Népszabadság, 2003. január (61. évfolyam, 1-26. szám)

2003-01-22 / 18. szám

www.nepszabadsag.hu 2003. JANUÁR 22., SZERDA A Nap Témái Huszonnégymilliós villanyszámla Én sose tartoztam, édes gyermekem! - fakadt sírva Sturm Jánosné. A hetven­­három éves jásdi asszonynak több mint 24 millió forintos számlát küldött az áramszolgáltató. Háromhavi fogyasztá­sért. 8. oldal Bush: Irak nem tartotta a szavát Az ENSZ fegyverzetellenőrei még né­hány hónapig dolgozni szeretnének Irakban. Bush elnök szerint ugyanakkor ideje belátni, hogy Szaddám úgysem szerel le. Eddig százezer katonát vezé­nyeltek a Perzsa-öbölhöz. 2. oldal Karcsúsított iskolahálózat A tanulólétszám csökkenése miatt több iskolát bezárnak és átszerveznek Győ­rött. Nem tudják egyelőre, hány tanár veszíti el állását. Zalaegerszegen jóval kisebb karcsúsítás miatt mintegy száz közalkalmazottat bocsátanak el. 8. oldal A béremelés iránytűje az infláció Nyolc-tíz százalékos idei keresetemel­kedésre számítanak általában a cégek. A pontosabb béremelési terveket azonban csak a tavalyi üzemi eredmény megis­merése után fogalmazzák meg. A külföl­di tulajdonú cégeket nem izgatja az erős forint, a hazai alapanyagból dolgozókat annál inkább. 13. oldal Mandula a négy között Mandula Petra a női párosban a legjobb négy közé jutott az ausztrál nemzetközi bajnokságon a svájci Gagliardi partnere­ként. Hasonló bravúrt Temesvári Andrea produkált ugyanitt tizenkét évvel ez­előtt. 20. oldal Nyolc új egyetemi kar indul Nyolc új kar indításáról és egy meg­szüntetéséről terjeszt be javaslatot az oktatási tárca a pénteki kormányülésen - értesült a Népszabadság. Mang Béla, a szaktárca felsőoktatási helyettes ál­lamtitkára elmondta: 2003 szeptembe­rétől a Debreceni Egyetemen egy gyógyszerészeti és fogorvos-tudományi kart hoznának létre, valamint újra indí­tanák a képzést az állam- és fogtudomá­nyi karon. A budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetemen ősztől megszűnne a tanárképző főiskolai kar, létrejönne viszont egy pedagógiai és pszichológiai kar, egy társadalomtudományi kar, va­lamint egy informatikai kar. A Veszpré­mi Egyetemen két új kar létesülne: egy műszaki, informatikai, illetve egy gaz­daságtudományi kar. A Szegedi Tudo­mányegyetemen pedig a korábbi kon­zervatóriumból létrejönne egy zenemű­vészeti főiskolai kar. A helyettes államtitkár úgy fogalma­zott: az új karok indítására azért volt szükség, mert a képzések rendszerében változások történtek, így például a ter­mészettudományi és a műszaki karokon az utóbbi időben megerősödött az infor­matikai oktatás, amely iránt a hallgatók érdeklődése is egyre fokozódik. Az ELTE-n a változások a tanárképzés ös­­­szehangolását és egy szervezetben törté­nő lebonyolítását teszik lehetővé. Mang Béla tájékoztatása szerint az új karok indítását a Magyar Akkreditációs Bizottság támogatta. V. A. D. További információk az 5. oldalon Ma: Kerékvilág Extra BÉKÉS MEGYEI KÖNYVTÁR 56­11 BÉKÉSCSABA Pf. 3520 oldal, 92 forint ORSZÁGOS NAPILAP LXI., 18. SZÁM, ELSŐ KIADÁS Infláció alá zuhantak a banki kamatok Állóháború a Magyar Nemzeti Bank és a forró tőke között Most már a saját bőrén is érezheti a lakosság a múlt he­ti pénzpiaci káosz következményeit: a hitelintézetek többsége drasztikusan, 2-3 százalékkal csökkentette a betétekre fizetett kamatait. A lekötött betét többnyire öt százalék alá zsugorodott hozama már a pénzromlást sem ellensúlyozza. Eközben állóháború alakult ki a Magyar Nemzeti Bank és a forint árfolyamát korábban felfelé hajtó spekulánsok között. A múlt héten beáram­lott, hozzávetőlegesen ötmilliárd eurónyi (több mint ezermillárd forintnyi) forró tőke nagy része bennmaradt az országban. A spekulánsok arra várnak, hogy múlt heti veszteségüket kissé mérsékelni tudják: abban bíz­nak, hogy a nemzeti bank előbb-utóbb visszaerősíti a forintot és emeli a kamatot. A jegybank viszont most nem kívánja megtenni ezt a szívességet nekik. A forint árfolyama kissé tovább gyengült: ahhoz képest, hogy a spekulációs hullám közepén még 235 forintért is elkelt egy euró, tegnap már 246-247 forintot is megadtak érte. Az országban lévő „extra” ezermilliárd forint most nem talál magának helyet. A bankközi piacon a „látra szóló” (egynapos) kamatok fél százalékra estek. A jegybanki kamatcsökkentések és ez a fejlemény a ban­kokat is lakossági kamataik gyors mérséklésére kész­tette. Az OTP Bank már hitelkamatainak a mérséklésé­ről is döntött, és lépését várhatóan előbb-utóbb a többi pénzintézet is követi, bár a kölcsönök terén nem várha­tó a betéteknél tapasztalt azonnali reakció. A kamat­­csökkenés és a magyarországi pénzmennyiség növeke­dése az infláció gyorsulásával is fenyeget. Részletek a 11. oldalon Költözik a köztársasági elnök A Köztársasági Elnöki Hivatal ma köl­tözik át az Országházból a budavári Sándor-palotába. Mádl Ferenc államfő viszont csak csütörtök délután teszi át székhelyét a Várba, mivel a nap folya­mán még az Országház Munkácsy-ter­­mében fogadja a cseh miniszterelnök­helyettest, külügyminisztert. A Sándor­­palotában a köztársasági elnök várható­an március elején fogad először külföldi államfőt - közölte tegnap Schillingen Erzsébet, az elnöki sajtóiroda vezetője. Az Országgyűlés novemberben fo­gadta el azt a törvényt, mely szerint a köztársasági elnök és hivatala elhelyezé­sére a budavári Sándor-palota szolgál. Az épületet tavaly újították fel 2,2 mil­liárd forintból. Ezt követően a T. Ház há­rom ellenzéki alelnöke, Dávid Ibolya (MDF), Harrach Péter és Szájer József (Fidesz) levélben kérte Szili Katalin házelnököt: vesse latba minden befolyá­sát annak érdekében, hogy a megürese­dő szobák ne a kormány, hanem a parla­ment birtokába kerüljenek. A házelnök a múlt év végén úgy nyilatkozott: elsősor­ban az államfőnek, a minisztereknek, a tárcák parlamenti titkárainak szeretne pihenőszobákat biztosítani. A Köztársa­sági Elnöki Hivatal mintegy harminc szobát, tárgyalót használt az Országház­ban. Információink szerint Mádl Ferenc kiköltözését követően a szobák felét az Országgyűlés hivatala, másik felét pedig a Miniszterelnöki Hivatal foglalhatja el. Medgyessy Péter miniszterelnök - az előzetes elképzelések szerint - Mádl Fe­renc volt irodájába költözik, magas ran­gú vendégeit a Nándorfehérvári-terem­ben fogadja, a kormány pedig várhatóan a Munkácsy-teremben ülésezik. Cs. I. Mádl Ferenc államfő dobozol fotó: gárdi balázs Markó Béla: A státustörvényt az EU-val szemben is meg kell védeni A státustörvényre szükség van, s az ab­ban biztosított kedvezményeket akár az uniós hatóságokkal szemben is meg kell védeni - jelentette ki a Népszabad­ságnak Markó Béla. Az RMDSZ elnö­ke szerint a magyar kormány által a jogszabály módosítására kidolgozott hét alapelv egyike elfogadhatatlan az erdélyi magyarság számára. KOLOZSVÁRI TUDÓSÍTÓNKTÓL A Romániai Magyar Demokrata Szövet­ség (RMDSZ) elnöke szerint a státustör­vény módosítására a magyar kormány által kidolgozott hét alapelv közül csak a hetedik - azaz, hogy a jogszabály hatá­lya az EU-tagállamok polgáraira nem terjed ki - veszélyes, s a szövetség ezzel nem ért egyet.­­ Nem kerülhet bele a tör­vénybe olyan kitétel, miszerint az EU-ba történő belépéskor az illető ország eseté­ben ez a törvény érvényét veszíti. Ezt nem lehet elfogadni - mondta Markó Béla. A politikus hangsúlyozta: érvé­nyüket veszíthetik bizonyos rendelkezé­sek, de a munkavállalás és a szociális kérdések, amelyekkel kapcsolatosan az EU valóban nem fogad el semmifajta diszkriminációt, már megoldódtak. Azzal az EU-állásponttal kapcsolat­ban, miszerint nem lehet személyre szó­lóan pénzt juttatni annak, akinek a gyer­meke egy bizonyos iskolába jár, mert akkor mindenkinek kell juttatni, akinek a gyermeke bármilyen iskolába jár, a szövetségi elnök leszögezte: - Ha az Európai Unió ennyire vigyáz az oktatási diszkriminációra, intézkedjék, hogy a mi gyermekeink, akik magyarul tanul­nak, ne járjanak a románul tanuló gyere­keknél egy órával többet mindennap az iskolába. Ez sokkal súlyosabb, mint bár­milyen pénzkérdés. — Markó szerint ez esetben az EU-nak megoldást kellene ta­lálnia a határon túli magyar oktatás hát­rányos helyzetének megszüntetésére és a tankönyvhiányra. Az RMDSZ elnöke úgy véli: az okta­tási támogatások nem ellentétesek sem­milyen európai elvvel. Az EU-tól... folytatás a 3. oldalon Többpárti vita az EP-választás egyeztetése körül Az európai parlamenti képviselő-vá­lasztás szabályai kapcsán négypárti konszenzus alakult ki - jelentette be hétfői sajtótájékoztatóján a Belügymi­nisztérium politikai államtitkára. Ez­zel szemben a Fidesz politikusa azt ál­lítja, hogy szó sem volt megegyezésről, a történtek miatt pedig nem vesznek részt több négypárti egyeztetésen. A konszenzus tényét az SZDSZ is cáfolja. MUNKATÁRSAINKTÓL A Fidesz nem kíván részt venni a jövő­ben az Európai Parlament magyarorszá­gi képviselőinek a megválasztásáról folytatott egyeztetésen - derült ki Sala­mon László lapunknak adott tegnapi nyi­latkozatából. A Fidesz-frakció elnöksé­ge nem látja értelmét ugyanis, hogy olyan megbeszélésen vegyen részt, amelyről később a másik fél valótlan tá­jékoztatást ad, miként az hétfőn történt. A politikus szerint minden ilyen egyez­tetés „minimális bizalmi viszonyt felté­telez”, ennek hiányában a Fidesz-frak­ció a továbbiakban csak a parlamenti vi­ta keretei között mondja el a vélemé­nyét. Salamon László hangsúlyosan em­lékeztetett arra, hogy Pál Tibor belügyi államtitkár hétfői állításával ellentétben nem alakult ki konszenzus. Amint lapunkban is beszámoltunk ró­la, Pál hétfői sajtótájékoztatóján bejelen­tette: az európai képviselők választásá­nak szabályairól a négy parlamenti párt között konszenzus alakult ki. Ezzel szemben Salamon azt állítja: a külföldi képviseleteken történő szavazás és az összeférhetetlenségre vonatkozó átme­neti szabályozás kérdésében nem jött létre megegyezés. Vita... folytatás a 4. oldalon Csontvelői őssejtből idegsejt Magyar kutatónő szenzációs felfedezése A felnőtt emberi csont­velőből származó őssej­tek eljuthatnak az agy­ba, és ott működőképes neuronokká alakulhat­nak át - állítja Mezey Éva magyar származá­sú amerikai kutató. A marylandi felfedezés különösen azért jelen­tős, mert megfelelő eljá­rások alkalmazásával az őssejtek felhasználha­tók sérült agyterületek újjáélesztésére is. - A felnőtt humán csontvelőből szár­mazó őssejtek eljuthatnak az agyba, és működőképes neuronokká alakulhatnak át - állítja Mezey Éva magyar származá­sú amerikai kutató, akinek a felfedezé­sét a New Scientist tette közzé. A hét tu­dományos bejelentésének is tekinthető felismerést közlő kutató - mint lapunk­nak elmondta - Szentágothai János pro­fesszor irányítása alatt dolgozott, ké­sőbb a Semmelweis Egyetem anatómiai intézetébe került, innen ment ki 1989-ben az Egyesült Államokba. A tudósok eddig azt hitték, hogy a csontvelő­ből származó őssejtekből kizárólag vérsejtek és csontsejtek fejlődhetnek ki. A Mezey által vezetett marylandi amerikai kuta­tócsoport (National Insti­tute of Neurological Di­seases and Stroke) négy olyan halott nő agyszöve­teit vizsgálta, akik életük során férfidonoroktól származó csontvelőt kaptak. A kutatók az Y kromoszóma jelenléte után nyo­moztak az agyszövetben, és azt tapasz­talták, hogy minden megvizsgált női agyban nagy mennyiségben volt Y kro­moszómát tartalmazó idegsejt. (A nők genetikai állománya eredendően nem tartalmaz Y kromoszómát, ilyen kromo­szóma csak férfidonortól kerülhet a nők szervezetébe.) Csontvelőből... folytatás a 19. oldalon Mezey Éva ft » ft [UNK] é

Next