Népszabadság, 2002. március (60. évfolyam, 51-75. szám)
2002-03-20 / 66. szám
4 NÉPSZABADSÁG HAZAI KÖRKÉP 2002. MÁRCIUS 20., SZERDA Kedvezményes jegy a Nemzetibe A Holocaust Múzeum a Páva utcai zsinagógában kap helyet A Nemzeti Színház előadásaira a diákok és a nyugdíjasok kedvezménnyel válthatnak majd jegyet, erre a célra a kormány egymilliárd forintot biztosít. A kabinet döntött a Holocaust Dokumentációs Központ és Emlékgyűjtemény Közalapítvány létrehozásáról. A keddi kormányülést követő tájékoztatón Borókai Gábor bejelentette: a Nemzeti Színház előadásaira a diákok és a nyugdíjasok kedvezménnyel válthatnak majd jegyet. A Nemzeti Színház építése során ugyanis egymilliárd forintot takarítottak meg a tervezetthez képest, s ezt az összeget most a diákok és a nyugdíjasok kedvezményes jegyvásárlására fordítják. A kabinet előző ülésén hangzott el, hogy 1998-as áron 13 milliárd forintot szántak a színház felépítésére, az épület végül 12,1 milliárdért készült el. Kérdésünkre Borókai elmondta, a tervek szerint ezerforintos kedvezményt kapnak majd a diákok és a nyugdíjasok, így számukra mintegy harmadára csökkenhetnek az 1500-3000 forintos jegyárak. Az azonban még nem dőlt el, hogy alapítványt hoznak létre az egymilliárd forint kezelésére vagy nyugdíjas- és diákszervezetekhez juttatják el a pénzt. A kormány módosította a pénzmosás megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény végrehajtására vonatkozó kormányrendeletet. Mint ismeretes, az új törvényi rendelkezések ellen tiltakoztak az adószakértők, mert kötelezővé tették számukra, hogy pénzmosás gyanúja esetén a rendőrséghez kell fordulniuk. Borókai elmondása szerint egy fogalompontosítás révén kimondják: az adószakértői tevékenység alatt megbízási, illetve vállalkozási jogviszony alapján végzett adószakértői tevékenységet kell érteni. Egy másik módosítás értelmében amennyiben egy pénzügyi szolgáltató szervezet pénzmosásra utaló tényt, adatot, körülményt észlel, azt jelentenie kell a rendőrségnek, s ezt követően öt napon belül pedig meg kell neveznie egy olyan munkatársat, akivel a rendőrség folyamatosan tarthatja a kapcsolatot. A kormány döntött a Holocaust Dokumentációs Központ és Emlékgyűjtemény Közalapítvány létrehozásáról. Borókai közölte, a kormány a közalapítvány feladatának tekinti a náci koncentrációs táborokban faji, vallási és más politikai okokból elpusztított magyar állampolgárok emlékének megőrzését, és a holokauszttal kapcsolatos dokumentáció gyűjtését. A közalapítvány 15 tagú kuratóriumában helyet kap a jeruzsálemi Jad Vasem Intézet, a washingtoni holokauszt múzeum és a francia kormány képviselője is. A francia kormány ugyanis 500 ezer dollárral járul hozzá a dokumentációs központ és emlékgyűjtemény létrehozásához és működtetéséhez. A dokumentációs központ és emlékgyűjtemény a Páva Utcai zsinagógában kap helyet. Bednárik Imre Az FKGP területi listájának nyilvántartásba vételét követően a Fővárosi Választási Bizottság (FVB) kedd esti ülésén kisorsolta azt, hogy az áprilisi választáson a budapesti listás szavazólapon milyen sorrendben szerepeljen a listát állító hét párt. E szerint a pártok sorrendje a szavazólapon: 1. FKGP, 2. Centrum, 3. Munkáspárt, 4. MSZP, 5. SZDSZ, 6. MIÉP, 7. Fidesz-MDF. Tegnap másik öt területi választási bizottság is kisorsolta a listát állító pártok sorrendjét. (MTI) ________Háttér________ Lassan megvalósuló tervek A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma, a Magyar Auschwitz Alapítvány és a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége 1999 decemberében kötött megállapodást a Holocaust Dokumentációs Központ és Emlékgyűjtemény létrehozásáról. Az egyezmény értelmében a kormány vállalta a központ megépíttetését a ferencvárosi Páva utcában lévő, használaton kívüli zsinagógában, valamint azt, hogy létrehozza a központ működtetésére hivatott közalapítványt. Hámori József akkori kulturális miniszter a megállapodásról tudósító sajtótájékoztatón úgy nyilatkozott, az új intézmény másfél éven belül kerül tető alá. Tordai Péter, a Mazsihisz elnöke pedig kijelentette: a kormány ezzel többéves adósságot törleszt, hiszen világszerte példátlan, hogy Magyarországon csak most jöhet létre egy ilyen intézmény. A tervek megvalósítása lassan haladt. Csak 2000 novemberében hirdették ki az intézmény tervpályázatának eredményét - a tervezés jogát a Mányi Építész Stúdió nyerte el -, és a minisztérium illetékesei nem sokkal később már kétütemű megvalósításról beszéltek. A beruházás első ütemét, a zsinagóga műemléki felújítását és a hozzá kapcsolódó imaterem kialakítását 2002 elejéig tervezték befejezni, miközben úgy számoltak, a dokumentációs központnak helyet adó L alakú toldaléképület megvalósításához csak 2003-ban lehet hozzákezdeni. Kiderült ugyanis, hogy a telken lévő kockaházban működő konyha üzemeltetője határozott idejű szerződést kötött a Mazsihisszel. Mindazonáltal a zsinagóga felújítása sem kezdődött meg mind a mai napig. A minisztérium e témában készített legfrissebb összefoglalója szerint a beruházás - amely tavalyi árszinten immár 1,4 milliárd forintba kerülne - közbeszerzési, eljárásait e hónap végén lehet megindítani. Az első ütem befejezése 2003 januárjára, a másodiké 2004 szeptemberére várható. Az emlékhelyre szánt állandó kiállítás tervein már hosszabb ideje dolgoznak a Magyar Auschwitz Alapítvány által felkért szakértők. A múzeum megszületéséhez hasonlóan a központot működtetni hivatott közalapítvány létrehozása is igen lassan haladt. Információink szerint csak a múlt csütörtöki közigazgatási államtitkári értekezlet hagyta jóvá az alapító okiratnak a kormány elé beterjesztett változatát. Úgy értesültünk, eszerint a tizenöt fős kuratórium elnöke Vámos Tibor akadémikus, helyettese Verő Gábor — a megszűnő Magyar Auschwitz Alapítvány két vezetője — lenne. Helyet kapna a testületben többek között Zoltai Gusztáv, a Mazsihisz ügyvezető igazgatója, Schweitzer József főrabbi, Turán Róbert, a Zsidó Múzeum igazgatója, Szenes Iván és Kőbányai János. A kuratórium tagja rajtuk kívül a Magyar Nemzeti Múzeum, az Országos Levéltár és az Országos Széchényi Könyvtár főigazgatója, akárcsak a kulturális tárca, az izraeli Jad Vasem Múzeum, a francia Shoa Múzeum és a washingtoni holokauszt múzeum képviselője. N. K. J. Az MSZP és az SZDSZ vizsgálná a Happy Endet Az MSZP és az SZDSZ is élesen bírálja a Fideszt azért, hogy kampánycégén keresztül a közpénzekből milliárdos megbízásokhoz juttatja Wermer András, a miniszterelnök média-tanácsadója és Káls Csaba rendező közös cégeit, illetve rokonaik vállalkozásait. Az MSZP megvizsgálja a Népszabadságban a Happy Endről és az Ezüsthajó Kft.-ről közölt cikkeket és az írásban közölt tényeket, s ezt követően dönti el, hogy tegyen-e feljelentést. Erről Tóth András, az MSZP közjogi munkacsoportjának vezetője nyilatkozott lapunknak. A képviselő szerint különböző intézményeknek, hatóságoknak, így a Kormányzati Ellenőrzési Hivatalnak, az ügyészségnek, az Állami Számvevőszéknek - a napvilágot látott információk alapján - módjában állna, hogy hivatalból vizsgálatot indítson, ha szabálytalanságokat vélelmez. Tóth András úgy látja, még a kampány során tisztázni kellene a Happy Enddel és az Ezüsthajóval kapcsolatos állítások igazságtartalmát, s azt is, hogy Orbán Viktor miniszterelnöknek volt-e tudomása a történtekről. Az SZDSZ szerint a választások után parlamenti vizsgálóbizottság felállítására lesz szükség a Fidesz kampányában közreműködő cégek és a hozzájuk tartozó egyéb társaságok ügyei kapcsán, és át kell gondolni a büntetőjogi felelősség lehetőségét is — hangoztatta kedden Magyar Bálint és Gusztos Péter ügyvivő. A Fidesz választási kampányában közreműködő Happy End Kft. budapesti székháza előtt Gusztos úgy fogalmazott: az áprilisi választás arról is szól, hogy Magyarország „elzavarja-e a hatalomból azt a tolvaj társaságot, amelyet 1998-ban a magyar választók tévedésből hatalomra juttattak”. Mint mondta, azt szeretnék, ha az ország fiataljai nem éreznék azt, hogy „a fideszes gátlástalan törtetés és a fideszes lopás az egyetlen út, amivel sikeresnek lehet lenni Magyarországon”. A központ tevékenységére utalva azt mondta: az adófizetők pénzén, súlyos milliárdokért „magyarázzák el nekünk, hogy milyen fantasztikusan jó az életünk a Fidesz-kormányzat alatt”. Cs. I.-K. J. T. Magyar Bálint a Happy End székháza előtt fotó: szabó Barnabás Átlagosan hét jelöltre voksolhatunk A Fidesz-MDF csapata a legfiatalabb, a Munkáspárté a legidősebb Az országgyűlési választások első fordulójában a polgárok átlagosan hét egyéni jelöltre és hét-nyolc párt listájára voksolhatnak. A megyei listák száma az átlagosnál magasabb lesz Szabolcsban, ahol tíz pártra szavazhatnak. A legfiatalabb csapatot a Fidesz- MDF koalíció állította fel, a Munkáspárt jelöltjeinek csaknem negyven százaléka viszont már elmúlt 60 éves. A már véglegesnek tekinthető adatok szerint a 39 nyilvántartásba vett jelölőszervezet közül 25 állított önállóan vagy más pártokkal közösen jelöltet. A választási szervek 1247 jelöltet jegyeztek be, míg 18 esetben elutasították a nyilvántartásba vételt. Az április 7-i első fordulóban választókerületenként átlagosan hét személyre voksolhatunk. A fővárosban többnyire hatan versengenek egy-egy mandátumért, míg vidéken a polgárok hét-nyolc fő közül választhatnak. A legtöbb, 11 indulót Siklóson vették nyilvántartásba, ahol a nagyobb pártok mellett pályázik a képviselői helyért a Magyar Vállalkozó Egységpárt, a Reform Kisgazdapárt és két független jelölt is. Ugyanakkor Borsod megye két, Szabolcs egy választókerületében tízen állnak rajthoz, míg a legkevesebb résztvevő a Vas megyei Sárváron lesz: ott mindössze a Fidesz-MDF, illetve az MSZP-SZDSZ közös jelöltje, valamint a MIÉP támogatottja indul. Egyébként az összes választókerületben csak a Fidesz-MDF pártszövetség, valamint a MIÉP, az MSZP és az SZDSZ indítja saját emberét. A szocialisták négy jelöltet az MSZDP-vel, kettőt a szabad demokratákkal közösen állítottak. Minden megyében és a fővárosban hat párt és egy választási szövetség - a Fidesz—MDF, a Centrum, az FKGP, a MIÉP, az MSZP, Munkáspárt és az SZDSZ - rendelkezik listákkal, így természetesen országos listát is állítottak. Az Új Baloldal hét területi listájával ugyancsak jogot szerzett az országos lista bejelentésére, ám ez a párt a voksokért hendikeppel indul: ahhoz, hogy listáról mandátumhoz jusson, az országosan leadott szavazatok legalább öt százalékát a hét megyében kellene megszereznie. Területi listát további négy pártnak sikerült állítania, közülük a Reform Kisgazdapárt négyet, a többi három egyet-egyet jelentett be. A fővárosban hét pártlistára szavazhatunk, míg Szabolcsban tíz, Csongrád, Hajdú- Bihar, Komárom, Nógrád és Veszprém megyében kilenc párt területi listája közül választhatunk. A pártok a listákon több mint háromezer jelöltet neveztek meg, miközben az elnyerhető mandátumok száma a területi listákról 152, az országos kompenzációs listáról 58. A legtöbb jelöltet, több mint nyolcszáz főt a Fidesz-MDF szövetség, valamint a MIÉP indítja, és ettől alig maradt el az MSZP és az SZDSZ. Az FKGP és a Munkáspárt a 176 egyéni választókerületből egyaránt csak 148-ban áll rajthoz, míg jelöltjeik száma valamivel meghaladja a 730-at. A Centrum 127 választókerületben lesz jelen, s 529 jelöltje van. Az országos lista állítására jogosult Új Baloldal viszont csak 24 egyéni és 58 listás jelölttel rendelkezik. A választáson részt vevők kevesebb mint négy százaléka 25 éven aluli, és ennél a 26 és 30 év közötti korosztályba tartozók aránya is csak két százalékkal magasabb. A jelölteknek 14 százaléka 31 és negyven, körülbelül harminc százaléka 41 és 50, további harminc pedig 51 és 60 év közötti, míg a 61 és 70 közöttiek aránya 12 százalék körül alakul, s 70 felett csak három százalékuk van. A pártok a 81 esztendősnél idősebbek közül mindössze nyolc főt indítanak. Ugyanakkor a nők aránya húsz százalék alatt marad. A legfiatalabb csapattal a Fidesz-MDF pártszövetség indul: minden tizedik jelöltjük fiatalabb 30-nál, harmaduk pedig 31 és 40 év közötti, míg az 50 évnél idősebbek aránya alig több mint húsz százalék. A pártszövetség a nőket viszont nem preferálja: arányuk a tíz százalékot sem éri el. A MIÉP, az MSZP és az Új Baloldal jelöltjeinek korösszetétele átlagosnak tekinthető, s az SZDSZ-nél is csak kis különbség tapasztalható: náluk valamivel kevesebb a fiatal és az idősebb, s a derékhad a 41 és 50 közöttiekből kerül ki. A Centrumnál és az FKGP-nél viszont az 51 és 60 közöttiek dominálnak, míg a Munkáspártnál már a jelöltek csaknem negyven százaléka 60 év feletti. Az átlagosnál több nőt indított a választáson a Centrum, az MSZP és a Munkáspárt is: arányuk mindhárom párt esetében meghaladja a húsz százalékot. L. K. ORSZÁGOS LISTÁT ÁLLÍTÓ PÁRTOK A JELÖLTEK SZÁMA SZERINT (százalékos arányban) Máig kell nyilatkozni a szavazatmegosztásról A Fidesz-MDF választási szövetség ma délután négy óráig jelentheti be, hogy milyen arányban kíván osztozni a területi listákra leadott szavazatokon. Erről azonban nem kötelező nyilatkozniuk, és ebben az esetben egyenlő arányban osztják szét közöttük a voksokat. Az egységes jelölőszervezetnek egyébként meg kell szereznie az összes listás szavazat legalább tíz százalékát, és a pártoknak külön-külön is el kell érniük az ötszázalékos parlamenti küszöböt. Amennyiben tehát a pártok a szavazatmegosztásról nyilatkoznak, olyan arányokat kell megállapítaniuk, hogy a kisebbik is öt százalék fölé kerüljön. A jelenlegi adatok szerint ehhez nagy biztonsággal elegendő, ha az MDF-re a voksok 15-20 százaléka jut. Ha viszont valamelyik párt az ötszázalékos szavazatarány alatt maradna, összes jelöltjét törölni kellene a listákról, a rájuk adott voksok pedig elvesznének. Arról egyébként a listák bejelentésekor nyilatkozni kellett, hogy az egyes jelöltek melyik párt támogatását élvezik. Az Országos Választási Bizottság (OVB) döntése alapján a két pártnak majd nyilatkoznia kell arról is, hogy az egyéni jelöltek mögött melyikük áll. Ennek oka, hogy az állami támogatást az egyéni jelöltekre és a listákra leadott szavazatok alapján számítják ki. Miután a hatályos törvények nem tartalmaztak a közös listára érvényes szabályokat, az OVB ezzel kapcsolatban korábban állásfoglalást bocsátott ki. Mindezek alapján elképzelhető, hogy a szavazatmegosztásról a Fidesz és az MDF nem nyilatkozik, hanem csak azt jelentik be, hogy az egyéni jelölteken miként „osztoznak”. A korábbi ígéretéhez képest egy héttel később, de még ezen a héten válaszol a Miniszterelnöki Hivatal a Legfőbb Ügyészség Happy Endszerződésekkel kapcsolatos kérdéseire. Füredi Károly helyettes államtitkár az Origónak elmondta: a csúszás oka, hogy a választ Bártfai Béla államtitkár alaposan megvizsgálja, csak ezután küldik el az ügyészségre. A Legfőbb Ügyészség viszont csak akkor zárja le az ügyben októberben kezdett vizsgálatot, ha megérkezik a MeH állásfoglalása. További egyeztetés a miniszterjelöltek vitájáról Nincs végleges megállapodás az MSZP és a Fidesz között a csütörtökön kezdődő miniszterjelöltek vitájának részleteiről - derült ki Lendvai Ildikó szocialista alelnök és Isépy Tamás fideszes képviselő keddi egyeztetését követően. A két politikus kedden a viták leendő színhelyén, a budai Millenáris Parkban tárgyalt a részletekről, de ma ismét találkoznak. Annyi elmozdulás történt a hétfői tárgyaláshoz képest, hogy nem tizenhat, hanem tizenhét témában vitatkoznak majd a két párt szakpolitikusai. Korábban az MSZP azt javasolta, hogy a titkosszolgálatok működéséről ne rendezzenek beszélgetést, hanem e helyett a közbiztonságról és az önkormányzatokról legyen külön-külön vita. Kedden azonban a Fidesz ragaszkodott ahhoz, hogy a kormányzati szerkezetnek megfelelően minden témáról, így a nemzetbiztonságról is legyen beszélgetés. Hozzájárult azonban, hogy a közbiztonság és az önkormányzatok helyzetéről külön vitázzanak. Továbbra sincs egyetértés a találkozók időtartamáról. A Fidesz nem fogadja el az MSZP javaslatát az egyórás időkeretre, hanem ragaszkodik a kétórás disputákhoz. A műsorvezetők számának és személyének kiválasztásában már közelednek az álláspontok. A Fidesz már el tudja fogadni azt a szocialista javaslatot, hogy ne külön-külön jelöljenek nyolcnyolc moderátort, hanem közösen állapodjanak meg a műsorvezetők személyéről. A keddi egyeztetésen már beszéltek is hat-nyolc olyan személyről, akit mindkét fél el tudna fogadni. Nevüket azonban egyelőre nem hozták nyilvánosságra. A Fidesz és az MSZP politikusainak nyilatkozatai azt mutatják, hogy nincs előrelépés Orbán Viktor miniszterelnök és Medgyessy Péter szocialista miniszterelnök-jelölt tévévitájáról. Medgyessy április 3-án a Millenáris Parkban várja Orbánt. Borókai Gábor kormányszóvivő kedden megerősítette: Orbán április 5-én és 19-én várja kihívóját a közgazdaságtudományi egyetemen. I. B.-K. J. T.