Népszabadság, 2002. április (60. évfolyam, 76-100. szám)
2002-04-15 / 87. szám
2 NÉPSZABADSÁG KÜLPOLITIKA 2002. ÁPRILIS 15., HÉTFŐ Powell a Közel-Keleten ingázik Saron egyelőre nem tervez kivonulást Ramallahból TEL-AVIVI TUDÓSÍTÓNKTÓL Colin Powell amerikai külügyminiszter tegnap Ramallahban több órán át tárgyalt Jasszer Arafat palesztin vezetővel, majd este ismét találkozott Ariel Saron izraeli miniszterelnökkel. Powell gyümölcsözőnek és hasznosnak minősítette a találkozást Arafattal. A megbeszélésen „sok gondolatot és ötletet vetettek fel a problémák rendezése érdekében” - mondta. Eredetileg szombaton kellett volna létrejönnie a Powell-Arafat találkozónak, azt azonban az amerikai diplomácia vezetője a pénteki jeruzsálemi merénylet nyomában elhalasztotta, amíg Arafat egyértelműen nem ítéli el a merényletet. Ez szombaton - ha nem is egészen egyértelműen - megtörtént. Powell a következő napokban is ingázni készül Jeruzsálem és Ramallah között, és ma valószínűleg ellátogat Damaszkuszba is. Saron nem volt hajlandó közölni Powell-lel az izraeli hadsereg kivonulásának időpontját a palesztin területekről. Megjegyezte azonban, hogy Zeévi izraeli miniszter Arafat irodájában rejtőző gyilkosainak kiadása nélkül az izraeli csapatok nem hagyják el Ramallahot. A betlehemi Születés templomában menedéket talált fegyveresekkel kapcsolatban két lehetséges megoldást javasolt Sáron: Izraelben állítják őket bíróság elé, vagy egy idegen országba toloncolják őket. Sáron továbbá elutasította a Kofi Annan ENSZ-főtitkár által felvetett, nemzetközi csapatok a térségbe telepítésére irányuló javaslatát. A Hamasz gázai vezetője, Muhammad Zahran bejelentette, hogy függetlenül az Arafat-Powell tárgyalások eredményétől, „amíg tart az izraeli megszállás”, a Hamasz folytatni fogja az öngyilkos merényleteket - amelyeket „a palesztinok jogos tetteinek” minősített. Izraeli katonai körök a kéthetes katonai akció legnagyobb sikerének tartják Nasszar Avisz, a Tanzim fegyveres alakulatok ciszjordániai parancsnokának a letartóztatását. A hadsereg szombaton engedélyezte az izraeli békeaktivisták - zsidók és arabok vegyesen - élelmiszert és gyógyszereket szállító teherautó-oszlopának bevonulását Dzseninbe. A dzsenini menekülttáborban még mindig szórványos harcok folynak. Yehuda Lahav Arafat és Powell találkozója Ramallahban FOTÓ: REUTERS - HUSSEIN HUSSEIN Munkatársaink Helyszíni Jelentése Dzsenin, a borzalmas vádak városa Folytatás az 1. oldalról A hadsereg eddig 23 izraeli katona halálát jegyezte fel, és több tucat - legfeljebb száz - palesztin áldozatot ismer el. A palesztinok többszázas veszteségről beszélnek. A Cahal célja a terroristák kifüstölése. Dzsenin városa az öngyilkos merénylők fő kiindulópontjának számít, tömegével tartóztatják le itt a gyanúsítottakat, foglalják le a kézifegyvereket, robbanóanyagokat. A napokban ezer palesztin fegyveres adta meg magát. Dzsenin pár napja még példátlanul heves tűzharc színhelye volt. Powell amerikai külügyminiszter látogatása, s különösen tegnapi, Arafattal folytatott megbeszélése idején az összecsapások ereje jóval kisebb. Tegnap a Cahal vezető nyugati tévécsatornáknak és hírügynökségeknek első ízben engedélyezett - szigorúan irányított, a megfelelő keretek között tartott - tanulmányutat. Két napja csak propagandaháború folyik. Második Srebrenica - Dzseninben? Vagy blöff? Dzsenin határa, 2002. április Kép: Szabó Barnabás Szöveg: Szőcs László Dzsenini menekültek Romaniban A NATO egyenrangúsítja Moszkvát Berlusconi Oroszország beleszólási jogáról Május végén Itáliában írják majd alá azt a NATO-orosz szerződést, amely intézményesíti Moszkva beleszólási jogát a szövetség biztonságpolitika döntéseibe. Ezt Silvio Berlusconi olasz miniszterelnök jelentette be. RÓMAI TUDÓSÍTÓNKTÓL Valószínűleg Vlagyimir Putyin orosz és George W. Bush amerikai elnök is jelen lesz Olaszországban azon a május végi ceremónián, amelyen aláírják majd a NATO-orosz egyesített tanács létrehozásáról szóló szerződést. Ez - legalábbis az eddig nyilvánosságra került elképzelések szerint - a szövetség tizenkilenc tagállamával egyenlő jogokat biztosít majd Oroszországnak a biztonságpolitikai döntések meghozatalánál. A NATO végleges álláspontját május 14—15-én, a szövetség Reykjavíkban tartandó csúcstalálkozóján alakítja majd ki. A leendő itáliai NATO-orosz szerződésről szóló döntés pénteken született meg, egy Róma-Wasington-Moszkva- Brüsszel telefonos egyeztetés nyomán. Ezt Silvio Berlusconi olasz kormányfőkülügyminiszter jelentette be, akit Putyin minapi, oroszországi látogatása során megkülönböztetett bánásmódban részesített. Ezentúl nem tizenkilenc plusz egyről beszélhetünk majd, amikor a NATO tizenkilenc tagállama előbb döntött, s aztán tájékoztatta az Oroszországi Föderációt - mondta Berlusconi. - Egy olyan szervezetet hozunk létre, amely más országokkal egyetemben az Oroszországi Föderációt is magában foglalja. A NATO és Oroszország már öt éve konzultál az Állandó Egyesített Tanácsban, ám Moszkva folyamatosan sérelmezte, hogy a szövetség előre egyeztetett álláspontját kell elfogadnia. Az új egyesített tanácsot annak eredményeképpen hozzák létre, hogy Putyin elnök az USA elleni szeptember 11-i támadások nyomán fenntartások nélkül bekapcsolódott a terrorizmus elleni koalícióba. Pogár Demeter Megzavart jó viszony Kijev és Budapest között Az ukrán külügyminisztérium nem szándékozik jegyzékben reagálni Németh Zsolt kijelentéseire, ugyanakkor az ügyben bekérették a minisztériumba a kijevi magyar nagykövetet - tudta meg a Népszabadság megbízható kijevi külügyi forrásokból. A magyar külügyi államtitkár a napokban nyilvánosan bírálta az ukrajnai választások lebonyolítását. Németh Zsolt külügyi államtitkárnak az EBESZ-hez eljuttatott jegyzékére, illetve Budapesten tett kijelentéseire az ukrán külügyminisztérium nem kíván most ellenjegyzékkel reagálni — mondta lapunknak a minisztérium egyik munkatársa. Megtudtuk azonban, hogy az ukrán külügyminisztérium illetékes osztályának vezetője az eset kapcsán magához kérette a magyar nagykövetet. Kontra Ferencnek - mint értesültünk - kifejtették: nem találják szerencsésnek a budapesti lépést. Rosszallják Németh fellépését már csak azért is, mert eddig felhőtlennek számítottak az ukrán—magyar kapcsolatok. Németh Zsolt olyan ügybe avatkozott, ami két ukrán állampolgárságú személyt érint. Az államtitkár Budapesten egyebek mellett azt jelentette ki, hogy az EBESZ és az Európa Tanács megfigyelői szerint az ukrajnai választásokat nem lehetett tisztának és demokratikusnak tekinteni. Németh Zsolt elmondta azt is: a magyar kormány aggodalommal szerzett tudomást azokról az állítólagos választási visszaélésekről, amelyek a magyar többségű 72-es választókerületben történtek. Németh Zsolt felszólította az Ukrán Központi Választási Bizottságot (CVK), mindent tegyen meg a törvénysértések kivizsgálására. Emlékeztetőül: a „magyar” körzetben minimális szavazattöbbséggel Gajdos István, a Kárpátaljai Magyar Szervezetek Fórumának alelnöke, a beregszászi járási közigazgatás vezetője került ki győztesen még azt követően is, hogy négy szavazókörzetben szavazat-újraszámlálást rendelt el a központi választási bizottság. A döntés ellen fellebbezett a másik jelölt, az erőteljes Fidesz-támogatást élvező Kovács Miklós. A végleges döntést múlt pénteken meghozta az ukrán választási bizottság, e szerint a beregszászi mandátum Gajdos Istváné, K.E. Kárpátaljai tévhitek a státustörvény kapcsán Magyar állampolgár is akart igényelni magyarigazolványt Kárpátalján, ahol a napokban kezdődött meg az okmányok nagyobb számú kiosztása - tudtuk meg az ungvári főkonzulátuson. A státustörvénnyel összefüggő tévhitek száma nem csökkent az itteni magyar lakosság körében. A munkácsi központi státusiroda adatai szerint Kárpátalján eddig elsősorban a városi lakosság kért magyarigazolványt. Az igazolványok kiküldése - tudtuk meg az ungvári magyar főkonzulátustól - most kezdődik. Közben nem csökken a különböző tévhitek száma. Ezeket egyes politikai körök mesterségesen is terjesztették a magyar lakosság körében az itteni parlamenti és helyhatósági választásokat megelőző kampányban. Igen sokan hiszik úgy például, hogy a magyarigazolvány egyben úti okmány is, s hogy az igazolvány birtokosának az okmányon kívül nincs szüksége semmilyen más engedélyre a magyarországi munkavállaláshoz. A kárpátaljai nyugdíjasok pedig úgy tudják, a magyarigazolvány nyugdíjas tulajdonosai magyarországi kiegészítést kapnak itteni juttatásukhoz. Az igénylések begyűjtése a megszokott rendben folyik. Eddig egy kirívónak mondható eset fordult elő, amikor magyarországi állampolgár kérvényezte Kárpátalján a magyarigazolványt. Az illetékes iroda természetesen elutasította ezt a kérelmet. Úgy értesültünk, hogy továbbra is tárgyalások folynak a kijevi és a budapesti külügyminisztérium szakértői között a törvény ukrajnai alkalmazásának feltételeiről. Az ukrán fél szeretne több kérdést tisztázni, így például azt, hogyan kívánja Magyarország a jogosultaknak járó pénztámogatást átadni. Az illetékesek lapunknak azt mondták, hogy a konzultációk tartanak, s így a törvény ukrajnai alkalmazásának kérdése még egyáltalában nem dőlt el. Kőszeghy Elemér Chirac és Jospin párviadala MTI-JELENTÉS A francia választóközönség apátiáját és közönyét regisztrálják egy héttel az elnökválasztás első fordulója előtt a közvélemény hangulatát mérő elemzések és sajtókommentárok. Az április 21-i selejtezőre benevezett, minden korábbinál népesebb, 16 fős mezőny dacára a franciák 39 százaléka egyelőre nem választott favoritot magának. A megkérdezettek túlnyomó többsége nem lát markáns különbséget a két tábor éllovasa, Jacques Chirac konzervatív elnökjelölt és a szocialista párti miniszterelnök, Lionel Jospin társadalomjavító programjai között. A május 5-i párharc biztos befutójának elkönyvelt két rivális árnyalatnyi különbséggel kínálja a drámai változtatásoktól ódzkodó reformterveket az adózás, a nyugdíjkorhatár csökkentése, a közbiztonság megszilárdítása területén. A Le Journal du Dimanche (JDD) vasárnapi számában közzétett Ifop választási barométer szerint Jospin fél százalékkal visszaesett, már csak 17 százalékon áll, de ellenfele leragadásából Chirac sem profitál, ő két százalékot veszített. A második, mindent eldöntő menetet a közvélemény-kutató intézetek egy része egyelőre kétesélyesnek jósolja, az Ifop hajszálvékony, 50,5:49,5 arányú Chiracfölényt valószínűsít. ___________Fókuszban___________ Belgrádi ki a vétkes? A belgrádi idegsebészeti klinikán meghalt a volt szerb belügyminiszter, aki a múlt héten főbe lőtte magát a jugoszláv parlament lépcsőjén. Az orvosok már korábban tisztában voltak vele, hogy nincs rajta segítség: az agyhalált szenvedett Vlajko Sztojiljkovics életfunkcióit beszállításától Csak lélegeztetőgéppel tudták fenntartani. Párttársai és az ellenzék egyértelműen a parlamentben másfél éves késéssel megszavazott, a hágai Nemzetközi Törvényszékkel való együttműködést szentesítő törvényt, és persze a mögötte álló kormányzó többséget okolják haláláért. Annál is inkább, mert az áldozat korábban megírt búcsúlevelében, amelyet a Seselj-féle szélsőséges párt egyik képviselőjének adott át, felsorolta mindazokat, akik szerinte a halálba kergették. Kovácsolhatnak-e a szocialisták később politikai tőkét ebből, ezt a jövő mutatja meg. Első nekifutásuk mindenesetre nem volt sikeres: országos felzúdulás helyett maroknyi támogatójuk protestált csak néhány városban. Annál rosszabb fény vet rájuk az a tény, hogy tudtak a régóta érlelődő elhatározásáról, hiszen - mint hírlik - Sztojiljkovics két héttel korábban búcsúvacsorán számolt be tervéről, és nem próbálták lebeszélni. A belügyi tárcát a 2000-es hatalomváltásig irányító Sztojiljkovics ellen a koszovói háborús bűnök miatt emeltek vádat Hágában, s ő nemcsak vádlottként, hanem - a Szlobodan Milosevics ellen folyó perben - tanúként is sok szennyest tudott volna kiteregetni. Ha valaki, ő aztán beszámolhatott volna a koszovói civilek mészárlásáról, a Dunába dobált holttestekről, a Belgrád környékén és másutt feltárt tömegsírokról, az egymillió koszovói albán elüldözéséről. Hágában ugyan nem faggatták volna róla, de Szerbiában nem felejtik, hogy az ő minisztersége éveiben megannyi, soha fel nem derített politikai gyilkosság és merénylet történt, és rohamrendőrei, az állambiztonsági szolgálatban foglalkoztatott verőlegényei a Milosevics-rezsimmel szembeforduló fiatalok ezreit bántalmazták. A „hágai” törvény közben hatályba lépett, a kiadatási eljárás kezdete mindazonáltal bizonytalan. A jugoszláv elnök ugyan aláírását adta a jogszabályra, de megragadta az alkalmat, hogy a Belgrádot sürgető nemzetközi közösségre hárítsa a felelősség egy részét Sztojiljkovics haláláért. Mintha a vétkeseknek nem kellene felelniük tetteikért. Így vagy úgy. Újvidék, 2002. április Pilcz Nándor