Népszabadság, 2002. április (60. évfolyam, 76-100. szám)

2002-04-15 / 87. szám

NÉPSZABADSÁG HAZAI KÖRKÉP 2002. ÁPRILIS 15., HÉTFŐ Ez volt a hétvége... Antalóczy Tímea: Pánik és nyugalom Sokan féltek attól, hogy a szombati nagygyűlést meg­zavarja valamilyen provokáció. Erre szerencsére nem került sor, Orbánék megúszták ennyi­vel — így kommen­tálta a hét végén történteket Anta­lóczy Tímea szoci­ológus (33). Az MTA szociológiai kuta­tóintézetének tudományos munkatársa szerint most tudatosodott, hogy Orbán Viktor és csapata mennyire félti a hatal­mat, s hogy milyen pánikhangulatban van. A röplapok és a tömeggel való állan­dósult fenyegetettség (legyünk mindig többen) kissé már zavaró, mondta a fiatal kutató, és hozzátette: mindez föltehetőleg nem erősíti a szavazótábort, lehetséges, hogy az demonstrációk nélkül is ugyan­akkora maradt volna.­­ Nem indokolt, hogy az ilyen szoros első fordulós eredmény olyan pánikhely­zetet váltson ki, hogy lerohanják az em­bert szórólapokkal - vélte Antalóczy -, s azokban olyan valótlanságokkal riogas­sanak, mint például a bősi erőmű ügye. Érdekes módon a szoros eredmény és a Fidesz keltette hangulat a másik oldalt erősítette meg, Kuncze higgadt és nyu­godt, Medgyessy pedig egyre kevésbé zavart, és sokkal határozottabb, mint egy hete. Az MSZP Gerbeaud-ban megtar­tott értelmiségi beszélgetése már csak azért is érdekes, mert az egy kimondot­tan polgári színhely. Látni mindkét olda­lon az igyekezetet, hogy ismert és hiteles közéleti szereplőket nyerjenek meg ma­guk mellé. A­ tömegdemonstrációkon föltűntek a szappanoperásabb, dáridós­­abb személyiségek, ami azt a rémálmot is felveti bennem, mi történne, ha Lagzi Lajcsi kiállna egy nagy térre, s azt mon­daná: „Örülök, hogy eljöttetek”. A politi­kai marketingesek figyelnek, s mintha azt kutatnák, azt keresnék, hogy a nép­szerű tévéműsorokat milyen mozgósító erővel lehet felhasználni a kampány hát­ralévő egy hetében. A kérdés most már csak az, vetette fel a szociológus, hogy vajon a megkompo­nált tömegjelenetekkel vagy a higgadt és nyugodt konferenciatempóval lehet-e messzebbre jutni a kampányfinisben. R. L. L. Sipos Balázs: Mérsékeltebb hangszerelés Emlékszünk Or­bán Viktor elhíre­­sült mondására: ha azt látod, hogy döglött a lovad, ne ülj fel rá. Szomba­ton Orbán megpró­bálta elhitetni hall­gatóságával, hogy még vígan ágasko­dik a lova - felelte a hétvége esemé­nyeit firtató kérdéseinkre Sipos Balázs (31) történész-politológus. A Politika­­történeti Intézet kutatásvezetője szerint a Fidesznek a mérsékeltebb hangszere­­lésű Orbán-beszéddel az volt a célja, hogy a többség felé való húzást elmetsz­­sze, s százezreket maga mellé állítva fé­kezze szimpatizánsai elbizonytalanodá­sát. A békés hangvétel csalóka, mert Or­bán ugyan visszafogottabb lett, de kör­nyezete semmit sem változott kedd óta, amikor a hangulat is harciasabb volt. Ezért a szombattal nem lehetett meg nem történtté tenni a keddi hangütést. Sipos úgy véli, Orbán azért nem tud­ja megfordítani a dolgok menetét, mert kedden kiengedte a szellemet a palack­ból, s szombaton is megsimogatta a MIÉP lelkét azzal, hogy a „forradalom elkezdődött” - ezek után békés politi­zálásról és megosztottság elleni fellé­pésről beszélt, ami eléggé hiteltelen. A Fidesz helyzetét tovább rontotta, hogy az MSZP és az SZDSZ a hét végén laza összejövetelen találkozott Göncz Ár­páddal, s a nyugodt erő pozíciójából tárgyalt az exköztársasági elnökkel az ország ügyeiről. Orbánon az sem segít, hogy állandó „házi” tévécsatornái mel­lett ezúttal már az Info és a Pannon Rá­dió is élőben közvetítette a „nemzet­­gyűlést”. Amelyen azt is megtudhattuk: a következő „demo” 17-én lesz, a mű­faj neve „alkotmányvédő népgyűlés”. Ezekkel az a baj, állította Sipos, hogy igen régies fogalmak, negyvenen alul értelmezhetetlenek, negyvenen fölül meg ott vannak az MSZP és az SZDSZ választói, akik számára viszont a Fi­desz az értelmezhetetlen - vélte a fiatal történész. R. L. L. Horváth Csaba: Uniformizálódott üzenetek Orbán Viktor szombati beszéde kevesebb indulati elemet tartalma­zott, mint a Test­­nevelési Egyete­men négy nappal korábban megtar­tott szónoklata - állítja Horváth Csaba, 48 éves történész-politoló­gus, a Pécsi Tudományegyetem jogi ka­rának docense.­­ A miniszterelnök a Kossuth téren hangsúlyozta a megegyezés, a nyugalom, a szeretet fontosságát - mondja a pécsi politológus -, s ezzel Orbán némiképp „elcsente” az MSZP - úgy tűnik - sike­resnek bizonyuló szlogenjeit. Nem vélet­len, hogy a frontok elmélyítésében mes­terkedő politikusok (így például Kövér László) a választás első fordulója óta nem jutnak szóhoz, s még arcukat sem látjuk a Fidesz-rendezvényeken. Orbán Viktor szombaton is vádpontszerűen felsorolta, hogy az MSZP a jelenlegi kormány mi­lyen népjóléti, családtámogató és hazafi­as elképzeléseit igyekezett a parlament­ben ellenszavazatával meggátolni. A szo­cialistáknak valamennyi vádpontra van válaszuk, ám a hatásos reagálás nem lesz könnyű, hiszen egy ilyen nagy nyilvános­ságot kapott beszéd cáfolatára nem ele­gendő, ha az MSZP vezetői elmondják érveiket valamelyik tévé éjszakai stúdió­beszélgetésében. Ezért biztos vagyok ab­ban, hogy Medgyessy Péter kénytelen lesz a második forduló előtt újra vitába szállni Orbánnal a közgázon. Horváth Csaba szerint a Kossuth téri gyűlés hatá­sos marketing-elemének szánta a Fidesz, hogy széles körben népszerű, rajongott egyéniségeket - színészeket, énekeseket, sportolókat — ültettek az emelvényre. A politológus úgy gondolja, hogy a sztárok a bizonytalan szavazókat, valamint feltét­len imádóikat valóban befolyásolhatják. Ugyanakkor komoly kockázatot is vállal­nak, mert táboruk jelentős hányadát elve­szíthetik politikai hovatartozásuk de­monstratív kimutatásával. A politológus hozzáteszi: azáltal, hogy a közszolgálati tévé szombaton egyenes adásban közvetítette a rendezvényt, újra látványosan hátat fordított a semlegesség elvének. Így kormányváltás után a tévé jelenlegi vezetése nyilvánvalóan csak percekig maradhat a helyén. Azt Horváth Csaba kizártnak tartja, hogy a szombati demonstrációt a Fidesz és az MDF egy újabb nagygyűléssel meg­ismételni vagy fokozni akarná. Várható, hogy a két párt politikusai kirajzanak, és öt napon át országszerte terjesztik az ápri­lis 7-e éjszakája óta ismételt frázisokat. Arra is felfigyelhetünk, hogy a kormány­­politikusoknak nemcsak az üzenete uni­formizálódott, hanem a stílusa is. Orbán Viktor, Pokorni Zoltán, Dávid Ibolya és követőik ugyanazokra a dramaturgiai for­dulatokra építik retorikájukat - állítja a pécsi politológus, aki szerint a szónokok beszédsebessége, hanghordozása, hang­ereje, hatásszünetei szinte kottázhatók. Ungár Tamás Mennyibe került a különvonat? Egy nevének elhallgatását kérő miskolci vas­utas szerint, ha a MÁV férőhelyek alapján számítja ki a különvonat költségeit, az a tizenkét kocsi után 2 millió 987 ezer forint lenne, plusz a személyzet bére és a mozdonyfutás kilométer-tarifája. Pontos adatot azonban senki nem mond, a vasúti szóvivő előzetesen üzleti titokra hivatkozva elhárította a különvona­tok árára vonatkozó érdeklődést. Nem kapott felvilágosítást a szombati külön­vonatok indításából származó bevételről Gaskó István, a Vasutas Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének elnöke sem, emiatt a VDSZSZ a közlekedé­si miniszterhez fordult, Fónagy János pedig azt mondta: a különvonatok tari­fája a menetrendi díjszabásban szerepel, így nem képezhet üzleti titkot. Bá­rány Balázs, a VDSZSZ alelnöke szerint a titkolózás azt sugallja, mintha a MÁV ingyen bocsátotta volna rendelkezésre a szerelvényeket. Mindenesetre másolatot, netán eredeti példányt kifizetett számláról még senki sem látott. ­ Hadd lássák, mennyien vagyunk! Ki fizeti a vonatot?­­ A tisztségviselők autóval mennek Kokárdás kabátokban didergő emberek ácsorognak szombat reggel a miskolci Tiszai pályaudvaron. Lehetnek több szá­zan, már kilenckor színes tőlük a peron, pedig még több mint egy óra van hátra a budapesti különvonat indulásáig. A sze­relvény a Keletibe viszi őket, onnan pe­dig a Kossuth térre mennek, hogy meg­hallgassák Orbán Viktor beszédét. A szerelvénynek még híre-hamva sincs. Csendes az állomás. Többször fel­tűnik Mező Ferenc csomóponti főnök, aki kokárda nélküli felöltőben végigsé­tál a peronon, személyesen ellenőrzi, minden rendben van-e az állomáson. A csomóponti főnök Hidasnémetitől Sze­rencsig több mint ezerkétszáz vasutas munkáltatója, szombat reggeli megjele­nése a Tiszai pályaudvaron körülbelül olyan, mintha a megyei rendőrfőkapi­tány ellenőrizné egy szolgálatba induló járőr egyenruhájának tisztaságát. Mező Ferenc mindent rendben talál, jöhet a vonat. Régifajta másodosztályú kocsikból ál­ló szerelvény tolat be az első vágányra. A tizenkét kocsiból álló vonat olyan hosszú, hogy szinte kilóg az állomásról. Optimista szervezők rendelhették, a MÁV által közlekedtetett reggeli inter­­city fele ennyi kocsiból áll. A vonatot több, a Fidesszel szimpatizáló civil szer­vezet és egyesület indította - tudtuk meg a Fidesz miskolci irodáján. Negyed tíz után „szervező” feliratú kitűzőt viselő fiatalok jegyet és kokárdát kezdenek osztogatni az állomáson. S bár az elektronikus táblán nem jelenik meg, a hangosbemondó többször is közli, hogy az első vágányról ingyenes külön­vonat indul a fővárosba. Az első kocsik lassan megtelnek vidáman beszélgető emberekkel, valaki narancsot kínálgat a felszállóknak, a lehúzott ablakokba zászlók kerülnek. Az ismertebb miskol­ci politikusok közül ketten tűnnek fel a vonatnál: Miklós Árpád, a MIÉP megyei elnöke az egyik hátsó kocsiba száll, Alakszainé Oláh Annamária Miskolc fideszes alpolgármestere búcsúzkodni jött ki, a szerelvényen később már hiába keressük. Pénteken, amikor a miskolci pártirodán arról érdeklődtünk, hogy me­lyik politikust találjuk majd ott a vona­ton, azt a választ kaptuk: a tisztségvise­lők autóval mennek, hogy még több szimpatizánst magukkal vihessenek, ne foglalják el a helyet olyanoktól, akiknek az útiköltség túl drága lenne. Utóbb ki­derült: jutott volna még hely másoknak is. Az állomásépület előtt álló első ko­csik zsúfolásig telnek, a többiben egyre kevesebb az utas, az utolsó vagonokban alig egy-két ember ül. Tíz óra, indul a vonat. A peronon ma­radt kokárdások mosolyogva integetnek. Gyűretlen egyenruhájú vasutas járja vé­gig a kocsikat. Csak nem a jegyeket el­lenőrzi? — kérdezi valaki, de nem, csak az utasokat számolja. Ezt később a szer­vezők is megteszik. Ennek utóbb az el­számolásnál lehet jelentősége. Kattog­nak a kerekek, hangosabbá válik a tár­salgás. Néhányan Gyárfás Ildikó, a ka­zincbarcikai körzetben már az első for­dulóban mandátumot szerzett MSZP-s képviselő iránt érzett ellenszenvüket taglalják, mások arról beszélnek, ho­gyan lehet talpra állni az első forduló ve­resége után. Miskolc mind a négy vá­lasztókerületében a szocialista jelöltek végeztek élen, ketten közülük (Káli Sán­dor és Tompa Sándor) már az első fordu­lóban megszerezték a mandátumot. Kö­zépkorú nők azt tudakolják, mit lehet még tenni, kell-e például plakátot ra­gasztani. Az egyik aktivista kérdésüket hallva lemondóan legyint: - Nincs plakátolás — mondja. — Mi­nek? Nem ragasztanak többet az emeszpések sem, teljesen fölösleges. - A Kilián lakótelepet teljesen lefed­tük - folytatja egy másik aktivista —, minden csupa MIÉP-felirat volt, és tes­sék, mi lett a vége?! Öt egész két tized, ennyit kaptunk a Kiliánban. Zsinóros mentéjén Trianon feliratú kar­szalagot viselő fiatalember járja végig a kocsikat - tizennyolc éves lehet, ami on­nan tudható, hogy azt tervezi: az érettsé­gijén is ezt a ruhát fogja viselni. Többen megállítják, nézik a ruha szabását. - Tényleg Miskolcon vetted, hol kap­ható? - firtatja egy szemüveges férfi, majd továbbfűzi a gondolatot. - Veszek egyet én is. Mekkora üzlet lehet, vidéki nagyvárosokban ilyen boltot nyitni! - Ott mennek a buszok - kiált fel va­laki. Hirtelen csend lesz a kocsiban, a te­kintetek az ablakra merednek: három Borsod volános busz látszik az ország­úton, az egyik ablakában piros-fehér­­zöld zászló. - Összeszedted már magad a vereség után? — fordul szomszédjához egy férfi. - Két nap után már jól voltam - feleli a másik. - Azért voltam ideges, mert csalás volt az egész, nem foglalkoznak a kampánycsend megsértésével sem. Szombat reggel eszdéeszes lapokkal volt tele a házunk. Bejelentem a válasz­tási bizottságnál, mint állampolgár, hogy megsértették a kampánycsendet. A napokban jött a válaszlevél, hogy mi­után nem neveztem meg a kampány­csend megsértőjét, nem tudnak eljárni. Ez olyan, mintha bejelentenéd a rendőr­ségen, hogy itt a holttest, ők meg azt kérdeznék, tudod-e ki a gyilkos. Mert ha nem, akkor nem tudnak mit kezdeni vele. Hatvanban fékez a vonat. Szervező kitűzős fiatalok sietnek végig a kocsi­kon. Azt mondják, provokátorok akar­nak felszállni a vonatra: a szocialisták állítólag hárombusznyi provokátort in­dítottak a Fidesz-vonat után Sa­­jóbábonyból. Többek kitekingetnek, provokátorok azonban nem érkeznek - csak két rendőr ácsorog a peronon. A szerelvény tízpercnyi várakozás tovább indul. Az utazás hátralévő percei a zászlók és a kokárdák igazgatásával telnek. Megérkezünk a Keleti pályaudvarra. Ácsorogó taxisok távolabbról nézik, ahogy a különvonat közönsége felsora­kozik a zászlók mögött. Ezek is a Kos­suth térre mennek - jegyzi meg az egyik taxis. A zászlós, kokárdás sokadalom kijut a Baross téri forgatagba. Irány a Kossuth tér - de nem metróval, hanem gyalogo­san. Az egyik szervező még a vonaton azt mondta: „Hadd lássák a pestiek, mennyien vagyunk és hová tartunk!” R.T. Indulás előtt a Tiszai pályaudvaron FOTÓ: MTI

Next