Népszabadság, 2004. január (62. évfolyam, 1-26. szám)
2004-01-19 / 15. szám
6 2004. JANUÁR 19., HÉTFŐ NÉPSZABADSÁG HAZAI KÖRKÉP Olcsó karkötő és kérdések Már nem államtitok, hogy mivel gyanúsítják Molnár Csabát Nem könnyítette meg a tájékozódást Molnár Csaba, az ORFK pénzmosás elleni osztályának vezetője ügyében, hogy a rendőrség és az ügyészség is feloldotta a büntetőeljárással kapcsolatos információk titkosítását. Pénteken váratlanul - egyes hírforrások szerint nem kis részben a sajtó nyomásának és az adatvédelmi biztos állásfoglalásának köszönhetően - az ORFK és a titkosszolgálat is feloldotta a Molnár Csaba alezredes ügyével összefüggő iratok titkosítását. Ezzel a dokumentumok nem váltak ugyan nyilvánossá, de legalább az érintetteknek egyik oldalon sem kell hallgatásba, mellébeszélésbe menekülniük, ha nem akarnak az államtitoksértés bűnébe esni. Így ma már törvényesen tudható, hogy Molnár alezredes háromszor találkozott azokkal a szíriai pénzváltókkal, akikkel - és segítőikkel - szemben decemberben a Nemzetbiztonsági Hivatal feljelentése alapján többmilliárdos illegális pénzváltás és több százmilliós pénzmosás gyanújával nyomoz a BRFK. Augusztus 20-án az egyik szíriai pénzváltó megkérte Molnárt, járjon közbe az érdekében az egyik kereskedelmi banknál, hogy az ne mondja fel velük a pénzváltásra jogosító bizományosi szerződésüket. Molnár - a titkosszolgálat által lehallgatott telefonbeszélgetések és más adatok szerint - segítséget ígért a pénzváltónak. Csakhogy már jó ideje az ügyészség birtokában van - kell, hogy legyen - az érintett pénzintézet, a Volksbank illetékeseinek a tanúvallomása, miszerint az alezredes nem járt közben a szíriai pénzváltók érdekében. Nem is befolyásolhatta volna a bankot, amely már jóval a botrány kirobbanása előtt eldöntötte, hogy felmondja a szerződést. Kiderült, hogy augusztusban „kenőpénz" gyanánt Molnár egy - az igazságügyi ékszerszakértő által 200 forintra értékelt - karkötőt, egyegy fából készült levél, illetve névjegykártya-tartót, valamint egy tálcányi száraz arab süteményt kapott. Államtitoksértéssel és hivatali visszaéléssel azért gyanúsítja a Fővárosi Ügyészségi Nyomozó Hivatal Molnárt, mert adataik szerint októberben tájékoztatta a szíriaiakat, hogy a Kereskedelmi és Hitelbank, amelynek egyes cégeik szintén bizományosai voltak, pénzmosásgyanúsnak ítélt tranzakcióik miatt bejelentést tett ellenük az ORFK-n Ezzel az általa folytatott eljárás során birtokába jutott titkos információkat hozott illetéktelenek tudomására - fogalmazott Dobos Gabriella szóvivő. Molnár és védője, Zamecsnik Péter ügyvéd azonban nem érti, milyen jogtalan előnyökhöz jutottak az alezredessel folytatott beszélgetések révén a szíriaiak. A bank belső ellenőrei ugyanis előzőleg vizsgálódtak a pénzváltóknál és mindent rendben találtak. Az alezredesnek pedig kötelessége volt együttműködni valamennyi bejegyzett pénzváltóval, tanfolyamokat tartott a részükre és - ha kérték - tanácsokat adott számukra. „A rendőrségnek partnerként, és nem bűnözőként kell kezelnie a pénzváltókat, a bankokat, és mindazon vállalkozásokat és intézményeket, amelyek a törvény értelmében gyanús pénzügyi műveletek bejelentésére kötelezettek" - fogalmazott egy rendőrtiszt az ORFK-n. Ezzel szemben a Molnárt gyanúsítók azzal érvelnek, hogy az alezredes nem tehetett volna kétértelmű ígéreteket, és semmiféle ajándékot nem fogadhatott volna el tőlük. Emellett Molnárnak - szerintük - fel kellett volna figyelnie a szíriai pénzváltók illegális tranzakcióira. Csakhogy - ezt az ORFK is elismeri - a rendőrség egyre kevésbé képes a nagyszámú, s a K&H-ügy kirobbanása óta növekvő számú bejelentést kellő alapossággal ellenőrizni. F. GY. A. Molnár Csaba Belvárosok, sétálóövezetek Megőrizni a történelmi városmag hangulatát, kitelepíteni az oda nem illő buszpályaudvarokat, újabb sétálóövezetek kialakítása - így foglalható össze több megyeszékhely rekonstrukciós terve. TUDÓSÍTÓINKTÓL Győr központja ma is őrzi korábbi barokk hangulatát, de a családi házas negyedek átalakultak - nem mindenki örömére. Az utóbbi tíz évben megfigyelhető: egy családi ház helyén sokszor tizenkét, huszonnégy lakásos társasházakat emelnek, ezzel pedig esztétikai és működési szempontból is romlik az életminőség. A kis utcák és infrastruktúrája nehezen bírja a megsokszorozódott terhelést, nagy a zsúfoltság a korábban csendes térségekben. Győr belvárosi képét alapvetően megváltoztatja két építési program. A Rába-gyár százévesnél öregebb ingatlanjait „utolérte" a város. A felszabaduló területen első lépésben egy nagy bevásárlóközpont létesül, a többi részére pedig egy önálló, korszerű városnegyedet terveznek. A másik program az egykori Frigyes laktanyához kapcsolódik. A belvárosba vezető Baross híd lábánál található igen értékes, ám lerobbant épületegyüttes műemléki védelem alatt állt. Egy német befektetői csoport azt szeretné, ha a laktanya területén és felújított épületeiben bevásárló- és szórakoztató központ létesülne. Még nem dőlt el, hogy a környéken található vidéki buszpályaudvart kitelepítik-e. Vajmi Endre, Székesfehérvár főépítésze azt mondja: a még megmaradt régi negyedeket védeni, a városközpontot pedig a szabad területek irányába kicsit bővíteni szeretnék. Fehérváron problémát okoz a városközpont szomszédságában fekvő autóbusz-pályaudvar: ezt a nem túl távoli jövőben szeretnék áthelyezni. A felszabaduló területen parkokat, a szabadidő eltöltéséhez kapcsolódó szolgáltató intézményeket kívánnak kialakítani. A városközpont díszkövezetének továbbépítésére, egységes utcabútorok kialakítására, a Magyar Király szálló előtti parkoló megszüntetésére, a Zichyliget városközponthoz kapcsolására is vannak tervek, a megvalósításuk pénz kérdése. Ezek az elképzelések a külvárosi területek infrastruktúrájának kiépítése után válhatnak valóra. Veszprém egyik legszembetűnőbb épülete, a városközpont közelében felépült húszemeletes toronyház egyike a hatvanas-hetvenes években lezajlott, erőltetett városfejlesztés maradandó nyomot hagyó következményeinek. Az évek, évtizedek óta folyó építkezésekbe csak korlátozott módon avatkozhat be a város: az éppen érvényben lévő rendezési tervek mellett helyi védettségi és építésrendészeti előírásokkal próbálhatja befolyásolni a létrejövő városképet - mondta Mezei László veszprémi főépítész. A 2002-ben életbe lépett helyi rendezési terv értelmében már csak a valóban értékes épületrészeket védik, így semmi akadálya a korszerűsítésnek. Ez a vár alatti utcákban vagy a Dózsavárosban a korábbi polgárváros hangulatát megőrző átépítésekben érhető tetten. Mezei László elmondta: mindenképpen meg kellene oldani a városközpont szomszédságában fekvő autóbusz-pályaudvar okozta problémát: egy tanulmányterv szerint legalább a buszok parkolóhelyét kellene máshová helyezni, és forgalomszervezési intézkedésekkel csökkenteni a zsúfoltságot. Debrecen belvárosa az elmúlt években átalakult: átépítették a főteret, ahonnan kitiltották a forgalmat, így sétálóövezetet hoztak létre. A belváros épületei fokozatosan visszanyerik a száz évvel ezelőtti, történelmi arculatukat. Ezt példázza a Piac utcai házak homlokzatának felújítása és a belvárosi udvarok helyreállítása. Az elmúlt év jelentős lépése volt a Kölcsey művelődési központ elbontása, helyére az önkormányzat konferenciaközpontot kíván építeni. De több debreceni szerint a belvárosban túl kevés a zöldfelület, nincs elég parkoló, ugyanakkor a sétálóövezet kialakítása miatt elterelt forgalom jelentős károkat okoz a város más részein. Az elmúlt években megújult Nyíregyháza belvárosa: felújítottak számos középületet, például a színházat, a Takarékpalotát, és díszkövezeti sétálóövezetté alakították a belvárosi Kossuth teret. A cél az, hogy a belvárosban az úgynevezett kiskörút rendbetételével egy nagyobb összefüggő, forgalommentes övezetet alakítsanak ki. A veszprémi buszpályaudvar növeli a zsúfoltságot AZ IDÉN Szeged belvárosában folytatódik az évekkel ezelőtt megkezdett rekonstrukció. A Belügyminisztérium pályázatán az idén 122 millió forintot nyert a város, amit a Kölcsey, Somogyi és Kelemen utca által határolt tömb két épületének rekonstrukciójára fordítanak. Szabóné Fehér Éva főépítész elmondta: felújítják a homlokzatokat, a lépcsőházakat, a nyílászárókat. Megtudtuk: a tömbben nyílt udvarokat alakítanak ki, a járókelők számára átjárhatóvá teszik a területet, s ezáltal bővül a belvárosi korzó. Kihelyezett baromfitenyésztés GYŐRI TUDÓSÍTÓNKTÓL Nyugati típusú integrált termelési hátteret épít ki a Bábolna Rt. vezető leányvállalata, a Baromfitenyésztő Farm Kft. (BBF). A kisebbségi külföldi tulajdonos, a skót Aviagen társaság segítségével nyolc-tíz nagyszülőpár-tenyésztelep épül Bábolna 150 kilométeres körzetében. Az első a Győr-Moson-Sopron megyei Tét városában létesül. Valamennyi baromfinevelde külső vállalkozó beruházása, s tulajdona, melyet banki kölcsönből hoz létre. A BBF pedig hétéves szerződést köt a tulajdonos vállalkozóval. Marczali Gábor, a Bábolna Rt. vezérigazgatója elmondta: állat-egészségügyi szempontból is biztonságosabb, ha ezeket a telepeket külön-külön helyen működtetik, mert különben egy járvány az összes állatokat megbetegíthetné. Ezért döntöttek úgy, hogy a Bábolnán koncentrálódó tenyészeti tevékenységet új típusú integrációban több telephelyre helyezik ki. Valamennyi nevelde megfelel az unió legszigorúbb szabályainak. Váci adókedvezmény Előnyben a diplomásokat alkalmazó cégek TUDÓSÍTÓNKTÓL Vác önkormányzata januártól a kommunális adó csökkentésével kívánja támogatni azokat a vállalkozásokat, amelyek nagyobb arányban alkalmaznak felsőfokú végzettségű dolgozókat. Kísérleti jelleggel, alkalmazottanként kétezer forintról ezerre csökkenti azoknak a cégeknek a kommunális adóját, amelyek tizenöt, illetve huszonöt százalékot meghaladó arányban alkalmaznak egyetemet, főiskolát végzetteket. A húsz főnél többet alkalmazók esetében huszonöt százalékot, ötven főnél többet alkalmazók esetében a tizenöt százalékot kell meghaladnia a felsőfokú végzettségűeknek. Vác a hatvanas években az egyik legiparosodottabb vidéki város volt, a kilencvenes években pedig a legnagyobb vesztesek egyike. A hajógyár, a gumigyár, a híradás-technikai gyár, az öntöde, a vágóhíd és több textilipari üzem biztos megélhetést nyújtott a városban és körzetében élőknek - egészen a rendszerváltásig. Ezután az ipari üzemek haladása és megszűnése után több ezer ember került az utcára. A kritikus időszakot követően, a kilencvenes évek közepén azonban újra felfedezték a befektetők a főváros közelében fekvő, jól megközelíthető Vácot. Ennek következtében a korábban foglalkoztatási gondokkal küzdő, vesztes Dunaparti városból - ma már kijelenthetjük - nyertes lett. A kommunális adóról szóló rendelet módosításával az önkormányzat tulajdonképpen a korszerű technológiák meghonosodását, a kutatás-fejlesztési tevékenységnek városhoz kötését szeretné elérni. Folytatni kívánják - az itt élők érdekében - azt a várospolitikát, amely segítette a csúcstechnikát hozó Zollner Elektronik Vác Kft. megjelenését és nagyvállalattá növekedését, a GE Lighting, a Michelin, a Contitech Hungary - a Continental első magyarországi gumigyára -, valamint az IBM Data Storage Systems Kft. városbeli megtelepedését. Jégcsarnok épül Tatabányán TUDÓSÍTÓNKTÓL Több mint 500 millió forintos beruházással jégcsarnok épül Tatabányán. Az erről szóló szerződést tegnap írták alá a városházán a megyeszékhely, valamint a jégcsarnokot megépíttető, később pedig működtető Jégcsarnok Fejlesztő és Üzemeltető Kht. vezetői. A város által felajánlott egyhektáros közművesített területen, magántőkéből, 3520 négyzetméteres, egyszintes csarnok épül, amelyben helyet kap a 60x30 méteres pálya, az 500 személyes, bővíthető nézőtér, valamint számos belső kiszolgálóhelyiség. A tervek szerint a munkálatok áprilisban kezdődnek és szeptemberben már meg is nyitják az egész évben nyitva tartó jégcsarnokot. Jelenleg csupán egy télen nyitva tartó fedetlen jégpálya üzemel Tatabányán. Az új létesítmény profiljába mindenekelőtt a korcsolyaoktatás, az amatőr és profi jégkorong, a jégtánc, valamint a kispályás gyorskorcsolyaedzések lehetőségeinek megteremtése, s az ezekhez kapcsolódó hazai és nemzetközi rendezvények lebonyolítása áll majd. Otthonhoz juthat a tatabányai gyorskorcsolya-szakosztály, s a város amatőr jégkorongcsapata. Az új létesítmény némi átalakítással más sportági vetélkedők, bemutatók, kulturális rendezvények helyszíne is lehet. Perkáta: új híd hoz új utakat VESZPRÉMI TUDÓSÍTÓNKTÓL Előbb az utaknak, aztán a hídnak kellene megépülnie - foglalta össze álláspontját Radeczki György, a Fejér megyei Perkáta polgármestere a tervezett dunaújvárosi Duna-híddal kapcsolatban. Perkáta 13 kilométerre fekszik Dunaújvárostól, a Székesfehérvárra vezető 62-es főút mentén. A községet már évek óta túlterheli a Győr felől a dunaföldvári híd irányába tartó autóforgalom: a 4270 lakosú falun naponta 7500 gépjármű halad át. Ha elkészül a dunaújvárosi híd, félő, hogy a már most is elviselhetetlen forgalom a többszörösére növekszik - mondta a perkátai polgármester. Megjegyezte: a Duna-híd megépítését 2006- ra ígéri a kormány - ám az odavezető utak közül csak az M6-os autópálya készül el a híddal egy időben. Hozzátette: a 62-es út négysávossá szélesítéséről, és a Perkátát elkerülő útszakasz megépítéséről egyelőre csak elvi döntés született: a terv tavaly bekerült a kormány tizenöt éves úthálózat-fejlesztési koncepciójába, de minden konkrétum nélkül. A nyomvonalváltozattól függően négy-hat kilométer hosszú elkerülő út a becslések szerint mai árakon ötmilliárd forintba kerülne. Az északi, illetve a déli változat között árban nincs sok különbség: amennyivel hosszabb a déli tervezet, annyival kedvezőbb arrafelé a terep. Utóbbi mellett szól, hogy az uralkodó széljárás onnan nem vinné a falu fölé az autók kipufogógázait. Redeczki György a megkerülő úttal azonos fontosságúnak tartja a 62-es főút kiszélesítését is, mivel szerinte a mai nyomvonalon a 6-os főúttól egészen Székesfehérvárig rossz minőségű az útburkolat, a szakasz nehezen járható a sebességkorlátozó táblák miatt is. Perkátához hasonló gondokkal küzd a 62-es út mentén fekvő Seregélyes is, a Fehérvár közelében fekvő települést megkerülő út azonban még mindig csak elképzelés, konkrét tervek nem születtek a kivitelezésre.