Népszabadság, 2002. április (60. évfolyam, 76-100. szám)

2002-04-16 / 88. szám

14 NÉPSZABADSÁG MUNKAKÖR 2002. ÁPRILIS 16., KEDD Kinek térül meg a tanulás? A diplomás vállalkozó férfi jár a legjobban A munkahely típusa szerint A HAVI NETTÓ JÖVEDELEM ALAKULÁSA (ezer forint) A legmagasabb iskolai végzettség szerint Életkor szerint NÉPSZABADSÁG-grafika Túl sok diplomát nem érdemes szerezni - ez a következtetés egyértelműen le­vonható a Gordio Tanácsadó Csoport internetes kutatásából, amelyben arra keresték a választ, hogy megtérül-e a tanulás Magyarországon. A felmérésben részt vevők többsége 35 évesnél fiatalabb volt, hiszen ez a korosztály használ­ja leginkább a számítógépes világhálót. A kérdezők arra kerestek választ, hogy a magasabb képzettség közvetlenül pénzre váltható-e? A kérdőívet kitöltő több mint 21 ezer ember természetesen nem mondható reprezentatív mintának, hiszen a lakos­ság kis része használja ma még az internetet, és közöttük az átlagosnál magasabb a fiatalok és a képzettebbek aránya. Arra viszont ez a felmérés megbízható választ adhat, hogy a ma­gasabb képzettség közvetlenül pénzre váltható-e, és milyen mértékben. A felmérésben részt vevők túlnyomó többsége 35 évesnél fiatalabb volt, hat­tizedük már dolgozik, a többiek még ta­nulnak, 44 százalékuk végzett középis­kolát, és további 40 százalékuk főisko­lát vagy egyetemet. Ez nagyon jó arány - állapítják meg a cég munkatársai hiszen a válaszadók négytizede még nem töltötte be a 26. évét. A nemek szerinti összetétel szintén eltér az or­szágos átlagtól, a mintában 58,5 száza­lék a férfiak aránya. Kereseti különbségek A már dolgozók - 8341-en - nettó keresete 120 ezer forint, ez majdnem duplája annak, amit a KSH regisztrált tavalyi átlagkeresetként. A férfiak bére — a statisztikai felmérések alapján — mintegy húsz százalékkal magasabb, mint a nőké a versenyszférában, és alig pár százalékos a különbség az állam­­igazgatásban. Azt gondolnánk, hogy a magasabb iskolai végzettségű fiatalok között ez az eltérés jóval csekélyebb. A kutatás meglepő módon ennek ellenkezőjét mutatja. Legyen bármilyen korcsoport­ról szó, a kereseti különbség legalább harmincszázalékos a férfiak javára, de nem egy esetben eléri az ötven százalé­kot. Felszálló ágban Ha a különböző életkorokban elér­hető kereseteket nézzük - a felmérés szerint -, a férfiak 26-45 éves koruk között vannak felszálló ágban, míg a nőknél 45 éves kor után sem csökken a kereset. Mi több, az 56—65 éves nők még képesek „ráerősíteni” vagy tízezer forinttal, míg férfi kortársaik jövedel­me húszezer forinttal alacsonyabb, mint a húsz évvel fiatalabbaké. A fel­mérést készítők ezt annak tudják be, hogy a középkorúak nehezebben tud­tak beilleszkedni az új gazdasági kö­rülmények közé, míg azok az idősebb nők, akik válaszoltak az internetes megkeresésre, láthatóan nyitottak a technikai újdonságokra. A papírformá­nak megfelel viszont a különböző régi­ókban elérhető keresetek szintje. A gazdaságilag jobb helyzetben lévő te­rületeken jó negyven százalékkal ma­gasabbak a jövedelmek. A fővárosi férfiak legalább kétszer akkora fi­zetésre számíthatnak, mint az Alföl­dön vagy az északkeleti régióban élők. A nőknek egyáltalán nem ilyen kedve­ző az alkupozíciójuk, ők nagyjából húszszázalékos különbséget érhetnek el. A keresetekben megbízhatóan tükrö­ződik az iskolázottság, kivéve a nyolc osztályt végzetteket. Ők azonban olyan kevesen vannak a mintában, hogy­ az ál­taluk megadott viszonylag magas kere­seti szint feltehetően a szabályt erősítő kivétel. A szakmunkások és középisko­lát végzettek keresete nem tér el egy­mástól. Az igazi ugrást a felsőfokú vég­zettség adja, ám ezen belül is érzékel­hető a különbség. Az egyetemi diploma mintegy húsz százalékkal ér többet, a doktorátus pedig további 15 százalék­kal fejeli meg az átlagosan elérhető ke­resetet. A diplomák gyűjtésének viszont - legalábbis e kutatás alapján - nincs sok értelme. Két felsőfokú végzettség adja az optimumot, ez mintegy negyven szá­zalékkal magasabb jövedelmet jelent, mint ha valakinek nincs diplomája. A harmadik és a negyedik felsőfokú vég­zettség megszerzése már alig jár kere­setemelkedéssel, sőt a nőknél a „túl­­képzettség” kifejezetten jövedelemron­tó tényező. Családi kötelezettségek Ha valaki teljesen szabadon választ­hatna munkahelyet és nemet, akkor a nyerő felállás: önálló vállalkozó férfi, vagy - kicsit rosszabb esetben — sza­badúszó férfi. A nők önálló vállalko­zásban szintén többet keresnek, mint alkalmazott társaik, bár ötven százalék­kal kevesebbet, mint a férfiak. De szabadúszóként érzékelhetően nem ma­gasabb a jövedelmük, mint ha alkal­mazottak lennének. Ennek oka feltehe­tően az, hogy a nem szabott munkaidő­ben dolgozó nők idejének jelentős részét tölthetik ki a családi kötelezett­ségek. A felső vezetők átlagos jövedelme tetemesen meghaladja a közép- vagy alsó vezetőkét. Az internetet használók körében - a felmérés alapján - az ön­­kormányzati tulajdonban lévő intézmé­nyeknél az átlagos jövedelem több mint felével alacsonyabb, mint a teljes mér­tékben külföldi tulajdonban lévő cé­geknél. Ennél az adatnál is tetten érhető az, hogy más az internethasználók ösz­­szetétele, mint a népesség átlagáé. A KSH adatai szerint a költségvetési szfé­rában dolgozók átlagkeresete ma már valamivel több volt, mint a verseny­­szférában dolgozóké. H. Sz. A Baumit Kft. osztrák tulajdonban lévő nemzetközi építőanyag-ipari konszern magyaror­szági leányvállalata, amely 1990-es alapítása óta mára már a hazai építőipar vezető vállalatai közé tartozik. Tevékenységét innovatív termékek, vevőorientált szolgáltatások, dinamikus fejlődés jellemzi. TERÜLETI KÉPVISELŐ - Budapest és környékére Elsődleges feladat az értékesítés, szervezési feladatok ellátása, önálló, felelősségteljes munkavégzés. A legalább középfokú szakirányú (építőipari) végzettség mellett az érté­kesítésben szerzett tapasztalatokra, gyakorlott számítógépes (felhasználói szintű) isme­retekre, jogosítványra és jó szervező- és kommunikációs készségre van szükség. A németnyelv-tudás előnyt jelent. TERMÉKMENEDZSER Elsődleges feladata a felelősségi körébe tartozó termékcsoport értékesítésének növe­lése, illetve egyéb, műszaki ismereteket igénylő feladatok ellátására keresünk felsőfokú építőipari végzettséggel, gyakorlott számítógépes ismeretekkel és társalgási szintű németnyelv-tudással rendelkező munkatársat. Jogosítvány és kiváló előadói készség elengedhetetlen. Mindkét pályázó munkahelye ideiglenesen budapesti, de tartósan dorogi irodánk lesz. Fényképes szakmai önéletrajzát (kézzel írott bevezetővel) május közepéig a következő címen várjuk: 1103 Budapest, Noszlopy u. 2. Tel.: 261-2500, baumit@baumit.hu Új lakások építésével és értékesítésével foglalkozó részvénytársaság ÉRTÉKESÍTÉSI ASSZISZTENST keres. Feltétel: min. középfokú végzettség, kitűnő számítógépes ismeret (MS-DOS, Word, Excel, internet), ingatlanforgalmazási ismeretek, jó szervezőkészség, jó kommunikációs készség. Marketingterületen szerzett tapasztalat és angolnyelv-ismeret előnyt jelent. Bérezés megegyezés szerint. Jelentkezni lehet a 387-8421-es telefonszámon. We (Foods Manufacturlng Company) are seeking fór 1) Export Sales Assistant 2) R&D Supervisor 3) Administrator fór General Affairs Profile of the candidate - Min. 1 years experience in that field - Fluent English - College or university degree - Computer skill (Word, Excel) - Able to work in Kecskemét city. Please mention your required salary (Gross) per Month and Job applied in the CV. The qualified Candidates should send their CV in English to Mr. iin, e-mail: cofsale@hanwha.hu HVB^Hungar^/ A HVB Bank Hungary Rt. munkatársat keres ASSZISZTENS munkakör betöltésére Elvárásaink: - középfokú közgazdasági végzettség - legalább kétéves asszisztensi gyakorlat - közép- vagy felsőfokú németnyelv-tudás - felhasználói szintű számítógépes ismeretek - jó kapcsolatteremtő és­­ápoló készség - kiváló kommunikációs készség. Sikeres pályázat esetén Ön egy kiemelkedő teljesítményt nyújtó bank tagja lehet, ahol szakmai fejlődésre és versenyképes jövedelemre számíthat. Kérjük, hogy szakmai önéletrajzát a megjelenéstől számított 8 napon belül juttassa el hozzánk! Címünk: HVB Bank Hungary Rt. 1054 Budapest, Akadémia utca 17. Humánpolitika Leépít a Semperit A gumiabroncsgyár kivonul Ausztriából Csaknem ezren azonnal elvesztik munkahelyüket, legfeljebb három­százan az anyag-előkészítés területén dolgozhatnak még két évig, akkor azonban egész Ausztriából kivonul a Semperit anyavállalata, a német Continental. BÉCSI TUDÓSÍTÓNKTÓL A traiskircheni autóabroncs-üzemben 106 éve indult meg a termelés. A gyár a nyolcvanas évek közepén csőd közeli helyzetbe került. Akkori tulajdonosa, a Creditanstalt a német Continentalnak adta el, amely az osztrák kormány 1,2 milliárd schillinges segélyével látott neki fejlesztési terveinek. A nekibuz­dulás nem tartott sokáig: az itt létreho­zott és hamarosan nyereséget termelő kutatási részleget 1990-től visszatele­pítették Hannoverbe. 1992-ben a nyereséges kerékpárabroncs-terme­lést Thaiföldre helyezték, miközben a gyár évi mintegy 400 millió schil­linges nyereségét az anyacég kivitte Ausztriá­ból, s nem költött itteni beruházás­ra. 1995-ben Ausztria elvesztette a Semperit márkájú gumi­abroncsok nemzetközi forgalmazási jogát. Az osztrák EU-csatlakozás nyomán a japán autóbe­hozatal már nem élvezte korábbi kedvezményeit, ezért a Toyota az addigi ausztriai beszállítást töre­dékére - 2,4 millió helyett 500 ezer ab­roncsra - csökkentette, pedig a gyár bevételének felét az autógumi-eladás tette ki. Az elsorvasztás újabb állomása volt a termelés egy részének áthelyezé­se Csehországba. A mostani, végleges bezárást a 36 or­szágban nyolcvan telephely felett ren­delkező Continental súlyos vesztesége­ivel magyarázza. A 2000-ben elért 205 millió eurós nyereség után tavaly 258 millió euró volt a veszteség. A kereslet visszaesésén túl a kárenyhítés céljából elrendelt telephelybezárások vártnál nagyobb költsége magyarázza a veszte­séget. Traiskirchen megmentésének több kísérlete is meghiúsult. Nem tolongnak a vásárlók: egyelőre csak Mirko Kovats osztrák vállalkozó próbálkozik, bár ed­dig hiába. A Continental nem fogadta el - jelképes - egy eurós vételi ajánlatát, bár Kovats a munkahelyek megtartását ígérte. A németek azonban nemcsak sok millió eurót remélnek az ingatla­nért, de az új tulajdonostól a márka minden védjegyének feladását is elvár­ják. Kovats ezt először nem ajánlotta fel, most ezen a ponton változtatott, ám sok esélye így sincs. A Semperit üzemi tanácsa szívesen venné, ha az ÖIAG, a va­gyonügynökség beszáll­na. Az osztrák privatizá­ciós szervezet ezt az ötle­tet elvetette, mondván, a visszaállamosítás nem tartozik feladatai közé. A Continental egyéb­ként hetvenmillió euróra becsüli a telephely bezá­rásával, a szociális intéz­kedésekkel járó költsége­ket. Hasonló veszély fe­nyegeti a svéd Gislaved­­ben és a mexikói Gua­­dalajarában működő te­lephelyet (770, illetve 1164 munkahely). Gis­­lavedben az ausztriaihoz hasonlóan megfeneklett az üzem eladásáról kezdődött tárgya­lás, ám ott ipari park létesítését terve­zik, több befektető részvételével. Ez az elképzelés foglalkoztatja Martin Bartenstein gazdasági minisztert is: konkrét terv még nincs, pedig az elma­radottnak besorolt dél-alsó-ausztriai ré­gió legalább nyolcvanmillió euró hitel­re és garanciára számíthatna. Szászi Júlia A Semperit üzemi tanácsa szívesen venné, ha a vagyonügynökség beszállna. De a szervezet ezt az ötletet elvetette, mondván, a visszaállamosítás nem tartozik feladatai közé. Nokia-ösztöndíj A Nokia negyedik éve ad ösztöndíjat a felsőoktatásban tanuló­ utolsó előtti éves, illetve doktori tanulmányokat folytató fiataloknak. A két félévre szóló anyagi segítségben azok a pályázók részesül­hetnek, akik saját szakterületükön vala­mi módon távközlési témában folytat­nak tanulmányokat. Az idei évben három egyetemi és nyolc PhD-s hallgató kapott Nokia-ösz­­töndíjat. Az ösztöndíj két félévre, tíz hó­napra szól; havi összege főiskolai és egyetemi hallgatók esetében 34 ezer fo­rint, PhD hallgatóknál pedig 42 ezer fo­rint. Az ösztöndíj hivatalos pályázati fel­tételei megtalálhatók a www.nokia.hu weboldalon. Sz. B. Munkavállalási engedélyek MTI-JELENTÉS A Foglalkoztatási Hivatal adatai szerint 2002 tizenötödik hetében összesen 1045 munkavállalási engedélyt adtak ki kül­földi állampolgároknak - közölte a Gaz­dasági Minisztérium. A január elseje óta kiadott új engedé­lyek száma ezzel 11 981-re emelkedett. Az előző év első 15 hetében csaknem ugyanennyi, 11 456 engedélyt adtak ki. A közlemény szerint az eddigi ten­denciát az év egészére vetítve valószínű­síthető, hogy a kiadott engedélyek szá­ma 2002-ben nem éri majd el a 81 ezres felső korlátot. A tárca közleményében emlékeztet arra, hogy a gazdasági miniszter 81 ezer főben határozta meg az egyidejűleg Ma­gyarországon foglalkoztatható külföldi állampolgárok létszámát. A lejárt érvényességű engedélyek szá­mát is figyelembe véve országosan még 39 678 engedély kiadására van lehető­ség. Az idén kiadott engedélyek között 21 olyan kérelem szerepelt, amelyet a ked­vezménytörvény alapján nyújtottak be.

Next