Népszabadság, 2002. december (60. évfolyam, 280-303. szám)
2002-12-13 / 290. szám
6 NÉPSZABADSÁG HAZAI KÖRKÉP 2002. DECEMBER 13., PÉNTEK Nagyobb az esély a szmogriadóra Pontosabban mérik a légszennyezést Minden tekintetben megfelel az Európai Unió előírásainak a légszennyezésmérés hazai gyakorlata - hangzott el a környezetvédelmi tárca tegnapi, a monitoringrendszer átalakításáról szóló tájékoztatóján. A tárca az utóbbi két évben - a PHARE-program keretében hárommillió eurós uniós támogatást és a német társminisztérium szakmai segítségét igénybe véve - modernizálta az országos hálózatot, amely így az uniós követelmények szerinti adatszolgáltatásra is képes lesz. Jelenleg 46 telepített és négy mobil monitorállomás működik az országban, ezek szünet nélkül továbbítják a környezetvédelmi felügyelőségekre a mért adatokat. A folyamatosan mérő, az adatokat emberi beavatkozás nélkül továbbító állomások munkáját egy 331 mérőpontból álló országos hálózat is kiegészíti. A heti egyszeri mintavétellel dolgozó mérőhelyek feladata csupán a légszennyezési trendek nyomon követése, a főszerep az automata monitorállomásoké: ha egy vagy több vizsgált szennyező anyag koncentrációja tartósan meghaladja az egészségügyi határértéket, rövid határidőhöz kötött intézkedési tervet kell készíteni a szennyezés visszaszorítására. Ilyen szituáció évente többször is kialakulhat az országban, az azonnali óvintézkedéseket igénylő szmogriadó elrendelésére azonban eddig még nem volt szükség. Rakics Róbert, a tárca környezetvédelmi helyettes államtitkára elmondta: Magyarországon az egészségügyi, illetve a szmogriadó-határértékek is megegyeznek az EU vonatkozó küszöbszámaival. Az egészségügyi határérték azt a szintet jelenti, amely alatt az emberi szervezet nagy valószínűséggel még tartós terhelés alatt sem károsodik — az ennél magasabb szmogriadóküszöb feletti szennyezés viszont már rövid idő alatt is egészségkárosodást okozhat. Ez utóbbi szintet eddig egyszer, 1997 telén közelítette meg a fővárosi légszennyezés. (Akkor a londoni típusú vagy téli szmog alakult ki Budapesten, hasonlóan az angol fővárost a katalizátoros autók elterjedése előtt szinte minden évben fojtogató füstködhöz. Az új, a korábbiaknál pontosabb monitorállomások telepítése nyomán ugyanakkor előfordulhat, hogy a jövőben a magyar lakosság is megismeri a Szmogriadót: mivel az új hálózat sűrűbb és több szennyező anyagot - így az eddig nem észlelt ózont ismér, nagyobb az esély rá, hogy előbb-utóbb határérték-túllépést regisztrál. H. M. Illés szerint Kóródi magatartása gyalázatos MTI-JELENTÉS A parlament környezetvédelmi bizottságának tegnapi ülésén elmaradt Kóródi Mária környezetvédelmi és vízügyi miniszter meghallgatása a tárcánál történt átszervezésekről. A miniszter távolmaradása kapcsán heves vita bontakozott ki. Turi-Kovács Béla fideszes bizottsági elnök elmondása szerint Kóródi Mária az ülés megkezdését megelőzően, a megbeszéltekhez képest 40 perccel korábban érkezett, holott a meghallgatás időpontját maga kérte; a miniszter heves szóváltást követően távozott. Illés Zoltán fideszes alelnök Kóródi Mária magatartását gyalázatosnak minősítette. Felszólalásában követelte: a miniszter jelenjen meg végre a bizottság előtt. A politikus meggyőződésének adott hangot, hogy Kóródi Mária teljes tudatossággal marad távol hónapok óta a bizottság ülésétől azért, mert „nem mer” részt venni rajta. Hegyi Gyula MSZP-s alelnök nem kívánta kommentálni az esetet, ám bízik abban, hogy a miniszter mielőbb ellátogat a testülethez, és megtarthatják a szakmai vitát. Gusztos Péter SZDSZ-es képviselő kérte politikustársait, hogy ne fogalmazzanak meg politikai ítéleteket mindaddig, amíg meg nem történt a meghallgatás. Szavai szerint a technikai okok miatt távol maradó minisztert az ülésen részt vevő közigazgatási államtitkár is helyettesíthette volna. Nagy Sándor mégis tudott a hattyúházi üzletről? A Népszabadság információi szerint a Miniszterelnöki Hivatal vezetősége, bár ezt cáfolta, mégis tudott a hattyúházi bérletről. Kormányközeli forrásokból lapunk úgy értesült: Nagy Sándor politikai államtitkár, valamint a Területfejlesztési Hivatal elnöke már augusztus elején bejárta a bel-budai irodaház épületét. Ezt követően a Miniszterelnökség Közbeszerzési és Gazdasági Igazgatóságát gyakorlatilag kész helyzet elé állították az irodabérlettel. Keller László, a Miniszterelnöki Hivatal (MeH) közpénzügyi államtitkára felelősségre vonást javasol a MeH hattyúházi bérletével kapcsolatban. Mint azt lapunknak elmondta: a napokban tájékoztatni fogja a közvéleményt a nemrég lezárult vizsgálat eredményéről. Úgy tudjuk, a bel-budai irodaház bérlete során nem történt jogsértés, viszont a vizsgálat kifogásolta a magas díjat. Az államtitkár szerdán küldte el az üggyel kapcsolatos jelentését Medgyessy Péter miniszterelnöknek. Mint arról korábban már beszámoltunk, a MeH Nagy Sándor politikai államtitkár apparátusának, valamint a kancelláriához tartozó Területfejlesztési Hivatalnak öt emeleten összesen négyezer-kettőszáz négyzetmétert bérel a bel-budai Hattyúházban, a tulajdonos Első Budai Építő Rt.-től. A 2003. november 21-ig szóló szerződés értelmében, a bérleti díj havonta 83 ezer euró, vagyis egy évre csaknem 240 millió forint. Ez az összeg a jövő év végétől 73 ezer euróra csökkenne. Nagy Sándor, a MeH politikai államtitkára lapunknak korábban úgy nyilatkozott, hogy neki és apparátusának semmi köze ehhez a történethez. Mint mondotta: a kancellária illetékesei, vagyis a Miniszterelnökség Közbeszerzési és Gazdasági Igazgatósága (MKGI) szerezte ezt a helyet, nekik csak a címet adták meg. Ezzel szemben lapunk úgy értesült, hogy Hajdú Attilát, a Nagy Sándor államtitkársága által irányított Területfejlesztési Hivatal elnökét (Nagy egyik bizalmasát) bízták meg az államtitkárság és a hivatal elhelyezésével. Hajdú Attila és Nagy Sándor augusztus elején közösen járta be az épületet. Ebben az időszakban már Hajdúnál voltak a Hattyúház tervei, és tárgyaltak az alkalmazottak elhelyezéséről, valamint az irodák elosztásáról. E tárgyalások alapján később a Miniszterelnökség Közbeszerzési és Gazdasági Igazgatóságát lényegében kész helyzet elé állították. Szerettük volna az ügyben az igazgatóság vezetőjét, Schiffer Istvánt is megszólaltatni, ő azonban, mint mondotta, amíg a vizsgálat tart, nem kíván nyilatkozni. Miként nem kívánt nyilatkozni Nagy Sándor sem, akit tegnap az esti órákban sikerült utolérnünk. Az irodabérletről szóló információk napvilágra kerülése után Keller László közpénzügyi államtitkár által folytatott vizsgálat magasnak találta a bérlet árát. Ingatlanszakértők szerint a bel-budai díjak négyzetméterenként havonta 15-16,5 euró között mozognak, így a húszeurós hattyúházi bérleti díj valóban magasnak számít. Lovas Tamás, az Első Budai Építő Rt. felügyelőbizottságának tagja szerint azonban a hasonló minőségű belvárosi irodabérleti díjak alsó harmadáért adták bérbe az irodaházat. Lovas Péter, aki szintén a részvénytársaság fb-tagja, elmondta: valójában a bérleti díj négyzetméterenként csak valamivel több, mint tizennégy euró havonta, ugyanis csaknem öt eurót üzemeltetési díjként számolnak fel. Az, hogy az irodaház szolgáltatásaiért felszámolt havi körülbelül ötmillió forintos rezsi - ebben a telefonköltség nincs benne - soknak vagy kevésnek számít-e, azt a közpénzügyi államtitkárság vizsgálata hívatott eldönteni. Kunstár Csaba Tüntetést tartanak holnap délelőtt Budapesten a hazai zöldmozgalom legnagyobb súlyú szervezetei. A 11 órakor a Miniszterelnöki Hivatal előtt kezdődő demonstráción a kormány - a zöldek szerint a környezetvédelmet háttérbe szorító - költségvetési politikája ellen kívánnak tiltakozni. A rendezvényt beharangozó, lapunkhoz is eljuttatott felhívás aláírói - egyebek mellett a Magyar Madártani és Természetvédő Egyesület, a Levegő Munkacsoport, a WWF Magyarország, a Magyar Természetvédők Szövetsége - szerint egyre növekszik a súlyosan környezetszennyező tevékenységeknek adott költségvetési támogatás. (Munkatársunktól) Sztrájkbizottság alakult a Volán-társaságoknál Sztrájkbizottsággá alakult csütörtökön a Közúti Közlekedési Szakszervezet elnöksége, s megkezdte a január 6- ra tervezett kétórás figyelmeztető sztrájk előkészítését. A Volán-társaságok 25 ezer dolgozót érintő bérfelzárkóztatásért harcoló szervezet nem fogadja el az ÁPV Rt. válaszát, amely továbbra is az országos bérajánláshoz igazodó bérfejlesztésre tett javaslatot tartalmaz. Úgy tűnik, elkerülhetetlen, hogy az újév első hétfőjén sztrájkra lépjenek a 24 Volán-társaság dolgozói, mert a megadott határidőig, csütörtökig nem kaptak elfogadható ajánlatot a jövő évi keresetüket meghatározó béremelési igényükre a tulajdonosi jogokat gyakorló ÁPV Rt. vezetésétől. A faxon továbbított ajánlat szerint ugyanis a privatizációs társaság nem változtatott korábbi álláspontján, továbbra is az országos bérajánlatot és az adótörvények változását tekinti mérvadónak a bérfejlesztésnél. Ezt a 25 ezer autóbuszvezető és karbantartó érdekében fellépő Közúti Közlekedési Szakszervezet elnöksége nem fogadja el, ezért tegnap sztrájkbizottsággá alakult, s a továbbiakban ebben a minőségében tárgyal a privatizációs szervezet képviselőivel. Inokai Géza, a szakszervezet elnöke lapunknak megerősítette: nem mondanak le követelésükről. A sofőrök és segítőik türelme elfogyott. Továbbra is fenntartják igényüket a bérfelzárkóztatásra a nemzetgazdasági átlaghoz, havi bruttó 110 ezer forintos fizetésük ugyanis húsz százalékkal marad el attól. Azt kérik, hogy januártól 26,4 százalékkal növekedjen a keresetük, ez számításaik szerint kilencmilliárd forinttal terhelné a költségvetést. Azt tervezik, hogy követelésüknek nyomatékot adva január 6-án, hétfőn, hajnali fél 5 és fél 7 között munkabeszüntetést tartanak. A figyelmeztető sztrájk várhatóan jelentős fennakadást okoz majd a közlekedésben. Ha akciójuk nem vezetne eredményre, mindaddig újabbakat hirdetnek meg, amíg nem jutnak egyezségre az ÁPV Rt.-vel. Szerettük volna megkérdezni az ügyről a privatizációs társaság vezetőit is, a sajtóosztályon azonban azt mondták, nincs, aki reagáljon megkeresésünkre. Kun J. Erzsébet Több pénz filmtámogatásra Változtatásokat tervez jövőre a filmszakmai támogatások odaítélésében a Magyar Mozgókép Közalapítvány, amelynek alapító szervezetei szerdán új játékfilmes kuratóriumot jelöltek - értesült lapunk. Schulze Éva dramaturgot, egyetemi tanárt jelölték szerdai megbeszélésükön a filmszakmai szervezetek képviselői a Magyar Mozgókép Közalapítvány (MMK) játékfilm-támogatásokról döntő grémiuma elnökének. A szakember részt vett az előző kuratórium munkájában is. A testület tagja lehet Schubert Gusztáv filmesztéta, Forgách András és Körösi Zoltán író-dramaturg, továbbá Andor Tamás operatőr, ha az MMK későbbiekben összeülő nemzeti kuratóriuma jóváhagyja a jelöléseket. A népszerű tudományos és az animációs filmek testületi posztjaira ugyancsak megtörtént a jelölés, a többi szakkuratórium összetételéről viszont még egyeztetnek. Mint arról beszámoltunk, jövőre az elmúlt években folyósított 1,1 milliárddal szemben négymilliárd forintot szán a költségvetés és a kulturális tárca a filmes közalapítványnak. A megnövelt összeg lehetővé teszi, hogy néhány régóta tervezett változtatást hajtsanak végre a támogatások odaítélésében, miután a közalapítvány megköti a szerződést a minisztériummal a pénzek folyósításáról - tudtuk meg Tóth Erzsébettől, a közalapítvány főtitkárától. Ezek közé tartozik, hogy bevezetnék az úgynevezett normatív filmgyártási támogatást. Ez a kurátorok döntésén alapuló nyílt pályázati rendszer mellett egy kötelezően folyósítandó összeget jelentene olyan produkciók elkészítéséhez, amelyeknek saját anyagi forrásaik, külső támogatóik is vannak, továbbá amelyek producerei és alkotói korábban sikeres műveket készítettek. Ezenkívül azt tervezik, hogy létrehozzák a filmszakma régóta kért koprodukciós alapját is, amely a magyar filmes közreműködők részvételét, beleszólását bővítené nemzetközi együttműködéssel megvalósuló produkciókban. Külön pénzalapot terveznek az első és második filmjüket forgató fiatal magyar alkotók számára. Ők a többieknél nagyobb arányban vehetnének igénybe köztámogatást műveik elkészítéséhez. V.Gy. Hat év fogházra ítélték Székelyt Képviselőként elkövetett bűntettekért szabtak ki jogerős büntetést Folytatás az 1. oldalról Székely Zoltán, amikor a tettenérés történt, éppen 20 millió forint megvesztegetési pénzt vett át Balla Dániel építési vállalkozótól. A parlament néhány nap múlva felfüggesztette a mentelmi jogát. Időközben kiderült, hogy Székely nemcsak Ballát, hanem Ernőd polgármesterét is „válaszút” elé állította. A volt honatya - a vádirat szerint - 1999-ben arra akarta rávenni Ernőd polgármesterét, hogy adja át a 464 milliós csatornaépítésre adott állami támogatás 30 százalékát, illetve arra, hogy a Székely által megjelölt céget vonja be az építésbe. A másik vádpont szerint az Országgyűlés közbeszerzéseket vizsgáló bizottságának elnökeként előbb 30, majd 20 millió forintot kért Balla Dániel csatornaépítési vállalkozótól. Ennek az összegnek az átadásakor érték tetten Székelyt. A Fővárosi Bíróság elsőfokú ítéletében bűnösnek találta Székelyt vezető beosztású hivatalos személy által kötelességszegéssel elkövetett vesztegetés miatt, s ezért hat év börtönre, s tíz év közügyektől eltiltásra ítélte. Vádlott-társát a bíróság felmentette a befolyással üzérkedés vádja alól. Az ügyész súlyosbításért, a vádlott és védő felmentésért fellebbezett. Utóbbiak többek között azzal érveltek, hogy megalapozatlan az ítélet, s Székely több nyomozati eljárás jogszerűségét is megkérdőjelezte. A Legfelsőbb Bíróság csütörtöki jogerős ítéletében helybenhagyta Székely esetében az első fokon kiszabott hatéves szabadságvesztést, de úgy döntött: azt a vádlott egészségi állapotára tekintettel nem börtönben, hanem az enyhébb fokozatú fogházban kell letöltenie. Ezen túlmenően - helyt adva az ügyészi indítványnak - kilencmillió forint pénzmellékbüntetésre ítélte, melynek meg nem fizetése esetén azt 15 ezer forintonként egy-egy napi szabadságvesztésre kell átváltoztatni. A bíróság egyebekben mindkét vádlott tekintetében helybenhagyta az elsőfokú döntést, így a másodrendű vádlott felmentő ítéletét is. Az ítélet indoklása szerint Székely arra hivatkozott, hogy politikai cselvetés áldozata lett, ám a bíróság nem talált ezt igazoló adatot. Ennek kapcsán elhangzott: fontos, hogy a bíróság kimagasló munkával értékelje a büntetőügy anyagát, nehogy kriminalizálódjon a politikai életünk, azaz, nehogy büntetőjogi eszközökkel lépjenek fel egymással szemben az ellentétes politikai platformon állók. A Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú ítéletet megalapozottnak találta, s egyetértett a Fővárosi Bíróság megállapításaival. Így többek között azzal, hogy Székely parlamenti képviselői tekintélyével próbálta a beruházásokat befolyásolni, s olyan gazdasági folyamatokba avatkozott bele, amelybe hatáskör hiányában nem lett volna lehetősége. A Legfelsőbb Bíróság törvényesnek találta a nyomozati cselekményeket is, így a mentelmi jog felfüggesztését megelőző eljárást is. A büntetés kiszabása kapcsán elhangzott: Székelynek parlamenti képviselőként példás magatartást kellett volna tanúsítania. A cselekmény kimagasló társadalomra veszélyessége, motívuma pedig indokolttá tette a kilencmillió forintos pénzmellékbüntetés kiszabását is, ami közel áll a törvényben megengedett maximum tízmillió forinthoz. T. B. Székely Zoltán a Legfelsőbb Bíróságon fotó: szabó Barnabás