Népszabadság, 2004. augusztus (62. évfolyam, 179-203. szám)

2004-08-05 / 182. szám

NÉPSZABADSÁG MAGYARORSZÁG 2004. AUGUSZTUS 5., CSÜTÖRTÖK Nyomorúságvámszedői Plasztikai műtéteket mutat ősztől a TV 2 A tinédzsermagazinokban rég található olyan rovat, ahol elégedetlen lányok szé­pülhetnek meg fodrász, sminkes és ruha­tervező segítségével. Őket váltja most fel a sebész. A kukkoláson alapuló műsorok új generációja ősszel Magyarországon is bemutatkozik. A TV 2 többrészes sorozat gyártását kezdte meg, amely amerikai példaképeinél visszafogottabban ugyan, de főműsoridőben mutat majd mellna­gyobbító műtétet, zsírleszívást és más plasztikai korrekciót. Az új formátum éllovasa a Hattyú (The Swan) című műsor, amelyet az ame­rikai Fox csatorna sugároz. A magyar vál­tozat is külföldi licenc alapján készül, de a Hattyúval ellentétben nem lesz műsor­vezető, és verseng a rút kiskacsából hat­­­tyúvá operált lányok között. Lóránt Ger­gely, a TV 2 szóvivője a műsor szociális ol­dalát próbálja kiemelni. Több százan már jelentkeztek a TV 2 felhívására. „A készítők az életminőség javítására helyezik a fő hangsúlyt, hogy azok is önbizalmat és szinte új életet nyerjenek (...), akikkel a természet vagy a sors nem bánt kegyesen" - szól a hirdetés a TV 2 honlapján. A műsor a tervek sze­rint dokumentumfilmre emlékeztetően kíséri végig adásonként két jelentkező metamorfózisát. Lóránt Gergely ígéri, hogy a műtétekről készült képekben tisz­tes távolságot tartanak, a készítőket nem a vér érdekli. Az operáció után a páciens nem veheti le a kötést, így a végered­mény számára is megdöbbentő lesz. A lá­badozást egy hotelban töltik a megszé­pültek, elzárva családjuktól és barátaik­tól. Lóránt szerint a műsor érzelmi csúcs­pontja, mikor a két-három hónapos izolá­ció után a főszereplőt visszavezetik sze­retteik körébe. A TV 2 természetesen tiltakozik az el­len, hogy új műsorát a valóságshow-k kö­zé sorolják be, inkább a divatos „doku­­soap" kifejezést használják, ami a doku­mentumfilmet keveri a szappanoperával. A forgatást még nem kezdte el Sváby András cége, a Big Brothers műsort is gyártó Interaktív. A csatorna szóvivője egyelőre nem árulhatta el, mikor és hány­szor jelentkezik majd a műsor, amelynek címét és jogtulajdonosát is homály fedi. A műsor egyik főszereplője azonban ismert: Seffer István plasztikai sebész, akit lapzártánkig nem tudtunk elérni, mert éppen szabadságát tölti. A kapos­vári sebész már többször vállalt közsze­replést, a TV 2 szerint nagy tekintélyű szakember, 1992-ben nyitotta meg ma­gánklinikáját és mintegy húszezer mű­tétet végzett. Az induló műsorral kapcsolatban megkerestük dr. Síkos Gézát, a Magyar Plasztikai Helyreállító és Esztétikai Se­bész Társaság főtitkárát. - Ha nem egy cirkuszi mutatvány szintjén működik a dolog, akkor elfogadható is lehet, de is­merve a kereskedelmi csatornák valóság­­show-it, fenntartásokkal fogadtuk a hírt - mondja. A műsorkészítők reklámlehető­séget biztosítanak a közreműködő plasz­tikai sebésznek, intézetnek annak fejé­ben, hogy ingyen műtéttel ellentételezi azt. A MOK Etikai Kódexe azonban tiltja az orvosi tevékenység reklámozását - je­lentette ki közleményében a plasztikai se­bészek szövetsége. Magyarországon jelenleg 160 orvos-­­nak van plasztikai sebészi szakképzettsé­ge, de csak mintegy felük praktizál. Or­szágosan ötven magánklinika működik, ennek ellenére a plasztikai beavatkozá­sok száma több tízezer. Az adat azért ne­hezen megbecsülhető, mert a nagy kór­házakban is hajtanak végre korrekciós műtéteket. A Magyar Orvosi Kamara Etikai Kollé­giumának elnöke a Népszabadságtól hal­lott először a készülő műsorról. Dux Lász­ló professzor szerint a TV 2 koncepciója a bulvárlapok szférájába tartozik, és a ma­gyar egészségügynek nem ilyen reklám­ra van szüksége. A professzor szerint kü­lönösen ügyelni kell arra, hogy a jelentke­zők szabad döntési joga mindvégig meg­maradjon, vagyis ne alakuljon ki olyan külső nyomás, amely akadályozhatja őket bármelyik pillanatban a műtét le­mondásában.­­ Ahogy a valóságshow-k­­ban már láttuk, ez a műsor is könnyen kényszerpályára kerülhet azzal, hogy a következő szereplőnek egy kicsivel még szenzációsabb történetet kell szállítania - véli az etikai kollégium elnöke. - Felme­rül azonban egy másik kérdés is: milyen üzenetet közvetít a fogyatékkal élőknek egy műsor, amelyik a testi hibák egyetlen megoldását a műtétben látja - veti fel Dux László. A TV 2 beharangozójában valóban van egy felettébb zavaró rész. Arcukon megbélyegzett emberek bemu­tatása után homályosan öngyilkosságra készülő személyt látni a klipben. Az alá­­mondás szerint nem ez a megoldás, ha­nem jelentkezni a műsorba. Szlobodnyik Csaba pszichológus el­mondta, ha valaki olyan testi elváltozás­sal kényszerül élni, amely lelki problémát okoz a számára, akkor szakorvosi és pszi­chológusi szakvélemény alapján a tb kifi­zeti a plasztikai műtét költségeit. Előfor­dulhat ez például nyúlszájjal született gyerekeknél, de az anorexia következté­ben eltorzult melleket is korrigálni lehet. Ezek a korrekciós műtétek tehát egyéb­ként is járnak ezeknek a betegeknek, ez nem lehet a TV 2 ajándéka. Szlobodnyik Csaba azt is hozzátette, hogy ha a műsor­ba jelentkezők eddig nem jutottak el a műtétig, akkor ez a megoldás minden­képpen azt mutatja, hogy erős exhibicio­nista vonásokkal is rendelkeznek, és ép­pen ezt használja ki a kereskedelmi csa­torna. - Akik ebbe a műsorba elmennek, vagy annyira elkeseredettek, hogy min­den eszközt megragadva igyekeznek se­gíteni a problémájukon, vagy olyan rej­tett exhibicionizmussal rendelkeznek, amit itt igazán ki tudnak élni - mondja a készülő műsorral kapcsolatban Fekete Nó­ra pszichológus. Szerinte a műsorkészí­tők leginkább a brazil szappanoperák as­pektusára építenek. A néző szereti a „fel­nőtt meséket", amikor a szegényből gaz­dag, a csúnyából szép lesz. Mások nyo­morúságát különösen szeretjük nézni, az­tán pedig jöhet a boldog befejezés, és az sem mellékes, hogy ebben az esetben ki a varázsló: a TV 2. Szlobodnyik Csaba pszichológus úgy véli, hogy ezzel a műsorral a szerkesztők a nyomorúság vámszedői lettek, így használnak ki emberi sorsokat a nagyobb nézettség érdekében. Vincze Zita-Gergely Márton tél, a fejlesztések feltételeinek biztosítása, adócsökkentés, uniós támogatások fel­­használása, kisebb állam). Július 7-én a kormányszóvivő ezeket kiegészítette to­vábbi négy prioritással (a gazdasági telje­sítmény növelése, a versenyképesség és élethelyzet javítása, az átlagos és kiskere­setűek, illetve a gyermeket nevelő szülők támogatása). Július 14-én Veres János ál­lamtitkár újabb prioritást jelentett be: a fiatalok pályakezdési­ és otthonteremtési lehetőségeinek segítését. Ekkor jöttek a koalíciós pártok. A júli­us 15-i koalíciós egyeztetésen a szocialis­ták a társadalmi felzárkóztatást, a liberá­lisok pedig a felsőoktatás reformját és a települési úthálózat fejlesztését hozták fel új elemként. Így a hónap végére a kor­mányzati kommunikációban 13 költség­­vetési prioritás gyűlt össze, ami után a választópolgár joggal gondolhatta: a kor­mány nem tudja, mit akar. A július 6-án kitört koalíciós adóvita már nem egyértelműen kedvezőtlen a kormánypártok számára. A szocialisták 48 százalékos adókulcsötlete, valamint az árfolyamnyereség-adó bevezetésére bá­fogadását sürgették. De még ebből a sor­ból is kilóg Tabajdi Csaba nyilas felkiáltás­sal indító vitairata (Ébresztő!, Népszabad­ság, július 23.). A kormányoldalt számtalan politikai botrány is sújtotta. A Fidesz - MPSZ ki­tartóan támadott a Muzsikáló Nyárelő programjainak finanszírozása, a drágá­nak mondott, „kakaóbiztos" óvodai szá­mítógépek, Ron Werber munkavállalási engedélye, vagy az Információs Hivatal vezetőjének leváltása kapcsán. De a legiz­zasztóbb perceket a szabad demokrata politikusok élték át. Előbb Wekler Ferenc magyarázkodott a földjei után kapott két­százmilliós állami támogatás miatt, majd Demszky Gábor körül forrósodott fel a le­vegő a júniusi tárnádóriasztás, az adriai nyaralója, és legutóbb szolgálati terepjá­rói, illetve a vele nyaraló sofőr kapcsán. Júliusban óriási közfelháborodást oko­zott a szegedi klinikán történt, egy ember halálát okozó „személycsere". Az ügynek eleinte nem volt politikai vonatkozása, a kormányoldal nem használta ki az egész­ségügy halaszthatatlan reformja melletti érvként. A tragédiából a helyi Fidesz pró­Bálványosi Egyetemen elmondott beszé­dében úgy fogalmazott, hogy „ha Romá­niában megtagadják az autonómiát az ot­tani magyaroktól, az ország nem kellő alappal kéri felvételét az EU-ba". Az er­délyi magyarságot megosztó kísérletek kezdeti kudarca (az RMDSZ kiválóan szerepelt az önkormányzati választáso­kon) után Orbán előhúzta a nacionalista kártyát. Akciója inkább szólt az anyaor­szági szavazóknak, mint az erdélyi ma­gyaroknak. A szélsőjobboldal kívánalmainak meg­felelően cselekedett Orbán Viktor július 9-én, a Protestáns Fórum által szervezett konferencián, amikor közvetve kiállt a Mécs Imrével szemben pert vesztő Bencsik András mellett. Pártja a „jobboldali újság­írás elleni támadásról" beszélt, az ellen­zéki média pedig lejárató kampányt indí­tott az ítéletet hozó bíró ellen. Tovább tart tehát a volt rendszerváltók együttműkö­dése a volt rendszer kiszolgálóival - még akkor is, ha ennek az '56-os hősök látják kárát. Szabados Krisztián a Political Capital Institute igazgatója HILLER ISTVÁN A program célja a határozottan baloldali társadalompolitika, hogy igazságosabb (Az új magyar szociáldemokrácia legyen az ország, csökkenjenek a társadalmi különbségek­ programja) DAZSÓ FERENC Az MSZP adós maradt a baloldali alternatíva körvonalazásával és a baloldali ér­(„Irányváltás a társadalompolitikában") fékekre orientálódó politikai gyakorlat érvényesítésével SZILI KATALIN A megújulás érdekében az MSZP-t a társadalom irányában nyitott párttá kell (szervezetfejlesztéssel megbízott kabinet) alakítani (könnyített tagfelvétel, minimális számú zárt ülés). LAMPERTH MÓNIKA A programot és a szervezeteket úgy kell átalakítani, hogy „nyitott, vonzó, szeret­(alapszabály-módosítással megbízott kabinet)­hető" párt legyen az MSZP. SÍPOS JÓZSEF Nem baloldali fordulatra, hanem baloldali politikára van szükség, mivel az (társadalompolitikai tagozat) MSZP a kormány hibás társadalompolitikai koncepciója miatt veszítette el az európai parlamenti választást. TABAJDI CSABA A legnagyobb válságát átélő MSZP-nek baloldali nemzeti politikát, és szorosabb (társadalompolitikai tagozat) ellenőrzést kell folytatnia a kormány fölött, mivel abban a szocialista értékek képviselete nem megfelelő. HEGYI GYULA Mivel a kapitalizmust nem lehet megváltoztatni, az MSZP-nek a társadalom érde­(társadalompolitikai tagozat)________________________két kell képviselnie a tőkével szemben._____________________________________________ Forrás: Observer Budapest Médiafigyelő A plasztikai beavatkozások száma több tízezer SZERZŐ ÉRV Németországban megakadályozták Az ORTT jogi osztálya nem hallott megkeresésünk előtt a TV 2 új műso­ráról, ami nem meglepő, hisz a na­gyobb csatornák általában nem egyeztetnek előre a televíziós ható­sággal. Az ORTT nem is vállal szíve­sen előzetes normakontrollt, mert nem látná biztosítottnak, hogy az ke­rül valóban adásba, amire áldását ad­ta. Ennek következtében nagy való­színűséggel a TV 2 maga dönti majd el, milyen korosztályi besorolást vá­laszt a műsornak. Míg a magyar mé­diafelügyelőség kivár, a német ható­ság megelőző intézkedést vezetett be, és előre közölte: ilyen műsorokat csak este 11 után lehet bemutatni. A német médiahatóság ezzel sikere­sen megakadályozta a 24 órás élő közvetítés adásba kerülését. Ébresztő, bankárok! A kormányoldal és az ellenzék júliusi kommunikációja Túl savanyúra sikerült az ubor­kaszezon az MSZP számára: politikusai egymással versenyeztek, ki beszél mélyebb válságról - állítja a Political Capital elemzése. A POLITICAL CAPITAL­ POlíCy BiSEARCK­­ CONISUUING INSTI­UH Júliusban két téma is gondoskodott arról, hogy ne legyen unalmas a nyár a politi­kában: a formálódó költségvetéshez kap­csolódó ügyek (megszorítások, koalíciós adóvita, privatizáció), és az MSZP-n be­lüli belső harcok. De a múlt hónapban re­kordszámban robbantak ki politikai bot­rányok is. A hónap elején bejelentett 106 milliárd forintos újabb, kvázi megszorítás, a köz­szférában tervezett leépítések és a meg­ajánlott kétszázalékos reálbér-növekedés, valamint a hirtelen hozott privatizációs döntések miatt mind balról, mind az el­lenzék részéről komoly bírálatok érték a kormányt. A pénzügyminiszter és állam­titkára azonban ahelyett, hogy határozot­tan kiállt volna az adófizetők pénzéért ér­zett felelősség a fegyelmezett költségve­tési politika és a gazdasági növekedés fontossága mellett, inkább védekezett. Érthetetlen magyarázkodásba kezdtek a 106 milliárd forint kapcsán („az valójá­ban­ nem megszorítás, hanem..."). Mi­közben kínosan szembesültek a kisebb államra vonatkozó ígéretek és az elmúlt két évben jelentősen felduzzadt államap­parátus közötti ellentmondással, a priva­tizáció indokát is csak az ellenzék defini­álta („Kell a pénz!"). Hasonló kommunikációs zavar ural­kodott a költségvetés prioritásainak meg­határozása körül is. Medgyessy Péter ko­rábban úgy nyiatkozott, hogy a 2005-ös költségvetés „politikai költségvetés" lesz, vagyis azt nem a könyvelők akaratának, hanem társadalompolitikai céloknak ren­delik alá. A kormányfő egy ilyen célt meg is nevezett: az egészségügy reformját. Jú­liusban azonban a prioritások osztódás­sal szaporodni kezdtek. A július 2-i infor­mális kormányülés után Gál J. Zoltán már öt prioritásról beszélt­­munkahelyterem­natkozó javaslata a „fizessenek a gazda­gok!" népszerű üzenetét küldte a válasz­tóknak. Az SZDSZ-nek a felvetést határo­zottan elutasító magatartása ellenben a li­berális szavazóknak volt kedves, így a két párt pozícionálhatta magát: a szegé­nyek mellett kiálló MSZP és az adócsök­kentő SZDSZ csatáját láthattuk. Ugyan­akkor a már említett költségvetési kom­munikációs káosz, valamint az MSZP-n belüli nyilvános harcok közepette a koalí­ciós vita a tehetetlenség és céltalanság be­nyomását is erősítette, főleg a bizonyta­lan vagy kiábrándult szavazók körében. A tisztújító kongresszushoz közeledve - és a kormányfő nyaralására időzítve - szabályos háború robbant ki az MSZP-n belül. A hangzavarból egy állítás és egy kérdés hallatszott el legmesszebbre: az MSZP válságban van, és menjen-e Medgyessy. A megszólalók három cso­portra oszthatók. Az elnökjelöltek pozitív programokkal álltak elő, az ideológusok baloldali fordulatot sürgetve bíráltak, a súlytalan és/vagy névtelen szereplők pe­dig közhelyszerű kritikákat kiabáltak be a partvonalról. Hiller István július 6-án mutatta be az Új Magyar Szociáldemokrácia program­ját, amit az MSZP elvi alapvetésének szánt. Ezután Szili Katalin és Lamperth Mónika rukkolt elő a párt szervezeti meg­újításának - egymásnak ellentmondó - programjaival. A negyedik esélyes jelölt, Gyurcsány Ferenc ezúttal nem írt semmit, ám a lemondatásával kapcsolatban meg­jelent sajtóhírek után körbenyilatkozta a magyar médiát, és így fejthette ki újból nézeteit. Rajtuk kívül számtalan platform és re­formkör szólalt meg. Ezek a csoportosu­lások azonban nem tanulták meg a ma­gyar média működését. Az ilyen típusú megszólalásokból, vitákból a média a legmarkánsabb mondatokat ragadja ki, és az marad meg a választók fejében is, így hiába követeltek baloldali fordulatot, javasoltak társadalmi felzárkóztató prog­ramokat a kritikusok, a médiában ezek­ből vajmi kevés jelent meg. Megjelentek azonban a kemény kritikus jelzők, így a vitában részt vevők sok vidám percet okoztak a Fidesz - MPSZ politikusainak és a politikai elemzőknek, amikor „leban­­kározták" és „leneoliberálisozták" saját kormányukat, vagy a Nemzeti Petíció el­bált meg politikai tőkét kovácsolni azzal, hogy koncepciós eljárással, az ötvenes éveket idéző módszerek alkalmazásával vádolta meg Botka László szegedi polgár­­mestert, aki a kórházigazgatót előbb kényszerszabadságra küldte, majd a köz­gyűlési bizottságban felmentését kezde­ményezte. Az ellenzéki média azonban feltűnően kis publicitást adott a szegedi Fidesz - MPSZ támadásainak, a többi médium pedig érdektelennek tartotta a vitát, így a Fidesznek sikerült elkerülnie, hogy komolyabb károkat okozzon a sze­gedi fideszesek meggondolatlansága. Beszédes volt a politika némasága a Gazdasági Versenyhivatal sztrádakar­­tellügyben hozott döntése után is. A pél­dátlan összegű, hétmilliárdos bírság most először erősítette meg azt a „városi legendát", hogy valami bűzlik az autó­pálya-építések körül. Az pedig, hogy a politikusok alig kommentálták a döntést - különösen érthetetlen az MDF hallga­tása, amely az EP-választás kampányá­ban már felvetette az ügyet -, megerősít­hette a választókban a politika „70-30" százalékos érintettségének gyanúját. Orbán Viktor politikája mára leegysze­rűsödött: minden hónapban két irányba kommunikál. Az egyik irány, amellyel baloldali szavazókat nyerhet meg, illetve meglévő szavazóit terelheti a politika bal­oldalára, illetve a másik irány, amellyel a szélsőjobboldalnak üzen. Júliusban az előbbi célt a privatizáció elleni fellépéssel érte el a Fidesz - MPSZ elnöke. „Vissza­fordíthatatlan folyamatok indultak el a privatizációval, megváltoztathatatlan tő­kefelhalmozást eredményezett a magánosítás" - ezt az idézetet nem egy munkáspárti közleményben, hanem a Magyar Nemzet július 27-i számában ol­vashattuk. A Fidesz - MPSZ politikai üzeneteiből mára jórészt kivesztek a klasszikus, jobboldali, konzervatív ele­mek, helyükre hagyományos baloldali, antikapitalista üzenetek léptek. A pártel­nököt fenntartások nélkül követő hold­udvar pedig - ahogy a fenti idézet is jelzi - mára a vulgármarxista szólamokig ju­tott el. Vékony jégre lépett a Fidesz - MPSZ elnöke akkor, amikor az Európai Néppárt a romániai demokrácia fejlődésének el­lenőrzésével bízta meg. Várható volt, hogy ebből konfliktus lesz. Július 24-én, a 9

Next