Népszabadság, 2004. május (62. évfolyam, 102-125. szám)

2004-05-03 / 102. szám

8 | 2004. MÁJUS 3., HÉTFŐMAGYARORSZÁG NÉPSZABADSÁG Álló hajón Európába írók csatlakozási fesztiválja az A38-on A tömeges uniós ünnepléstől kis­sé távolabb horgonyzott az A38 hajó a Petőfi híd budai hídfőjénél. Az irodalmi hajó közönsége a ma­ga módján vette ki a részét az ün­neplésből. Például saját készítésű fogásokkal kényeztette ebédidő­ben Váncsa István, B­ácher Iván és Aczél Géza az Európára éhezőket. A délután kitört viharban írók vizionáltak arról, milyen is lesz a kibővült Európa és benne mi. Ci­nizmus, irónia határozta meg mondandójukat, akadt, aki a szittya legényke, a magyar pa­rasztfiú kínlódásairól viccelődött. Ficsku Pál képzeletbeli Icája mind­össze annyit mondott: „Nem fé­lek az EU-tól, harminc évig dol­goztam az éjszakában." Hazai At­tila tojást vásárló Éva nénije azon aggódott, mi lesz szegény tyúkkal az unióban, aki egyhavi tojásai árából egy buszjegyet sem tud venni, nem beszélve a telefonról és a fagyiról. 20 éves Lacija meg arra készült, hogy a csatlakozást ünneplő bulin bocsánatot kér nyugati szomszédainktól, hogy anno a portyázások során min­dent elloptunk Európából. Ha másért nem, az este miatt nekem már megérte a csatlako­zás. Esterházy Péter, Konrád György, Závada Pál, Parti Nagy La­jos, Bodor Ádám és Krasznahorkai László olvasták fel „csatlakozási nyilatkozataikat". Hol van Euró­pa? - Európa itt van, hol is van? - válaszolta kétkedve Parti Nagy Lajos. - Az új Európa közepe egy német kis falu - mondta ahogy azt a német tudósok kiszámítot­ták. Bizonyára valamiféle kleinnel és dorffal a nevében. Oda lépünk be, ahol már régóta vagyunk vagy ahol sose leszünk, ezt hangula­tomtól függően így vagy úgy ér­zékelem - mondta Parti Nagy. Európa úgy fest, mint egy úti cél, ahova tartunk. Mintha Ma­gyarországról el kellene utazni ahhoz, hogy Európában találjuk magunkat. Hozzá kell szoknunk ahhoz, hogy most már hivatalo­san is meg mindenképp Európa vagyunk. Európa a Szabadság híd, a Ferencziek tere és Magyar­­ország minden pontja.­­ Nehéz megérteni azt, hogy 23 óra 58 perckor még nem, 0 óra 1 perckor már részei vagyunk Európának - jelentette ki Parti Nagy. De épp ezért nem teljesen abszurd az, ahogy Závada Pál fogalmazott: - Álló hajón Európába. A csatlakozás egyik nagy nye­resége az, hogy végre tudjuk, ho­va tartozunk, bár kérdés, eddig nem tartoztunk-e oda. Konrád György örömmel nyugtázta, hogy eldöntött ez a kérdés, mert ha se nyugathoz, se kelethez nem tartozunk, végén egymásba ma­runk. - Izmos optimizmussal szekrénybe zárhatjuk sérelmein­ket - hangsúlyozta. Jókedvűen je­lentette be, hogy a város és a falu csinosodik, jó a bor, bőséges a kul­turális kínálat, és az illemhelyisé­gek is egyre tisztábbak. A csatlakozás kapcsán mind­nyájan úgy vélték, hogy az iro­dalom az, amit semmiképp sem kell szégyellnünk. Konrád jónak és különösnek értékelte a ma­gyar irodalmat, Parti Nagy a ma­gyar nyelv speciális helyzetéről beszélt. - Épp a nyelvi korlát vé­di az európai irodalmat az össze­olvadástól - mondta bár a ki­csik mindig attól félnek, hogy nyelvük beolvad egy nagyobb nyelvbe. Bodor Ádám szerint irodalmi csatlakozás nincs, ő eddig sem az uniós szabványoknak megfe­lelően akarta megnyerni olvasó­it, és ezután sem a szerint fogja. - Az alkotó magányos, érzékeny és kibírhatatlan személy, aki nem szeret társulni, íróként hoz­zátette, hogy ehhez a szakmá­hoz még csak szabadság sem kell, hisz a békében nem szület­nek felkavaró művek. Azokat már megírták. - A belépést ezennel megnyi­tom, énekeljük el végezetül Bee­thoven Lajos szép számát, az Örömódát! - ironizált Parti Nagy,Szablyár Eszter Bodor Ádám, Esterházy Péter és Závada Pál HIRDETÉS Közlemény A Pannon GSM Rt. ezúton tájékoztatja tisztelt Előfizetőit, hogy az Igénybevételi díjat utólag fizető (számlás), valamint az Igénybevételi díjat előre fizető (kártyás) szolgáltatásokra vonatkozó Általános Szerződési Feltételek 2004. május 1-től az alábbi jogszabályok rendelkezéseire tekintettel módosulnak. Hivatkozott jogszabályok SZH. 46/2004. (111.18. ) Komi. rendelet a számhordozhatóság szabályairól KRA. 17/2003.( XII.27.) IHM rendelet a számhordozási központi referencia adatbázisról Számhordozási eljárás A Pannon GSM biztosítja az Előfizető számára fennálló lehetőséget, miszerint a mindenkor hatályos Általános Szerződési Feltételeinek megfelelően 2004. május 1-jét követően előfizetői hívószámát meg­tartva eredeti (átadó) mobilszolgáltatójával kötött Előfizetői szerződését megszüntetve, új (átvevő) mobilszolgáltatóval kössön előfizetői szerződést. A számhordozási eljárással kapcsolatos részletes információk az Általános Szerződési Feltételekben találhatók. • Pannon TOP3 Amennyiben bármely megadott telefonszám elhordozásra kerül a Pannon GSM hálózatából, a kedvez­mény az adott számra, a továbbiakban nem vehető igénybe. Az elhordozás tényéről rövid szöveges üzenetben küldünk értesítést. Új szám megadására díjmentesen van lehetőség, ha azonban az Előfizető nem jelölt meg korábban emellett másik két - de legalább egy — kedvezményesen hívható telefon­számot, a szolgáltatást töröljük. Páratlan szám Amennyiben a megadott telefonszám elhordozásra kerül a Pannon GSM hálózatából, a kedvezmény az adott számra a továbbiakban nem vehető igénybe. Ez esetben töröljük a szolgáltatást és erről rövid szöveges üzenetben küldünk értesítést. A szolgáltatás újraaktiválására a 30 napos időkorlát figyelmen kívül hagyásával, a Díjszabásban meghatározott regisztrációs díj levonása mellett van lehetőség. A Pannon GSM Rt. tájékoztatja továbbá tisztelt Előfizetőit, hogy az Igénybevételi díjat utólag fizető (számlás) szolgáltatásokra vonatkozó Általános Szerződési Feltételek 2.2. pontjában,, valamint az Igénybevételi díjat előre fizető (kártyás) szolgáltatásokra vonatkozó Általános Szerződési Feltételek 1.3.3. pontjában foglalt rendelkezésekre tekintettel az Igénybevételi díjat utólag fizető (számlás), valamint az Igénybevételi díjat előre fizető (kártyás) szolgáltatásokra vonatkozó Általános Szerződési Feltételek 2004. június 3-tól az alábbiak szerint módosulnak. Adatkezelés Az Előfizető egyedi Előfizetői szerződésen közölt személyes adatait 2004. június 3-tól a World Risk Control Rt., illetve a GIRO Rt. ellenőrzi, illetve pontosítja az Országos Személyi Adat-és Lakcím­nyilvántartó Hivatalnál. A módosított Általános Szerződési Feltételek teljes szövege a Pannon GSM Rt. bemutatótermeiben és internetes honlapján (www.pannongsm.hu) 2004. május 1-jétől az Előfizetők rendelkezésére áll. Amennyiben Tisztelt Előfizetőink a jelen módosítást nem kívánják elfogadni, úgy az elektronikus hír­közlésről szóló 2003. évi C. törvény 132. § (4) és (5) bekezdéseiben meghatározott jogokkal élhetnek. Ügyészségi döntés: büntetlenség ezer csempésznek Folytatás az 1. OLDALRÓL Az utasítás értelmében az ügyészi, illetve bírói szakban lévő eljárásokat is meg kell szüntetni, illetve azok megszüntetését indít­ványoznia kell a bíróságnak. A Legfőbb Ügyészség azzal indokol­ta a döntést, hogy a vámtörvényt május elsejétől felváltó, a közössé­gi vámjog végrehajtásáról szóló törvény „nem tartalmazza a ma­gyar jogszabályokban a csempé­szet tényállási elemeiként megha­tározott vámáru és vámteher fo­galmát". Az ilyen ügyekben a jö­vőben vámárunak a „nem közös­ségi árukat", vámtehernek pedig „a nem közösségi adókat és díja­kat" kell érteni. Ha pedig a közös­ségi jog szerint az uniós áruk nem minősülnek vámárunak, a magyar büntetőjogban eddig alkalmazott csempészet és vámorgazdaság tényállása ezen árukkal összefüg­gésben nem alkalmazható. Az áp­rilis 30-án kiadott legfőbb ügyész­ségi értelmezés szerint még akkor sem, ha a hatályos Btk. és a „bün­tetőjogi keretnormát kitöltő jog­szabály", a közösségi vámjog vég­rehajtásáról szóló törvény eltérő fogalomhasználata más értelme­zésre is lehetőséget ad. Az uniós tagállamokból szár­mazó árukat május elsejétől a vámunió miatt értelemszerűen nem lehet csempészni, tehát nem is büntetendő ez a cselekmény. Mivel a Btk. 2. paragrafusa egye­bek között kimondja, hogy ha az elbírálásakor az adott cselekmény nem bűncselekmény vagy eny­hébb megítélésű, mint az elköve­téskor volt, akkor az új törvényt kell alkalmazni. A lapunk által megkérdezett jo­gászok szerint az ügyészség állás­­foglalása burkolt amnesztia azok számára, akik az elmúlt években az Európai Unióból származó árukat csempésztek az országba. Az amnesztia azonban törvény­hozási jogkörbe tartozik, s nem az ügyészségébe. (Az ügyészség egyik névtelenséget kérő illetéke­se szerint a Legfőbb Ügyészség nem tett mást, mint alkalmazta a nemzeti szabályozással szemben elsőbbséget élvező uniós jogot.) Kolláth György alkotmányjo­gász szerint jogalkotói hiba tör­tént. A jogalkotónak kellett volna meghatároznia, hogy a csatlako­zás előtt uniós eredetű árukra el­követett csempészet és vámorgaz­daság miatt a csatlakozás előtt in­dított eljárások gyanúsítottjaival szemben miképpen kell az eljárást lefolytatni, illetve befejezni. Vég­ső soron akkor, amikor a cselek­ményt elkövették, tettük bűncse­lekmény volt, amivel milliárdos kárt okoztak a költségvetésnek. Lapunknak névtelenül nyilat­kozó jogászok szerint más megol­dás nem lévén, „bűncselekmény hiányában" szüntette meg az eljá­rást az ügyészség. Elvileg lehető­vé tette, hogy az egykori gyanúsí­tottak kártérítési pert indítsanak az állam ellen az őrizetben, előze­tes letartóztatásban töltött hóna­pokért, továbbá a lefoglalt, s ma már csak egykori értéke töredéké­ért értékesíthető árukkal össze­függésben elszenvedett üzleti veszteség miatt. Kolláth szerint a szóban forgó esetekben a kártérí­tési igény nem tűnik megalapo­zottnak, de az ellenkezője sem je­lenthető ki teljes határozottsággal. - Igencsak érdekes helyzet ala­kulhat ki, ha valaki benyújt majd egy igen kártérítési igényt. Meg­lehet, a jog kapitulációra kény­szerül, azt azonban nem hiszem, hogy lesz magyar bíróság, amely megítéli a kártérítést e különös amnesztiával bűntelennek nyi­­vánított egykori csempészeknek. Kolláth úgy vélte, a helyzet igaz­ságtalan, hiszen sokan csak azért kerülhetik el a felelősségre vo­nást, mert ügyükben lassabban őröltek az igazságszolgáltatás malmai. A megszüntetett eljárások a legóvatosabb becslések szerint is együttesen több mint 40-50 milli­árd forint értékű csempészárut érintettek. Az államot ért kár csak a be nem fizetett importáfá­ból elérheti a tízmilliárd forintot. Fekete Gy. Attila A Háttér S­zakértők a kompute­rek és a különféle számítástechnikai tarto­zékok és segédanyagok illegális kereskedelmét tartják napjainkban a fe­hérgalléros szervezett bűnözés legjövedelme­zőbb üzletágának. A négy-öt éve rohamos fejlő­désnek indult iparágba rendőrségi források sze­rint milliárdokat fektetett az egykori „olajos alvi­lág", de érdekeltek lehetnek benne egyes, drog­kereskedelemre szakosodott bűnszervezetek is. Módszerük egyszerű: egy nevenincs magyar vállalkozás nagy mennyiségben vásárol számí­tógépeket, monitorokat és egyéb, könnyen érté­­kesíthető termékeket - közvetlenül a gyártótól. Árujukat még a határ túloldalán eladják egy ha­mis papírokkal alapított fantom- vagy off-shore cégnek, olcsóban, mint amennyiért vásárolták. A vevő szinte azonnal újra értékesíti azt. Mire az egymással látszólag semmiféle kapcsolatban nem álló - valójában egy központból irányított - cégek láncolatán az áru eljutott a magyar vámig, a vámkezeltetést kérő cég számláin a termék önköltségi áránál kisebb összeg állt. A vámkeze­lésre rendelkezésre álló időn belül a hatóság leg­feljebb annyit tehetett, hogy a vámegyüttműkö­dés keretében ellenőrzi a kibocsátó országban, hogy az eladó valóban annyiért adta-e el az árut, mint amennyi a magyar fél számláin látható. Az esetek többségében azonban, mire a válasz meg­érkezett, az olcsó szállítmány már rég eltűnt a hatóságok szeme elől: egyre növekvő áron több­ször gazdát cserélt (papíron), hogy a végén az európaihoz közeli áron minden gyanú felett álló nagykereskedők törvényesen beszerzett, adózott árujaként jelenjen meg a szakáruházak és a szu­permarketek polcain. F. Gy. A. Minden gyanú felett RÖVIDEN MEGINT MEGRONGÁLTÁK AZ ANTALL-SZOBROT Másodszor öntötték le az idén vörös festékkel Antall József volt miniszter­­elnök I. kerületi mellszobrát. A Sem­melweis Orvostörténeti Múzeum melletti parkban található szobrot péntek éjjel rongálták meg, szomba­ton megtisztították. Az alkotást elő­ször március 19-én öntötték le vörös festékkel, de még aznap lemosták. (MTI) TULAJDONOSVÁLTÁS A NÉPSZAVÁNÁL ÉS A HETI VÁLASZNÁL Tulajdonost váltott a Népszavát meg­jelentető Editorial Kft. „Mi jelentkez­tünk"- mondta Bonyár Miklós, az új tulajdonos Mátrix Holding Rt. ügyve­zetője, aki nem árulta el, mekkora összegért került Börcsök Dezsőtől a társasághoz a cég. Bonyár közölte, hogy a tartalomban, valamint a szer­kesztőség és a kiadó személyi össze­tételében is változásokat tervez, de a főszerkesztő Németh Péter marad. A Heti Válasz című lapot kiadó társasá­got a Heti Válasz Alapítvány (HVA) és három magánszemély közös tulajdo­nában lévő Sasliget Tanácsadó Kft. vásárolta meg múlt pénteken. A há­rom magánszemély Csák János, a Mal korábbi vezérigazgatója és a He­likon Könyvkiadó jelenlegi tulajdono­sa, Kékessy Dezső volt párizsi magyar nagykövet és Szabadhegy Péter, New York-i magyar üzletember. A tranzakció az eladók és a vevők köz­leménye szerint azért vált szükséges­sé, mert a költségvetési támogatás csökkentése miatt nehéz anyagi hely­zetbe jutott közalapítvány nem volt képes tovább finanszírozni a kft. vesz­teségeit. Elek István lemondott a fő­­szerkesztői posztról, a lap szakmai irányítását május 1-jétől felelős szer­kesztőként Osztovits Ágnes látja el. (MTI) ISKOLABEZÁRÁS CSAK MINISZTERI JÓVÁHAGYÁSSAL Demográfiai okokra hivatkozva csak akkor lehessen közoktatási intézmé­nyeket bezárni, összevonni, ha a fenntartók felszámolási-átalakítási terveiket legalább három évvel ko­rábban nyilvánosságra hozták. A végső szót az oktatási miniszter mondja ki - áll Lezsák Sándor or­szággyűlési képviselő törvénymódo­sítási javaslatában, amelyet ma ter­jeszt be a parlamentben. Az MDF-es politikus egy másik előterjesztésé­ben azt indítványozza, hogy 2006 végéig közoktatási intézményt más célra használni vagy elidegeníteni szintén csak az oktatási tárca vezető­jének jóváhagyásával lehessen. (Munkatársunktól) KISEBB CÉGEKET IS VÁR A LAPKIADÓK EGYESÜLETE A Magyar Lapkiadók Egyesülete ren­des évi közgyűlésén új elnököt és el­nökséget választott. Elnöknek Szabó Györgyöt, a Sanoma Budapest Kiadói Rt. vezérigazgatóját választották. El­nökségi tagok: Bartucz László (Estmedia), Doktor Ferenc (Adoc Semic), Gajdos István (Axel Sprin­ger), Kázmér Judit (Pannon Lapok), Lengyel L. László (Népszabadság), Papp Béla (Ringier), Szakács László (Grabowski Kiadó). Az elnökség fino­mította a tagdíjrendszert, kevésbé terhelve a kisebb, jobban terhelve a nagyobb kiadókat, ezzel is lehetővé téve a kis cégek belépését az egyesü­letbe. (Munkatársunktól) A PATAKI MDF PERLI AZ MDF-ET Bírósághoz fordulnak a sárospataki MDF-esek, mert a párt országos vá­lasztmánya feloszlatta a zempléni vá­rosban működő alapszervezetet. Tarnavölgyi László, a Magyar De­mokrata Fórum sárospataki szerveze­tének tagja közleményben tudatta: az országos választmány döntését elsie­tettnek és jogsértőnek tartják, vala­mint azt is sérelmezik, hogy nem kaptak lehetőséget a védekezésre sem. A pataki MDF feloszlatásáról a választmány tagjai április 24-i ülésü­kön döntöttek egy levél miatt, amely­ben a sárospatakiak szorosabb együttműködésre szólították fel a párt vezetőit a Fidesszel. (B. A.)

Next