Népszabadság, 2004. január (62. évfolyam, 1-26. szám)
2004-01-23 / 19. szám
NÉPSZABADSÁG HAZAI KORKÉP Megnyitották a Balassi-évet Új kitüntetéseket adtak át a Magyar Kultúra Napján Hiller: Új állami szerepvállalás kell hírösszefoglalónk A Magyar Kultúra Napján, egyben Balassi Bálint születésének 450. évfordulóján a költő nevét viselő intézetben nyitották meg a Balassi-emlékévet. Hiller István kulturális miniszter az emlékév fő célját abban jelölte meg, hogy Balassi életének és tevékenységének bemutatásával „bátran, határozottan és hitelesen" példát adjunk a felnövekvő nemzedékeknek. Hiller István felidézte a visegrádi négyek kulturális minisztereinek arra vonatkozó javaslatát, hogy az emlékév közös ünnep legyen. Szlovákia és Magyarország együtt újítja fel a költő nyughelyét. Lengyelországban, Krakkóban emlékkonferenciát rendeznek a két ország tudósai részvételével, és cseh nyelven válogatást jelentetnek meg Balassi Bálint-művekből. A nemzeti kulturális örökség minisztere tegnap a budapesti Iparművészeti Múzeumban megrendezett díjátadón kijelentette: az állam kivonult a kultúra területeiről, de a helyére nem vonult be semmi. Űr keletkezett, és az űr nagyon sok esetben kaotikus viszonyokat és alulfinanszírozottságot hozott. A miniszter hangsúlyozta: új állami szerepvállalásra van szükség, az állam szerepének újrafogalmazására a XXI. századi európai követelményekhez, a közép-európai valóságnak megfelelően. A tárca által képviselt kulturális politikának két fő iránya létezik, a magyar kultúra értékének bemutatása külföldön, a magyar kultúra külföldi hírnevének öregbítése és új irányok megragadása, illetve a külföldi kultúra magyarországi befogadása, intenzívebbé tétele és az értékek közösségének vállalása. A másik irány a magyar közkultúra, a magyar közművelődés fejlesztése, mert az elmúlt években - kormányoktól majdhogynem függetlenül - a magyar közkultúrát a politika egyik mostohagyermekének tekintették - hangoztatta Hiller István. Idejétmúlt gondolkodás a kultúra és az üzleti világ szembeállítása. Aktív és kezdeményező kulturális politikával kell megteremteni a partneri viszonyt - mutatott rá a miniszter, aki szólt arról is, hogy a közeljövőben létrehozzák az üzleti élet és a kultúra tervezett és formalizált kapcsolatát megtestesítő szervezeteket. A miniszter A Kultúra Támogatásáért elnevezéssel új kitüntető címet alapított, és első alkalommal a magyar kultúra idei napján a Siemens Nemzeti Vállalatnak ítélte oda a Budapesti Tavaszi Fesztivál és más művészeti rendezvények támogatásáért, nemzetközi díj adományozásáért. A kitüntetést tegnap Hetényi Péter elnök-vezérigazgató vette át Hiller István tárcavezetőtől. A Kultúra Pártfogója ugyancsak az idén először adományozott kitüntető címet dr. Zsemben Dezső dorogi nyugalmazott főorvos nyerte el önzetlen művészetpártoló tevékenységéért, magángyűjteménye létrehozásáért. Márai Sándor-díjjal az idén prof. dr. Monoszlóy Dezső Ausztriában élő írót hat évtizedes munkásságáért, Kukorelly Endrét a Tündérvölgy című családregényéért és Péterfy Gergelyt novelláiért és regényéért tüntették ki. Csokonai Vitéz Mihály Alkotói Díjat kapott Hegedűs József tószegi fafaragó, Józsi Szabó István tolnai festőművész, művésztanár, dr. Kardos László debreceni előadó-népművész, Krekity Olga szabadkai vers- és prózamondó, Szakáll Judit budapesti drámapedagógus, Séd Teréz budapesti képzőművész és bábpedagógus, Vajna Katalin szolnoki karvezető, zenepedagógus. Csokonai Vitéz Mihály Közösségi Díjat adományoztak a fővárosi Bartók Táncegyüttesnek, a debreceni Kölcsey Ferenc Megyei Közművelődési Intézet Szövőműhelyének, a miskolci KÖDMÖN Formációs Táncegyüttesnek, a budapesti Kodály Zoltán Magyar Kórusiskola Jubilate Leánykarának, a pécsi Szélkiáltó Együttesnek. Bibliotéka Emlékérem Díjban részesült: Bobokné dr. Belányi Beáta, Hajnal Jenő, Dézsi Lajosné, Kertész Károly, dr. Köbölkuti Katalin, Pap Miklósné dr. Angyal Ágnes, Pifkóné Rácz Ágnes, Sánta Tiborné, dr. Sípos Csaba, Sohajdáné Bajnok Katalin. Kitüntetési ünnepség Budapesten, az Iparművészeti Múzeumban A kórházszövetség bírálja a reformot Új szakaszba lépett az egészségügyi reform, ennek kerete az irányított betegellátás - jelentette be az egészségügyi miniszter. A Magyar Kórházszövetségben már egy hónapja bizottság vizsgálja a modellt: szerintük hiányoznak az ehhez kapcsolódó szakmai és gazdasági hatástanulmányok. - Az egészségügyi reform új szakaszába lépett - közölte csütörtökön Kökény Mihály szakminiszter. - Több szolidaritást biztosító, átláthatóbb és hozzáférhetőbb ellátórendszert alakítunk ki. Olyan érdekeltségi rendszert szeretnénk teremteni, amelyben a szereplők valóban az egészség érdekében végeznék munkájukat, és kellő felelősséggel gazdálkodnának a pénzzel. E rendszerben nemcsak a betegek után kap pénzt az egészségügyi ellátórendszer, hanem akkor is, ha egészségben tartja az oda tartozó embereket. Az átalakításnak a már öt éve modellkísérletként működő irányított betegellátási rendszer ad keretet - jelentette ki a miniszter, aki elismerte, a további átalakítások konfliktusokat váltanak ki. - A változások nem a kórházak ellen irányulnak, s a résztvevők osztozhatnak a megtakarításokban. Közölte, nagyobb szerephez jutnak a kiegészítő egészségbiztosítások. A miniszterrel ellentétben a Magyar Kórházszövetség aggályosnak tartja az irányított betegellátási rendszert, amelyben az idén már kétmillióan kapják meg az egészségügyi ellátást. A kórházszövetség átfogó vizsgálatot végzett e témakörben. Úgy ítélik meg, hogy nincs megfelelő garancia a modell kiterjesztéséhez. A mai napig nem készült a rendszer szakmai és gazdasági hatásait vizsgáló elemzés. Mindössze félévi működést néztek át a szakértők, s már ebben is találtak problémákat - hangsúlyozta Ajkay Zoltán, a kórházszövetség elnöke. Egyelőre ellenőrizhetetlen a rendszer, hiányos az informatika, és nincsenek garanciái az orvosszakmai ajánlások érvényesítésének. Semmi sem akadályozza meg például, hogy a rendszerbe került háziorvos ne jelentse ki körzetéből azt a páciensét, akinek ellátása túl drága, ami ebben a rendszerben „rossz pont". Ajkay szerint a modell a megfelelő elemzés után bővíthető, de semmiképpen sem lehet ez az egészségügyi reform legfontosabb lépése. KUNI VIKTÓRIA Sokan vitatják a Tilos-döntést Hétfőn gyorsított eljárásban tárgyalják a zászlóégetők ügyét Aránytalannak és igazságtalannak tartja a Tilos Rádió kuratóriuma a büntetést, amelyet a médiahatóság szabott ki a fővárosi adón decemberben elhangzott, keresztényeket sértő kijelentések miatt. Az Országos Rádió és Televízió Testület (ORIT) szerdán hozta meg eddigi gyakorlatában példátlanul szigorú döntését: 30 napos elhallgattatás, féléves kizárás a támogatásokból, valamint egy utolsó figyelmeztetés, azaz, ha a Tilos még egyszer hasonló hibát követ el, a hatóság felmondja a működését lehetővé tevő szerződést. A rádiókuratórium szerint a harmincnapos kényszerszünet igazságtalanul hosszú. A pályázatokból kizárás pedig gazdaságilag érinti súlyosan a rádiót, 2002- ben ugyanis bevételeinek fele ebből a forrásból származott. A legsúlyosabbnak és legigazságtalanabbnak az utolsó figyelmeztetést tartják. Mint a Tilos közleménye fogalmaz: a közösségi rádiózás lényege éppen az, hogy helyet ad élőben közvetített parázs vitáknak, amelyekben gyakran provokatív gondolatok is hangot kapnak. A rádió szabadszájúságát pedig nem kívánják feladni. A Szabad Rádiók Magyarországi Szervezete aránytalanul súlyosnak tartja a büntetést, és minden segítséget megad a jogorvoslathoz. A Jobbik viszont, amelyet a karácsonykor felállított fakeresztek miatt a rádió - úgymond - kigúnyolt, s amely az inkriminált elhangzottakra felhívta a figyelmet, súlyosbításért fordul a bírósághoz a műsorszolgáltatási szerződés azonnali felmondását kérve. A Tilos elleni tüntetésen izraeli zászlót égető három személyt várhatóan gyorsított eljárás keretében, hétfőn állítja bíróság elé az ügyészség. Három férfi csoportosan elkövetett garázdaság miatt vonható felelősségre, a vádirat előreláthatóan pénteken készül el. A Fővárosi Főügyészség - a BRFK vizsgálati osztályának felkérésére - kialakította álláspontját a Magyar Jelen című kiadvány január 9-i cikke kapcsán. E szerint a Tilos elleni írás tartalma túlmegy a véleménynyilvánítás szabadságán, s alkalmas a közösség elleni izgatás gyanújának megállapítására. H. Z. A főbíró az idén fordulatot vár Lomnici Zoltán a 450 strasbourgi magyar ügyről Strasbourgban jelenleg 450, Magyarországról származó beadványt vizsgálnak - tájékoztatta szerdán lapunkat Lomnici Zoltán, a Legfelsőbb Bíróság és az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT) elnöke, aki csütörtökön részt vesz a strasbourgi emberi jogi bíróság ünnepi ülésén. Hazánk 1992-ben csatlakozott az emberi jogok európai egyezményéhez, és ezzel nyílt meg az út Strasbourghoz. A magyar államot a perek elhúzódása, illetve jogszerűtlen rendőri intézkedés miatt eddig 18 alkalommal marasztalták el, zömében a kilencvenes évek első felében benyújtott panaszok alapján. Ez a főbíró szerint nemzetközi összehasonlításban kedvező, hiszen vannak olyan uniós tagállamok, amelyek évente több száz pert veszítenek. Lomnici elmondta: annak, hogy az utóbbi néhány hónapban Magyarországot több alkalommal is elmarasztalták, részben az a magyarázata, hogy a strasbourgi bíróságon történt szervezeti korszerűsítések révén jelentősen felgyorsult a munka. Ez azt is jelenti, hogy olyan beadványokról is döntöttek, amelyekben a panaszosnak nem adtak igazat, így például egy nyolcéves peres eljárás kapcsán azt állapították meg, hogy az ügy elhúzódásában a félnek is jelentős szerepe volt, egy 14 esztendő után zárult perről pedig elismerték a strasbourgi bírák: az eset jellege miatt nem volt ésszerűtlenül hosszú az eljárás. Néhány esetben egyezséget kötött az igazságügyi tárca a panaszossal, ezért Strasbourgban már nem is foglalkoztak az üggyel. A bíróság előtt az alperes mindig az állam, mert az igazságszolgáltatás hatékony és szakszerű működésének feltételeit a költségvetésből kell biztosítani - hangsúlyozta Lomnici. Miután az elmúlt évtizedekben a bíróságok az indokoltnál kevesebb támogatást kaptak, az elnök úgy látja: a feltételek mostani javulása ellenére is előfordulhat, hogy a következő néhány esztendőben néhány ügyben még pert veszthet a magyar állam. Egyébként a Strasbourgban kifogásolt bírósági eljárások esetén a perek elhúzódásának leggyakoribb oka, hogy a szakértők késve terjesztették be a szakvéleményt. Az igazságügyi tárca ezért a szakértői intézményrendszer átalakítására készül, és erről az OIT legutóbbi ülésén már tájékoztatást is adtak - közölte Lomnici. Ugyancsak jelentős késedelmet okozott, hogy a Legfelsőbb Bíróság túlterheltsége miatt a fellebbezett ügyekben esetenként két-három évig nem történt érdemi intézkedés. A főbíró kijelentette: az idén fordulatra számít, mert az eljárások gyorsítása érdekében több igazgatási intézkedést hoztak, az ítélőtáblák felállításának eredményeként pedig másodfokon viszonylag rövid idő alatt megszülethetnek az ítéletek. A pécsi és a szegedi táblán már most sincs hátralék, míg a fővárosban, illetve a Legfelsőbb Bíróságon az év végére számolják fel a hátralékos ügyeket. L. K. Lomnici Zoltán 2004. JANUÁR 23., PÉNTEK __________RÖVIDEN IDŐKERÉK: ELNAPOLT DÖNTÉS Csak a kulturális bizottság álláspontjának ismeretében dönt a fővárosi önkormányzat városképvédelmi bizottsága arról, hogy engedélyezi-e az Időkerék műtárgy közterület-foglalását a Felvonulási téren. A testület csütörtöki ülésén a javaslat tárgyalásának elnapolásakor elhangzott, hogy még több kérdés vár tisztázásra, így például az, hogy milyen rendezési terve van a területre a XIV. kerületnek. A képviselők szeretnék tudni azt is, hogy mi lesz a téren lévő parkolóval. Aggályok fogalmazódtak meg amiatt is, hogy a javaslat szerint túl közel lenne a Műcsarnokhoz az idő múlását jelképező hatvantonnás, nyolc méter átmérőjű monstrum. A korábban, 1998- ban egyszer már a főváros bizottságai által engedélyezett koncepcióhoz képest módosított elképzelés szerint az Időkerék nem sínpályán gördülne körbe, hanem rögzítenék. (MTI) AZ IDÉN IS LESZ PLÁZS ÚJPESTEN Megszavazták a Budapest Plázs helyigényét a fővárosi várostervezési és városképvédelmi bizottság tagjai tegnapi ülésükön. A főszervező Atmosphere Kft. augusztus 7. és 29. között alakíthatja át Riviérává az újpesti alsó rakpartot. A szervezők azt ígérik, hogy a tavalyi főpróba után gazdagabb programajánlattal, műszakilag, építészetileg igényesebb kivitelben várja látogatóit a rendezvény. (A. Sz.) HILLER TÁRLATVEZETÉSE A Magyar Kultúra Napja alkalmából tegnap délelőtt Hiller István, a nemzeti kulturális örökség minisztere tartott középiskolások számára rendhagyó tárlatvezetést a Szépművészeti Múzeum Monet és barátai című kiállításán. A pesterzsébeti Kossuth Lajos Gimnázium húsz diákjának (és ennél jóval több felnőtt érdeklődőnek) kihelyezett tanóráján az ELTE történelem szakán végzett kultusztárca-vezető mintegy féltucatnyi képet vett górcső alá, részletezve a festmények születésének körülményeit, az impresszionista látásmódokat, festési technikákat, a művek korabeli fogadtatását, a stílusirányzat jellemzőit. (O. Cs.) ELÍTÉLT VOLT STÚDIÓVEZETŐ A Csongrád Megyei Bíróság két év letöltendő fogházbüntetésre ítélte a Magyar Rádió Szegedi Körzeti Stúdiójának egykori vezetőjét. Vágási Kálmánt a bíróság folytatólagosan, üzletszerűen elkövetett jelentős kárt okozó csalás és sikkasztás bűntettében találta bűnösnek. A volt főszerkesztő tevékenységével - bizonyíthatóan - több mint 12 millió forintos kárt okozott a közrádiónak. A nyomozás során a rendőrök kiderítették, hogy a körzeti rádió csaknem egy évig egy számítástechnikai cég reklámjait sugározta, de mindebből a Magyar Rádió költségvetése egy fillért nem látott. Vágási és néhány munkatársa a hallgatóknak szánt ötven ajándékcsomagot tulajdonított el. A nyereményszelvényeket a telefonkönyv alapján töltötték ki, majd az ismeretlenek nevét a sofőr, a portás és a titkárnő aláhamisította. (Munkatársunktól) FRISSÍTI MŰSORÁT AZ RTL KLUB Sztárok egymás elleni bokszmérkőzéseivel, Bajor Imre műsorával, általános műveltségi teszttel és az Anyacsavar című, már az előzetes alapján indulatokat kiváltó produkcióval frissíti műsorát az RTL Klub. A legfontosabb tavaszi műsor a Való Világ lesz, ennek formátumát várhatóan az egyik horvát tévé is megveszi. Dirk Gerkens vezérigazgató elmondta: a csatorna a múlt évet nyereséggel zárta, részletekről azonban nem nyilatkozott. A kereskedelmi tévé tavalyi bevételei meghaladták a 26 milliárd forintot. (Az MTV-hez kétmilliárd folyik be hirdetésekből.) (Munkatársunktól) FOTÓ: MÓRICZ SIMON 5