Népszabadság, 2002. április (60. évfolyam, 76-100. szám)
2002-04-16 / 88. szám
2 NÉPSZABADSÁG KÜLPOLITIKA 2002. ÁPRILIS 16., KEDD _______Munkatársaink Helyszíni Jelentése_______ Checkpoint Kalendija A feszültség a tetőponton, a katonák ötpercenként a levegőbe lőnek. Figyelmeztetésül, hogy húzódjon a tömeg hátrébb. Legalább százan akarnak egyszerre bejutni a Jeruzsálemből Ramallahba vezető út utolsó nagyobb ellenőrző pontján. A Checkpoint Kalendija három-négy kilométerre esik a palesztin város szélétől, és hétre a Mukatától, Jasszer Arafat főhadiszállásától. A palesztinok taxival vagy seruttal (iránytaxival) érkeznek ide. Jobbára rokonlátogatásra igyekvő családok. - Anyámmal és két kisebb testvéremmel jöttem. Nagybátyámék élnek itt, hozzájuk megyünk - mondja Khaled. A 16 éves fiú - sokakhoz hasonlóan - jordániai útlevelet mutat fel az izraeli katonának. 1967 előtt még Ramallah is Jordániához tartozott, Khaled nagybátyja a hásemita királyságban született. Mások jeruzsálemi, izraeli tartózkodási engedéllyel jönnek. Ők is átjuthatnak az ellenőrző ponton, de nem mehetnek el Ramallahig, csak az első falvakig, amelyek még Jeruzsálemhez tartoznak. Az izraelieknek is sokkal kevesebb munkát jelentene, ha Ramallahhoz közelebb lehetne az utolsó nagy ellenőrző pont, s így ezek az emberek szabadabban közlekedhetnének, de a Checkpoint Kalendija jobban biztosítható helyszín. A palesztin átkelők harmadik csoportját a ciszjordániaiak alkotják. Az ő zsebükben a lehető legrosszabb papír lapul. Nemhogy nem útlevél, mint a jordániai, de Jeruzsálemben sem lehet vele letelepedni. Tulajdonosuk viszont legalább eljuthat Ramallahig, szintén rokonlátogatásra. Mire mindenki - legalábbis aki nem gyanús - átjut az ellenőrzésen, számos tumultuózus jelenetnek kell lezajlania. Lökdösődés, nézeteltérések, inzultusok. A városlakók természetesen nem jöhetnek ki Ramallah - ahol Jasszer Arafatot és környezetét is elszigetelik - zárt katonai övezet része, a Cahal (az izraeli hadsereg) március végén kezdődött Védőpajzs elnevezésű hadműveletének egyik fő terepe. A városban tegnapi ott jártunkkor, délelőtt tíz és délután két óra között teljes kijárási tilalom volt érvényben. A Cahal folytatja a letartóztatásokat, a terroristafészkek, a robbanóanyaggyárak felderítését, fegyvereket foglal le, hamis pénzt, iszlám ellenállásra buzdító irodalmat koboz el. A hadiállapot bizonytalanságára jellemző, hogy a külföldiek - segélyszervezetek munkatársai, civil megfigyelők, újságírók - bejutási engedélyének érvényesíthetősége csak az adott időpillanatnak és a helyi Cahal-parancsnok akaratának a függvénye. A Vörös Félhold mentőautója viszonylag könnyen átjut (bár a beteget át kell rakni), de az ENSZ egy fehér kombija velünk együtt félreállítva vesztegel. A Mukatánál van egy oktatási épületünk. Úgy tudjuk, lerombolták. De egyelőre nem jutunk be megnézni, pedig van engedélyünk — mondja a sofőr. Náthán Golan a Cahal sajtószolgálata részéről kérdésünkre telefonon elmondta, hogy a Júdea és Szamária (Ciszjordánia) területén folyó hadműveleteket irányító parancsnok hírszerzési értesülések alapján döntött a Checkpoint Kalendija részleges lezárásáról. Amúgy fogalma sincs, mikor állítják majd viszsza a forgalmat. Megint az járt jól, aki nem érkezett túlzott reményekkel. Ramallah, 2002. április Kép: Szabó Barnabás Szöveg: Szőcs László Katonák és civilek a Kalendija ellenőrző ponton Az amerikai külügyminiszter szerint háború fenyeget a Közel-Keleten Regionális háború veszélyére figyelmeztetett a Közel-Keleten Colin Powell amerikai külügyminiszter. A válság csillapítása érdekében Ariel Saron izraeli kormányfő nemzetközi konferenciát javasol, amelyen szerinte nem vehetne részt Arafat palesztin vezető. TEL-AVIVI TUDÓSÍTÓNKTÓL Aki a béke híve, valamit tennie kell a libanoni-izraeli határvidéken zajló incidensek megszüntetéséért, a lövöldözések ugyanis regionális konfliktussá fajulhatnak — mondta tegnap Colin Powell amerikai külügyminiszter vendéglátóinak bejrúti és damaszkuszi villámlátogatása során. Izraeli források szerint Powell figyelmeztette a szíriai és a libanoni vezetőket: ha a szélsőséges Hezbollah folytatja támadásait, Amerika nem akadályozza meg Izraelt, hogy szíriai és libanoni területen torolja meg a támadásokat. Emile Lahud libanoni elnök kijelentette, hogy az egyetlen kiút a válságból a szaúdi — immár arab — béketerv elfogadása lenne. Amerikai források szerint Washington egy másik javaslatot fontolgat. E szerint a palesztin államot még a palesztin-izraeli békekötés előtt elismerné a nemzetközi közösség. A terv szerint Izrael első lépésben kivonulna a Gázai övezetből. Ariel Saron izraeli miniszterelnök saját javaslattal állt elő: egy regionális értekezlet összehívását javasolja a „mérsékelt” arab államok, Izrael és a palesztinok részvételével - de Jasszer Arafat nélkül. Abdalláh jordániai király elutasította az Arafat nélküli konferencia tervét. Izraeli politikusok és hírmagyarázók szerint a jelen helyzetben nincs olyan palesztin vagy arab politikus, aki hajlandó lenne részt venni egy konferencián, amelyből kizárják Arafatot. Ezért véleményük szerint a Saron-terv csak el akarja terelni a figyelmet más javaslatokról. A dzsenini menekülttáborban megkezdődött a holttestek összegyűjtése és azonosítása - de a Vörös Félhold képviselői rövid idő múlva elhagyták a térséget, mert az izraeli hadsereg — állításuk szerint — korlátozta mozgásszabadságukat. A hadsereg képviselői biztonsági megfontolásokra hivatkoznak. Az izraeli hadsereg összesítése szerint a táborban 45 palesztin vesztette életét, 275-en megsebesültek, és 685 személyt tartóztattak le. Semmilyen jel nem utal arra, hogy vérengzést hajtottak volna végre a táborban — mondta a hadsereg szóvivője. Yehuda Lahav Colin Powell Brüsszeli bírálat az izraeli kormányfőnek Keményen bírálta Josep Piqué, az Európai Unió külügyminiszteri tanácsának soros elnöke Ariél Sáron izraeli kormányfőt. Brüsszel ugyanakkor azt szorgalmazza, hogy a közel-keleti konfliktus résztvevői mielőbb kössenek békét. Ha Ariél Saron csak azokkal akar tárgyalni, akik egyetértenek vele, akkor hamar partner nélkül marad - fogalmazott szokatlanul keményen az Európai Unió külügyminiszteri tanácsának soros elnöke. Josep Piqué spanyol külügyminiszter dühösen tiltakozott, hogy az izraeli kormányfő „kifelejtette” az EU-t a javasolt nemzetközi konferencia résztvevőinek sorából. Saron és Brüsszel között hosszú ideje feszült a viszony. Az Európai Parlament múlt szerdán arra kérte fel az unió tagállami tanácsát és a közösségi „kormányt”, az Európai Bizottságot (EB), hogy függessze fel Izraellel a társulási szerződést. Ezt a tizenötök zöme és a bizottság is ellenzi. A holland, brit és német ellenkezés miatt a külügyminiszterek luxemburgi ülése nem tudott dönteni az EU-Izrael társulási tanács összehívásáról. Az EU csak akkor hozhatna bármilyen szankciót Izrael ellen, ha ezt mind a tizenöt tagállam jóváhagyná. Ennek a lehetőségét lebegtetik, de valójában kizárt: a németek még napirendre sem hajlandók tűzni egy ilyen javaslatot. Joschka Fischer külügyminiszter viszont újabb rendezési tervet dolgozott ki. E szerint Izrael két év alatt kivonná csapatait a megszállt területekről, addig ütközőzóna létesülne a két fél között, nemzetközi katonasággal. Néhány hónapon belül kikiáltanák a palesztin államot, amelynek biztonságát - Izraelével együtt - az ENSZ, az USA, az EU és Oroszország közösen garantálná. A Fischer-tervet Izrael még hivatalos elmondása előtt elutasította. Az EU kénytelen arra szorítkozni, hogy támogatja az amerikai álláspontokat, pedig azok sok kérdésben nem azonosak Brüsszelével. Európa szerint Saron az antiterrorista fellépés ürügyén valójában a palesztin önkormányzatot pusztítja el, közben megsértve a hadi és emberi jogokat is. Brüsszel belátta, hogy lépésről lépésre nem lehet rendezést elérni, ezért gyors és radikális kiegyezést szorgalmaz , ám se ereje, se befolyása nincs a Közel-Keleten. Sikernek tartják viszont, hogy a kezdetben Saron-párti Oroszország álláspontja most közelebb áll az európaihoz. Füzes Oszkár Új orosz koncepció készül az európai biztonságról? Ha más helyzet lesz, Moszkva új koncepciót dolgoz ki az európai biztonságról - válaszolta a Népszabadságnak az orosz külügyminiszter a NATO székhelyén folytatott tárgyalásai után. Az új atlanti-orosz tanács terve csak május közepére készül el, de a novemberi NATO-csúcsra már várják Putyint is. BRÜSSZELI TUDÓSÍTÓNKTÓL Igor Ivanov orosz külügyminiszter tegnap Brüsszelben Lord Robertson NATO-főtitkárral, majd Luxemburgban az Európai Unió külügyminisztereivel tárgyalt Moszkva euroatlanti partnerségéről. A brüsszeli találkozón folytatták, de nem fejezték be a NATO-Oroszország Tanács (NOT) előkészítő munkáit. A testületben Moszkva egyenjogú részt kap a NATO-döntések meghozatalában és végrehajtásában néhány stratégiai területen. A részletekről azonban komoly vita folyik, de Ivanov és Robertson is biztos benne, hogy május közepéig, a NATO reykjavíki külügyminiszteri tanácskozásig mindenben megegyeznek. Utána május végén Rómában a NATO- orosz csúcstalálkozón szentesíthetik Moszkva és a Nyugat új partnerségi rendszerét. — Nagyon közel vagyunk a megállapodáshoz - mondták. A Népszabadság kérdésére, vajon az új partnerség megszületése után Moszkva ellenzi-e a NATO bővítését, Ivanov kitérően válaszolt. - Mostani véleményünk jól ismert, de ha más helyzet alakul ki, akkor új koncepciót dolgozunk ki az európai biztonságról, figyelembe véve a megváltozott realitásokat - mondta. Ugyancsak tegnap Brüsszelben nyilatkozott Marc Grossmann amerikai külügyi államtitkár, aki szerint Washington a lehető legnagyobb mértékű NATO-bővítést szeretné. Reméli, hogy a prágai NATO-csúcson, novemberben ez így is történik. Atlanti források szerint lényegében, de azért még nem véglegesen eldőlt, hogy Szlovénia, Észtország, Lettország, Litvánia és Bulgária novemberben meghívást kap a NATO-ba. Egyre valószínűbb, hogy Románia is. Szlovákia tagságát Vladimír Meciar újbóli hatalomra kerülése akadályozhatja meg. Orosz források lapunknak elmondták: ha a NOT jól működik, akkor Moszkva feladja ellenkezését a NATO bővítésével szemben. Az Ivanov által említett új koncepció lényege az lenne, hogy Oroszország a NATO és az EU egyenrangú partnere legyen. F.O. CIA-vizsgálat Hans Blix ellen Az amerikai hírszerzés, a CIA megvizsgálta, elég szigorú-e Hans Blix svéd diplomata, az ENSZ iraki fegyverzet-ellenőrző programjának vezetője. Az eljárást a Pentagon héjái közé sorolt Paul Wolfowitz védelmiminiszter-helyettes kérte. WASHINGTONI TUDÓSÍTÓNKTÓL A Központi Hírszerző Ügynökség, a CIA az év elején megvizsgálta, eléggé szigorúan lépett-e fel a múltban az iraki fegyverkezési programok ügyében Hans Blix. A svéd diplomata, aki 1997-ig a bécsi székhelyű Nemzetközi Atomenergia-ügynökség élén állt, jelenleg az ENSZ iraki megfigyelő-, ellenőrző és szemlebizottságát vezeti. Irak és az ENSZ jelenleg is tárgyal a fegyverkezési programok helyszíni ellenőrzésének felújításáról. Bagdad a múlt héten elhalasztotta a megbeszélések következő fordulóját. A formális ok a közel-keleti helyzetre irányuló nemzetközi figyelem volt, ám Washingtonban úgy vélik, Irak megkönnyebbülve látja: az Egyesült Államok nem léphet, amíg nincs tűzszünet Izrael és a palesztinok között. A CIA-t Paul Wolfowitz kérte fel a vizsgálatra. Az amerikai sajtó a védelmi miniszter helyettesét tartja a háborút sürgetők vezetőjének. A CIA jelentése igazolta Blix tevékenységét, ami állítólag felbosszantotta Wolfowitzot. A miniszterhelyettes új frontot akart nyitni Blix és megbízatása ellen. Attól tart ugyanis, hogy a helyszíni szemlék — vagy akár a róluk folytatott elhúzódó tárgyalások — megtorpedózhatják a Szaddám Huszein eltávolítására indítandó katonai akciót. A héják rémálma az, hogy Irak beengedi a megfigyelőket, akik nem lesznek túlságosan szigorúak, és nem találnak semmit. Erre az ENSZ megszünteti a gazdasági szankciókat, és az Egyesült Államok nem tehet semmit - idéz egy volt amerikai diplomatát a The Washington Post. Colin Powell külügyminiszter és tárcájának szakértői Wolfowitzcal szemben úgy vélik, hogy a helyszíni ellenőrzés erőltetése Washington malmára hajtja a vizet. Feltételezik, hogy Huszein végül nem engedi be az ellenőröket, vagy ha igen, akkor sem teszi lehetővé munkájukat. Erre hivatkozva az Egyesült Államok sikeresen próbálkozhatna egy nemzetközi koalíció összekovácsolásával. Horváth Gábor Merénylet a thai-burmai határon MTI-JELENTÉS Súlyos merénylet történt tegnap Thaiföld és Burma (Miamar) határvidékén - a pokolgéprobbanás következtében nem végleges adatok szerint meghalt öt burmai, 27 pedig megsebesült. A robbantásos merénylet helyi idő szerint délután történt a Mae Szat helységbeli Barátság hídon, amely összeköti a két országot. A tettesek a pokolgépet egy utasszállító triciklin helyezték el. (A hídon triciklik szállítják át a határátkelőket.) A sebesültek között három burmai tisztviselő is van — közölte a thaiföldi bevándorlási hivatal illetékese az AFP szerint. A hídon többségükben olyan burmaiak közlekednek, akik Thaiföldön élnek és dolgoznak. Távirati Stílusban AZ UKRÁN KÖZPONTI választási bizottság a korábbi hírekkel szemben mégsem hirdetett hivatalos végeredményt a 72-es beregszászi választókerületben, ahol Gajdos István és Kovács Miklós verseng a parlamenti mandátumért. A bizottság szerint Kovács fellebezése ügyében hamarosan döntenek. (MTI) MEGHALT négy amerikai katona az afganisztáni Kandahár közelében egy lőszerrobbanás következtében. Az amerikaiak akkor vesztették életüket, amikor megkísérelték megsemmisíteni az al-Kaida terrorszervezettől zsákmányolt rakétákat. (dpa) FEL AKARTÁK ROBBANTANI az egyik kolumbiai elnökjelöltet a Karibtenger partján fekvő Barranquillában. A pokolgépes merényletben két ember meghalt, huszonkettő megsebesült, de Alvaro Uribe Vélez elnökjelöltnek nem esett baja. (MTI) NEPÁLI KATONÁK MEGÖLTEK tizenhét maoista fegyveres lázadót az ázsiai ország nyugati részén. Gianendra király a nepáli újév napján, vasárnap békére és egységre szólította fel népét. (Reuters) Idézőjel : : „Az európai jövőt lehetetlen a múlt vitáira építeni. ” Günter Verheugen, az Európai Unió bővítési biztosa a Benesdekrétumokról.