Népszabadság, 2002. április (60. évfolyam, 76-100. szám)
2002-04-15 / 87. szám
14 NÉPSZABADSÁG IFJÚSÁG-ISKOLA-GAZDASÁG 2002. ÁPRILIS 15., HÉTFŐ JUGEND SCHULE WIRTSCHAFT Hilfe zűr Selbsthilfe Deutsche Bank Stiftung 0 Ötödik alkalommal jelennek meg a Népszabadságban olyan cikkek, amelyek szerzői az Ifjúság - Iskola - Gazdaság programba bekapcsolódott középiskolák diákjai. A Deutsche Bank Alfred Herrhausen Alapítványa és az aacheni SZOP- intézet évek óta támogatja Németországban a tanulók gazdasági ismereteinek bővítését. E programot tavaly három EU-tagjelöltre, köztük hazánkra is kiterjesztették. Magyarországon a Népszabadságot bízták meg a résztvevők tevékenységének koordinálásával. Kérjük, fogadják továbbra is érdeklődéssel, szeretettel ifjú kollégáink írásait! Diákvállalkozók Egy márciusi hétvégén érdekes versengésnek lehetnek szemtanúi és részesei a budapesti Lurdy Ház látogatói. Ifjú vállalkozók lelkesen kínálgatták portékáikat és szolgáltatásaikat, akadt olyan csapat, amelynek tagjai közönséges pólókat változtattak fényképpel, mesematricával egyedi darabokká, mások saját városukat mutatták be CD-ken, megint mások gyöngyöt fűztek, párnát varrtak. A Papírláng Bt. „gazdái” azt is bemutatták, hogyan lesz papírhulladékból album, doszszié, oklevél. Ráadásul hajat festettek, nyuszifület ragasztottak, középkori jelmezeket öltöttek, fantasztikus szórólapokat terjesztettek az egész bevásárlóközpont területén. Ha valaki vette a fáradságot, hogy megnézze, mi az a nyüzsgés az emeleten, a diákok rögtön levették a lábáról. Egy kedves, mosolygós arc és a húsvéti hangulat mindenkit vásárlásra késztetett, így tehát az üzlet ment, mint a karikacsapás. A díjakat több kategóriában osztották ki, a legötletesebb legó, a legjobb marketingmunka, valamint a legtökéletesebb termék feletti döntés komoly fejtörést okozhatott a zsűrinek. Beszéltünk Jávorszky Ivánnal, a versenyt rendező Junior Activement Magyarország alapítvány ügyvezető igazgatójával, aki elmondta: céljuk az volt, hogy a diákok mint leendő üzletemberek, vállalkozók a gyakorlatban is kipróbálhassák ismereteiket. Aki most az eseményről lemaradt - amit igazán bánhat -, azt szeretettel várják karácsonyra a következő vásáron. Kenéz Szilvia-Kovács Rita- Márton Annamária Károlyi Mihály Szakközépiskola, Budapest A Kockás Fülű Nyulak csapata húsvéti díszítőeszközöket árult FOTÓ: SZABÓ KATALIN Mobilkorszak, avagy mit hoz a jövő? Az utóbbi pár évben jócskán megnőtt a mobilkommunikációban a fiatalok által használt készülékek száma. Míg öt évvel ezelőtt egyetlen szolgáltató árult csak mobiltelefonokat, napjainkban három szolgáltató temérdek tarifadíjcsomagja közül választhatunk. Mivel a kezdetekkor még csak a havi előfizetéses megoldások közül választhatott az ember, inkább a felnőttek engedhették meg maguknak a mobiltelefont. Ráadásul ezek árai a mostaniakhoz viszonyítva csillagászatiak voltak, így a potenciális vásárlók köre eléggé leszűkült. A két, majd később három szolgáltató harca azonban megtette hatását, mára a mobilkommunikáció széles körben elterjedt. A cégek előrukkoltak a feltölthető kártyás szolgáltatással is. Ez szinte mindenkinek lehetővé teszi, hogy rendelkezzen mobiltelefonnal, könnyen elérhető legyen, és minden módon kihasználja annak előnyeit. A vásárlókör kibővült, hiszen így az addig is elméleti korhatár gyakorlatilag megszűnt, a készülékek pedig olcsóbbodtak. Ma egy típus megjelenésétől számított egy éven belül értékének 60-70 százalékát veszítheti. Ez a későbbi eladás szempontjából nem kedvező ugyan, ám a szolgáltatók és a telefongyártók így bővíthetik leggyorsabban ügyfeleik körét. A kártyás szolgáltatás és az alacsony telefonárak egyaránt elősegítik, hogy a fiatalok is élvezhessék eme új és praktikus technológia előnyeit. A hordozható telefonból mindkét félnek, a szülőnek és a gyereknek is előnye származik. A szülő bármikor és bárhol elérheti kisfiát vagy kislányát (amennyiben nincs lemerülve az akkumulátor, és be van kapcsolva a készülék), a csemete pedig a haverokkal való SMS-ezés élvezetén túl egyfajta biztonságban érezheti magát. Hiszen bármi probléma is adódjék, a szülői segítség elérhető. A diákok körében tehát hatalmasat változott a mobilhasználók és -ellenzők aránya. Manapság minden második 13- 15 éves fiatal rendelkezik mobiltelefonnal. Az egyik budapesti bevásárlóközpontban egy kisebbfajta közvéleménykutatás keretében megkérdeztünk néhány fiatalt mobilozási szokásairól. A megkérdezettek 90 százaléka feltöltőkártyás szolgáltatást használ, és csupán egytizedük előfizető. A szülő természetesen itt is nagy szerepet vállal, hiszen ő állja a havi díjat, illetve veszi meg a feltöltőkártyát. Ám gyakorta csak az első feltöltőt fizetik, a többit a zsebpénzből kell kigazdálkodnia az ifjú tulajdonosnak. Felmérésünk szerint a legtöbb fiatal az SMS-szolgáltatást veszi igénybe, a telefonon való beszélgetés csak rövid intervallumokra korlátozódik. Egy kis fejszámolás után azonban rájöhet a földi halandó, hogy az a 160 karakter, amit az SMS-szolgáltatás maximálisan kínálni tud, szóban elmondva nem több, mint 20 másodperc. Ha ennek tudatában utánaszámolunk, megállapíthatjuk, hogy az SMS-ben leírtakat egyrészt szóban gyorsabban elmondhatnánk, másrészt pedig még olcsóbban is jönnénk ki, mint ha percekig pötyögnénk a kis kedvencünkbe a mondanivalónkat. Talán ez is szerepet játszhat abban, hogy a diákok átlagban havi 3000 forintot telefonálnak és üzengetnek el. De hát ma még ez a divat. A vásárlásnál sem az számít, hogy lehessen valamivel telefonálni és üzeneteket küldeni, hanem inkább a készülék dizájnja, a megjelenése, de az ára is fontos szerepet kap. Megállapíthatjuk tehát, hogy a fiatalok körében a mobiltelefon egyfajta státusszimbólummá lépett elő. A mobiltelefonok iskolai használata, illetve az iskolákban való megjelenése komoly vitákat váltott ki. Még az általunk megkérdezett tanárok véleménye is nagyban eltér egymástól. Egyesek a „három majom elv” alapján ítélik meg a mobiltelefonokat, azaz nem szeretik, ha hallják, látják, vagy pláne ha a diákok még beszélgetnek is vele az órán. Más tanárok legszívesebben az iskolából is kitiltanák őket, ellenben vannak, akik maguk is használják mobiljukat munkaidőben. Végül pedig furcsa és mégis ötletes véleményt hallhattunk egy matektanártól, aki szerint eleinte az iskolákban a számológép használatát is ellenezték, mára mégis annyira elterjedt ez az eszköz, hogy egyszerűen lehetetlen lenne meglenni nélküle. Szerinte a mobiltelefonokkal is ez történik határozott időn belül. Habár a mobilkommunikáció még manapság is igen sok vitát vált ki, egy dologban az ellenzők és a pártfogók is egyetértenek: ha tíz évvel ezelőtt azt mondta volna valaki, hogy 2002-ben kissrácok küldözgetik egymásnak egyik osztályteremből a másikba az SMS-eket, az emberek egy ironikus mosoly kíséretében ezt lehetetlen fikcióként könyvelték volna el. Ezek után az is elképzelhető, hogy a következő évtizedben űrturista diákok, útban a Hold felé, a mobiltelefonjukba épített digitális kamerán keresztül küldenek majd egy megnyugtatásnak szánt mosolyt otthon izguló szüleiknek. Horváth Roland-Knódel András Deutsche Schule, Budapest A fiatalok körében a mobiltelefon egyfajta státusszimbólummá lépett elő. Roland, András és Péter akció közben FOTÓ: MENDLY LAJOS Eurórejtvény A helyesnek ítélt három válasz betűjelét nyílt levelezőlapon április 23-ig várjuk postacímünkre: Népszabadság Rt., Marketingigazgatóság/Ifjúság, 1960 Budapest. A megfejtők között tíz darab 5000 forint értékű Népszabadság-ajándékcsomagot sorsolunk ki, az első 50 beküldő komolyzenei CD-t kap ajándékba. A nyertesek névsorát május 13-i számunkban közöljük. Márciusi rejtvényünk helyes megfejtése: c, e, h. A nyertesek: Csókásné M. Ildikó (Diósjenő), Gonda Szilvia (Miskolc), Nemes József (Bicske), Gál Szilvia (Pomáz), Bartha Péterné (Debrecen), Zuckermann Albert (Salgótarján), Soltész Annamária (Debrecen), Cserháti Iván (Budapest, XII.), Gábor Csaba (Mór) és Ipacs Szilveszter (Mezőkövesd). Kossuth vize forrni készül Gyógyturizmusremények Cegléd városában Cegléd kis város, egyelőre csekély idegenforgalmi vonzerővel. E hasábokon már beszámoltunk a Dobmúzeumról, messze látszik az Alföldön a református nagytemplom kupolája, a főtér Kossuthszobra pedig mintául szolgált a szabadságharc vezérének New York-i emlékművéhez. Ezzel azután nagyjából fel is soroltuk a látványosságokat. E nem túl szívderítő helyzet megváltoztatására indult az önkormányzat a Széchenyi-terv gyógyfürdőkre vonatkozó pályázatán, amelyet — más városok társaságában — meg is nyert. Ez a siker reményt ad arra, hogy Kossuth XIX. századbeli nagy hatású ceglédi beszéde után a város XXI. századi nevezetességévé a gyógyvize válik. Feketéné Gál Mária, a ceglédi Tourinform Iroda vezetője szerint a város képviselői egy új gyógyászati és kikapcsolódási célokat szolgáló fürdőt képzelnek el a település egyik külterületi részén. Megvalósításához a Széchenyi-terv szolgáltatja az alapot (1,5 milliárd forint formájában), a beruházási összeg másik felét az önkormányzat állja. Az építési munkálatok végrehajtására pályázatot hirdetett a városháza, melyet a helyi illetőségű Geosaurus Kft. nyert meg, ezáltal esély nyílik ceglédi alvállalkozók és dolgozók alkalmazására. A munkálatok március 20-án kezdődtek, és április 20-ig kell a kft.-nek az alvállalkozókat - szintén pályázat útján - meghatároznia. Teljes pompájában a termálfürdőt és szabadidőközpontot 2002. december 15-én veheti át a nagyközönség. A nyitott és fedett medencékből, ezen kívül egy magyaros ízekkel szolgáló étteremből álló komplexumban rengeteg egyéb, sportot és kikapcsolódást nyújtó szolgáltatás élvezhető meg. Magyarország gyógyvizei világviszonylatban ötödik helyet vívtak ki maguknak minőségükkel. A ceglédi termálvíz is kitűnő, ezt bizonyítja a Fodor József Országos Közegészségügyi Intézet vizsgálata. Nagy mennyiségben mutattak ki nátriumot, ammóniumot, kalciumot és egyéb, az egészséges életmódhoz szükséges nyomelemet. Igaz, a víz még nem gyógyvíz, ezt csak az alkalmazás során tudják megállapítani, s ebben az Országos Egészségügyi Pénztár (OEP) komoly szerepet játszhat, miután a gyógykezelésekre a lakosságnak a támogatást ők nyújtanák. „Ez a fürdő nem konkurencia akar lenni a többi közkedvelt gyógyfürdővel szemben, hanem a magyarországi fürdők minőségi választékát kívánja szélesíteni azzal, hogy egy eltérő összetételű termálvízzel próbálja meg idevonzani országon belülről és kívülről a kikapcsolódni és gyógyulni vágyókat” — magyarázta Feketéné. A termálfürdő környékén parancsolóan szükséges az infrastruktúra fejlesztése, már komoly hotelkomplexumok és magánszállók is letették névjegyüket. Maga a gyógy- és szabadidőközpont tervezői 2003-ra már 80 ezer látogatóval számolnak, ez egy évtized alatt 480 ezerig is emelkedhet. A bevételekből az állami költségvetésbe 1,2 milliárd forint jutna a 28 milliárd forintos hozamból. És ha már a számoknál tartunk, a fürdőben december 15-től negyven fő kap munkát, akik remélhetőleg mindannyian e városból kerülnek majd ki. Sok ceglédiben felmerült az a kérdés: mi lesz azzal a stranddal, amely a városközpontban fedetlenül áll? Még jómagam is emlékszem, hogyan csobbantam a hideg vízbe egy-egy testnevelésóra keretén belül, ami októberben nem valami kellemes élmény. Nos, nem zárják be, hanem tetőt emelnek fölé és átalakítják oktatási és sportcélokra, kifejezetten a Cegléden és vonzáskörzetében lakó iskolások és sportolók számára. Varjasi Norbert Kossuth Lajos Gimnázium, Cegléd Komputerrajz az új strandról FORRÁS: TOURINFORM CEGLÉD Műhelymunka sérült gyerekekkel A budapesti Prizma Általános Iskolában értelmi sérült gyerekek az alapvető tantárgyak mellett a képzőművészettel is foglalkoznak — olvastuk egy hetilapban. Ez adta az ötletet arra, hogy felkeressük a tanintézetet. Gifló Péter gyógypedagógus érdeklődésünkre elmondta, hogy az intézménybe járó, értelmi sérült gyerekek heti hat órában képzőművészeti szakkörre járnak. A szükséges drága alapanyagokat , farostlemez, speciális ragasztó, képkeret - és felszereléseket támogatóik segítségével tudják finanszírozni. A támogatás a XIII. kerületi önkormányzattól és az iskolával kapcsolatot tartó Mici-Mackó alapítványtól érkezik. A nélkülözhetetlen eszközöket (pl. képkeretező), amelyek megkönnyítik a gyerekek és pedagógusok munkáját, többek között ebből a támogatásból fizetik. Ezen felül a gyerekek képeit kiállításokon értékesítik. Egy átlagos nagyságú képért akár 25-35 ezer forintot is megadnak. A műalkotásokból befolyt összeget az iskola táborozásra, felújításokra, modern eszközökre stb. fordítja. Az újonnan berendezett terápiás szobában mi is megcsodálhattuk azt a 400 ezer forintot érő vízágyat, amelyet pályázaton nyert összegből sikerült megvásárolniuk. Kocsis Bernadett-Bánlaki Rita Károlyi Mihály Közgazdasági, Külkereskedelmi Szakközépiskola és Gimnázium, Budapest Jövőre ismét: Ifjúság - Iskola - Gazdaság A Deutsche Bank Alfred Herrhausen Alapítványa a Népszabadsággal együttműködve a 2002-2003-as tanévre újból meghirdeti az Ifjúság — Iskola - Gazdaság programot, amelyben tizenhat német és három közép-európai napilap vesz részt. A projekt szervezését és pedagógiai irányítását végző aacheni SZOP Intézet összesen 120 tanár és 2300 középiskolás bekapcsolódására számít Németországból, Lengyelországból, Csehországból és Magyarországról. A diákok egy maguk által választott gazdasági témáról német vagy magyar nyelven pályamunkát készítenek a 2002. október 1-je és 2003. július 31-e közötti időszakban. Erre a tíz hónapra valamennyi magyar közreműködő ingyenes előfizetést kap a Népszabadságra. A szakdolgozathoz anyagot gyűjthetnek helyi és regionális cégeknél, intézményeknél, a kutatás során szerzett információk és más ötletek alapján pedig újságcikkeket írhatnak, amelyekből a Népszabadság havonta összeállítást közöl. A pályamunkák értékelését követően a zsűri a legjobbak alkotóit értékes díjakban részesíti, amelyeket Berlinben adnak át az oda meghívott győzteseknek. A pályázaton 16 évnél idősebb diákok - osztályok, nyelvi csoportok résztvevői stb. — csak kollektíven indulhatnak. A csoportot vezető tanár jó német nyelvtudása elengedhetetlen, optimális a magyar-német szakpárosítás. A pedagógusokat a szervezők szeptember 26-27-én kétnapos felkészítő előadás-sorozatra hívják meg Drezdába, amelyen a részvétel kötelező, és amelynek költségeit az alapítvány magára vállalja. Az IZOP Intézet a beküldött pályázatok alapján választja ki azokat az iskolákat, amelyek csoportjai részt vehetnek a programban. A németül megírt pályázatnak tartalmaznia kell: - az iskola nevét, címét, telefonszámát és faxszámát, - a tanintézet rövid bemutatását, - a szakvezető tanár nevét, lakcímét, az általa tanított tárgyakat és azt, hogy az adott csoporttal mennyi a heti óraszáma, az osztály vagy a csoport létszámát, adatait (életkor, szakosodás). A pályázatokat a szaktanárok a következő címre küldték: „Jugend-Schule-Wirtschaft” SZOP-Institut, Dr. Silke Dreger Heidchenberg 11 D - 52076 Aachen Beküldési határidő: 2002. június 30.