Népszabadság, 2002. április (60. évfolyam, 76-100. szám)

2002-04-16 / 88. szám

2 NÉPSZABADSÁG KÜLPOLITIKA 2002. ÁPRILIS 16., KEDD _______Munkatársaink Helyszíni Jelentése_______ Checkpoint Kalendija A feszültség a tetőponton, a katonák öt­­percenként a levegőbe lőnek. Figyelmez­tetésül, hogy húzódjon a tömeg hátrébb. Legalább százan akarnak egyszerre be­jutni a Jeruzsálemből Ramallahba vezető út utolsó nagyobb ellenőrző pontján. A Checkpoint Kalendija három-négy kilo­méterre esik a palesztin város szélétől, és hétre a Mu­katától, Jasszer Arafat főhadi­szállásától. A palesztinok taxival vagy seruttal (iránytaxival) érkeznek ide. Job­bára rokonlátogatásra igyekvő családok. - Anyámmal és két kisebb testvérem­mel jöttem. Nagybátyámék élnek itt, hozzájuk megyünk - mondja Khaled. A 16 éves fiú - sokakhoz hasonlóan - jor­­dániai útlevelet mutat fel az izraeli kato­nának. 1967 előtt még Ramallah is Jor­dániához tartozott, Khaled nagybátyja a hásemita királyságban született. Mások jeruzsálemi, izraeli tartózkodási enge­déllyel jönnek. Ők is átjuthatnak az el­lenőrző ponton, de nem mehetnek el Ramallahig, csak az első falvakig, ame­lyek még Jeruzsálemhez tartoznak. Az izraelieknek is sokkal kevesebb munkát jelentene, ha Ramallahhoz kö­zelebb lehetne az utolsó nagy ellenőrző pont, s így ezek az emberek szabadab­ban közlekedhetnének, de a Checkpoint Kalendija jobban biztosítható helyszín. A palesztin átkelők harmadik csoport­ját a ciszjordániaiak alkotják. Az ő zse­bükben a lehető legrosszabb papír lapul. Nemhogy nem útlevél, mint a jordániai, de Jeruzsálemben sem lehet vele letele­pedni. Tulajdonosuk viszont legalább el­juthat Ramallahig, szintén rokonlátoga­tásra. Mire mindenki - legalábbis aki nem gyanús - átjut az ellenőrzésen, számos tu­multuózus jelenetnek kell lezajlania. Lök­dösődés, nézeteltérések, inzultusok. A városlakók természetesen nem jö­hetnek ki­ Ramallah - ahol Jasszer Arafatot és környezetét is elszigetelik - zárt katonai övezet része, a Cahal (az iz­raeli hadsereg) március végén kezdődött Védőpajzs elnevezésű hadműveletének egyik fő terepe. A városban tegnapi ott jártunkkor, délelőtt tíz és délután két óra között teljes kijárási tilalom volt érvény­ben. A Cahal folytatja a letartóztatáso­kat, a terroristafészkek, a robbanóanyag­gyárak felderítését, fegyvereket foglal le, hamis pénzt, iszlám ellenállásra buz­dító irodalmat koboz el. A hadiállapot bizonytalanságára jel­lemző, hogy a külföldiek - segélyszer­vezetek munkatársai, civil megfigyelők, újságírók - bejutási engedélyének érvé­nyesíthetősége csak az adott időpillanat­nak és a helyi Cahal-parancsnok akara­tának a függvénye. A Vörös Félhold mentőautója viszonylag könnyen átjut (bár a beteget át kell rakni), de az ENSZ egy fehér kombija velünk együtt félreál­lítva vesztegel.­­ A Mukatánál van egy oktatási épü­letünk. Úgy tudjuk, lerombolták. De egyelőre nem jutunk be megnézni, pedig van engedélyünk — mondja a sofőr. Náthán Golan a Cahal sajtószolgálata részéről kérdésünkre telefonon elmond­ta, hogy a Júdea és Szamária (Ciszjor­­dánia) területén folyó hadműveleteket irányító parancsnok hírszerzési értesülé­sek alapján döntött a Checkpoint Kalendija részleges lezárásáról. Amúgy fogalma sincs, mikor állítják majd visz­­sza a forgalmat. Megint az járt jól, aki nem érkezett túlzott reményekkel. Ramallah, 2002. április Kép: Szabó Barnabás Szöveg: Szőcs László Katonák és civilek a Kalendija ellenőrző ponton Az amerikai külügyminiszter szerint háború fenyeget a Közel-Keleten Regionális háború veszélyére figyel­meztetett a Közel-Keleten Colin Powell amerikai külügyminiszter. A válság csillapítása érdekében Ariel Saron iz­raeli kormányfő nemzetközi konferen­ciát javasol, amelyen szerinte nem ve­hetne részt Arafat palesztin vezető. TEL-AVIVI TUDÓSÍTÓNKTÓL Aki a béke híve, valamit tennie kell a liba­noni-izraeli határvidéken zajló inciden­sek megszüntetéséért, a lövöldözések ugyanis regionális konfliktussá fajulhat­nak — mondta tegnap Colin Powell ameri­kai külügyminiszter vendéglátóinak bej­rúti és damaszkuszi villámlátogatása so­rán. Izraeli források szerint Powell figyel­meztette a szíriai és a libanoni vezetőket: ha a szélsőséges Hezbollah folytatja tá­madásait, Amerika nem akadályozza meg Izraelt, hogy szíriai és libanoni területen torolja meg a támadásokat. Emile Lahud libanoni elnök kijelentette, hogy az egyet­len kiút a válságból a szaúdi — immár arab — béketerv el­fogadása lenne. Amerikai források szerint Washing­ton egy másik javaslatot fontolgat. E szerint a pa­lesztin államot még a pa­lesztin-izraeli békekötés előtt elismerné a nemzetkö­zi közösség. A terv szerint Izrael első lépésben kivo­nulna a Gázai övezetből. Ariel Saron izraeli mi­niszterelnök saját javaslattal állt elő: egy regionális érte­kezlet összehívását javasol­ja a „mérsékelt” arab államok, Izrael és a palesztinok részvételével - de Jasszer Arafat nélkül. Abdalláh jordániai király elutasította az Arafat nélküli konferencia tervét. Izraeli politikusok és hírmagyará­zók szerint a jelen helyzetben nincs olyan palesztin vagy arab politikus, aki hajlan­dó lenne részt venni egy konferencián, amelyből kizárják Arafatot. Ezért véleményük szerint a Saron-terv csak el akarja te­relni a figyelmet más javas­latokról. A dzsenini menekülttá­borban megkezdődött a holttestek összegyűjtése és azonosítása - de a Vörös Félhold képviselői rövid idő múlva elhagyták a tér­séget, mert az izraeli had­sereg — állításuk szerint — korlátozta mozgásszabad­ságukat. A hadsereg képvi­selői biztonsági megfonto­lásokra hivatkoznak. Az izraeli hadsereg összesítése szerint a táborban 45 palesz­tin vesztette életét, 275-en megsebesül­tek, és 685 személyt tartóztattak le. Semmilyen jel nem utal arra, hogy vé­rengzést hajtottak volna végre a tábor­ban — mondta a hadsereg szóvivője. Yehuda Lahav Colin Powell Brüsszeli bírálat az izraeli kormányfőnek Keményen bírálta Josep Piqué, az Eu­rópai Unió külügyminiszteri tanácsá­nak soros elnöke Ariél Sáron izraeli kormányfőt. Brüsszel ugyanakkor azt szorgalmazza, hogy a közel-keleti konfliktus résztvevői mielőbb kösse­nek békét. Ha Ariél Saron csak azokkal akar tár­gyalni, akik egyetértenek vele, akkor ha­mar partner nélkül marad - fogalmazott szokatlanul keményen az Európai Unió külügyminiszteri tanácsának soros elnö­ke. Josep Piqué spanyol külügyminiszter dühösen tiltakozott, hogy az izraeli kor­mányfő „kifelejtette” az EU-t a javasolt nemzetközi konferencia résztvevőinek sorából. Saron és Brüsszel között hosszú ideje feszült a viszony. Az Európai Parlament múlt szerdán arra kérte fel az unió tagál­lami tanácsát és a közösségi „kormányt”, az Európai Bizottságot (EB), hogy füg­gessze fel Izraellel a társulási szerződést. Ezt a tizenötök zöme és a bizottság is el­lenzi. A holland, brit és német ellenkezés miatt a külügyminiszterek luxemburgi ülése nem tudott dönteni az EU-Izrael társulási tanács összehívásáról. Az EU csak akkor hozhatna bármi­lyen szankciót Izrael ellen, ha ezt mind a tizenöt tagállam jóváhagyná. Ennek a le­hetőségét lebegtetik, de valójában ki­zárt: a németek még napirendre sem haj­landók tűzni egy ilyen javaslatot. Josch­­ka Fischer külügyminiszter viszont újabb rendezési tervet dolgozott ki. E szerint Izrael két év alatt kivonná csapa­tait a megszállt területekről, addig ütkö­zőzóna létesülne a két fél között, nem­zetközi katonasággal. Néhány hónapon belül kikiáltanák a palesztin államot, amelynek biztonságát - Izraelével együtt - az ENSZ, az USA, az EU és Oroszország közösen garantálná. A Fischer-tervet Izrael még hivatalos elmondása előtt elutasította. Az EU kénytelen arra szorítkozni, hogy támo­gatja az amerikai álláspontokat, pedig azok sok kérdésben nem azonosak Brüsszelével. Európa szerint Saron az antiterrorista fellépés ürügyén valójában a palesztin önkormányzatot pusztítja el, közben megsértve a hadi és emberi jo­gokat is. Brüsszel belátta, hogy lépésről lépésre nem lehet rendezést elérni, ezért gyors és radikális kiegyezést szorgalmaz , ám se ereje, se befolyása nincs a Kö­zel-Keleten. Sikernek tartják viszont, hogy a kezdetben Saron-párti Oroszor­szág álláspontja most közelebb áll az eu­rópaihoz. Füzes Oszkár Új orosz koncepció készül az európai biztonságról? Ha más helyzet lesz, Moszkva új kon­cepciót dolgoz ki az európai bizton­ságról - válaszolta a Népszabadság­nak az orosz külügyminiszter a NATO székhelyén folytatott tárgyalá­sai után. Az új atlanti-orosz tanács terve csak május közepére készül el, de a novemberi NATO-csúcsra már várják Putyint is. BRÜSSZELI TUDÓSÍTÓNKTÓL Igor Ivanov orosz külügyminiszter teg­nap Brüsszelben Lord Robertson NATO-főtitkárral, majd Luxemburgban az Európai Unió külügyminisztereivel tárgyalt Moszkva euroatlanti partnersé­géről. A brüsszeli találkozón folytatták, de nem fejezték be a NATO-Oroszor­­szág Tanács (NOT) előkészítő munkáit. A testületben Moszkva egyenjogú részt kap a NATO-döntések meghozatalában és végrehajtásában néhány stratégiai te­rületen. A részletekről azonban komoly vita folyik, de Ivanov és Robertson is biztos benne, hogy május közepéig, a NATO reykjavíki külügyminiszteri ta­nácskozásig mindenben megegyeznek. Utána május végén Rómában a NATO- orosz csúcstalálkozón szentesíthetik Moszkva és a Nyugat új partnerségi rendszerét. — Nagyon közel vagyunk a megállapodáshoz - mondták. A Népszabadság kérdésére, vajon az új partnerség megszületése után Moszk­va ellenzi-e a NATO bővítését, Ivanov kitérően válaszolt. - Mostani vélemé­nyünk jól ismert, de ha más helyzet ala­kul ki, akkor új koncepciót dolgozunk ki az európai biztonságról, figyelembe vé­ve a megváltozott realitásokat - mondta. Ugyancsak tegnap Brüsszelben nyilat­kozott Marc Grossmann amerikai kül­ügyi államtitkár, aki szerint Washington a lehető legnagyobb mértékű NATO-bőví­­tést szeretné. Reméli, hogy a prágai NATO-csúcson, novemberben ez így is történik. Atlanti források szerint lényegé­ben, de azért még nem véglegesen eldőlt, hogy Szlovénia, Észtország, Lettország, Litvánia és Bulgária novemberben meg­hívást kap a NATO-ba. Egyre valószí­nűbb, hogy Románia is. Szlovákia tagsá­gát Vladimír Meciar újbóli hatalomra ke­rülése akadályozhatja meg. Orosz forrá­sok lapunknak elmondták: ha a NOT jól működik, akkor Moszkva feladja ellenke­zését a NATO bővítésével szemben. Az Ivanov által említett új koncepció lényege az lenne, hogy Oroszország a NATO és az EU egyenrangú partnere legyen. F.O. CIA-vizsgálat Hans Blix ellen Az amerikai hírszerzés, a CIA meg­vizsgálta, elég szigorú-e Hans Blix svéd diplomata, az ENSZ iraki fegy­verzet-ellenőrző programjának veze­tője. Az eljárást a Pentagon héjái közé sorolt Paul Wolfowitz védelmiminisz­­ter-helyettes kérte. WASHINGTONI TUDÓSÍTÓNKTÓL A Központi Hírszerző Ügynökség, a CIA az év elején megvizsgálta, eléggé szigorúan lépett-e fel a múltban az iraki fegyverkezési programok ügyében Hans Blix. A svéd diplomata, aki 1997-ig a bécsi székhelyű Nemzetközi Atomener­gia-ügynökség élén állt, jelenleg az ENSZ iraki megfigyelő-, ellenőrző és szemlebizottságát vezeti. Irak és az ENSZ jelenleg is tárgyal a fegyverkezé­si programok helyszíni ellenőrzésének felújításáról. Bagdad a múlt héten elha­lasztotta a megbeszélések következő fordulóját. A formális ok a közel-keleti helyzetre irányuló nemzetközi figyelem volt, ám Washingtonban úgy vélik, Irak megkönnyebbülve látja: az Egyesült Ál­lamok nem léphet, amíg nincs tűzszünet Izrael és a palesztinok között. A CIA-t Paul Wolfowitz kérte fel a vizsgálatra. Az amerikai sajtó a védelmi miniszter helyettesét tartja a háborút sür­getők vezetőjének. A CIA jelentése iga­zolta Blix tevékenységét, ami állítólag felbosszantotta Wolfowitzot. A minisz­terhelyettes új frontot akart nyitni Blix és megbízatása ellen. Attól tart ugyanis, hogy a helyszíni szemlék — vagy akár a róluk folytatott elhúzódó tárgyalások — megtorpedózhatják a Szaddám Huszein eltávolítására indítandó katonai akciót.­­ A héják rémálma az, hogy Irak beengedi a megfigyelőket, akik nem lesznek túlságosan szigorúak, és nem ta­lálnak semmit. Erre az ENSZ megszün­teti a gazdasági szankciókat, és az Egye­sült Államok nem tehet semmit - idéz egy volt amerikai diplomatát a The Wa­shington Post. Colin Powell külügyminiszter és tár­cájának szakértői Wolfowitzcal szemben úgy vélik, hogy a helyszíni ellenőrzés erőltetése Washington malmára hajtja a vizet. Feltételezik, hogy Huszein végül nem engedi be az ellenőröket, vagy ha igen, akkor sem teszi lehetővé munkáju­kat. Erre hivatkozva az Egyesült Álla­mok sikeresen próbálkozhatna egy nem­zetközi koalíció összekovácsolásával. Horváth Gábor Merénylet a thai-burmai határon MTI-JELENTÉS Súlyos merénylet történt tegnap Thai­föld és Burma (Miamar) határvidékén - a pokolgéprobbanás következtében nem végleges adatok szerint meghalt öt bur­­mai, 27 pedig megsebesült. A robbantásos merénylet helyi idő sze­rint délután történt a Mae Szat helységbe­li Barátság hídon, amely összeköti a két országot. A tettesek a pokolgépet egy utasszállító triciklin helyezték el. (A hí­don triciklik szállítják át a határátkelőket.) A sebesültek között három burmai tisztviselő is van — közölte a thaiföldi bevándorlási hivatal illetékese az AFP szerint. A hídon többségükben olyan burmaiak közlekednek, akik Thaiföldön élnek és dolgoznak. Távirati Stílusban AZ UKRÁN KÖZPONTI választási bizottság a korábbi hírekkel szemben mégsem hirdetett hivatalos végered­ményt a 72-es beregszászi választóke­rületben, ahol Gajdos István és Kovács Miklós verseng a parlamenti mandátu­mért. A bizottság szerint Kovács felle­­bezése ügyében hamarosan döntenek. (MTI) MEGHALT négy amerikai katona az afganisztáni Kandahár közelében egy lőszerrobbanás következtében. Az ame­rikaiak akkor vesztették életüket, ami­kor megkísérelték megsemmisíteni az al-Kaida terrorszervezettől zsákmányolt rakétákat. (dpa) FEL AKARTÁK ROBBANTANI az egyik kolumbiai elnökjelöltet a Karib­­tenger partján fekvő Barranquillában. A pokolgépes merényletben két ember meghalt, huszonkettő megsebesült, de Alvaro Uribe Vélez elnökjelöltnek nem esett baja. (MTI) NEPÁLI KATONÁK MEGÖLTEK tizenhét maoista fegyveres lázadót az ázsiai ország nyugati részén. Gianendra király a nepáli újév napján, vasárnap bé­kére és egységre szólította fel népét. (Reuters) Idézőjel : : „Az európai jövőt lehetetlen a múlt vitáira építeni. ” Günter Verheugen, az Európai Unió bővítési biztosa a Benes­­dekrétumokról.

Next