Népszabadság, 2005. május (63. évfolyam, 101-125. szám)

2005-05-20 / 116. szám

NÉPSZABADSÁG Ed Fagan körül mindig nagy a felhajtás Munkatársainktól Nem vagyok lovag, aki fehér lovon járja a világot, és igyekszik azt jobbá tenni - nyilatkozta nemrégiben Ed Fagan, és aligha van bárki is, aki ebben vitatkozna vele. A feltűnési viszketegségben szen­vedő amerikai ügyvéd, aki legutóbb a Hatvany-gyűjtemény kapcsán a magyar államot, illetve annak kulturális intéz­ményeit fenyegette „több milliárd dollá­ros” perrel, az elmúlt években számos alkalommal szerepelt a világsajtóban - nem mindig előnyös oldalát mutatva. Fagannak jelentős szerepe volt ab­ban, hogy svájci bankok a 90-es évek­ben 1,25 milliárd dollár értékű megálla­podást kötöttek a holokauszt azon áldo­zatainak örököseivel, akik annak idején náluk vezettek számlát. A kárvallottak nevében Fagan írta alá a német vállala­tok ötmilliárd dollárnyi kártérítéséről szóló megállapodást. A ceremónia azért csúszott, mert Fagan az utolsó pillanat­ban is a saját részesedéséről alkudozott, amit megörökített az ABC televízió rajta felejtett mikrofonja. Fagan az elmúlt években perelte az USA több cégét, mert hasznot húztak a rabszolgaságból, Nelson Mandela ko­rábbi és Tambo Alfee az jelenlegi dél-afri­kai elnököt, illetve a pretoriai kor­mányt, amiért szerinte nehezítették a feketék hátrányos megkülönböztetése miatt indított pert, és a német államot a XX. század elején kiadott aranyfedeze­tű kötvények miatt, illetve a zsidóktól elkobzott műkincsek kapcsán. Csehor­szágot a temelini atomerőmű elégtelen felelősségbiztosítása miatt fenyegette perrel, és általában mindenhol felbuk­kan, ahol nagy összegű csoportos kárté­rítésről lehet szó. A magyar ügy előtti utolsó húzása a francia Accor szálloda­­lánc és az amerikai előrejelző szolgálat beperlése volt a decemberi szökőár osztrák és német áldozatainak javára. Módszeréhez tartozik, hogy a sajtó­ban fenyegetőzik, majd peren kívüli egyezséget ajánl. - Undok show-man - nyilatkozta róla a dél-afrikai apartheid áldozatainak kárpótlásáért küzdő Dumisa Nisebeza. New Yorkban 3,2 millió dolláros kártérítésre kötelezték, mert elhagyta egy ügyfelét - akkor kez­dett a holokauszt áldozataival foglal­kozni, és az jobban jövedelmezett. Az ügyvéd irodájához különböző for­rásokból megszerzett, eltérő telefon­számokon géphang jelezte, hogy a vo­nalakat kikapcsolták, és a neki küldött e-mail is kézbesítetlenül jött vissza. Nem véletlenül óvatos: a Hatvany­­gyűjtemény kapcsán egy ügyvédet ha­mis igény benyújtásáért a hatvanas években már börtönre ítéltek Németor­szágban. A Fagan-módszer alátámasz­tására­ az igazságügyi, a kulturális tárca és a Belügyminisztérium sem tud arról, hogy bepereltek volna minket a Hat­vany-gyűjtemény kapcsán. MOZAIK Ítélet kétszázkét vádlott ügyében Mintegy negyven tárgyalási napot köve­tően hozta meg tegnap elsőfokú - jó­részt jogerős - ítéletét kétszázkét vád­lott ügyében a Szekszárdi Városi Bíró­ság dr. Balassa Mária büntetőtanácsa. A szinte az egész országra kiterjedő bűnügyláncolat részeseit köz- és ma­gánokirat-hamisítással, sikkasztással, csődbűntettel, felszámolás megakadá­lyozásával vádolta meg az ügyészség. Öt évvel ezelőtt - a nyomozás bő há­rom évig tartott - úgy kezdődött a törté­net, hogy országos hirdetési újságokban kínálták szolgáltatásukat a főkolompo­sok­ csődközelbe jutott, jelentős adósá­­gokkal terhelt cégeket jogi garanciával, százszázalékos diszkrécióval megvásá­rolnak, illetve külföldi társaságoknak közvetítenek ki. Az eladók vállalták, hogy adósságuk tíz százalékát kifizetik a szervezőnek, aki megígérte, az ügylet során megszabadulnak összes adóssá­guktól. Az ügyleteknek részese volt egy pécsi és egy veszprémi ügyvéd: ők szer­kesztették a valóságtartalmat nélkülöző színlelt szerződéseket, amelyeket beje­gyeztettek a cégnyilvántartásba. A tönk­rement cégek vevői olyan szegény, gyak­ran hajléktalan emberek voltak, akik három-ötezer forintért szívesen aláírták a szerződést, ám legtöbb esetben fogal­muk sem volt arról, mit írnak alá. A bíróság az elsőrendű vádlott V. Ta­más pécsi lakost bűnösnek találta het­ven rendbeli - részben tettesként, rész­ben felbujtóként elkövetett - közokirat­hamisítás elkövetésében, és ezért négy év szabadságvesztésre ítélte. A másod- és harmadrendű vádlottak, dr. K. Zsolt Imre és dr. D. Péter ügyvédek egy év hat hónap, illetve két év börtönbüntetést kaptak - felfüggesztve két-, illetve há­romévi próbaidőre. A szövevényes ügy további vádlottjait - szervezőket, eladó­kat, vevőket - az elkövetett bűncselek­mények súlya szerint pénzbüntetésre, felfüggesztett szabadságvesztésre, pró­bára bocsátásra ítélte a bíróság. A haj­léktalanok többsége megrovásban ré­szesült. Az első-, a másod- és a harmad­rendű vádlott, valamint néhány cég­eladó felmentésért fellebbezett. Az ügyész tudomásul vette az ítéleteket. V. H. M. MOTOROSHALÁL Életét­­: vesztette egy motoros tegnap Budapesten, az M3-as autópálya kivezető szakaszán. A mo­toros egy bekötőútról próbált meg felhajtani a pályára, amikor a nagy sebesség miatt a kanyarban kisodródott, a járdának ütközött, majd egy arra haladó kamionnak csapódott. ­ Klimt: osztrákoké a végső szó Mégsem amerikai bíróság, hanem osztrák döntőbíróság mondja ki a vég­ső szót a jelenleg a Belvedere (Osztrák Nemzeti Galéria) gyűjteményében lát­ható hat Klimt-festmény tulajdonjo­gáról. A megegyezés annyit jelent, hogy a november 1-jére tervezett Los Angeles-i bírósági tárgyalás elmarad, helyette három osztrák döntnök hatá­roz, mégpedig véglegesen s a fellebbe­zés lehetősége nélkül. A döntéshez az érintett örökösök is hozzájárultak. A döntőbíróság, amelynek két oszt­rák tagja a hónap végéig kiegészül az elnökkel, nincs könnyű helyzetben. A festmények között van például az Adele Bloch-Bauert ábrázoló két portré, amelyre a modell Amerikában élő 89 éves unokahúga, Maria Altmann tart igényt. A képekről az 1925-ben elhunyt modell, a nagyiparos Ferdinand Bloch- Bauer felesége végrendeletében úgy rendelkezett, hogy férje halála után azok a Belvedere tulajdonába menje­nek át. Az óhaj teljesítésére nem kerül­hetett sor, Bloch-Bauertől a festménye­ket a nácik elkobozták, ő menekülni kényszerült. 1945-ben Zürichben hunyt el, örökösként az unokahúgot je­lölte meg. A képek a háború után a Bel­­vedere-be kerültek. A többi festmény­nél ilyen végrendeleti intézkedésről nincs dokumentum, valamennyit üldö­zöttektől rabolták el a nácik, s tőlük az osztrák állam tulajdonába mentek át. Maria Altmann öt éve Amerikában nyújtott be keresetet az Osztrák Köz­társaság ellen, azóta tart a vita, melyik ország bírósága az illetékes. A festmények sorsa nem csupán milliós értékük miatt áll a figyelem kö­zéppontjában: Gustav Klimt Ausztria első számú jelképe, az osztrák identi­tás része. Olyannyira, hogy az egyik vi­tatott tulajdonú Adele Bloch-Bauer­­kép kiemelt helyen szerepel a minap megnyílt évfordulós Új Ausztria-kiállí­­táson a Belvedere-ben. Bécs, 2005. május SZÁSZI JÚLIA A vitatott tulajdonjogú képek egyike Szabadlábon a reptértulajdonos Vlaszák Lajos nem hagyhatja el lakóhelyét A Szegedi Ítélőtábla tegnap hatályon kí­vül helyezte a matkópusztai reptér tu­lajdonosa ellen hozott elsőfokú ítéletet, amelyben Vlaszák Lajost adócsalás mi­att hét év börtönre ítélte. A vállalkozót lakhelyelhagyási tilalom mellett sza­badlábra helyezték. Vlaszák Lajos ellen 2000-ben indult nyomozás az APEH felügyeleti eljárása alapján. Az adóhatóság azt vizsgálta, jo­gosan kapott-e Vlaszák cége, a Business Air Kft. 1996 és 1999 között az általa felhasználtként feltüntetett több mint 15 millió liter kerozin jelentős része után - az országon kívüli légtérben való felhasználás indokával - mentességet a fogyasztási adó befizetése alól. A vizsgá­lat szerint a cég néhány kis repülőgépe folyamatos üzemelés estén is ennek a kerozinmennyiségnek a tizedrészét sem tudta volna elhasználni, a járművek leg­inkább a hazai légtérben közlekedtek. A vád szerint a vizsgált évek alatt a költ­ségvetést a különböző adónemek befi­zetésének elmaradása miatt összesen egymilliárd-háromszázhetvenhatmillió forint kár érte. Vlaszák Lajos azzal vé­dekezett, hogy az ország több pontján bérelt repülőgépeket, valamint a volt Jugoszlávia elleni embargó és légtérkor­látozás idején ő szállította repteréről az utazni vágyó horvát és szerb utasokat, akik készpénzben fizettek. A Bács-Kiskun Megyei Bíróság eze­ket az állításokat nem fogadta el, a múlt év decemberében a kecskemét-matkó­pusztai reptér tulajdonosát folytatólago­san, különösen nagy értékre elkövetett adócsalás bűntettéért hét év börtönbün­tetésre ítélte, és az addig szabadlábon védekező vádlottat a tárgyalóteremben előzetes letartóztatásba helyezték. Cégé­nek ügyvezető igazgatóját, Sz. Sándort mint társtettest négy év hat hónap bör­tönre ítélte a büntetőtanács, neki azon­ban nem kellett a büntetését megkezde­nie. A Szegedi Ítélőtábla tegnap a hatá­rozat megalapozatlansága miatt az első­fokú ítéletet hatályon kívül helyezte és új eljárás lefolytatására kötelezte az elsőfo­kú bíróságot. Ezen felül Vlaszák Lajost - lakhelyelhagyási tilalom mellett - azon­nali hatállyal szabadlábba helyezték. R. A. Eredeti József Attila-vers a varrónő feljegyzései mellett Mátyás király oklevele, Pázmány Péter eredeti levele, II. Rákóczi Ferenc meg­­gyakolására szóló utasítás és a magyar múlt hasonló kuriózumai szerepelnek a Központi Antikvárium május 27-i árve­résén. Legmagasabb áron egy 1500- ban, Rómában készült ősnyomtatvány indul az aukción, ennek kikiáltási ára 2 millió forint. Apuleius Aranyszamár cí­mű művének reneszánsz kiadása. A hozzá írt kommentárt Beoraldus, a ma­gyarázatok humanista szerzője, Váradi Péternek, a kalocsai-bácsi érseknek ajánlotta. További, hasonló becsű, ma­gyar vonatkozású ősnyomtatványok mellett különleges kéziratok is felbuk­kantak a kínálatban: például Pázmány, Kossuth, Széchenyi, Deák, Garibaldi le­velei. Előkerült egy lappangó József At­­tila-verskézirat, A fergeteg ormán. A vers 1977-ben éppen lapunkban jelent meg először nyomtatásban, de akkor nem a kézirat, hanem egy kéziratmáso­lat alapján. Az eredeti, József Attila által papírra vetett sorok most bukkantak fel, a művet egy vidéki házaspár hozta be az árverésre. A költő ezt a versét a Nem én kiáltok című kötetének egy pél­dányába írta be, melyet a makói Weisz­­mann Malvinnak ajánlott. A kötet a második világháború alatt elkallódott, s bár az irodalomtörténet tudott e pél­dányról, az csak most került ismét a szakma elé. A könyv állítólag egy varró­nőnél lappangott, aki az ügyfelek mére­teit jegyezte fel a lapok üres helyein, míg egy arra fogékony kuncsafttal el nem cserélte néhány üres füzetért. Kiki­áltási ára most 1,5 millió forint. Ritkaságnak számít Csokonai Vitéz Mihály Ódák című kötete csakúgy, mint Bethlen Kata önéletírásának 1762-es, betiltott első kiadása, mely 1888 óta csak egyszer fordult elő árverésen. A most felbukkant példány Nagy Iváné, a híres családtörténészé volt. Az emlék­irat kikiáltási ára közel félmillió forint. Nemzetközi érdeklődésre is számot tarthat egy 1522-es Rotterdami Eras­mus első kiadás és egy szintén első ki­adású, Melanchton műveit tartalmazó kolligátum 1541-42-ből. Egy 1597-es, Nagyszombatban nyomott, magyar nyelvű kalendáriumnak csak az itt érté­kesítendő példánya ismert. Az antikvárium munkatársai felhív­ták a figyelmet a metszet- és térkép­anyagra, valamint egy szép céhlevél­­gyűjteményre is. Az aukción száznyolc­vanhat tételt indítanak, melyek kikiál­tási összára 35,5 millió forint. CSORDÁS LAJOS 2005. MÁJUS 20., PÉNTEK 19 Megduplázták a vérdíjat Félmillióról egymillió forintra emelte fel a karddal keresztülszúrt roma fiú ügyében a nyomravezetőnek felaján­lott jutalom összegét a BRFK. Miként már beszámoltunk róla, má­jus 8-án délután két órakor Budapes­ten, a II. kerületi Várfok utcában egy katonai jellegű ruhát viselő hatfős tár­saság egyik tagja szamurájkarddal életveszélyesen megsebesített egy 15 éves roma fiút. A tettes és barátai ezt követően leszálltak a buszról és gyalog menekültek el. A tettes, aki a karddal kis híján megölte a fiút, 25 év körüli, vékony arcú, haja fekete, a bűntény idején lófarokba kötve hordta, és kor­szakába volt. Fekete bőrdzsekit és fe­kete nadrágot és bakancsot viselt. A társasághoz tartott még egy 24 év kö­rüli férfi, aki sötétzöld rohamsisakban, zöld katonai zubbonyban - ami felte­hetőleg régi magyar katonai gyakorló­ruha lehetett­­ és bakancsban szállt fel a buszra. Velük volt még egy 20 év kö­rüli, sötét, vállig érő hajú nő is, aki fe­kete vászonkabátot, kék farmert és tornacipőt hordott. A társaság két tag­jánál is láttak a szemtanúk egy fából készült, lakkozott, kerek és egy címer­pajzs alakú natúr fapajzsot, valamint egy-egy kardot és rohamkést. A rendőrség várja a szemtanúk je­lentkezését, s mindazokét, akik a ma még ismeretlen támadókról bármit is tudnak. Információink szerint a BRFK nemcsak a roma fiút karddal megsebe­sítő férfit keresi, hanem a társaság töb­bi tagját is. Velük szemben ugyanis szóba kerülhet a bűnpártolás gyanúja. Értesülésünket hivatalos rendőrségi források nem kívánták kommentálni. Az általunk megkérdezett jogi szakér­tők szerint kétséges, hogy megállna-e a bűnpártolás vádja azokkal szemben, akik nem bántották az áldozatot. A BRFK illetékesei erre csak annyit mondtak: a társaság valamennyi tag­ját el akarják fogni, s az után majd sze­mélyenként vizsgálják, hogy a történ­tekért kit és milyen büntetőjogi fele­lősség terhel. Eset elleni cselekményről lévén szó, a rendőrség vádalkuba nem bocsátkozhat, ám a bíróság korlátlanul enyhítheti a csoport azon tagjainak a büntetését, akik segítették az igazság­szolgáltatást. F. gy. A. Visszatérhet a körömolló a kézipoggyászba Ha a légitársaságok követik a brit közle­kedési adminisztráció frissen kiadott irányelveit, visszatérhet a kézipogy­­gyászba a három centiméternél rövi­­debb pengével rendelkező manikűrolló, a kötőtű, sőt akár a körömreszelő és csi­pesz is. Bár a fedélzeti étkezés minősé­gét aligha, de legalább a kultúráját javít­ja, hogy megszűnhet a műanyag evőesz­közök kényszere is. Dugóhúzóknak és zsebkéseknek viszont továbbra sincs helyük a repülőgépen. Mint emlékezetes, az éles és szúrós szerszámokat a 2001. szeptember 11-i terrorcselekményeket követően szám­űzték a repülőgépekről. Közlekedési szakértők most úgy érzik, miután az utasok előtt elzárták a pilótafülkét és lé­gi marsallok vigyáznak a biztonságra, enyhíthetők a szigorú előírások. Az egyes légitársaságok maguk dön­tik el, megfogadják-e a hatóság tanácsát. A British Airways szóvivője mindeneset­re józan döntésnek­ nevezte, hogy az utasok ismét rozsdamentes acél evőesz­közzel fogyaszthatják el a menüt. A 2001-es intézkedések óta több százezer utas körömollóját és reszelőjét kobozták el a kézipoggyász átvilágítása során. R. H. v. HIRDETÉS PARTNERT keresünk idén nyíló francia kozmetikai márkabolt üzemeltetésére KECSKEMÉTEN és PÉCSEN. További információ: Yves Rocher Hungary Kft., Venczel Judit Tel.: 06 (1) 302-8961, 06 (1) 472-0493 yvesrocher@mail.datanet.hu »

Next