Népszabadság, 2003. december (61. évfolyam, 279-303. szám)

2003-12-01 / 279. szám

2 2003. DECEMBER 1., HÉTFŐ KÜLPOLITIKA NÉPSZABADSÁG Lobbizás a Rákóczi-pincében A gazdasági kapcsolatok, üz­leti vállalkozások és beruhá­zások álltak Medgyessy és Putyin szentpétervári megbe­széléseinek középpontjában. KIKÜLDÖTT TUDÓSÍTÓNKTÓL Oroszország vállalja a használt paksi fű­tőelemek elszállítását és tárolását, részt venne a négyes metró építésében és a Dunaferr privatizációs tenderén is. Ma­gyarország pedig az egymillió dolláros moszkvai szociálislakás-építési program­ban, a tömegközlekedési eszközök felújí­tásában, a digitális műsorszórásra törté­nő áttérésben vállalna szerepet. Magyar szándék az is, hogy Jekatyerinburgban tartósítóüzemet, Sztavropolban palacko­zógyárat építenének, és növelnék a gyógyszerek, illetve orvosi műszerek ki­vitelét. Ezek voltak a legfontosabb ered­ményei Medgyessy Péter és Vlagyimir Putyin hét végi találkozójának. A magyar kormányfő az orosz elnök meghívására tett magánjellegű munka­látogatást. Szombati, a pétervári Kon­­sztantyin-palotában folytatott - és utó­lag mindkét fél által kifejezetten pozitív­nak értékelt - tárgyalásukon megálla­podtak arról, hogy a két külügyminisz­térium az uniós kereteken belül, közö­sen próbálja egyszerűsíteni a vízumki­adás rendszerét. Putyin támogatta a magyar befekteté­sek ösztönzését, így az állami - például csomagolóipari - tendereken való ma­gyar részvételt. Az orosz fél leszögezte, hogy a Yukos-botrány nem befolyásolja a Mal és az orosz óriásvállalat közös pro­jektjét a Hanti-Manszijszk autonóm terü­leten. Putyin a több mint egyórás tárgya­láson támogatásáról biztosította az úgy­nevezett ötös korridor útvonalának (Trieszt-Ljubljana-Budapest-Kijev) Moszkváig hosszabbítását, illetve azt, hogy a Szibéria és Moszkva közötti vas­úti és közúti áruszállításba Budapest is bekapcsolódhasson (folyamatban van a záhonyi logisztikai bázisnak, a nyugati irányú orosz kereskedelem egyik leendő központjának kiépítése). A találkozón Putyin szóba hozta, hogy a nyugati irányú orosz kereskedelmet az uniós árukorlátozási szabályok, kvóták fenyegetik. Medgyessy javasolta, hogy közösen mérjék fel az oroszokat érő hátrá­nyokat, s ennek alapján kész kezdemé­nyezni az EU-ban a tíz új taggal bővülő unió kvótáinak felülvizsgálatát (Med­gyessy ma Brüsszelben tárgyal Romano Prodi EB-elnökkel.) Putyin egyébként elis­merően szólt a kereskedelem növekedé­séről, bár kevesli azt az egymilliárd dol­lárt, amennyivel az orosz tőke jelen van a magyar gazdaságban (bár ez több, mint az oroszországi magyar jelenlét). A megbeszélésre egy szimbolikus helyszínen, a Konsztantyin-palotában ke­rült sor. A palotát Nagy Péter cár építtet­te, de végül Konsztantyin főherceg költö­zött be. A második világháborúban bom­bázott épület felújítására 280 millió dol­lárt költöttek. Magyar vonatkozás, hogy itt található a Rákóczi-pince, amely kész­letének felét mintegy hétezer palack ma­gyar bor teszi ki. A szombati avatás bor­kóstolással párosult: Putyinnak állítólag Thürmeier Cuvée-ja ízlett leginkább, a magyar kormányfőnek Szeremley szürke­barátja. A pincét magyar borbázissá kí­vánja tenni, amihez hozzájárult az elnöki vizit. A Rákóczi-pincének 80-20 százalék­ban tulajdonosa a Magyar Kereskedőház, valamint a Kreml orosz ellátója. Putyin és Medgyessy eredetileg a pa­lotában elváltak volna. Az orosz államfő meglepetésre elkísérte Medgyessyt a re­pülőtérre. Részben ezzel kompenzálhat­ta, hogy késve érkezett a találkozóra. NYUSZTAY MÁTÉ Medgyessy Péter és Vlagyimir Putyin HÁTTÉR Budapesten át visz Moszkvába az út MUNKATÁRSAINKTÓL A Trieszttől Kijevig (s onnan Moszkváig) húzódó autópálya - az V. páneurópai közlekedési folyosó - ötletét eredetileg a nyolcvanas évek második felében Olasz­ország karolta fel, abban a reményben, hogy ez lendületet adna gazdasági együttműködésének Kelet-Európával. Az Európai Unió besorolta a támogatan­dó tervek közé. A Trieszt/Koper-Ljub­­ljana-Budapest-Ungvár-Lvov-Kijev ötös korridor kiegészült a Rijeka- Zágráb leágazású tervezett autópályával, illetve a lényegében párhuzamos vasútvonal korszerűsítésének koncepciójával is. A Helsinkiben elhatározott tíz közle­kedési folyosóból három: a négyes, az ötös és a hetes (ez utóbbi a Duna) hazánk területén halad keresztül, itt találkoznak. Az említett ötös korridor autópálya-épí­tésének magyarországi szakaszán - az M7-esen és az M3-ason - a megvalósítás egyelőre lemaradt a két délnyugati szomszédhoz képest. Szlovéniában és Horvátországban is elkészült a pálya nagy része. Kevés mentség, hogy a dön­tést késleltette a vita Ljubljanával (hol is legyen az összekötés a határnál), miként az a tény is, hogy az ukrán fél mindmáig nem állt elő a tervvel. A Medgyessy-kor­mány ígérete szerint 2006 végéig lénye­gében elkészül az M7-es folytatása Zamárdi és Balatonszentgyörgy, illetve Becsehely és Letenye között, az M3-as pedig Nyíregyházáig. A Ljubljana-Budapest vasúti pálya szakasz kiemelt helyen szerepel az uniós infrastrukturális beruházási listán. A ter­vek szerint a szlovén oldalon a fejlesztés 2012-re készülne el. Magyarország külö­nösen érdekelt a vasúti pálya teljes hosz­­szának korszerűsítésében, és támogatja Brüsszelben Szlovénia ezzel kapcsolatos törekvéseit és igényeit. A magyar és a horvát vasút között is folynak egyezteté­sek. Az is kiderült: Kijev egyelőre inkább a vasút korszerűsítését szorgalmazza. Mind az autópályák, mind a vasútvo­nalak fejlesztésének finanszírozásában szó lehet uniós hitelekről, sőt konkrét tá­mogatásról is. A határokon átnyúló sza­kaszok esetében az unió a költségek har­minc százalékát átvállalja. Az Európai Bi­zottságnak a közelmúltban elfogadott lis­táján mintegy harminc közlekedési pro­jekt szerepel, köztük a Bécs-Budapest és a Ljubljana-Budapest vasútvonal. Várha­tóan jövő nyárig döntenek a támogatá­sokról Brüsszelben. Egyfajta politikai lob­bizásnak is tekinthető, hogy a V. korridor megépítésében érdekelt országok most demonstratív módon egyeztetnek. Vilnius Gdansl Minszk Drezda Az V. páneurópai korridor Nümber Salzburg ,­­Belgrád szarajevói Isztambul Szaloniki­a A TERVEZETT EURÓPAI KÖZLEKEDÉSI FOLYOSÓK Moszkva Forrás: Közlekedéstudományi Intézet Rt. NÉPSZABADSÁG-gl Diákkézen a Reichstag kupolája Klaus Wowereit berlini főpolgármester előre biztosította magának a telt házat minden nyilvános fellépésén. Elé­gedettségre mégsincs oka: a mindenütt megjelenő diá­kok füttykoncerttel, síppal, dobbal, és olykor traktorok­kal fojtják bele a szót. Berlinben hetek óta tart az állóhá­ború a városvezetés és az egyetemisták között: a szená­tus az üres kasszára hivatkozva úgy döntött, hogy csök­kenti a három nagy berlini egyetem költségeit. Tanáro­kat bocsátanak el, kevesebb diákot vesznek fel, és jó eséllyel bevezetnek valamiféle tandíjat is. Erről nyáron már meg is egyeztek az egyetemi vezetőkkel. Szombaton mégis tízezren vonultak végig az Unter den Lindenen. „Tüntetünk, amíg vissza nem lépnek" - fenyegetőzik az egyik fizikushallgató, feje felett „Képzés nélkül nincs jövő" táblát lóbálva. Mások lelkesen bizony­gatják: még hetekre elengedő energiájuk van. Előkerül a tüntetések immár állandó kelléke: a koporsó, amibe a né­met oktatást fektetik. Kreativitásban nincs hiány: a diá­kok a minap azzal arattak sikert, hogy „oktatási mene­dékjogot" kértek a frissen megnyílt svéd DCEA-ban. Be­feküdtek az ágyakba, és feliratokat húztak magukra: „Oktatás mély álomban", avagy „Jó éjszakát, Berlin". Aztán meg is magyarázták: Svédországban a GDP 7,7 százalékát fordítják oktatásra, Németországban viszont csupán 4 százalékot. A vásárlók együttérzőek voltak. Egy másik csoport egy éjszakán keresztül megszállva tartotta Thomas Fu­ert kulturális ügyekért felelős városve­zető irodáját. A baloldali (PDS) politikus előbb megér­tően elbeszélgetett a megszállókkal, majd megpróbálta megmagyarázni nekik a gazdasági szükségszerűség fo­galmát, kevés sikerrel. A tüntetőkhöz időközben számos oktató is csatlakozott, ők most a város különböző pont­jain táboroznak és nyilvános órákat tartanak: a legnép­szerűbb helyszín eddig az Alexanderplatz volt, de elő­kelő helyen emlegetik a metróállomásokat. De a sláger vitathatatlanul a Reichstag kupolája. Itt úgy lehet órát tartani, hogy az ülésteremben levő képviselők is értesül­nek a tanárok és a diákok véleményéről. Egyelőre mindkét oldal kitart: a szenátus azzal érvel, hogy nem finanszírozhatja az átlagban 17 (!) félévig hú­zódó diplomaszerzést, és nem tudnak eltartani három egyetemet. Vagy egyet becsuknak, vagy vállalják a kar­csúsítást, és azt, hogy a „túlkoros" diákok félévente 500 euróval hozzájárulnak a költségekhez. Az egyetemisták viszont azzal érvelnek, hogy már most is tarthatatlanok a körülmények, a városvezetés kötelessége ezeken javí­tani. A tanulás ugyanis jog és nem kiváltság, különben is, Kohl kancellár annak idején 16 félév alatt szerezte meg a diplomáját. Ha neki lehetett, nekik miért nem? A konzervatív (CDU) ellenzék pedig tüzeli a tüntetőket, és emlékezteti Klaus Wowereit főpolgármestert arra: az 1968-as diáklázadások is valahogy így kezdődtek... Berlin, 2003. november 30. INOTAI EDIT A tüntető diákok temetik a berlini felsőoktatást Irak: áldozatok fél tucat országból A hét végén támadások sorát követték el az Irakban lévő külföldiek ellen. Áldozatul esett hét spanyol hírszerző, két japán diplomata, két dél-ko­reai szakember, egy kolumbiai civil és több amerikai katona. Tizenöt kuvaiti tisztázatlan balesetben halt meg. HORVÁTH GÁBOR WASHINGTONI TUDÓSÍTÓNK A két spanyol hírszerzőt szombaton, Bag­dadtól délre ölték meg. Egy társuk meg­sebesült. A spanyol polgári titkosszolgá­lat tagjait szállító két terepjáróra a Szaddám Huszeinhez hű Fedajin milícia tagjai zúdítottak golyózáport egy gépko­csiból és az út melletti rejtekhelyekről. A félórás tűzharc után a környékbeliek örömtáncot jártak és cipőikkel taposták a halott spanyolok véres ruhadarabjait. Spanyolország korábban kivonta diplo­matáit Bagdadból, miután agyonlőtték a külképviseleten dolgozó egyik biztonsá­gi tisztet. José Maria Aznar spanyol kor­mányfő tegnap televíziós beszédben erő­sítette meg, hogy hazája továbbra is tá­mogatja a nemzetközi koalíciót. Spanyol­­ország 1300 katonát állomásoztat Irak­ban. Ugyancsak szombaton Tikrit közelé­ben megöltek két japán diplomatát, akik egy újjáépítési konferenciára tartottak. A japánok megálltak egy útszéli bisztróban vizet és ennivalót venni. A támadók iraki sofőrjükkel is végeztek. Kavagucsi Joriko japán külügyminiszter azt mondta, hogy az eset kapcsán Tokió nem készül bagda­di nagykövetsége bezárására vagy politi­kája módosítására. A szíriai határ mentén rakétagránátok­kal és géppisztolyokkal intéztek táma­dást egy amerikai konvoj ellen. Két kato­na meghalt, egy megsebesült. Bagdad kö­zelében megölték a Pentagonnak dolgo­zó Kellog, Brown and Root cég kolumbiai állampolgárságú biztonsági szakértőjét. Irak északi részén dél-koreai polgári sze­mélyeket is támadás ért, ketten meghal­tak. Tegnap legkevesebb tizenöt kuvaiti állampolgár is életét vesztette Irakban, amikor felborult az autóbuszuk. A kuvai­tiak egy síita vezető temetéséről tartottak hazafelé, és még nem világos, hogy bal­eset vagy terrorakció végzett velük. A szombati merényletek előtt néhány órával az Irakban lévő amerikai erők pa­rancsnoka, Ricardo Sanchez tábornok arról beszélt, hogy az utóbbi két hétben a ko­rábbi 35-ről 22-re csökkent a koalíciós csapatok elleni támadások száma. Ezzel párhuzamosan gyakoribbá váltak az együttműködő irakiak­ elleni akciók. No­vember az eddigi legvéresebb hónap volt a nemzetközi erők számára: összesen 100 amerikai, olasz, brit és lengyel katona halt meg, 88-an ellenséges tűztől. A hálaadás ünnepét Afganisztánban és Irakban töltő Hillary Clinton óvatosan bí­rálta George W. Bush elnök politikáját, mi­közben ő is Amerika támogatásáról bizto­sította a katonákat. Az elnök csütörtöki bagdadi villámlátogatását valamennyi demokrata elnökjelölt megdicsérte, ugyanakkor Bush szemére vetik, hogy eddig egyetlen Irakban elesett katona te­metésére sem ment el. ■ LONDON KARÁCSONYI MERÉNYLETEKTŐL TART Törökország alkotmányos rendjének megdöntésére irányuló összeesküvés vádját emelték az isztambuli Bét- Izrael zsinagóga ellen elkövetett no­vember 15-i merénylet feltételezett fő szervezője ellen. A gyanúsítottat még november 25-én fogták el az iráni ha­tárnál. Összesen 61 halálos áldozatot követelt négy öngyilkos merénylet egy hét alatt Isztambulban. A brit belső el­hárítás (MI5) és a Scotland Yard attól tart, hogy az al-Kaida terrorhálózat ka­rácsonyi bombahadjáratra készül - ír­ta a The Sunday Times. Különösen a Londont körülölelő autópálya-gyűrű bevásárlóközpontjai tűnnek veszé­lyeztetettnek. A The Times úgy érte­sült, hogy az utóbbi napok terrorelle­nes rajtaütéseivel alighanem sikerült megakadályozni valamelyik karácso­nyi London-New York repülőjárat fel­­robbantásának kísérletét. Franciaor­szágban is emelik a készültség szintjét az ünnepekre. (Hírösszefoglalónk)

Next