Népszabadság, 2004. március (62. évfolyam, 51-76. szám)

2004-03-02 / 52. szám

NÉPSZABADSÁG Rabszolgaság Floridában Az emberkereskedők napszá­mosokkal és prostituáltakkal üzletelnek. HORVÁTH GÁBOR WASHINGTONI TUDÓSÍTÓNK Egész Floridában elterjedt a modern rab­szolgaság, az emberkereskedők évente több ezer illegális bevándorlót csempész­nek az országba, hogy azután kegyetle­nül kizsákmányolják őket. Ezt a Floridai Állami Egyetem ember­jogi központja állapította meg, miután egy jogászokból és rendőrökből álló cso­port évekig vizsgálta a jelenséget. A röghöz kötött emberek zömét farme­reknek kölcsönzik ki, akik éhbérért dol­goztatják őket a földeken. A fiatal nőket prostitúcióra kényszerítik vagy kiközve­títik szobalánynak. Az egyetemi kutatás alapján készült je­lentés arra nem tudott válaszolni, hányan lehetnek az újkori rabszolgák, de a rend­őrség csupán az állam déli részén több száz jogfosztott napszámost talált, és egyetlen banda több mint negyven, Me­xikóból becsempészett nőt kényszerített prostitúcióra. Arra is fény derült, hogy egyáltalán nem minden „rabszolga" illegális beván­dorló. Sokan törvényesen érkeznek az Egyesült Államokba, de mivel nem tud­nak angolul, és nem ismerik a helyi viszo­nyokat, könnyen csapdába csalhatok. Az emberkereskedők áldozatainak egy kisebb része ugyanakkor tud ango­lul, és az országot is ismeri. A hontala­nok, a kábítószerfüggők és az otthonról elmenekült fiatalok azonban szintén ki­szolgáltatott helyzetben vannak, és gyak­ran nem tudnak kitörni a bűnözők ural­ma alól. - Ez a bűncselekmény csaknem látha­tatlan, mert az áldozatokat eldugják a közvélemény elől. Meg kell törnünk a hallgatás szokását - nyilatkozta a CNN- nek Robin Thompson, a floridai egyetemi projekt igazgatója. Érme egy titokzatos római császárról A néhány napig uralkodó Domitianus császár képmását viselő lelet olyan ritka, hogy eddig csak egyetlen hasonló érmét találtak. Most előkerült egy második is - olvasható a Múlt-kor történelmi inter­netes portálon. Az érmére Brian Malin egy fémdetektor segítségével bukkant rá egy oxfordshire-i mezőn. Domitianus ön­magát kiáltotta ki Anglia és Franciaor­szág császárának Kr. e. 271-ben. A lelet ritkaságának legfőbb oka, hogy a római császár, akinek a képmása az érmén lát­ható, mindössze néhány napig „uralko­dott". Száz évvel ezelőtt Franciaország­ban is találtak egy ugyanilyen érmét, de mivel nem akadt párja, mind Domitianus császár létét, mind magát az érmét hami­sítványként tartották számon. A történé­szek most viszont úgy gondolják, a csá­szár igenis élt, és mint a bizonyíték mu­tatja, valódi pénzt is veretett. A kor szakértői szerint Domitianus becsvágyó légionárius lehetett, akit ki­penderítettek a hadseregből, amiért csá­szárnak merte magát nyilvánítani, és még pénzt is volt mersze veretni a saját képmásával. Az Oxfordtól 15 kilométerre délkeletre felbukkant érmét egy edény rejtette, mintegy 5000 másik, szintén csá­szárok képmását viselő pénzdarabbal együtt. Az összes érmét Kr. e. 250 és 270 között verték. A kincstaláló az oxfordi Ashmolean Museumnak adta a leletet, a múzeum pedig a londoni British Mu­­seumba továbbította. Jelenleg az ottani szakértők vizsgálják a ritka kincset. C. Z. Domitianus pénze MOZAIK 2004. MÁRCIUS 2., KEDD 21 F­arsangbúcsúztatók A szerb-montenegrói maskarások Kotor városában - képünkön - egy utolsó rohamra indulnak a tél ellen. Svájcban érdek­lődők tízezrei lepték el Bázel belvárosát. A hagyományos farsangbúcsúztató „ébresztője" hétfőn, a farsang végét jelentő húshagyó kedd előtti nap után egy héttel gyűltek össze tízezrek. Dobok és sípok ezrei zendítettek rá az első indulóra, pont­ban hajnali négy órakor a hagyománynak megfelelően kialudt az utcai világítás, és a belvárosra csak a farsangi lampionok vetettek kevéske fényt. Kerti törpe és kakukkos óra Kézikönyv bevándorlóknak Németországról INOTAI EDIT BERLINI TUDÓSÍTÓNK Ha valakinek netán nehézségei lenné­nek a beilleszkedéssel Németországban, az a jövőben praktikus zsebkönyvből is megtanulhatja: kik a németek, milyen furcsa szokásaik vannak, és milyen sza­bályokhoz kell tartania magát az itt élő külföldinek. A Zsebkönyv Németországhoz című 220 oldalas orientációs kézikönyv hat nyelven próbálja megkönnyíteni a kül­földiek (jórészt az itt letelepedni vágyó 800 ezer bevándorló) életét. Elmagya­rázza például a szemétszelekció mene­tét: a helyiek a külföldiektől is elvárják, hogy akkurátusan, öt különböző tar­tályba szelektálják a hulladékot (háztar­tási hulladék, papír, üveg, műanyag stb). A német furcsaságok között szere­pel az üzletek törvényesen szabályozott nyitvatartási ideje (ami azért az utóbbi időben egyre puhul): ha mégis vasárnap vagy este nyolc után jut eszünkbe, hogy nincs otthon kenyér, akkor vészhelyzet­ben leszaladhatunk a legközelebbi ben­zinkúthoz. A bevásárlásról viszont jó tudni: a szupermarketekben nem szo­kás alkudozni. A könyvből megtudhat­juk, hogy mik a tipikus német ételek, például a weisswurst (a riasztóan fehér színű borjúkolbász) vagy a spützle-nek hívott galuska, és arra is fény derül, hogy mi a helyiek kedvenc gyorskajája - nem, nem a hamburger, hanem termé­szetesen a kebab. Egzotikusabb orszá­gok bevándorlóinak figyelmébe ajánl­ható, hogy a fehér szakállú Mikulás csu­pán mesefigura, aki a valóságban - mi­közben állítólag a gyerekeknek hoz ajándékot - különböző áruk megvásár­lására próbálja rávenni a gyanútlan kül­földit. A tipikus németekről szóló részben szó esik a helyiek olthatatlan vonzódá­sáról a kerti törpék és a kakukkos órák iránt. A viselkedési szabályok között el­engedhetetlen minden, a tartózkodás­hoz és munkavállaláshoz fontos papír begyűjtése, valamint a téli járdatakarí­tás, különben irgalmatlanul megbünte­tik hanyagság miatt a tudatlan külföldit. De vannak ennél sokkal bonyolultabb dolgok: a könyv megkísérli elmagyaráz­ni a különbséget a tartózkodási engedé­lyek különböző formái között, útmuta­tót adni a német adórendszerhez és a né­met vasút ártáblázataihoz. Végezetül kiderül, hogy a németek igen nagy fontosságot tulajdonítanak a pontosságnak, de sajnos ez a vonatokra nem mindig érvényes. Bár a könyv a könnyebbség kedvéért hat nyelven író­dott, azért a szerző felhívja a figyelmet arra is: a szabályok tiszteletben tartása mellett nem árt, ha a külföldi mielőbb megtanul németül. Mert még a könyv elolvasása után is előfordulhat, hogy nem ért valamit: ha tud németül, akkor legalább megkérdezheti. Március 25-től látható nálunk Mel Gibson Passiója MTI Mel Gibson amerikai születésű auszt­rál színész-rendező világszerte vitákat kiváltó filmjét e hónap utolsó hetében mutatják be Magyarországon; a Passió március 25-től látható Budapesten és ti­zenkét nagyvárosban közölte az alkotást forgalmazó Budapest Film. A film magyarországi vetítése hu­szonhat kópiával kezdődik: tizennégy a fővárosi multiplex és művészmozikban, tizenkettő a vidéki nagyvárosok, így pél­dául Pécs, Debrecen, Szeged, Győr, Szol­nok, Kaposvár filmszínházaiban pereg majd. Csurdi Gábor, a Budapest film filmfor­galmazási munkatársának közlése sze­rint a magyarországi egyházak vezetői a premier előtt zárt vetítésen tekinthetik meg a 125 perces produkciót, amely Jé­zus életének utolsó tizenkét óráját beszé­li el. Hangsúlyozta, hogy a nyitottság je­gyében kívánnak lehetőséget teremteni az egyházak és a sajtó képviselőinek ar­ra, hogy a hivatalos bemutató előtt lát­hassák a filmet, így annak ismeretében alkothassanak véleményt. Erre annak kapcsán tért ki, hogy szavai szerint a Magyarországra érkezett hírek részben félinformációkon, tévedéseken alapul­nak, illetve olyanoktól származnak, akik nem is látták az alkotást. Az egyházakhoz egyelőre nem érke­zett megkeresés - derült ki az MTI hétfői körkérdésére adott válaszokból. A legtöbb európai országban szintén még húsvét előtt bemutatják az Olaszor­szágban forgatott filmet, amelynek pre­mierjét az Egyesült Államokban február 25-én, hamvazószerdán tartotta a Newmarket Films. Több amerikai zsidó szervezet anti­szemitizmussal vádolta a rendezőt, aki szerintük ismét elővette „a zsidók, mint istengyilkos nép" formulát. Egyes ame­rikai kritikusok szerint a Passió véres horrorfilm, míg Raymond Apple ausztrá­liai rabbi úgy nyilatkozott, hogy a pro­dukció meg fogja nehezíteni a vallási kö­zösségek közötti harmóniát. A pápai kulturális tanács szerette vol­na, ha a filmet a hivatalos premier előtt bemutatják a legnagyobb katolikus egyetemek szakértőinek részvételével tartott tudományos kongresszuson, Mel Gibson azonban elutasította a kérést. Külföldi sajtójelentések a katolikus egy­házfő titkárának tájékoztatására hivat­kozva arról számoltak be, hogy a Passiót megtekintette II. János Pál pápa is. Az egyesült államokbeli bemutató előtt egy nappal az amerikai katolikus püspöki konferencia 128 oldalas doku­mentumot adott ki „A Biblia, a zsidók és Jézus halála" címmel, amelyben egy­­begyűjtötte a Jézus haláláról szóló taní­tásokat és megerősítette, hogy a katoli­kus egyház elutasítja az antiszemitiz­must. Egy cseh tanonc megölte oktatóját SZILVÁSSY JÓZSEF POZSONYI TUDÓSÍTÓNK Több késszúrással megölte a kelet-cseh­országi Svitavyban egy tizenhat éves ipa­ri tanuló a rövidesen nyugdíjba készülő szakoktatót. A helyi gépipari szakközép­­iskolában semmilyen incidens nem előz­te meg a gyilkosságot. Éppen magyará­zott a hatvanéves pedagógus, amikor a fiú kést rántott, és többször hátba szúrta őt. A férfi a kórházba szállítás közben el­hunyt. A fiatalkorú személyt gyilkosság vádjával vizsgálati fogságba helyezték. Csehországban az elmúlt hónapokban többször előfordult, hogy a fiatalok peda­gógust bántalmaztak. Az elmúlt év végén az ugyancsak kelet-csehországi Hradec Králove-i egyetemen az egyik politológia szakos hallgató baseballütővel támadt az előadó tanárra, akit súlyos fejsérülések­kel szállítottak kórházba. ­ AZ IFJÚSÁGNAK az élet értel­mének felismeréséhez nincs szük­sége gazdagságra, földi javakra, csakis Jézus Krisztussal való talál­kozásuk ad teljes értéket életüknek - hangoztatta II. János Pál pápa. A katolikus egyházfő hétfőn nyilvá­nosságra hozott üzenetében arra intette a fiatalokat, hogy legyenek szívélyesek és barátságosak. (MTI) Köszönet a kalóznak Felmentette a jeruzsálemi bíróság azt a számítógépes hackert, akit az izraeli tit­kosszolgálat honlapjának feltörésével vádoltak. A bíróság kijelentette, hogy a számítógépes kalózok ilyen akciói üd­vözlendők, amennyiben a sebezhetőség felfedésével a közösség érdekét szolgál­ják, és nem okoznak kárt sem az oldal­ban, sem a fenntartónak - írta a Haarec izraeli napilap. A bíróság ítélete szerint Avi Mizrahi célja nem a Moszad honlapjának feltöré­se volt, hanem az internetes oldal biz­tonsági rendszerének ellenőrzése. A fia­talember 2003 elején hatolt be a titkos­­szolgálat honlapjára, majd egy rövid összefoglalót hagyott rajta az akcióról. Nerh nyilatkozott azonban arról, hogy milyen programot használt fel és nem részletezte azt sem, hogy hol vannak a védelmi rendszer sebezhető pontjai. A bíróság által megkérdezett szakértő sze­rint ugyanakkor Mizrahi magas szakmai tudásról tett tanúbizonyságot az inter­netes biztonsági rendszerek területén. NY. G. Autós zsokék Jakartában Jakartában a városatyák erőfeszítéseinek ellenére sem sikerült enyhíteni a közle­kedési káoszon. Az indonéz főváros ve­zetői az 1990-es évek elején kitiltották ugyan a legforgalmasabb útvonalakról az autókat, ám arra nem számítottak, hogy ezzel utat engednek a „zsokék­nak". A csúcsforgalomban veszteglők­nek - ahogyan magukat nevezik - az „autós zsokék" teszik elviselhetővé a vá­rakozás unalmas perceit. Szakadt nadrá­got és pólót viselő emberek ők, akik a mindennapi megélhetésért küzdve macska-egér harcot vívnak a közlekedés­felügyelőkkel. A negyvenmillió munka­­nélküliből így szereztek több ezren ál­lást, a „beosztásuk", alamizsnáért mű­sort adó potyautas. A zsokék az utcák egy-egy rövid sza­kaszán állnak, és órák hosszat integet­nek az előttük araszoló autósoknak. Az­tán egyszer csak az autóhoz futnak, be­ülnek a sofőr mellé, és vicceket mesél­nek. Mások felugranak egy-egy buszra, és pengetni kezdik gitárjukat. Ha esetleg kidobják őket, sebaj: szorosan a busz mögött vesztegel egy másik jármű. Oda­futnak, és zenélnek ismét, társaik eköz­ben a rendőröket figyelik. Sokak szerint jó munka ez, hiszen al­kalmanként fél dollárnak megfelelő rúpiát is kapnak az utasoktól. Nem tö­rődnek azzal, hogy letartóztathatják őket, vagy szociális központba kerülhet­nek, amíg hónapok múlva a rokonok ki nem fizetik az óvadékot vagy a pénz­­büntetést (amelynek összege az egyszeri adomány ezerszerese). Jakartában né­hány nap alatt negyven zsokét tartóztat­tak le nemrég, és szállítottak átnevelő in­tézetbe - ahol felvilágosították őket, hogy nem bűntényt követtek el, csupán szociális problémáról van szó. B. SZ. M. Mozdonyt loptak MUNKATÁRSUNKTÓL A kelet-ukrajnai Donyeckben fémtolva­jok elloptak egy gőzmozdonyt egy sza­badtéri múzeumból - jelentette a BBC News Online. A helyi rendőrkapitány azt mondta: az elkövetők vélhetően hamis papírokkal béreltek darut az állami szál­lítmányozási vállalattól, és azt is elhitet­ték, hogy felhatalmazásuk van a moz­dony elszállítására. A veterán járművet végül egy fémhulladék-telepen találták meg, darabokban. Az ellopott mozdony volt az első, amelyet a mai Ukrajna terü­letén építettek, még 1924-ben. Emiatt nem tudták még felbecsülni sem, meny­nyi lehetett a muzeális darab értéke. A tolvajok 3700 dollárt (mintegy 750 ezer forintot) kaphattak a hulladékért. Szak­értők szerint a mozdonyt már soha nem lehet újra összerakni. A fémtolvajlás egyre súlyosabb gon­dot okoz Ukrajnában - tette hozzá a hír­hez a Kárpátinfó internetes forrás. Loptak már el szobrokat, vezetékeket, még csa­tornafedeleket is. Egy héttel a mostani eset előtt pedig egy 11 méteres fémhidat vittek el tolvajok Ukrajna nyugati ré­szén, elvágva ezzel egy települést a kül­világtól.

Next