Népszabadság, 2002. március (60. évfolyam, 51-75. szám)

2002-03-20 / 66. szám

4 NÉPSZABADSÁG HAZAI KÖRKÉP 2002. MÁRCIUS 20., SZERDA Kedvezményes jegy a Nemzetibe A Holocaust Múzeum a Páva utcai zsinagógában kap helyet A Nemzeti Színház előadásaira a diá­kok és a nyugdíjasok kedvezménnyel válthatnak majd jegyet, erre a célra a kormány egymilliárd forintot biztosít. A kabinet döntött a Holocaust Doku­mentációs Központ és Emlékgyűjte­mény Közalapítvány létrehozásáról. A keddi kormányülést követő tájékoz­tatón Borókai Gábor bejelentette: a Nemzeti Színház előadásaira a diákok és a nyugdíjasok kedvezménnyel válthat­nak majd jegyet. A Nemzeti Színház épí­tése során ugyanis egymilliárd forintot takarítottak meg a tervezetthez képest, s ezt az összeget most a diákok és a nyug­díjasok kedvezményes jegyvásárlására fordítják. A kabinet előző ülésén hang­zott el, hogy 1998-as áron 13 milliárd fo­rintot szántak a színház felépítésére, az épület végül 12,1 milliárdért készült el. Kérdésünkre Borókai elmondta, a tervek szerint ezerforintos kedvezményt kapnak majd a diákok és a nyugdíjasok, így szá­mukra mintegy harmadára csökkenhet­nek az 1500-3000 forintos jegyárak. Az azonban még nem dőlt el, hogy alapít­ványt hoznak létre az egymilliárd forint kezelésére vagy nyugdíjas- és diákszer­vezetekhez juttatják el a pénzt. A kormány módosította a pénzmosás megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény végrehajtására vonatkozó kormányrendeletet. Mint ismeretes, az új törvényi rendelkezések ellen tiltakoztak az adószakértők, mert kötelezővé tették számukra, hogy pénzmosás gyanúja ese­tén a rendőrséghez kell fordulniuk. Bo­rókai elmondása szerint egy fogalom­­pontosítás révén kimondják: az adószak­értői tevékenység alatt megbízási, illetve vállalkozási jogviszony alapján végzett adószakértői tevékenységet kell érteni. Egy másik módosítás értelmében amen­nyiben egy pénzügyi szolgáltató szerve­zet pénzmosásra utaló tényt, adatot, kö­rülményt észlel, azt jelentenie kell a rendőrségnek, s ezt követően öt napon belül pedig meg kell neveznie egy olyan munkatársat, akivel a rendőrség folya­matosan tarthatja a kapcsolatot. A kormány döntött a Holocaust Do­kumentációs Központ és Emlékgyűjte­mény Közalapítvány létrehozásáról. Bo­rókai közölte, a kormány a közalapít­vány feladatának tekinti a náci koncent­rációs táborokban faji, vallási és más po­litikai okokból elpusztított magyar ál­lampolgárok emlékének megőrzését, és a holokauszttal kapcsolatos dokumentá­ció gyűjtését. A közalapítvány 15 tagú kuratóriumában helyet kap a jeruzsálemi Jad Vasem Intézet, a washingtoni holokauszt múzeum és a francia kor­mány képviselője is. A francia kormány ugyanis 500 ezer dollárral járul hozzá a dokumentációs központ és emlékgyűjte­mény létrehozásához és működtetésé­hez. A dokumentációs központ és em­lékgyűjtemény a Páva Utcai zsinagógá­ban kap helyet. Bednárik Imre Az FKGP területi listájának nyil­vántartásba vételét követően a Fő­városi Választási Bizottság (FVB) kedd esti ülésén kisorsolta azt, hogy az áprilisi választáson a budapesti listás szavazólapon milyen sorrend­ben szerepeljen a listát állító hét párt. E szerint a pártok sorrendje a szavazólapon: 1. FKGP, 2. Centrum, 3. Munkáspárt, 4. MSZP, 5. SZDSZ, 6. MIÉP, 7. Fidesz-MDF. Tegnap másik öt területi választási bizottság is kisorsolta a listát állító pártok sor­rendjét. (MTI) ________Háttér________ Lassan megvalósuló tervek A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma, a Magyar Auschwitz Alapítvány és a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége 1999 decemberében kötött megállapodást a Holocaust Dokumentációs Központ és Emlékgyűjtemény lét­rehozásáról. Az egyezmény értelmében a kormány vállalta a központ megépíttetését a ferencvárosi Páva utcában lévő, használaton kívüli zsinagógában, valamint azt, hogy létrehoz­za a központ működtetésére hivatott közalapítványt. Hámori József akkori kulturális miniszter a megállapodás­ról tudósító sajtótájékoztatón úgy nyilatkozott, az új intéz­mény másfél éven belül kerül tető alá. Tordai Péter, a Mazsi­­hisz elnöke pedig kijelentette: a kormány ezzel többéves adós­ságot törleszt, hiszen világszerte példátlan, hogy Magyaror­szágon csak most jöhet létre egy ilyen intézmény. A tervek megvalósítása lassan haladt. Csak 2000 novemberé­ben hirdették ki az intézmény tervpályázatának eredményét - a tervezés jogát a Mányi Építész Stúdió nyerte el -, és a miniszté­rium illetékesei nem sokkal később már kétütemű megvalósítás­ról beszéltek. A beruházás első ütemét, a zsinagóga műemléki felújítását és a hozzá kapcsolódó imaterem kialakítását 2002 ele­jéig tervezték befejezni, miközben úgy számoltak, a dokumentá­ciós központnak helyet adó L alakú toldaléképület megvalósítá­sához csak 2003-ban lehet hozzákezdeni. Kiderült ugyanis, hogy a telken lévő kockaházban működő konyha üzemeltetője határo­zott idejű szerződést kötött a Mazsihisszel. Mindazonáltal a zsinagóga felújítása sem kezdődött meg mind a mai napig. A minisztérium e témában készített legfris­sebb összefoglalója szerint a beruházás - amely tavalyi árszinten immár 1,4 milliárd forintba kerülne - közbeszerzési, eljárásait e hónap végén lehet megindítani. Az első ütem befejezése 2003 januárjára, a másodiké 2004 szeptemberére várható. Az emlék­helyre szánt állandó kiállítás tervein már hosszabb ideje dolgoz­nak a Magyar Auschwitz Alapítvány által felkért szakértők. A múzeum megszületéséhez hasonlóan a központot mű­ködtetni hivatott közalapítvány létrehozása is igen lassan ha­ladt. Információink szerint csak a múlt csütörtöki közigazga­tási államtitkári értekezlet hagyta jóvá az alapító okiratnak a kormány elé beterjesztett változatát. Úgy értesültünk, eszerint a tizenöt fős kuratórium elnöke Vámos Tibor akadémikus, he­lyettese Verő Gábor — a megszűnő Magyar Auschwitz Alapít­vány két vezetője — lenne. Helyet kapna a testületben többek között Zoltai Gusztáv, a Mazsihisz ügyvezető igazgatója, Schweitzer József főrabbi, Turán Róbert, a Zsidó Múzeum igazgatója, Szenes Iván és Kőbányai János. A kuratórium tag­ja rajtuk kívül a Magyar Nemzeti Múzeum, az Országos Le­véltár és az Országos Széchényi Könyvtár főigazgatója, akár­csak a kulturális tárca, az izraeli Jad Vasem Múzeum, a fran­cia Shoa Múzeum és a washingtoni holokauszt múzeum kép­viselője. N. K. J. Az MSZP és az SZDSZ vizsgálná a Happy Endet Az MSZP és az SZDSZ is élesen bírál­ja a Fideszt azért, hogy kampánycégén keresztül a közpénzekből milliárdos megbízásokhoz juttatja Wermer And­rás, a miniszterelnök média-tanács­adója és Káls Csaba rendező közös cé­geit, illetve rokonaik vállalkozásait. Az MSZP megvizsgálja a Népszabad­ságban a Happy Endről és az Ezüsthajó Kft.-ről közölt cikkeket és az írásban kö­zölt tényeket, s ezt követően dönti el, hogy tegyen-e feljelentést. Erről Tóth András, az MSZP közjogi munkacso­portjának vezetője nyilatkozott lapunk­nak. A képviselő szerint különböző in­tézményeknek, hatóságoknak, így a Kormányzati Ellenőrzési Hivatalnak, az ügyészségnek, az Állami Számvevő­­széknek - a napvilágot látott informá­ciók alapján - módjában állna, hogy hiva­talból vizsgálatot indítson, ha szabályta­lanságokat vélelmez. Tóth András úgy látja, még a kampány során tisztázni kel­lene a Happy Enddel és az Ezüsthajóval kapcsolatos állítások igazságtartalmát, s azt is, hogy Orbán Viktor miniszterel­nöknek volt-e tudomása a történtekről. Az SZDSZ szerint a választások után parlamenti vizsgálóbizottság felállításá­ra lesz szükség a Fidesz kampányában közreműködő cégek és a hozzájuk tarto­zó egyéb társaságok ügyei kapcsán, és át kell gondolni a büntetőjogi felelősség lehetőségét is — hangoztatta kedden Ma­gyar Bálint és Gusztos Péter ügyvivő. A Fidesz választási kampányában közre­működő Happy End Kft. budapesti székháza előtt Gusztos úgy fogalma­zott: az áprilisi választás arról is szól, hogy Magyarország „elzavarja-e a hata­lomból azt a tolvaj társaságot, amelyet 1998-ban a magyar választók tévedés­ből hatalomra juttattak”. Mint mondta, azt szeretnék, ha az ország fiataljai nem éreznék azt, hogy „a fideszes gátlásta­lan törtetés és a fideszes lopás az egyet­len út, amivel sikeresnek lehet lenni Magyarországon”. A központ tevékeny­ségére utalva azt mondta: az adófizetők pénzén, súlyos milliárdokért „magya­rázzák el nekünk, hogy milyen fantasz­tikusan jó az életünk a Fidesz-kormány­­zat alatt”. Cs. I.-K. J. T. Magyar Bálint a Happy End székháza előtt fotó: szabó Barnabás Átlagosan hét jelöltre voksolhatunk A Fidesz-MDF csapata a legfiatalabb, a Munkáspárté a legidősebb Az országgyűlési választások első for­dulójában a polgárok átlagosan hét egyéni jelöltre és hét-nyolc párt listájá­ra voksolhatnak. A megyei listák szá­ma az átlagosnál magasabb lesz Sza­bolcsban, ahol tíz pártra szavazhat­nak. A legfiatalabb csapatot a Fidesz- MDF koalíció állította fel, a Munkás­párt jelöltjeinek csaknem negyven szá­zaléka viszont már elmúlt 60 éves. A már véglegesnek tekinthető adatok szerint a 39 nyilvántartásba vett jelölő­szervezet közül 25 állított önállóan vagy más pártokkal közösen jelöltet. A válasz­tási szervek 1247 jelöltet jegyeztek be, míg 18 esetben elutasították a nyilvántar­tásba vételt. Az április 7-i első fordulóban választó­­kerületenként átlagosan hét személyre voksolhatunk. A fővárosban többnyire hatan versengenek egy-egy mandátu­mért, míg vidéken a polgárok hét-nyolc fő közül választhatnak. A legtöbb, 11 in­dulót Siklóson vették nyilvántartásba, ahol a nagyobb pártok mellett pályázik a képviselői helyért a Magyar Vállalkozó Egységpárt, a Reform Kisgazdapárt és két független jelölt is. Ugyanakkor Bor­sod megye két, Szabolcs egy választóke­rületében tízen állnak rajthoz, míg a leg­kevesebb résztvevő a Vas megyei Sárváron lesz: ott mindössze a Fidesz-MDF, illetve az MSZP-SZDSZ közös je­löltje, valamint a MIÉP támogatottja in­dul. Egyébként az összes választókerület­ben csak a Fidesz-MDF pártszövetség, valamint a MIÉP, az MSZP és az SZDSZ indítja saját emberét. A szocialisták négy jelöltet az MSZDP-vel, kettőt a szabad demokratákkal közösen állítottak. Minden megyében és a fővárosban hat párt és egy választási szövetség - a Fi­desz—MDF, a Centrum, az FKGP, a MIÉP, az MSZP, Munkáspárt és az SZDSZ - rendelkezik listákkal, így természetesen országos listát is állítottak. Az Új Balol­dal hét területi listájával ugyancsak jogot szerzett az országos lista bejelentésére, ám ez a párt a voksokért hendikeppel in­dul: ahhoz, hogy listáról mandátumhoz jusson, az országosan leadott szavazatok legalább öt százalékát a hét megyében kellene megszereznie. Területi listát to­vábbi négy pártnak sikerült állítania, kö­zülük a Reform Kisgazdapárt négyet, a többi három egyet-egyet jelentett be. A fővárosban hét pártlistára szavazhatunk, míg Szabolcsban tíz, Csongrád, Hajdú- Bihar, Komárom, Nógrád és Veszprém megyében kilenc párt területi listája kö­zül választhatunk. A pártok a listákon több mint háromezer jelöltet neveztek meg, miközben az elnyerhető mandátu­mok száma a területi listákról 152, az or­szágos­­ kompenzációs­­ listáról 58. A legtöbb jelöltet, több mint nyolcszáz főt a Fidesz-MDF szövetség, valamint a MIÉP indítja, és ettől alig maradt el az MSZP és az SZDSZ. Az FKGP és a Munkáspárt a 176 egyéni választókerü­letből egyaránt csak 148-ban áll rajthoz, míg jelöltjeik száma valamivel megha­ladja a 730-at. A Centrum 127 választó­­kerületben lesz jelen, s 529 jelöltje van. Az országos lista állítására jogosult Új Baloldal viszont csak 24 egyéni és 58 lis­tás jelölttel rendelkezik. A választáson részt vevők kevesebb mint négy százaléka 25 éven aluli, és en­nél a 26 és 30 év közötti korosztályba tar­tozók aránya is csak két százalékkal ma­gasabb. A jelölteknek 14 százaléka 31 és negyven, körülbelül harminc százaléka 41 és 50, további harminc pedig 51 és 60 év közötti, míg a 61 és 70 közöttiek ará­nya 12 százalék körül alakul, s 70 felett csak három százalékuk van. A pártok a 81 esztendősnél idősebbek közül mind­össze nyolc főt indítanak. Ugyanakkor a nők aránya húsz százalék alatt marad. A legfiatalabb csapattal a Fidesz-MDF pártszövetség indul: minden tizedik je­löltjük fiatalabb 30-nál, harmaduk pedig 31 és 40 év közötti, míg az 50 évnél idő­sebbek aránya alig több mint húsz száza­lék. A pártszövetség a nőket viszont nem preferálja: arányuk a tíz százalékot sem éri el. A MIÉP, az MSZP és az Új Balol­dal jelöltjeinek korösszetétele átlagosnak tekinthető, s az SZDSZ-nél is csak kis kü­lönbség tapasztalható: náluk valamivel kevesebb a fiatal és az idősebb, s a derék­had a 41 és 50 közöttiekből kerül ki. A Centrumnál és az FKGP-nél viszont az 51 és 60 közöttiek dominálnak, míg a Mun­káspártnál már a jelöltek csaknem negy­ven százaléka 60 év feletti. Az átlagosnál több nőt indított a választáson a Centrum, az MSZP és a Munkáspárt is: arányuk mindhárom párt esetében meghaladja a húsz százalékot. L. K. ORSZÁGOS LISTÁT ÁLLÍTÓ PÁRTOK A JELÖLTEK SZÁMA SZERINT (százalékos arányban) Máig kell nyilatkozni a szavazatmegosztásról A Fidesz-MDF választási szövetség ma délután négy óráig jelentheti be, hogy milyen arányban kíván osztozni a terüle­ti listákra leadott szavazatokon. Erről azonban nem kötelező nyilatkozniuk, és ebben az esetben egyenlő arányban oszt­ják szét közöttük a voksokat. Az egysé­ges jelölőszervezetnek egyébként meg kell szereznie az összes listás szavazat legalább tíz százalékát, és a pártoknak külön-külön is el kell érniük az ötszáza­lékos parlamenti küszöböt. Amennyiben tehát a pártok a szavazatmegosztásról nyilatkoznak, olyan arányokat kell meg­állapítaniuk, hogy a kisebbik is öt száza­lék fölé kerüljön. A jelenlegi adatok sze­rint ehhez nagy biztonsággal elegendő, ha az MDF-re a voksok 15-20 százaléka jut. Ha viszont valamelyik párt az ötszá­zalékos szavazatarány alatt maradna, összes jelöltjét törölni kellene a listák­ról, a rájuk adott voksok pedig elveszné­nek. Arról egyébként a listák bejelenté­sekor nyilatkozni kellett, hogy az egyes jelöltek melyik párt támogatását élvezik. Az Országos Választási Bizottság (OVB) döntése alapján a két pártnak majd nyilatkoznia kell arról is, hogy az egyéni jelöltek mögött melyikük áll. En­nek oka, hogy az állami támogatást az egyéni jelöltekre és a listákra leadott szavazatok alapján számítják ki. Miután a hatályos törvények nem tartalmaztak a közös listára érvényes szabályokat, az OVB ezzel kapcsolatban korábban állás­­foglalást bocsátott ki. Mindezek alapján elképzelhető, hogy a szavazatmegosz­tásról a Fidesz és az MDF nem nyilatko­zik, hanem csak azt jelentik be, hogy az egyéni jelölteken miként „osztoznak”. A korábbi ígéretéhez képest egy héttel később, de még ezen a héten válaszol a Miniszterelnöki Hivatal a Legfőbb Ügyészség Happy End­­szerződésekkel kapcsolatos kérdése­ire. Füredi Károly helyettes állam­titkár az Origónak elmondta: a csú­szás oka, hogy a választ Bártfai Bé­la államtitkár alaposan megvizsgál­ja, csak ezután küldik el az ügyész­ségre. A Legfőbb Ügyészség vi­szont csak akkor zárja le az ügyben októberben kezdett vizsgálatot, ha megérkezik a MeH állásfoglalása. További egyeztetés a miniszter­jelöltek vitájáról Nincs végleges megállapodás az MSZP és a Fidesz között a csütörtökön kezdődő miniszterjelöltek vitájának részleteiről - derült ki Lendvai Ildikó szocialista alel­­nök és Isépy Tamás fideszes képviselő keddi egyeztetését követően. A két politi­kus kedden a viták leendő színhelyén, a budai Millenáris Parkban tárgyalt a rész­letekről, de ma ismét találkoznak. Annyi elmozdulás történt a hétfői tár­gyaláshoz képest, hogy nem tizenhat, ha­nem tizenhét témában vitatkoznak majd a két párt szakpolitikusai. Korábban az MSZP azt javasolta, hogy a titkosszolgá­latok működéséről ne rendezzenek be­szélgetést, hanem e helyett a közbizton­ságról és az önkormányzatokról legyen külön-külön vita. Kedden azonban a Fi­desz ragaszkodott ahhoz, hogy a kor­mányzati szerkezetnek megfelelően min­den témáról, így a nemzetbiztonságról is legyen beszélgetés. Hozzájárult azonban, hogy a közbiztonság és az önkormány­zatok helyzetéről külön vitázzanak. Továbbra sincs egyetértés a találkozók időtartamáról. A Fidesz nem fogadja el az MSZP javaslatát az egyórás időkeret­re, hanem ragaszkodik a kétórás dispu­tákhoz. A műsorvezetők számának és személyének kiválasztásában már köze­lednek az álláspontok. A Fidesz már el tudja fogadni azt a szocialista javaslatot, hogy ne külön-külön jelöljenek nyolc­nyolc moderátort, hanem közösen álla­podjanak meg a műsorvezetők személyé­ről. A keddi egyeztetésen már beszéltek is hat-nyolc olyan személyről, akit mind­két fél el tudna fogadni. Nevüket azonban egyelőre nem hozták nyilvánosságra. A Fidesz és az MSZP politikusainak nyilatkozatai azt mutatják, hogy nincs előrelépés Orbán Viktor miniszterelnök és Medgyessy Péter szocialista miniszter­elnök-jelölt tévévitájáról. Medgyessy áp­rilis 3-án a Millenáris Parkban várja Or­bánt. Borókai Gábor kormányszóvivő kedden megerősítette: Orbán április 5-én és 19-én várja kihívóját a közgazdaság­­tudományi egyetemen. I. B.-K. J. T.

Next