Népszabadság, 2003. január (61. évfolyam, 1-26. szám)

2003-01-09 / 7. szám

2003. JANUÁR 9., CSÜTÖRTÖK ORSZÁGOS NAPILAP LXI., 7. SZÁM, ELSŐ KIADÁS A Nap Témái EU: a szlovének szavaznak először A leendő EU-tagállamok közül először nem Magyarországon, hanem Szlové­niában rendeznek népszavazást a csat­lakozásról. A ljubljanai parlament kü­lönbizottsága tegnap azt javasolta: feb­ruár 9-én egyszerre tartsák meg a refe­rendumot az ország EU- és NATO-tag­­ságáról. 3. oldal Magyar nyúl cseh vadászmezőn Az olaszok hivatalosan nem vittek élő va­dat Magyarországról a most záruló sze­zonban, így az exportőröknek némi vi­gaszt nyújt, hogy Csehországba vadnyu­­lakat szállíthattak a napokban. 15. oldal Megalapozott a feljelentés A Kormányzati Ellenőrzési Hivatal ha­marosan befejezi a Magyar Postánál végzett vizsgálatait. A Kehi elnökhe­lyettese lapunknak elmondta: ellenőre­ik ugyanazokra a megállapításokra ju­tottak, amelyeket a posta jelenlegi ve­zetése már napvilágra hozott. Ők azért nem fognak jogi lépéseket tenni, mert az intézmény már megtette az előző évek menedzsmentjével szemben a fel­jelentéseket. 5. oldal Hiánycikk a Nospa és az Algopyrin MUNKATÁRSUNKTÓL Mára hiánycikké váltak egyes láz- és fáj­dalomcsillapítók - közöttük például az Algopyrin -, ám vannak települések, ahol nincs görcsoldó, és a hosszabb hatású szív- és érrendszeri betegségre ható sze­reikhez sem juthatnak hozzá a betegek, például a Betaloc ZOK-hoz. Budapesti patikusok lapunkat úgy tájékoztatták: ez utóbbi szer mással nem is helyettesíthető, ráadásul a nagykereskedők sem tudják, hogy mikor várható újabb szállítmány. A Magyar Gyógyszerész Kamaránál a főváros mellett Szabolcs-Szatmár, Fejér és Nógrád megyéből is ellátási zavarokat jeleztek a patikusok. Hávelné Szatmári Katalin elnök munkatársunknak elmond­ta: segítséget kér a nagykereskedők szö­vetségének elnökétől és a szaktárcától, szerdán ugyanis Nógrádból segélykérő levélben hívták fel figyelmét a helyzetre. Megrendeléseiket a nagykereskedők csu­pán 40-50 százalékban teljesítik, miköz­ben készleteik egy-két napra elegendők - állította levelében a megyei kamara, amely szerint az utóbbi öt évben nem for­dult elő a mostanihoz hasonló hiány. Átmeneti nehézségekről van szó, me­lyek egy-két napon belül rendeződhetnek - legalábbis így véli Szabó Ferenc, a Gyógyszer-nagykereskedők Szövetségé­nek elnöke. Szerinte gyógyszerhiányról annak ellenére nincs szó, hogy a mintegy négyezer hazánkban forgalmazott készít­ményből 30-50 hiánycikk. A hiány egyik oka az áremelkedést megelőző decembe­ri felvásárlás. Egyetlen példa: míg októ­berben 196 ezer, decemberben 644 ezer doboz tízdarabos Algopyrint adtak el. 9 770237 377046 03007 Tegnap fagyott, ma hull Kevés helyen volt iskolai szünet - A hét végére enyhül az idő Ahogy az lenni szokott, mára járhatób­bá váltak az utak, kevesebbet késtek a vonatok, és délután az utolsó világtól elzárt település is kiszabadult a hó fog­ságából. És ahogy az lenni szokott, Bu­dapesten a fővárosi Fidesz-MKDSZ- frakció a keddi hóhelyzetről kialakította álláspontját, amelynek lényege az volt, hogy Budapest vezetése ismét nem tu­dott úrrá lenni a havazás okozta közle­kedési akadályok felett, s Demszky Gá­bor újra és újra meglepődik, hogy hó hullik a fővárosban. Kedden még úgy tűnt, hogy az or­szágban politikai színezettől függetle­nül nehéz megbirkózni a leesett hóval, szerdára azonban kiderült: ha szünetel a havazás, néhány órán belül tisztábbá válik a helyzet. Kisebb káosz inkább abból alakult ki, hogy kérés vagy utasí­tás volt-e az oktatási miniszter iskolai szünettel kapcsolatos indítványa. Végül tegnap Debrecenben és Hajdú-Biharban volt elrendelt iskolai szünet, s ma már csak ebben a megyében lesz. Az Oktatá­si Minisztérium illetékese szerint egyébként elenyésző volt azoknak az is­koláknak a száma, ahol az iskolaigazga­tók úgy döntöttek, hogy maradjanak ott­hon a gyerekek. A folyók vízállása egyelőre nem ad okot aggodalomra, inkább a Tiszán fel­torlódott jégtorlaszok okoznak gondot. A robbantásokat tegnap délután meg­kezdték, de lapzártánkig kevés sikerrel jártak. Mivel a jegesedés miatt a duz­zasztó nem üzemel, ha a helyzet hos­­­szabb ideig változatlan marad a Keleti­főcsatorna mentén akár vízkorlátozás is életbe léphet, bár a vízügyi szakemberek ezt nem tartják valószínűnek. A meteorológusok szerint azonban mára ismét hóesés várható, s a hideg is csak a hét végén enyhül. Az Országos Rendőr-főkapitányság készenlétbe helyezett egy húszfős kü­lönleges egységet arra a célra, ha bárhol az országban veszélyhelyzet alakulna ki. Részletek a 6. oldalon Szűkre szabott sávok fotó: teknős miklós Válaszok a köztársasági elnöknek Vita a tisztázás szándékáról - Rendkívüli parlamenti ülés január 21-én f A kormány több tisztségviselője is reagált a köztársasági el­nök a szociális törvénnyel kapcsolatos vita apropóján la­punknak adott nyilatkozatára. A szociális miniszter tovább­ra is megkérdőjelezi az egyházak alanyi jogú szerepvállalá­sát sürgető elnöki állásfoglalást, az igazságügyi tárca veze­tője tárgyalásokra kéri jogászkollégáját. Értesüléseink szerint a szociális törvénycsomagot újratárgyaló rendkívüli parlamenti ülésre január 21-én kerülhet sor. MUNKATÁRSAINKTÓL A köztársasági elnök számos megállapításával egyetért, ám több szakmai kérdésben vitatja Mádl Ferenc álláspontját a szociális miniszter. Csehák Judit a Népszabadságnak úgy nyilatkozott: nem ért egyet azzal, hogy alanyi jogon járjon az állami támo­gatás a szociális alapellátást végző egyházi intézményeknek, úgy, mint ahogyan például az oktatásban jár. Mádl Ferenc nyilatkozatában azt mondta, ha a kormány nem módosítaná a törvényt, életbe lépne az előző kabinet által elfogadott jogsza­bály, amely az egyházak számára az állam vagy az önkor­mányzat oldaláról mérlegelést nem engedő alanyi joggá teszi az alapellátásban az egyházi részvételt, illetve annak közpén­zekből történő finanszírozását. Csehák Judit erről úgy véleke­dett, másról van szó: a közoktatásban való részvétel nemcsak alanyi jog, hanem alanyi kötelezettség is, míg a szociális alap­ellátás csak a rászorulóknak szól. Az előző kormány időszaká­ban elfogadott szabályra utalva elmondta: ez arra vonatkozott, hogy a kormánnyal szerződést kötő egyházi szolgáltatók ala­nyi jogon juthatnak hozzá az állami normatívához. Válaszok... folytatás a 4. oldalon Görgey kártérítési perrel fenyeget Az Erzsébet téren elhíresült gödör nem adja könnyen magát: úgy látszik, hogy hosszú időre a kormány és a főváros vitá­jának fő helyszíne lesz. Budapest köz­gyűlésében a két kormánypárti frakció azon vitatkozott, hogy eladják-e egy eset­leges magánbefektetőnek a területet vagy sem - most, miután kiírták a pályázatot, az szítja az indulatokat, hogy a reális há­­rommilliárd forintnál sokkal drágábbra szabták az alsó limitet. A kulturális tárca vezetője, Görgey Gábor rosszhiszemű­séggel vádolja meg és kártérítési perrel fenyegeti a budapesti önkormányzatot, ha a pályázat sikertelenül zárul. A főpol­gármesteri hivatal jogi szakértői már fo­galmazzák a válaszlevelet. Szerintük a követelés jogilag megalapozatlan. Az vi­szont biztosnak látszik, hogy a főváros azért szabott minimum ötmilliárdos árat az ingatlanért, hogy azt még véletlenül se vegyék meg, s így az önkormányzat átad­hassa a létesítményt az államnak. Részletek az 5. oldalon Hűséges nyugdíjpénztártagok Az elmúlt év végéig gondolhatták meg még egyszer választásukat azok, akik éltek az 1997-ben elfogadott törvények adta lehetőséggel, és átléptek a vegyes nyugdíjrendszerbe. Az eddigi adatok szerint már bizonyos, hogy nem történt „fölcsuszamlás”: a tagok hozzávetőleg egy százaléka lépett vissza a tisztán tár­sadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe, így a magánnyugdíjpénztári tagok mintegy 2,2 milliós száma nem válto­zott jelentősen. Az idén már csak a fiataloknak van lehetőségük az átigazolásra. Tavaly ja­nuárban megszűnt a pályakezdők ré­szére a kötelező pénztári tagság, amit azonban a Medgyessy-kormány január elsejével visszaállított. Ez összességé­ben mintegy nyolcvanezer fiatalt érin­tett, és úgy becsülik, hogy kétharmaduk nem élt a lehetőséggel. Azok a pálya­kezdők, akik nem léptek be magán­­pénztárba, az idén még megtehetik, akik viszont önszántukból választották a kétpilléres nyugdíjrendszert, ha akar­nak, év végéig még visszaléphetnek a tb-rendszerbe. Azok a harminc évnél fi­atalabbak pedig, akik a tisztán társada­lombiztosítási rendszerbe fizetik járu­lékaikat, szintén meggondolhatják, nem helyezik-e mégis több lábra idős­kori ellátásukat. Részletek a 13. oldalon Az idén nő a NATO-befizetés A teljes költségvetés 0,16 százalékát költi 2003-ban Magyarország külön­féle nemzetközi szervezetek tagdíjai­ra. A 13 és fél milliárd forint csaknem fele NATO-val kapcsolatos kiadás, de ezek egy része „beruházások formájá­ban” Magyarországon marad. A tag­­díjfizetés főként a Honvédelmi, a Kül­­ügy- és a Pénzügyminisztérium bü­dzséjét terheli, de a tárcák pontosan fizetnek, elmaradásunk sehol sincsen. MUNKATÁRSUNKTÓL Három év alatt több mint a duplájára emelkedtek a Magyarország által nem­zetközi szervezeteknek fizetett tagdíjak. Míg 1999-ben ötmilliárd forintot költött erre az ország, addig tavaly már csaknem 9 milliárd, az idei költségvetésben pedig 13 és fél milliárd forint szerepel (ez a tel­jes magyar büdzsé 0,16 százaléka). A nö­vekedés oka főként a NATO-hozzájárulá­­sok emelkedése. Az atlanti szövetséghez történt csatlakozás óta már nem a Kül­­ügy-, hanem a Honvédelmi Minisztérium a „nagybefizető”. A HM tavaly 1,3 milli­árd forinttal járult hozzá a NATO katonai költségvetéséhez, és 1,34 milliárdot köl­tött a NATO biztonsági beruházási prog­ramjára; az idén ugyan egymilliárdra csökken a tagdíjfizetés, de 5,64 milliárd­­ra nő a beruházási programhoz való hoz­zájárulás. Ez utóbbi egy közös fejlesztési alap „tagdíja”, amelyből NATO-tulaj­­donban levő objektumokat, infrastruktú­rát finanszíroznak a tagállamok területén. Magyarországon például ilyen finanszí­rozással valósult meg a NATO-repülőgé­­pek leszállítására alkalmas fényrendszer Kecskeméten, illetve ebből épül az integ­rált védelmi rendszer részeit képező há­rom nagy gerincradar. A beruházások többsége több év alatt valósul meg. Tizenhárommilliárd... folytatás a 3. oldalon Ezer vámosból határőr lesz? A VPOP legalább ezer pénzügyőrt szeretne átadni a határőrségnek, miu­tán egy év múlva megszűnik a vámel­lenőrzés Magyarország belső uniós határain. Az átadás-átvételről hama­rosan egyeztet a belügyi tárca és a Pénzügyminisztérium. MUNKATÁRSAINKTÓL Értesüléseink szerint még ebben a hó­napban államtitkári szintű egyeztetések kezdődnek a Belügy- és a Pénzügymi­nisztérium között annak a nem hivatalos számítások szerint mintegy ezer pénz­ügyőrnek a jövőjéről, akik Magyaror­szág európai uniós csatlakozása után a határőrségnél szolgálhatnának tovább. A csatlakozással egy időben ugyanis megszűnik a vámellenőrzés a ma­gyar-osztrák határon, a határőrségnek ugyanakkor még évekig úgynevezett mélységi ellenőrzési feladatokat kell el­látnia az akkor már belső határnak szá­mító határszakaszon, így jó ideig szük­ség lesz rendészeti és államigazgatási gyakorlattal rendelkező hivatásosokra. Azzal, hogy Szlovákia Magyaror­szággal egy időben lép az uniós tagál­lamok sorába, mintegy 800 kilométerrel csökken hazánk leendő európai uniós külső határa. A korábbi számításokkal szemben így lényegesen kevesebb pénz­ügyőrre lesz szükség a jövőben, mint amennyivel a VPOP illetékesei az el­múlt években számoltak. Amíg ugyanis nem dőlt el egyértelműen, hogy a ma­gyar-szlovák határ az unió külső vagy belső határa lesz-e, a vámőrség potenci­ális külső - tehát nagyobb létszámot igénylő - határként tekintett fejlesztése­inek tervezésekor az északi területre. S bár ide, más hatóságokhoz hasonlóan el­sősorban mobil, illetve könnyen lebont­ható és áthelyezhető eszközöket, létesít­ményeket telepített, az itt foglalkoztatot­tak létszámát nem csökkentette. Miután kiderült, hogy nyolcszáz kilo­méterrel kisebb lesz a jövőben a szigo­rúan őrzendő uniós külső határ, a vám­őrség már nem képes valamennyi pénz­ügyőrnek olyan munkát adni, amely megfelelne a képesítésének. Ezer... folytatás az 5. oldalon

Next