Népszabadság, 2002. április (60. évfolyam, 76-100. szám)

2002-04-15 / 87. szám

2 NÉPSZABADSÁG KÜLPOLITIKA 2002. ÁPRILIS 15., HÉTFŐ Powell a Közel-Keleten ingázik Saron egyelőre nem tervez kivonulást Ramallahból TEL-AVIVI TUDÓSÍTÓNKTÓL Colin Powell amerikai külügyminiszter tegnap Ramallahban több órán át tár­gyalt Jasszer Arafat palesztin vezetővel, majd este ismét találkozott Ariel Saron izraeli miniszterelnökkel. Powell gyü­mölcsözőnek és hasznosnak minősítette a találkozást Arafattal. A megbeszélésen „sok gondolatot és ötletet vetettek fel a problémák rendezése érdekében” - mondta. Eredetileg szombaton kellett volna létrejönnie a Powell-Arafat talál­kozónak, azt azonban az amerikai diplo­mácia vezetője a pénteki jeruzsálemi merénylet nyomában elhalasztotta, amíg Arafat egyértelműen nem ítéli el a me­rényletet. Ez szombaton - ha nem is egészen egyértelműen - megtörtént. Powell a következő napokban is ingázni készül Jeruzsálem és Ramallah között, és ma valószínűleg ellátogat Damasz­kuszba is. Saron nem volt hajlandó közölni Powell-lel az izraeli hadsereg kivonulá­sának időpontját a palesztin területekről. Megjegyezte azonban, hogy Zeévi iz­raeli miniszter Arafat irodájában rejtőző gyilkosainak kiadása nélkül az izraeli csapatok nem hagyják el Ramallahot. A betlehemi Születés templomában mene­déket talált fegyveresekkel kapcsolatban két lehetséges megoldást javasolt Sáron: Izraelben állítják őket bíróság elé, vagy egy idegen országba toloncolják őket. Sáron továbbá elutasította a Kofi Annan ENSZ-főtitkár által felvetett, nemzetkö­zi csapatok a térségbe telepítésére irá­nyuló javaslatát. A Hamasz gázai veze­tője, Muhammad Zahran bejelentette, hogy függetlenül az Arafat-Powell tár­gyalások eredményétől, „amíg tart az iz­raeli megszállás”, a Hamasz folytatni fogja az öngyilkos merényleteket - ame­lyeket „a palesztinok jogos tetteinek” minősített. Izraeli katonai körök a kéthe­tes katonai akció legnagyobb sikerének tartják Nasszar Avisz, a Tanzim fegyve­res alakulatok ciszjordániai parancsno­kának a letartóztatását. A hadsereg szombaton engedélyezte az izraeli béke­aktivisták - zsidók és arabok vegyesen - élelmiszert és gyógyszereket szállító te­herautó-oszlopának bevonulását Dzse­­ninbe. A dzsenini menekülttáborban még mindig szórványos harcok folynak. Yehuda Lahav Arafat és Powell találkozója Ramallahban FOTÓ: REUTERS - HUSSEIN HUSSEIN M­unkatársaink Helyszíni Jelentése Dzsenin, a borzalmas vádak városa­ ­ Folytatás az 1. oldalról A hadsereg eddig 23 izraeli katona ha­lálát jegyezte fel, és több tucat - legfel­jebb száz - palesztin áldozatot ismer el. A palesztinok többszázas veszteségről beszélnek. A Cahal célja a terroristák ki­füstölése. Dzsenin városa az öngyilkos merénylők fő kiindulópontjának számít, tömegével tartóztatják le itt a gyanúsítot­takat, foglalják le a kézifegyvereket, rob­banóanyagokat. A napokban ezer palesz­tin fegyveres adta meg magát. Dzsenin pár napja még példátlanul he­ves tűzharc színhelye volt. Powell ameri­kai külügyminiszter látogatása, s különö­sen tegnapi, Arafattal folytatott megbe­szélése idején az összecsapások ereje jó­val kisebb. Tegnap a Cahal vezető nyuga­ti tévécsatornáknak és hírügynökségek­nek első ízben engedélyezett - szigorúan irányított, a megfelelő keretek között tar­tott - tanulmányutat. Két napja csak pro­pagandaháború folyik. Második Srebre­­nica - Dzseninben? Vagy blöff? Dzsenin határa, 2002. április Kép: Szabó Barnabás Szöveg: Szőcs László Dzsenini menekültek Romaniban A NATO egyenrangúsítja Moszkvát Berlusconi Oroszország beleszólási jogáról Május végén Itáliában írják majd alá azt a NATO-orosz szerződést, amely intézményesíti Moszkva beleszólási jogát a szövetség biztonságpolitika döntéseibe. Ezt Silvio Berlusconi olasz miniszterelnök jelentette be. RÓMAI TUDÓSÍTÓNKTÓL Valószínűleg Vlagyimir Putyin orosz és George W. Bush amerikai elnök is jelen lesz Olaszországban azon a május végi ceremónián, amelyen aláírják majd a NATO-orosz egyesített tanács létreho­zásáról szóló szerződést. Ez - legalábbis az eddig nyilvánosságra került elképze­lések szerint - a szövetség tizenkilenc tagállamával egyenlő jogokat biztosít majd Oroszországnak a biztonságpoliti­kai döntések meghozatalánál. A NATO végleges álláspontját május 14—15-én, a szövetség Reykjavíkban tartandó csúcs­­találkozóján alakítja majd ki. A leendő itáliai NATO-orosz szerző­désről szóló döntés pénteken született meg, egy Róma-Wasington-Moszkva- Brüsszel telefonos egyeztetés nyomán. Ezt Silvio Berlusconi olasz kormányfő­külügyminiszter jelentette be, akit Putyin minapi, oroszországi látogatása során megkülönböztetett bánásmódban részesített. Ezentúl nem tizenkilenc plusz egyről beszélhetünk majd, amikor a NATO tizenkilenc tagállama előbb döntött, s aztán tájékoztatta az Oroszor­szági Föderációt - mondta Berlusconi. - Egy olyan szervezetet hozunk létre, amely más országokkal egyetemben az Oroszországi Föderációt is magában foglalja. A NATO és Oroszország már öt éve konzultál az Állandó Egyesített Tanács­ban, ám Moszkva folyamatosan sérel­mezte, hogy a szövetség előre egyezte­tett álláspontját kell elfogadnia. Az új egyesített tanácsot annak eredményekép­pen hozzák létre, hogy Putyin elnök az USA elleni szeptember 11-i támadások nyomán fenntartások nélkül bekapcsoló­dott a terrorizmus elleni koalícióba. Pogár Demeter Megzavart jó viszony Kijev és Budapest között Az ukrán külügyminisztérium nem szándékozik jegyzékben reagálni Né­meth Zsolt kijelentéseire, ugyanakkor az ügyben bekérették a minisztérium­ba a kijevi magyar nagykövetet - tud­ta meg a Népszabadság megbízható kijevi külügyi forrásokból. A magyar külügyi államtitkár a napokban nyil­vánosan bírálta az ukrajnai választá­sok lebonyolítását. Németh Zsolt külügyi államtitkárnak az EBESZ-hez eljuttatott jegyzékére, il­letve Budapesten tett kijelentéseire az ukrán külügyminisztérium nem kíván most ellenjegyzékkel reagálni — mondta lapunknak a minisztérium egyik munka­társa. Megtudtuk azonban, hogy az uk­rán külügyminisztérium illetékes osztá­lyának vezetője az eset kapcsán magá­hoz kérette a magyar nagykövetet. Kont­ra Ferencnek - mint értesültünk - kifej­tették: nem találják szerencsésnek a bu­dapesti lépést. Rosszallják Németh fellé­pését már csak azért is, mert eddig fel­hőtlennek számítottak az ukrán—magyar kapcsolatok. Németh Zsolt olyan ügybe avatkozott, ami két ukrán állampolgár­ságú személyt érint. Az államtitkár Budapesten egyebek mellett azt jelentette ki, hogy az EBESZ és az Európa Tanács megfigyelői szerint az ukrajnai választásokat nem lehetett tisztának és demokratikusnak tekinteni. Németh Zsolt elmondta azt is: a magyar kormány aggodalommal szerzett tudo­mást azokról az állítólagos választási visszaélésekről, amelyek a magyar több­ségű 72-es választókerületben történtek. Németh Zsolt felszólította az Ukrán Központi Választási Bizottságot (CVK), mindent tegyen meg a törvénysértések kivizsgálására. Emlékeztetőül: a „magyar” körzetben minimális szavazattöbbséggel Gajdos István, a Kárpátaljai Magyar Szerveze­tek Fórumának alelnöke, a beregszászi járási közigazgatás vezetője került ki győztesen még azt követően is, hogy négy szavazókörzetben szavazat-újra­számlálást rendelt el a központi választá­si bizottság. A döntés ellen fellebbezett a másik jelölt, az erőteljes Fidesz-támo­­gatást élvező Kovács Miklós. A végleges döntést múlt pénteken meghozta az uk­rán választási bizottság, e szerint a be­regszászi mandátum Gajdos Istváné, K.E. Kárpátaljai tévhitek a státustörvény kapcsán Magyar állampolgár is akart igényelni magyarigazolványt Kárpátalján, ahol a napokban kezdődött meg az okmányok nagyobb számú kiosztása - tudtuk meg az ungvári főkonzulátuson. A státustör­vénnyel összefüggő tévhitek száma nem csökkent az itteni magyar lakosság köré­ben. A munkácsi központi státusiroda adatai szerint Kárpátalján eddig elsősor­ban a városi lakosság kért magyariga­zolványt. Az igazolványok kiküldése - tudtuk meg az ungvári magyar főkonzu­látustól - most kezdődik. Közben nem csökken a különböző tévhitek száma. Ezeket egyes politikai körök mesterségesen is terjesztették a magyar lakosság körében az itteni parla­menti és helyhatósági választásokat megelőző kampányban. Igen sokan hi­szik úgy például, hogy a magyarigazol­vány egyben úti okmány is, s hogy az igazolvány birtokosának az okmányon kívül nincs szüksége semmilyen más en­gedélyre a magyarországi munkaválla­láshoz. A kárpátaljai nyugdíjasok pedig úgy tudják, a magyarigazolvány nyugdí­jas tulajdonosai magyarországi kiegé­szítést kapnak itteni juttatásukhoz. Az igénylések begyűjtése a megszo­kott rendben folyik. Eddig egy kirívónak mondható eset fordult elő, amikor ma­gyarországi állampolgár kérvényezte Kárpátalján a magyarigazolványt. Az il­letékes iroda természetesen elutasította ezt a kérelmet. Úgy értesültünk, hogy továbbra is tár­gyalások folynak a kijevi és a budapesti külügyminisztérium szakértői között a törvény ukrajnai alkalmazásának felté­teleiről. Az ukrán fél szeretne több kér­dést tisztázni, így például azt, hogyan kívánja Magyarország a jogosultaknak járó pénztámogatást átadni. Az illetéke­sek lapunknak azt mondták, hogy a kon­zultációk tartanak, s így a törvény ukraj­nai alkalmazásának kérdése még egyál­talában nem dőlt el. Kőszeghy Elemér Chirac és Jospin párviadala MTI-JELENTÉS A francia választóközönség apátiáját és közönyét regisztrálják egy héttel az el­nökválasztás első fordulója előtt a köz­vélemény hangulatát mérő elemzések és sajtókommentárok. Az április 21-i selej­tezőre benevezett, minden korábbinál népesebb, 16 fős mezőny dacára a fran­ciák 39 százaléka egyelőre nem válasz­tott favoritot magának. A megkérdezettek túlnyomó többsé­ge nem lát markáns különbséget a két tábor éllovasa, Jacques Chirac konzer­vatív elnökjelölt és a szocialista párti miniszterelnök, Lionel Jospin társada­lomjavító programjai között. A május 5-i párharc biztos befutójának elköny­velt két rivális árnyalatnyi különbséggel kínálja a drámai változtatásoktól ódzko­dó reformterveket az adózás, a nyugdíj­­korhatár csökkentése, a közbiztonság megszilárdítása területén. A Le Journal du Dimanche (JDD) vasárnapi számá­ban közzétett Ifop választási barométer szerint Jospin fél százalékkal vissza­esett, már csak 17 százalékon áll, de el­lenfele leragadásából Chirac sem profi­tál, ő két százalékot veszített. A máso­dik, mindent eldöntő menetet a közvéle­mény-kutató intézetek egy része egy­előre kétesélyesnek jósolja, az Ifop haj­szálvékony, 50,5:49,5 arányú Chirac­­fölényt valószínűsít. ___________Fókuszban___________ Belgrádi ki a vétkes? A belgrádi idegsebészeti klinikán meg­halt a volt szerb belügyminiszter, aki a múlt héten főbe lőtte magát a jugoszláv parlament lépcsőjén. Az orvosok már ko­rábban tisztában voltak vele, hogy nincs rajta segítség: az agyhalált szenvedett Vlajko Sztojiljkovics életfunkcióit be­szállításától Csak lélegeztetőgéppel tud­ták fenntartani. Párttársai és az ellenzék egyértelműen a parlamentben másfél éves késéssel megszavazott, a hágai Nemzetközi Tör­vényszékkel való együttműködést szen­tesítő törvényt, és persze a mögötte álló kormányzó többséget okolják haláláért. Annál is inkább, mert az áldozat koráb­ban megírt búcsúlevelében, amelyet a Seselj-féle szélsőséges párt egyik képvi­selőjének adott át, felsorolta mindazokat, akik szerinte a halálba kergették. Kovácsolhatnak-e a szocialisták ké­sőbb politikai tőkét ebből, ezt a jövő mu­tatja meg. Első nekifutásuk mindenesetre nem volt sikeres: országos felzúdulás he­lyett maroknyi támogatójuk protestált csak néhány városban. Annál rosszabb fény vet rájuk az a tény, hogy tudtak a régóta érlelődő elhatározásáról, hiszen - mint hírlik - Sztojiljkovics két héttel ko­rábban búcsúvacsorán számolt be tervé­ről, és nem próbálták lebeszélni. A belügyi tárcát a 2000-es hatalomvál­tásig irányító Sztojiljkovics ellen a ko­szovói háborús bűnök miatt emeltek vá­dat Hágában, s ő nemcsak vádlottként, hanem - a Szlobodan Milosevics ellen fo­lyó perben - tanúként is sok szennyest tu­dott volna kiteregetni. Ha valaki, ő aztán beszámolhatott volna a koszovói civilek mészárlásáról, a Dunába dobált holttes­tekről, a Belgrád környékén és másutt feltárt tömegsírokról, az egymillió koszo­vói albán elüldözéséről. Hágában ugyan nem faggatták volna róla, de Szerbiában nem felejtik, hogy az ő minisztersége éveiben megannyi, soha fel nem derített politikai gyilkosság és merénylet történt, és rohamrendőrei, az állambiztonsági szolgálatban foglalkoztatott verőlegényei a Milosevics-rezsimmel szembeforduló fiatalok ezreit bántalmazták. A „hágai” törvény közben hatályba lé­pett, a kiadatási eljárás kezdete mindazo­náltal bizonytalan. A jugoszláv elnök ugyan aláírását adta a jogszabályra, de megragadta az alkalmat, hogy a Belgrá­­dot sürgető nemzetközi közösségre hárít­sa a felelősség egy részét Sztojiljkovics haláláért. Mintha a vétkeseknek nem kel­lene felelniük tetteikért. Így vagy úgy. Újvidék, 2002. április Pilcz Nándor

Next