Népszabadság, 2002. július (60. évfolyam, 151-177. szám)
2002-07-27 / 174. szám
Sikerülni fog! Egy gyereket kellett volna megkérdeznem, vagy éppen vele megíratni ennek a könyvnek az ismertetőjét. Csakhogy a 12 éves forma srácok általában nem szoktak olyan szabatosan fogalmazni, hogy rájuk bízhatnánk saját véleményük leírását. Igaz, közülük azok, akik élvezettel olvassák az Északi fényt, valószínűleg írni is tudnának róla. Mostanában divatjuk van a misztikus világot építő gyerekregényeknek, amelyek olvasásra bírták a televízió-videó nemzedékét. Kiderült, hogy bármit híresztelnek az iskolában, tudnak olvasni, és nem is csak a képregények szappanbuborékának szövegét. Mondom, egy ilyen, regényeket gyakran olvasó gyereket kellene megkérdezni arról, mennyire találja fordulatosnak és izgalmasnak a történetet. Nekem nem volt minden pontja világos az elbeszélésnek, máskor pedig túl könnyen kitaláltam, mi fog következni, de azért jól éreztem magam a könyv sajátos hangulatában, amelynek fontos építőeleme a mai világunkban unikumként ható emelkedett nyelv. A kiadó a részben Oxfordban játszódó történet fordítására kellő mértékben ügyelt, és szerintem az olvasók, ha érdekli őket a mese, ízlelgetni fogják a mindennapjainkban ritkán használt olyan kifejezéseket, mint felhorkant, kicsuszszant, minduntalan, szütyő. Meg az olyan mondatokat, hogy A hideg akár a kard vágott a nyakába, és arcán megfagytak a könnyek Nagy dolog - legyint a régi vágású olvasó. Nagy - állítom én. Még akkor is, ha a misztikus ködből végül is csak szokásos tanulság bukkan elő: a felnőttek túlbonyolítják a dolgokat, a hatalmukat arra használják, hogy ők mondják meg, mi a jó, miközben, ha rossz tetteket visznek véghez, a céljuk sem lehet helyes. Különben is a jó lényegét csak a gyerekek érthetik meg, csakis rájuk lehet bízni a világ megmentését. És amikor a végső megoldáshoz érek, sajnos érzem, ahogy a rossz filmfordításokból átszivárog egy alapmondat:-Meg tudjuk csinálni. Eljöttünk idáig, nem igaz? Meg tudjuk csinálni. A könyv gondolatai könnyen érthetők, olvasni már nehezebb, de megéri belevágni bármelyik ötödikesnek. Sikerülni fog! (Magyar Könyvklub, 330 oldal, 1590 forint) Kelen Károly Philip Pullman: Északi fény NÉPSZABADSÁG KÖNYVSZEMLE 2002. JÚLIUS 27., SZOMBAT 31 Az öröklét színeváltozása Vasy Géza: Kormos István „Amíg vannak utódok, megőrződnek a versek” - ezekkel a szavakkal zárja Vasy Géza Kormos Istvánról készült pályarajzát. Az évfordulós időzítésű munka szerzője — idén októberben van a költő halálának huszonötödik évfordulója - láthatólag nem kételkedik, hallgatólagosan ugyan, de minden megállapítása annak a bizonyosságnak a szellemében fogalmazódik meg, hogy Kormos István helye, rangja és hatása a magyar irodalmi hagyományban szilárd, tudott, és mindenki számára nyilvánvaló tény, az irodalmi tudat kikezdhetetlen közmegegyezése. A huszonöt év amúgy is kényes évforduló. Letelt az irodalmi félmúlt, az élő költő jelenléte és az irodalomtörténeti beiktatás közötti bizonytalan, félhomályos és veszedelmes idő: aki ilyen pillanatban ír a költőről, annak bizony el kell gondolkodnia arról, hogy valóban „megőrződnek”-e a versek, s ha igen, miféle versekként őrződnek meg, miféle új értelmet és minőséget mutatnak fel az irodalmi öröklét színeváltozásában. Ehhez képest Vasy könyve - legalábbis ebben a tekintetben - meglehetősen problémátlan munka. Szövege nemigen látszik tudni az őt szülő irodalomtörténeti pillanat szorongató felelősségéről, s paradox, bár teljesen logikus módon éppen azért nem képes a pillanat kockázatát vállalva határozottan megadni Kormos költészetének immár az irodalomtörténeti kánonban elfoglalandó rangját és helyét, mert ezt a rangot és helyet kész ténynek veszi. A monográfia ezért kénytelen részfeladatok elvégzésével beérni. Közöttük is a legfontosabbal: Kormos játékos-színészies lénye minden vele kapcsolatos dolgot folyvást misztifikált és legendásított, így például életműve keletkezéstörténetét és időrendjét, de személyes élete tényeit, születésének körülményeit, iskoláit, szerelmeinek számát stb. is. Vagy gondosan feltárja Kormos életének tényszerűen dokumentált (vagy dokumentálható) összefüggéseit, s evvel lehetővé teszi - most először -, hogy pontosan bemérhessük ennek a folytonos önmitizációnak a mélységét és kiterjedését. Ugyanilyen gondosan veszi számba a költői életmű jellegzetességeit is. Számtalan fontos megállapítást tesz Kormos motívumairól, tartalmi állandóiról, verstechnikájáról, nyelvteremtő erejéről, mint ahogy meggyőzően leltározza fel és elemzi Kormos költészetének szerep-repertoárját, az árva, a szegénylegény, a clown és a többiek maszkját-jelmezét. Tartalmasak és hasznosak az életmű kulcsverseinek tüzetes elemzései is. Vasy munkájának így megvan a maga nem kevés haszna: bár igazi kihívásával elmulasztott szembenézni, adatai, elemzései és következtetései nélkül nemigen dönthet Kormos István dolgában az utókor. (Balassi, 270 oldal, 1500 forint) Takács Ferenc A költő harmadik feleségével, Péter Mártával és kislányával, Lucával 1973 A holdsarló világa Mohamed az üldözői elől egy barlangban bújt el. A barlang bejáratát egy pók beszőtte. A pókháló láttán keresői nem álltak meg, továbbmentek, így menekült meg a próféta, és mára az iszlám világvallássá lett. Köszönetük jeléül hívei nem bántották, ma sem bántják a pókokat. Mi, magyarok a törököktől vettük át ezt a szokást. Nyugat-Európában könyvesboltok külön polcai kínálják az iszlám kultúrával foglalkozó könyveket. Filozófusok, teológusok gondolatainak fordítása mellett könyvet írnak a muzulmán dinasztiák zászlóiról, a „szeretni” igéről és annak szinonimáiról az arab nyelvben. Sajnos nálunk a világ második legnagyobb vallásáról kevés könyvet terjesztenek. Sokak öröme, hogy az iszlámot hiányosan bemutató magyar könyvpiac a napokban egy újabb könyvvel bővült. A National Geographic fényképekkel gazdagon illusztrált kötete ezt a világot mutatja be. A sokszor titokban készült színes és fekete-fehér életképek, portrék többsége önálló történet. Az ismeretterjesztő cikkek nem romantikus sivatagi hercegekről vagy női egyenjogúságért küzdő feleségekről szólnak, hanem aerobikozó szaúd-arábiai nőkről, szent helyek zarándokairól, királyokról és államfőkről, ligetben bulizó maláj iskolásokról, szabadságharcosokról, amerikai gyorsétteremben beszélgető üzletemberekről, 1,3 milliárd emberről, születéstől a halálig, Indonéziától Marokkóig. Helikopteren utazó bankárok beszélnek az arab pénzvilágról, olajsejkek az olajüzletről, köveket dobáló palesztinok a történelmükről. A tudósítások megjegyzésekkel, magyarázatokkal önálló fejezetekké válnak. Így az olvasó témaspecifikus, komplex információt kap. Igaz, a fejezetcímek egyben a nyugatiak „Kelethez” való viszonyát is tükrözik. Az első fejezetnek a Kezdeti benyomások címet adták. A legelső, arab földön járt újságírók (XX. század eleje) megőrzik a kulturális gyökereiket, és kívülállókként hasonlítják össze a korábban olvasott vagy hallott információkat a valósággal. Lelepleznek, és kiderül: a háremhölgyek között csúnyák is vannak. A kötetet kronológiai sorrendbe összeállító szerkesztők minden cikk mellett az írás szerzőjét is bemutatják. Fontosabb, hogy a tudósítóvá lett újságírók már helybélikként ismertetik az élményeiket. Házas állatokon utaznak, olcsó bazári éttermekben esznek, alkalmazkodnak. Utazásainak hatására Thomas J. Don Bell, Iszlám Abercrombiet például felvette az iszlámot, és a mekkai zarándoklatról szóló beszámolójának már ő a főszereplője. (National Geographic, 285 oldal, 7250 forint)Galgóczi István Asszony Szaud-Arábiából VÁLOGATOTT KÖNYVJEGYZÉK Költészet Alaf, Úri Szándékos lassúsággal Belvárosi, 62 oldal, 980 forint Bodor Béla Ragtime a Vérnősző Barommal Orpheusz, 81 oldal, 1300 forint Czigány György Mézet ont az ég Szt. István Társ., 105 oldal, 950 forint Képes Gábor Az élet egy nagy öröklakás FISZ, 103 oldal, 1200 forint Rékasy Ildikó A régi roffi kert Stádium, 119 oldal, 1344 forint Simon László L. (szerk.) Munkás, paraszt, értelmiség, munkaverseny lázában ég! Korona, 240 oldal, 2500 forint Szentmártoni János (szerk.) Az év versei M. Napló, 334 oldal, 2492 forint Tóth Judit Összegyűjtött versek CET Belvárosi, 354 oldal, 1200 forint Széppróza Bahrampour, Tara Lámni és visszatérni Könyvklub, 408 oldal, 1990 forint Christie, Agatha A Bertram Szálló Európa, 320 oldal, 1050 forint Ébert Tibor Kaleidoszkóp Belvárosi, 255 oldal, 990 forint Fonyódi Tibor Isten ostorai Kalandor, 403 oldal, 1780 forint Jónás Tamás Bánom, hogy a szolgád voltam Romano Kher 303 oldal, 2000 forint Kapitány Gábor Tizenkét evangélium General Press, 712 oldal, 3000 forint Millet, Catherine Catherine M. szexuális élete Ulpius-ház, 226 oldal, 1580 forint Muhsen, Zana Szabadságot ígértem Nadiának Könyvklub, 224 oldal, 1750 forint Nagy Gábor (szerk.) Az év novellái, 2002 M. Napló, 335 oldal, 2492 forint Salinger Richárd Apám beájulna Ulpius-ház, 226 oldal, 1580 forint Sarusi Mihály Petőfi, más Szépírás, 151 oldal, 1300 forint Sisman, Robyn Jóbarátok Európa, 448 oldal, 1500 forint Szécsi Noémi Finnugor vámpír JAK/Kijárat, 196 oldal, 1190 forint Szélesi Sándor Vadásznak vadásza Kalandor, 394 oldal, 1780 forint A fordító regénye Bartos Tibor: Magyar szótár I—II. Bartos Tiborról, az öntörvényű fordítóról a nyolcvanas évek elején két legenda keringett: hogy szótárat ír, és hogy regényeinek bekötött kéziratai sorakoznak ruhásszekrénye alján. Egyik legenda sem tűnt képtelenségnek. Bartos olyan erős ízekkel szólaltatott meg a romantikus Thomas de Quinceytől a vadmodern Henry Milleren át a beat Jack Kerouacig mindenkit, akit magyarításra érdemesnek tartott, hogy nem volt nehéz feltételezni, maga is ír. Szótárat mindenképpen, és úgy, mintha regény volna, elvéthetetlen, személyes stílusban. Ez pedig, tudományos munkáról lévén szó, nem szokványos teljesítmény. Az oka egyszerű: műve nem kompiláció, hanem saját - négy évtizedes - gyűjtés. Biciklivel járta az országot, jegyezte, amit hallott. Saját használatra készült, olyan ember szükségletét kielégítendő, aki a nyelvvel iparosként dolgozik. Az iparos munkája azonban nem begyakorlott mozdulatok unalmas ismétlése, hanem szüntelen problémamegoldás. Bartos előszava egész esszét kanyarít arról, hogy az ipar hogyan termékenyítette meg a nyelvet pusztán azáltal, hogy kénytelen megnevezze, amivel dolgozott. Ha írónak a nyelv szerszám, a szótár a szerszámosládája. Bartos szótára abban különbözik más szótáraktól, hogy nem kell hozzá „szótári KRESZ”, ahogy ő mondja, nincsenek nyilak, szögletes zárójelek, hagyja, hogy a szavak maguk magyarázzák egymást. Műfaját tekintve tezaurus - szókincstár annak is az a változata, amely ellentétpárokba (van, nincs; fontos, mellékes), fogalomkörökbe (beszéd, párbeszéd, kérdés, válasz) rendezi anyagát. Háromszáznégy ilyen csoportot különít el. A szótáríró gyűjtőmunkája előtt tisztelegve a 72. sorszámú, Gyűlik fogalomkörből álljon itt egy hiányos szemelvény: gyűjt, összeszed, összehord, egybegyűjt, egyesít, csukorít, összeterel, összever (gulyát), megtérít (pásztor), gyűjtöget, félretesz, tartalékol, takarékoskodik (spórol), gárül, halmoz (kumulál), kuporgat, zsugorgat, élére rak (tezaurál), szerez, szert tesz rá (akvirál), harácsol, összelopkod, összeollóz, ömleszt, torlaszt, tornyoz (felhalmoz) — mármint köz- és tájnyelvi, archaikus, argó- és mesterségbeli szavakat. Minden hivatásos szótárforgató tudja, hogy a szótárakban többnyire csak azt találja meg, amit eleve tud. A jó szótárat nem is az teszi, hogy megtaláljuk-e benne, amit keresünk (aligha), hanem hogy megtaláljuk-e benne azt, amit nem keresünk. Bartoséban feltétlenül. Igazi gazdagságát akkor tárja elénk, ha úgy olvassuk, ahogy a szótárakat valós természetük szerint kell, vagyis regényként. Hogy Bartos szekrényének aljából még mi kerül elő, kiszámíthatatlan. Szótára mindenesetre az utóbbi évek egyik legizgalmasabb olvasmánya: ebben aztán valóban a nyelv írja végtelen önmagát, és egyúttal a megszállott szótárkészítő élete regényét is. (Corvina, 870+346 oldal, 6400 forint) Ferencz Győző A mellékletet szerkeszti: Varga Lajos Márton A könyvjegyzéket a Könyvkereső adatbázisa bocsátotta rendelkezésünkre