Népszabadság, 2002. december (60. évfolyam, 280-303. szám)
2002-12-09 / 286. szám
20 NÉPSZABADSÁG MOZAIK 2002. DECEMBER 9., HÉTFŐ Iván Lexa őrizetben marad POZSONYI TUDÓSÍTÓNKTÓL Az ügyben illetékes pozsonyi bíró szombaton helyt adott a nyomozótiszt kérésének, és vizsgálati fogságba helyezte az elmúlt hét csütörtöként letartóztatott Ivann Lexát. A Szlovák Információs Hivatal (SIS) volt igazgatóját gyilkosságra való felbujtással, államtitkok veszélyeztetésével, szabotázsakciók előkészítésével és több más súlyos bűntettel gyanúsítják. A volt titkosszolgálati főnök védőügyvédjei az illetékes megyei bíróságnál fellebbeztek a szombati döntés ellen. A mostani gyanú szerint Lexa a titkosszolgálatok egykori főnökeként 1995-ben hivatali jogkörével visszaélve megfigyeltette Róbert Remiást. Ő barátja volt annak a Fegyveres Oszkárnak, aki a SIS alkalmazottjaként részt vett az akkori szlovák államfő, Michal Kovác fiának az erőszakos külföldre hurcolásában. Fegyveres erről a titkos akcióról részletesen beszámolt barátjának, aki ezeket az információkat - azt is, hogy Lexa parancsára egy gépkocsi csomagtartójában csempészték Ausztriába a megvert és elkábított ifjabb Michal Kovácot—el akarta mondani szlovák oknyomozó újságíróknak. 1996 áprilisában azonban szörnyethalt, miután felrobbant az autójába szerelt pokolgép. A megalapozott gyanú szerint a felbujtó Lexa volt, aki mindenáron el akarta hallgattatni Remiást. A merényletet feltételezhetően a szlovákiai alvilág két hírhedt alakja, Imrich Oláh és Jozef Rohác hajtotta végre. Mindkettőjükről azt is feltételezik, hogy ők voltak a tettesei a budapesti, Aranykéz utcai robbantásnak, és más magyarországi bűncselekményeknek. Ám ezt hitelt érdemlően még nem sikerült bizonyítani, mert a két férfinak nyoma veszett. Fegyveres Oszkár pedig az életét féltve azóta külföldön bujkál. Pozsonyi hírforrásaink szerint védett tanúként segíti a nyomozást. Lapunk megkeresésére Boris Azaltovic cáfolta a Magyar Televízió Híradójában neki tulajdonított megállapítást, miszerint Iván Lexa adott volna megbízatást az Aranykéz utcai merényletre. - Valószínűleg a nyelvtudás hiányából adódó félreértésről lehet szó, mert ilyen feltételezésre jelenleg semmiféle bizonyíték nincs - tette hozzá a szlovák belügyminisztérium szóvivője. Szilvássy József Miss Turkey a világszépe LONDONI TUDÓSÍTÓNKTÓL Szombat délután végre megszületett a döntés: török lány 2002 Miss Worldje. A versenyt, mint emlékezetes, eredetileg Nigéria látta volna vendégül, és kilencvenhat ország szépsége meg is érkezett az afrikai országba. Az esemény azonban tragédiába fulladt. Először a versenyzők tiltakoztak - Dánia, Ausztria, Costa Rica és Svájc legszebb hölgye bojkottálta is az összecsapást -, hogy egy észak-nigériai bíróság halálra kövezésre ítélte a harmincéves, házasságon kívül gyermeket szült Amina Lawalt. Majd kétszáz személy lelte halálát, és négyszázan sérültek meg zavargások következtében, amelyeket egy újságcikk váltott ki, azt állítva: ha Mohamed próféta élne, talán a szépségverseny egyik részvevőjét venné feleségül. Az összecsapások elől Londonba, az 1951-es első világszépségverseny első helyszínére menekültek a hölgyek a rendező, Julia Morley fennhatósága alatt, és egy a Heathrow repülőtérhez közeli sivár hotelben szállásolták el őket. Maga a verseny a kétezer nézőt befogadó észak-londoni Alexandra Palotában került megrendezésre. A brit tévéállomások nem közvetítették a vetélkedőt, mert nem tartották érdekesnek, a világ száznegyvenhárom országában mégis több mint kétmilliárd néző követte a műsort. A győzelmet Miss Jarkey, a huszonkét éves Azra Akin szerezte meg, aki az alkalomra arany és piros színű virágmintás ruhakölteménybe öltözött. A modernizáció jegyében, a szexizmus vádjának elkerülése érdekében eltörölték a fürdőruhában való megmérettetést. A közönség elégtétellel vette tudomásul a hírt, hogy a való világban a bájos hölgyek közgazdászok, jogászok, fogorvosok, újságírók. A világszépe százezer fontos pénzjutalomban részesült, és egy értékes diadémet is kapott. Bundáról aligha lehetett szó: a négy brit országrész Missei még a húszas középdöntőbe sem jutottak be. A jövő évi versenyre Kínában kerül sor, ahol az emberi jogok helyzete mellesleg ugyancsak kérdéses. R. Hahn Veronika Szépségkirálynő-választás Nigéria helyett Londonban fotó: reuters -kierandohektv t Sorstalanság kicsiben Ha ugyan kérdik, itt, az elején kell elnézést kérnem azoktól, akik azt hitték, hogy Kertész Imréről olvashatnak méltató (gyalázkodó) sorokat, és már fogalmazták gyalázkodó (méltató) mondataikat, nem, ez a szöveg nem róla, hanem egy másik emberről, Radics Péterről szól, aki a közszolgálati tévét tudósította Washingtonból; háromszor került eddig a lapok címlapjára, először, amikor nagy nyilvánosság előtt vallotta meg homoszexualitását, másodszor, amikor ott, kint, egy gyorsbüfé előtt leütötte valaki, és egy kisebb tenyérnyi rész letört a koponyájából, bele az agyába, csoda, hogy életben maradt, végül arról írtak a lapok, hogy halottak napján huszonhat napos, az amerikai hálaadásig tartó éhségsztrájkba kezdett azért, hogy a pápa áldásával fejezze ki: a homoszexualitás nem bűn, a huszonhat nap eltelt, azóta semmi hír Radics Péterről, illetve egyvalami még tudható, az, hogy az éhségsztrájk bejelentése után néhány nappal a magyar televízió vezetősége közölte vele, nem tartanak többé igényt a tudósításaira, nyilván a vezetőség nem akarta, hogy egy homokos képviselje a közszolgálati csatornát Amerikában, egy balhés fickó, akit csak úgy leütnek az utcán, és aki nem átall a washingtoni pápai nunciatúra előtt demonstrálni és a pápához fordulni, nem, egy ilyen ne képviselje a közt, nem baj az sem, hogy a magyar televíziónak ez a lépése alkotmányellenes; az alaptörvény ugyanis tiltja, hogy bárkit származása, vallási, nemi hovatartozása miatt hátrányos megkülönböztetés érjen; gondolom, a magyar televízió meg akar felelni a nézői igényeknek, miközben befolyásolni igyekszik a közgondolkodást, ez a feladata, erről is törvény szól, de nem hallhattuk a civil szervezetek hangját sem, a mindig aláírást gyűjtőkét, az újságírók érdekvédelmi szervezetei sem tiltakoztak, a képernyőt elcsúfító sárga karikákon vitatkozik a politikai és a szakmai elit, most, hogy Radics már nem látható, nyilván ez a legfontosabb probléma, de azért egy információval gazdagabbak lettünk közben, hiszen megtudtuk, hogy most a valóságshow a legfontosabb dolog, ami Magyarországon történik, egy tucat egészséges ember kukkolása, hogy kibírják-e luxuskörülmények között az egymásrautaltságot, miközben Washingtonban az egyik honfitársunk haldoklik, tudtunkkal és közönyünktől kísérve, kiebrudalva, megalázva, semmibe véve és jogfosztottan, ő, aki a mi szolgálatunkra szerződött — ez az európai értékrendet magának tudó Magyarország, ez a reménytelinek hazudott XXI. század, ilyenek vagyunk, igen, és majd jön egy nap, és megint róla olvasunk a lapokban, talán azt, hogy már nem tekinti hazájának ezt az országot, és akkor jönnek, akik ilyenkor jönni szoktak, és hazaáruló bitangnak nevezik majd, és jönnek mások, akik megvédik őt, de már ők is csak hazudni tudnak, vagy ennél is szomorúbb hírt kapunk (ne adja Isten!), és röviden elmondják majd az életét, kevesen tudják majd, hogy ki ő, vannak, akik sírni fognak, én is, hacsak magam is el nem felejtem. Jorgosz Baia Az FBI segített a maffiának Hét éve van szökésben a 22 gyilkossággal vádolt keresztapa Az FBI bostoni irodájának munkatársai a hetvenes-nyolcvanas években aktívan együttműködtek a helyi olasz maffiával, segítettek eltitkolni informátoraik bűncselekményeit, sőt, még gyilkosságokban is segédkeztek. A kongresszusi vizsgálóbizottság előtt megtagadta a tanúvallomást a massachusettsi szenátus volt elnöke: 22 gyilkossággal vádolt bátyját hét éve körözik. ____________LONDONI TUDÓSÍTÓNKTÓL____________ Megtagadta a kongresszusi bizottság kérdéseinek megválaszolását a Massachusettsi Egyetem jelenlegi elnöke. William Bulger korábban tizenhét éven keresztül az állam szenátusának élén állt, miközben bátyja, Whitey Bulger az FBI tudtával a helyi szervezett bűnözés egyik vezetőjeként legkevesebb 22 gyilkosságot követett el, vagy rendelt meg, s hét éve bujkál a hatóságok elől. William Bulger az amerikai alkotmány ötödik kiegészítésére hivatkozott, amelynek értelmében senki sem köteles önmagára nézve terhelő vallomást tenni. A volt politikus annyit elismert, hogy néhány héttel bátyja elmenekülése után kapott tőle egy telefonhívást. Azt mondta, azért nem szólította fel az önkéntes megadásra, mert úgy vélte, az nem áll Whitey érdekében. Egy volt bostoni ügyész korábban a testület előtt megerősítette, hogy tudott az FBI és Whitey Bulger kapcsolatáról. A keresztapa információkat adott a Szövetségi Nyomozó Iroda bostoni kirendeltségének, onnan cserébe figyelmeztették az ellene folyó vizsgálat fejleményeire, illetve kiadták a rá terhelő tanúvallomást ígérő személyek nevét. Volt rá eset, hogy az illetőt megölték, ám az FBI a gyilkosság eltussolásában is segített: szabotálták a rendőrségi vizsgálatokat, nem osztották meg a nyomozókkal az információt. Sőt arra is volt példa, hogy megfenyegették a túlságosan is igyekvő államügyészeket vagy rendőröket. Így járt a szóban forgó ügyész is, akit az elvben beosztottjának tekinthető helyi FBI-irodavezető üvöltve figyelmeztetett: ráfázik, ha nem hagyja abba az önálló nyomozást. Az FBI-nak a Bulger által vezetett Winter Hill-i maffiával kapcsolatot tartó ügynökei rendszeresen kaptak ajándékokat és kisebb szívességeket a bűnözőktől. A kongresszusi vizsgálat alatt végig a teremben ül Joseph Salvatti, akit 1967- ben harmincévi börtönre ítéltek egy gyilkosságért, amelyet nem ő, hanem az FBI egyik informátora követett el. A Szövetségi Nyomozó Iroda J. Edgar Hoover egykori igazgató tudtával hallgatott az igazi tettesről, és hagyta, hogy Salvatti az utolsó napig kitöltse büntetését. Horváth Gábor Betörtek a Van Gogh Múzeumba A múlt heti nagy gyémántlopás és az IKEA-bombák után újabb csapás érte a korábban példás holland közbiztonságot: szombat hajnalban az amszterdami Vincent Van Gogh Múzeumból elemelték a művész két híres képét. _______BRÜSSZELI TUDÓSÍTÓNKTÓL_______ Szombat reggel, nyitás előtt két órával a takarítók vették észre, hogy a fő kiállítóterem egyik faláról hiányzik a Scheveningeni tengeri látkép és Nueneni gyülekezet távozik a református templomból című festmény. Mindkét kép világhírű, együttes eszmei értékük százmillió dollár körül van. Az Amszterdam közepén lévő Van Gogh Múzeumot - amely a művész hétszáznál több alkotásának otthona - szombat délutánig ki se nyitották, hogy a nyomozók nyugodtan dolgozhassanak. A tolvaj is nyugodtan dolgozhatott szombatra virradó éjjel: az épület tetejére létrával mászott fel, onnan egy ötméteres kötélen a hátsó fal mentén ereszkedett le az egyik földszinti ablakhoz, betörte, bement, leakasztotta a képeket, majd ugyanazon az ablakon át nyomtalanul eltűnt. Bár csak majdnem nyomtalanul, mert az egyik szomszédban lakó látott valakit, amint egy nagy csomaggal a hóna alatt elhalad a múzeum hátsó fala mellett. A betörő maga után hagyta az ablaküveg betöréséhez használt vastag rongyot is. A szakértők számára rejtély, miért nem jelzett a szombat reggel bekapcsolt és hibátlannak talált riasztórendszer. Az infravörös mozgásérzékelők semmit nem „láttak”, a biztonsági kamerák felvételeit pedig még vizsgálják. Semmit nem vett észre az épület körül és azon belül járőröző őrség sem. A múlt hét elején Hágában lopták el egy gyémántkiállítás legértékesebb tárgyait. Az egyik eltűnt műkincs már-már „koronázási ékszer”, drágaköves tiara, a holland királyi család tulajdona. A mindenféle érzékelőkkel védett tárgyakat egy külön szobában tárolták, különlegesért biztonságosnak vélt üvegtárlókban. A huszonnyolc nagy ékszertartóból a tolvajok hatot betörtek, és szakértő módon válogattak a kincsek között. Mivel a legértékesebb, egyedi darabokat vitték el, törvényesen ezeket sem lehet piacra dobni. A gyémántkiállítást is bezárták, és az ékszerek tulajdonosainak nyomatékos kérésére nem is nyitják ki soha többé. A holland közvélemény úgy érzi, hogy egy vagy több új, az eddigieknél erősebb bűnszövetkezet szemelte ki célpontnak az országot. Az eddigi adatok szerint az IKEA bútoráruházakban elhelyezett pokolgépek mögött sem terrorista-, hanem közönséges bűnözői csoportok állnak. Begyűjtik a fegyvereket ZÁGRÁBI TUDÓSÍTÓNKTÓL Az év végéig valószínűleg megfogyatkoznak a Horvátországban privát kézben levő fegyverek. A belügyi szervek ugyanis bejelentették, hogy 2003. január 1-jétől vége a moratóriumnak. Aki addig nem szolgáltatja be illegálisan tartott fegyverét, 6 hónaptól 3 évig terjedő börtönre vagy húszezertől százötvenezer kunáig terjedő pénzbüntetésre számíthat. A háborús események nyomán sok fegyver maradt a leszerelt katonáknál, s a laktanyák megrohamozása során is számos harci eszköz került magánkézbe. Az „Elnémulnak a fegyverek” szlogen jegyében szervezett akció azonban eredményes volt: csaknem két év alatt a lakosság 115 Scorpio géppisztolyt, 592 automata puskát, 99 golyószórót, 38 gépfegyvert szolgáltatott be. Emellett előkerült öt Heckler & Koch rohampuska, 29 ezer kézigránát, 2228, vállról indítható páncélelhárító és légvédelmi rakéta, valamint 14 és fél ezer különböző akna. Djordje Zelmanovic Kifizetődhet a jótékonyság Folytatás az 1. oldalról Általánosan jellemző, hogy a cégek egyre kreatívabbak, ha adományozásról van szó. Ertsey Katalin elmondta: mára a vállalatok is rájöttek, hogy segíteni nemcsak pénzzel lehet. A jótékonyság egyik módja, amikor használt, de még jó állapotú számítógépeket, leselejtezett könyveket vagy éppen szaktudást és önkéntes munkát ajánlanak fel egy-egy cég dolgozói. A legismertebb példa erre az árvízi segítségnyújtás, amelynek során közhivatalok és magánvállalkozások alkalmazottai egyaránt kivonultak a gátakra. Az ügyvezető igazgató kiemelte a General Electric dolgozóinak akcióját is: ők a környező településeken, kis közösségekben, iskolákban, óvodákban, szociális otthonokban segítettek, például az épület kifestésével. Ertsey Katalin arra hívta fel a figyelmet: bár tény, hogy a céges adományozási kultúra kialakulóban van Magyarországon, egyelőre kérdéses, hogy a vállalatok a „rizikós ügyeket” is vállalják-e. A United Way Magyarország ügyvezető igazgatója úgy fogalmaz: a beteg gyerekeket mindenki támogatni akarja, ám az ugyancsak segítségre szoruló AIDS-eseket, a romákat, a munkanélkülieket kevésbé szívesen karolják fel a különféle akciókkal. Bencsik Réka Készülnek az ünnepekre a karitatív szervezetek Ebben az esztendőben is karácsonyi akcióval készül az ünnepek előtt szinte valamennyi karitatív szervezet. A szociálisan rászoruló családoknak és gyermekeknek, magányosan élő idős embereknek, hajléktalanoknak számtalan meglepetéssel kedveskednek. Lesz ételosztás, ünnepség, valamint ajándékcsomagokat is eljuttatnak a támogatásra leginkább rászorulóknak. A Magyar Vöröskereszt, a Magyar Ökumenikus Szeretetszolgálat, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat, a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat, továbbá a Gyermekétkeztetési Alapítvány karácsonyi akcióiról lapunkban folyamatosan beszámolunk. Orbán Viktor volt miniszterelnök azzal az adventi kéréssel fordult a polgári körökhöz, hogy az ország valamennyi településén keressék meg azokat a rászoruló gyermekeket, „akiknél nem gyullad ki a csillagszóró a karácsonyfán”, és ajándékozzák meg őket. Karácsonyi adományokat oszt majd a vöröskereszt is fotó: domaniczky tivadar