Népszabadság, 2003. január (61. évfolyam, 1-26. szám)
2003-01-22 / 18. szám
www.nepszabadsag.hu 2003. JANUÁR 22., SZERDA A Nap Témái Huszonnégymilliós villanyszámla Én sose tartoztam, édes gyermekem! - fakadt sírva Sturm Jánosné. A hetvenhárom éves jásdi asszonynak több mint 24 millió forintos számlát küldött az áramszolgáltató. Háromhavi fogyasztásért. 8. oldal Bush: Irak nem tartotta a szavát Az ENSZ fegyverzetellenőrei még néhány hónapig dolgozni szeretnének Irakban. Bush elnök szerint ugyanakkor ideje belátni, hogy Szaddám úgysem szerel le. Eddig százezer katonát vezényeltek a Perzsa-öbölhöz. 2. oldal Karcsúsított iskolahálózat A tanulólétszám csökkenése miatt több iskolát bezárnak és átszerveznek Győrött. Nem tudják egyelőre, hány tanár veszíti el állását. Zalaegerszegen jóval kisebb karcsúsítás miatt mintegy száz közalkalmazottat bocsátanak el. 8. oldal A béremelés iránytűje az infláció Nyolc-tíz százalékos idei keresetemelkedésre számítanak általában a cégek. A pontosabb béremelési terveket azonban csak a tavalyi üzemi eredmény megismerése után fogalmazzák meg. A külföldi tulajdonú cégeket nem izgatja az erős forint, a hazai alapanyagból dolgozókat annál inkább. 13. oldal Mandula a négy között Mandula Petra a női párosban a legjobb négy közé jutott az ausztrál nemzetközi bajnokságon a svájci Gagliardi partnereként. Hasonló bravúrt Temesvári Andrea produkált ugyanitt tizenkét évvel ezelőtt. 20. oldal Nyolc új egyetemi kar indul Nyolc új kar indításáról és egy megszüntetéséről terjeszt be javaslatot az oktatási tárca a pénteki kormányülésen - értesült a Népszabadság. Mang Béla, a szaktárca felsőoktatási helyettes államtitkára elmondta: 2003 szeptemberétől a Debreceni Egyetemen egy gyógyszerészeti és fogorvos-tudományi kart hoznának létre, valamint újra indítanák a képzést az állam- és fogtudományi karon. A budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetemen ősztől megszűnne a tanárképző főiskolai kar, létrejönne viszont egy pedagógiai és pszichológiai kar, egy társadalomtudományi kar, valamint egy informatikai kar. A Veszprémi Egyetemen két új kar létesülne: egy műszaki, informatikai, illetve egy gazdaságtudományi kar. A Szegedi Tudományegyetemen pedig a korábbi konzervatóriumból létrejönne egy zeneművészeti főiskolai kar. A helyettes államtitkár úgy fogalmazott: az új karok indítására azért volt szükség, mert a képzések rendszerében változások történtek, így például a természettudományi és a műszaki karokon az utóbbi időben megerősödött az informatikai oktatás, amely iránt a hallgatók érdeklődése is egyre fokozódik. Az ELTE-n a változások a tanárképzés összehangolását és egy szervezetben történő lebonyolítását teszik lehetővé. Mang Béla tájékoztatása szerint az új karok indítását a Magyar Akkreditációs Bizottság támogatta. V. A. D. További információk az 5. oldalon Ma: Kerékvilág Extra BÉKÉS MEGYEI KÖNYVTÁR 5611 BÉKÉSCSABA Pf. 3520 oldal, 92 forint ORSZÁGOS NAPILAP LXI., 18. SZÁM, ELSŐ KIADÁS Infláció alá zuhantak a banki kamatok Állóháború a Magyar Nemzeti Bank és a forró tőke között Most már a saját bőrén is érezheti a lakosság a múlt heti pénzpiaci káosz következményeit: a hitelintézetek többsége drasztikusan, 2-3 százalékkal csökkentette a betétekre fizetett kamatait. A lekötött betét többnyire öt százalék alá zsugorodott hozama már a pénzromlást sem ellensúlyozza. Eközben állóháború alakult ki a Magyar Nemzeti Bank és a forint árfolyamát korábban felfelé hajtó spekulánsok között. A múlt héten beáramlott, hozzávetőlegesen ötmilliárd eurónyi (több mint ezermillárd forintnyi) forró tőke nagy része bennmaradt az országban. A spekulánsok arra várnak, hogy múlt heti veszteségüket kissé mérsékelni tudják: abban bíznak, hogy a nemzeti bank előbb-utóbb visszaerősíti a forintot és emeli a kamatot. A jegybank viszont most nem kívánja megtenni ezt a szívességet nekik. A forint árfolyama kissé tovább gyengült: ahhoz képest, hogy a spekulációs hullám közepén még 235 forintért is elkelt egy euró, tegnap már 246-247 forintot is megadtak érte. Az országban lévő „extra” ezermilliárd forint most nem talál magának helyet. A bankközi piacon a „látra szóló” (egynapos) kamatok fél százalékra estek. A jegybanki kamatcsökkentések és ez a fejlemény a bankokat is lakossági kamataik gyors mérséklésére késztette. Az OTP Bank már hitelkamatainak a mérsékléséről is döntött, és lépését várhatóan előbb-utóbb a többi pénzintézet is követi, bár a kölcsönök terén nem várható a betéteknél tapasztalt azonnali reakció. A kamatcsökkenés és a magyarországi pénzmennyiség növekedése az infláció gyorsulásával is fenyeget. Részletek a 11. oldalon Költözik a köztársasági elnök A Köztársasági Elnöki Hivatal ma költözik át az Országházból a budavári Sándor-palotába. Mádl Ferenc államfő viszont csak csütörtök délután teszi át székhelyét a Várba, mivel a nap folyamán még az Országház Munkácsy-termében fogadja a cseh miniszterelnökhelyettest, külügyminisztert. A Sándorpalotában a köztársasági elnök várhatóan március elején fogad először külföldi államfőt - közölte tegnap Schillingen Erzsébet, az elnöki sajtóiroda vezetője. Az Országgyűlés novemberben fogadta el azt a törvényt, mely szerint a köztársasági elnök és hivatala elhelyezésére a budavári Sándor-palota szolgál. Az épületet tavaly újították fel 2,2 milliárd forintból. Ezt követően a T. Ház három ellenzéki alelnöke, Dávid Ibolya (MDF), Harrach Péter és Szájer József (Fidesz) levélben kérte Szili Katalin házelnököt: vesse latba minden befolyását annak érdekében, hogy a megüresedő szobák ne a kormány, hanem a parlament birtokába kerüljenek. A házelnök a múlt év végén úgy nyilatkozott: elsősorban az államfőnek, a minisztereknek, a tárcák parlamenti titkárainak szeretne pihenőszobákat biztosítani. A Köztársasági Elnöki Hivatal mintegy harminc szobát, tárgyalót használt az Országházban. Információink szerint Mádl Ferenc kiköltözését követően a szobák felét az Országgyűlés hivatala, másik felét pedig a Miniszterelnöki Hivatal foglalhatja el. Medgyessy Péter miniszterelnök - az előzetes elképzelések szerint - Mádl Ferenc volt irodájába költözik, magas rangú vendégeit a Nándorfehérvári-teremben fogadja, a kormány pedig várhatóan a Munkácsy-teremben ülésezik. Cs. I. Mádl Ferenc államfő dobozol fotó: gárdi balázs Markó Béla: A státustörvényt az EU-val szemben is meg kell védeni A státustörvényre szükség van, s az abban biztosított kedvezményeket akár az uniós hatóságokkal szemben is meg kell védeni - jelentette ki a Népszabadságnak Markó Béla. Az RMDSZ elnöke szerint a magyar kormány által a jogszabály módosítására kidolgozott hét alapelv egyike elfogadhatatlan az erdélyi magyarság számára. KOLOZSVÁRI TUDÓSÍTÓNKTÓL A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke szerint a státustörvény módosítására a magyar kormány által kidolgozott hét alapelv közül csak a hetedik - azaz, hogy a jogszabály hatálya az EU-tagállamok polgáraira nem terjed ki - veszélyes, s a szövetség ezzel nem ért egyet. Nem kerülhet bele a törvénybe olyan kitétel, miszerint az EU-ba történő belépéskor az illető ország esetében ez a törvény érvényét veszíti. Ezt nem lehet elfogadni - mondta Markó Béla. A politikus hangsúlyozta: érvényüket veszíthetik bizonyos rendelkezések, de a munkavállalás és a szociális kérdések, amelyekkel kapcsolatosan az EU valóban nem fogad el semmifajta diszkriminációt, már megoldódtak. Azzal az EU-állásponttal kapcsolatban, miszerint nem lehet személyre szólóan pénzt juttatni annak, akinek a gyermeke egy bizonyos iskolába jár, mert akkor mindenkinek kell juttatni, akinek a gyermeke bármilyen iskolába jár, a szövetségi elnök leszögezte: - Ha az Európai Unió ennyire vigyáz az oktatási diszkriminációra, intézkedjék, hogy a mi gyermekeink, akik magyarul tanulnak, ne járjanak a románul tanuló gyerekeknél egy órával többet mindennap az iskolába. Ez sokkal súlyosabb, mint bármilyen pénzkérdés. — Markó szerint ez esetben az EU-nak megoldást kellene találnia a határon túli magyar oktatás hátrányos helyzetének megszüntetésére és a tankönyvhiányra. Az RMDSZ elnöke úgy véli: az oktatási támogatások nem ellentétesek semmilyen európai elvvel. Az EU-tól... folytatás a 3. oldalon Többpárti vita az EP-választás egyeztetése körül Az európai parlamenti képviselő-választás szabályai kapcsán négypárti konszenzus alakult ki - jelentette be hétfői sajtótájékoztatóján a Belügyminisztérium politikai államtitkára. Ezzel szemben a Fidesz politikusa azt állítja, hogy szó sem volt megegyezésről, a történtek miatt pedig nem vesznek részt több négypárti egyeztetésen. A konszenzus tényét az SZDSZ is cáfolja. MUNKATÁRSAINKTÓL A Fidesz nem kíván részt venni a jövőben az Európai Parlament magyarországi képviselőinek a megválasztásáról folytatott egyeztetésen - derült ki Salamon László lapunknak adott tegnapi nyilatkozatából. A Fidesz-frakció elnöksége nem látja értelmét ugyanis, hogy olyan megbeszélésen vegyen részt, amelyről később a másik fél valótlan tájékoztatást ad, miként az hétfőn történt. A politikus szerint minden ilyen egyeztetés „minimális bizalmi viszonyt feltételez”, ennek hiányában a Fidesz-frakció a továbbiakban csak a parlamenti vita keretei között mondja el a véleményét. Salamon László hangsúlyosan emlékeztetett arra, hogy Pál Tibor belügyi államtitkár hétfői állításával ellentétben nem alakult ki konszenzus. Amint lapunkban is beszámoltunk róla, Pál hétfői sajtótájékoztatóján bejelentette: az európai képviselők választásának szabályairól a négy parlamenti párt között konszenzus alakult ki. Ezzel szemben Salamon azt állítja: a külföldi képviseleteken történő szavazás és az összeférhetetlenségre vonatkozó átmeneti szabályozás kérdésében nem jött létre megegyezés. Vita... folytatás a 4. oldalon Csontvelői őssejtből idegsejt Magyar kutatónő szenzációs felfedezése A felnőtt emberi csontvelőből származó őssejtek eljuthatnak az agyba, és ott működőképes neuronokká alakulhatnak át - állítja Mezey Éva magyar származású amerikai kutató. A marylandi felfedezés különösen azért jelentős, mert megfelelő eljárások alkalmazásával az őssejtek felhasználhatók sérült agyterületek újjáélesztésére is. - A felnőtt humán csontvelőből származó őssejtek eljuthatnak az agyba, és működőképes neuronokká alakulhatnak át - állítja Mezey Éva magyar származású amerikai kutató, akinek a felfedezését a New Scientist tette közzé. A hét tudományos bejelentésének is tekinthető felismerést közlő kutató - mint lapunknak elmondta - Szentágothai János professzor irányítása alatt dolgozott, később a Semmelweis Egyetem anatómiai intézetébe került, innen ment ki 1989-ben az Egyesült Államokba. A tudósok eddig azt hitték, hogy a csontvelőből származó őssejtekből kizárólag vérsejtek és csontsejtek fejlődhetnek ki. A Mezey által vezetett marylandi amerikai kutatócsoport (National Institute of Neurological Diseases and Stroke) négy olyan halott nő agyszöveteit vizsgálta, akik életük során férfidonoroktól származó csontvelőt kaptak. A kutatók az Y kromoszóma jelenléte után nyomoztak az agyszövetben, és azt tapasztalták, hogy minden megvizsgált női agyban nagy mennyiségben volt Y kromoszómát tartalmazó idegsejt. (A nők genetikai állománya eredendően nem tartalmaz Y kromoszómát, ilyen kromoszóma csak férfidonortól kerülhet a nők szervezetébe.) Csontvelőből... folytatás a 19. oldalon Mezey Éva ft » ft [UNK] é