Népszabadság, 2002. december (60. évfolyam, 280-303. szám)

2002-12-13 / 290. szám

6 NÉPSZABADSÁG HAZAI KÖRKÉP 2002. DECEMBER 13., PÉNTEK Nagyobb az esély a szmogriadóra Pontosabban mérik a légszennyezést Minden tekintetben megfelel az Európai Unió előírásainak a légszennyezésmérés hazai gyakorlata - hangzott el a környe­zetvédelmi tárca tegnapi, a monitoring­rendszer átalakításáról szóló tájékoztató­ján. A tárca az utóbbi két évben - a PHA­­RE-program keretében hárommillió eurós uniós támogatást és a német társmi­nisztérium szakmai segítségét igénybe véve - modernizálta az országos hálóza­tot, amely így az uniós követelmények szerinti adatszolgáltatásra is képes lesz. Jelenleg 46 telepített és négy mobil monitorállomás működik az országban, ezek szünet nélkül továbbítják a környe­zetvédelmi felügyelőségekre a mért ada­tokat. A folyamatosan mérő, az adatokat emberi beavatkozás nélkül továbbító ál­lomások munkáját egy 331 mérőpontból álló országos hálózat is kiegészíti. A heti egyszeri mintavétellel dolgozó mérőhe­lyek feladata csupán a légszennyezési trendek nyomon követése, a főszerep az automata monitorállomásoké: ha egy vagy több vizsgált szennyező anyag kon­centrációja tartósan meghaladja az egész­ségügyi határértéket, rövid határidőhöz kötött intézkedési tervet kell készíteni a szennyezés visszaszorítására. Ilyen szi­tuáció évente többször is kialakulhat az országban, az azonnali óvintézkedéseket igénylő szmogriadó elrendelésére azon­ban eddig még nem volt szükség. Rakics Róbert, a tárca környezetvédel­mi helyettes államtitkára elmondta: Ma­gyarországon az egészségügyi, illetve a szmogriadó-határértékek is megegyez­nek az EU vonatkozó küszöbszámaival. Az egészségügyi határérték azt a szintet jelenti, amely alatt az emberi szervezet nagy valószínűséggel még tartós terhelés alatt sem károsodik — az ennél magasabb szmogriadóküszöb feletti szennyezés vi­szont már rövid idő alatt is egészségkáro­sodást okozhat. Ez utóbbi szintet eddig egyszer, 1997 telén közelítette meg a fő­városi légszennyezés. (Akkor a londoni típusú vagy téli szmog alakult ki Buda­pesten, hasonlóan az angol fővárost a ka­talizátoros autók elterjedése előtt szinte minden évben fojtogató füstködhöz.­ Az új, a korábbiaknál pontosabb moni­torállomások telepítése nyomán ugyan­akkor előfordulhat, hogy a jövőben a ma­gyar lakosság is megismeri a Szmog­riadót: mivel az új hálózat sűrűbb és több szennyező anyagot - így az eddig nem észlelt ózont is­­­mér, nagyobb az esély rá, hogy előbb-utóbb határérték-túllépést regisztrál. H. M. Illés szerint Kóródi magatartása gyalázatos MTI-JELENTÉS A parlament környezetvédelmi bizott­ságának tegnapi ülésén elmaradt Kóródi Mária környezetvédelmi és vízügyi mi­niszter meghallgatása a tárcánál történt átszervezésekről. A miniszter távolma­radása kapcsán heves vita bontakozott ki. Turi-Kovács Béla fideszes bizottsági elnök elmondása szerint Kóródi Mária az ülés megkezdését megelőzően, a megbeszéltekhez képest 40 perccel ko­rábban érkezett, holott a meghallgatás időpontját maga kérte; a miniszter heves szóváltást követően távozott. Illés Zoltán fideszes alelnök Kóródi Mária magatartását gyalázatosnak mi­nősítette. Felszólalásában követelte: a miniszter jelenjen meg végre a bizottság előtt. A politikus meggyőződésének adott hangot, hogy Kóródi Mária teljes tudatossággal marad távol hónapok óta a bizottság ülésétől azért, mert „nem mer” részt venni rajta. Hegyi Gyula MSZP-s alelnök nem kívánta kommen­tálni az esetet, ám bízik abban, hogy a miniszter mielőbb ellátogat a testület­hez, és megtarthatják a szakmai vitát. Gusztos Péter SZDSZ-es képviselő kér­te politikustársait, hogy ne fogalmazza­nak meg politikai ítéleteket mindaddig, amíg meg nem történt a meghallgatás. Szavai szerint a technikai okok miatt tá­vol maradó minisztert az ülésen részt vevő közigazgatási államtitkár is he­lyettesíthette volna. Nagy Sándor mégis tudott a hattyúházi üzletről? A Népszabadság információi szerint a Miniszterelnöki Hivatal vezetősége, bár ezt cáfolta, mégis tudott a hattyú­házi bérletről. Kormányközeli forrá­sokból lapunk úgy értesült: Nagy Sán­dor politikai államtitkár, valamint a Te­rületfejlesztési Hivatal elnöke már au­gusztus elején bejárta a bel-budai iro­daház épületét. Ezt követően a Minisz­terelnökség Közbeszerzési és Gazdasá­gi Igazgatóságát gyakorlatilag kész helyzet elé állították az irodabérlettel. Keller László, a Miniszterelnöki Hiva­tal (MeH) közpénzügyi államtitkára fele­lősségre vonást javasol a MeH hattyúházi bérletével kapcsolatban. Mint azt lapunk­nak elmondta: a napokban tájékoztatni fogja a közvéleményt a nemrég lezárult vizsgálat eredményéről. Úgy tudjuk, a bel-budai irodaház bér­lete során nem történt jogsértés, viszont a vizsgálat kifogásolta a magas díjat. Az ál­lamtitkár szerdán küldte el az üggyel kap­csolatos jelentését Medgyessy Péter mi­niszterelnöknek. Mint arról korábban már beszámol­tunk, a MeH Nagy Sándor politikai ál­lamtitkár apparátusának, valamint a kancelláriához tartozó Területfejlesztési Hivatalnak öt emeleten összesen négy­­ezer-kettőszáz négyzetmétert bérel a bel-budai Hattyúházban, a tulajdonos Első Budai Építő Rt.-től. A 2003. no­vember 21-ig szóló szerződés értelmé­ben, a bérleti díj havonta 83 ezer euró, vagyis egy évre csaknem 240 millió fo­rint. Ez az összeg a jövő év végétől 73 ezer euróra csökkenne. Nagy Sándor, a MeH politikai állam­titkára lapunknak korábban úgy nyilatko­zott, hogy neki és apparátusának semmi köze ehhez a történethez. Mint mondotta: a kancellária illetékesei, vagyis a Minisz­terelnökség Közbeszerzési és Gazdasági Igazgatósága (MKGI) szerezte ezt a he­lyet, nekik csak a címet adták meg. Ezzel szemben lapunk úgy értesült, hogy Hajdú Attilát, a Nagy Sándor ál­lamtitkársága által irányított Területfej­lesztési Hivatal elnökét (Nagy egyik bi­zalmasát) bízták meg az államtitkárság és a hivatal elhelyezésével. Hajdú Atti­la és Nagy Sándor augusztus elején kö­zösen járta be az épületet. Ebben az időszakban már Hajdúnál voltak a Hattyúház tervei, és tárgyaltak az alkal­mazottak elhelyezéséről, valamint az irodák elosztásáról. E tárgyalások alap­ján később a Miniszterelnökség Közbe­szerzési és Gazdasági Igazgatóságát lé­nyegében kész helyzet elé állították. Szerettük volna az ügyben az igazgató­ság vezetőjét, Schiffer Istvánt is meg­szólaltatni, ő­ azonban, mint mondotta, amíg a vizsgálat tart, nem kíván nyilat­kozni. Miként nem kívánt nyilatkozni Nagy Sándor sem, akit tegnap az esti órákban sikerült utolérnünk. Az irodabérletről szóló információk napvilágra kerülése után Keller László közpénzügyi államtitkár által folytatott vizsgálat magasnak találta a bérlet árát. In­gatlanszakértők szerint a bel-budai díjak négyzetméterenként havonta 15-16,5 euró között mozognak, így a húszeurós hattyú­házi bérleti díj valóban magasnak számít. Lovas Tamás, az Első Budai Építő Rt. felügyelőbizottságának tagja szerint azonban a hasonló minőségű belvárosi irodabérleti díjak alsó harmadáért adták bérbe az irodaházat. Lovas Péter, aki szin­tén a részvénytársaság fb-tagja, elmondta: valójában a bérleti díj négyzetméteren­ként csak valamivel több, mint tizennégy euró havonta, ugyanis csaknem öt eurót üzemeltetési díjként számolnak fel. Az, hogy az irodaház szolgáltatásaiért felszámolt havi körülbelül ötmillió forin­tos rezsi - ebben a telefonköltség nincs benne - soknak vagy kevésnek számít-e, azt a közpénzügyi államtitkárság vizsgá­lata hívatott eldönteni. Kunstár Csaba Tüntetést tartanak holnap délelőtt Budapesten a hazai zöldmozgalom legnagyobb súlyú szervezetei. A 11 órakor a Miniszterelnöki Hivatal előtt kezdődő demonstráción a kor­mány - a zöldek szerint a környe­zetvédelmet háttérbe szorító - költ­ségvetési politikája ellen kívánnak tiltakozni. A rendezvényt beharan­gozó, lapunkhoz is eljuttatott felhí­vás aláírói - egyebek mellett a Ma­gyar Madártani és Természetvédő Egyesület, a Levegő Munkacsoport, a WWF Magyarország, a Magyar Természetvédők Szövetsége - sze­rint egyre növekszik a súlyosan kör­nyezetszennyező tevékenységeknek adott költségvetési támogatás. (Mun­katársunktól) Sztrájkbizottság alakult a Volán-társaságoknál Sztrájkbizottsággá alakult csütörtö­kön a Közúti Közlekedési Szakszerve­zet elnöksége, s megkezdte a január 6- ra tervezett kétórás figyelmeztető sztrájk előkészítését. A Volán-társasá­gok 25 ezer dolgozót érintő bérfelzár­kóztatásért harcoló szervezet nem fo­gadja el az ÁPV Rt. válaszát, amely továbbra is az országos bérajánláshoz igazodó bérfejlesztésre tett javaslatot tartalmaz. Úgy tűnik, elkerülhetetlen, hogy az új­év első hétfőjén sztrájkra lépjenek a 24 Volán-társaság dolgozói, mert a megadott határidőig, csütörtökig nem kaptak elfo­gadható ajánlatot a jövő évi keresetüket meghatározó béremelési igényükre a tu­lajdonosi jogokat gyakorló ÁPV Rt. ve­zetésétől. A faxon továbbított ajánlat sze­rint ugyanis a privatizációs társaság nem változtatott korábbi álláspontján, tovább­ra is az országos bérajánlatot és az adó­törvények változását tekinti mérvadónak a bérfejlesztésnél. Ezt a 25 ezer autóbusz­­vezető és karbantartó érdekében fellépő Közúti Közlekedési Szakszervezet el­nöksége nem fogadja el, ezért tegnap sztrájkbizottsággá alakult, s a továbbiak­ban ebben a minőségében tárgyal a priva­tizációs szervezet képviselőivel. Inokai Géza, a szakszervezet elnöke lapunknak megerősítette: nem monda­nak le követelésükről. A sofőrök és segí­tőik türelme elfogyott. Továbbra is fenn­tartják igényüket a bérfelzárkóztatásra a nemzetgazdasági átlaghoz, havi bruttó 110 ezer forintos fizetésük ugyanis húsz százalékkal marad el attól. Azt kérik, hogy januártól 26,4 százalékkal növe­kedjen a keresetük, ez számításaik sze­rint kilencmilliárd forinttal terhelné a költségvetést. Azt tervezik, hogy követe­lésüknek nyomatékot adva január 6-án, hétfőn, hajnali fél 5 és fél 7 között mun­kabeszüntetést tartanak. A figyelmeztető sztrájk várhatóan jelentős fennakadást okoz majd a közlekedésben. Ha akciójuk nem vezetne eredményre, mindaddig újabbakat hirdetnek meg, amíg nem jut­nak egyezségre az ÁPV Rt.-vel. Szerettük volna megkérdezni az ügy­ről a privatizációs társaság vezetőit is, a sajtóosztályon azonban azt mondták, nincs, aki reagáljon megkeresésünkre. Kun J. Erzsébet Több pénz filmtámogatásra Változtatásokat tervez jövőre a film­szakmai támogatások odaítélésében a Magyar Mozgókép Közalapítvány, amelynek alapító szervezetei szerdán új játékfilmes kuratóriumot jelöltek - értesült lapunk. Schulze Éva dramaturgot, egyetemi ta­nárt jelölték szerdai megbeszélésükön a filmszakmai szervezetek képviselői a Magyar Mozgókép Közalapítvány (MMK) játékfilm-támogatásokról döntő grémiuma elnökének. A szakember részt vett az előző kuratórium munkájában is. A testület tagja lehet Schubert Gusztáv filmesztéta, Forgách András és Körösi Zoltán író-dramaturg, továbbá Andor Ta­más operatőr, ha az MMK későbbiekben összeülő nemzeti kuratóriuma jóváhagy­ja a jelöléseket. A népszerű tudományos és az animációs filmek testületi posztjaira ugyancsak megtörtént a jelölés, a többi szakkuratórium összetételéről viszont még egyeztetnek. Mint arról beszámoltunk, jövőre az el­múlt években folyósított 1,1 milliárddal szemben négymilliárd forintot szán a költségvetés és a kulturális tárca a filmes közalapítványnak. A megnövelt összeg lehetővé teszi, hogy néhány régóta terve­zett változtatást hajtsanak végre a támo­gatások odaítélésében, miután a közala­pítvány megköti a szerződést a miniszté­riummal a pénzek folyósításáról - tudtuk meg Tóth Erzsébettől, a közalapítvány fő­titkárától. Ezek közé tartozik, hogy beve­zetnék az úgynevezett normatív filmgyár­tási támogatást. Ez a kurátorok döntésén alapuló nyílt pályázati rendszer mellett egy kötelezően folyósítandó összeget je­lentene olyan produkciók elkészítéséhez, amelyeknek saját anyagi forrásaik, külső támogatóik is vannak, továbbá amelyek producerei és alkotói korábban sikeres műveket készítettek. Ezenkívül azt terve­zik, hogy létrehozzák a filmszakma rég­óta kért koprodukciós alapját is, amely a magyar filmes közreműködők részvételét, beleszólását bővítené nemzetközi együtt­működéssel megvalósuló produkciókban. Külön pénzalapot terveznek az első és második filmjüket forgató fiatal magyar alkotók számára. Ők a többieknél na­gyobb arányban vehetnének igénybe köz­támogatást műveik elkészítéséhez. V.Gy. Hat év fogházra ítélték Székelyt Képviselőként elkövetett bűntettekért szabtak ki jogerős büntetést Folytatás az 1. oldalról Székely Zoltán, amikor a tettenérés történt, éppen 20 millió forint megvesztegetési pénzt vett át Balla Dániel épí­tési vállalkozótól. A parla­ment néhány nap múlva fel­függesztette a mentelmi jogát. Időközben kiderült, hogy Szé­kely nemcsak Ballát, hanem Ernőd polgármesterét is „vá­laszút” elé állította. A volt honatya - a vádirat szerint - 1999-ben arra akarta rávenni Ernőd polgármesterét, hogy adja át a 464 milliós csatorna­­építésre adott állami támoga­tás 30 százalékát, illetve arra, hogy a Székely által megjelölt céget vonja be az építésbe. A másik vádpont szerint az Or­szággyűlés közbeszerzéseket vizsgáló bizottságának elnö­keként előbb 30, majd 20 mil­lió forintot kért Balla Dániel csatornaépítési vállalkozótól. Ennek az összegnek az átadá­sakor érték tetten Székelyt. A Fővárosi Bíróság első­fokú ítéletében bűnösnek ta­lálta Székelyt vezető beosztá­sú hivatalos személy által kö­telességszegéssel elkövetett vesztegetés miatt, s ezért hat év börtönre, s tíz év köz­ügyektől eltiltásra ítélte. Vád­lott-társát a bíróság felmen­tette a befolyással üzérkedés vádja alól. Az ügyész súlyos­bításért, a vádlott és védő fel­mentésért fellebbezett. Utób­biak többek között azzal ér­veltek, hogy megalapozatlan az ítélet, s Székely több nyo­mozati eljárás jogszerűségét is megkérdőjelezte. A Legfelsőbb Bíróság csü­törtöki jogerős ítéletében helybenhagyta Székely ese­tében az első fokon kiszabott hatéves szabadságvesztést, de úgy döntött: azt a vádlott egészségi állapotára tekintet­tel nem börtönben, hanem az enyhébb fokozatú fogházban kell letöltenie. Ezen túlme­nően - helyt adva az ügyészi indítványnak - kilencmillió forint pénzmellékbüntetésre ítélte, melynek meg nem fi­zetése esetén azt 15 ezer fo­rintonként egy-egy napi sza­badságvesztésre kell átvál­toztatni. A bíróság egyebek­ben mindkét vádlott tekinte­tében helybenhagyta az első­fokú döntést, így a másod­rendű vádlott felmentő ítéle­tét is. Az ítélet indoklása sze­rint Székely arra hivatkozott, hogy politikai cselvetés áldo­zata lett, ám a bíróság nem talált ezt igazoló adatot. En­nek kapcsán elhangzott: fon­tos, hogy a bíróság kimagas­ló munkával értékelje a bün­tetőügy anyagát, nehogy kri­minalizálódjon a politikai életünk, azaz, nehogy bünte­tőjogi eszközökkel lépjenek fel egymással szemben az el­lentétes politikai platformon állók. A Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú ítéletet megalapo­zottnak találta, s egyetértett a Fővárosi Bíróság megállapí­tásaival. Így többek között azzal, hogy Székely parla­menti képviselői tekintélyé­vel próbálta a beruházásokat befolyásolni, s olyan gazda­sági folyamatokba avatko­zott bele, amelybe hatáskör hiányában nem lett volna le­hetősége. A Legfelsőbb Bí­róság törvényesnek találta a nyomozati cselekményeket is, így a mentelmi jog felfüg­gesztését megelőző eljárást is. A büntetés kiszabása kap­csán elhangzott: Székelynek parlamenti képviselőként példás magatartást kellett volna tanúsítania. A cselek­mény kimagasló társadalom­ra veszélyessége, motívuma pedig indokolttá tette a ki­lencmillió forintos pénzmel­lékbüntetés kiszabását is, ami közel áll a törvényben megengedett maximum tíz­millió forinthoz. T. B. Székely Zoltán a Legfelsőbb Bíróságon fotó: szabó Barnabás

Next