Népszabadság, 2004. augusztus (62. évfolyam, 179-203. szám)

2004-08-30 / 202. szám

18 PROGRAMAJÁNLÓ 2004. AUGUSZTUS 30., HÉTFŐ NÉPSZABADSÁG Sopronban kezdődhet a szüret Csütörtöktől a boré a főszerep a városban A soproniak emlékezete szerint a kék­frankos nevét az 1809-ben a városban ál­lomásozó napóleoni katonáknak köszön­hetjük. A német ajkú poncichterek legne­mesebb borukat csak a békebeli, kék szí­nű frank bankjegyekért voltak hajlandók eladni a gall hadfiaknak - aztán a bankó neve valahogy végérvényesen rajtara­gadt az Európa-szerte jól ismert testes, savas italon. A legendának és a messze földön híres soproni borvidéknek kö­szönhetően Sopron városa büszkén viseli a kékfrankos fővárosa megtisztelő címet. Nem csoda hát, hogy a helybeli borter­melők évről évre összemérik tehetségü­ket, versenybe állítva legszebb boraikat. A szakmai vetélkedést hagyományosan kulturális programok és vigasság kísérik három napon keresztül. A helyi borosgazdák és pincészetek nyilvános vetélkedése a Sopron Város Kékfrankosa 2004 címért szeptember 2- án, csütörtökön délután lesz a Petőfi Szín­házban. A borünnep aztán másnap dél­utántól az utcára vonul, ahol három na­pon át a zamatos boroké és a felhőtlen szórakozásé lesz a főszerep. A város és a régió hagyományőrző csoportjai mellett lesz a programban több fúvóskoncert, ütős együttes, bábszínház. P. Sz. A táj a hagyományos hazai bortermő vidékek egyike A Paletta BALATONKENESÉN szeptember első hétvégéjén, péntektől vasárnapig ren­dezik meg az idei hajókiállítást, amely egyben a hajók, a hajófelszerelések, a hajózáshoz tartozó kiegészítők és a ha­józási szolgáltatások egyik legrango­sabb szakvására is. Az idén is legalább félszáz kiállító mutatja majd be termé­keit három napon keresztül a kenesei Marina-Portban. KÁBÁN, a sportpályán a művészeti és hagyományőrző napok keretében ma rendezik meg a IV. Országos Kettesfo­­gat-hajtó versenyt. SZEGEDEN holnap este hét órára nyil­vános rádiófelvételre várja az érdeklő­dőket a Magyar Rádió Karinthy Színpa­da. A szegedi vonatkozású, helyi művé­szek közreműködésével készülő kaba­réhoz - bizarr képzettársítással - a vá­rost elpusztító nagy árvíz 125. évfordu­lója adott ötletet. SZILASPOGONYBAN szeptember 4-én, szombaton tartják a II. Kőleves Feszti­vált. A rendezvényen bemutatják a kőle­vesek különféle fajtáit, azok receptjeit, il­letve főzőversenyt is rendeznek. A leg­erősebbek kőhajítóversenyen mérhetik össze tudásukat, a többiek pedig meg­kóstolhatják a helyben készülő finom molnárkalácsot. SZOMOLYÁN kisasszonynapi szüreti fesztivált rendeznek ezen a hétvégén. A szombati és vasárnapi rendezvényen szórakoztatóműsorok és gasztronómiai programok, továbbá szüreti felvonulás, játszóház és utcabál várja az­ érdeklő­dőket. A DEBRECENI DÉRI MÚZEUM Zoltai Lajos Termében Pirk János Munkácsy­­díjas festőművész alkotásaiból látható emlékkiállítás. A tárlat szeptember 12-ig - hétfő kivételével - mindennap 10-től 18 óráig látogatható. Cézár,a reklámember Messziről megpillantva akár valamiféle jámbor bolondnak is nézhetnénk - egy évtizede több is szaladgált belőlük Deb­recenben -, ám közelebb érve láthatjuk, a római viseletben grasszáló férfi rek­lámtáblát tart. Megszokott figurája ő a belvárosi sétatérnek, ahol nyaranként szinte minden délután feltűnik. - Hogy mi a feladatom? - kérdez vissza Szilágyi Imre, az egyik étterem reklámembere. Ahogy a tulajdonos megfogalmazta: lustálkodnom kell, ül­hetek, állhatok, sétálgathatok, csak le ne heveredjek aludni. És a vendégcsábí­tó táblának mindig látszania kell. A 48 éves debreceni férfi közel tíz éve rokkantnyugdíjas, jól jön hát neki ez a kis jövedelemkiegészítés. Gyermekei még tanulnak, szükségük van minden forintra, bár ők nem igazán büszkék édesapjuk reklámpiaci karrierjére. Pe­dig Cézár - ahogy általában szólítják - szót ért a fiatalokkal is. - Nem volt időm megöregedni, s ezt a gyerekek is hamar észreveszik - mondja, majd elmeséli kedvenc mód­szerét a diskurzus indítására. Először megpróbálja eltalálni, honnan érkeztek beszélgetőpartnerei. A tájszólás sokat elárul, s Szilágyi Imre bizony valóságos tudora a különféle tájegységek nyelvi sajátosságainak. Rögtönzött kiselőadá­sa után kiderül, mindezt közben tanul­ta meg, eredetileg lakatosként dolgo­zott ugyanis különféle munkahelyeken. A hírverői hivatást három éve űzi, miután elődjével elégedetlen volt az ét­terem tulajdonosa, amiből kitűnik, hogy lám, a lustálkodást is lehet rosszul csinálni. Szilágyi Imre épp az ellenke­zőjét bizonyítja: megnyerő modorával, nyitottságával sok vendég bizalmát fel­kelti az étterem iránt. Nyelveket ugyan nem beszél, de - ahogy ő nevezi - euroanalfabéta módszerével sikerül megértetnie magát. Szívesen elbeszél­get a térre rendszeresen kilátogató nyugdíjasokkal is. Sok mindenről szót ejtenek ilyenkor, de a reklámember kedvenc témája a vallás. Pontosabban annak tagadása. - Életkorom ellenére szeretnék a jövő embere lenni - mondja sejtelmesen, majd előrukkol terveivel. A világvallások megismerése után még inkább az eret­nekséget érzi magához közel állónak, így egy könyvet írt az Antikrisztusról. Pon­tosabban egy Anti nevű favágóról, aki az újszövetség történéseit magyarázza a maga egyszerű, fineszes világlátásával. A mű kiadásához most támogatót keres, mert a lustálkodásból szerzett jövedelem ehhez azért édeskevés. Egerházi Péter Szívesen elbeszélget bárkivel Cinka Panna Prímásverseny A virtuóz felvidéki prímás, Cinka Panna tiszteletére rendeznek prímásversenyt Sajógömörben szeptember 10-én. Polgári László, a verseny főszervezője a Népsza­badságnak elmondta: Nem csupán szlo­vákiai, hanem magyarországi prímások jelentkezésére, továbbá néhány ezer szlovákiai és magyarországi résztvevőre is számít. Cinka Panna szülőfalujában (és nyughelyén) nem ez az első emlék­­verseny, ugyanis immár hetedik alka­lommal adóznak a felvidéki prímások a nagy előd emlékének. Idén a kötelező gyakorlat a Monti-csárdás lesz, majd egy szabadon választott produkciót kell be­mutatniuk és szólóénekest zenekarral együtt kísérniük a verseny résztvevői­nek. A pénzdíjas prímásverseny támoga­tója Sajógömör önkormányzata és a Cse­­madok rimaszombati területi választmá­nya. A programok délelőtt tíz órakor kezdődnek a művelődési házban, az első három helyezettet a zsűri díjazza, külön­­díjra azonban a közönség által legjobb­nak ítélt muzsikus is számíthat. T. L. Fából faragott, virágos település lett Ozora Az idei nyáron újabb fából készült köz­téri alkotásokkal gyarapszik a Tolna megyei Ozora. Mint arról a település polgármestere, Schranz Istvánné beszá­molt, az augusztus 23-án megnyílt fa­faragó tábor résztvevői ebben az évben díszes temetőkaput, kapubejárót és ke­rítést faragnak, ajándékként az őket vendégül látó településnek. Először 1992-ben szerveztek fafara­gó tábort a közel kétezer lakost számlá­ló Ozorán. Az ötlet a település polgár­­mesterétől ,és a tatai Cs. Kiss Ernő népi iparművésztől, egyben a tábor vezető­jétől származott. Az évek során számos szép dolog került ki az ország különbö­ző településeiről érkezett táborlakók keze alól: ők faragták például a Cinca­­patak fölött átívelő dekoratív hidat, egy gyönyörű játszóteret készítettek, de az ő munkájukat dicséri az általános iskola bejárati kapuja és az intézmény kerítése, a polgármesteri hivatal bejá­rata, két buszváró, több kopjafa és Ozora millenniumi emlékoszlopa is. Emellett minden évben az adott mun­kák stílusához igazodó köztéri padokat is faragtak, amelyek szintén a község díszei lettek. A tábor lakói szolid tiszteletdíjuk fejében alkotásaikat a településnek adományozzák, amelyeknek az el­készítésében helyi szakiparosok - ácsok, asztalosok - is közreműködnek, a faragványokhoz szükséges, évi mint­egy tíz köbméter fát pedig a Gyulaj Erdő- és Vadgazdaság Rt.-től vásárol­ják. A község az évszázadok során több­ször élt át virágzó és hanyatló korsza­kokat. Most az idegenforgalomban lát­ják a kiutat, ezért folyamatosan szépí­tik, csinosítják Ozorát. Ennek egyik biztató jele a fafaragó tábor, és az, hogy a Virágos Magyarországért mozgalom­ban kiváló helyezést ért el a település, amelynek lakosai mind érdekesebb módon igyekeznek felkelteni a község iránti érdeklődést az idelátogatókban. Idegenforgalmi, turisztikai szempont­ból ígéretes tehát a jövő, hiszen a nem­rég megújult ozorai vár is különleges látványosság sorát kínálja, egyebek mellett egy Illyés Gyula-emlékkiállí­tást. V. H. M. ­ A sátorhangár öreg gépmadarai Utolsó útjuk a szolnoki múzeumba vezetett Aládúcolt szárnyaival, meg­görbült légcsavarlapátjaival, roncsszerű állapotában is fé­lelmet kelt a sátorhangárban kiállított harci repülőgép, az Il-2-es. Pedig a páncélozott orrú, géppuskával is felsze­relt második világháborús gép fából épített hátsó része rendkívül sebezhető volt - mondja Földvári Zoltán száza­dos, a Szolnoki Repüléstörté­neti Múzeum vezetője. A pi­lótának háttal ülő fedélzeti lövészt semmi sem védte, ezért az IKL-2-eseket szolgá­ló 8100 pilóta 57 ezer lövészt vesztett el a légi csatákban. E típusból 36 ezret gyártottak, közülük 12 ezret lelőttek, 11 ezer pedig légi baleset áldo­zata lett. Az őrnnehéz gép a vitorlázó repülésre alkalmat­lan volt, s ha netán leállt 12 hengeres motorja, a repülő­gép lezuhant. A Szolnokon látható Il-2-est balatoni halá­szok fedezték fel öt éve, ami­kor a hálójuk beleakadt gép­puskájának csövébe. Noha költséges dolog a második világháborúban le­zuhant repülőgépek utáni I Info A repülőmúzeum hétfő ki­vételével mindennap díjta­lanul látogatható. Informá­ció: 5008 Szolnok, Kilián u. 1. Telefon: 06-56 (505-100) 7812 vagy 7810-es mellék­­kutatás, egyre népszerűbb. Különösen a Balaton környé­kén, de feltételezések szerint magában a tóban is lehet még legalább húsz roncs, amelyek felderítése egyelőre várat magára. Kerekiben és Alsóörsön is emeltek ki re­pülőgépmotort, az elmúlt hetekben pedig a Sümeg melletti Kisvásárhelyen tör­tént a leletmentés. Akkor egy szemtanú elmondása alapján kutatták fel a Marcal-patak iszapjába csapódott Messer­schmitt 109-es vadászgép roncsait. A Szolnoki Repülőmúze­um a Hadtörténeti Múzeum részeként a repülés történetét mutatja be az 1910-es évektől napjainkig. Körbejárható itt egy N­—18-as, és egy Tu-134-es repülőgép is, amelyek hosszú évekig álltak a polgári repü­lés szolgálatában, a Malév kö­telékében repülve. Mindkét gép utolsó repülőútja­­ nyug­állományba vonulásukkor - a szolnoki múzeumba vezetett. A kiállított 32 repülőgép kö­zött a török és német légierő ajándékai is szerepelnek, de legtöbbjük a Magyar Hon­védség fejlődését tükrözi. Ilyen a Mi-8-as, Mi-24-es harci helikopter, az An-26-os csapatszállító gép. Az egyik legrégibb itteni darab a Po-2- es oktatógép, amely 1928-tól 1968-ig volt rendszeresítve a honvédségnél. Könnyű, éj­szakai szállító repülőgép volt.Simon Cs. József Roncsokat is képesek újjá varázsolni

Next