Népszabadság, 2004. június (62. évfolyam, 126-151. szám)

2004-06-21 / 143. szám

NÉPSZABADSÁG MAGYARORSZÁG 2004. JÚNIUS 21., HÉTFŐ 7 Hiller elnöki esélyei a legjobbak Hiller István neve hangzik el a leggyakrabban a szocialisták közötti belső esélyfelmérések­ben. Kovács László utódaként sok támogatója volna Lendvai Il­dikónak és Szili Katalinnak is, de ők nem pályáznak a tisztség­re. Mind gyakrabban hallani viszont Szekeres Imre nevét. Az MSZP frakciója ma választ vezető­ket. Meglepetések nem várhatók, miu­tán a múlt héten tisztázódott: a frakció­­vezetői posztra egyetlen jelölt van, Lendvai Ildikó, helyettesként pedig Kato­na Béla. A frakcióigazgatói tisztségre el­lenjelölt nélkül Varjú László pályázik. Ér­dekes ugyanakkor: a frakcióvezetői posztra Szekeres Imre, a párt alelnöke, a Miniszterelnöki Hivatal politikai állam­titkára is kapott felkérést, de ő ezt nem vállalta, mert - miként nyilatkozta - al­kalmasnak tartja Lendvait a frakció ve­zetésére. Lendvai Ildikó érdemeit valóban nem szokás kétségbe vonni a pártban, még ha akadtak is, akik az elhibázott európai parlamenti kampányért őt is felelősnek tartják. A párton belül van olyan nézet, hogy a kampány valódi irányítója nem az erre kijelölt Horn Gyula, hanem Lendvai, Kiss Péter kancelláriaminiszter, Kovács László, valamint Tóbiás József párt­igazgató volt. Lendvai azonban a kam­pány során feltűnően hallgatott, inkább kerülte a nyilvánosságot. Párton belüli népszerűsége, amit annak köszönheti, hogy kölcsönösen elfogadott kapocs a kormány és a párt között, nem csökkent. Változatlanul értékelik, hogy a legbo­nyolultabb helyzeteket is képes érthető, köznapi nyelven kommunikálni. Sokan gondolják, hogy ha jelöltetné magát az MSZP elnöki posztjára, megválasztanák. Többször kijelentette azonban, hogy a frakcióvezetői tisztség egész embert kí­ván, és ő inkább ezt a vonalat vinné. Kovács László leköszönő pártelnök tisztségére így is több jelölt és önjelölt is akad. (A külügyminiszteri posztra nem, ott vitathatatlan Kovács helye.) Sokáig lebegtették Lamperth Mónika belügymi­niszter jelöltségét, elemzők szerint azonban most már nem lenne meg a kel­lő támogatottsága - tárcavezetői tevé­kenységét kritikával szemlélik a párton belül, miként Juhász Ferenc honvédelmi minisztert is, aki nem ebben a beosztá­sában találtatott támadhatónak, inkább az ingatlanvásárlási ügyei keltettek töb­bekben is ellenérzést az MSZP-ben. So­káig úgy tűnt, hogy jelöltként minden­képpen szóba kerül Gyurcsány Ferenc neve is, de az ő erőteljes, koncepciózus stílusának éppannyi ellenfele van a szo­cialisták között, mint támogatója. Sokat lehet hallani egy eddig meg nem erősí­tett - de nem is cáfolt - egyezségről, amely Gyurcsány és Hiller István kultu­rális miniszter között köttetett volna. Ennek lényege, hogy Hiller a pártban kapna vezető szerepet, Gyurcsány pe­dig 2006-ban miniszterelnök-jelölt lesz. A párt hosszú távú programjának kidol­gozására létrehozott bizottságot vezető Hiller nemcsak e tisztsége miatt tetszik távlatokkal rendelkező személyiségnek az MSZP-ben. A leggyakrabban az ő ne­vét említik, amikor Kovács lehetséges utódairól esik szó. Medgyessy Péter mi­niszterelnök ugyan nem tagja az MSZP- nek, de befolyása nyilvánvalóan jelen­tős a pártra is. Ő korábban úgy vélte, hogy a pártelnöki posztra Kiss Péter a legalkalmasabb, benne megbízható partnerre lelne, de Kiss információink szerint nem szívesen vállalná a felké­rést. Korábban egy ügyvezető alelnöki jelöltetés során már megégette magát, most sem tűnik úgy, hogy az MSZP-n belüli tábora meggyőzően erős, ő vi­szont igen megfontolt és kudarckerülő személyiség. Sok támogatóra számíthat­na Szili Katalin házelnök is, ő azonban önmagát alkalmasabbnak tartja állam­főnek, s a szocialisták szerint lenne is rá esélye, hogy megválasszák. Kérdés még, hogy vállalja-e a megmé­rettetést Szekeres Imre, akinek esélyeit növeli, hogy sokak szerint a jelenlegi helyzetből egy lépésről lépésre, sziszte­matikus munkával kialakított új struktú­rával mászhat ki a párt. Márpedig ez az ő műfaja. Mindemellett a latolgatások összegzéseként információnk szerint legtöbbször az a következtetés adódik, hogy Hiller István lehet az, aki állva ma­rad a jelölési folyamatban. Tóth Ákos Hiller István Lendvai Ildikó Szekeres Imre Munkáspárt: Thü­rmer marad MTI A Munkáspárt elégedetlen az európai parlamenti válasz­táson elért eredményével, de központi bizottsága nem fogadta el a párt elnökének lemondását, és mind Thü­rmer Gyulát, mind az elnökséget megerősítette pozíciójában szombati ülésén.­­ A központi bizottság értékelte az EP-választást. Megállapítot­tuk, hogy ebben a kampányban és a kórház-privatizációval kapcsolatos aláírásgyűjtésben a Munkáspárt politikáját na­gyon sok ember támogatta, először éreztük, hogy mély rokon­­szenv van a párt politikája iránt - mondta a távirati irodának Thürmer. Hozzátette: elégedetlenek az EP-választáson elért eredménnyel, ugyanakkor ezért nem a párt a felelős, hanem egyrészt az alacsony részvétel, a tizenöt éve nem tapasztalt antidemokratikus kampány, valamint az anyagi források hiá­nya. A pártelnök az MTI-nek pénteken azt mondta, azért ajánl­ja fel lemondását, mert ezt tartja tisztességesnek a párttal szemben, bár szeretné megőrizni pozícióját. A Munkáspárt a múlt vasárnapi EP-választáson a voksok 1,83 százalékát sze­rezte meg. Az elnök lemondását nem fogadták el RÖVIDEN ELÉGEDETT EREDMÉNYÉVEL AZ SZDSZ A Szabad Demokraták Szövetsége el­érte célját az európai parlamenti vá­lasztáson, s mindez azt jelzi, hogy a li­berális szavazók újra megtalálták az SZDSZ-t, országszerte újra nőtt a párt támogatottsága - mondta Fodor Gá­bor szombaton Tokajban. A választási eredmény világossá tette, hogy meg­erősödött az SZDSZ szerepe mind a politikai életben, mind pedig a koalí­cióban - hangoztatta a párt ügyvivő­je, aki részt vett az SZDSZ Borsod- Abaúj-Zemplén megyei szervezete megalakulásának 15. évfordulója al­kalmából tartott Szabad Pikniken. A politikus ismételten gratulált a Fi­desznek, mint mondta: „ez valóban komoly és jelentős győzelem volt, ám lényegében mindenki győztese en­nek a választásnak, hiszen képviselő­ket küldhetünk az Európai Parla­mentbe". (MTI) EURÓPAI BÍRÓK A BÍBOROSNÁL Erdő Péter bíboros, prímás, eszter­­gom-budapesti érsek szombaton Esztergomban fogadta az Európai Bíróság Magyarországra érkezett de­legációját. A szombati fogadáson többek között szó esett Magyaror­szág és a katolikus egyház múltjáról, jelenéről, valamint hazánk európai uniós csatlakozásának várható kö­vetkezményeiről - mondta el az MTI-nek Juhász Endre, az Európai Bíróság új magyar tagja. A görög Vasziliosz Szkurisz bírósági elnök ve­zette küldöttség és Erdő Péter a megbeszélésen eszmét cserélt a most jóváhagyott új európai uniós alkotmányról is, amelynek értelme­zése és alkalmazása lesz a luxem­burgi bírák egyik feladata - tette hozzá. Megjegyezte: az új alkotmány alapvető emberi jogokat érint, azon belül többek között a vallással kap­csolatos kérdéseket is. A bíboros megerősítette, hogy a magyar katoli­kus egyház viszonya nagyon pozitív az európai integrációval kapcsolato­san - közölte Juhász Endre. (MTI) EGÉSZSÉGSZEKCIÓ A FIDESZBEN A közgondolkodás és a nevelés ré­szévé kell tenni, hogy az egészség az egyik legfontosabb érték - hangoz­tatta Pálinkás József fideszes politi­kus, a párt kulturális tagozatán belül létrehozott egészségnevelési és egészségtudományos szekció szom­baton Budapesten tartott alakuló ülé­sén. „Óriási hiányt érzékelek abban, hogy az egészségnevelésben, az egészségtudatosságban sem a csa­lád, sem az iskola nem adja át a gye­rekeknek azt a kultúrát é­s tudást, ami az egyén és a közösség egészséges életéhez kell" - mutatott rá a tagozat elnöke. Mint Pálinkás elmondta, az újonnan megalakult egészségnevelé­si szekció abban segít majd, hogy mindez megváltozzon a jövőben. (MTI) MÁSODFOKON A VÖRÖS CSILLAG-PER Másodfokon folytatódik csütörtökön a Munkáspárt alelnöke ellen önkény­uralmi jelkép viselése miatt indított büntetőper a Főváros Bíróságon. Vajnai Attilát első fokon egy év pró­bára bocsátotta márciusban a Pesti Központi Kerületi Bíróság. Az ügyész­ség azért emelt vádat Vajnai Attila el­len, mert tavaly februárban Budapes­ten, a Jászai Mari téren, az elbontott Marx-Engels-szobor talapzatánál tar­tott rendezvényen beszédének el­mondása után rövid időre, a rendőri intézkedésig, 30-50 ember előtt lát­hatóvá tette a kabátja alatt viselt öt centiméter átmérőjű, kartonpapírból készített ötágú vörös csillagot. Vajnai, aki az elsőfokú tárgyalás alatt is vörös csillagot viselt a zakóján, és az önkényuralmi jelképet a bíró fel­szólítására sem vette le, akkor el­mondta: végső esetben nemzetközi bíróság előtt fog fellépni azért, hogy a munkásmozgalom jelképeit, me­lyek a világ minden civilizált országá­ban elfogadottak és szabadon ter­jeszthetők, töröljék Magyarországon az önkényuralmi jelképek közül. (MTI) SZENT LÁSZLÓK TALÁLKOZÓJA Szent László királyról elnevezett ti­zenkét Kárpát-medencei település lakosai találkoztak szombaton a He­ves megyei Mátraszentlászlón. A Szent László nevét viselő települések találkozóját kilencedik alkalommal rendezték meg; a fesztiválnak évről évre mindig másik helység ad ott­hont. A szombati találkozón kilenc magyarországi település: Bakony­­szentlászló, Búcsúszentlászló, Bükk­­szentlászló, Jászszentlászló, Pilis­­szentlászló, a házigazda Mát­­raszentlászló, a Baranya megyei Szentlászló, Vácszentlászló és Zalaszentlászló képviseltette magát. Ugyancsak a Mátrába érkezett a hor­vátországi Szentlászló, az erdélyi Tordaszentlászló, valamint a szlová­kiai Gömörpanyitra küldöttsége. Utóbbi annak okán, hogy a falut azok a szlovákok és leszármazottaik lak­ják, akik Mátraszentlászlóról települ­tek át az akkori Csehszlovákiába a második világháború után. (MTI) MAGÁNKÉZBEN GYŐRBEN A SÜRGŐSSÉGI ÜGYELET Orvosok privatizálták Győrött a köz­ponti ügyeleti sürgősségi betegellá­tást, mely július elsejétől közhasznú társaságként működik a városban. Fejenként 50 ezer forinttal nyolcvan­nyolc orvos alapította a társaságot. A város bérleti díj nélkül bocsátja ren­delkezésükre azt az épületet, amely­ben jelenleg is működik a délutáni, éjszakai, hétvégi sürgősségi ügyelet. Ezen túlmenően a sokat futott, el­használt autók cseréjéhez is hozzá­járul az önkormányzat. A rezsit és a személyzetet azonban már a kht. fi­zeti. A szakasszisztensek és a speciá­lisan kiképzett gépkocsivezetők többsége azonnal felmondott, mivel a privatizáció után csökkenne a fize­tésük. A törvény szerint nem jár ne­kik a tizenharmadik havi fizetés és egyéb olyan juttatás, amelyet közal­kalmazottként megkaptak. Az új tár­saság hirdetésben keres assziszten­seket, nővéreket az ügyeleti munká­ra. Győrött egyébként szakmai vita folyik arról is, hogy egy helyre kelle­ne összevonni valamennyi éjszakai, sürgősségi ügyeletet, ezáltal kiküsz­öbölnék a felesleges lépcsőket, gyorsabban juthatna a beteg a meg­felelő ellátáshoz. Dr. Bugovics Elem­ér, a kórház főigazgató főorvosa a város jövőképének vitájában nem­rég fölvetette: a kórház melletti szakrendelőben lehetne kialakítani a sürgősségi betegellátást, ezzel megszűnnének a párhuzamosságok, s a lehető leghamarabb a megfelelő helyre kerülhetne a beteg. (Győri tudósítónktól) Vasi falvak pertik az államot Tudósítónktól Két Körmend környéki vasi kistelepü­­lést Harasztifalu és Nagykölked bírósá­gi úton kívánja tisztázni, nincs-e ellen­tétben egy kormányrendelet az unió vonatkozó irányelveivel. A két telepü­lés a szomszédos Rádóckölkeddel együtt közös szennyvíztisztító és -elve­zető rendszert kíván kiépíteni, de 2001 óta forráshiányra hivatkozva minden ez irányú pályázatukat elutasították, holott az uniós irányelvek kötelezik a tagországokat a nemzeti szennyvíz­program megvalósítására - közölte la­punk érdeklődésére az érintett falvak körjegyzője. Németh Péter hozzátette: az irányelv végrehajtását szolgáló kormányrende­letet nem jól készítették elő, mivel a kis­településeken élőket még az előzetes egyeztetésbe sem vonták be. Szerinte így fordulhatott elő, hogy míg egyes kisközségekben továbbra is készültek beruházások megvalósítására, addig a kormányrendelet a kétezer fő alatti te­lepülések számára nem biztosít forrá­sokat. Mint megtudtuk, a három község önkormányzata úgy ítéli meg, emiatt sérülnek az érintett településeken élő embereknek az esélyegyenlőséghez és az egészséges környezethez kötődő jo­gai. Ezért hazai bírósághoz fordulnak, hogy ezen az úton kérjenek az Európai Bíróságtól előzetes döntést arról, meg­­felel-e az Európai Unió irányelveinek a 2003-tól érvényes magyar kormányren­delet. Adósságrendezés magáncsőddel Elsősorban a lakáshiteleket érintheti Munkatársunktól A tervek szerint magáncsődöt jelenthet majd az, aki önhibáján kívül nem tudja visszafizetni banktól felvett kölcsönét - adta hírül a Kossuth rádió a hét végén. Elsősorban a lakásokat terhelő hiteleket lehet majd átütemezni, esetleg havi pár ezer forintos törlesztéssel nyugvópon­ton tartani. Magyarországon körülbelül félmillió háztartásnak van 3 hónapnál régebben lejárt közüzemi vagy lakáshi­tel-tartozása. Az utóbbi, mintegy 22 mil­liárd forint, családonként akár több százezer vagy egymillió forint is lehet. Az állam és a bankrendszer évek óta próbálkozik azzal, hogy visszakapja a pénzét, de időközben a munkahelyek megszűnése, a nyugdíjazások és egyéb okok miatt a családok fizetésképtelenek lettek. Göncz Kinga, akit a közelmúltban esélyegyenlőségi miniszterré neveztek ki, még az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium államtitkára­ként indította útjára azt a programot, amelyet adósságkezelés néven ismer­hettünk meg. Elmondta, hogy a prog­ram egy része megmarad, de minden­képpen szeretnének továbblépni a lak­hatás biztonságának megőrzése irányá­ba. A programban az is szerepel majd, hogy magáncsődöt lehet majd jelenteni, elsősorban a rendszerváltás előtt felvett hitelek rendezésére, valamint abban az esetben is, ha egy család mostanában vett fel hitelt, de valamilyen váratlan esemény, munkahelymegszűnés, beteg­ség vagy haláleset miatt fizetésképte­lenné válik. Lehetőséget akarnak adni arra, hogy a vagyoni helyzet megvizs­gálása után a család átütemezhesse az adósságot, és olyan fizetési részletet vállalhasson, amely még elviselhető és nem teremt lehetetlen helyzetet, de na­gyon fontos, hogy amennyit tud, annyit törlesszen.

Next