Népszabadság, 2002. március (60. évfolyam, 51-75. szám)
2002-03-20 / 66. szám
NÉPSZABADSÁG HAZAI KÖRKÉP 2002. MÁRCIUS 20., SZERDA 5 Az első vitaest a Respublika Körben Márciusban hatvan értelmiségi részvételével Budapesten megalakult a Respublika Kör, amely tegnap tartotta meg első vitaestjét, amelyen felhívást fogadtak el a demokrácia védelmében. A felhívás szerint sorsdöntő évek következnek a magyar társadalomban. Magyarországon mélyül a társadalmi szakadék és szélsőséges méreteket ölt a politikai megosztottság. A politikai hagyományokból azt kell vállalnunk, ami a legnemesebb: a szolidaritást, a szabadságot és a toleranciát, az értékek megőrzését. A felhívás megfogalmazói olyan demokráciát akarnak, amelynek intézményei nemcsak formálisan működnek - ma még ez is veszélyben van. Olyan respublikát akarnak, amelytől idegenek a tekintélyelvű törekvések, idegen a múlttal és a nemzeti jelképekkel való visszaélés, a másokat semmibe vevő nacionalizmus. A Kossuth Klubban megrendezett tegnapi vitaest indító előadását Romsics Ignác történész tartotta Demokratikus örökségünk, avagy a XX. század, s ami utána következik címmel. Az akadémikus rámutatott, hogy a XX. századi demokratikus hagyomány határvonalait nemcsak jobb, hanem bal felé is ki kell jelölni. Nem lehet a fehérterrort úgy bírálni, hogy a vörös terrorról hallgatunk, s úgy sem, ahogy Szamuely Tibort más mércével mérjük, mint Héjjas Ivánt. Ma persze ennek inkább az ellenkezőjére mutatkozik törekvés — mondta a történész, ám negyven éven át nem ez volt a történetírás fő vonala. Romsics szerint a kádárizmus mindvégig az antidemokratikus baloldaliság tradícióit folytatta, amely iránt ma valójában csak azért és csak annyiban érezhető nosztalgia, mert és amennyiben a doktrína néhány alapelvét áthágva pragmatista módon alkalmazkodott az emberek elvárásaihoz és a magyarországi adottságokhoz. Csaba László közgazdász, egyetemi tanár a vitában arról szólt: a XX. század gazdaságtörténete megmutatta, hogy a gazdasági nacionalizmus sehová sem vezet. A szakértő az utóbbi időben az ismét divatba jött „egyedül vagyunk” elméletét bírálta, mondván, az veszélyes, mert elzárkózáshoz vezet. Huszár Tibor szociológus a vitában többek között a múlt század szellemi és hatalmi elitjének viszonyáról szólva azt mondta, hogy a kettő nem találkozott egymással. Pogonyi Lajos Újabb vita az Erzsébet térről Információink szerint vita lehet az állam és a fővárosi önkormányzat között az Erzsébet téri gödör helyén épült kulturális és kereskedelmi központ átadásakor. Az államnak április 15-ig kell átadnia az ingatlant a fővárosi önkormányzatnak, amely az átvételtől számított - 90 napon belül nyílt, nemzetközi pályázaton értékesíti azt. A bevételből levonnák a beruházás költségét - amit 2,5 milliárd forintra becsültek majd a fennmaradó összegen fele-fele arányban osztoznának. Jordán Pétertől, a beruházási iroda vezetőjétől megtudtuk: a felszín alatti szinten körülbelül 800 négyzetméternyi területet „tartalékban” hagynak. Ennek rendeltetését a későbbi vevő vagy a hasznosító határozhatná meg, s csak ezután fejeznék be véglegesen. A mínusz második szinten százharmincöt férőhelyes mélygarázst alakítottak ki. A fővárosi önkormányzatnál most vizsgálják, hogy átvehetik-e a létesítményt. Városházi forrásból úgy tudjuk: elképzelhető, hogy így nem vállalják az értékesítést, mert a megállapodásban szerintük teljesen befejezett épület átadása szerepel. Ács Tamás, a kultusztárca helyettes államtitkára úgy vélte: a tárca eleget tett a megállapodásban foglaltaknak, minden lépését egyeztette a fővárossal, s értékesítésre legalkalmasabb állapotban adja át az ingatlant. Sőt, a tér rendezésére a vállaltnál százmilliós nagyságrenddel nagyobb összeget költöttek. Egyébként korábban javasolták a fővárosnak, hogy hozzák előre az értékesítési pályázatot, s az állam állta volna az ingatlan felszín alatti szintjének a lehetséges vevő által kért teljes befejezési költségét. Úgy gondolja, ezt az önkormányzat vezetői politikai okból utasították vissza. Az építkezésen minden a terv szerint halad, az április 15-i határidőt az építők tartani tudják. A felszínen kialakított parkot az államot képviselő Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma (NKÖM) március 23-án szeretné felavatni. Németh Éva Mikrobuszos országjárás Orbán hivatalosan is bekapcsolódik a kampányba Ma kezdi meg országjáró kampánykörútját Orbán Viktor. A miniszterelnök minden megyében naponta kéthárom városba látogat el, ahol részt vesz a Fidesz-MDF kampányeseményein. A Fidesz Orbán „belépőjéhez” igazítja az új kampányelemek felvonultatását. Orbán Viktor miniszterelnök hivatalosan ma kezdi meg országjáró kampánykörútját. A miniszterelnök hetekkel ezelőtt azt jelentette be, hogy március 20-tól jelenik meg először a Fidesz- MDF kampányrendezvényein, de az elmúlt hetekben már több vidéki településre - Hévízre, Keszthelyre, Pápára, Veszprémbe, Gyulára, Szarvasra — is ellátogatott, nemzeti parkot avatott, szakambulanciát adott át, templomokat látogatott, konferenciákon tartott előadást. A ma kezdődő országjáró kampánykörutat Orbán Kecskeméten nyitja meg, délután Orosházára látogat, majd este a Szegedi Nemzeti Színházban mond beszédet. A tervek szerint Orbán minden megyébe ellátogat, naponta három-négy várost ejt útba, ahol nagygyűléseket tart, futballmérkőzéseken vesz részt, találkozik helyi politikusokkal vagy sétát tesz a város főutcáján. Csütörtökön Balassagyarmaton, Salgótarjánban, Egerben, pénteken Mohácson és Pécsett, szombaton pedig Baján és Szolnokon szerveztek számára kampányprogramokat. A tervek szerint április 3-án is vidéken lesz, ami azért lényeges, mert Medgyessy Péter, az MSZP miniszterelnök-jelöltje ekkor várja vitázni a budapesti Millenáris Parkba. Az országjárást április 4-én fejezi be be A választásokig szerda reggel hangzik el az utolsó miniszterelnöki interjú a Magyar Rádióban, mivel Orbán Viktor március 20-tól bekapcsolódik a kampányba - közölte Borókai Gábor kormányszóvivőszegen, ahol találkozik Wolfgang Schüssel osztrák kancellárral is. A Fidesz Orbán „belépőjéhez” igazította az új kampányelemek felsorakoztatását. A Fidesz a napokban országszerte lecseréli „A jövő elkezdődött” feliratú óriásplakátját. Ezek helyére Orbán Viktor arcképe kerül „A tett első, a szó második” Széchenyitől kölcsönzött idézettel. Még az első választási forduló előtt, de a két forduló között is a Fidesz új szórólapokkal, plakátokkal, reklámfilmekkel jelentkezik. Borókai Gábor kormányszóvivő kedden cáfolta az Index internetes újság információját, hogy vadonatúj, páncélozott Volkswagen Passatot vásárolt a Köztársasági Őrezred a kormányfő vidéki választási kampányútjaihoz. A szóvivő elmondta, a miniszterelnök nem páncélozott Passattal, hanem mikrobusszal utazik vidékre, akárcsak a kampánykörút többi résztvevője, stábjának tagjai. Borókai az internetes újság hírével kapcsolatban tájékozódott a Köztársasági Őrezrednél is, ahol azt a tájékoztatást kapta, hogy a páncélozott Volkswagen Passatot kipróbálásra kapták. Amennyiben a legfőbb közjogi méltóságok és védett személyek védelmét ellátó őrezred autóinak cseréje esedékes lesz, s ezt a típust a kipróbálás során megfelelőnek találják, csak akkor kerülhet sor megvételére. F. Gy. A.-I. B. A plakátok már hétfőn megjelentek az utcákon fotó: Kovács bence Alkotmányellenes figyelemfelhívás A bíró nem adhat ötleteket az ügyésznek Alkotmányellenesnek nyilvánította az Alkotmánybíróság a büntetőeljárási törvény azon rendelkezéseit, amelyek arra kötelezik a büntetőügyben eljáró bírót, hogy hívja fel az ügyész figyelmét a vádkiterjesztés lehetőségére. A kedden kihirdetett határozat szerint ezek a rendelkezések sértik az alkotmányban rögzített pártatlan bírósághoz, valamint a védelemhez való jogot. A jelenleg életben lévő büntetőeljárási törvény eddig arra kötelezte a büntetőügyben eljáró bírókat, hogy hívják fel a vádkiterjesztés lehetőségére az ügyész figyelmét. Azaz, ha a bizonyítási eljárás során a bíró a rendelkezésére álló adatok alapján úgy látta, hogy a vádlott például nemcsak lopásért - ahogy azt a vád rögzítette - vonható felelősségre, hanem súlyos testi sértésért is, akkor erre a tényre köteles volt felhívni az ügyész figyelmét. A törvény arra is lehetőséget adott a bírónak, hogy azért figyelmeztesse az ügyészt, mert a felmerült bizonyítékok alapján egy olyan személy vétkessége is megállapítható, aki ellen az adott ügyben nem emeltek vádat. Az ügyésznek nem kellett a felhívásoknak megfelelően cselekednie, saját belátása szerint döntött. Az Alkotmánybíróság kedden kihirdetett határozatában azonban alkotmányellenesnek találta a büntetőeljárási törvény ezen rendelkezéseit, ezért azokat a határozat közzétételének napjával megsemmisíti. A határozat ugyancsak alkotmánysértőnek találta a 2003. január 1-jén hatályba lépő új büntetőeljárási törvénynek azt a szakaszát, amely a megsemmisített rendelkezésekkel azonos szabályozást tartalmaz, így ez a rendelkezés nem lép hatályba. Az Alkotmánybíróság szerint a büntetőeljárási törvény azon rendelkezései, amelyek az eredetileg vád tárgyává nem tett cselekményre vonatkozóan előírják, az eredetileg meg nem vádolt személyre vonatkozóan pedig lehetővé teszik a vádkiterjesztésre vonatkozó felhívást, öszszemossák a bíróság és az ügyészség feladatait és szerepét. Mindez alkotmányellenes, mert a bírónak halmozódnak a feladatkörei, ami sérti a funkciómegosztás elvét, és az emiatt előálló jogbizonytalanság következtében sérül a védelemhez való jog. A határozat arra is rámutatott, hogy ha a bírói és ügyészi funkciók nem határolódnak el következetesen egymástól, úgy az nem felel meg az Emberi Jogok Európai Bírósága által a tisztességes eljárással összefüggésben felállított követelményrendszernek sem. A testület ezúttal is kiemelte, hogy el kell kerülni minden olyan helyzetet, amely kételyeket támaszthat a bírók pártatlanságával szemben. Kolláth György alkotmányjogász lapunknak nyilatkozva a döntést a jogállamiság szempontjából fontos, jó hírnek minősítette. Mint mondta, az Alkotmánybíróság ezzel közvetlenül és közvetve is érvényt szerez egy korábbi döntésének, melyben arra utalt, hogy ugyanannyi esélye legyen a védelemnek és a vádnak. Hozzátette: a gyakorlatból elmondható, hogy néha „lejtett a pálya”, a vádlottnak és a védelemnek vajmi kevés esélye volt. Bárándy Péter ügyvéd ugyancsak jó döntésnek tartotta az Alkotmánybíróság határozatát. Mint mondta, a funkciómegosztás és a vádhoz kötöttség egyaránt azt indokolja, hogy a bírónak ez a feladatköre ne legyen meg. A bírónak a vádirati tényállásban írtakat kell elbírálnia, s annak alapján kell döntenie, hogy az abban írtak bűncselekménynek minősülnek-e. Az pedig már az ügyész diszkrecionális joga, hogy mely tényállást teszi a vád tárgyává. T.B. Fellebbezés a Tocsik-ügyben Az ügyészség az ítéletek súlyosbítását, a felmentettek elítélését indítványozza A Fővárosi Főügyészség a Tocsik-ügyben elítélt vádlottak első fokon kiszabott büntetésének súlyosbításáért, a zsarolás vádja alól felmentettek vonatkozásában pedig a bűnösség megállapítása és büntetés kiszabása végett fellebbez - közölte dr. Borbély Zoltán, a Fővárosi Főügyészség szóvivője. MUNKATÁRSUNKTÓL Tocsik Márta jogásznő 1996-ban több mint 804 millió forint sikerdíjat vett fel az ÁPV Rt.-től az önkormányzatokkal a belterületi földek ügyében folytatott tárgyalásai nyomán. Az ügy kapcsán kilenc személy ellen emeltek vádat, akiknek a sorsa a történtek után hat évvel sem rendeződött meg. Az ügyben eddig egymásnak szögesen ellentmondó ítéletek születtek, ám a végső szó még várat magára. A Legfelsőbb Bíróság 2000-ben új eljárásra utasította a Fővárosi Bíróságot. A bíróság hétfőn hirdette ki új elsőfokú ítéletét, amelyben Szokai Imrét hűtlen kezelésért 4 év 6 hónap börtönre, Tocsikot 4 év börtönre és 640 millió forint vagyonelkobzásra, Liszkai Pétert pedig 3 év 6 hónap börtönre ítélte. A három volt ÁPV Rt. igazgatósági tag hanyag kezelésért felfüggesztett szabadságvesztést, Vitos Zoltán pedig okirat-hamisításért pénzbüntetést kapott. Boldvai Lászlót és Budai Györgyöt bűncselekmény hiányában felmentették a zsarolás vádja alól. Az indoklás szerint a vádirati tényállás alapján szó sem lehet zsarolásról. Az ügyészség kedden bejelentette, hogy fellebbez az ítélet ellen. Az elítéltek esetében a büntetések súlyosbításáért, a felmentett vádlottak vonatkozásában pedig a bűnösség megállapítása és büntetés kiszabása végett. Dr. Borbély Zoltán, a főügyészség szóvivője elmondta: az ügyészség álláspontja szerint a bíróság rendelkezésére álló bizonyítékok alapján megállapítható lett volna a zsarolással vádolt személyek bűnössége. Ha a fenyegetettséget nem is látta a bíróság bizonyítottnak, úgy a bűnösség az orgazdaságért is kimondható lett volna. Bánáti János, Szokai védője lapunknak úgy nyilatkozott: az igazságszolgáltatás iránti elkötelezettsége azt kívánja, hogy ebben az ügyben tartózkodjon a sajtó útján történő véleménynyilvánítástól. Czeglédi László, Boldvai védője kijelentette: annak a híve, hogy az ügyészség a vádat a törvény által előírt keretek között terjessze elő és bizonyítsa, s ne a sajtó útján üzengessen. A vádhatóságnak módja van a Legfelsőbb Bíróság előtt az álláspontját a büntetőeljárás keretei között ismertetni, s akkor a védelemnek is megvan az a törvényes lehetősége, hogy ezeket az állításokat cáfolja. Röviden Alkotmánybírósági beadványok Az Alkotmánybíróság megkezdte az MSZP két azon beadványának érdemi vizsgálatát, amely a módosított köztisztviselői törvénnyel kapcsolatos-jelentette be Miskolcon Gyárfás Ildikó szocialista képviselő. A politikus pártja nevében egyrészt azért fordult az Alkotmánybírósághoz, mert a szocialisták véleménye szerint felesleges a köztisztviselők tízezreit és családtagjaikat vagyonnyilatkozatra kötelezni. Másik beadványuk szerint a törvény diszkriminatív, amikor különböző módon határozza meg az állami szerveknél, illetve az önkormányzatoknál dolgozó köztisztviselők illetményét. (Miskolci tudósítónktól) Választás mobilon SMS Voks 2002 néven játékot rendez március 24-én az Origó. A mobiltelefon-használók reggel hattól este hatig SMS-ben szavazhatnak az országos listát állító pártokra. A Pannon GSM előfizetőinek a 06-90-624-400, a Westel ügyfeleinek pedig a 06-90-632-002 számra kell elküldeniük szavazataikat. A rövid szöveges üzenet díja 240 forint plusz áfa lesz. A szavazás hivatalos eredményét este hat után egy perccel nyilvánosságra is hozza az Origó. - Történelmi jelentőségű játékra invitáljuk a mobilosokat, megmutatjuk, hogyan is fognak négy vagy nyolc év múlva zajlani a választások - mondta Krecz Tibor, az Axelero média üzletágának igazgatója. (Sz. B.) A nyelvvizsga nyílt napja Országos nyelvvizsga nyílt napot rendeznek április 6-án az ELTE Állam- és Jogtudományi Karának épületében. A diákok a térítésmentes nyílt napon megismerhetik az egyes nyelvvizsgák típusfeladatait. A résztvevők olyan írásos tájékoztató anyagot is kapnak, amely egy, az ITK Origó típusú nyelvvizsgájáéval megegyező szerkezetű „próba”-nyelvvizsga feladatsort tartalmaz. Az országos nyelvvizsga nyílt napra a jelentkezéseket az info@opr.hu e-mail címen várják a szervezők, a regisztráció nélkül a helyszínre érkezőket nem tudják fogadni. (MTI) Támogatják a felnőttképzést Egy hónapon belül megkezdheti működését a Nemzeti Felnőttképzési Intézet - jelentette be Gál András Levente, az oktatási tárca közigazgatási államtitkára a felnőttképzési törvényről rendezett tegnapi konferencián. Mint mondta, az új intézmény kutatással, statisztikai adatgyűjtéssel, illetve a különböző fejlesztések koordinálásával foglalkozik majd. A felnőttképzési törvényhez kapcsolódó támogatási rendszer 2003. január 1-jétől lép életbe. (V. A. D.) Békefenntartók búcsúztatása Elbúcsúztatták kedden az ENSZ ciprusi békefenntartó missziójába induló magyar katonákat Szolnokon. A féléves kiküldetésbe induló 52 fős állományt a Honvédelmi Minisztérium és Honvéd Vezérkar nevében Isaszegi János dandártábornok, a Magyar Honvédség Összhaderőnemi Hadműveleti Központjának parancsnoka köszöntötte. Magyarország 1995 óta vesz részt az ENSZ fegyveres békefenntartó küldetésében a törökök és görögök között megosztott ciprusi félszigeten. A Ciprusra utazó katonák feladata lesz többek között a járőrözés, a tűzszüneti vonalak ellenőrzése, a fegyveres konfliktusok, öszszetűzések megakadályozása és humanitárius segítség nyújtása. (MTI) Húsvéti békemenet a fővárosban Húsvéti békemenetet szervez az Otthont Magyarországból Összefogás (Összefogás) március 31-én, húsvétvasárnap a fővárosban - hangzott el a civil szerveződés keddi budapesti sajtótájékoztatóján. Hanti Vilmos, az Összefogás ideiglenes szervezőbizottságának elnöke elmondta: a Batthyány-örökmécsestől délután 4 órakor induló és a Parlamentnél befejeződő rendezvénnyel a számos nyugat-európai országban már hagyománnyá vált, a hívők és nem hívők közös részvételével megtartott húsvéti békemenetet kívánják meghonosítani Magyarországon. (MTI) FOTÓ: SOPRONYI GYULA