítóművet, amelyben fák, kultúr- vagy vízinövények gyökérzete tisztítja meg a szennyvizet. A háztartások esetében ha­sonló rendszer valósul meg csatorna nél­kül. Az új típusú megoldások közös jel­lemzője, hogy azokban alacsony energia­­fogyasztás mellett növények és mikroor­ganizmusok segítségével, a napfény energiájának felhasználásával tisztítják meg a szennyvizet. Ezáltal a beruházások költsége 40-60 százalékkal, az üzemelte­tési díj pedig akár 70-80 százalékkal is csökkenhet. A környezetvédelmi alap idei pályázatain a települési szintű alter­natív megoldásokhoz 60, az egyedi beru­házásokhoz 70 százalékos támogatás igé­nyelhető. Kizáró ok, ha a település sérü­lékeny vízbázisú vagy belvíz, illetve ár­vízjárta területen fekszik - igaz, ilyen te­rületen él a lakosság kétharmada. H. M. GYÖKÉRTÉRI SZENNYVÍZTISZTÍTÓ Forrás: www.fpek.hu NÉPSZABADSÁG-grafika Pécs a legerősebb régióközpont Folytatás az 1. oldalról Így a megyei jogú városok központi szerepét vizsgálva nemcsak a regionális funkciók számát tekinti fontos szempont­nak, hanem azt is, hogy milyen súlyú ha­táskörökkel rendelkeznek az adott telepü­lések. Mindez például azt jelenti, hogy az összesített táblázatban egy többkarú egyetem több pontot ér, mint egy egyka­­rú főiskola. A kutató által felállított sorrend szerint - amely tehát a regionális szerepek szá­mát és ezek súlyát is figyelembe vette - a legnagyobb regionális szerepe Pécsnek, Szegednek és Debrecennek van, míg a sor végén Dunaújváros, Nagykanizsa és Hódmezővásárhely áll. Csapó Tam­ás úgy véli: ha a jövőben kijelölik majd az egyes régiók központjait, nem vitás, hogy mely városok lehetnek a Dél-Dunántúl, az Észak- és a Dél-Alföld centrumai. - A tényeket a politikusoknak is figye­lembe kell venniük, így például az a vita, amely Pécs és Kaposvár régióközponti szerepéről folyik, nehezen értelmezhető: a regionális funkciók táblázatán a bara­nyai megyeszékhely 97, míg a somogyi központ 28 ponttal áll - mondta Csapó Tamás. Hozzátette: a tények azt sem iga­zolják, hogy az elmúlt évtizedben Kapos­vár ledolgozta volna a hátrányát — a rend­szerváltozás óta létrejött új regionális szerepkörök közül Pécs kilencet, míg Ka­posvár csupán ötöt kapott. Akadnak olyan régiók, ahol ellent­mondás van az egyes megyei jogú váro­sok gazdasági súlya és regionális funk­ciói között. Így például a Közép-Dunán­­túlon Székesfehérvár gazdasági súlya jó­val nagyobb, mint Veszprémé, miközben a regionális funkciók táblázatán a sorrend fordított a két város között. Veszprém el­sősorban az oktatás és a kultúra területén előzi meg vetélytársát. Csapó Tamás szerint a régióközpontok majdani kijelölésekor az adott városok gazdasági súlyát és regionális funkcióit egyaránt figyelembe kell venniük a dön­téshozóknak. A régióközpontok kijelölé­se azonban egyelőre nem szerepel a poli­tikai aktualitások között. Csapó Tamás szerint mindez nem is baj, hiszen csak ak­kor lenne szükség a regionális központok kijelölésére, ha átfogó közigazgatási re­form keretében a régiók közigazgatási funkciókat is kapnának. Csapó azt állítja: a regionális funkciók számos esetben nem fedik a statisztikai régiók határait. Így például a környezet­­védelmi felügyelőségek, a vízügyi igaz­gatóságok, a bányakapitányságok vagy az áram- és gázszolgáltató cégek regioná­lis központjainak vonzása több statiszti­kai régió területére is kiterjed. A tanszék­­vezető úgy véli, sok szempontból célsze­rű lenne ezeket a regionális funkciókat a régióhatárokhoz igazítani. A rendszerváltás óta létrejött 19 új re­gionális funkció általában a már koráb­ban is kiemelkedő regionális súllyal bíró városokba került. A vizsgálat nem igazol­ta azt a közvélekedést, mely szerint a mindenkori kormány előnyben részesí­tette volna a szívéhez politikailag köze­lebb álló megyei jogú városokat. A té­nyekből inkább az olvasható ki, hogy azokban a régiókban - elsősorban a Kö­zép- és a Nyugat-Dunántúlon -, ahol több város is aspirálhat a régióközponti sze­repre, nagyjából egyformán oszlottak meg az új regionális szerepek. Csapó Tamás szerint a magyarországi régiók csak akkor kaphatnak komoly sze­repet a gazdasági és társadalmi életben, ha a források felhasználásában a jelenle­gihez képest nagyságrendekkel nagyobb kerettel - néhány milliárd forint helyett több százmilliárddal - gazdálkodhatnak. A régiók gazdasági súlyának növelése azonban a mindenkori központi kor­mányzat anyagi mozgásterét korlátozná, így szerinte ezen a téren egyelőre nem várható áttörés. Cseri Péter Civil ingatlant csak bérbe? Az MSZP olyan programot dolgoz ki a civil szféra számára, amely a politikai­lag elfogult és igazságtalan ingatlanosz­togatás helyett a lehető legtöbb alapít­ványt, egyesületet irodához juttatja-je­lentette ki lapunk kérdésére Hegyi Gyu­la, a társadalmi szervezetek bizottságá­nak szocialista alelnöke. A társadalmi szervezetek bizottsága a legutóbbi választások után, 1998-ban jött létre. Ez az egyetlen testület a parla­mentben, amelynek - Bognár László személyében - MIÉP-es politikus lett a vezetője. Halász Jánost, a bizottság fideszes alelnökét Várhegyi Attila utód­jává, a kulturális tárca politikai államtit­kárává nevezték ki a közelmúltban, Ha­lász helyére pedig Várhegyi került. Az új alelnöknek kevés lehetősége lesz bizo­nyítani e poszton, hiszen a bizottság feb­ruár 5-én, kedden várhatóan utolsó ülé­sét tartja a választások előtt. A bizottság tevékenységét különös­képpen tavaly kísérte nagy érdeklődés: a testület ekkor juttatta ingatlanokhoz, egyebek mellett százmilliós értéket kép­viselő épületekhez a civil szervezeteket. A döntések országos botrányt kavartak. A szocialisták állították, hogy a kor­mánypártok és a MIÉP a hozzájuk kötő­dő szerveződéseket részesítették előny­ben. A Fidesz azzal vágott vissza, hogy az előző választási ciklusban viszont az MSZP pályáztatás nélkül adott tulajdon­ba értékes épületeket a neki tetsző szer­vezeteknek. Hegyi Gyula elmondta, hogy pártja továbbra is elfogadhatatlannak tartja az ingatlanosztásról hozott határozatokat, és választási győzelme esetén megvizs­gálja, van-e törvényes lehetőség a dönté­sek felülbírálására. Ettől függetlenül az MSZP olyan ingatlanjuttatási koncep­ciót szeretne megvalósítani, amely a va­lódi teljesítménynek megfelelően bizto­sít helyiségeket a civil szervezeteknek. Hegyi szerint az lenne a szerencsés, ha az egyesületek és alapítványok nem tu­lajdonjogot kapnának az állami ingatla­nokban, hanem bérleti szerződést kötné­nek az irodák használatára. Az MSZP javaslata azonban csak azt követően te­kinthető véglegesnek, hogy a szocialis­ták egyeztettek a civil szféra képviselői­vel - hangsúlyozta Hegyi Gyula. Cz. G. Röviden Pintér még nem válaszolt A belügyminisztertől is választ vár a Szo­ciális és Családügyi Minisztériumban ta­valy tavasszal lefolytatott, állítása szerint titkos kamerás megfigyelés jogszerűsé­gének ügyében az a menesztett osztály­­vezető, aki ez ügyben feljelentést tett a Legfőbb Ügyészségen. A szociális tárca szombaton cáfolta, hogy titkosszolgálati módszereket alkalmazott volna Molnár Ilona, a minisztérium közigazgatási ál­lamtitkára. Rosdy Tamás sajtófőnök azt állította: mindössze egy irodában, az ott dolgozó személy kérésére végeztek meg­figyelést ipari kamerával, ami nem minő­sül titkosszolgálati eszköznek. A felfüg­gesztett köztisztviselő Szolóczki József, aki szombati lapunkban nyilatkozott a megfigyelésről, változatlanul fenntartja állításait. (Munkatársainktól) Új lakások Pécsett Újabb 120 szociális bérlakás épül az idén Pécsett: a két új ház alapkövét a kará­csonyra átadott 80 lakásos bérház szom­szédságában szombaton Mikes Éva, a Miniszterelnöki Hivatal politikai állam­titkára és Toller László szocialista polgár­­mester helyezte el. Mikes Éva azt hang­súlyozta, hogy a Széchenyi-terv forrásai­ból nyújtott kormánytámogatással két év alatt több mint ötezer új bérlakás épült. Toller köszönetet mondott a gazdasági tárcának a csaknem hétszázmillió forin­tos beruházáshoz nyújtott hetvenszázalé­kos állami támogatásért, amely a város kétszázmillió forintját kiegészítve lehető­vé teszi, hogy az év végéig felépüljön az 51 egyszobás és 69 másfél szobás új la­kás. (Tudósítónktól) Diákhitel egy összegben A diákhitelt egy összegben igénylőknek március 1-jéig kell nyilatkozni erről szóló szándékukról; a folyósítást a Diákhitel Központ csak az időben beérkezett kérel­mek esetén tudja teljesíteni. Az egyössze­gű folyósítást az ingyenesen hozzáférhető és a Diákhitel Központ postacímére (1245 Budapest, Pf. 1003) eljuttatott nyilatko­zattal lehet kérni. A nyilatkozatot a Ma­gyar Posta kijelölt fiókjaiban, egyes hall­gatói önkormányzati irodákban lehet be­szerezni, illetve letölthető a http://www.­­diakhitel.hu honlapról. (MTI)

Next