Népszabadság, 2003. január (61. évfolyam, 1-26. szám)
2003-01-09 / 7. szám
2003. JANUÁR 9., CSÜTÖRTÖK ORSZÁGOS NAPILAP LXI., 7. SZÁM, ELSŐ KIADÁS A Nap Témái EU: a szlovének szavaznak először A leendő EU-tagállamok közül először nem Magyarországon, hanem Szlovéniában rendeznek népszavazást a csatlakozásról. A ljubljanai parlament különbizottsága tegnap azt javasolta: február 9-én egyszerre tartsák meg a referendumot az ország EU- és NATO-tagságáról. 3. oldal Magyar nyúl cseh vadászmezőn Az olaszok hivatalosan nem vittek élő vadat Magyarországról a most záruló szezonban, így az exportőröknek némi vigaszt nyújt, hogy Csehországba vadnyulakat szállíthattak a napokban. 15. oldal Megalapozott a feljelentés A Kormányzati Ellenőrzési Hivatal hamarosan befejezi a Magyar Postánál végzett vizsgálatait. A Kehi elnökhelyettese lapunknak elmondta: ellenőreik ugyanazokra a megállapításokra jutottak, amelyeket a posta jelenlegi vezetése már napvilágra hozott. Ők azért nem fognak jogi lépéseket tenni, mert az intézmény már megtette az előző évek menedzsmentjével szemben a feljelentéseket. 5. oldal Hiánycikk a Nospa és az Algopyrin MUNKATÁRSUNKTÓL Mára hiánycikké váltak egyes láz- és fájdalomcsillapítók - közöttük például az Algopyrin -, ám vannak települések, ahol nincs görcsoldó, és a hosszabb hatású szív- és érrendszeri betegségre ható szereikhez sem juthatnak hozzá a betegek, például a Betaloc ZOK-hoz. Budapesti patikusok lapunkat úgy tájékoztatták: ez utóbbi szer mással nem is helyettesíthető, ráadásul a nagykereskedők sem tudják, hogy mikor várható újabb szállítmány. A Magyar Gyógyszerész Kamaránál a főváros mellett Szabolcs-Szatmár, Fejér és Nógrád megyéből is ellátási zavarokat jeleztek a patikusok. Hávelné Szatmári Katalin elnök munkatársunknak elmondta: segítséget kér a nagykereskedők szövetségének elnökétől és a szaktárcától, szerdán ugyanis Nógrádból segélykérő levélben hívták fel figyelmét a helyzetre. Megrendeléseiket a nagykereskedők csupán 40-50 százalékban teljesítik, miközben készleteik egy-két napra elegendők - állította levelében a megyei kamara, amely szerint az utóbbi öt évben nem fordult elő a mostanihoz hasonló hiány. Átmeneti nehézségekről van szó, melyek egy-két napon belül rendeződhetnek - legalábbis így véli Szabó Ferenc, a Gyógyszer-nagykereskedők Szövetségének elnöke. Szerinte gyógyszerhiányról annak ellenére nincs szó, hogy a mintegy négyezer hazánkban forgalmazott készítményből 30-50 hiánycikk. A hiány egyik oka az áremelkedést megelőző decemberi felvásárlás. Egyetlen példa: míg októberben 196 ezer, decemberben 644 ezer doboz tízdarabos Algopyrint adtak el. 9 770237 377046 03007 Tegnap fagyott, ma hull Kevés helyen volt iskolai szünet - A hét végére enyhül az idő Ahogy az lenni szokott, mára járhatóbbá váltak az utak, kevesebbet késtek a vonatok, és délután az utolsó világtól elzárt település is kiszabadult a hó fogságából. És ahogy az lenni szokott, Budapesten a fővárosi Fidesz-MKDSZ- frakció a keddi hóhelyzetről kialakította álláspontját, amelynek lényege az volt, hogy Budapest vezetése ismét nem tudott úrrá lenni a havazás okozta közlekedési akadályok felett, s Demszky Gábor újra és újra meglepődik, hogy hó hullik a fővárosban. Kedden még úgy tűnt, hogy az országban politikai színezettől függetlenül nehéz megbirkózni a leesett hóval, szerdára azonban kiderült: ha szünetel a havazás, néhány órán belül tisztábbá válik a helyzet. Kisebb káosz inkább abból alakult ki, hogy kérés vagy utasítás volt-e az oktatási miniszter iskolai szünettel kapcsolatos indítványa. Végül tegnap Debrecenben és Hajdú-Biharban volt elrendelt iskolai szünet, s ma már csak ebben a megyében lesz. Az Oktatási Minisztérium illetékese szerint egyébként elenyésző volt azoknak az iskoláknak a száma, ahol az iskolaigazgatók úgy döntöttek, hogy maradjanak otthon a gyerekek. A folyók vízállása egyelőre nem ad okot aggodalomra, inkább a Tiszán feltorlódott jégtorlaszok okoznak gondot. A robbantásokat tegnap délután megkezdték, de lapzártánkig kevés sikerrel jártak. Mivel a jegesedés miatt a duzzasztó nem üzemel, ha a helyzet hosszabb ideig változatlan marad a Keletifőcsatorna mentén akár vízkorlátozás is életbe léphet, bár a vízügyi szakemberek ezt nem tartják valószínűnek. A meteorológusok szerint azonban mára ismét hóesés várható, s a hideg is csak a hét végén enyhül. Az Országos Rendőr-főkapitányság készenlétbe helyezett egy húszfős különleges egységet arra a célra, ha bárhol az országban veszélyhelyzet alakulna ki. Részletek a 6. oldalon Szűkre szabott sávok fotó: teknős miklós Válaszok a köztársasági elnöknek Vita a tisztázás szándékáról - Rendkívüli parlamenti ülés január 21-én f A kormány több tisztségviselője is reagált a köztársasági elnök a szociális törvénnyel kapcsolatos vita apropóján lapunknak adott nyilatkozatára. A szociális miniszter továbbra is megkérdőjelezi az egyházak alanyi jogú szerepvállalását sürgető elnöki állásfoglalást, az igazságügyi tárca vezetője tárgyalásokra kéri jogászkollégáját. Értesüléseink szerint a szociális törvénycsomagot újratárgyaló rendkívüli parlamenti ülésre január 21-én kerülhet sor. MUNKATÁRSAINKTÓL A köztársasági elnök számos megállapításával egyetért, ám több szakmai kérdésben vitatja Mádl Ferenc álláspontját a szociális miniszter. Csehák Judit a Népszabadságnak úgy nyilatkozott: nem ért egyet azzal, hogy alanyi jogon járjon az állami támogatás a szociális alapellátást végző egyházi intézményeknek, úgy, mint ahogyan például az oktatásban jár. Mádl Ferenc nyilatkozatában azt mondta, ha a kormány nem módosítaná a törvényt, életbe lépne az előző kabinet által elfogadott jogszabály, amely az egyházak számára az állam vagy az önkormányzat oldaláról mérlegelést nem engedő alanyi joggá teszi az alapellátásban az egyházi részvételt, illetve annak közpénzekből történő finanszírozását. Csehák Judit erről úgy vélekedett, másról van szó: a közoktatásban való részvétel nemcsak alanyi jog, hanem alanyi kötelezettség is, míg a szociális alapellátás csak a rászorulóknak szól. Az előző kormány időszakában elfogadott szabályra utalva elmondta: ez arra vonatkozott, hogy a kormánnyal szerződést kötő egyházi szolgáltatók alanyi jogon juthatnak hozzá az állami normatívához. Válaszok... folytatás a 4. oldalon Görgey kártérítési perrel fenyeget Az Erzsébet téren elhíresült gödör nem adja könnyen magát: úgy látszik, hogy hosszú időre a kormány és a főváros vitájának fő helyszíne lesz. Budapest közgyűlésében a két kormánypárti frakció azon vitatkozott, hogy eladják-e egy esetleges magánbefektetőnek a területet vagy sem - most, miután kiírták a pályázatot, az szítja az indulatokat, hogy a reális hárommilliárd forintnál sokkal drágábbra szabták az alsó limitet. A kulturális tárca vezetője, Görgey Gábor rosszhiszeműséggel vádolja meg és kártérítési perrel fenyegeti a budapesti önkormányzatot, ha a pályázat sikertelenül zárul. A főpolgármesteri hivatal jogi szakértői már fogalmazzák a válaszlevelet. Szerintük a követelés jogilag megalapozatlan. Az viszont biztosnak látszik, hogy a főváros azért szabott minimum ötmilliárdos árat az ingatlanért, hogy azt még véletlenül se vegyék meg, s így az önkormányzat átadhassa a létesítményt az államnak. Részletek az 5. oldalon Hűséges nyugdíjpénztártagok Az elmúlt év végéig gondolhatták meg még egyszer választásukat azok, akik éltek az 1997-ben elfogadott törvények adta lehetőséggel, és átléptek a vegyes nyugdíjrendszerbe. Az eddigi adatok szerint már bizonyos, hogy nem történt „fölcsuszamlás”: a tagok hozzávetőleg egy százaléka lépett vissza a tisztán társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe, így a magánnyugdíjpénztári tagok mintegy 2,2 milliós száma nem változott jelentősen. Az idén már csak a fiataloknak van lehetőségük az átigazolásra. Tavaly januárban megszűnt a pályakezdők részére a kötelező pénztári tagság, amit azonban a Medgyessy-kormány január elsejével visszaállított. Ez összességében mintegy nyolcvanezer fiatalt érintett, és úgy becsülik, hogy kétharmaduk nem élt a lehetőséggel. Azok a pályakezdők, akik nem léptek be magánpénztárba, az idén még megtehetik, akik viszont önszántukból választották a kétpilléres nyugdíjrendszert, ha akarnak, év végéig még visszaléphetnek a tb-rendszerbe. Azok a harminc évnél fiatalabbak pedig, akik a tisztán társadalombiztosítási rendszerbe fizetik járulékaikat, szintén meggondolhatják, nem helyezik-e mégis több lábra időskori ellátásukat. Részletek a 13. oldalon Az idén nő a NATO-befizetés A teljes költségvetés 0,16 százalékát költi 2003-ban Magyarország különféle nemzetközi szervezetek tagdíjaira. A 13 és fél milliárd forint csaknem fele NATO-val kapcsolatos kiadás, de ezek egy része „beruházások formájában” Magyarországon marad. A tagdíjfizetés főként a Honvédelmi, a Külügy- és a Pénzügyminisztérium büdzséjét terheli, de a tárcák pontosan fizetnek, elmaradásunk sehol sincsen. MUNKATÁRSUNKTÓL Három év alatt több mint a duplájára emelkedtek a Magyarország által nemzetközi szervezeteknek fizetett tagdíjak. Míg 1999-ben ötmilliárd forintot költött erre az ország, addig tavaly már csaknem 9 milliárd, az idei költségvetésben pedig 13 és fél milliárd forint szerepel (ez a teljes magyar büdzsé 0,16 százaléka). A növekedés oka főként a NATO-hozzájárulások emelkedése. Az atlanti szövetséghez történt csatlakozás óta már nem a Külügy-, hanem a Honvédelmi Minisztérium a „nagybefizető”. A HM tavaly 1,3 milliárd forinttal járult hozzá a NATO katonai költségvetéséhez, és 1,34 milliárdot költött a NATO biztonsági beruházási programjára; az idén ugyan egymilliárdra csökken a tagdíjfizetés, de 5,64 milliárdra nő a beruházási programhoz való hozzájárulás. Ez utóbbi egy közös fejlesztési alap „tagdíja”, amelyből NATO-tulajdonban levő objektumokat, infrastruktúrát finanszíroznak a tagállamok területén. Magyarországon például ilyen finanszírozással valósult meg a NATO-repülőgépek leszállítására alkalmas fényrendszer Kecskeméten, illetve ebből épül az integrált védelmi rendszer részeit képező három nagy gerincradar. A beruházások többsége több év alatt valósul meg. Tizenhárommilliárd... folytatás a 3. oldalon Ezer vámosból határőr lesz? A VPOP legalább ezer pénzügyőrt szeretne átadni a határőrségnek, miután egy év múlva megszűnik a vámellenőrzés Magyarország belső uniós határain. Az átadás-átvételről hamarosan egyeztet a belügyi tárca és a Pénzügyminisztérium. MUNKATÁRSAINKTÓL Értesüléseink szerint még ebben a hónapban államtitkári szintű egyeztetések kezdődnek a Belügy- és a Pénzügyminisztérium között annak a nem hivatalos számítások szerint mintegy ezer pénzügyőrnek a jövőjéről, akik Magyarország európai uniós csatlakozása után a határőrségnél szolgálhatnának tovább. A csatlakozással egy időben ugyanis megszűnik a vámellenőrzés a magyar-osztrák határon, a határőrségnek ugyanakkor még évekig úgynevezett mélységi ellenőrzési feladatokat kell ellátnia az akkor már belső határnak számító határszakaszon, így jó ideig szükség lesz rendészeti és államigazgatási gyakorlattal rendelkező hivatásosokra. Azzal, hogy Szlovákia Magyarországgal egy időben lép az uniós tagállamok sorába, mintegy 800 kilométerrel csökken hazánk leendő európai uniós külső határa. A korábbi számításokkal szemben így lényegesen kevesebb pénzügyőrre lesz szükség a jövőben, mint amennyivel a VPOP illetékesei az elmúlt években számoltak. Amíg ugyanis nem dőlt el egyértelműen, hogy a magyar-szlovák határ az unió külső vagy belső határa lesz-e, a vámőrség potenciális külső - tehát nagyobb létszámot igénylő - határként tekintett fejlesztéseinek tervezésekor az északi területre. S bár ide, más hatóságokhoz hasonlóan elsősorban mobil, illetve könnyen lebontható és áthelyezhető eszközöket, létesítményeket telepített, az itt foglalkoztatottak létszámát nem csökkentette. Miután kiderült, hogy nyolcszáz kilométerrel kisebb lesz a jövőben a szigorúan őrzendő uniós külső határ, a vámőrség már nem képes valamennyi pénzügyőrnek olyan munkát adni, amely megfelelne a képesítésének. Ezer... folytatás az 5. oldalon