Népszabadság, 2002. április (60. évfolyam, 76-100. szám)

2002-04-15 / 87. szám

NÉPSZABADSÁG HAZAI KÖRKÉP 2002. ÁPRILIS 15., HÉTFŐ 5 Teadélután Göncz Árpádnál HÍRÖSSZEFOGLALÓNK A Kossuth téri demonstrációval egy idő­ben az ország kettészakadásának felszá­molásáról, a társadalmi béke megterem­téséről, a szegények felemelkedéséről, valamint az esélyegyenlőség fontosságá­ról beszélgetett Göncz Árpád volt köztár­sasági elnök, Kuncze Gábor, az SZDSZ, Kupa Mihály, a Centrum Párt elnöke és Medgyessy Péter, az MSZP miniszterel­nök-jelöltje szombaton Budapesten, a volt államfő budai otthonában. A házigazda iszonyatosnak és döbbe­netesnek nevezte, hogy mára jó barátok is szembefordultak egymással, valamint teljes képtelenségnek minősítette a vidék és a főváros szembeállítását. - Magyaror­szág egy ország, a magyar társadalom egy társadalom - közölte Göncz Árpád. Medgyessy szerint a demokrácia a közjóról és nem a legyőzésről, hanem a meggyőzésről szól. Szólt arról, hogy nem szabad és senki nem is akarja megváltoz­tatni a jelenlegi kormány vívmányait. Hozzátette: lehet viszont többet adni. Kuncze Gábor a gondolatmenetet úgy folytatta: van mit csinálni. A szabad de­mokrata pártelnök közölte, hogy a követ­kező kormánynak törekednie kell az egy­ség, a társadalmi béke megteremtésére, és szerinte mindenképpen kezdeni kell valamit azokkal, akik az elmúlt 12 év vesztesei voltak. Kupa Mihály egyetértve beszélgetőtár­saival felhívta a figyelmet a magyar falu fontosságára és leszögezte: a vidék hely­zete nem oldható meg látványpolitizálás­sal. A politikus úgy vélekedett, a békét az emberek április 21-én helyreállítják. Göncz Árpád szerint nehezen elvisel­hető hét előtt állunk. Kuncze úgy vélte: mesterségesen szított hangulat van az or­szágban, de hisz abban, hogy ez nem ju­tott el a lelkekig. A szabad demokrata po­litikus rámutatott: nagy baj, hogy életha­lálharccá kezd alakulni a politika. Kupa Mihály leszögezte, hogy nincs jobb- vagy baloldali szegénység, szegény­ség van, amit meg kell oldani. A Centrum vezetője hangsúlyozta: nem érti a szem­­beállítást. - Miért nem a demokráciáról, a közjóról, az esélyegyenlőségről szól a kampány? - tette fel a kérdést Kupa. Göncz Árpád kitért arra, hogy Egersze­­gi Krisztina és Kovács István olimpiai baj­nokok is ott voltak a Fidesz Kossuth téri rendezvényén. Hozzátette: „Egérkébe így is, úgy is szerelmes”. Kuncze ezzel össze­függésben hangsúlyozta, hogy ők így is ugyanolyan tiszteletre méltó emberek. Medgyessy Péter, Kupa Mihály, Göncz Árpád és Kuncze Gábor fotó: teknős miklós Biztos pártja második fordulós győ­zelmében Medgyessy Péter, a szoci­alisták miniszterelnök-jelöltje. A po­litikus vasárnap a Nap-kelte című té­véműsorban kijelentette: annak örül, ha az ország a kormány munkájának köszönhetően sikeres. Elmondta: a kedvezménytörvényt a szocialisták is megszavazták, viszont az ezt kö­vető Orbán-Nastase paktumot biz­tosan újra fogják tárgyalni. Az MSZP tiszteletben tartja a kormány jogszerű döntéseit. Ha a szocialisták alakítanak kormányt, akkor felül­vizsgálják a Vegyépszer autópálya építésre kötött szerződését, ám ha az nem volt törvénysértő, nem kezde­ményezik a megszüntetését. Olcsó igazság, drága hazugság „Békebeli” beszélgetés a Gerbeaud-ban Baráti beszélgetésre invitált politiku­sokat, közéleti személyiségeket, ismert értelmiségieket a MSZP és a SZDSZ tegnap délután négy órára. A Vörös­marty téren már három órakor szo­katlanul sokan sétáltak, noha a két párt a Gerbeaud cukrászda kis befoga­dó képességére való tekintettel vi­szonylag kevés meghívót küldött ki, így a cukrászdabeli beszélgetést a té­ren sok százan hallgatták. Kovács László, az MSZP elnöke öröm­mel állapította meg, milyen sokan jöttek el szervezés nélkül is, noha - mint hozzá­tette - az MSZP nem az utcán, hanem a szavazófülkékben kívánja a választást megnyerni. Megállapította: a koalíciónak az utóbbi négy esztendőben olyan gazda­sági lehetőségei voltak, amelyekkel akár kétharmados többséget is szerezhetett volna. Ennek azonban az lett volna a fel­tétele, hogy ne ossza meg az országot. Úgy tetszik azonban, hogy április 7-e sem ébresztette rá a hatalmat, hogy hely­telen a megosztás politikája. Ráadásul a kormány a kampányt bevitte a munkahe­lyekre, az iskolákba, illetve kivitte az ut­cára is. Ez kétségbeesésről tanúskodik: a hatalom fél attól, hogy olyan dolgokra derül fény, amelyekre nem szeretné, hogy fény derüljön. Kuncze Gábor arra hívta fel a figyel­met, hogy a többség úgy döntött, kor­mányváltást akar. Négy év alatt ugyanis jól megismerték az állampolgárok a je­lenlegi hatalmat. Elegük lett a közpénzek elherdálásából, a gőgös magatartásból, a gátlástalan hatalmaskodásból, a hazugsá­gaikból. Ezért teremtették meg a válasz­tók a kormányváltás lehetőségét. A kö­vetkező kormánynak tudatosan kell töre­kednie arra, hogy helyreálljon a béke a társadalom életében. Mint Kuncze meg­állapította, Orbán végre­ felismerte, hogy ez az ország nem részvénytársaság, ha­nem köztársaság. Nagy kár, hogy ez csak szombaton következett be, és négy éven át úgy tett, mintha a Fidesz részvénytár­sasága lett volna ez a haza. Hogy Ma­gyarország köztársaság, arra Orbánt ép­pen a választók figyelmeztették. Ferge Zsuzsa szociológus szerint a kö­vetkező kormány egyik fő feladata az lesz, hogy társadalmi méretűvé tegye a felismerést: a szegénység nem bűn, ha­nem mindannyiunk közös felelőssége. Medgyessy Péter, az MSZP miniszter­elnök-jelöltje rövid megszólalásában azt mondta, nem akart ezen a fórumon meg­nyilvánulni. Az utóbbi négy évben ugyanis megtanulta, hogy a miniszterel­nöknek nagyon kell tudni hallgatnia. Má­sokat meghallgatnia. Ezt április 22-ét kö­vetően fokozottan kötelezőnek érzi ma­gára nézve. Kosáry Domokos akadémikus jelezte, hogy csak akkor szólal meg politikai ren­dezvényen, ha igen alapos indokot lát rá. Ez hosszú élete során mindig akkor tör­tént meg, amikor megosztották a nemze­tet. Most is ezért szólal föl: egy magyar nemzet van, mindannyian ehhez tarto­zunk, mindenkinek meg kell bocsátania az ellene vétőknek. Gerő András történész elmondta, hogy látta a Hídember című filmet. Az alkotás végén Széchenyi nem önkezével vet vé­get életének. Ez a hazugság kétmilliárd forintjába került az országnak. Pedig in­gyen is tudjuk, a gróf öngyilkos lett. A ta­nulság: az igazság ingyen van, a hazugsá­gért fizetni kell. Koncz Gábor színész: a Fidesszel szemben mi sokan vagyunk és elegen. A baráti összejövetelen többek között fel­szólalt még Demszky Gábor főpolgár­mester, Görgey Gábor író, Jancsó Miklós filmrendező, Horváth Ádám tévérendező, Eörsi István író, Petrovics Emil zeneszer­ző, Pomogáts Béla kritikus, Schiffer Pál alpolgármester és Selmeczi Tibor humo­rista. Hovanyecz László Gyöngyösön nem lesz első forduló Nem semmisítik meg a választások el­ső fordulójának eredményét a gyön­gyösi 3-as számú választási körzetben - erről döntött szombaton a Heves Megyei Területi Választási Bizottság. A Fidesz gyöngyösi szervezete a helyi választási bizottsághoz fordult, azt ál­lítva, hogy az MSZP a körzetben meg­sértette a kampánycsendet. TUDÓSÍTÓNKTÓL Az ügy előzménye: a Fidesz gyöngyösi szervezete a körzet választási eredmé­nyének megsemmisítését kérte. Beadvá­nyukban azt írták: a szocialista párt akti­vistái kampánycsendet sértettek, miután a választások napján több helyen ételt és italt osztottak annak reményében, hogy Magda Sándort, az MSZP jelöltjét támo­gatják a voksolók. A helyi választási bi­zottság pénteken úgy döntött: megsem­misíti az egyéni jelöltekre vonatkozó vá­lasztási eredményt és megállapította, hogy az MSZP kampánycsendet sértett. Arról is határozott, hogy a rendőrség vizsgálja ki a történteket. Az MSZP gyöngyösi szervezete panasszal élt a dön­tés ellen.­­Az Országos Választási Iroda titkárságvezetője pénteken azt közölte: miután a törvényes határidőn belül jogor­voslati kérelem nem érkezett, az első for­duló eredménye jogerőssé vált.) A területi választási bizottság szomba­ti ülésén a rendelkezésére álló adatok alapján nem tudta megállapítani a kam­­pánycsendsértés tényét. A bizottság jóvá­hagyta azt a döntést, hogy a rendőrség vizsgálja ki: történt-e kampánycsendsér­­tés. A Fidesz a Heves Megyei Bíróságon fellebbezést nyújtott be a területi vá­lasztási bizottság döntése ellen. Magda Sándor a történtekkel kapcso­latban kijelentette: egy környékbeli vál­lalkozó egy fél borjút ajánlott fel, amely­ből kétszáz adag gulyást főzött szomba­ton. Vasárnap a Szent István Egyetem Gyöngyösi Főiskolai Karának konyháján melegítették fel az ételt, és az urnazárás után több helyre vittek belőle, hogy meg­vendégeljék azokat, akik a párt segítségé­re voltak a kampány szervezésében. Magda kitért Hende Csaba igazságügyi államtitkár felszólítására is, miszerint tá­vozzon a közéletből. Közölte: távozzon Hende Csaba, aki jogász létére egy nem jogerős határozat alapján alkot véleményt. A kormányfő kisgazdáknál Ha a kisgazdák nem állnak mellénk, akkor magunkban nem tudjuk meg­akadályozni, hogy a külföldiek kezére kerüljön a termőföld - mondta vasár­napi makói kampánygyűlésén Orbán Viktor miniszterelnök. Orbán szerint nem a Független Kisgazdapárt helyi jelöltjével kell beszélni, mert ő „nem érti az idők szavát.” SZEGEDI TUDÓSÍTÓNKTÓL Orbán Viktor miniszterelnök azzal kezd­te makói programját, hogy meglátogatta a Batthyány utcában Veszelovszky Sándor gazdálkodót, aki két házat birtokol egy­más mellett. Veszelovszky előzetesen in­terjút adott a Délvilág című megyei napi­lapnak, ahol elmondta: örül, hogy Orbán­nal megbeszélhetik az ország dolgait. A makói gazda nagyon örül annak is, hogy a külföldiek munkát vállalhatnak Ma­gyarországon. A megyei lapnak azt nyi­latkozta: „Nem volt jó, hogy sok termelő­nek részben azért maradt a földben a gyö­kere, mert nem merte megfogadni a ro­mánokat. Pedig én azt gondolom, aki dol­gozni akar, az nem bűnt követ el.” Weszelovszky Sándor biztatta a minisz­terelnököt, hogy folytassák a státustör­vénnyel, a határ túloldalán élők munka­­vállalásának megkönnyítésével járó in­tézkedéseket. A Batthyány utcában egy öregasszony azt kiabálta a miniszterelnök érkezése előtt: „Miért a milliomosokhoz viszik a Viktort, mikor vannak itt szegények is, akiknek annyi pénzük sincs, hogy a gye­rekeiket el tudnák látni?” A módos pa­rasztgazda portáján a miniszterelnök a Kossuth téren tartott nagygyűlésről be­szélt, autogramot osztogatott, majd meg­tekintette Weszelovszky gazda bikáit: Zo­lit, Golyót, Gézát és Leventét. Ezután a makói Széchenyi téri szökő­­kútnál beszédet tartott a miniszterelnök, aki kijelentette: ha a kisgazda szavazók nem állnak melléjük, akkor a polgári erők önmagukban nem tudják megvédeni a ter­mőföldet. A város és környéke kisgazda országgyűlési képviselőjéről azt mondta a miniszterelnök: nem érti az idők szavát, nem vele kell tárgyalni, hanem a kisgazda szavazókkal. (A harmadik helyen végzett Dán János a Fidesz-Magyar Polgári Párt kérésére sem hajlandó visszalépni a szo­cialista jelölt mögött a második helyen végzett Martonosi György Fidesz-MDF képviselőjelölt javára. — A szerk.) Orbán nyomatékkal felhívta hallgató­ságát, vasárnap nem polgármester-vá­lasztás lesz. Attól hogy az MSZP-s jelölt, Búzás Péter makói polgármester kiérde­melte a polgárok bizalmát, mert ügyesen igazgatta a város dolgait, még nem rá kell szavazni, mert a parlamentben majd a Bokros-csomag mellett kell szavaznia. Nem az egyéni rátermettsége fog számí­tani, hanem az, hogy milyen programot kell végrehajtania. A miniszterelnök fel­hívta a figyelmet: Makó városa 4,5 milli­árd forintnyi fejlesztési pénzt kapott az elmúlt négy évben, amelyet Martonosi György Fideszes képviselő lobbizott ki fáradhatatlan munkájával. Kérdésünkre a makói polgármester er­re úgy reagált: örül, hogy a miniszterel­nök alkalmat talált egy makói látogatásra. Kár, hogy korábban nem tartotta ezt fon­tosnak, mert akkor megismerkedhetett volna a mezőgazdaságból élők valódi problémáival és a kisváros nehéz helyze­tével, és módja lett volna tettekkel bizo­nyítani segítőkészségét. A polgármester és MSZP-s képviselőjelölt hangsúlyozta: a Fidesz-ciklusban nem döntöttek egyet­len fillérről sem, amit a szocialista veze­tésű Makó kapott volna. Martonosi a fá­radhatatlan lobbizásával csak annyit ért el, hogy a Fidesz-kormány nem vette el a várostól, amit a Horn-kormány idején számára támogatásként megítéltek. Orbán Kohl kancellárral kampányol Helmuth Kohl egykori német kancellár is jelen lesz Orbán Viktor miniszterelnök keddi nagygyűlésén a győri Széchenyi téren - tájékoztatta tudósítónkat Dézsi Csa­ba András, a kormányfőt meghívó helyi Fidesz alelnöke, a város alpolgármestere. A program szerint Orbán és Kohl Győrött, a szabadtéri rendezvény előtt Pápai La­jos megyés püspökkel találkozik. A megbeszélésen részt vesz Szakács Imre, az ISM politikai államtitkára is, akinek a személye azért került középpontba, mert Győrött már csak abban a körzetben kell második választási fordulót tartani, amelyben ő indult fideszesként a voksokért: április 7-én mindössze nyolc szavazat­tal előzte meg a szocialista Szabó Sándornét. (Győri tudósítónktól) Kovács: A keddi beszéd volt az igazi HÍRÖSSZEFOGLALÓNK Orbán Viktor keddi, a Testnevelési Egyetemen elmondott be­széde volt „az igazi”, a szombati a színjáték, az utolsó kétség­­beesett próbálkozás a választók megnyerésére — jelentette ki Kovács László, az MSZP elnöke vasárnap Székesfehérvárott. A Békés vasárnap elnevezéssel rendezett kávéházi beszél­getésen a pártelnök a már mandátumot szerzett War­­vasovszky Tihamér, Molnár Albert szocialista képviselője­lölt és a javára visszalépett szabad demokrata politikus, Vi­lágosi Gábor társaságában vett részt. Kovács László szerint Orbán Viktor szombaton megpró­bálkozott a hangnemváltással, kedd óta ugyanis észrevette, hogy az ország többsége elutasítja a háborús hangvételt.­­ Bár a Magyar Szocialista Pártot természetesen ismét rá­galmazta, de szólt szeretetről és összefogásról is, amiről a Testnevelési Egyetemen nem ejtett szót — tette hozzá. A pártelnök szerint szombati beszédével Orbán Viktor nem tudta megtéveszteni azokat, akik emlékeznek a négy év kormányzására, az elmúlt napok kampányára.­­ Egyebek között arra, hogy a miniszterelnök a kormányprogram meg­szavazása előtt azt mondta: annak, aki a nemzethez tartozó­nak érzi magát, meg kell szavaznia a kormányprogramot, pedig azt egyetlen demokratikus parlament ellenzéke sem szokta megszavazni. Innen kezdődött az ország kettészakí­­tása - vélekedett Kovács László. A pártelnök hangsúlyozta: az MSZP nem az utcán, ha­nem a szavazófülkékben akarja megnyerni a választásokat. Ezért azt üzeni a választóknak: ne féljenek, szavazzanak új­ra a kormányváltásra. Szerinte az MSZP nem erőfitogtató demonstrációval, hanem programjával, vállalásaival szólít­ja meg az embereket - S ha kormányt alakít, a program megvalósításával egy időben megkezdi az elmúlt négy év sebeinek begyógyítását, a lövészárkok betemetését, a bari­kádok lebontását, mert együtt akarja építeni az országot azokkal is, akik nem a szocialistákra fognak szavazni — mondta Kovács László. Medgyessy Péter, a szocialisták miniszterelnök-jelöltje Ban­gó Margit nótaénekesnő kezét emeli magasba a budapesti Orczy-kertben vasárnap, az MSZP tavaszköszöntőjén FOTÓ: KOVÁCS BENCE Visszatekintő Mádl Ferenc jelenlegi köztársasági elnök beszéde 1993. jú­nius 7-én a parlamentben, a felsőoktatási törvény vitájában. Mádl Ferenc ebben az időszakban művelődési és közokta­tási miniszter volt, a törvényért felelős tárca vezetője. „Úgy érzem, az elmúlt időszak vitái folytán kell még szólnom a tandíj kérdéséről. A tandíj mindenekelőtt azt a tényt is kifejezi, hogy a felsőoktatás a társadalomnak na­gyon sok pénzébe kerül. A tandíj a hallgató hozzájárulása saját képzésének költségeihez. Amellett, hogy ez a felsőok­tatás jelentős forrása lehet, egyben meghatározó struktúra­­alakító és hatékonyságbefolyásoló tényező is lesz. Nyil­vánvaló ugyanis, hogy a felsőoktatásért mint szolgáltatá­sért fizető hallgató kereslete befolyásolni képes az intézmé­nyek kínálatát, de minőséget is, hiszen az oktatásért fizető hallgató követelni is fog valamit a pénzéért. A tandíj beve­zetése természetesen megnöveli a tanulás kockázatát, s ez­zel a hallgatót is teljesítményre, fokozottabb teljesítményre ösztönzi. A felsőoktatás teljes ingyenességének megszűné­se persze komoly ellenállást váltott és válthat ki, még akkor is, ha ma a felsőoktatási szféra a tandíj bevezetésével egyet­ért, és természetesen a felsőoktatás költségeinek meghatá­rozóan nagy részét továbbra is az állam megszűnésével azonosítják, és az egyes rétegeknek a felsőoktatásból törté­nő kiszorulására következtetnek. Én úgy vélem, hogy pont fordítva van. A tandíj szociális igazságot fejez ki, a tehető­sek fizetnek, a szociális helyzetbeli egyenlőtlenségeket pe­dig nem általános ingyenességgel, hanem jól működő hall­gatói támogatási rendszerrel kezeljük. Ennek elveit vázolja fel a javaslat. A tandíj bevezetésére egyébként az 1994/95. évi tanév kezdetével kerülne sor.”

Next