Népszabadság, 2005. március (63. évfolyam, 50-74. szám)

2005-03-04 / 53. szám

NÉPSZABADSÁG Építészet Kecskemét természetesen nem kisváros, sőt. Még építészeti ér­telemben sem feltétlenül az, fúj­ná is minden lokálpatrióta: van itt Cifrapalota, zsinagóga, város­háza, és foglalatuk a főtér, amely nemcsak méreteivel közelíti a megyeszékhelyet a nagyobbak­hoz, Szegedhez, Pécshez, Debre­cenhez. Itt aztán járna még egy tiszteletkor Kerényi Józsefnek, az egykori főépítésznek, aki mindezt egységbe fogta - de az időben a nyolcvanas éveknél csak nem jutunk közelebb. Kecs­keméten a rendszerváltás óta alig történt valami látványos. Hangos ugyan történik, éppen manapság, de a centrum centru­mában túlméretezett szarkofág­ként növekvő Malom Centerről majd csak akkor beszéljünk, ha elkészült - még ha engedélyezte­téséről, a bizonytalan lokális ál­mok helyét elfoglaló magabiztos beruházói akaratról lenne is mit. Sétáljunk inkább most né­hány házsorral arrébb, földszin­tes és egy-két emeletes vágyak közé. A főutcával párhuzamosan futó Bocskai utcában, a szokásos mezővárosi homlokzatsorból például, finom meglepetésként lóg ki egy helyi építész, Boros Pál épülete. Pontosabban nem is lóg ki, csupán a figyelmet vonzza erősen magára: homlokzatán al­só és fölső, mint két egymásba fordított fésű illeszkedik izgal­masan össze, nyerstégla­ és fe­hér vakolt fal, ugyan csak né­hány fokkal, de mégis határozot­tan törve meg a zárt utcafrontot. Egy városhoz képest elegáns ap­róság, láthatóan szerencsés egy­másra találása tervezőnek és építtetőnek. De itt van rögtön a túloldal. Azt is a kecskeméti Boros Pál és az Építészműhely Kft. tervezte, csakhogy az már akkora, hogy csupán egy építész ízlése ott nem dönthet, csakis magasabb beru­házói akaratok. Egyutcányira a főtérre vezető Rákóczi úttól egész tömbnyi régit bontottak le, helyére több ütemben emeltek újakat belső sétánnyal, földszinti boltokkal, átjárókkal. Perspektívaként mindez jól hangozna, ha a horizontja he­lyenként nem lenne olyan kiáb­rándítóan kisvárosi. Mert a pro­menád közepén facsemetékkel és padokkal sétányszerű ugyan, de olyan szűk, mintha valami óvárosban járnánk, az első eme­leti lakók láthatóan sokszor relu­xával vagy függönnyel védekez­nek a szemközti, de még a járó­kelői tekintetek elől is. Ahány ütem, a háromszintes társashá­zak annyiféleképpen különböz­nek: a vélhetőleg először elké­szült jobb oldalon még egy ho­mokszínű parafa vagy farost a homlokzati karakterelem, a má­sik oldal már dinamikusan ki-be szögell, de homlokzati díszként ott már egy sötétebbre égetett tégla jelenik meg. Itt láthatóan nem lehet százötven-kétszáz négyzetméteres lakásokat érté­kesíteni, de ha a koncepció min­dig csak a holnapig és bizonyos számtani alapműveletek elvég­zéséig merészkedik, leginkább csak a négyzetméter-maximálás prózája üt át, a vonzerőből pedig éppen az a távlatos izgalom illan el, amiért az emberek új lakást és nem ingatlant szeretnek ven­ni. Talán valami ehhez hasonló tapasztalat vezetett a tömbreha­bilitáció legújabb üteméhez, ahol a sétánybeugróból egy ár­káddal továbblépve már egysé­gesebb házak sorakoznak - im­már a tömb közepén és egy a fő­utcába vezető átjáró felé halad­va Az árkádnál megállva ugyan még feltűnik egy fölösleges tég­larátét (ismét más színben), két épületrész kínos illeszkedése, to­vábbá a modern architektúrára nosztalgikus fittyet hányó eresz­csatornák, de a legújabb házsor lendülete már képes magával ra­gadni. Ki- és beugrók, érett tég­la- és világosra vakolt falsíkok, sarokablakok, sőt legfelül a félte­tős ritmushoz illeszkedve egé­szen méretes teraszok - ez a nagystílűbbség remélhetőleg a hátralévő ütemig is kitart. Mert lehet, hogy a legtöbb he­lyen ma a kisvárosi matek jel­lemző - viszont legritkábban emlékezetes. De ez is matek: ami már holnapra átlagos, azt hol­napután még nehezebb lesz el­adni. TORMA TAMÁS az OCTOGON Építészetkritikai Műhely tagja NOL * WWW.NOL.HU/OKTOGON Kisvárosi kis promenád A Bocskai-Rákóczi-Wesselényi utca közötti tömbrehabilitáció Kecskeméten Ahány ütem, annyiféleképpen különböznek a háromszintes társasházak Kihívó bábok a Móra Ferenc Múzeumban Az utcai bábok jellegze­tessége, hogy harsányab­bak, feltűnőbbek, élén­­kebb színűek, kihívóbbak, mint más társaik. A sza­badtéri bábozás korlátok nélküli művészetet jelent, valósággal „odatolakodik” a nézőkhöz. Egy néhány éve elhunyt utcaibáb-ké­­szítő hagyatéka került a Móra Ferenc Múzeum gyűjteményébe. Munkatársunktól Mojzer Gyula az orosz fogság­ban tanult meg bábokat készí­teni. Egyébként cipész volt. A későbbiekben hívták bábkészí­tőként a fővárosba dolgozni, de ő nem ment. Szegeden alkotta bábfiguráit, az itteni gyerme­kekből verbuvált kis csoporto­kat, akik a város terein adták elő a különböző mesedarabo­­kat. A férfi megzabolázhatat­­lanságára példa, hogy a belvá­rosba is mezítláb járt. Nem tö­rődött a társadalmi elvárások­kal. A bábozásnak szentelte életét. - Csinálta a dolgát - mondja róla Tóth Andrea, a szegedi bábszínház munkatár­sa, aki személyesen ismerte az idős mestert. Az utcai bábozás az elmúlt évszázadok során a társadalmi igazságosság kifejezője is volt. E darabokban bátran lehetett kritizálni, gúny tárgyává tenni a hatalmasságokat és a gazdagokat. Manapság a szabadtéri jövő-menő forgalomban csak né­hány percre lehet meg­nyerni a járókelők fi­gyelmét, így valósággal „ordítania” kell az egyes figuráknak, ezért van az, hogy ami a da­rabban csúnyának áb­rázolt, annak különö­sen csúnyának kell len­nie, és fordítva. Napja­inkban több tucat em­ber él az utcai bábozás­ból és sok százan fog­lalkoznak vele hobbi­ként. A hozzáértők szerint sehol az országban nem készültek ilyen stílusú és méretű me­chanikus utcai bábok, mint amilyenek most a Móra Ferenc Múzeum­ba kerültek. A bábok értékét mutatja, hogy Mojzer Gyula halála után a hagyatékot széthordták, így a közgyűjteménybe csak az életmű egy része kerülhetett. Az utcai bábok kis társasága most a múzeum Boros József utcai raktárában várja, hogy mikor léphet ismét a nyilvá­nosság elé. V alföld Ízelítő az új számból Oravecz Imre, Schein Gábor, Sajó László, Szálinger Balázs, Mogyorósi László, Zudor János versei - Maros András, Kácsor Zsolt és Győrffy Ákos novellái - Kass János: A kortárs levelei (Két sors két, nagy művész: Amerigo Tot, Huszárik Zoltán) - Kulcsár Szabó Ernő: A „szerel­mi” líra vége („Igazságosság” és az intimitás kódolása a késő modern költészetben) - Lapis József: „Az értelemre merőlege­sen” (Weöres Sándor: Harma­dik szimfónia) - Baranyák Csa­ba: A fölkapart gramatika (Parti Nagy Lajos: Grafitnesz) - Kiss Dávid: Az értelmezés szüksé­gessége (Tanulmányok Kertész Imréről) - Selyem Zsuzsa: A fö­lülírt tapasztalat (Vári György: Kertész Imre: Buchenwald fö­lött az ég) - Simon Attila: Egy történelemelmélet aporiái (Reinh­art Koselleck: Elmúlt jövő. A történelmi idők sze­­mentikája) - Amerigo Tot szob­rai, Huszárik Zoltán rajzai KULTÚRA 2005. MÁRCIUS 4., PÉNTEK 15 BÁV Művészeti Sajtódíj A BÁV Művészeti Sajtódíjat 2005-ben Berényi Péternek, a Műértő főszerkesztő-helyette­sének ítélték oda Az ötszáz­ezer forinttal járó díjat a kiírás szerint az a magyar újságíró nyeri el, aki az írott sajtóban megjelent írásaival a díj oda­ítélését megelőző egy évben a legjobban szolgálta a kulturá­lis, művészeti, művészettörté­neti ismeretterjesztés és neve­lés ügyét. (Munkatársunktól) Mecénásnap Az idén első ízben rendezik meg Magyarországon a Me­cénásnapot, Esterházy Mik­lós herceg születése napján, december 12-én. A kezdemé­nyező Summa Artium Kht. igazgatója, Török András azt reméli, hogy ezen a napon a legkülönfélébb kulturális szervezetek mondanak majd köszönetet a támogatóiknak. A Szépművészeti Múzeum­ban rendezendő fogadáson átadják ugyanakkor az év me­cénásának, szponzorának és patrónusának odaítélt díja­kat, majd „elárvereznek” tu­catnyi, támogatásra érdemes kulturális projektet. (N. K. J.) Az év belsőépítésze Mátyás-templombeli mun­káiért Dragonits Márta kapja az egymillió forinttal járó, most hetedik alkalommal odaítélt Az év belsőépítésze 2004 díjat. Az elismerést az építészkamara (MÉK) belső­­építészeti tagozata adomá­nyozza kiemelkedően magas vagy különös tervezői érté­kekkel rendelkező belsőépíté­szeti munkáért. (MTI) HIRDETÉS Számlázási cím: ........................................................................... Kézbesítési cím (ha nem egyezik): ............................................... Telefonszám:...................................Fax:......................................E-mail: Megrendelés és további információ: A Népszabadságot megrendelheti telefonon a 06 (1) 436-4484-es számon ügyfélszolgálatunknál, amely más ügyekben is rendelkezésére áll hétköznapokon 8 és 16 óra között, esetleg faxon: 06 (1) 436-4348, vagy a megrendelőlap visszaküldésével postán: Népszabadság/Előfizetés Budapest 1960. Amennyiben az előfizetési díj az adott hónap 20-ig beérkezik, az előfizetése az azt követő hónap 1-jével indul. Miért érdemes előfizetnie? * Ha előfizet a Népszabadságra, mindennap otthonába kapja lapunkat, és biztosan nem marad ki egy témakör sem: heti vagy havi rendszerességgel megjelenő tematikus mellékleteink hiánytalanul eljutnak Önhöz. Előfizetőként az egyes lapszámok 30%-kal kevesebbe, átlag 78 Ft-ba kerülnek Önnek, és élhet azokkal a csak előfizetőknek szóló kedvező ajánlatokkal, amelyeket időről időre meghirdetünk. Előfizetőink automatikusan nagyobb kedvezmény­nyel vásárolhatnak a Népszabadság Könyvklub kínálatából. NÉPSZABADSÁG A m­ag«Hi*towHt tett*. Megrendelem a Népszabadságot előfizetői áron 3 hónapra 5970 Ft-ért, 6 hónapra 11 940 Ft-ért, 12 hónapra 23 880 Ft-ért. Az előfizetési díj befizetéséhez csekket, számlát kérek. *

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék