Népszabadság, 2003. január (61. évfolyam, 1-26. szám)

2003-01-08 / 6. szám

4 NÉPSZABADSÁG HAZAI KÖRKÉP 2003. JANUÁR 8., SZERDA Csak májustól emelik a gáz árát Az éves autópálya-matrica drágul a legkevésbé? - Külön keret a Terror Háza Múzeumnak Az infláció feletti mértékben, 8-10 százalékkal emelkedhetnek az idén az ener­giaárak. A kormány pénteki ülésén tárgyal az áram és a földgáz díjainak eset­leges növeléséről. A gáz minden bizonnyal csak májustól lesz drágább. A kabi­net információink szerint húsz százalékkal emeli az éves, D1-es autópálya-mat­ricák árát. Döntés várható a Terror Háza költségvetésének kiegészítéséről is: a kulturális tárca várhatóan külön keretet biztosít a múzeum számára. A kor­mány megfontolja Csehák Judit szociális miniszter javaslatát, hogy változatlan formában terjesszék a parlament elé az államfő által kifogásolt szociális tör­vénycsomagot. MUNKATÁRSAINKTÓL A kormány pénteken tartja idei első ülé­sét. Kiss Elemér kancelláriaminiszter múlt heti nyilatkozata szerint ezen tár­gyalnak az energiaárak és az autópálya­díjak emelésének mértékéről. A lakossági villamos energia, vala­mint a gáz árának emeléséről szóló ter­vezet tárgyalása, illetve a döntés miként­je attól is függ, hogy elkészülnek-e ad­dig a szakértői elemzések. Információ­ink szerint az áramárról két változat ke­rül a kabinet elé. Az egyik szerint átla­gosan tízszázalékos lenne az emelés, és ezen belül a lakossági ár 8,7 százalékkal nőne. Emellett ismert egy egységes tíz­­százalékos javaslat is, ám több esélye van annak, hogy az első variációt vá­lasztja a kormány. A drágulás februártól lépne hatályba. A gázárak csak májustól, a fűtési sze­zon után emelkednének, a jelenlegi in­formációink szerint mintegy kilenc szá­zalékkal. A Fidesz vezetői hónapokon át azzal riasztották az embereket, hogy a szocia­listák kormányra kerülésével az egekbe szöknek majd a gázárak, az emelés mér­téke „elviselhetetlen” lesz a lakosság számára. A minap Áder János, a Fidesz frakcióvezetője már valamivel szeré­nyebb, 10-18 százalékos áremelésről be­szélt. A hosszú elemzés és a „nehéz szü­lés” ezzel is magyarázható. Holott az emelés mindkét energiafajtánál sürgető volt, hiszen a gáz árához már az Orbán-kabinet sem nyúlt, pedig a Mol Rt. vesz­teségei és a gázpiac rendezetlen viszo­nyai egyaránt indokolták volna a beavat­kozást. Az idén a nemzetközi olajár-emelke­dés már az első negyedévben 20 milliárd forintos veszteséget okozhat a legna­gyobb hazai olajipari társaságnak, amit legkevesebb hatszázalékos lakossági ár­emeléssel lehetne csak kompenzálni. Ráadásul bár az utóbbi napokban esett az olajár, egy esetleges iraki háború aligha teszi olcsóbbá a „fekete aranyat”. A kormány döntését befolyásolja a Mol Rt. maradék állami hányadának őszre tervezett privatizációja is. Az olajtársaság részvényeinek tőzsdére vi­teléről csak azután döntenek, hogy a parlament­­ várhatóan még a tavaszi ülésszakon­­ elfogadja a gáztörvényt. Erről szintén pénteken tárgyal a kabi­net. Ha a jogszabály érvényesíti a hazai gázkitermelés alacsony kitermelési költségét, akkor 2004-től garantálni le­het, hogy az elkövetkező években az infláció mér­tékénél nem lesz maga­sabb a lakossági gázár­emelés - tudtuk meg egy illetékestől. Valószínű, hogy a több­ször elnapolt döntés után a kormány pénteken határoz az autópálya-matricák árának emeléséről is, amely a járművek többsé­génél (94 százalékánál) az éves bérlet esetében nem haladja meg a húsz száza­lékot. Ebből tíz az általá­nos forgalmi adó emelésé­ből adódik. A legolcsóbb kategóriába ke­rültek a kisteherautók igaz, a nagyobb gépjárművek sztrádaútja viszont az átla­gosnál nagyobb mértékben nő, valamint inkább drágulnak a heti (ezentúl tízna­pos), illetve havi bérletek is. Várhatóan februártól fizetni kell a felújított M7- esen, s az M3-asnak a közelmúltban át­adott (Füzesabony és Polgár közötti) új szakaszáért is. Egyelőre nem vonják be a matricás díjrendszerbe az M5-öst. Az ár­emelést követően a matricás sztrádákon egy kilométer megtétele négy, míg az M5-ösön továbbra is 26 forintba kerül az autósnak. A következő ülésén dönt­ a kormány arról is, hogyan pótolja ki a Terror Háza idei költségvetését, amelyet a parlament 150 millió forinttal csökkentett. Úgy tudjuk, a kormány előbb megvizsgáltat­ja, valójában mennyi pénzre van szüksé­ge a múzeumnak. Az esetleges plusz­pénzt nem a költségvetési tartalék terhé­re fizetnék ki, hanem a kulturális tárcán belüli átcsoportosítással. A miniszté­rium külön keretet hoz létre (valószínű­leg a hiányolt 150 millió forintnál kiseb­bet), amelyről lehívható lesz a szükséges összeg, ha a működés ezt megkívánja. Ismét a kabinet elé kerül a szociális törvénycsomag, amelyet a köztársasági elnök megfontolásra visszaküldött az Országgyűlésnek. Csehák Judit szociá­lis és egészségügyi miniszter tegnap Miskolcon úgy nyilatkozott tudósítónk­nak: továbbra sem érti az államfői aggá­lyokat. Tévesnek tartja a miniszter azt a felfogást, amely szerint hátrányos hely­zetbe kerülnének az alapellátási felada­tokat ellátó nem önkormányzati - köz­tük egyházi - szervezetek a törvény új szabályai miatt. Emlékeztetett arra, hogy tavaly az önkormányzati intézmé­nyek normatívájának 1,3-szorosát kap­ták az egyháziak, most e mutató 1,47-re nőhet. A miniszter leszögezte: a pénteki kormányülésen azt javasolja, hogy a szociális törvényt változatlan formában terjesszék az Országgyűlés elé. Kiss Elemér Csehák Judit Az energiapolitika kérdőjelei A zöldek szerint tarthatatlan a helyzet Magyarországnak nincs energiastraté­giája, a jelenleg követett, szinte kizáró­lag a fosszilis tüzelőanyagokra építő energiapolitika pedig fenntarthatatlan - állítja az Energia Klub nevű környe­zetvédő szervezet. A zöldek szerint eu­rópai összehasonlításban különösen feltűnő az energiahatékonyság, illetve a megújuló energiaforrások alkalma­zásának alacsony szintje, ami már a hazai gazdaság versenyképességét is veszélyezteti. A magyar állam­­ a lehetséges alterna­tívák vizsgálata nélkül - egy olyan szén­erőműre kíván 50 milliárd forintot költe­ni, amely nem felel meg sem a hazai, sem az európai környezetvédelmi előírások­nak, a piaci árnál 50 százalékkal drágáb­ban termel, és egyetlen érdeme, hogy munkát ad áttételesen 4200 (a beharango­zott elbocsátások után már csak 3000­ embernek. Ez az egyetlen példa is ékesen bizonyítja a magyar energiastratégia hiá­nyát: ha lenne ilyen hosszú vagy legalább középtávú koncepció, abba a fenti lépés aligha lenne beilleszthető - állítja az Energia Klub. A környezetvédelmi szer­vezet angol nyelvű tanulmányt készített a hazai energiapolitikáról, s a dokumentum végkövetkeztetése szerint a jelenlegi pa­zarló és irracionális gyakorlat tarthatatlan. A zöldek nyolc szempont alapján vizs­gálták a magyar energiapolitikát, s azt ta­pasztalták, hogy szinte valamennyi indi­kátor súlyos, a hazai gazdaság versenyké­pességét is veszélyeztető problémát jelez. Az ország energiafüggősége rendkívül magas: szinte kizárólag az orosz földgáz­tól függünk, a felhasznált energia 70 szá­zaléka külföldről érkezik. A kiszolgálta­tott helyzeten - jelentős fosszilis energia­­források híján - csak a megújuló energia­­források (szél, nap, biomassza, termálvíz) előtérbe helyezésével le­hetne enyhíteni, erre azonban - politikai szándék és konk­rét tervek híján - a közeljövőben nem ke­rülhet sor. A magyar energiafelhaszná­lásban csupán három százalék a megúju­ló források részesedése (a fafűtésű kály­hákat is beleértve), s ez az arány az EU- átlag alig egyharmada. Az energiahatékonyság szintje igen alacsony: egységnyi GDP előállításához a magyar gazdaság 92 százalékkal több energiát használ, mint az uniós országok. Ugyanakkor rendkívül kicsi a tiszta ener­giába (a megújuló forrásokba, illetve az energiahatékonyság növelésébe) befekte­tett pénzek mennyisége és aránya, húsz­forintnyi energetikai befektetésből csak egy jut erre a területre (Kóródi Mária környezetvédelmi miniszter egy minapi konferencián 500 milliárd forintnyi be­fektetést hiányolt az ágazatból). A zöldek - a vitaanyagnak szánt tanul­mány szerint - a legriasztóbbnak azt tart­ják, hogy világos energiastratégia híján a döntéshozók nem is mérlegelik az alter­natívákat. Ha például az említett vértesi erőmű kapacitását megújuló forrásokkal akarnák kiváltani, az nemcsak olcsóbb lenne, de több - és tartósabb - munkahe­lyet is teremtene, ám ezt a lehetőséget a kormány eddig meg sem vizsgálta. H. M. Türelmi idő a környezetvédelemnek Az uniós környezetvédelmi előírások teljesítéséhez körülbelül 1500 milliárd forint hazai beruházásra van szükség a következő években. Ebből a legnagyobb tétel, mintegy 810-845 milliárd forint a csatornázási, szennyvíztisztítási köve­telmények teljesítése. 1993 óta 400 mil­liárd forintot fordított erre a célra Ma­gyarország. Szakértői becslések szerint akkor teljesítheti az uniós normákat az ország, ha a gazdasági növekedés huza­mosan eléri a négy-öt százalékot, illet­ve nő a környezetvédelmi ráfordítások aránya A csatornázási, szennyvíztisztítási normák teljesítésére hazánk 2015 végéig kapott türelmi időt. Addig minden tele­pülésen, ahol legalább kétezren laknak, meg kell oldani a szennyvizek tisztítá­sát. Bizonyos településnagyságoknál már előbb, 2008-ra vagy 2010-re kell végezni ezzel a feladattal. Ugyancsak a csatlakozást követő későbbi időpontra, 2005 közepére kell eleget tenni a veszé­lyes hulladékégetőkre vonatkozó uniós előírásoknak. Türelmi időt kapott az or­szág 2004 végéig a nagy tüzelőberende­zések, erőművek szennyezésének csök­kentésére, és csak 2005 végéig kell elér­ni, hogy a csomagoláshoz használt anya­gokból keletkező hulladékok legalább 50 százalékát hasznosítsák. Az uniós ivóvíznormák teljesítésére hosszabb idő áll rendelkezésre. A brüs­­­szeli előírásoknál magasabb természetes eredetű arzéntartalmú vizet fogyaszt kö­rülbelül 1,4 millió lakos. A magas bróm-, vas- és mangántartalom miatt összességében 4,5 millió lakosnál kell javítani az ivóvíz minőségét. A terv sze­rint 150 milliárd forint ráfordítással 2009 végére oldanák meg ezt a problé­mát. Mivel az uniós előírások szerint nem a vízkivételnél, hanem a fogyasztói helyeken kell mérni a szennyezettséget, a hálózatok felújítása tovább növelheti a költségeket. Ö. Z. Juttatás Taszárnak? TUDÓSÍTÓNKTÓL Tegnap a Honvédelmi Minisztérium és Somogy megye képviselője megegye­zett a kaposvári információs központ működtetéséről. A somogyi megyehá­zán megnyíló központ a jövő hét elejé­től tájékoztatja a sajtót és a lakosságot a taszári katonai bázison történő esemé­nyekről. A központ vezetője Kiss De­zső, a honvédelmi tárca állományába tartozó sajtótiszt lesz, aki a­ múlt év vé­géig az ENSZ ciprusi missziójának szóvivői teendőit látta el. A folyamatos tájékoztatáshoz a tárca kommunikációs főigazgatósága további három főt biz­tosít - tudtuk meg Bocskai Istvántól, a tárca kommunikációs főigazgató-he­lyettesétől. Értesüléseink szerint az amerikai hadsereg nem zárkózik el at­tól, hogy saját sajtótisztjeivel bekap­csolódjon a tájékoztatásba, de még nem dőlt el, hogy az információs központot veszik-e igénybe vagy saját sajtóköz­pontot állítanak fel. A bázisra vasárnap óta folyamatosan érkeznek a beinduló képzés logisztikai előkészítői, amerikai katonák és civi­lek. A hét végéig várhatóan már több mint kétszázan lesznek. A tolmácsolás­ra és más kisegítő feladatokra kikép­zendők érkezése január végén várható. Mint arról korábban hírt adtunk, Taszár lakossága úgy érzi, a katonai bá­zison megkezdődő kiképzéssel az or­szág többi településénél nagyobb koc­kázatot vállal, s ezért szeretnék, ha ezt központi forrásokból valamiképpen ho­norálná a kormány. A településnek leg­inkább útjai felújítására és egy művelő­dési házra lenne szüksége. Információ­ink szerint a honvédelmi tárca élve a saját lehetőségeivel, kész méltányolni ezt az igényt. A minisztérium néhány szakembere a napokban Taszárra uta­zott annak megvizsgálására, milyen felújításra szorul a honvédség tulajdo­nában lévő tiszti klub, amit a helyi la­kosság rendelkezésére szeretnének bo­csátani. Emellett azt is tervezik, hogy a település volt tiszti óvodáját idősek ott­honává alakítják.. Felújítják Deák szülőházát A jövő héten áll föl a Nemzeti Kulturá­lis Örökség Minisztériumán belül az a titkárság, amely a következő években a kiemelt jelentőségű, nemzeti évfordu­lókat hivatott szervezni. 2003 márciusa és novembere között Deák Ferencre emlékezik az ország, de az idén kezdő­dik meg a Rákóczi-szabadságharc nyolcéves emlékünnepség-sorozata is. A kulturális tárca új vezetői még tavaly döntöttek arról, hogy a korábbi gyakor­lattal ellentétben a kiemelt évfordulók és ünnepségsorozatok szervezésére egy ál­landó titkárságot hoznak létre. Ez a szer­vezet lesz hivatott befejezni a tavalyi Kossuth-ével kapcsolatos munkát - töb­bek között 50 millió, pályázatokra fordí­tott forint néhány elszámolása van még hátra -, és nekik kell megszervezniük a következő években esedékes ünnepség­­sorozatokat. Az idén lesz Deák Ferenc születésének 200., a Rákóczi-szabadság­harc megkezdésének 300. és az Apáczai­­féle Magyar Enciklopédia kiadásának 350. évfordulója. Jövőre Bocskai István­ra és Bajza Józsefre, 2005-ben Széchenyi Hitelének kiadására, 2006-ban a nándor­fehérvári diadalra, a rákövetkező évben pedig Batthyány Lajosra emlékezünk. A legnehezebb feladatnak a Rákóczi-sza­badságharc emlékének felidézése ígérke­zik, hiszen a rendezvényeknek 2011-ig kell tartaniuk. A Schneider Márta és Koncz Erika he­lyettes államtitkár által elkészített előter­jesztések értelmében a kulturális tárca költségvetése az idén 250 millió forintot fordít a kiemelt évfordulókra; ezen belül a Deák- és a Rákóczi-emlékünnepségek­­ről külön kormányhatározat is születik. Görgey Gábor kulturális miniszter­ a Deák-emlékév tudományos tanácsadójá­nak Gerő András történészt, a Rákóczi­­ünnepségsorozaténak pedig Czigány Ist­ván hadtörténészt kérte föl. Az előterjesz­tés értelmében a Deák-emlékév során konferenciákat és tanulmányi versenye­ket szervezhetnek, valamint támogatják számos kiadvány megjelentetését és mú­zeumi kiállítások megrendezését. Deák söjtöri szülőházának felújításához a tárca további mintegy 40 millió forintot ad. A rendezvénysorozat március 30-án kezdő­dik, és vélhetően november 24-én, a nemzetiségi törvényjavaslat beterjeszté­sének 135. évfordulóján ér véget. N.K.J. A Rákóczi-szabadságharc esemé­nyeivel és II. Rákóczi Ferenc vezér­lőfejedelem életével kapcsolatos fényképekből, könyvtári és levéltári dokumentumokból nyílt kiállítás Salgótarjánban, a Balassi Bálint Megyei Könyvtárban, kedden. A ki­állítás megnyitására felkért Halzl József, a Rákóczi Szövetség elnöke, az erős havazásban az útviszonyok miatt nem tudott a nógrádi megye­­székhelyre utazni, írásban eljuttatott beszédét Patakiné Kerner Edit elő­adóművész olvasta fel. (MTI) Döntőbírák zöldszám nélkül Évente átlagosan húsz esetben kérik a Munkaügyi Közvetítő és Döntőbírói Szolgálat segítségét. A közvetítésről szóló törvény márciusi hatálybalépésé­vel arra is lehetőség lesz, hogy egyéni munkaügyi jogviták rendezésébe von­ják be a közvetítőket. Angolszász modell alapján hazánkban 1996-ban alakult meg a Munkaügyi Köz­vetítő és Döntőbírói Szolgálat (MKDSZ). Bár a munka törvénykönyve már 1992- ben megteremtette a jogi hátterét, de négy év kellett az előkészítő munkára, az intézmény szerkezetének, tartalmának, feladatrendszerének kidolgozására, hogy végül az Érdekegyeztető Tanács kimond­ja az MKDSZ létrehozását. Gulyás Kál­mántól, a szolgálat vezetőjétől azért kér­tünk tájékoztatást tevékenységükről, mert az év első munkaügyi konfliktusá­ban - a Volán-dolgozók sztrájkkal erősí­tett bérharcában­­ is jelentős szerepet tölt be a munkaügyi közvetítő. Gulyás szerint a szolgálat mára elfoga­dott intézménye lett a munkaügyi kap­csolatoknak. Az elmúlt hét évben 142 munkaügyi és 42 jogvitában, összesen 202 esetben kérték fel az MKDSZ-t köz­vetítésre, leggyakrabban bérvita és lét­számcsökkentés miatt kirobbant konflik­tus miatt. Jelentős volt a jogutódláshoz, a szakszervezetek, az üzemi tanácsok mű­ködési feltételeihez és a jóléti, szociális juttatásokhoz fűződő viták száma is. Gu­lyás úgy látja, hogy a nemzetközi össze­hasonlításban is megállja helyét az MKDSZ, hiszen azokban a kollektív munkaügyi vitákban, amelyek rendezé­sében részt vettek, évente csupán egy-egy alkalommal nem jött létre megállapodás. A leggyakrabban egyébként a szakmában nagy tekintéllyel bíró, kiváló érdekegyez­tető hírében álló Herczog Lászlót kérik fel döntőbíráskodásra, de gyakran vá­lasztják az önkormányzati területen jártas Krémer Andrást vagy éppen a szolgálat vezetőjét, Gulyás Kálmánt is, aki a Vo­lán-konfliktusban kezdeményezője volt az egyeztetéseknek. Arra a kérdésünkre, hogy milyen felké­résektől zárkóznak el, a szolgálat vezetője azt mondta: gazdasági és családi ügyek­ben nem vállalnak közvetítést. Várhatóan azonban új feladatokkal bővül tevékeny­ségük, mert a parlament decemberben el­fogadta és márciusban hatályba lép a köz­vetítésről szóló törvény, amely lehetősé­get ad arra, hogy egyéni munkaügyi jogvi­ták rendezésébe is bevonják a közvetítő­ket. Fájdalmuk ugyanakkor, hogy már évek óta hiába szeretnének egy országosan elérhető, úgynevezett zöldszámot bevezet­ni, amelyen bárki információt kaphatna a munka világával összefüggő kérdésekről. Ennek éves költsége számításaik szerint mintegy négymillió forint lenne. Gulyás elmondta, hogy a munkaügyi kapcsolatok intézményrendszerének e szervezete költségtakarékosan működik, hiszen a szolgálat tagjai - hatvanhárom, pályázat alapján kiválasztott, munkajog­ban jártas szakember - nem főállásban végzik munkájukat. Azok, akiket igény szerint listáról felkérnek a „békebírói” szerepre egy-egy munkaügyi konfliktus esetén, tiszteletdíjat kapnak. Ők egyéb­ként esetenként nyolc munkanapra bruttó 150 ezer forintot vehetnek fel az állami költségvetéstől, a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium keretéből. Kun J. Erzsébet

Next