Népszabadság, 2003. január (61. évfolyam, 1-26. szám)
2003-01-08 / 6. szám
4 NÉPSZABADSÁG HAZAI KÖRKÉP 2003. JANUÁR 8., SZERDA Csak májustól emelik a gáz árát Az éves autópálya-matrica drágul a legkevésbé? - Külön keret a Terror Háza Múzeumnak Az infláció feletti mértékben, 8-10 százalékkal emelkedhetnek az idén az energiaárak. A kormány pénteki ülésén tárgyal az áram és a földgáz díjainak esetleges növeléséről. A gáz minden bizonnyal csak májustól lesz drágább. A kabinet információink szerint húsz százalékkal emeli az éves, D1-es autópálya-matricák árát. Döntés várható a Terror Háza költségvetésének kiegészítéséről is: a kulturális tárca várhatóan külön keretet biztosít a múzeum számára. A kormány megfontolja Csehák Judit szociális miniszter javaslatát, hogy változatlan formában terjesszék a parlament elé az államfő által kifogásolt szociális törvénycsomagot. MUNKATÁRSAINKTÓL A kormány pénteken tartja idei első ülését. Kiss Elemér kancelláriaminiszter múlt heti nyilatkozata szerint ezen tárgyalnak az energiaárak és az autópályadíjak emelésének mértékéről. A lakossági villamos energia, valamint a gáz árának emeléséről szóló tervezet tárgyalása, illetve a döntés mikéntje attól is függ, hogy elkészülnek-e addig a szakértői elemzések. Információink szerint az áramárról két változat kerül a kabinet elé. Az egyik szerint átlagosan tízszázalékos lenne az emelés, és ezen belül a lakossági ár 8,7 százalékkal nőne. Emellett ismert egy egységes tízszázalékos javaslat is, ám több esélye van annak, hogy az első variációt választja a kormány. A drágulás februártól lépne hatályba. A gázárak csak májustól, a fűtési szezon után emelkednének, a jelenlegi információink szerint mintegy kilenc százalékkal. A Fidesz vezetői hónapokon át azzal riasztották az embereket, hogy a szocialisták kormányra kerülésével az egekbe szöknek majd a gázárak, az emelés mértéke „elviselhetetlen” lesz a lakosság számára. A minap Áder János, a Fidesz frakcióvezetője már valamivel szerényebb, 10-18 százalékos áremelésről beszélt. A hosszú elemzés és a „nehéz szülés” ezzel is magyarázható. Holott az emelés mindkét energiafajtánál sürgető volt, hiszen a gáz árához már az Orbán-kabinet sem nyúlt, pedig a Mol Rt. veszteségei és a gázpiac rendezetlen viszonyai egyaránt indokolták volna a beavatkozást. Az idén a nemzetközi olajár-emelkedés már az első negyedévben 20 milliárd forintos veszteséget okozhat a legnagyobb hazai olajipari társaságnak, amit legkevesebb hatszázalékos lakossági áremeléssel lehetne csak kompenzálni. Ráadásul bár az utóbbi napokban esett az olajár, egy esetleges iraki háború aligha teszi olcsóbbá a „fekete aranyat”. A kormány döntését befolyásolja a Mol Rt. maradék állami hányadának őszre tervezett privatizációja is. Az olajtársaság részvényeinek tőzsdére viteléről csak azután döntenek, hogy a parlament várhatóan még a tavaszi ülésszakon elfogadja a gáztörvényt. Erről szintén pénteken tárgyal a kabinet. Ha a jogszabály érvényesíti a hazai gázkitermelés alacsony kitermelési költségét, akkor 2004-től garantálni lehet, hogy az elkövetkező években az infláció mértékénél nem lesz magasabb a lakossági gázáremelés - tudtuk meg egy illetékestől. Valószínű, hogy a többször elnapolt döntés után a kormány pénteken határoz az autópálya-matricák árának emeléséről is, amely a járművek többségénél (94 százalékánál) az éves bérlet esetében nem haladja meg a húsz százalékot. Ebből tíz az általános forgalmi adó emeléséből adódik. A legolcsóbb kategóriába kerültek a kisteherautók igaz, a nagyobb gépjárművek sztrádaútja viszont az átlagosnál nagyobb mértékben nő, valamint inkább drágulnak a heti (ezentúl tíznapos), illetve havi bérletek is. Várhatóan februártól fizetni kell a felújított M7- esen, s az M3-asnak a közelmúltban átadott (Füzesabony és Polgár közötti) új szakaszáért is. Egyelőre nem vonják be a matricás díjrendszerbe az M5-öst. Az áremelést követően a matricás sztrádákon egy kilométer megtétele négy, míg az M5-ösön továbbra is 26 forintba kerül az autósnak. A következő ülésén dönt a kormány arról is, hogyan pótolja ki a Terror Háza idei költségvetését, amelyet a parlament 150 millió forinttal csökkentett. Úgy tudjuk, a kormány előbb megvizsgáltatja, valójában mennyi pénzre van szüksége a múzeumnak. Az esetleges pluszpénzt nem a költségvetési tartalék terhére fizetnék ki, hanem a kulturális tárcán belüli átcsoportosítással. A minisztérium külön keretet hoz létre (valószínűleg a hiányolt 150 millió forintnál kisebbet), amelyről lehívható lesz a szükséges összeg, ha a működés ezt megkívánja. Ismét a kabinet elé kerül a szociális törvénycsomag, amelyet a köztársasági elnök megfontolásra visszaküldött az Országgyűlésnek. Csehák Judit szociális és egészségügyi miniszter tegnap Miskolcon úgy nyilatkozott tudósítónknak: továbbra sem érti az államfői aggályokat. Tévesnek tartja a miniszter azt a felfogást, amely szerint hátrányos helyzetbe kerülnének az alapellátási feladatokat ellátó nem önkormányzati - köztük egyházi - szervezetek a törvény új szabályai miatt. Emlékeztetett arra, hogy tavaly az önkormányzati intézmények normatívájának 1,3-szorosát kapták az egyháziak, most e mutató 1,47-re nőhet. A miniszter leszögezte: a pénteki kormányülésen azt javasolja, hogy a szociális törvényt változatlan formában terjesszék az Országgyűlés elé. Kiss Elemér Csehák Judit Az energiapolitika kérdőjelei A zöldek szerint tarthatatlan a helyzet Magyarországnak nincs energiastratégiája, a jelenleg követett, szinte kizárólag a fosszilis tüzelőanyagokra építő energiapolitika pedig fenntarthatatlan - állítja az Energia Klub nevű környezetvédő szervezet. A zöldek szerint európai összehasonlításban különösen feltűnő az energiahatékonyság, illetve a megújuló energiaforrások alkalmazásának alacsony szintje, ami már a hazai gazdaság versenyképességét is veszélyezteti. A magyar állam a lehetséges alternatívák vizsgálata nélkül - egy olyan szénerőműre kíván 50 milliárd forintot költeni, amely nem felel meg sem a hazai, sem az európai környezetvédelmi előírásoknak, a piaci árnál 50 százalékkal drágábban termel, és egyetlen érdeme, hogy munkát ad áttételesen 4200 (a beharangozott elbocsátások után már csak 3000 embernek. Ez az egyetlen példa is ékesen bizonyítja a magyar energiastratégia hiányát: ha lenne ilyen hosszú vagy legalább középtávú koncepció, abba a fenti lépés aligha lenne beilleszthető - állítja az Energia Klub. A környezetvédelmi szervezet angol nyelvű tanulmányt készített a hazai energiapolitikáról, s a dokumentum végkövetkeztetése szerint a jelenlegi pazarló és irracionális gyakorlat tarthatatlan. A zöldek nyolc szempont alapján vizsgálták a magyar energiapolitikát, s azt tapasztalták, hogy szinte valamennyi indikátor súlyos, a hazai gazdaság versenyképességét is veszélyeztető problémát jelez. Az ország energiafüggősége rendkívül magas: szinte kizárólag az orosz földgáztól függünk, a felhasznált energia 70 százaléka külföldről érkezik. A kiszolgáltatott helyzeten - jelentős fosszilis energiaforrások híján - csak a megújuló energiaforrások (szél, nap, biomassza, termálvíz) előtérbe helyezésével lehetne enyhíteni, erre azonban - politikai szándék és konkrét tervek híján - a közeljövőben nem kerülhet sor. A magyar energiafelhasználásban csupán három százalék a megújuló források részesedése (a fafűtésű kályhákat is beleértve), s ez az arány az EU- átlag alig egyharmada. Az energiahatékonyság szintje igen alacsony: egységnyi GDP előállításához a magyar gazdaság 92 százalékkal több energiát használ, mint az uniós országok. Ugyanakkor rendkívül kicsi a tiszta energiába (a megújuló forrásokba, illetve az energiahatékonyság növelésébe) befektetett pénzek mennyisége és aránya, húszforintnyi energetikai befektetésből csak egy jut erre a területre (Kóródi Mária környezetvédelmi miniszter egy minapi konferencián 500 milliárd forintnyi befektetést hiányolt az ágazatból). A zöldek - a vitaanyagnak szánt tanulmány szerint - a legriasztóbbnak azt tartják, hogy világos energiastratégia híján a döntéshozók nem is mérlegelik az alternatívákat. Ha például az említett vértesi erőmű kapacitását megújuló forrásokkal akarnák kiváltani, az nemcsak olcsóbb lenne, de több - és tartósabb - munkahelyet is teremtene, ám ezt a lehetőséget a kormány eddig meg sem vizsgálta. H. M. Türelmi idő a környezetvédelemnek Az uniós környezetvédelmi előírások teljesítéséhez körülbelül 1500 milliárd forint hazai beruházásra van szükség a következő években. Ebből a legnagyobb tétel, mintegy 810-845 milliárd forint a csatornázási, szennyvíztisztítási követelmények teljesítése. 1993 óta 400 milliárd forintot fordított erre a célra Magyarország. Szakértői becslések szerint akkor teljesítheti az uniós normákat az ország, ha a gazdasági növekedés huzamosan eléri a négy-öt százalékot, illetve nő a környezetvédelmi ráfordítások aránya A csatornázási, szennyvíztisztítási normák teljesítésére hazánk 2015 végéig kapott türelmi időt. Addig minden településen, ahol legalább kétezren laknak, meg kell oldani a szennyvizek tisztítását. Bizonyos településnagyságoknál már előbb, 2008-ra vagy 2010-re kell végezni ezzel a feladattal. Ugyancsak a csatlakozást követő későbbi időpontra, 2005 közepére kell eleget tenni a veszélyes hulladékégetőkre vonatkozó uniós előírásoknak. Türelmi időt kapott az ország 2004 végéig a nagy tüzelőberendezések, erőművek szennyezésének csökkentésére, és csak 2005 végéig kell elérni, hogy a csomagoláshoz használt anyagokból keletkező hulladékok legalább 50 százalékát hasznosítsák. Az uniós ivóvíznormák teljesítésére hosszabb idő áll rendelkezésre. A brüsszeli előírásoknál magasabb természetes eredetű arzéntartalmú vizet fogyaszt körülbelül 1,4 millió lakos. A magas bróm-, vas- és mangántartalom miatt összességében 4,5 millió lakosnál kell javítani az ivóvíz minőségét. A terv szerint 150 milliárd forint ráfordítással 2009 végére oldanák meg ezt a problémát. Mivel az uniós előírások szerint nem a vízkivételnél, hanem a fogyasztói helyeken kell mérni a szennyezettséget, a hálózatok felújítása tovább növelheti a költségeket. Ö. Z. Juttatás Taszárnak? TUDÓSÍTÓNKTÓL Tegnap a Honvédelmi Minisztérium és Somogy megye képviselője megegyezett a kaposvári információs központ működtetéséről. A somogyi megyeházán megnyíló központ a jövő hét elejétől tájékoztatja a sajtót és a lakosságot a taszári katonai bázison történő eseményekről. A központ vezetője Kiss Dezső, a honvédelmi tárca állományába tartozó sajtótiszt lesz, aki a múlt év végéig az ENSZ ciprusi missziójának szóvivői teendőit látta el. A folyamatos tájékoztatáshoz a tárca kommunikációs főigazgatósága további három főt biztosít - tudtuk meg Bocskai Istvántól, a tárca kommunikációs főigazgató-helyettesétől. Értesüléseink szerint az amerikai hadsereg nem zárkózik el attól, hogy saját sajtótisztjeivel bekapcsolódjon a tájékoztatásba, de még nem dőlt el, hogy az információs központot veszik-e igénybe vagy saját sajtóközpontot állítanak fel. A bázisra vasárnap óta folyamatosan érkeznek a beinduló képzés logisztikai előkészítői, amerikai katonák és civilek. A hét végéig várhatóan már több mint kétszázan lesznek. A tolmácsolásra és más kisegítő feladatokra kiképzendők érkezése január végén várható. Mint arról korábban hírt adtunk, Taszár lakossága úgy érzi, a katonai bázison megkezdődő kiképzéssel az ország többi településénél nagyobb kockázatot vállal, s ezért szeretnék, ha ezt központi forrásokból valamiképpen honorálná a kormány. A településnek leginkább útjai felújítására és egy művelődési házra lenne szüksége. Információink szerint a honvédelmi tárca élve a saját lehetőségeivel, kész méltányolni ezt az igényt. A minisztérium néhány szakembere a napokban Taszárra utazott annak megvizsgálására, milyen felújításra szorul a honvédség tulajdonában lévő tiszti klub, amit a helyi lakosság rendelkezésére szeretnének bocsátani. Emellett azt is tervezik, hogy a település volt tiszti óvodáját idősek otthonává alakítják.. Felújítják Deák szülőházát A jövő héten áll föl a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumán belül az a titkárság, amely a következő években a kiemelt jelentőségű, nemzeti évfordulókat hivatott szervezni. 2003 márciusa és novembere között Deák Ferencre emlékezik az ország, de az idén kezdődik meg a Rákóczi-szabadságharc nyolcéves emlékünnepség-sorozata is. A kulturális tárca új vezetői még tavaly döntöttek arról, hogy a korábbi gyakorlattal ellentétben a kiemelt évfordulók és ünnepségsorozatok szervezésére egy állandó titkárságot hoznak létre. Ez a szervezet lesz hivatott befejezni a tavalyi Kossuth-ével kapcsolatos munkát - többek között 50 millió, pályázatokra fordított forint néhány elszámolása van még hátra -, és nekik kell megszervezniük a következő években esedékes ünnepségsorozatokat. Az idén lesz Deák Ferenc születésének 200., a Rákóczi-szabadságharc megkezdésének 300. és az Apáczaiféle Magyar Enciklopédia kiadásának 350. évfordulója. Jövőre Bocskai Istvánra és Bajza Józsefre, 2005-ben Széchenyi Hitelének kiadására, 2006-ban a nándorfehérvári diadalra, a rákövetkező évben pedig Batthyány Lajosra emlékezünk. A legnehezebb feladatnak a Rákóczi-szabadságharc emlékének felidézése ígérkezik, hiszen a rendezvényeknek 2011-ig kell tartaniuk. A Schneider Márta és Koncz Erika helyettes államtitkár által elkészített előterjesztések értelmében a kulturális tárca költségvetése az idén 250 millió forintot fordít a kiemelt évfordulókra; ezen belül a Deák- és a Rákóczi-emlékünnepségekről külön kormányhatározat is születik. Görgey Gábor kulturális miniszter a Deák-emlékév tudományos tanácsadójának Gerő András történészt, a Rákócziünnepségsorozaténak pedig Czigány István hadtörténészt kérte föl. Az előterjesztés értelmében a Deák-emlékév során konferenciákat és tanulmányi versenyeket szervezhetnek, valamint támogatják számos kiadvány megjelentetését és múzeumi kiállítások megrendezését. Deák söjtöri szülőházának felújításához a tárca további mintegy 40 millió forintot ad. A rendezvénysorozat március 30-án kezdődik, és vélhetően november 24-én, a nemzetiségi törvényjavaslat beterjesztésének 135. évfordulóján ér véget. N.K.J. A Rákóczi-szabadságharc eseményeivel és II. Rákóczi Ferenc vezérlőfejedelem életével kapcsolatos fényképekből, könyvtári és levéltári dokumentumokból nyílt kiállítás Salgótarjánban, a Balassi Bálint Megyei Könyvtárban, kedden. A kiállítás megnyitására felkért Halzl József, a Rákóczi Szövetség elnöke, az erős havazásban az útviszonyok miatt nem tudott a nógrádi megyeszékhelyre utazni, írásban eljuttatott beszédét Patakiné Kerner Edit előadóművész olvasta fel. (MTI) Döntőbírák zöldszám nélkül Évente átlagosan húsz esetben kérik a Munkaügyi Közvetítő és Döntőbírói Szolgálat segítségét. A közvetítésről szóló törvény márciusi hatálybalépésével arra is lehetőség lesz, hogy egyéni munkaügyi jogviták rendezésébe vonják be a közvetítőket. Angolszász modell alapján hazánkban 1996-ban alakult meg a Munkaügyi Közvetítő és Döntőbírói Szolgálat (MKDSZ). Bár a munka törvénykönyve már 1992- ben megteremtette a jogi hátterét, de négy év kellett az előkészítő munkára, az intézmény szerkezetének, tartalmának, feladatrendszerének kidolgozására, hogy végül az Érdekegyeztető Tanács kimondja az MKDSZ létrehozását. Gulyás Kálmántól, a szolgálat vezetőjétől azért kértünk tájékoztatást tevékenységükről, mert az év első munkaügyi konfliktusában - a Volán-dolgozók sztrájkkal erősített bérharcában is jelentős szerepet tölt be a munkaügyi közvetítő. Gulyás szerint a szolgálat mára elfogadott intézménye lett a munkaügyi kapcsolatoknak. Az elmúlt hét évben 142 munkaügyi és 42 jogvitában, összesen 202 esetben kérték fel az MKDSZ-t közvetítésre, leggyakrabban bérvita és létszámcsökkentés miatt kirobbant konfliktus miatt. Jelentős volt a jogutódláshoz, a szakszervezetek, az üzemi tanácsok működési feltételeihez és a jóléti, szociális juttatásokhoz fűződő viták száma is. Gulyás úgy látja, hogy a nemzetközi összehasonlításban is megállja helyét az MKDSZ, hiszen azokban a kollektív munkaügyi vitákban, amelyek rendezésében részt vettek, évente csupán egy-egy alkalommal nem jött létre megállapodás. A leggyakrabban egyébként a szakmában nagy tekintéllyel bíró, kiváló érdekegyeztető hírében álló Herczog Lászlót kérik fel döntőbíráskodásra, de gyakran választják az önkormányzati területen jártas Krémer Andrást vagy éppen a szolgálat vezetőjét, Gulyás Kálmánt is, aki a Volán-konfliktusban kezdeményezője volt az egyeztetéseknek. Arra a kérdésünkre, hogy milyen felkérésektől zárkóznak el, a szolgálat vezetője azt mondta: gazdasági és családi ügyekben nem vállalnak közvetítést. Várhatóan azonban új feladatokkal bővül tevékenységük, mert a parlament decemberben elfogadta és márciusban hatályba lép a közvetítésről szóló törvény, amely lehetőséget ad arra, hogy egyéni munkaügyi jogviták rendezésébe is bevonják a közvetítőket. Fájdalmuk ugyanakkor, hogy már évek óta hiába szeretnének egy országosan elérhető, úgynevezett zöldszámot bevezetni, amelyen bárki információt kaphatna a munka világával összefüggő kérdésekről. Ennek éves költsége számításaik szerint mintegy négymillió forint lenne. Gulyás elmondta, hogy a munkaügyi kapcsolatok intézményrendszerének e szervezete költségtakarékosan működik, hiszen a szolgálat tagjai - hatvanhárom, pályázat alapján kiválasztott, munkajogban jártas szakember - nem főállásban végzik munkájukat. Azok, akiket igény szerint listáról felkérnek a „békebírói” szerepre egy-egy munkaügyi konfliktus esetén, tiszteletdíjat kapnak. Ők egyébként esetenként nyolc munkanapra bruttó 150 ezer forintot vehetnek fel az állami költségvetéstől, a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium keretéből. Kun J. Erzsébet