Népszabadság, 2004. január (62. évfolyam, 1-26. szám)

2004-01-23 / 19. szám

NÉPSZABADSÁG HAZAI KORKÉP M­egnyitották a Balassi-évet Új kitüntetéseket adtak át a Magyar Kultúra Napján­­ Hiller: Új állami szerepvállalás kell hírösszefoglalónk A Magyar Kultúra Napján, egyben Ba­lassi Bálint születésének 450. évforduló­ján a költő nevét viselő intézetben nyitot­ták meg a Balassi-emlékévet. Hiller István kulturális miniszter az emlékév fő célját abban jelölte meg, hogy Balassi életének és tevékenységének bemutatásával „bát­ran, határozottan és hitelesen" példát ad­junk a felnövekvő nemzedékeknek. Hiller István felidézte a visegrádi né­gyek kulturális minisztereinek arra vo­natkozó javaslatát, hogy az emlékév kö­zös ünnep legyen. Szlovákia és Magyar­­ország együtt újítja fel a költő nyughe­lyét. Lengyelországban, Krakkóban em­lékkonferenciát rendeznek a két ország tudósai részvételével, és cseh nyelven válogatást jelentetnek meg Balassi Bá­­lint-művekből. A nemzeti kulturális örökség minisz­tere tegnap a budapesti Iparművészeti Múzeumban megrendezett díjátadón kijelentette: az állam kivonult a kultúra területeiről, de a helyére nem vonult be semmi. Űr keletkezett, és az űr nagyon sok esetben kaotikus viszonyokat és alulfinanszírozottságot hozott. A mi­niszter hangsúlyozta: új állami szerep­­vállalásra van szükség, az állam szere­pének újrafogalmazására a XXI. századi európai követelményekhez, a közép-eu­rópai valóságnak megfelelően. A tárca által képviselt kulturális poli­tikának két fő iránya létezik, a magyar kultúra értékének bemutatása külföl­dön, a magyar kultúra külföldi hírnevé­nek öregbítése és új irányok megragadá­sa, illetve a külföldi kultúra magyaror­szági befogadása, intenzívebbé tétele és az értékek közösségének vállalása. A másik irány a magyar közkultúra, a ma­gyar közművelődés fejlesztése, mert az elmúlt években - kormányoktól majd­hogynem függetlenül - a magyar köz­kultúrát a politika egyik mostohagyer­mekének tekintették - hangoztatta Hiller István. Idejétmúlt gondolkodás a kultúra és az üzleti világ szembeállítása. Aktív és kezdeményező kulturális poli­tikával kell megteremteni a partneri vi­szonyt - mutatott rá a miniszter, aki szólt arról is, hogy a közeljövőben létre­hozzák az üzleti élet és a kultúra terve­zett és formalizált kapcsolatát megteste­sítő szervezeteket. A miniszter A Kultúra Támogatásáért elnevezéssel új kitüntető címet alapított, és első alkalommal a magyar kultúra idei napján a Siemens Nemzeti Vállalat­nak ítélte oda a Budapesti Tavaszi Fesz­tivál és más művészeti rendezvények tá­mogatásáért, nemzetközi díj adományo­zásáért. A kitüntetést tegnap Hetényi Pé­ter elnök-vezérigazgató vette át Hiller István tárcavezetőtől. A Kultúra Pártfo­gója­­ ugyancsak az idén először adomá­nyozott kitüntető címet dr. Zsem­ben De­zső dorogi nyugalmazott főorvos nyerte el önzetlen művészetpártoló tevékeny­ségéért, magángyűjteménye létrehozá­sáért. Márai Sándor-díjjal az idén prof. dr. Monoszlóy Dezső Ausztriában élő írót hat évtizedes munkásságáért, Kukorelly End­rét a Tü­ndérvölgy című családregényé­ért és Péterfy Gergelyt novelláiért és regé­nyéért tüntették ki. Csokonai Vitéz Mihály Alkotói Díjat kapott Hegedűs József tószegi fafaragó, Józsi Szabó István tolnai festőművész, művésztanár, dr. Kardos László debreceni előadó-népművész, Krekity Olga szabad­kai vers- és prózamondó, Szakáll Judit budapesti drámapedagógus, Séd Teréz budapesti képzőművész és bábpedagó­gus, Vajna Katalin szolnoki karvezető, zenepedagógus. Csokonai Vitéz Mihály Közösségi Dí­jat adományoztak a fővárosi Bartók Táncegyüttesnek, a debreceni Kölcsey Ferenc Megyei Közművelődési Intézet Szövőműhelyének, a miskolci KÖD­­MÖN Formációs Táncegyüttesnek, a bu­dapesti Kodály Zoltán Magyar Kórusis­kola Jubilate Leánykarának, a pécsi Szél­kiáltó Együttesnek. Bibliotéka Emlékérem Díjban része­sült: Bobokné dr. Belányi Beáta, Hajnal Je­nő, Dézsi Lajosné, Kertész Károly, dr. Köbölkuti Katalin, Pap Miklósné dr. An­gyal Ágnes, Pifkóné Rácz Ágnes, Sánta Tiborné, dr. Sípos Csaba, Sohajdáné Bajnok Katalin. Kitüntetési ünnepség Budapesten, az Iparművészeti Múzeumban A kórházszövetség bírálja a reformot Új szakaszba lépett az egészségügyi re­form, ennek kerete az irányított betegel­látás - jelentette be az egészségügyi mi­niszter. A Magyar Kórházszövetségben már egy hónapja bizottság vizsgálja a modellt: szerintük hiányoznak az ehhez kapcsolódó szakmai és gazdasági hatás­­tanulmányok. - Az egészségügyi reform új szakaszá­ba lépett - közölte csütörtökön Kökény Mihály szakminiszter. - Több szolidari­tást biztosító, átláthatóbb és hozzáférhe­tőbb ellátórendszert alakítunk ki. Olyan érdekeltségi rendszert szeretnénk terem­teni, amelyben a szereplők valóban az egészség érdekében végeznék munkáju­kat, és kellő felelősséggel gazdálkodná­nak a pénzzel. E rendszerben nemcsak a betegek után kap pénzt az egészségügyi ellátórendszer, hanem akkor is, ha egész­ségben tartja az oda tartozó embereket. Az átalakításnak a már öt éve modellkí­sérletként működő irányított betegellátá­si rendszer ad keretet - jelentette ki a mi­niszter, aki elismerte, a további átalakítá­sok konfliktusokat váltanak ki. - A válto­zások nem a kórházak ellen irányulnak, s a résztvevők osztozhatnak a megtakarí­tásokban. Közölte, nagyobb szerephez jutnak a kiegészítő egészségbiztosítások. A miniszterrel ellentétben a Magyar Kórházszövetség aggályosnak tartja az irányított betegellátási rendszert, amely­ben az idén már kétmillióan kapják meg az egészségügyi ellátást. A kórházszövet­ség átfogó vizsgálatot végzett e témakör­ben. Úgy ítélik meg, hogy nincs megfele­lő garancia a modell kiterjesztéséhez.­­ A mai napig nem készült a rendszer szak­mai és gazdasági hatásait vizsgáló elem­zés. Mindössze félévi működést néztek át a szakértők, s már ebben is találtak prob­lémákat - hangsúlyozta Ajkay Zoltán, a kórházszövetség elnöke. Egyelőre ellen­őrizhetetlen a rendszer, hiányos az infor­matika, és nincsenek garanciái az orvos­szakmai ajánlások érvényesítésének. Semmi sem akadályozza meg például, hogy a rendszerbe került háziorvos ne je­lentse ki körzetéből azt a páciensét, aki­nek ellátása túl drága, ami ebben a rend­szerben „rossz pont". Ajkay szerint a mo­dell a megfelelő elemzés után bővíthető, de semmiképpen sem lehet ez az egész­ségügyi reform legfontosabb lépése. KUNI­ VIKTÓRIA Sokan vitatják a Tilos-döntést Hétfőn gyorsított eljárásban tárgyalják a zászlóégetők ügyét Aránytalannak és igazságta­lannak tartja a Tilos Rádió ku­ratóriuma a büntetést, ame­lyet a médiahatóság szabott ki a fővárosi adón decemberben elhangzott, keresztényeket sértő kijelentések miatt. Az Országos Rádió és Televízió Testület (ORIT) szerdán hozta meg eddigi gyakorlatában példátlanul szigorú döntését: 30 napos elhallgattatás, fél­éves kizárás a támogatások­ból, valamint egy utolsó fi­gyelmeztetés, azaz, ha a Tilos még egyszer hasonló hibát kö­vet el, a hatóság felmondja a működését lehetővé tevő szerződést. A rádiókuratóri­um szerint a harmincnapos kényszerszünet igazságtala­nul hosszú. A pályázatokból kizárás pedig gazdaságilag érinti súlyosan a rádiót, 2002- ben ugyanis bevételeinek fele ebből a forrásból származott. A legsúlyosabbnak és legigaz­ságtalanabbnak az utolsó fi­gyelmeztetést tartják. Mint a Tilos közleménye fogalmaz: a közösségi rádiózás lényege éppen az, hogy helyet ad élő­ben közvetített parázs viták­nak, amelyekben gyakran provokatív gondolatok is han­got kapnak. A rádió szabad­szájúságát pedig nem kíván­ják feladni. A Szabad Rádiók Magyarországi Szervezete aránytalanul súlyosnak tartja a büntetést, és minden segítsé­get megad a jogorvoslathoz. A Jobbik viszont, amelyet a ka­rácsonykor felállított fakeresz­tek miatt a rádió - úgymond - kigúnyolt, s amely az inkrimi­nált elhangzottakra felhívta a figyelmet, súlyosbításért for­dul a bírósághoz a műsor­szolgáltatási szerződés azon­nali felmondását kérve. A Tilos elleni tüntetésen iz­raeli zászlót égető három sze­mélyt várhatóan gyorsított el­járás keretében, hétfőn állítja bíróság elé az ügyészség. Há­rom férfi csoportosan elköve­tett garázdaság miatt vonható felelősségre, a vádirat előrelát­hatóan pénteken készül el. A Fővárosi Főügyészség - a BRFK vizsgálati osztályának felkérésére - kialakította állás­pontját a Magyar Jelen című ki­advány január 9-i cikke kap­csán. E szerint a Tilos elleni írás tartalma túlmegy a véle­ménynyilvánítás szabadsá­gán, s alkalmas a közösség el­leni izgatás gyanújának meg­állapítására. H. Z. A főbíró az idén fordulatot vár Lomnici Zoltán a 450 strasbourgi magyar ügyről Strasbourgban jelenleg 450, Magyaror­szágról származó beadványt vizsgál­nak - tájékoztatta szerdán lapunkat Lomnici Zoltán, a Legfelsőbb Bíróság és az Országos Igazságszolgáltatási Ta­nács (OIT) elnöke, aki csütörtökön részt vesz a strasbourgi emberi jogi bíró­ság ünnepi ülésén. Hazánk 1992-ben csatlakozott az emberi jogok európai egyez­ményéhez, és ezzel nyílt meg az út Strasbourghoz. A magyar államot a perek el­húzódása, illetve jogszerűt­len rendőri intézkedés miatt eddig 18 alkalommal ma­rasztalták el, zömében a ki­lencvenes évek első felében benyújtott panaszok alap­ján. Ez a főbíró szerint nem­zetközi összehasonlításban kedvező, hiszen vannak olyan uniós tagállamok, amelyek évente több száz pert veszítenek. Lomnici elmondta: annak, hogy az utóbbi néhány hónapban Magyarorszá­got több alkalommal is elmarasztalták, részben az a magyarázata, hogy a stras­bourgi bíróságon történt szervezeti kor­szerűsítések révén jelentősen felgyor­sult a munka. Ez azt is jelenti, hogy olyan beadványokról is döntöttek, amelyekben a panaszosnak nem adtak igazat, így például egy nyolcéves peres eljárás kapcsán azt állapították meg, hogy az ügy elhúzódásában a félnek is jelentős szerepe volt, egy 14 esztendő után zárult perről pedig elismer­ték a strasbourgi bírák: az eset jellege miatt nem volt ésszerűtlenül hosszú az eljá­rás. Néhány esetben egyez­séget kötött az igazságügyi tárca a panaszossal, ezért Strasbourgban már nem is foglalkoztak az üggyel. A bíróság előtt az alperes mindig az állam, mert az igazságszolgáltatás hatékony és szak­szerű működésének feltételeit a költ­ségvetésből kell biztosítani - hangsú­lyozta Lomnici. Miután az elmúlt évti­zedekben a bíróságok az indokoltnál kevesebb támogatást kaptak, az elnök úgy látja: a feltételek mostani javulása ellenére is előfordulhat, hogy a követ­kező néhány esztendőben néhány ügy­ben még pert veszthet a magyar állam. Egyébként a Strasbourgban kifogásolt bírósági eljárások esetén a perek elhú­zódásának leggyakoribb oka, hogy a szakértők késve terjesztették be a szak­­véleményt. Az igazságügyi tárca ezért a szakértői intézményrendszer átalakítá­sára készül, és erről az OIT legutóbbi ülésén már tájékoztatást is adtak - kö­zölte Lomnici. Ugyancsak jelentős kése­delmet okozott, hogy a Legfelsőbb Bí­róság túlterheltsége miatt a fellebbezett ügyekben esetenként két-három évig nem történt érdemi intézkedés. A főbíró kijelentette: az idén fordu­latra számít, mert az eljárások gyorsítá­sa érdekében több igazgatási intézke­dést hoztak, az ítélőtáblák felállításá­nak eredményeként pedig másodfokon viszonylag rövid idő alatt megszület­hetnek az ítéletek. A pécsi és a szegedi táblán már most sincs hátralék, míg a fővárosban, illetve a Legfelsőbb Bírósá­gon az év végére számolják fel a hátra­lékos ügyeket. L. K. Lomnici Zoltán 2004. JANUÁR 23., PÉNTEK __________RÖVIDEN IDŐKERÉK: ELNAPOLT DÖNTÉS Csak a kulturális bizottság állás­pontjának ismeretében dönt a fővá­rosi önkormányzat városképvédel­mi bizottsága arról, hogy engedé­lyezi-e az Időkerék műtárgy közte­rület-foglalását a Felvonulási téren. A testület csütörtöki ülésén a javas­lat tárgyalásának elnapolásakor el­hangzott, hogy még több kérdés vár tisztázásra, így például az, hogy mi­lyen rendezési terve van a területre a XIV. kerületnek. A képviselők sze­retnék tudni azt is, hogy mi lesz a té­ren lévő parkolóval. Aggályok fo­galmazódtak meg amiatt is, hogy a javaslat szerint túl közel lenne a Mű­csarnokhoz az idő múlását jelképe­ző hatvantonnás, nyolc méter átmé­rőjű monstrum. A korábban, 1998- ban egyszer már a főváros bizottsá­gai által engedélyezett koncepció­hoz képest módosított elképzelés szerint az Időkerék nem sínpályán gördülne körbe, hanem rögzítenék. (MTI) AZ IDÉN IS LESZ PLÁZS ÚJPESTEN Megszavazták a Budapest Plázs helyigényét a fővárosi várostervezé­si és városképvédelmi bizottság tag­jai tegnapi ülésükön. A főszervező Atmosphere Kft. augusztus 7. és 29. között alakíthatja át Riviérává az új­pesti alsó rakpartot. A szervezők azt ígérik, hogy a tavalyi főpróba után gazdagabb programajánlattal, mű­szakilag, építészetileg igényesebb kivitelben várja látogatóit a rendez­vény. (A. Sz.) HILLER TÁRLATVEZETÉSE A Magyar Kultúra Napja alkalmá­ból tegnap délelőtt Hiller István, a nemzeti kulturális örökség minisz­tere tartott középiskolások számára rendhagyó tárlatvezetést a Szépmű­vészeti Múzeum Monet és barátai című kiállításán. A pesterzsébeti Kossuth Lajos Gimnázium húsz di­ákjának (és ennél jóval több felnőtt érdeklődőnek) kihelyezett tanóráján az ELTE történelem szakán végzett kultusztárca-vezető mintegy féltu­catnyi képet vett górcső alá, részle­tezve a festmények születésének kö­rülményeit, az impresszionista lá­tásmódokat, festési technikákat, a művek korabeli fogadtatását, a stí­lusirányzat jellemzőit. (O. Cs.) ELÍTÉLT VOLT STÚDIÓVEZETŐ A Csongrád Megyei Bíróság két év letöltendő fogházbüntetésre ítélte a Magyar Rádió Szegedi Körzeti Stú­diójának egykori vezetőjét. Vágási Kálmánt a bíróság folytatólagosan, üzletszerűen elkövetett jelentős kárt okozó csalás és sikkasztás bűntetté­ben találta bűnösnek. A volt főszer­kesztő tevékenységével - bizonyít­hatóan - több mint 12 millió forintos kárt okozott a közrádiónak. A nyo­mozás során a rendőrök kiderítet­ték, hogy a körzeti rádió csaknem egy évig egy számítástechnikai cég reklámjait sugározta, de mindebből a Magyar Rádió költségvetése egy fillért nem látott. Vágási és néhány munkatársa a hallgatóknak szánt öt­ven ajándékcsomagot tulajdonított el. A nyereményszelvényeket a tele­fonkönyv alapján töltötték ki, majd az ismeretlenek nevét a sofőr, a por­tás és a titkárnő aláhamisította. (Munkatársunktól) FRISSÍTI MŰSORÁT AZ RTL KLUB Sztárok egymás elleni bokszmérkő­zéseivel, Bajor Imre műsorával, álta­lános műveltségi teszttel és az Anyacsavar című, már az előzetes alapján indulatokat kiváltó produk­cióval frissíti műsorát az RTL Klub. A legfontosabb tavaszi műsor a Való Világ lesz, ennek formátumát várha­tóan az egyik horvát tévé is megve­szi. Dirk Gerkens vezérigazgató el­mondta: a csatorna a múlt évet nye­reséggel zárta, részletekről azonban nem nyilatkozott. A kereskedelmi tévé tavalyi bevételei meghaladták a 26 milliárd forintot. (Az MTV-hez kétmilliárd folyik be hirdetésekből.) (Munkatársunktól) FOTÓ: MÓRICZ SIMON 5

Next