Népszabadság, 2004. november (62. évfolyam, 255-279. szám)

2004-11-23 / 273. szám

népszabadság__________________■___________________P­IAC CjIAJ^PATACJ ________________ __________2004. NOVEMBER 23., KEDD Ereszkedő kamatok Az infláció kedvező alakulására hivatkozva 10,5-ről 10 százalékra eresztette le az alapkamatot a jegybank monetáris tanácsa, de to­vábbra is óvatos politikát ígér, mert úgy véli, jövőre majdnem akko­ra lesz a költségvetés hiánya, mint az idén. A múlt héten lehűtött piaci várakozá­soknak megfelelően 0,5 százalékpontot engedett a térségi összehasonlításban is magas kamatból a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsa, amely tegnapi ülésén úgy találta, hogy az inflá­ció kedvező alakulása és a jelenlegi nem­zetközi pénzügyi környezet tette lehető­vé a döntést. Az ülést követő sajtóérte­kezletén Járai Zsigmond jegybankelnök kérdésekre válaszolva elárulta, hogy nulla és 0,75 százalékpontos csökkentés mellett hangzottak el érvek a tanács megbeszélésén. Az egy százalékpontos mérséklés eshetőségét csak annyiban említették, hogy a piac a múlt hét elején még ennyit várt. Ám a jegybankelnök erre akkor úgy reagált, hogy a gyors ka­matvágás esetén „összedőlne a forint". Most is azt fejtegette: a túlzott monetáris lazítás üzenete az lett volna, hogy az MNB magasabb inflációt is eltűr. S félő lett volna, hogy ellenőrizhetetlen folya­matok indulnak be, így, bár nagy vita volt, Járai szerint teljes egyetértésben született a döntés. Újságírói érdeklődésre ugyanakkor Járai úgy fogalmazott, nehéz lenne meg­mondani, mi a túlzott lazítás, s mik len­nének az ellenőrizhetetlen folyamatok. A döntés bejelentése után - mint vár­ható volt - megint erősödött a magyar valuta, amely a múlt hét eleji 243 forin­tos euróárfolyamról 248-ig gyengült péntekre Járai szóbeli beavatkozása nyo­mán, majd tegnap délután 246-ig erősö­dött. Járai elutasította azokat a találgatá­sokat, hogy a forint egészen a sáv szélé­ig, azaz a 240-es euróárfolyamig erősöd­hetne, mert a befektetők már tudják, hogy nincs lehetőség a sáv mozgatására. Az elemzők egyébként újabb fél szá­zalékpontos kamatcsökkentésre számí­tanak a monetáris tanács december 20-i ülésén, de jövőre összesen csak egy szá­zalékpontra, majd fokozatos, de lassú mérséklésre. Ennek fényében lehet szá­mítani a forintban elhelyezett betétek és felvett hitelek kamatainak csökkenésére. A monetáris tanács tegnap fontosnak tartotta kiemelni közleményében azt a tényt, hogy a hosszabb lejáratú állampa­pírok iránt élénkül a kereslet. Ez annyi­ban érdekes, hogy az ugyancsak tegnap közzétett jegybanki inflációs jelentés er­re nem utal. Bár a monetáris tanács és az MNB szakértőinek véleménye igen kö­zel áll egymáshoz a gazdaság teljesítmé­nyének megítélésében, a testület tagjai árnyaltabban fogalmaznak az állandó vitákat keltő államháztartási hiányról is. A közlemény és a tanulmány egyaránt leszögezi, hogy a gazdaság az idén négy, jövőre 3,7, 2006-ban 3,6 százalékkal bő­vülhet, mérséklődő lakossági fogyasztás, visszafogottabb béremelkedés, megugró export, szerényen javuló kereskedelmi és folyó fizetési mérleg mellett. Az infláció az idei év végi 5,9 százalék után 2005 vé­gén 4,4, 2006 decemberében 3,9 százalék lesz. Ez magasabb, mint a négy, illetve 3,5 százalékos cél. A tanács szerint azon­ban minimális az eltérés. Ami a költségvetést illeti, erre az évre a GDP arányában 5,6 százalékos hiányt jelez előre a jegybank - szemben a kor­mány 5-5,3 százalékos prognózisával -, s úgy véli, hogy 2005-ben is 5,5 százalé­kos lesz a deficit. A kormány 4,7 százalé­kot vár. Ez nem játék a számokkal, ha­nem az euró bevezetése felé vezető út ki­jelölése, s voltaképpen e célok teljesíté­sétől is függ a magyar gazdaság megíté­lése. A tanács tagjai azt hangoztatták, a jelenlegi költségvetési javaslatok és adó­törvények nem biztosítják, hogy a ko­rábban kijelölt pályán alakuljon a deficit, ezért további erőfeszítésre lesz szükség a hiány csökkentésére. A monetáris tanács tegnapi ülésén részt vett Draskovics Tibor pénzügymi­niszter, aki tájékoztatást adott az állam­­háztartásról, illetve a jegybanktörvény módosításáról, amelyet tegnap este, a sajtótájékoztató után jóvá is hagyott az Országgyűlés. Járai szégyenletesnek nevezte a jogszabály módosítását, amely szerinte súlyos károkat okoz az ország megítélé­sének. Reményét fejezte ki ugyanakkor, hogy vagy az Alkotmánybíróság vagy az Európai Bíróság érvényteleníti a vál­toztatásokat, még azok hatályba lépése előtt. „De úgyis csak tizennyolc hónapot kell várni - hangzott a független jegy­bank elnökének politikai érvelése - az­zal a megjegyzéssel: bármilyen új kor­mány jön, megszünteti ezt a helyzetet."" Blahó Miklós ■ A JEGYBANKI ALAPKAMAT ALAKULÁSA (százalék) mmmm NT.-plm­pipl 7ac. 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 Forrás: MNB, ING NÉPszaBADIAc-grafika Járai Zsigmond a kamatcsökkentés bejelentésekor Megszavazták a jegybanktörvényt Bár a Fidesz nem nyomott gombot, az Országgyűlés 195 igen és 4 nem szavazattal elfogadta a jegybank­­törvény módosítását. Ennek értelmében a Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsának létszáma a jelen­legi kilenc helyett legfeljebb tizenegy lehet, és a tagok kinevezésében nagyobb szerepet kap a miniszter­­elnök: a testületben négy fő kinevezésére a javaslatot az MNB elnöke teszi meg és ezt a kormányfő a köztársasági elnök elé terjeszti, ha egyetért vele. A többi tag kinevezésére a miniszterelnök a jegybankel­nök véleményének kikérésével tesz javaslatot az államfőnek. A monetáris tanács tagjai, az MNB elnöke, alelnökei, valamint a felügyelőbizottság tagjai megbízatásuk megszűnését követően három éven belül nem jelölhetők a tanácsba. A törvény hatályba lépésekor a monetáris tagsággal rendelkező MNB-alelnö­­kök eredeti megbízatásuk lejártáig megőrzik tagságukat. (N. Sz.) Lassan ébredező bankok A legutóbbi, október 19-én történt kamatvágás után akadt olyan bank, amely csak november 15-én csökkentett kamatain, ezért most sem várható gyors reakció a hitelintézetek részéről - mondják a szakemberek. Azok a bankok ugyan­akkor, amelyek még mindig tíz százalék feletti betéti akciókkal csalogatják az ügyfeleket, rá­kényszerülnek egy gyors kamatcsökkentésre. Igaz, ezen „kamatvágások" átfutási ideje is több hét. A lakossági hitelek esetében várhatóan szin­tén ki fogja várni a legtöbb bank az egy-két he­tes átfutási időt, mielőtt meghozná döntését. A támogatott lakáshiteleknél szokásosan még többet, nagyjából három hónapot kell várni, míg tényleg csökkenhet a kamat. Erősödött a forint A tegnap bejelentett félszázalékos kamatcsökken­tést már korábban beárazta a piac - mondja Országh Mihály, a K&H tresury részlegének érté­kesítési igazgatója. Ezt mutatja, hogy a hírre mini­málisan csökkentek csak az állampapírhozamok. Az MNB által emlegetett, nem túl optimista állam­­háztartási hiányprognózis, fizetési mérleg és GDP- adatok is egy kisebb csökkentést vetítettek előre. Ennek ellenére voltak, akik magasabb kamatvá­gást valószínűsítettek. Vélhetően ők azok, akiknek forintvásárlásai miatt a bejelentés után erősödött a magyar valuta. A szakember valószínűnek tart az év vége előtt egy újabb félszázalékos kamatcsökkentést, ha­sonlóan a legtöbb elemzőhöz. A háztartások eladtak, a külföldiek nyertek Csökkent a háztartások részesedése a harmadik negyedévben mind a részvény- mind az állampapírpiacon, miközben a külföldi befektetők növelték részesedésüket - derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) tegnap kiadott elemzéséből. A befektetési jegyek piacán a háztartá­sok a harmadik negyedévben ötmilliárd forintos árfolyamvesztesé­get könyvelhettek el, miközben több mint egy százalékkal csökkent a részesedésük, miközben a biztosítók és a nyugdíjpénztárak folytat­ták bevásárlásaikat. A tőzsdére bevezetett részvényekből továbbra is a külföldi befek­tetők vásároltak a legtöbbet. Ők kimagasló, egy negyedév alatt 240,9 milliárd forintnyi árfolyamnyereséget könyvelhettek el az árfolya­mok emelkedésének köszönhetően. Ugyanakkor mind a háztartások, mind a biztosítók és nyugdíjpénztárak nettó eladók voltak, kevesebb részvényt vásároltak tehát, mint amennyit eladtak. Miközben a külföldi befektetők az állampapírpiacon 25,8-ról 27,7 milliárd forintra, és vele együtt a biztosítók és nyugdíjpénztárak 21- ről 21,6 milliárd forintra növelték részesedésüket, a háztartások és a vállalatok együtt 0,7 százalékkal birtokoltak kevesebb állampapírt, mint az előző negyedévben. T. P. ■ A TŐZSDEI RÉSZVÉNYEK TULAJDONOSAI (2004. III. negyedév, százalék) Forrás: MNB NÉPSZABADSÁG-grafika HIRDETÉS

Next